Nem csak pénzkövetelés esetén van helye végrehajtásnak, hiszen sokszor a bírósági marasztalás valamilyen meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra, tűrésre, abbahagyásra irányul. Az ilyen kötelezettségek végrehajtására sajátos szabályok vonatkoznak.
9.1. Felhívás az önkéntes teljesítésre
A meghatározott cselekményre vonatkozó kötelezettségek végrehajtás során a bíróság – megfelelő határidő kitűzésével - a végrehajtható okiratban felhívja a kötelezettet az önkéntes teljesítésre. A végrehajtható okiratot a végrehajtó a feleknek postán kézbesítteti.
A végrehajtó a végrehajtható okiratot azzal a felhívással küldi meg a végrehajtást kérőnek, hogy az önkéntes teljesítésre kitűzött határidő eltelte után a teljesítést vagy elmaradását közölje a végrehajtóval.
Ha a végrehajtást kérő közlése szerint a kötelezett a meghatározott cselekményt önként nem teljesítette, a végrehajtó ezt – szükség esetén – a helyszínen ellenőrzi. A teljesítés elmaradása esetén a végrehajtó a végrehajtást kérő közlését és a helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz.
9.2. Határozat a végrehajtás módjáról
A bíróság – szükség esetén a felek meghallgatása után - végzéssel határoz a végrehajtás módjáról, figyelembe véve a végrehajtást kérő kívánságát is. Ennek során
– a kötelezettet a meghatározott cselekmény pénzegyenértékének megfizetésére kötelezheti,
– feljogosíthatja a végrehajtást kérőt, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégezze, vagy mással elvégeztesse; egyúttal a kötelezettet az előreláthatólag felmerülő költség előlegezésére kötelezheti,
– a kötelezettel szemben 500 000 Ft-ig terjedő pénzbírságot szabhat ki,
– a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt.
A bíróság a végrehajtásnak azt a módját köteles elrendelni, amely – az ügy körülményeit figyelembe véve – a leghatékonyabban mozdítja elő a kötelezettség teljesítését.
Ha a kötelezett jogi személy, a pénzbírságot mind a jogi személlyel szemben, mind pedig a vezetőjével szemben egyidejűleg is ki lehet szabni. (Ha a kötelezett jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a pénzbírságot a szervezet vezetőjével szemben, illetve az intézkedésre köteles tagjával szemben lehet kiszabni, akár egyidejűleg is.)
Amennyiben a kötelezett a pénzbírságot kiszabó végzésben megállapított határidő alatt sem teljesítette a kötelezettségét, a pénzbírság ismételten kiszabható.
9.3. Ingóság kiadása
A végrehajtó a végrehajtást kérő jelenlétében a helyszínen adja át a végrehajtható okiratot a meghatározott ingóság kiadására kötelezettnek. Ha a végrehajtást kérő az ingóságot megjelölte, a végrehajtó azt átadja neki.
A végrehajtást kérő köteles az átadásától számított 15 napig, ha pedig a bíróságtól ez alatt az idő alatt igényperről kapott értesítést, a per befejezéséig gondosan megőrizni az ingóságot.
Ha a kötelezett megtagadta a végrehajtást kérő által megjelölt ingóság kiadását, a végrehajtó a rendőrség közreműködését közvetlenül igénybe veszi, és a végrehajtást így azonnal elvégzi.
Amennyiben a kötelezett nincs jelen a helyszíni eljáráson, ez az eljárás lefolytatásának nem akadálya, ilyenkor a végrehajtható okiratot a helyszíni eljárásról készült jegyzőkönyvvel együtt postán kell részére kézbesíteni.
9.3.1. Foglalás
Ha a végrehajtást kérő a meghatározott ingóságot nem tudta megjelölni, vagy az ingóság bármely okból nem lelhető fel, a végrehajtó - szükség esetén a lakás vagy helyiség felnyitásával – az ingóság valószínű értéke erejéig a kötelezett egyéb vagyontárgyait lefoglalja. Ha a kötelezett vagyontárgyainak lefoglalására kerül sor, a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyvet beterjeszti a végrehajtást elrendelő bírósághoz, amely a felek meghallgatása után megállapítja az ingóság értékét. A meghallgatás mellőzhető, ha a végrehajtás alapjául szolgáló határozat az értéket már megállapította. A további végrehajtás az ingóság értékének megfelelő összeg behajtása iránt folyik.
9.4. Lakásügyben hozott bírósági határozat végrehajtása
A lakás és más – nem lakás céljára szolgáló – helyiség kiürítésére, átadására vagy használatára irányuló, illetőleg a felmondás érvényességét megállapító bírósági határozatban, a bíróság által jóváhagyott egyezségben vagy bírósági végrehajtási záradékkal ellátott okiratban megállapított kötelezettség végrehajtása esetén, ha a kötelezett vagy képviselője nincs jelen a végrehajtás foganatosításánál, a végrehajtó összeírja a kiürítendő lakásban lévő ingóságokat.
Az ingóságoknak másik lakásban vagy másik helyiségben való elhelyezése után a lista egy példányát itt is el kell helyezni. Ha az ingóságok elhelyezése olyan lakásban történt, amelyet kizárólag a kötelezett vagy családtagjai használnak, a végrehajtás foganatosítása után a lakást le kell zárni és le kell pecsételni.
Ha a másik lakásban a kötelezett ingóságait vagy egy részüket nem lehetett elhelyezni, a végrehajtás kérő feladata, hogy raktárban vagy más alkalmas helyiségben helyezze el azokat, természetesen a kötelezett költségére és veszélyére. A végrehajtást kérő az ingóságokat 30 napig köteles tárolni.
9.4.1. Halasztás
A végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását a december 1-jétől március 1-jéig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el, ha a kötelezett magánszemély. A végrehajtó a lakás kiürítésének elhalasztásáról jegyzőkönyvet készít, amelynek másolatát megküldi a feleknek.
Nincs helye halasztásnak az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése során, vagy ha a kötelezettel szemben korábban rendbírságot szabtak ki.
A bíróság – erre irányuló végrehajtási kifogás esetén – a kiürítés foganatosítására utasítja a végrehajtót, ha
– a kötelezett vagy a vele egy háztartásban élő személy a kiürítendő lakóingatlan helyett más beköltözhető lakóingatlan használatára jogosult,
– a végrehajtást kérő a halasztás időtartamára gondoskodik a kötelezett elhelyezéséről, vagy
– a magánszemély végrehajtást kérő valószínűsíti, hogy a kiürítendő lakóingatlan birtokbavétele nélkül nem biztosított a lakhatása.
A december 1-jétől március 1-jéig terjedő időszak lejártát követően a végrehajtó soron kívül intézkedik a lakóingatlan kiürítése iránt.
9.4.2. Önkényesen elfoglalt lakás kiürítése
A bíróság az önkényesen elfoglalt lakás kiürítését - végrehajtható okirat kiállítása nélkül – nemperes eljárás során hozott végzésben rendeli el. E végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.
9.4.2.1. Kérelem
Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése iránti kérelmet az ingatlan fekvése szerinti helyi bírósághoz kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni
– a kérelmező adatait és rövid úton történő értesítésének módját,
– az ingatlan pontos címét,
– az ingatlan tulajdonosának adatait,
– a lakás elfoglalása előtt ki és milyen jogcímen lakott a lakásban,
– a lakásban tartózkodó személyek adatait, az ott tartózkodó személyek számát és azt, hogy van-e köztük kiskorú,
– a kért intézkedést,
– annak a helyiségnek vagy raktárnak a megjelölését, ahol a kérelmező a kötelezett ingóságainak – a kötelezett költségére és veszélyére történő – elhelyezéséről gondoskodik.
9.4.2.2. Döntés
Ha a kérelem megfelel a fenti követelményeknek, a bíróság a beérkezését követő 5 munkanapon belül meghozza a kiürítésről szóló végzést. A végzésben a bíróság a végrehajtót arra hívja fel, hogy a végrehajtási költségek előlegezését követő 3 munkanapon belül foganatosítsa a lakás kiürítését, és az eljárás időpontjáról értesítse az illetékes rendőri szerv vezetőjét, kiskorú személy érintettsége esetén pedig az illetékes gyámhatóságot is.
A bíróság a végzést haladéktalanul kézbesíti a kérelmezőnek és a végrehajtónak.
A végrehajtó rendőr vagy tanú jelenlétében a helyszínen kézbesíti a végzést a lakásban tartózkodó nagykorú személynek, és felhívja őt, hogy a lakásban tartózkodó valamennyi személlyel együtt a lakást az ingóságoktól kiürítve 2 napon belül hagyja el. Ha a lakásban a helyszíni eljárás időpontjában nem tartózkodik senki, vagy ott csak kiskorú személy található, a végrehajtó a bíróság végzését és a helyszíni eljárásáról készített jegyzőkönyvet kifüggeszti a lakás ajtajára.
9.4.2.3. A döntés foganatosítása
A végrehajtó szükség esetén – a rendőrség közreműködésével – a 2 nap elteltével a helyszínen ellenőrzi a teljesítést és foganatosítja a lakás kiürítését. A helyszíni eljáráson kiskorú személy érintettsége esetén a gyámhatóság képviselője is részt vesz. Ha a második helyszíni eljárás alkalmával a lakásban nem tartózkodik senki, vagy ott csak kiskorú személy található, a lakásban lévő ingóságokat a végrehajtó elszállíttatja a kérelmező által megjelölt raktárba, a lakásban tartózkodó kiskorú személyeket pedig átadja a gyámhatóság képviselőjének, aki intézkedik ideiglenes elhelyezésük iránt.
Ilyenkor a végrehajtó a lakás ajtajára kifüggeszti a helyszíni eljárásáról készített jegyzőkönyvet, és abban megjelöli az ingóságok átvételének helyét, valamint azt, hogy a lakásban talált kiskorú személyeket melyik gyámhatóság részére adta át. Az ingóságok kezelésére a 9.4. pontban írtak irányadók.
9.4.3. Határozott idejű bérlet
A bérbeadó a határozott időre kötött lakás és más – nem lakás céljára szolgáló – helyiségbérleti szerződés esetén a meghatározott idő lejártát követő 60 napon belül kérheti a 9.4.2. pontban írt rendelkezések alkalmazását, ha a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja, hogy a bérleti szerződésben meghatározott idő eltelt. A kiürítés iránti kérelem benyújtására nyitva álló határidő jogvesztő.
Az ilyen eljárás során is alkalmazni kell a kiürítés halasztására vonatkozó rendelkezéseket azzal, hogy az ingatlan a kiürítés elhalasztása szempontjából nem minősül önkényesen elfoglalt lakásnak.
Ugyanez irányadó a 183. § a fizető-vendéglátás keretében használatba adott és más kereskedelmi szálláshely (szálloda, turistaház stb.) kiürítésére is irányadó.
9.5. Szellemi tulajdonjogok megsértése miatt indított perben hozott határozat végrehajtása
Ha a meghatározott cselekmény végrehajtása szabadalombitorlás, használati mintaoltalom bitorlása, mikroelektronikai félvezető termék topográfiájára vonatkozó oltalom bitorlása, növényfajta-oltalom bitorlása, illetve a növényfajta-oltalomból eredő díjigényhez kapcsolódó – a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvényben szabályozott – adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének elmulasztása, védjegybitorlás, földrajzi árujelző oltalom bitorlása, formatervezési mintaoltalom bitorlása, kiegészítő oltalmi tanúsítvány bitorlása, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmára vonatkozó rendelkezések vagy szerzői jog megsértése miatt indított perben hozott határozat végrehajtására irányul, a végrehajtási lap kiállítására jogosult bíróság – a végrehajtási lap kiállítása helyett – a végrehajtást közvetlenül elrendelő határozatot hoz, amelyben a kötelezettet háromnapos határidővel hívja fel az önkéntes teljesítésre, és egyidejűleg megállapítja a késedelem esetén fizetendő pénzbírság napi összegét. Ha a meghatározott cselekmény ingóság átadása, illetve kiadása, a kötelezettet a bíróság azonnali teljesítésre hívja fel.
Ha a fenti perben hozott határozat kizárólag pénzfizetésre kötelezést tartalmaz, a határozat végrehajtása a pénzkövetelés végrehajtására vonatkozó szabályok szerint történik.
9.5.1. Pénzbírság
A pénzbírság napi összege tízezer forinttól kétszázezer forintig terjedhet. A pénzbírság napi összege a teljesítési határidő lejártát követő harmincadik napon és azt követően minden hónapban az előző tárgyidőszak szerinti összeg kétszeresére emelkedik. A kötelezett a pénzbírságot a teljesítési határidő lejártától a meghatározott cselekmény teljesítésének igazolásáig, illetve a meghatározott cselekmény kikényszerítéséig eltelt időszakra köteles megfizetni.
9.5.2. A költségek előlegezése
A határozatot a bíróság a végrehajtást kérő félnek és a végrehajtónak kézbesítteti. A végrehajtó a határozat kézhezvételét követően három munkanapon belül felhívja a végrehajtást kérőt a végrehajtási eljárás költségeinek haladéktalan előlegezésére. Ideiglenes intézkedés végrehajtása esetén a végrehajtót eljárása kezdetén előlegként a teljes munkadíjnak és a várhatóan felmerülő készkiadásnak, illetve költségátalánynak megfelelő összeg illeti meg.
9.5.3. Felhívás a teljesítésre
A végrehajtó az előleg beérkezését követően három munkanapon belül a helyszínen kézbesíti a határozatot a kötelezettnek, és felhívja őt a teljesítésre. Ha a végrehajtó felhívására a kötelezett azonnal nem teljesít, a teljesítési határidő lejártakor a végrehajtó a helyszínen ellenőrzi a teljesítés megtörténtét.
Ha a kötelezett a meghatározott cselekményt a teljesítési határidő lejártát követően teljesíti, és ezt igazolja, a végrehajtó az erről készített jegyzőkönyvet a napi összegben megállapított pénzbírság kiszabása céljából a teljesítési határidő lejárta napjának megjelölésével egyidejűleg beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz.
9.5.4. A teljesítés elmaradása
A teljesítés elmaradása esetén a végrehajtó a helyszíni ellenőrzésről készített, és a teljesítési határidő lejártának napját is tartalmazó jegyzőkönyvet három munkanapon belül beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz a végrehajtás módjának meghatározása és a kötelezett napi összegben megállapított pénzbírságban történő marasztalása érdekében. A bíróság a végrehajtás módjáról soron kívül határoz azzal, hogy a kötelezettet a meghatározott cselekmény pénzegyenértékének megfizetésére nem kötelezheti, s nem szabhatja ki a kötelezettel szemben az 500 000 Ft-ig terjedő pénzbírságot.
9.5.5. Foglalás
Ha a végrehajtás meghatározott ingóság átadására, kiadására vagy lefoglalására irányul, a végrehajtó a határozat kézbesítésekor az ingóságot lefoglalja, és intézkedik a határozatban megjelölt személyhez történő elszállítása iránt. Ha a kötelezett az ingóság átadását, kiadását megtagadja, vagy a foglalást megakadályozza, a végrehajtó a rendőrség közreműködésének közvetlen igénybevételével foganatosítja a végrehajtást.
Amennyiben a bíróság a lefoglalt eszközöknek és anyagoknak a bírósági végrehajtás szabályai szerinti értékesítését írja elő, azt a végrehajtó az ingóárverésre irányadó szabályok szerint foganatosítja azzal, hogy nincs helye az ingóság visszaadásának a kötelezett részére.
