Az egyes nagy értékű vagyontárgyakról szóló 2009. évi LXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Nért.) a lakóingatlanok adóját, a vízi járművek adóját, a légi járművek adóját és a nagy teljesítményű személygépkocsik adóját tartalmazza.
10.1. A lakóingatlanok adója
10.1.1. Az adó tárgya
Az adó tárgyi hatálya a lakóingatlanokra terjed ki. Lakóingatlannak minősül a lakás, üdülőnek minősülő épület, épületrész az ezekhez tartozó telek, telekhányad.
Lakás a lakásnak minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, lakóépület, lakás, kastély, villa, udvarház megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan.
Üdülő az ingatlan-nyilvántartásban üdülőként, üdülőépületként, hétvégi házként, nyaralóként, csónakházként feltüntetett vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész.
Az épületrész is vagyonadó tárgya, ha az lakásnak vagy üdülőnek minősül. Épületrésznek minősül a társasházban, társasüdülőben önálló helyrajzi számmal rendelkező lakás és üdülő, valamint az ingatlan-nyilvántartásban lakásként, üdülőként nem szereplő olyan, az épület közös közlekedőjéből vagy a szabadból önálló bejárattal rendelkező, önálló rendeltetésű helyiségcsoport, amely megfelel a lakástörvény szerinti lakás kritériumának, vagy egyébként üdülőnek tekinthető. Nem tárgya a vagyonadónak a telek, garázs, üzletek, iroda, műhely, gyárépület. (Nért. 4. §)
10.1.2. Az adó alanya
Az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki a naptári év első napján a lakóingatlan tulajdonosa. Az adóalanyiság több tulajdonos esetén a tulajdoni hányadok arányában áll fenn. Ha a lakóingatlant vagyoni értékű jog terheli, akkor az adó alanya a jog jogosultja. Az adót az adóalanynak kell megfizetni, azonban a tulajdonosnak mögöttes felelősként ekkor is helyt kell állnia. Több tulajdonos esetén bármely nyilatkozhat úgy, hogy az adóbevallási és adófizetési kötelezettséget ő teljesíti.
A tulajdonos az ingatlan-nyilvántartásban szereplő személy vagy szervezet. Az ingatlanügyi hatósághoz már benyújtott és általuk már széljegyzett szerződés esetén a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. (Nért. 5. §)
10.1.3. Az adókötelezettség
A lakóingatlan adókötelezettsége a lakóingatlanra kiadott használatbavételi, illetőleg fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján, az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett lakóingatlan esetén pedig a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. Megszűnik a lakóingatlan adókötelezettsége a megsemmisülése vagy lebontása évének utolsó napján. Az adónem tárgyi, éves adó. (Nért. 6. §)
10.1.4. Az adófelfüggesztés
Az adófelfüggesztés az adó alanyi jogon való halasztásának lehetősége, kamat fizetése nélkül. Az adófelfüggesztés kérelemre indul, s ha a jogosultra vonatkozó feltételek fennállnak, akkor az adót az esedékességkor nem kell megfizetni.
Adófelfüggesztésre jogosultak:
– a 62. életévüket betöltöttek, továbbá a rokkant vagy rehabilitációs járadékban részesülő emberek, mégpedig a valóban lakhatásul szolgáló (a lakcímnyilvántartás szabályai szerint és ténylegesen is lakóhelyül szolgáló) lakóingatlanuk vonatkozásában (adófelfüggesztés korlátlan időtartam, akár halálig),
– lakóingatlant öröklés útján megszerző kiskorúak, legfeljebb nagykorúságuk elérését követő második évig,
– a munkanélküliek, legfeljebb két évig, ha a munkavégzésre irányuló jogviszonyuk a munkáltató érdekkörében felmerült ok miatt szűnt meg, mégpedig a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen is lakóhelyéül szolgáló lakóingatlanuk esetében, ha más lakóingatlanban nincs 25%-ot meghaladó tulajdoni hányaduk.
Az adófelfüggesztés a jogosult adóalany adókötelezettségére vonatkozik.
Meg kell fizetni a halasztott adó összegét, ha az adóalany az adókötelezettség tárgyát elidegeníti, vagy lemond a kedvezményről, illetve az örökösnek az adóalany halála esetén. Az adóhatóság a meg nem fizetett adót jelzáloggal biztosítja, s a végrehajtáshoz való jog elévülésének időtartamába az adófelfüggesztés időszaka nem számít bele. A halasztott adót az álláskeresőnek a harmadik évben kell megfizetni 12 egyenlő részletben, s további szabály, hogy öt éven belül újabb kérelmet nem terjeszthet be. (Nért. 7-8. §)
10.1.5. Műemlék épület adómentessége
Mentes a műemlékké nyilvánított, vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló azon épület, amelyet 2010. január 1-jét követően kiadott építési engedély alapján felújítanak. A mentesség az építési engedély jogerőre emelkedését követő három egymás utáni adóévben illeti meg az adó alanyát. A mentesség igénybevétele az adóalany döntésén múlik. A mentesség alatt a meg nem fizetett adót és annak kamatát az adóhatóság jelzálogjoggal biztosítja, mindaddig, amíg a mentesség feltétele, a felújítás nem teljesül, amelyet az építésügyi hatóság igazol. (Nért. 9. §)
10.1.6. Mentesség a lakóépületek adója alól
Mentesség illeti meg a magánszemélyeket, a lakóingatlanjuk értékétől függően.
Az adóalanyt a tulajdonában, vagyoni értékű jogában álló, a naptári év első napján a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyül szolgáló lakás után mentesség illeti meg, amennyiben a lakás forgalmi értéke a 30 millió forintot nem éri el.
Szintén mentes az adó alól az adóalany tulajdonában, vagyoni értékű jogosultságában lévő lakóingatlan (lakás vagy üdülő), ha forgalmi értéke 15 millió forint alatt van. A mentesség arra az adóösszegre vonatkozik, ami az adóalanyt egyébként - tulajdoni, jogosultsági hányadára tekintettel, annak arányában – terheli.
Minden további ingatlan után meg kell fizetni az adóalanynak az adót. Az adóalany döntésén múlik, hogy melyik ingatlan minősül második, illetve harmadik ingatlannak.
Mentesség illeti meg az idős, elesett embereket megillető értékrészt. A mentesség feltételei:
– betöltött 62. életév, vagy rokkantsági, baleseti nyugdíjban való jogosultság
– az adóalany lakóhelyéül szolgáló lakás forgalmi értéke nem haladja meg az 50 millió forintot,
– az adóalany egyedül vagy ugyanezen feltételeknek megfelelő közeli hozzátartozójával él együtt és
– a háztartás egy főre eső jövedelme nem haladja meg az adóévet megelőző évben az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét (ez 2009. évben 57 000 Ft).
Ebben az esetben a mentesség a 10 millió forint értékrész erejéig terjed.
Mentesség illeti meg a szakszervezet tulajdonában álló üdülőt, feltéve hogy az üzemeltetés időszaka alatti vendégéjszakák legalább felét szakszervezeti tag vagy annak közeli hozzátartozója veszi igénybe. (Nért. 14. §)
10.1.7. Az adó alapja
Az adó alapja a lakóingatlannak a naptári év első napján fennálló állapot szerinti forgalmi értéke. A forgalmi érték az eladáskor általában elérhető forgalmi érték.
Az adót önadózással kell megállapítani. Az adóalanynak kell megállapítani az ingatlan forgalmi értékét. Az adóhatóság ellenőrzés esetén, ha az adóhatóság által megállapított forgalmi érték 10%-nál kisebb mértékben tér el a bevallott forgalmi értéktől, akkor az adóhatóság jogkövetkezményt (adóbírságot, késedelmi pótlékot) nem állapít meg. Ugyanez a szabály vonatkozik az önellenőrzésre is. Ha az eredetileg bevallott forgalmi érték csak 10%-nál kisebb mértékben tér el a tényleges forgalmi értéktől, nem kell önellenőrzési pótlékot fizetni. Ismételt önellenőrzés esetén azonban e kedvezmény már nem vehető figyelembe.
Az APEH segítséget nyújt a forgalmi érték meghatározására. Az APEH által biztosított internetes felületen, egy űrlapon meg kell adnia lakóingatlan főbb, értékbefolyásoló paramétereit (pl.: a lakás elhelyezkedése, épület kora, lakás komfortfokozata), s az APEH az adózó által megadott elektronikus levélcímére megküldi a lakóingatlan becsült forgalmi értékét. Ettől az értéktől az adózó eltérhet, azonban kötelező az APEH részére, vagyis ha az adózó ezt az értéket tünteti fel adóbevallásában, nem állapítható meg jogkövetkezmény, akkor sem, ha a tényleges forgalmi érték ettől eltér. (Nért. 10. §)
10.1.8. Az adó mértéke
Az adó mértéke sávosan progresszív.
0-30 000 000 0,25%
30 000 001-50 000 000 0,35%
50 000 001- 0,5%
Az adót lakóingatlanonként kell kiszámítani, azaz nem kell összevonni az egy tulajdonosnál lévő több lakóingatlan forgalmi értékét. (Nért. 11. §)
10.1.9. A kétszeres adóztatás kizárása
A fizetendő vagyonadó összege csökkenthető az adóalany által a vagyonadó tárgyát képező ingatlan után fizetendő helyi építmény- vagy üdülőépület utáni idegenforgalmi adó vagy kommunális adó összegével. Az adóbetudást lakóingatlanonként kell tekinteni, az adott lakóingatlan adóját lehet csökkenteni az ugyanazon lakóingatlan után fizetendő helyi ingatlanadó összegével. (Nért. 13. §)
10.1.10. Adókedvezmény
10.1.10.1. Nagycsaládosok adókedvezménye
A háztartásában 3 vagy annál több gyermeket szülőként – ideértve a nevelő, örökbe fogadó szülőt is – nevelő (eltartó) adózó a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen is lakóhelyéül szolgáló lakás utáni adóját csökkentheti a harmadik és minden további gyermekenként 15%-kal, legfeljebb azonban a 100 millió forint adóalapra jutó adó erejéig.
10.1.10.2. Felújítási adókedvezmény
A felújítással összefüggésben igénybe vett szolgáltatásnyújtásról, vásárolt termékről az adóalany nevére kiállított számlában szereplő, illetve abból kiszámítható általános forgalmi adó összegével csökkenthető az adófizetési kötelezettség, amelyet a 2010. január 1-jét követően megkezdett felújításoknál lehet igénybe venni, mégpedig a felújítást követő adóév adójából. Az adókedvezmény legfeljebb az egyévi adó összegéig terjedhet. (Nért. 12. §)
10.1.11. Bevallásbenyújtási kötelezettség, a számított érték szerepe
Bevallást benyújtani olyan ingatlanra tekintettel kell, amelynek számított értéke a mentességi határok felett van, még akkor is, ha forgalmi értéke nem haladja meg a mentességi határokat. A bevallást annak kell benyújtania, akit adófizetési kötelezettség terhel. Az adó kiszámítása során a lakóingatlan hasznos alapterületét kell megszorozni a lakóingatlanra vonatkozó települési átlagértékkel. Ezt az értéket meg kell szorozni azon korrekciós tényezők értékével (többtényezős szorzatként), amelyet a törvény a lakóingatlan egyes fizikai jellemzőihez rendel. (Nért. 15-16. §)
10.2. A vízi járművek adója
10.2.1. Az adó tárgya, alanya, az adókötelezettség
Az adó tárgya:
– a 25 m2-t meghaladó vitorlás felülettel rendelkező, illetve az 50 kW teljesítményt meghaladó tengeri hajó, belvízi hajó, motoros vízi sporteszköz,
– belföldi illetőségű személy vagy belföldön bejegyzett szervezet olyan vízi járműve, amely a hatósági nyilvántartásba bejegyzés műszaki feltételeinek megfelel, de a nyilvántartásban nem szerepel, vagy bejegyzésére külföldön került sor.
Az adó alanya az a személy, aki a naptári év első napján a vízi jármű tulajdonosa.
Az adókötelezettség a vízi jármű tulajdonjogának megszerzését követő év első napjától keletkezik, és az adókötelezettségben bekövetkező változást (adóalany személye, az adótárgy jellemzője) a változást követő évtől kell figyelembe venni. Az adókötelezettség a vízi jármű elidegenítése vagy a vízi jármű megsemmisülése évének utolsó napján szűnik meg. (Nért. 17-19. §)
10.2.2. Az adó alapja és mértéke
Vitorlás vízi jármű esetén az adóalap minden megkezdett négyzetmétere után:
– a vízi jármű gyártási évében és az azt követő 10 naptári évben 2000 Ft;
– a vízi jármű gyártási évét követő 11-21. naptári évben 1000 Ft;
– a vízi jármű gyártási évét követő 22. évtől 500 Ft.
Motoros vízi járművek esetén az adó mértéke kilowattonként:
– a vízi jármű gyártási évében és az azt követő 5 naptári évben 300 Ft;
– a vízi jármű gyártási évét követő 6-10. naptári évben 250 Ft;
– a vízi jármű gyártási évét követő 11-15. naptári évben 200 Ft;
– a vízi jármű gyártási évét követő 16. naptári évtől 150 Ft.
(Nért. 20-21. §)
10.2.3. Adómentesség
Mentességet élvez:
– az engedélyezési kötelezettség alá eső tevékenység ellátásának céljára üzemeltetett vízi jármű (az üzleti célú teher-, illetve személyszállításra használt vízi jármű),
– a sportról szóló törvény szerinti sportszövetség vagy az ahhoz tartozó sportegyesület tulajdonában, üzemeltetésében lévő vízi jármű,
– a vízi mentés céljára szolgáló, az illetékes rendőrkapitányságon nyilvántartásba vett vízi jármű,
– az 1950. év előtt tervezett eredeti történelmi vízi jármű, illetve annak a túlnyomóan eredeti anyagokból készített és a gyártó által ilyenként feltüntetett egyedi utánzata.
(Nért. 22. §)
10.3. Légi járművek adója
10.3.1. Az adó tárgya, alanya, az adókötelezettség
Az adó tárgya:
– a hatósági nyilvántartásban szereplő (lajstromba vett) polgári légi jármű, illetve
– a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély vagy belföldön bejegyzett szervezet olyan légi járműve, amely a hatósági nyilvántartásba bejegyzés műszaki feltételeinek megfelel, de a nyilvántartásban nem szerepel, vagy bejegyzésére külföldön került sor.
Az adó alanya a naptári év első napján a légi jármű tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában tekintendők adóalanynak.
Az adókötelezettség a légi jármű tulajdonjogának megszerzését követő év első napján keletkezik, az adókötelezettségben bekövetkező változást (adóalany személye, az adótárgy jellemzője változását) pedig a változást követő évtől kell figyelembe venni. Az adókötelezettség a légi jármű elidegenítése vagy a légi jármű megsemmisülése évének utolsó napján szűnik meg. (Nért. 23-25. §)
10.3.2. Adómentesség
Adómentes
– a sportszövetség és az azzal tagsági jogviszonyban álló sportegyesület tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő légi jármű,
– valamint a Légi üzembentartási engedéllyel rendelkező szervezet tulajdonában vagy üzemeltetésében álló légi jármű (azaz az üzleti célra használt légi jármű).
(Nért. 26. §)
10.3.3. Az adó alapja, mértéke
Az adó mértékét a légi jármű hatósági bizonyítványában szereplő legnagyobb felszálló tömeget határozza meg, amely ezen túlmenően függ
– a légi jármű jellegétől, illetve
– a jármű korától (azaz a gyártási évtől eltelt évek alapján meghatározott kortól).
Az adó mértéke a légi jármű esetén, annak a legnagyobb felszálló tömege minden megkezdett 100 kilogrammja után:
– a légi jármű gyártási évében és az azt követő 5 naptári évben 8000 Ft;
– a légi jármű gyártási évét követő 6-10. naptári évben 7000 Ft;
– a légi jármű gyártási évét követő 11-15. naptári évben 6000 Ft;
– a légi jármű gyártási évét követő 16. naptári évtől 5000 Ft.
Az összes többi, nem motoros légi jármű esetén pedig az adótétel az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után:
– a légi jármű gyártási évében és az azt követő 5 naptári évben 4000 Ft;
– a légi jármű gyártási évét követő 6-10. naptári évben 3500 Ft;
– a légi jármű gyártási évét követő 11-15. naptári évben 3000 Ft;
– a légi jármű gyártási évét követő 16. naptári évtől 2500 Ft.
(Nért. 27-28. §)
10.4. Nagy teljesítményű személygépkocsik adója
10.4.1. Az adó tárgya, alanya, az adókötelezettség
Adó tárgya: 125 kW teljesítményt elérő vagy meghaladó hajtómotorral rendelkező személygépkocsi, kivétel az "oldtimer" személygépkocsi.
Adó alanya: a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa, több tulajdonos esetén az egyes tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.
Az adókötelezettség a személygépkocsi tulajdonjogának megszerzését követő év első napján keletkezik, az adókötelezettségben bekövetkező változást (adóalany személye, az adótárgy jellemzője) a változást követő évtől kell figyelembe venni. Az adókötelezettség a személygépkocsi elidegenítése vagy megsemmisülése évének utolsó napján szűnik meg. (Nért. 29-31. §)
10.4.2. Az adó alapja, mértéke
Az adó alapja a személygépkocsi teljesítménye.
Az adó mértéke:
– 125-175 kW közötti teljesítménynél a gépjárműadó-törvény szerinti adóösszeg kétszerese,
– 175-200 kW közötti teljesítménynél a gépjárműadó-törvény szerinti adóösszeg 2,5-szerese,
– legalább 200 kW teljesítménynél a gépjárműadó-törvény szerinti adóösszeg 3-szorosa.
(Nért. 32-33. §)
10.4.3. Adókedvezmény, kétszeres adóterhelés kizárása
50%-os adókedvezmény jár
– a kizárólag elektromos meghajtású és a hibrid meghajtású személygépkocsikra,
– a nagycsaládos (3 vagy több gyermeket háztartásában nevelő) tulajdonos egy darab személygépkocsija után.
A kétszeres adóterhelés elkerülése érdekében a megfizetett gépjárműadót a nagy teljesítményű személygépkocsik adójából le lehet vonni. (Nért. 34-35. §)
10.5. Eljárási kérdések
Az adónem bevallásának határideje mindig kötődik az adózó egyéb adónemben fennálló bevallásbenyújtási kötelezettségéhez, az adott adónemről szóló bevallásban kell bevallani ezt az adónemet is. Bevallási határidők:
– Magánszemély – május 20-ig.
– Egyéni vállalkozó – február 15-ig.
– Ha evaalanyról (magánszemélyről vagy társaságról) van szó – május 31.
– Egyéb esetekben – május 20.
(Nért. 41. §)
10.6. Személyes mentesség
Adóalany bármely szervezet lehet, ha van adóköteles vagyontárgya.
Mentesség illeti meg
– a magyar államot,
– a helyi önkormányzatot és azok társulásait,
– a települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatot,
– a költségvetési szervet,
– az egyházat és
– a NATO-t, továbbá
– azt a személyt vagy szervezetet, amelynek mentességét nemzetközi szerződés biztosítja.
(Nért. 3. §)
