3.1. Új adóalanyok
3.1.1. Az egyéni cég
3.1.1.1. Az egyéni cég jellemzői
Új szervezeti forma, az egyéni cég kerül bevezetésre, amelyet az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban Evtv.) szabályoz. Az egyéni cég a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, jogi személyiséggel nem rendelkezik, jogképes, cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. Egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapítható. Főszabály szerint az egyéni cégnek egy tagja (alapítója) lehet, és egy természetes személy csak egy egyéni cég tagja (alapítója) lehet, aki egyben az egyéni cég "legfőbb szerve" is. Az egyéni cég közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt, a tag által aláírt alapító okirattal alapítható.
Az egyéni cég a cégnyilvántartásról, bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény hatálya alá tartozik, egyéni cégre és a tagjára a Gt. és a Ptk. megfelelő szabályait is alkalmazni kell az Evtv.-ben nem szabályozott kérdésekben. Az egyéni cég a számviteli törvény hatálya alá tartozik, könyvvezetését a kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti, beszámolási kötelezettségének pedig a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó szabályok szerint tesz eleget. Nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá az az egyéni cég, amelynek tagja korlátlan felelősségű, és adókötelezettségét az Eva-tv. szerinti bevételi nyilvántartás vezetésével teljesíti. (Evtv. 20. §)
Az egyéni cég vagy a már meglévő egyéni cég vagyoni betétjének átruházásával szerezhető meg, vagy alapítással hozható létre. Mindkét esetben megszűnik az egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenysége. Az alapítással létrejövő egyéni cég a társasági adó alanya, az alapítása adóévében jogelőd nélkül alakult adózónak minősül.
Az Evtv. hatálybalépésekor már egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozónak hat hónap áll rendelkezésére, hogy működését az Evtv. előírásaihoz igazítsa, vagy kérje a cégnyilvántartásból való törlését. Amennyiben ezen feltételeknek nem tesz eleget az egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozó, a hat hónapos határidőt követően a cégbíróság törli a cégjegyzékből mint egyéni céget, azonban ez nem jelenti az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnését. [Tao-tv. 2. § (2) bekezdés j) pont, 4. § 40. pont]
3.1.1.2. Egyéni vállalkozó átalakulása egyéni céggé
Az egyéni vállalkozónak 2010. január 1-jétől az egyéni cég bejegyzéséről szóló határozatot megelőző napra vagyoni leltárt és tételes kimutatást kell készítenie (készleteiről), követeléseiről, tárgyi eszközeiről (nettó értéken), nem anyagi javairól és meg kell jelölni azokat az eszközöket, amelyeket az egyéni vállalkozó bevisz az egyéni cégbe. Az egyéni cégbe bevitt eszközöknek az egyéni cég alapító okiratában rögzített értékét nem pénzbeli hozzájárulásként kell feltünteti.
3.1.1.3. Kedvezmények továbbvitele
A megszűnő egyéni vállalkozónak a fejlesztési tartalékra, a foglalkoztatási kedvezményre és a nyilvántartott személyijövedelemadó-különbözetre nem kell a megszűnés szabályait alkalmaznia, ennek az a feltétele, hogy az ezen kedvezményekhez előírt nyilvántartási kötelezettsége(ke)t egyéni cégként teljesíti. Szintén nem kell a megszűnés szabályait alkalmazni az érvényesített kisvállalkozói kedvezményre és a kisvállalkozások adókedvezményére, ha az annak alapjául szolgáló tárgyi eszközt az egyéni vállalkozó az egyéni cég tulajdonába adta.
3.1.1.4. Veszteségelhatárolás
Az egyéni cég az alapító egyéni vállalkozónál az alapításig keletkezett, és addig nem rendezett elhatárolt veszteséggel a Tao-tv.-be foglalt általános szabály szerint csökkentheti az adózás előtti eredményét. Az adózó az elhatárolt veszteséget bármilyen megosztásban érvényesíti adóalapjánál. 2004-től a veszteség korlátlan ideig elhatárolható, azonban a hatályos Tao-szabályok kimondják, hogy mindig a legkorábban keletkezett veszteséget kell először elszámoltnak tekinteni, és az egyes adóévekben csak a pozitív adóalap mértékéig lehet figyelembe venni. Amennyiben az alapító egyéni vállalkozó nyilvántartásában feltüntetett összes eszköz nem kerül az egyéni cég tulajdonába, akkor az egyéni cégnél felhasználható veszteséget arányosítással kell meghatározni. [Tao-tv. 16. § (5) bekezdés, 17. §]
3.1.2. Ingatlannal rendelkező társaság tagjának adókötelezettsége
3.1.2.1. Adófizetési kötelezettség
2010-től a társasági adó hatálya alá tartozik az ingatlannal rendelkező társaság tagjaként nevesített külföldi személy, és adókötelessé válik, ha a társaságban meglévő részesedését elidegeníti (értékesíti, nem pénzbeli hozzájárulásként juttatja, térítés nélküli átadja) vagy tőkeleszállítással kivonja. Az ingatlannal rendelkező társaság tagjának adókötelezettsége azon a napon keletkezik, amikor az ingatlan társaságban lévő részesedést elidegenítik, illetve a jegyzett tőkét tőkekivonás útján leszállítják. Az adó alapja az ellenértéknek a részesedés szerzési értékével és a szerzéshez vagy a tartáshoz kapcsolódó, igazolt kiadásokkal csökkentett pozitív összege. Az adó mértéke 19 százalék. [Tao-tv. 2. § (4) bekezdés c) pont, 5. § (9) bekezdés, 6. § (3) bekezdés, 15/A. §]
3.1.2.2. Ingatlannal rendelkező társaság
Ingatlannal rendelkező társaságnak minősül az adózó, amennyiben
– a beszámolójában vagy a belföldi illetőségű adózónak, vagy külföldi vállalkozónak minősülő kapcsolt vállalkozásaival (akkor is, ha valamelyikük nem rendelkezik ingatlannal) együttesen (csoport), az egyes beszámolókban kimutatott eszközök mérleg-fordulónapi piaci értékének (együttes) összegéből a belföldön fekvő ingatlan értéke több mint 75 százalék és
– tagja (részvényese) vagy a csoport valamelyikének tagja (részvényese) az adóév legalább egy napján olyan államban rendelkezik külföldi illetőséggel, amellyel a Magyar Köztársaság nem kötött a kettős adóztatás elkerüléséről egyezményt, vagy az egyezmény lehetővé teszi az árfolyamnyereség Magyarországon történő adóztatását.
(Tao-tv. 4. § 18/a. pont)
A tagnak nyilatkoznia kell arról, hogy az adóév legalább egy napján olyan államban rendelkezik külföldi illetőséggel, amellyel Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, vagy az adott országgal fennálló egyezmény lehetővé teszi Magyarország számára az árfolyamnyereség adóztatását. Amennyiben a tag nem ad nyilatkozatot illetőségéről, annak fennállását vélelmezni kell az adózónak.
Az adózónak az ingatlan 75 százalékos arányának megállapításához szükséges adatokról (a május 31-én rendelkezésre álló beszámoló összes eszköze piaci értéke és ebből a belföldön lévő ingatlan piaci értéke) a külföldi adókötelezettsége keletkezését követő naptári év július 31-éig tájékoztatnia kell a csoporthoz tartozó valamennyi kapcsolt vállalkozását. Ezt követően az ingatlannal rendelkező társaság köteles e minőségét a naptári év augusztus 31-ig bejelenteni az adóhatóságnak. Az állami adóhatóság minden év szeptember 30-áig honlapján közzéteszi az ingatlannal rendelkező társaságnak minősülő adózók nevét (elnevezését), székhelyét, adószámát. (Art. 55/A. §)
Nem kell az előző szabályokat alkalmazni, ha
– az adózót az elismert tőzsdén jegyzik,
– az adózó vagy a csoporthoz tartozó kapcsolt vállalkozás egyik külföldi illetőségű tagja (részvényese) sem idegenítette el, és nem vonta ki (részben sem) a részesedését a július 31-i tájékoztatási kötelezettség esedékességét megelőző naptári évben,
– az adózónak, illetve a csoporthoz tartozó kapcsolt vállalkozások egyikének sem volt a lezárt beszámolóval jelölt adóévben egyetlen napon sem olyan külföldi illetőségű tagja (részvényese), amely megfelel a fenti ingatlannal rendelkező társaság fogalma második feltételének.
Elismert tőzsde a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény értelmében a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság által elismert tőzsde, amely
– rendszeresen működik,
– működését, a kereskedési rendszerhez való hozzáférést, a tőzsdei bevezetést és a szerződéskötés feltételeit a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által meghatározott vagy elfogadott előírások szabályozzák,
– olyan elszámolási rendszerrel rendelkezik, amely szerint a határidős ügyletekre napi letételhelyezési követelmény vonatkozik, és ez a székhely szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának értékelése szerint megfelelő biztonságot nyújt.
(Tao-tv. 4. § 10/a. pont)
3.1.2.3. Adóbevallás, adó megfizetése
Az ingatlannal rendelkező társaság tagját adóelőleg-bevallási és -fizetési kötelezettség nem terheli. Az ingatlannal rendelkező társaság tagja az adót az adóévet követő év november 20-áig (először tehát 2011. november 20-áig) állapítja meg, fizeti be és vallja be az erre a célra rendszeresített nyomtatványon.
3.1.3. Külföldi szervezet adókötelezettsége
Új társaságiadó-alany 2010-től a külföldi szervezet, ilyennek minősül a külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi illetőségű személy, ha
– részére belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, külföldi vállalkozó fizeti, juttat kamatot, jogdíjat vagy szolgáltatási díjat és
– a külföldi személy, illetve a külföldi illetőségű illetősége szerinti állam és a Magyar Köztársaság között nincs hatályos egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén.
[Tao-tv. 2. § (4) bekezdés b) pont]
A forrásadó mértéke 2010. január 1-jétől 30 százalék. [Tao-tv. 19. § (9) bekezdés]
Forrásadót a következő jövedelmek után kell fizetni:
– kamat (ideértve az értékpapír-kölcsönzés díját is), kivéve a magyar állam, az államháztartás alrendszerei vagy a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt, a Magyar Export-Import Bank Zrt., a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. által fizetett kamatot, a hitelintézetnél elhelyezett betétre fizetett kamatot, és a késedelmi kamatot,
– jogdíj,
– szolgáltatási díj (üzletvezetés, üzletviteli tanácsadás, reklám, piac-, közvélemény-kutatás, valamint máshová nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységből az üzleti ügynök tevékenységi díja).
Nem csökkenthető a költségekkel a kamat, a jogdíj és a szolgáltatási díj összege, így azok teljes egészében részét képezik az adófizetési kötelezettségnek. [Tao-tv. 6. § (3) bekezdés, 15. §]
Amennyiben az adóalap nem forintban merül fel, a Tao-tv. általános előírásától eltérően azt a számviteli törvény alapján kell forintra átszámítani.
3.1.3.1. Az adó megfizetése
Főszabály szerint az adót a kifizetőnek kell levonnia és megfizetnie. Akkor is le kell vonni a kifizetőnek az adót, ha a külföldi nem ad olyan illetőségigazolást vagy nyilatkozatot, amelyből megállapítható, hogy a külföldi illetősége szerinti állam és a Magyar Köztársaság között van hatályos egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére.
A külföldi szervezet által nem pénzben kapott bevétel után az adót a kifizetőnek nem csak megállapítania, de meg is kell fizetnie a külföldi szervezet helyett a juttatást követő hónap 12-éig. Ebben az esetben a külföldi helyett megfizetett adót az adózó a külföldi szervezettel szembeni követelésként tartja nyilván a könyveiben.
A külföldi szervezetnek minden évben igazolnia kell illetőségét. A külföldi illetőség igazolására a külföldi adóhatóság által kiállított okirat hiteles magyar nyelvű fordításáról készült másolat szolgál (illetőségigazolás). Az illetőségigazolást az adóévben történt első kifizetés időpontját, illetősége változása esetén a változást követő első kifizetés időpontját megelőzően kell átadni a kifizetőnek. Amennyiben a külföldi szervezet a kifizetés időpontjáig nem tudja igazolni illetőségét, a kifizető az illetőségről írásbeli nyilatkozatát is elfogadhatja.
Az adót a kifizetőnek kell megfizetni a nem pénzben történő juttatás esetén, és akkor is, ha azért nem vont le adót, mert elfogadta az illetőségről a nyilatkozatot, de azt a külföldi az adóbevallásig nem adta át. Amennyiben az illetőségigazolást a későbbiekben bemutatják részére, a kifizető az elévülési időn belül önellenőrzéssel helyesbíthet.
Az adót a jövedelem kifizetését követő hó 12-ig kell megfizetni, és a társaságiadó-bevallásban kell bevallani.
Ha a külföldi szervezet az adókötelezettség alá eső jövedelmet nem kifizetőtől szerezte, akkor az adófizetési és -bevallási kötelezettség a külföldi szervezetet terheli, amelyet a jövedelem megszerzésétől számított 30 napon belül kell teljesíteni.
3.2. Az ellenőrzött külföldi társaság fogalma
2010. január 1-jétől ellenőrzött külföldi társaságnak akkor minősül
– a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet vagy
– az üzletvezetése alapján külföldi illetőségű (társaságiadó-törvény szerint külföldi társaság) magánszemélynek nem minősülő személy (Külföldi társaság az olyan magyar jogszabály alapján létrejött társaság is, amelynek mindkét érintett államban belföldi illetőségűnek minősül, és az érintett országgal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, amely úgy rendelkezik, hogy ekkor a tényleges üzletvezetés helye határozza meg az illetőségét, és ez alapján a társaság üzletvezetésének helye nem Magyarország.),
– ha tagjai vagy a tag kapcsolt vállalkozása(i) között nincs olyan személy, amelynek a részesedését az adóév első napján már legalább öt éve elismert tőzsdén jegyzik, és e személy(ek) az adóév minden napján legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkeznek a külföldi társaságban és
– a külföldi társaságban van tényleges tulajdonos, vagyis benne közvetlenül vagy közvetve legalább 10 százalék részesedéssel, vagy szavazati joggal, vagy a Ptk. szerinti meghatározó befolyással rendelkezik az Szja-tv. szerint legalább egy belföldi illetőségű magánszemély,
– a külföldi társaság által az adóévre fizetett (fizetendő) adó-visszatérítéssel csökkentett társasági adónak megfelelő adó és az adóalap százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a 19 százalékos adókulcs kétharmadát (12,67 százalékot) vagy a külföldi társaság pozitív eredménye ellenére nulla vagy negatív adóalap miatt nem fizet a társasági adónak megfelelő adót. (Ebben az esetben a külföldi állam által jogszabályban előírt társasági adónak megfelelő adómértéket kell vizsgálni.) Csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett (fizetendő) adó-visszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap százalékát kell figyelembe venni.
Nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak az olyan külföldi társaság, amelynek székhelye, illetősége az EU vagy az OECD tagállamában, továbbá olyan államban van, amellyel a Magyar Köztársaságnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére, amennyiben ezen államok bármelyikében valódi gazdasági jelenléttel bír. (Tao-tv. 4. § 11. pont)
3.2.1. Fel nem osztott nyereség adóztatása ellenőrzött külföldi társaság miatt
2010. január 1-jétől, ha az adózó az ellenőrzött külföldi társaságban a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával vagy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - meghatározó befolyással rendelkezik, és az adózóban tényleges tulajdonosként nem rendelkezik részesedéssel az Szja-tv. szerint belföldi illetőségűnek minősülő magánszemély, akkor az adózónak az ellenőrzött külföldi társaság adóévének (üzleti évének) utolsó napján kimutatott pozitív adózott eredmény felosztott osztalékkal csökkentett összegének a részesedésére jutó részével meg kell növelnie az adózás előtti eredményét. Ezzel az összeggel csökkenthető az adóalap, amikor a nyereséget osztalék formájában bevételként elszámolják. Az adóalap-csökkentési lehetőség csak addig az összegig érvényesíthető, amelyet az adózó adóalap-csökkentésként még nem érvényesített. Ehhez hasonlóan működik az ellenőrzött társaságban fennálló részesedés kivonása is. [Tao-tv. 7. § (1) bekezdés g) pont 2. alpont, gy) pont 2. alpont, 8. § (1) bekezdés f) pont]
3.3. Adóalapot módosító tételek
3.3.1. Bejelentett részesedés
Bejelentett részesedésnek minősül a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cégben és (az ellenőrzött külföldi társaságot kivéve) a külföldi személyben szerzett legalább 30 százalék mértékű részesedés, feltéve hogy az adózó a részesedés megszerzését a szerzést követő 30 napon belül bejelenti az adóhatóságnak.
2010-től bejelenthető és bejelentett részesedésnek minősül az az új szerzett részesedés is, amelyet olyan belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cégben és külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) szerez az adózó, amelyben már rendelkezik legalább 30 százalék mértékű bejelentett részesedéssel. Igaz ez akkor is, ha az újonnan megszerzett részesedések önmagukban nem érik el a 30 százalékot. (Tao-tv. 4. § 5. pont)
Így 2010. január 1-jétől az adózás előtti eredmény csökkenthető a legalább 30 százalék mértékű bejelentett részesedést követően megszerzett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyereségével is, amennyiben az adózó a részesedést legalább az értékesítést megelőzően egy éven túl szerezte, és amely megszerzését a szerzés időpontjától számított 30 napon belül bejelentette az adóhatóság részére. [Tao-tv. 7. § (1) bekezdés dz) pont]
3.3.2. Fejlesztési tartalék
Csökkenthető az adózás előtti eredmény a fejlesztési tartalék címén kimutatott és a beszámolóban lekötött tartalékként kimutatott összeggel, legfeljebb az adózási előtti nyereség 50 százalékáig és legfeljebb 500 millió forinttal.
A 2008-as beszámolóban lekötött tartalékként jogszerűen kimutatott fejlesztési tartalék feloldására hat adóév áll az adózó rendelkezésre, amelyet a fejlesztési tartalék képzésének az adóévétől kell számítani. E szabály már a 2009. adóévi adókötelezettségre is alkalmazható, így ennek megfelelően legkorábban a 2005. adóévben képzett, de még fel nem használt fejlesztési tartalékra érvényesíthető a hosszabbítás. [Tao-tv. 7 § (1) bekezdés f) pont és (15) bekezdés, 29/I. § (5) bekezdés]
3.3.3. Adomány
2010. január 1-jétől megszűnnek a támogatáshoz kapcsolódó korrekciós tételek, így a támogatást nyújtó, ellenérték nélkül szolgáltatást juttató adózónak nem kell megnövelnie az adózás előtti eredményét az elszámolt ráfordítással, míg a támogatást kapó adózónak nem lehet csökkentenie az adózás előtti eredményét a támogatás összegével.
A kiemelkedően közhasznú szervezet támogatása, vagy a tartós adományozási szerződés keretében adott támogatás után kedvezmény érvényesíthető, amely maximálisan az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének, kiemelkedően közhasznú szervezet támogatása esetén az 50 százaléka, tartós adományozási szerződés esetén a 20 százaléka, de minden esetben legfeljebb az adózás előtti eredmény összege. Ezzel összefüggésben megszűnik az adomány fogalma. A kedvezménynek továbbra is feltétele, hogy az adózó rendelkezzen az erről szóló igazolással. [Tao-tv. 7. § (1) bekezdés ly) és z) pont]
3.3.4. Követelések értékvesztése, behajthatatlanná válása
2009. január 1-jétől behajthatatlan követelésnek számít a számviteli törvény szerinti behajthatatlan követelésen túl azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka is, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki. Nem minősül behajthatatlan követelésnek az elévült követelés, illetve bíróság előtt nem érvényesíthető követelés 20 százaléka. Ezek alapján az adózók már a 2009. adóévben csökkenthetik adóalapjukat a 365 napon túl lejárt követelésük 20 százalékával, még akkor is, ha az a számviteli törvény alapján nem minősül behajthatatlan követelésnek. Az adóalap-csökkentés mértéke nem haladhatja meg a nyilvántartott értékvesztés összegét. (Tao-tv. 4. § 4/a. pont)
Nyilvántartott értékvesztés a követelésekre a számviteli előírások alapján elszámolt és az adózás előtti eredmény csökkentéséhez figyelembe vett értékvesztés, csökkentve az adóalapnál már levonásként figyelembe vett résszel. Amennyiben az adózó a 365 napon túli késedelemben lévő követelésre nem számolt el értékvesztést, akkor nincs lehetősége adózás előtti eredménycsökkentésre sem. (Tao-tv. 4. § 26. pont)
A követelések átruházása, kiegyenlítése, beszámítása során nemcsak a követelés könyv szerinti értékét meghaladóan elszámolt bevétellel, hanem a teljes elszámolt bevétellel csökkenthető az adóalap, a nyilvántartott értékvesztés összegéig. [Tao-tv. 7. § (1) bekezdés n) pont]
A hitelintézetekhez hasonlóan a pénzügyi vállalkozásnak sem kell megnövelnie az adózás előtti eredményét a követelésekre elszámolt értékvesztés összegével, és nem is csökkentheti a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált résszel. Átmeneti rendelkezés szerint a korábbi adóévekben elszámolt, nyilvántartott értékvesztés összegével 2009-ben és az azt követő négy adóévben egyenlő részletekben csökkenthető az adóalap. [Tao-tv. 8. § (1) bekezdés gy) pont]
3.3.5. Tulajdonosi részesedésre visszaírt értékvesztés
Nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek a gazdasági társaságokról szóló törvényben előírt saját tőke/jegyzett tőke arány tartását biztosító, vagy a veszteség fedezetét szolgáló tőkeemelés révén szerzett tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés. Tulajdonosi részesedésre visszaírt értékvesztéshez kapcsolódóan 2009. január 1-jétől kezdődően csökkenthető az adóalap a visszaírt értékvesztés összegével, amennyiben az adózó igazolja, hogy a részesedésre elszámolt értékvesztést korábban adóalap-növelő tételként vette figyelembe. [Tao-tv. 7. § (1) bekezdés q) pont]
3.3.6. A K+F tevékenység közvetlen költségének kedvezménye
2010. január 1-jétől csak a saját tevékenységi körben felmerült kutatás-fejlesztés közvetlen költségével lehet csökkenteni az adózás előtti eredményt. [Tao-tv. 7. § (1) bek. t) pont]
A K+F tevékenység meghatározásánál a számviteli törvény előírásai mellett a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet által kiadott Frascarti Kézikönyv előírásaira is tekintettel kell lenni. [Tao-tv. 31. § (2) bekezdés c) pont]
3.3.7. Műemlék helyreállításának kedvezménye
2010. január 1-jétől csökkenthető az adóalap a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény értékét növelő felújítás költségével, mindamellett, hogy az adózó a felújítási költséget elszámolhatja, vagy az aktiválást követően értékcsökkenésként elszámolhatja. [Tao-tv. 7. § (1) bekezdés ty) pont]
3.3.8. Behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés
Az adózónak 2010. január 1-jétől csak a kapcsolt vállalkozása részére elengedett, behajthatatlan követelésnek nem minősülő követelés összegével kell növelnie az adózás előtti eredményét. [Tao-tv. 8. § (1) bekezdés h) pont]
3.3.9. Kedvezményezett átalakulás és részesedéscsere
2010. január 1-jétől a kedvezményezett átalakuláshoz, illetve a kedvezményezett részesedéscseréhez kapcsolódó adóalap-növelő tételt csak akkor kell alkalmazni, ha a részesedés nem kedvezményezett átalakulás, vagy nem kedvezményezett részesedéscsere miatt kerül ki a nyilvántartásból. Ekkor a második vagy további kedvezményezett átalakulás, vagy kedvezményezett részesedéscsere szerzéséhez tartozónak kell tekinteni azt az adózás előtti eredménycsökkentést is, amelyet az adózó a korábbi átalakulás (részesedéscsere) alkalmával alkalmazott, de növelésként még nem vett számításba. A 2010-től bekövetkező átalakulás vagy részesedéscsere alkalmával nem kell a korábbi korrekciót alkalmazni, és a 2010-ben történő alkalmazáskor a korábbi években figyelembe vett csökkentő (és növelő) tételek is számításba vehetők. [Tao-tv. 8. § (1) bekezdés r) és t) pontja, (7) bekezdés]
3.3.10. Kedvezményezett átalakulás és eszközátruházás
A határon átnyúló kedvezményezett átalakulás esetén – ha a jogutód külföldi illetőségű – a jogelőd csak azon eszközök, források értékelésével kapcsolatban nem köteles módosítani az adóalapját, amely eszközök, források a külföldi illetőségű külföldi vállalkozóként belföldi telephelyen folytatott tevékenységéhez ténylegesen kapcsolódnak.
A határon átnyúló kedvezményezett eszközátruházáskor – ha a jogutód külföldi illetőségű – csak azon eszközök, kötelezettségek alapján módosíthatja az adóalapját, amely eszközök, kötelezettségek a külföldi illetőségű külföldi vállalkozóként belföldi telephelyen folytatott tevékenységéhez ténylegesen kapcsolódnak. Nincs lehetőség az eszközátruházás keretében külföldre telepített eszközök és az ezen eszközökhöz tartozó kötelezettségek alapján adózás előtti eredménymódosításra. [Tao-tv. 16. § (15) bekezdés]
3.3.11. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként elismert és el nem ismert költség
3.3.11.1. Vállalkozás érdekében elismert költség
A képzés költsége (annak közterheivel együtt) teljes egészében, függetlenül annak formájától és céljától a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül, így azzal nem kell növelni az adózás előtti eredményt. [Tao-tv. 3. számú melléklet B) fejezet 14. pont]
3.3.11.2. Vállalkozás érdekében el nem ismert költség
Növeli az adózás előtti eredményt a reprezentáció és üzleti ajándék címen elszámolt személyi jellegű ráfordítás, mivel az 2010-től a vállalkozás érdekében el nem ismert költségnek minősül. Ez a jövedelem mentes a személyi jövedelemadóban.
Nem kell növelni az adózás előtti eredményt a juttatónak az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékével, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékével, az ellenérték nélküli tartozásátvállalás összegével, kivéve ha ellenőrzött külföldi társaság, olyan államban illetőséggel rendelkező külföldi személy részére történik a juttatás, amely személy illetősége szerinti állam és a Magyar Köztársaság nem kötött egyezményt a kettős adóztatás elkerülésre, vagy veszteségesen gazdálkodó személy részére történik a juttatás. Ez utóbbi esetben a juttatásban részesülőnek nyilatkoznia kell a juttató felé, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, és ezt a beszámolója elkészítését követően azzal igazolja is. [Tao-tv. 3. számú mellékelt A) fejezet 9., 12. és 13. pontok, B) fejezet 2-3. pontok]
3.3.12. 2010. január 1-jén megszűnő adóalap-módosító tételek
– a környezetvédelmi céltartalék képzéséhez kapcsolódó kedvezmény;
– a tőkepiaci ügylet nyereség 50 százalékának kedvezménye;
– a kapcsolt vállalkozástól kapott, a fizetett kamatot meghaladóan elszámolt kamat 50 százalékához kapcsolódó kedvezmény, illetve a kapott kamatot meghaladóan fizetett kamat 50 százaléka, mint növelő tétel;
– az üvegházhatású gázok kibocsátási egységének forgalmazásán elért árfolyamnyereség 50 százalékának kedvezménye;
– a kis- és középvállalkozások számára biztosított szabadalom és mintaoltalom megszerzési költségének kedvezménye;
– a helyi iparűzési adó csökkentő tétele;
– az adott támogatás, átvállalt tartozás, térítés nélküli eszközátadáshoz, ellenérték nélküli szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó növelő tétel.
(Tao-rv. 7-8. §)
3.3.13. Megszűnő adóalap-kedvezmények átmeneti szabályai
3.3.13.1. Kortárs képző- és iparművészeti alkotás
A 2009. december 31-éig beszerzett kortárs képzőművészeti alkotás alapján, a 2009. december 31-én hatályos előírások szerint – a beszerzési érték 20-20 százalékával – csökkenthető az adózás előtti eredmény, ha az adózó a beszerzés évében a 20 százalékos csökkentést választotta.
3.3.13.2. Kapott támogatás, juttatás, elengedett követelés, átvállalt tartozás
A 2009. december 31-éig kapott támogatás, juttatás, véglegesen kapott pénzeszköz, elengedett követelés, átvállalt tartozás alapján elszámolt bevétellel – a 2009-ben hatályos szabályok alapján – utoljára azon adóévi adóalap-megállapítása során csökkenthető az adóalap, amelynek utolsó napja 2012. évben van.
3.3.13.3. Kis- és középvállalkozásban szerzett részesedés
A kis- és középvállalkozásban pénzbeli hozzájárulással, jegyzett tőke emelésével szerzett részesedés árfolyamnyereségéhez kapcsolódó kedvezmény 2010-től megszűnik, azzal az átmenettel, hogy ha az adózó 2009. december 31-éig megszerezte a kis- és középvállalkozásban a részesedést, akkor a részesedés átruházása során realizált árfolyamnyereségre akkor érvényesítheti az adóalap-csökkentést, ha a részesedés átruházására 2014. december 31-éig sor kerül. (Tao-tv. 29/I. §)
3.3.14. Veszteségelhatárolás engedélyezése
2009. évtől alkalmazhatóan már nem kell adóhatósági engedély a veszteségelhatároláshoz. Ennek egyetlen törvényi feltétele, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezzen. A rendeltetésszerű joggyakorlás – általánosságban - az adótörvények által előírt kötelezettségek teljesítését és az adótörvények által biztosított kedvezmények jogszerű érvényesítését takarja. A rendeltetésszerű joggyakorlás tartalmi követelményeit alapvetően az adóhatósági és a bírósági joggyakorlat formálja, alakítja.
A veszteségelhatárolásra vonatkozó rendelkezéseket a hitelintézetek is alkalmazhatják már a 2009. adóévben keletkezett negatív adóalapra is [Tao-tv. 17. § (1), (5) és (8) bekezdések]
3.3.15. Kapcsolt vállalkozás szokásos piaci ár miatti adóalap-módosítása
2010. január 1-jétől a szokásos piaci árra vonatkozó rendelkezések alkalmazási köre személyi és tárgyi hatályban egyaránt bővül.
2010. január 1-jétől kapcsolt vállalkozási viszonynak minősülnek a következő esetek is.
Két társaság között akkor is kapcsolt viszony áll fenn, ha van olyan harmadik személy, mely közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik mindkettejükben. A többségi befolyással rendelkező közeli hozzátartozókat harmadik személynek kell tekinteni.
Kapcsolt vállalkozásnak minősül továbbá az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy,
– amely az adózóban közvetve vagy közvetlenül többségi befolyással rendelkezik, illetve
– amelyben az adózó rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással,
– aki mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik. (Harmadik személynek minősülnek a közeli hozzátartozók.)
[Tao-tv. 4. § 23. pont c) és e) alpont]
A szokásos piaci árra vonatkozó rendelkezéseket először azokra a tranzakciókra kell alkalmazni, amelyeket 2010. január 1-jét követően hajtanak végre.
A szokásos piaci árra vonatkozó rendelkezéseket az alapítónak az alapítás keretében végrehajtott, nem pénzbeli hozzájárulással teljesített jegyzett tőke emelésére, jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítására is alkalmazni kell, feltéve hogy az alapító az alapítással teljesített vagyoni hozzájárulással tesz szert a többségi befolyásra. Nem kell alkalmazni a szokásos piaci árra vonatkozó rendelkezéseket az átalakulással (egyesülés, kiválás) megvalósuló alapításra. [Tao-tv. 18. § (6)–(7) bekezdések]
3.3.16. Nonprofit szervezetek adóalapjai
Növelnie kell az adózás előtti eredményét
– az alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek és a (közhasznú, kiemelkedően közhasznú) felsőoktatási intézménynek a nem a vállalkozási tevékenységhez kapott támogatás, juttatás (amely bővebb, mint az adomány) teljes összegével, ha az adóév utolsó napján az állami vagy az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van;
– a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdaság társaságnak a nem a vállalkozási tevékenységhez kapott támogatás, juttatás teljes összegével, ha az adóév utolsó napján az állami vagy az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van;
– a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek a nem a vállalkozási tevékenységhez kapott támogatás/juttatás arányos részével, ha vállalkozási tevékenységéből származó bevétele meghaladja a kedvezményezett mértéket, akkor is, ha nincs az adóév utolsó napján az állami vagy az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása.
[Tao. 9. § (3) bekezdés, (6)–(7) bekezdés, 10. § (2)–(3) bekezdés, 12. § (2)–(3) bekezdés, 13/A. § (1) bekezdés és (2) bekezdés d) pont]
3.4. Adómérték
2010. január 1-jétől a társasági adó mértéke 16 százalékról 19 százalékra nő.
[Tao-tv. 19. § (1) bekezdés]
A kedvezményes 10 százalékos adókulcs továbbra is fennmarad, ennek feltételei két ponton változnak. A kedvezményes adókulcs akkor is érvényesíthető, ha az adózás előtti eredmény eléri a jövedelem (nyereség)-minimum összegét.
A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltétele az államháztartásról szóló törvény módosítása miatt formailag egyszerűsödött, a munkaügyi kapcsolatok akkor rendezettek, ha
– annak hiányát az adóévben és a megelőző adóévben a munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzésére jogosult hatóság jogerős és végrehajtható hatósági határozata nem állapította meg, vagy
– a határozat bírósági felülvizsgálata esetén jogerős bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott bírságot, vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot.
[Tao-tv. 19. § (2)–(4) bekezdés]
3.5. Adókedvezmények
3.5.1. Előadó-művészeti szervezet támogatása
Az előadó-művészeti szervezet részére adott támogatással (ha arról az adózó támogatási igazolással rendelkezik) nem kell növelni az adózás előtti eredményt, illetve adókedvezményként is igénybe vehető. (A támogatás nyújtására vonatkozó előírások 2010. január 1-jével történő megváltozása következtében az adózás előtti eredmény módosítására vonatkozó előírást csak a 2009. adóévben lehet majd alkalmazni.) Az adókedvezmény a támogatás nyújtásának adóévében és azt követő három adóévben érvényesíthető, egy-egy adóévben legfeljebb az adó 70 százalékáig. A kedvezményre vonatkozó előírások 2009 novemberében lépnek hatályba.
[Tao-tv. 4. § 37-39. pont; 8. § (1) bekezdés ng) pont]
3.5.2. Fejlesztési adókedvezmény
2010. január 1-jétől a kis- és középvállalkozások az általuk megvalósított, jelenértéken legalább 500 millió forint értékű tárgyi eszköz beruházáshoz igényelhetnek fejlesztési adókedvezményt, ha
– a beruházást üzembe helyezik, és azt az üzembe helyezést követően három évig üzemeltetik, valamint
– a foglalkoztatottak állományi létszáma kisvállalkozásnál
= legalább 20 fővel, középvállalkozásnál 50 fővel vagy
= az évesített bérköltség kisvállalkozásnál az adóév első napján érvénye minimálbér ötvenszeresével, középvállalkozásnál százszorosával haladja meg a bázislétszámot, illetve a bázisbérköltséget.
A bázislétszám és a bázisbérköltség a beruházás megkezdését megelőző adóév vagy az adózó – választása szerint – a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adatai alapján, számtani átlag alapulvételével határozható meg.
Az új előírásokat először a 2009. december 31-ét követően benyújtott kérelemre, bejelentésre és az ezek alapján érvényesített fejlesztési adókedvezményre kell alkalmazni. [Tao-tv. 22/B. § (1) bekezdés j) pont, (14) bekezdés, 31. § (5) bekezdés]
A 3 és 1 milliárd forint értékű beruházáshoz igényelt fejlesztési kedvezmény esetén is választhatja az adózó, hogy a létszám- vagy bérköltség-növelési követelmény viszonyítási alapja a beruházás megkezdését megelőző három év adatának átlaga (korábban ez csak a beruházás megkezdését megelőző adóév adata lehetett). [Tao-tv. 22/B. § (9) bekezdés]
Megszűnnek a munkahelyteremtést szolgáló beruházáshoz kapcsolódó létszámnövelési feltételek, továbbá az a feltétel, hogy az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók legalább 20 százalékát pályakezdőként felvett munkavállalók adják. [Tao-tv. 22/B. § (11) bekezdés]
3.5.2.1. Átmeneti rendelkezések
Átmeneti rendelkezés biztosítja a létszám- vagy bérköltség-növelési kötelezettség maximum kétéves felfüggesztésének lehetőségét, így az adózó nem veszíti el a fejlesztési adókedvezményhez való jogát, ha a létszám- vagy bérköltség-növelési feltételt 2009-ben vagy 2009-ben és 2010-ben nem tudja teljesíteni. A kedvezmény érvényesítési feltétele, hogy az adózó az érintett adóévekben (2009 és 2010) ne vegyen igénybe adókedvezményt, a foglalkoztatottak állományi létszáma vagy bérköltsége ne csökkenjen a beruházás megkezdését megelőző adóév adataihoz képest, továbbá hogy az adózó a halasztást jelentse be a pénzügyminiszternek. Ha az adózó nem kíván élni ezzel a lehetőséggel, de a létszám- vagy bérköltség-növelési kötelezettséget 2009-ben nem tudja teljesíteni, akkor az adókedvezmény érvényesítési feltételeinek elmulasztása miatt jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősülő adókedvezményt – az önellenőrzési pótlékkal növelt egyösszegű megfizetés helyett – három adóévben, egyenlő részletben, önellenőrzési pótlék nélkül fizetheti vissza, utoljára a 2011. adóévről szóló bevallás esedékességéig.
Átmeneti rendelkezés alapján a létszám- és bérköltség-növelési kötelezettség alapját (bázisadatot) – visszamenőleg – a beruházás megkezdését megelőző három adóév adatainak számtani átlaga alapján határozhatják meg azon adózók, akik nem élhetnek a kétéves átmeneti felfüggesztés lehetőségével, és beruházásukat 2008. október 1. napja előtt kezdték meg, amelyet 2009. január 1-je és 2010. december 31-e között helyeznek üzembe. (Tao-tv. 29/J. §)
3.6. Kettős adóztatás elkerülése
A társasági adónak megfelelő adónak minősül 2010. január 1-jétől a kapott osztalékot terhelő, külföldön levont forrásadó, így növeli az adózás előtti eredményt a külföldön megfizetett adó ráfordításként elszámolt összege. Erre a levont adóra is lehetővé válik a beszámítás, ilyenkor a forrásadó teljes összege, egyezmény hiányában 90 százaléka, de legfeljebb a külföldről származó jövedelemre jutó adó figyelembe vehető a magyar adókötelezettség csökkentéseként. Viszont ha a kapott osztalék vagy a fel nem osztott eredmény nem adóköteles Magyarországon, akkor a levont forrásadót nem lehet beszámítani a társasági adóba, mivel ekkor a Tao-tv. alapján számított jövedelem és a rá jutó adó nulla.
[Tao-tv. 28. § (6) bekezdés]
