Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 2009. évben számos módosításon esett át. Ezek egy részét a 2009-ben elfogadott három adótörvény-módosítási csomag keretében fogadta el az Országgyűlés, azonban a módosítások jelentős része más, a kormány egyéb célkitűzéseinek megvalósítása, valamint az uniós jogharmonizációs kötelezettség okán vált szükségessé. A módosítások tehát az adminisztrációs terhek enyhítése, a gazdaság kifehérítése, illetve más törvények, jogszabályok változása következtében váltak szükségessé.
A szabályváltozások közül legfontosabb a helyi iparűzési adóval kapcsolatos hatáskör átadása az állami adóhatóság részére, az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó bevezetésével összefüggő eljárási rend megteremtése, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény – mint az Art. háttérjogszabálya – átfogó módosításához, továbbá az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló új törvényhez kapcsolódó adóigazgatási eljárást érintő sajátos rendelkezések megalkotása.
11.1. Bevallási szabályok
11.1.1. A havi adó- és járulékbevallást érintő változások
A havi adó- és járulékbevallás adattartalma több ponton változik.
Csökkent a pályakezdők Start kártyájával, a Start Plusz vagy Start Extra kártyával rendelkező személyek foglalkoztatásához kapcsolódó közteher mértéke (10 és 20 százalékra), ami érinti a bevallás adatait is.
Megszűnt a munkaadói és munkavállalói járulék, valamint a tételes egészségügyi hozzájárulás, és ezek helyett az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék mint új járuléknem adatait kell a bevallásnak tartalmaznia.
A társas vállalkozás bevallásának tartalmaznia kell egyéni vállalkozó tag esetén az egyéni vállalkozó nyilatkozatának adatát, miszerint hogy a legalább a minimálbér utáni járulékot társas vállalkozóként fizeti meg.
Ugyancsak a társas vállalkozás a bevallásában szolgáltat adatot – a tag nyilatkozata alapján – arról, hogy a több társas vállalkozásban személyesen közreműködő tag az adott társas vállalkozás tevékenységében való közreműködése után fizeti meg a járulékot.
A munkáltató, aki/amely a tárgyhónapban az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény rendelkezései szerint foglalkoztat munkavállalót, e foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggésben a bevallásban feltünteti az adott hónapban történt egyszerűsített foglalkoztatás napjára (napjaira) kifizetett (nettó) munkabér - a hónapon belüli több napi foglalkoztatás esetén a kifizetett (nettó) munkabér együttes – összegét, és a foglalkoztatás napját (napjait). [Art. 31. § (2) bekezdés]
11.2. A bejelentési szabályok változása
11.2.1. Az ingatlannal rendelkező társaságra vonatkozó szabályok
A társasági adó alanyainak köre 2010. január 1-jétől bővül az ingatlannal rendelkező társaság tagjával, akinek az ilyennek minősülő társaságban meglévő részesedése elidegenítése vagy kivonása esetén - meghatározott feltételek fennállása esetén – adófizetési kötelezettsége keletkezik. Az anyagi jogi rendelkezésekhez igazodva az Art. kiegészül az ezen új adókötelezettséggel összefüggő eljárási szabályokkal.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint ingatlannal rendelkező társaságnak minősülő adózónak évente, augusztus 31-éig be kell jelentenie e minőségét az állami adóhatósághoz, valamint azt, ha e minősége megszűnt.
Az adózó a bejelentésében nyilatkozik a társaság külföldi tagjai általi részesedés elidegenítéséről, az elidegenítés időpontjáról, a részesedés névértékéről, illetve a tag adóügyi illetőségéről.
A bejelentés alapján az állami adóhatóság minden év szeptember 30-ig honlapján közzéteszi a megelőző naptári évben ingatlannal rendelkező társaságnak minősülő adózók nevét (elnevezését), székhelyét, adószámát.
Az ingatlannal rendelkező társaság tagja (előleg bevallási és befizetési kötelezettsége nem áll fönn) az adót a naptári évet követő év november 20-áig megállapítja, befizeti és az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bevallja (először 2011-ben) [Art. 17. § (16) bekezdés, Art. 55/A. §, Art. 4. számú melléklete]
11.3. Adatszolgáltatás
11.3.1. Az állami adóhatóság adatszolgáltatási kötelezettségének bővülése
Az állami adóhatóság adatot szolgáltat "az ágazati párbeszédbizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény", valamint "az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló 2009. évi LXXIII. törvény" előírásaihoz kapcsolódóan az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság (ÁRMB) és az Országos Részvételt Megállapító Bizottság (ORMB) határozathozatala megkönnyítése érdekében, az országos, illetve ágazati érdekegyeztetésben történő részvétel megállapítása céljából.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ellenőrzéseinek hatékonysága növelése érdekében az állami adóhatóság a havi adó- és járulékbevallásokból a tárgyhavi tagdíjra vonatkozó pénzforgalmi adatokat magánnyugdíjpénztáranként összesített formában átadja a PSZÁF részére. [Art. 52. § (7) bekezdésének h) pont]
Tekintettel arra, hogy a nyugdíjjogszerzés és a nyugdíj-megállapítás vonatkozásában a biztosítotti jogviszony létének van jelentősége, és nem a Start (Plusz, Extra) kártyával történő foglalkoztatásnak, megszűnt a Start kártyákkal összefüggő adóhatósági adatszolgáltatás a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek részére. [Art. 52. § (7) bekezdésének b) pont]
Az adóhatóság a munkaügyi hatóság, továbbá az állami foglalkoztatási szerv részére továbbra is hivatalból, elektronikus úton havonta szolgáltat adatot, de már az új elnevezésű: munkaerő-piaci járulék alapja és összege tekintetében.
11.3.2. A családi pótlékot, anyasági támogatást folyósító szerv adatszolgáltatása
A családi pótlékot, anyasági támogatást folyósító szerv az állami adóhatósághoz elektronikus úton, az adóévet követő január 31-éig szolgáltat adatot azon személyek természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről, adóazonosító jeléről, akik részére családi pótlékot, anyasági támogatást fizetett ki, valamint az említett ellátás, támogatás adóévi összegéről, továbbá a gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult szülővel együtt élő házastárs vagy élettárs természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről, adóazonosító jeléről, vagy arról, hogy az igénylő az ellátást egyedülállóként vette igénybe.
11.3.3. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatszolgáltatási kötelezettsége
A PSZÁF a pénztárak központi nyilvántartásából havonta, a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a magán-nyugdíjpénztári tag tagsági jogviszonyának kezdő időpontjáról, illetve a tagsági jogviszony megszűnésének napjáról, továbbá a tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése napjáról. [Art. 52. § (4) bekezdés u) pont és 3. számú melléklet P) pont]
11.4. A hatósági eljárással kapcsolatos módosítások
11.4.1. A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás
A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárást illetően csökkennek az eljárási a díjak.
Egyoldalú eljárás esetén legalább 500 ezer forint, legfeljebb 5 millió forint lesz a díj, ha a szokásos piaci ár az összehasonlító árak módszerével, a viszonteladási árak módszerével, vagy a költség- és jövedelemmódszerrel állapítható meg.
Egyoldalú eljárás esetén legalább 2 millió forint, legfeljebb 7 millió forint a díj, ha a szokásos piaci ár egyéb módszer alapján állapítható meg.
Kétoldalú eljárás esetén legalább 3 millió forint, legfeljebb 8 millió forint a fizetendő díj.
Többoldalú eljárás esetén legalább 5 millió forint, legfeljebb 10 millió forint díjat kell fizetni.
Amennyiben az eljárásért fizetendő díj összegszerűen nem állapítható meg (például csak módszert állapítanak meg), a díj – az eljárás típusától függően – a díj minimumával egyező összeg.
A kötőerő beálltának egyoldalú eljárás esetén a jövőben nem lesz feltétele az érintett kapcsolt vállalkozások nyilatkozata arról, hogy a határozatot elfogadják-e. Emellett további könnyítés az eljárást illetően az, hogy a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelmek eddigi hiteles fordítása helyett elegendő lesz a szakfordítás. A dokumentáció fordításánál pontosító szabály, miszerint két- vagy többoldalú eljárásnál az adóhatóság felhívására az adózó csatolja az eljárás lefolytatásához szükséges dokumentáció angol nyelvű szakfordítását. (Art. 132/A. §)
11.4.2. Az adó feltételes megállapítására irányuló eljárás
A feltételes adómegállapításra irányuló eljárásban bővül a képviseletre jogosultak köre. Az új szabályok értelmében feltételes adómegállapítás iránti eljárásban a jövőben nemcsak adótanácsadó vagy ügyvéd, hanem adószakértő és okleveles adószakértő is eljárhat. Emellett emelkedtek az eljárási díjak: a feltételes adómegállapítás díjának minimumösszege 300 ezer forintról 1 millió forintra, a maximumösszege 7 millió forintról 8 millió forintra változott.
Az eljárási szabályok és a gyakorlat szinkronba hozása érdekében az Art. bevezet egy új, speciális eljárást is. A jelenleg hatályos szabályok szerint ugyanis a feltételes adómegállapítás az adóhatóságra csak változatlan tényállás mellett, az adott ügyben kötelező. A feltételes adómegállapítást érintő jövőbeli jogszabályváltozás, illetőleg a tényállás megváltozása (tartalmi változás) esetén – annak hatálybalépésétől, illetve időpontjától kezdődően – a feltételes adómegállapítás nem alkalmazható. A gyakorlatban nyilvánvalóvá vált, hogy a jogszabályváltozás vagy a tényállásváltozás nem minden esetben érinti az adott egyedi ügyletet érdemi módon. Az új szabályok szerint lehetővé válik, hogy tényállás- vagy jogszabályváltozás esetén az érintett adózó speciálisan e kérdés elbírálása érdekében kérelmet terjesszen elő a Pénzügyminisztériumnál. Az eljárás során a Pénzügyminisztérium azt állapítja meg, hogy a tényállás vagy jogszabályváltozás érinti-e a határozat kötőerejét. Az eljárás díja az eredetileg megfizetett díj 50 százaléka. (Art. 132. §)
11.4.3. Kézbesítési vélelem elektronikus kézbesítés esetén
A hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvény szerint - ellentétben az Art. hatályos, postai kézbesítésre vonatkozó szabályaival – ha a címzett a hivatalos iratot a küldeménynek az elektronikus tárhelyén történő elhelyezését követő 5. munkanapon sem veszi át, úgy az iratot az ezt követő munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Adóügyekben azonban – az Art. postai kézbesítéshez kapcsolódó kézbesítési vélelem szabályaihoz igazodóan – az adóügyek elektronikus intézésének szabályairól szóló 34/2007 (XII. 29.) PM rendelet, mint rendeleti szintű szabályozás szerint elektronikus úton kézbesített irat esetében is csak a kézbesítés ismételt meghiúsulása esetén áll be a kézbesítési vélelem, csakúgy, mint a postai úton kézbesített adóhatósági iratok esetében.
A kétszeri kézbesítés kötelezettségének fenntartása adóügyekben, az adózók jogainak védelmében, az új törvényi szabályozás ellenére mindenképpen indokolt. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy rendeleti szintű szabály a törvény előírásaitól nem térhet el, a kézbesítési vélelemmel kapcsolatos, adóügyekben alkalmazandó speciális szabály fenntartása csak úgy lehetséges, ha az rendeleti szintről törvényi szintre emelkedik, ezért a módosítás a jelenleg is hatályos előírást beépítette az Art. rendelkezései közé. [Art. 124. § (5) bekezdés]
11.4.4. Az adómérséklés lehetőségének kiterjesztése a járuléktartozásra
Az Alkotmánybíróság 73/2009. (VII. 10.) AB határozatában alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette az Art. azon rendelkezését, amely az adómérséklés lehetőségéből a magánszemélyt terhelő járuléktartozást kizárta, így 2009. július 10-től járuléktartozás vonatkozásában - magánszemélyek esetén is – lehetőség van adómérséklésre (elengedésre). (Art. 134. §)
11.5. Végrehajtási eljárás
11.5.1. Az adók módjára behajtandó köztartozással kapcsolatos illetékesség
Az adók módjára behajtandó köztartozások vonatkozásában a törvény kiegészül egy kisegítő illetékességi okkal. A magánszemélyt terhelő, adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtására illetékes adóhatóság ugyanis nem állapítható meg abban az esetben, ha a magánszemély lakóhelye, szokásos tartózkodási helye nem ismert, tekintettel arra, hogy ezen körülmény jelöli ki az eljárásra jogosult adóhatóságot. Az új szabály szerint, ha magánszemély esetében a belföldi lakóhely, szokásos tartózkodási hely vagy szokásos fellelhetőségi hely alapján az eljáró adóhatóság nem állapítható meg, az az önkormányzati adóhatóság jogosult a végrehajtás lefolytatására, amelynek illetékességi területén a magánszemély utolsó ismert belföldi lakóhelye volt. Ha külföldi magánszemély esetén e kiegészítő ok alapján sem határozható meg a végrehajtási eljárás lefolytatása érdekében megkereshető önkormányzati adóhatóság, akkor a módosítás az illetékes önkormányzati adóhatóságként a fővárosi főjegyzőt jelöli meg. [Art. 146. § (1) bekezdés]
11.5.2. Megelőzés a végrehajtási eljárásban
Az új rendelkezés szerint más adóhatósággal történő egyidejű foglalás esetén a végrehajtást az állami adóhatóság folytatja le. [Art. 146. § (4) bekezdés]
11.5.3. Gépjármű lefoglalása
A korábban hatályos előírások szerint gépjármű-biztosítási intézkedés keretében foganatosítandó lefoglalása esetén a magánszemély nem üzemi, üzleti célú járműveit – adott esetben – ki kellett vonni a forgalomból. A módosítás alapján elegendő lesz a gépjármű-lefoglalás foglalási jegyzőkönyvben történő feltüntetése, illetve – amennyiben arra lehetőség van - a törzskönyv lefoglalása, a foganatosításhoz nem szükséges a gépjárművet kivonni a forgalomból. [Art. 149. § (4) bekezdés]
11.5.4. Önkormányzatok elővásárlási joga végrehajtás esetén
Az Art. végrehajtási szabályai több ponton módosultak a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2009. évi XLVIII. törvény kapcsán. E módosítások alapvető célja, hogy valamilyen megoldást nyújtson gazdasági, pénzügyi válság következtében a hitelt törleszteni nem tudó magánszemélyeknek oly módon, hogy a lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat a későbbiekben bérlakásként való működtetésre alkalmas ingatlan kényszerértékesítése esetében elővásárlási jogot kap. Ennek feltétele, hogy az adott ingatlan az adós egyetlen lakóingatlana legyen.
A törvény részletes szabályokat tartalmaz az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozóan. Minthogy lakóingatlan kényszerértékesítésére (végrehajtás keretében történő értékesítésére), azaz árverésre, vagy pályázat útján történő értékesítésre adóvégrehajtás keretében is sor kerülhet, az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos részletszabályokat az Art. rendelkezési közé is be kellett illeszteni.
Az elővásárlási jog gyakorlásának alapvető feltétele, hogy a jogosult az elővásárlási jog gyakorlásának lehetőségéről értesüljön. Erre tekintettel a pályázati, árverési hirdetmény kötelező tartalmi elemeinek köre az elővásárlási jogról szóló tájékoztatással bővült. Új előírás, hogy az ilyen hirdetményt az elővásárlási joggal rendelkező települési önkormányzat részére meg kell küldeni. Az előzőek mellett, pályázati hirdetmény kifüggesztésének időtartama 15-ről 30 napra módosul azon lakóingatlanok esetében, amelyekre a települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg.
Az elővásárlási joggal rendelkező települési önkormányzat elővásárlási jogát a legmagasabb összegű érvényes vételi ajánlat által meghatározott áron gyakorolhatja. Pályázati értékesítés esetén az ajánlatok felbontásánál/ismertetésénél, elektronikus árverés esetén az árverés lezárását követő munkanap 17 óráig gyakorolhatja. A települési önkormányzat az árverés, pályázat nyertese, ha elővásárlási jogát gyakorolta. [Art. 156/A.-156/B. § 156/E. § (2) bekezdés.]
11.6. Jogkövetkezményeket érintő módosítások
11.6.1. Minősített adózók kedvezménye
Az Art. 2010. január 1-jétől egy új kedvezményt jelentő szabályt fogalmaz meg azon adózók számára, akik/amelyek szerepelnek az adóhatóság minősített adózókról vezetett nyilvántartásában. E szerint a minősített adózók terhére első alkalommal megállapított adóhiány után az adóbírság maximum az adóhiány 20 százaléka lehet. (Főszabály szerint az adóbírság mértéke az adóhiány 50 százaléka.) [Art. 170. § (1) bekezdés]
11.6.2. Kötelező mulasztási bírság be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén
A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény rendelkezéseihez hasonlóan – melyek a munkaügyi hatóság számára kötelezően írják elő a mulasztási bírság kiszabását be nem jelentett alkalmazott esetén –, az Art. új mulasztási bírság rendelkezése megszünteti az adóhatóság mérlegelési jogkörét, és kötelezővé teszi az állami adóhatóság számára a mulasztási bírság kiszabását, amennyiben a munkáltató a foglalkoztatottakra vonatkozó bejelentési kötelezettségét nem teljesítette. [Art. 172. § (2) bekezdés]
11.7. Egyéb módosítások
11.7.1. A közbeszerzéses felelősségi szabály
A pénzügyi és gazdasági válság következtében sok vállalkozás került nehéz helyzetbe. Erre tekintettel az Országgyűlés a válság idejére felfüggesztette az Art. közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetésekre vonatkozó felelősségi szabályát. E szerint minden megkötés és jogkövetkezmény nélkül teljesíthető a kifizetés, ha az alvállalkozó adóigazoláson feltüntetett tartozása 2008. szeptember 30. és 2010. július 1. között keletkezett. [Art. 36/A. § (9) bekezdés]
11.7.2. Elkésett fellebbezés
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerint a közigazgatási hatósági eljárásban az elkésett fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Az adóeljárásban azonban az elkésett fellebbezés megfelel az Art.-ban szabályozott speciális jogorvoslati forma, a felügyeleti intézkedés iránti kérelem kritériumainak. Ezért – figyelemmel a tartalom szerinti elbírálás elvére is – az adóeljárásban, elviekben, a korábban hatályos szabályok alapján sem volt helye az elkésett fellebbezés érdemi vizsgálat nélkül történő elutasításának. Az adóhatósági jogértelmezés e tekintetben azonban nem volt egységes. Erre tekintettel a módosítás szerint az elkésett fellebbezés felügyeleti intézkedés iránti kérelemként bírálandó el, így azt érdemi vizsgálat nélkül elutasítani nem lehet. [Art. 136. § (6) bekezdés]
11.7.3. Az adótartozás átvállalása egyoldalú nyilatkozattal
A korábban hatályos szabályok szerint az adótartozás átvállalásához – többek között – az is szükséges volt, hogy az eredetileg kötelezett adózó az átvállalt tartozásért kezességet vállaljon. A kezességvállalás azonban bizonyos esetekben nem volt lehetséges (pl. nem volt elérhető az adózó), ugyanakkor a tartozás átvállalásához az azt átvállalni kívánó személynek különösen méltányolható érdeke fűződött. Ilyen esetekre rögzíti az új rendelkezés, hogy az adótartozás az eredeti kötelezett kezességvállalása nélkül egyoldalúan is átvállalható. Ez esetben is feltétel, hogy a teljesítés az átvállaló személyében biztosított legyen.
11.7.4. Közzététel be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén
A biztosítási jogviszonyt érintő bejelentési kötelezettség munkáltatók általi teljesítését nemcsak a munkaügyi hatóság, hanem az állami adóhatóság is ellenőrzi. A 2009. június 1-jétől hatályos rendelkezés szerint az adóhatóság az internetes honlapján közzéteszi a bejelentési kötelezettség teljesítését elmulasztók adatait. Az adóhatóság a jogsértő munkáltató adatait a honlapján két éven keresztül közzéteszi, és két év elteltével is csak akkor törli, ha a két éven keresztül a munkáltató ilyen jellegű jogsértést újólag nem követett el. [Art. 55. § (6) bekezdés]
11.8. A helyi iparűzési adóval kapcsolatos adóztatási hatáskör átkerülése az állami adóhatósághoz
Az adózók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a helyi iparűzési adót érintő adóztatási feladatok 2010-től átkerülnek az állami adóhatóság hatáskörébe. Ez azt jelenti, hogy a jövőben az adózók az állami adóhatósághoz nyújtják be a helyi iparűzésiadó-bevallásaikat, és az állami adóhatósághoz teljesítik a befizetéseiket. Így a több telephellyel rendelkező adózók is egy bevallást – az adatokat települési önkormányzatonként részletezve – nyújtanak be az állami adóhatósághoz, és egy befizetéssel teljesítik befizetéseiket az állami adóhatóság által vezetett helyi iparűzési számlára. A bevallási, befizetési határidőket a hatáskör-áthelyezés nem érinti, ugyanakkor az Art. kiegészül számos, a helyi iparűzési adóval kapcsolatos speciális rendelkezéssel (pl. bejelentési, adatszolgáltatási és a befizetések elszámolására vonatkozó új szabályok).
11.8.1. A befizetések elszámolása
A helyi iparűzési adó marad helyi adó, így továbbra is az azt bevezető önkormányzat bevételét képezi. Annak érdekében, hogy az önkormányzat bevételhez való joga ne sérüljön, és az állami adóhatósághoz befizetett helyi iparűzési adó visszaosztható legyen a jogosult önkormányzatok részére, a törvény egy sajátos elszámolási rendet alakít ki a helyi iparűzési adót illetően.
A helyi iparűzésiadó-bevételek jogosult önkormányzathoz rendelhetősége érdekében az adót, valamint az ahhoz kapcsolódó késedelmi pótlékot, bírságot, mulasztási bírságot (mivel a szankciós bevételek szintén az önkormányzatokat illetik meg) az állami adóhatóság külön számlákon tartja nyilván, és a kötelezettségeket, valamint a befizetéseket az egyes számlákon a jogosult települési (a fővárosban a fővárosi) önkormányzatonként mutatja ki, és az adózó adószámláján a bevételre jogosult települési önkormányzatok között megbontva, önkormányzatonként könyveli. [Art. 43. § (10) bekezdés]
Az állami adóhatóságnak – főszabály szerint – a helyi iparűzésiadó-bevételi számlára (vagy az ehhez kapcsolódó pótlék, bírság számlára) teljesített befizetéseket a befizetés napjától számított 30 napon belül kell a bevallás (határozat) adatai alapján felosztani, majd a felosztást követő 5 napon belül átutalni a jogosult települési önkormányzat költségvetési számlájára, amelynek számlaszámát az önkormányzat előzetesen közli. A felosztás érdekében az adózónak a telephelyei által érintett települési önkormányzatok szerint megbontva kell feltüntetnie a bevallásában az adókötelezettségét, illetve az állami adóhatóság ellenőrzés során feltárt adókülönbözetet települési önkormányzatonként állapítja meg. [Art. 43. § (10) bekezdése]
A késedelmes felosztás, illetve utalás esetén az állami adóhatóság a késedelem minden napjára a késedelmi pótlékkal azonos (a jegybanki alapkamat kétszeresével megegyező) mértékű kamatot fizet, kivéve ha a késedelem arra vezethető vissza, hogy az önkormányzat a költségvetési számlaszámát, amire az átutalást kéri, nem vagy késedelmesen közölte az állami adóhatósággal. [Art. 43. § (10) bekezdése és 52. § (18) és (21) bekezdése]
A települési önkormányzatok iparűzésiadó-bevételei a felosztási eljárás miatt nyilvánvalóan később folynak be, mintha közvetlenül hozzájuk teljesítenének az adózók. Az állami adóhatóság a befizetés összegét nem tudja automatikusan átutalni a települési önkormányzatnak, mert az egyetlen helyi iparűzésiadó-számlára érkező befizetést szét kell osztani a jogosultak között. Minthogy az egyes befizetésrészek nincsenek megcímkézve jogosultak szerint, a felosztáshoz először a bevallást (önellenőrzést) fel kell dolgozni, hiszen csak a bevallási adatok mint kötelezettségadatok alapján állapítható meg, hogy a teljesítés milyen arányban illeti meg a jogosult önkormányzatokat.
A települési önkormányzatok e fizetési technika miatt hátrányos helyzetbe kerülnének, hiszen egy bevallásjavítás, önellenőrzés esetén az átutalás folyamatosan későbbre tolódna. Az önkormányzatok likviditásának biztosítása érdekében a törvény a főszabály mellett tartalmaz néhány kisegítő rendelkezést is a helyi iparűzési adó átutalását illetően. E szerint az állami adóhatóság
– az adózó által bevallott előleg összegét az előleg esedékességét megelőző munkanapon;
– az adóévet megelőző évre az adózó által bevallott helyi iparűzési adó, és az adóévre bevallott és megfizetett helyi iparűzésiadó-előleg különbözetét az előlegkiegészítésre vonatkozó bevallás benyújtási határidejét megelőző munkanapon; továbbá
– az adóévet megelőző évi helyi iparűzésiadó-bevallás alapján a települési önkormányzatonként nettó módon megállapított pozitív előjelű elszámolási különbözetet az éves bevallás benyújtására előírt határidőt megelőző munkanapon
a központi költségvetésből megelőlegezi a jogosult települési önkormányzat részére. (Art. 43/B. §)
Előfordulhat, hogy később, az adózó bevallási adatai alapján kiderül, hogy a települési önkormányzatnak megelőlegezett összeg nem egyezik meg az önkormányzatot ténylegesen megillető helyi iparűzési adó összegével, vagy utóbb a bevallás önellenőrzése, javítása következtében keletkezik különbözet a korábban átutalthoz képest. Ha a különbözet az önkormányzat javára mutatkozik, azaz az önkormányzat további átutalásra jogosult, az állami adóhatóság a befizetés napjától számított 30+5 napon belül további átutalást teljesít, ha viszont az önkormányzatot ténylegesen megillető adó összege kisebb az állami adóhatóság által előzetesen átutalt összegnél, az állami adóhatóság intézkedik a többlet visszakövetelése iránt. Ennek keretében először felszólítja az önkormányzatot a többletként átutalt összeg visszafizetésére, majd ennek eredménytelensége esetén hatósági átutalást kezdeményez, végül, ha ez sem vezet eredményre, a következő alkalommal az önkormányzatnak járó összegbe beszámítja a követelését. [Art. 43/A. §]
11.8.2. Fizetési könnyítés, adómérséklés
A helyi iparűzési adóval kapcsolatos hatáskör teljes egészében az állami adóhatósághoz kerül. Ennek ellenére az adómérséklésre és a fizetési könnyítésre irányuló kérelmekkel kapcsolatos hatósági eljárás során, az elsőfokú eljárásban, a törvény önálló döntési jogkört biztosít az önkormányzatok számára arra tekintettel, hogy ezen kérelmek során hozott döntés jelentősen érinti az önkormányzatok bevételeit.
Az eljárás lényege, hogy az adómérséklés és a fizetési könnyítés iránti kérelmet az állami adóhatósághoz kell előterjeszteni. Az állami adóhatóság első ízben benyújtott kérelem esetén intézkedik a végrehajtás szüneteltetése iránt, majd a kérelmet és az önkormányzatra vonatkozóan kimutatott, nála nyilvántartott helyi iparűzési adó, bírság, illetőleg késedelmi pótlék tartozására vonatkozó adatokat 5 napon belül átadja az önkormányzati adóhatóságnak. Az önkormányzati adóhatóság számára 30 nap áll rendelkezésére, hogy kialakítsa és az állami adóhatóság részére megküldje indokolt véleményét, amit alapul véve az állami adóhatóság kiadmányozza az első okú határozatot. Ha az önkormányzat 30 napon belül nem nyilatkozik, az állami adóhatóság az általános szabályok szerint maga bírálja el az adózó kérelmét. (Ez arra az esetre is igaz, ha az önkormányzat 30 napon túl, elkésve küldi meg a nyilatkozatát az állami adóhatósághoz.)
Ha az önkormányzati adóhatóság a kérelemnek helyt ad – mivel ez esetben az önkormányzat maga mond le az adóbevételről vagy annak azonnali teljesítéséről -, nem jogosult a kérelemmel érintett adó összegének megelőlegezésére sem. Ebből következik, hogy ha a kérelemmel érintett tartozás összegét az állami adóhatóság korábban már megelőlegezte az önkormányzatnak, haladéktalanul intézkedni kell a fizetési könnyítéssel érintett tartozás visszakövetelése érdekében. (Art. 133/B. § és 134/A. §)
11.8.3. Átmeneti időszak
A helyi iparűzési adó vonatkozásában a 2010. év még átmeneti év lesz.
11.8.3.1. Fokozatos hatáskör-áttelepítés
A 2009-ben kezdődő adóévről a bevallást még az önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani, és a 2010-ben teljesítendő első adóelőleget is még az önkormányzati adóhatósághoz kell megfizetni, tekintettel arra, hogy ez az előleg még az önkormányzati adóhatóság által kivetett kötelezettség. A 2010-es adóévet megelőző adóévekkel kapcsolatos adóhatósági feladatok (ellenőrzés, végrehajtás stb.) szintén maradnak az önkormányzati adóhatóságnál a hatáskör-keveredések elkerülése érdekében.
(2009. évi LXXVII. törvény 214. §)
11.8.3.2. Adatszolgáltatás
A helyi iparűzési adó helyi adó, amit a települési önkormányzat rendelettel vezet be a helyi adókról szóló törvény rendelkezései alapján. Az állami adóhatóságnak azonban az adóztatási feladatok ellátásához ismernie kell a rendeleti szintű szabályozást. Ezért a törvény arra kötelezi az önkormányzatokat, hogy a 2010-ben hatályos rendeleteiket 2010. január 15-ig küldjék meg az állami adóhatóságnak. Ezt követően, ha változás következik be a helyi szintű szabályozásban, az önkormányzat a rendelet kihirdetésétől számított 8 napon belül köteles a rendelet számát és szövegét megküldeni.
Az önkormányzati adóhatóság 2010. január 31-éig adatot szolgáltat az illetékességi területén nyilvántartott helyi iparűzésiadó-alanyokról azok nevének (elnevezésének), adószámának, székhelyének, telephelyeinek megjelölésével. Ezt követően már a helyi iparűzési adó kötelezettségének keletkezését és megszűnését – a helyi iparűzésiadó-bevételre jogosult települési önkormányzat megjelölésével – közvetlenül az állami adóhatósághoz kell bejelenteni a kötelezettség keletkezésétől, illetve megszűnésétől számított 15 napon belül. 2010. január 1-jét követően az iparűzési tevékenységet ideiglenes, alkalmi jelleggel folytató adózó szintén az állami adóhatósághoz teljesíti bejelentési kötelezettségét. A bejelentést az adóköteles tevékenység megkezdése előtt, de legkésőbb a tevékenység megkezdésének napján köteles megtenni.
A március 15-én esedékes adóelőleg is még az önkormányzathoz teljesítendő, mert ezt még kivetették. (Erről az önkormányzatok adatot szolgáltatnak az állami adóhatóságnak április 30-ig.) Ezt követően megszűnik a kivetés alapján történő teljesítés, a következő időszakra vonatkozó előlegeket az adózó – a társasági adóhoz hasonlóan – az éves bevallásában vallja be. E kötelezettségnek már a 2009. évről benyújtott bevallásban eleget kell tenni, amely összegekről az önkormányzati adóhatóság 2010. június 30-ig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak. (Az állami adóhatóság az önkormányzati adóhatóság által teljesített adatszolgáltatás alapján első alkalommal a 2010. szeptember 15-én esedékes előlegeket osztja fel és utalja ki az önkormányzatok részére.) [2009. évi LXXVII. törvény 215. § és az Art. 17. § (15) bekezdés]
11.8.3.3. Elévülés
A párhuzamosságok minél gyorsabb megszüntetése érdekében a törvény az átmeneti időszakot jelentősen lerövidíti: két évre mérsékeli az adómegállapításhoz való jog elévülési idejét. Ezzel az önkormányzati adóhatóságok adómegállapítási joga, továbbá az adózók önellenőrzéséhez való joga 2011. december 31-én elévül. (2009. évi LXXVII. törvény 218. §)
11.9. Az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettséggel összefüggő módosítások
11.9.1. Az összesítő nyilatkozattal kapcsolatos változások
Az összesítő nyilatkozat tartalmi elemeit és a gyakorisági szabályokat az Art. 2010. január 1-jétől a 8. számú mellékletben szabályozza.
Az összesítő nyilatkozatot az áfaalany főszabály szerint a bevallási gyakoriságával egyező gyakorisággal köteles előterjeszteni: az összesítő nyilatkozatot a havi bevallók havi, a negyedéves bevallók negyedéves rendben, a bevallással egyidejűleg – és a bevallással egyező módon, elektronikus úton - nyújtják be az állami adóhatósághoz. Ha az áfaalany bevallási gyakorisága megváltozik, az összesítő nyilatkozat előterjesztésének határideje ezt a változást követi. Bevallásigyakoriság-váltás esetén, ha a közösségi kereskedelemhez kapcsolódó ügyletről a törtidőszakra vonatkozóan kellene összesítő nyilatkozatot tenni, akkor ezt az összesítő nyilatkozatot az adózó a törtidőszakról szóló bevallással egyidejűleg köteles előterjeszteni.
Az általános forgalmi adó bevallási gyakoriságától függetlenül, az adóalanynak a negyedéves gyakoriságú összesítő nyilatkozatról havi gyakoriságú összesítő nyilatkozatra kell áttérnie, ha az Áfa-törvényben meghatározott termékértékesítések a tárgynegyedévre vonatkozó, általános forgalmi adó nélkül számított összesített ellenértéke meghaladja a 100 000 eurót. Az első havi összesítő nyilatkozatot a küszöbérték-átlépés hónapját követő hónapról kell benyújtani, míg a törtidőszaki összesítő nyilatkozatot a negyedév kezdőnapjától a küszöbérték-átlépés hónapjának utolsó napjáig tartó időszakról kell elkészíteni. Az adózó újra negyedéves gyakoriságra térhet át, ha a gyakoriságváltást követő négy negyedév egyikében sem lépte át ismét a 100 000 eurós határt, feltéve ha bevallási gyakorisága sem indokolja a havi rendszerességet.
A közösségi adószámmal rendelkező általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő jogi személy, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó adóalany és a mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállást választó adóalany, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó alanya a közösségi kereskedelemmel érintett ügyletről az ügylet teljesítését követő hónap 20. napjáig tesz bevallást, és az összesítő nyilatkozatot a bevallással egyidejűleg terjeszti elő.
Nem kell összesítő nyilatkozatot tenni arra az időszakra, amelyben az adózó közösségi kereskedelmet nem folytatott. (Art. 8. számú melléklete)
11.9.2. A hozzáadottértékadó-visszatérítési eljárás
Az Art. 2010. január 1-jétől kiegészül egy új, 9. számú melléklettel, amelyben az új áfa-visszatérítési eljárásrendről szóló 2008/9/EK irányelv rendelkezésinek eljárásjogi vonatkozásait ülteti át. Az új rendelkezéseket a 2010. január 1-től benyújtott kérelmekre kell alkalmazni, még abban az esetben is, ha azok a 2009. december 31-ig tartó időszakra vonatkoznak.
A szabályozás – így a melléklet is –, miután értelemszerűen az eljárás belföldi szakaszát rögzítheti csak, két részre bontható. Az egyik, amikor belföldi adóalany más tagállamot érintően érvényesít adó-visszatérítést. A másik, amikor másik tagállam, illetve elismert harmadik állam (Liechtenstein és Svájc) adóalanya Magyarországot illetően kezdeményez adó-visszatérítési eljárást.
11.9.2.1. A magyar adóalany más tagállami eljárásának magyarországi szakasza
Kérelmet a visszatéríttetési időszakban Magyarországon gazdasági céllal letelepedett, vagy itt lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező általánosforgalmiadó-alany terjeszthet elő. Nem jogosult a kérelem benyújtására a kizárólag a tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végező, vagy alanyi adómentességet választó, vagy a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyra vonatkozó különös szabályok hatálya alá tartozó adóalany.
Az adóalany a kérelmet az állami adóhatósághoz elektronikus úton, a visszatérítési időszakot követő év szeptember 30. napjáig terjesztheti elő. A határidő megtartottságát a magyar adóhatóság nem vizsgálja, a jogvesztő határidő be nem tartásának szankcionálása a visszatéríttetés tagállam adóhatóságának a feladata.
A kérelem benyújtásához az adóalanynak/képviselőjének okmányirodai regisztráció során megnyitott ügyfélkapuval kell rendelkeznie. Ha a magyar adóalany más tagállamban letelepedett képviselőt kíván az eljárás magyarországi szakaszában is igénybe venni, a képviselőnek a hazai szabályok szerint ügyfélkapu létesítése érdekében regisztrálnia kell magát.
Az állami adóhatóság a kérelem benyújtására magyar és angol nyelven rendszeresít űrlapot, ami az EK bármely hivatalos nyelvén kitölthető. Amennyiben a visszatéríttetés állama az információszolgáltatás nyelvét meghatározza, a törvény szerint a kérelemben foglalt információt csak a visszatéríttetés állama által meghatározott nyelven lehet átadni.
A kérelmet az állami adóhatóság akkor befogadja be és tekinti benyújtottnak, ha azt az arra jogosult (ezt a körülményt az adóhatóság vizsgálja) elektronikus űrlapon, a külön jogszabályban meghatározott tartalmi feltételeknek megfelelően, az EK valamely hivatalos nyelvén terjesztik elő, és ha a visszatérítési állam előírja, a tevékenységeket a megfelelő statisztikai osztályozásnak megfelelően jelölik meg a kérelemben.
A benyújtás napját követő 15 napon belül az állami adóhatóság megvizsgálja, hogy a kérelmező megfelel-e az adóalanyisági feltételnek, és e feltétel teljesülése esetén a kérelmet az 1798/2003/EK rendelet szerinti kommunikációs útvonalon (a CCN/CSI mail-rendszeren) továbbítja a visszatéríttetés államának. Ha a kérelmező nem felel meg az adóalanyisági feltételnek, a kérelmet az APEH elutasítja, erről az adózót elektronikus úton értesíti.
Ha a kérelmet az érkeztetéséről szóló elektronikus értesítést követően módosítani szükséges, a kiigazítást az adózó a következő évben ugyanazon államhoz címzett visszatéríttetési kérelmében, ilyen kérelem hiányában az ún. kiigazítási nyilatkozatban érvényesítheti.
11.9.2.2. Más tagállami, illetve liechtensteini, svájci adóalany magyarországi eljárása
A más tagállami, illetve liechtensteini, svájci adóalany magyarországi eljárásában a kérelem a CCN/CSI csatornán ékezik az állami adóhatósághoz. Az eljárás ezt követően kétféle módon folytatható attól függően, hogy az adóalany vagy képviselője rendelkezik-e okmányirodai regisztrációval, azaz ügyfélkapuval.
Ha az adóalany vagy képviselője rendelkezik hazai okmányirodai regisztrációval (ügyfélkapuval), és ezt az állami adóhatósághoz bejelentette, akkor az állami adóhatóság a kérelem beérkezéséről az adóalanyt az elektronikus tárhelyére küldött elektronikus üzenettel tájékoztatja, ezt követően az eljárás elektronikus technikai kérdéseit illetően az általános szabályokat kell alkalmazni.
Ha az adóalany vagy képviselője nem rendelkezik ügyfélkapus regisztrációval, az állami adóhatóság a kérelem beérkezéséről, annak időpontjáról, valamint a főbb eljárási szabályokról az adóalanyt az elektronikus levélcímén értesíti.
Az egyszerű e-mailes eljárásban gondot okozhat az egyes közlések megérkezése, illetőleg a kézbesítés időpontjának meghatározása. A törvény szerint az adóhatóság közléseit (határozatát, végzését, egyéb értesítését) az elküldés napjától számított 5. napon közöltnek kell tekinteni, az adózó közlései pedig azon a napon minősülnek benyújtottnak, amely napon a közlést tartalmazó e-mail beérkezett. Az adóhatóság a hatósági döntés, értesítés közlésének napjáról, illetve az adóalany beadványának beérkezése napjáról külön e-mailben értesíti az adóalanyt.
Az elektronikus levélcímen való kapcsolattartás technikailag ellehetetlenülhet, ebben az esetben az eljárást papíralapon, postai kézbesítés útján kell folytatni és befejezni. (Art. 9. számú melléklete)
11.10. Az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégről szóló törvényhez kapcsolódó módosítások
Az új szabályozás merőben új alapokra helyezi, jelentősen liberalizálja az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos eddigi szigorú hatósági eljárást.
11.10.1. Általános szabályok
Az egyéni vállalkozói tevékenységet – a hatósági engedélyes tevékenységeken kívül – nem kell engedélyeztetni, elegendő a tevékenység megkezdését bejelenteni.
Az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása a jövőben nem lesz kötelező.
A nyilvántartást nem a körzetközponti jegyző (okmányiroda), hanem a KEKKH (a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala) vezeti.
Sem a KEKKH-nak, sem az okmányirodának nem lesz érdemi hatósági jogköre az egyéni vállalkozói tevékenység jogszerűségének ellenőrzésére.
Az alapnyilvántartással kapcsolatos eljárást a módosítás teljes egészében elektronikus útra tereli.
11.10.2. Adóigazgatás
Az új szabályozás szerint az egyéni vállalkozó a tevékenység megkezdéséhez kapcsolódó bejelentési kötelezettségének elektronikus úton, az egyablakos rendszerben (az okmányirodán és a KEKKH-n keresztül), az adóköteles tevékenység megkezdése előtt tesz eleget. Ezen a "csatornán" keresztül jelenti be valamennyi, az adóhatósági nyilvántartáshoz szükséges adatát is (a bejelentkezésnél megszűnik a külön bejelentendő adatok köre). A változásbejelentést főszabály szerint szintén az egyablakos rendszeren keresztül kell megtenni az adóhatóság felé, azonban azon adatok tekintetében, amelyeket korábban közvetlenül az állami adóhatósághoz kellett bejelenteni a tevékenység megkezdésekor, az egyéni vállalkozó választhat, e körben a változást közvetlenül az állami adóhatósággal is közölheti. [Art. 16. § (3) bekezdés d) pont, 17. § (1) bekezdés a) pont, 17. § (2) és (3) bekezdése, 23. § (6) bekezdése; 23/A. §]
Az egyéni vállalkozókról és egyéni cégekről szóló új törvény megteremti az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének lehetőségét, ami legalább egy hónap és legfeljebb öt év közötti időtartamot jelenthet. A szünetelés kezdetéről, illetve befejezéséről az egyéni vállalkozó az okmányirodához címezve elektronikus úton bejelentést tesz a KEKKH-hoz, amely, mint az egyéni vállalkozókat nyilvántartó szerv, a szünetelést a nyilvántartásba bejegyzi, és erről az APEH-ot és a KSH-t elektronikus úton értesíti.
A szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, de a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit teljesíteni köteles. Az egyéni vállalkozó a szünetelés kezdő időpontja előtti időszakra vonatkozóan köteles soron kívüli bevallást benyújtani, ugyanakkor a szünetelés időtartamára vonatkozóan mentesül az adókötelezettségek teljesítése, illetve a pénzforgalmi számla fenntartási kötelezettség alól. [Art. 14. § (8) és (9) bekezdése, 33. § (3) bekezdése]
11.10.3. Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóval kapcsolatos eljárási szabályok
2010. január 1-jétől, mint új közteher, új adókötelezettség, bevezetésre kerül az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó. Az új kötelezettség négyféle vagyontárgy adóját foglalja magában: a lakóingatlanok adóját, a vízi járművek adóját, a légi járművek adóját, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik adóját.
Az adóalanynak a nagy értékű vagyontárgyait terhelő adót – főszabály szerint – az éves bevallásában kell bevallania. Magánszemély adózónak a személyi jövedelemadóról szóló bevallásában május 20-ig, a nem magánszemély adózónak a társasági adóról szóló bevallásában május 31-ig. Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának, továbbá az egyéni vállalkozónak a személyi jövedelemadó, illetve az evabevallásban az adóév február 25-éig, illetve május 31-éig. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózóknak az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról május 31-éig kell bevallást benyújtani. Amennyiben a vagyonadó alanya személyi jövedelemadóról, társasági adóról, illetve egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás benyújtására nem kötelezett (ideértve azt az esetet is, ha az adózó bevallást helyettesítő nyilatkozatot tesz), továbbá ha a magánszemély adózó adóját a munkáltatója állapítja meg, vagy él az egyszerűsített bevallás lehetőségével, úgy a külön az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell bevallást benyújtania május 20-ig. [Art. 26. § (3) bekezdés d) pont, Art. 33. § (10) bekezdés, Art. 1. számú melléklet]
Bevallást jellemzően arról a vagyontárgyról – a lakóingatlanokat kivéve – kell tenni, amely után adót is kell fizetni.
A lakóingatlanok esetén, az adó alapja a lakóingatlan forgalmi értéke. A forgalmi érték alapján adóköteles lakóingatlanok mellett, bevallást kell benyújtani arról a lakóingatlanról is, amelynek az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény szerint a számított értéke eléri a törvényben rögzített 30 millió forintos, illetőleg 15 millió forintos adómentességre jogosító értékhatárt, függetlenül attól, hogy a tényleges forgalmi érték alatta marad ennek. E bevallási kötelezettségét elmulasztó adózó terhére az adóhatóság mulasztási bírságot szab ki. [Art. 33. § (11) bekezdés]
Az adót az adóévben két egyenlő részletben kell megfizetni: az első részletet az adózóra irányadó éves bevallás benyújtására előírt határidőig, a második részletet az adóév szeptember 30-áig. (Art. 2. számú melléklet I./Határidők/8. pont)
Tekintettel arra, hogy az adó alapja a lakóingatlan forgalmi értéke, amit az adózónak magának kell megállapítania. Amennyiben az adóalany a lakóingatlan után fizetendő adó alapját képező forgalmi érték meghatározása során 10 százalékot meg nem haladó mértékben tévedett, az adóhatóság az ellenőrzés során a feltárt adóhiány után szankciót nem alkalmaz. Ugyanígy, ha a tévedését önellenőrzés keretében az adózó tárja fel, 10 százalékot meg nem haladó eltérés esetén mentesül az önellenőrzési pótlék megfizetése alól. E szabály csak az ugyanazon bevallási időszak vonatkozásában benyújtott, első önellenőrzésre vonatkozik. [Art. 129. § (2) bekezdés, Art. 168. § (8) bekezdés]
