6.1. Ingófoglalás
Ha az adós nem teljesítette önként a végrehajtható okiratban feltüntetett kötelezettségét, a végrehajtó foglalási jegyzőkönyvben összeírja az adós ingóságait, és ilyen módon lefoglalja.
Az ingófoglalásra a végrehajtási költség megelőlegezésének időpontjától számított 30 napon belül kerül sor. Ha a végrehajtó az adósnak a végrehajtható okiratot személyesen adta át, az önkéntes teljesítés elmaradása esetén köteles az ingófoglalást haladéktalanul elvégezni.
Ha a végrehajtható okiratot postán kézbesítették, a kézbesítéstől számított 45 napon belül kell az ingófoglalást elvégezni.
A végrehajtó a végrehajtást kérő kérelmére a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett zálogjogi nyilvántartásba való betekintéssel meggyőződik arról, hogy az adós zálogkötelezettként szerepel-e a nyilvántartásban, továbbá hogy vagyonát, illetőleg valamely vagyontárgyát terheli-e jelzálogjog, és szükség esetén ebből a célból megkeresi a közjegyzőt. Az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dologként jogszabályban meghatározott vagyontárgy foglalása esetén a végrehajtó hivatalból is köteles a zálogjogi nyilvántartásba való betekintéssel meggyőződni arról, hogy terheli-e jelzálogjog a lefoglalt ingót.
A végrehajtó a foglaláskor felhívja az adóst, hogy a helyszínen nyilatkozzon arról: mely vagyontárgyait terheli zálogjog. Ha a végrehajtható okiratot postán kézbesítik, a végrehajtó ezzel egyidejűleg felhívja az adóst, hogy a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított 15 napon belül nyilatkozzék a vagyontárgyait terhelő zálogjogról.
A foglalást lehetőleg az adósnak, illetőleg képviselőjének, távollétükben pedig az adóssal együtt lakó nagykorú családtagnak a jelenlétében kell elvégezni.
6.2. Lefoglalható ingóságok
Lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő vagy más olyan ingóságot lehet, amelyről valószínűsíthető, hogy az adós tulajdonában van. Nem lehet lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő ingóságot, ha a rajta levő jelből vagy más körülményből minden bizonyítás nélkül kétségtelenül megállapítható, hogy az ingóság nincs az adós tulajdonában.
A házassági életközösség tartama alatt a házastársaknak vagy bármelyiküknek a vagyontárgyát bármelyik házastárs ellen külön vezetett végrehajtás során is le lehet foglalni. Nincs helye a foglalásnak, ha az a házastárs, aki ellen a végrehajtás nem irányul, kétséget kizáróan igazolja, hogy a szóban levő vagyontárgy nem a házastársi vagyonközösséghez, hanem az ő különvagyonához tartozik.
Több ingóság esetén a lefoglalásuk sorrendjét a végrehajtó állapítja meg. A végrehajtó a foglalást addig folytatja, amíg a követelés – járulékaival együtt, ideértve az eljárás befejezéséig előreláthatóan felmerülő végrehajtási költséget – nincs teljesen fedezve. Figyelembe kell venni, hogy az adós házastársának vagyonközösségi igénye és más bejelentett igény esetén is fedezve legyen a követelés.
6.3. Foglalási jegyzőkönyv
A foglalási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az adós háztartásához tartozók számát, fel kell sorolni a végrehajtás alá nem vont vagyontárgyakat, illetve azt, hogy a gépjármű lefoglalására a Vht. 103. §-ának (5) bekezdése alapján került sor (lásd a 6.6.6. pontot!). Mellőzhető a mentesen hagyott vagyontárgyak felsorolása, ha a lefoglalt vagyontárgyak előreláthatólag fedezetet nyújtanak a végrehajtandó követelésre és az eljárás költségeire.
A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát a foglaláskor átadja a jelen levő feleknek. Ha a végrehajtó az adós távollétében foglalt, a foglalási jegyzőkönyv másolatát az adóssal együtt lakó, a foglalásnál jelen levő nagykorú családtagnak kell átadni, és az adós számára kézbesíteni kell.
Ha a végrehajtó a végrehajtást kérő távollétében foglalt, a foglalási jegyzőkönyv másolatát a végrehajtást kérő számára kézbesíteni kell.
6.4. Végrehajtás alól mentes vagyontárgyak
Nem lehet lefoglalni – még az adós beleegyezésével sem – azokat a vagyontárgyakat, amelyeket a törvény a végrehajtás alól mentesít. Ha a törvény a végrehajtás alól mentes vagyontárgyak körét vagylagosan állapítja meg, a mentesség a foglalásnál jelen levő adós által kijelölt vagyontárgyra terjed ki. Az egyébként mentes dolog is lefoglalható az illető dolog vételárának, a vételéhez adott kölcsön összegének, továbbá elkészítési vagy javítási díjának a behajtása végett, ha a foglalást a bíróság így rendelte el.
Mentesek a végrehajtás alól a következő ingóságok:
a) az olyan eszköz, amely nélkül az adós foglalkozásának (hivatásának) gyakorlása lehetetlenné válik, így különösen a nélkülözhetetlen szerszám, műszer, technikai, katonai és egyéb felszerelési tárgy, egyenruha, önvédelmi fegyver, szállítóeszköz, ide nem értve a gépjárművet,
b) a rendszeres tanulmányok folytatásához nélkülözhetetlen eszköz, így különösen a tankönyv, tanszer, hangszer,
c) a szükséges ruházati cikk, felsőruházatból 3 felsőruha, 1 télikabát, 1 felöltő, 3 pár lábbeli,
d) a szükséges ágynemű: személyenként 1 készlet a hozzávaló 2 huzattal,
e) az adós háztartásához tartozók számának megfelelően szükséges bútor, legfeljebb 3 asztal és 3 szekrény vagy azonos célt szolgáló más bútor, személyenként 1 ágy vagy más fekvőhely és 1 szék vagy más ülőbútor,
f) a szükséges fűtő- és világítóeszköz,
g) az adós háztartásához nélkülözhetetlen konyhai és háztartási felszerelés, továbbá 1 hűtőgép vagy fagyasztószekrény és 1 mosógép,
h) az a kitüntetés (érdemrend, érem, jelvény, plakett), amelyet az adós kapott, ha ezt okirattal igazolta,
i) az adós betegsége és testi fogyatékossága miatt szükséges gyógyszer, gyógyászati és technikai segédeszköz, a mozgásában korlátozott adós gépjárműve,
j) az adós háztartásához tartozó kiskorú gyermek által használt – jellegénél fogva gyermekek részére szolgáló – tárgy,
k) az adós és a háztartásához tartozók részére 1 hónapra szükséges élelmiszer és 3 hónapra szükséges tüzelőanyag,
l) a lábon álló, illetőleg be nem takarított termés, gyümölcs,
m) az a dolog, amelyet a felszámolási eljárás során nem lehet az adós vagyonához tartozóként figyelembe venni.
Ha a foglalásra több ingatlanban kerül sor, a fenti felsorolás e)-g) és k) pontjában meghatározott mentességet csak az – adós nyilatkozata esetén az általa megjelölt – egyik ingatlanban foganatosított foglalás során lehet érvényesíteni.
A felsorolt vagyontárgyak – a h), l) és m) pontok kivételével – csak a természetes személy adósok elleni végrehajtás alól tekinthetők mentesnek.
Nem mentes a végrehajtás alól a fent említett olyan vagyontárgy, amely nemesfémből vagy egyébként nemes anyagból készült, és a szokásos használati cikkektől eltérően különösen nagy értékű. (Mindez nem vonatkozik az olyan eszközre, amely nélkül az adós foglalkozásának, hivatásának gyakorlása lehetetlenné válik, arra az a kitüntetésre, amelyet az adós kapott, ha ezt okirattal igazolta, az adós betegsége és testi fogyatékossága miatt szükséges gyógyszerre, gyógyászati és technikai segédeszközre, a mozgásában korlátozott adós gépjárműre.)
A fentieken túl, ha az adós élethivatás-szerűen mezőgazdasági termeléssel foglalkozik, mentes a végrehajtás alól:
– az adós földjének megműveléséhez szükséges vetőmag, mezőgazdasági gép és felszerelés, igavonó állat és takarmány,
– 1 tehén vagy más haszonállat és a részére 3 hónapra szükséges takarmány.
A most felsorolt vagyontárgyak csak a természetes személy adósok elleni végrehajtás alól tekinthetők mentesnek.
Mentes a végrehajtás alól:
– a kitüntetéssel, kitüntető címmel, díjjal, jelvénnyel, oklevéllel együtt járó összeg,
– a biztosítási összeg, a lefoglalt ingóságért járó összeg kivételével,
– a szakszervezet sztrájkalapjába helyezett összeg.
A szerzőt és a jogutódját megillető szerzői jog mentes a végrehajtás alól. A szerzői díj 50%-a ugyancsak mentes a végrehajtás alól. Végrehajtás alá vonni csak közzétett (nyilvánosságra hozott) művet, illetőleg példányait lehet.
Mentes a végrehajtás alól a szövetkezeti tag részjegye, a saját jogon szerzett kárpótlási jegy, amíg a kárpótlásra jogosultnak a tulajdonában van.
Szintén mentes a végrehajtás alól a postára feladott pénz és más küldemény, továbbá a közforgalmú fuvarozónak fuvarozásra átadott dolog mindaddig, amíg azt a posta, illetőleg a fuvarozó az átvételre jogosultnak nem adta át. Mentes a végrehajtás alól a közraktárban elhelyezett dolog is. A közraktárban elhelyezett dologra vonatkozó jog, illetőleg a róla szóló okirat (áru- és zálogjegy) ellenben végrehajtás alá vonható.
Az adósnak vagy az óvadék jogosultjának kérelmére a végrehajtó mentesíti a végrehajtás alól az óvadékként nyújtott pénzt, takarékbetétkönyvet vagy értékpapírt mindaddig, amíg az óvadék visszaadásának feltételei nem állnak fenn. A mentesítésnek akkor van helye, ha a kérelmező igazolja, hogy az óvadékkal biztosított jogügyletet nem a hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel kötötte, amellyel való viszonyában többségi befolyás áll fenn, illetve a gazdálkodó szervezet nem a tagjával kötötte.
6.5. Becslés
A végrehajtó a foglaláskor becsléssel megállapítja a lefoglalt ingóság értékét. A becsérték megállapításánál a végrehajtó a forgalmi árat veszi alapul. Ha a felek a becsértékben megegyeztek, ez az irányadó.
Ha valamelyik fél kívánja, a végrehajtó a foglalásnál szakértő-becsüst alkalmaz. A foglalás után a végrehajtó szakértő-becsüs közreműködésével a becsértéket módosíthatja, ha ezt bármelyik fél a foglalási jegyzőkönyv kézbesítésétől számított 8 napon belül kérte.
6.6. Speciális foglalási szabályok
6.6.1. Arany, platina
Arany, platina, ezüst, továbbá fizetőeszköz lefoglalásakor a végrehajtó az értéket magához veszi, a lefoglalt külföldi pénzt a foglalást követő munkanapon a végrehajtói letéti számlára befizeti. Ugyanígy kell eljárni, ha az adós külföldi pénznemben fizeti meg a végrehajtónak a tartozást. Arany vagy platina felhasználásával készült tárgy, drágakő és nyomdai úton előállított értékpapír lefoglalásakor a végrehajtó a lefoglalt értéket magához veszi, és 24 órán belül bírósági letétbe helyezi.
6.6.2. Dematerializált értékpapír
Dematerializált értékpapír lefoglalása esetén a végrehajtó a foglalásról értesíti az adós értékpapírszámláját vezető befektetési szolgáltatót, aki a lefoglalt értékpapírt az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerint a végrehajtó további intézkedéséig zárolt alszámlára helyezi.
6.6.3. Készpénz
Készpénz lefoglalásakor a végrehajtó a lefoglalt készpénzt magához veszi, és a foglalást követő munkanapon befizeti a végrehajtói letéti számlára.
6.6.4. Üzletrész
A gazdálkodó szervezet vagyonából az adóst megillető vagyonrész, illetőleg üzletrész lefoglalásáról a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével értesíti a gazdálkodó szervezetet és a megyei bíróságot mint cégbíróságot. Az üzletrész lefoglalását a gazdálkodó szervezet bejegyzi a nyilvántartásába, a cégbíróság pedig a cégjegyzékbe.
6.6.5. Muzeális tárgy
A muzeális vagy történeti értékű tárgy és könyv, továbbá levéltári anyag lefoglalásáról a végrehajtó köteles a tárgy jellegének megfelelő, területileg illetékes múzeumot, könyvtárat, illetőleg levéltárat a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével értesíteni.
6.6.6. Gépkocsi
Gépjármű lefoglalása esetén a végrehajtó köteles a forgalmi engedélyt és a gépjármű törzskönyvét is lefoglalni. Ha ez bármilyen okból nem lehetséges, a forgalmi engedély, illetve a törzskönyv lefoglalásának meghiúsulását és ennek okát a foglalási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát, valamint a lefoglalt forgalmi engedélyt és törzskönyvet megküldi a gépjármű-tulajdonos lakcíme vagy székhelye (ennek hiányában telephelye) szerint, külföldi lakóhellyel (székhellyel vagy telephellyel) rendelkező tulajdonos esetében pedig az üzemben tartó lakcíme vagy székhelye (ennek hiányában telephelye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak. Ha az illetékes hatóság nem állapítható meg, az okmányokat a gépjárművet nyilvántartó hatóságnak kell megküldeni. Ha a forgalmi engedély vagy a törzskönyv lefoglalása meghiúsult, a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével egyidejűleg felhívja a közlekedési igazgatási hatóságot, hogy a gépjárművet vonja ki a forgalomból; a hatóság köteles e felhívásnak haladéktalanul eleget tenni.
A végrehajtó a gépjárművet a járműnyilvántartásban szereplő adatok alapján is lefoglalhatja, ha az adós a gépjármű tulajdonosaként van a nyilvántartásba bejegyezve.
A gépjármű értékesítése vagy átvétele után az új tulajdonos kérelmére az értékesítésről, átvételről készült jegyzőkönyv alapján a közlekedési igazgatási hatóság látja el a gépjárművet a forgalomban való részvételhez szükséges jelzésekkel és okmányokkal.
6.6.6.1. Foglalkozás gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű
A természetes személy adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű lefoglalásakor – a zár alá vétel alkalmazásának kivételével – csak a törzskönyvet kell lefoglalni és a foglalási jegyzőkönyv másolatával együtt megküldeni az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak, ha pedig ez nem állapítható meg, a gépjárművet nyilvántartó hatóságnak; az adós a gépjármű értékesítéséig – a zár alá vétel esetét kivéve – a gépjárművet használhatja.
Ha a fenti gépjármű becsértéke nem éri el a 13/2001. (X. 10.) IM rendeletben foglalt összeget, a gépjármű mentes a végrehajtás alól.
6.6.6.2. A végrehajtó által igényelhető adatok
A végrehajtó a következő adatokat igényelheti a járműnyilvántartásból:
– a járműtulajdonos személyazonosító adatai, lakóhelye, tartózkodási helye, egyéni vállalkozó székhelye, külföldi esetében állampolgársága is,
– jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező járműtulajdonos szervezet megnevezése, székhelyének és telephelyének címe, cégjegyzék-, illetve nyilvántartási száma,
– a jármű
a) hatósági jelzése, alvázszáma és műszaki adatai (a jármű fajtája, gyártmánya, típusa, gyártási éve, színe és az első magyarországi forgalomba helyezés időpontja),
b) tulajdonoshoz kötött forgalmazási korlátozásra vonatkozó adatok, ideértve az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására elrendelt zárlatra vonatkozó adatokat is,
– a járműokmányok okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére, cseréjére és visszavonására vonatkozó adatok,
– a jármű korábbi tulajdonosának (átruházójának) tulajdonjog-változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége teljesítésének ténye és időpontja.
6.6.7. Jelzálogjoggal terhelt ingóság
Jelzálogjoggal terhelt ingóság lefoglalása esetén a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát megküldi a közjegyzőnek, hogy az ingóság lefoglalását jegyezze be a zálogjogi nyilvántartásba, és adjon tájékoztatást az ingóságon fennálló jelzálogjog jogosultjának adatairól.
6.6.8. Széfben őrzött ingóság
A széfszolgáltatás keretében őrzött ingóságot a végrehajtó a széf lepecsételésével foglalja le, egyúttal értesíti a széfszolgáltatót és az adóst a széf felnyitásának időpontjáról. A megjelölt időpontban az adós a végrehajtónak és a széfszolgáltatónak a jelenlétében felnyitja a széfet, a végrehajtó pedig elkészíti a részletes foglalási jegyzőkönyvet. Ha a megjelölt időpontban az adós nem jelent meg, a széfszolgáltató, ha a széfszolgáltató nem rendelkezik a széf felnyitására kulccsal, a végrehajtó nyittatja fel a széfet.
A vagyontárgyat a foglalást követően lehetőség szerint a széfbe kell visszahelyezni, és az értékesítésig abban kell tárolni. Ha nincs lehetőség a széfbe való visszahelyezésre, a végrehajtó intézkedik az ingóság elhelyezése iránt.
A foglalást követően a széf csak a végrehajtó intézkedésére nyitható fel. Ha a foglalás után a széfszolgáltatás megszűnt, erről a széfszolgáltató értesíti a végrehajtót, aki intézkedik az ingóság elhelyezése iránt. (A közös széfben elhelyezett ingóság végrehajtás alá vonására a pénzügyi intézménynél kezelt, több személyt megillető pénzösszeg végrehajtás alá vonására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ideértve a nem adós széftulajdonosnak a foglalásról történő tájékoztatását is.)
6.6.9. Termelési egység
Ha az adós lefoglalható vagyontárgyai technológiai vagy termelési, szolgáltatási egészt alkotnak, a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyvben feltünteti az ingóságok egészének becsértékét és az egyes ingóságok becsértékét is.
6.7. A lefoglalt ingóság megőrzése
A lefoglalt ingóságot – ha a törvény másképpen nem rendelkezik – az adós őrizetében kell hagyni.
Az adós a lefoglalt ingóságot – az elhasználható dolog kivételével – használhatja, de csak rendeltetésének megfelelően és az állag sérelme nélkül. A lefoglalt ingóságon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. Az adós a lefoglalt ingóságot köteles gondosan megőrizni. (A lefoglalt ingóság elhasználása, elzálogosítása, elidegenítése, megsemmisítése vagy a végrehajtás alól más módon való elvonása a Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekmény.)
6.8. Zár alá vétel
Ha valószínűsíthető, hogy az adós a lefoglalt ingóságot nem fogja megőrizni, a végrehajtó az ingóságot a megőrzésére alkalmas tárolóban (szekrényben, ládában stb.) vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja és lepecsételi. (A tároló, a helyiség felnyitása, illetőleg a pecsét megsértése vagy eltávolítása a Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekmény.)
A végrehajtó a lefoglalt ingóság megőrzésére zárgondnokot jelöl ki, ha
– az adós a megőrzésre nem vállalkozott,
– az adós hosszabb ideig távol van,
– a végrehajtást kérő zárgondnok kijelölését kérte, és ez az ügy körülményeire tekintettel a végrehajtó szerint indokolt,
– ezt az eljárás eredményessége szempontjából szükségesnek tartja, és a zárgondnok kijelöléséhez a végrehajtást kérő hozzájárult.
A zárgondnok költségét és díját a végrehajtó állapítja meg.
6.9. Foglalás harmadik személynél
Ha valószínű, hogy az adós tulajdonában levő ingóság a feleken kívül álló harmadik személynél van, a végrehajtó a harmadik személyt nyilatkozatra hívja fel. A harmadik személy a felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül nyilatkozatban köteles a végrehajtóval közölni, hogy
– nála van-e a felhívásban megjelölt ingóság és milyen jogcímen,
– elismeri-e az adósnak az ingóságra vonatkozó tulajdonjogát,
– tart-e valaki igényt az ingóságra és milyen jogcímen.
Ha a harmadik személy elismerte, hogy a nála levő ingóság az adós tulajdonában van, a végrehajtó az ingóságot a helyszínen lefoglalja.
Ha a harmadik személy a nyilatkozatot elmulasztotta, vagy az adós tulajdonjogát nem ismerte el, a végrehajtást kérő pert indíthat ellene a foglalás tűrése iránt.
A harmadik személy a végrehajtást kérőnek a polgári jog szerint felel azért a költségért és kárért, amely abból ered, hogy
– a nyilatkozat megtételét elmulasztotta, vagy az adós tulajdonjogát rosszhiszeműen nem ismerte el,
– az ingóságot a felhívás kézbesítése után gondosan nem őrizte meg,
– a foglalást meghiúsította.
6.10. Követelés lefoglalása
Ha az adósnak harmadik személlyel szemben követelése van, illetőleg az adós harmadik személlyel olyan szerződést kötött, amelyből később követelése keletkezik, a végrehajtó a követelést lefoglalja, egyúttal a harmadik személyt nyilatkozatra hívja fel.
A harmadik személy a felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül nyilatkozatban köteles a végrehajtóval közölni, hogy
– elismeri-e a követelést, illetőleg a később keletkező követelésről szóló szerződést,
– a követelés mikor esedékes,
– tart-e valaki igényt a követelésre és milyen jogcímen.
A harmadik személy a felhívás kézbesítése után a követelést sem az adós, sem más javára nem teljesítheti, hanem köteles legkésőbb az esedékesség napján a követelés összegét befizetni a végrehajtói letéti számlára, illetőleg köteles a követelés tárgyát bírósági letétbe helyezni.
Ha a harmadik személy a követelést bárkinek a javára teljesítette, a követelés összegéig (értékéig) felelős a végrehajtást kérőnek.
Ha a harmadik személy a követelést, illetőleg a róla szóló szerződést nem ismerte el, vagy a nyilatkozatot, illetőleg a befizetést (letétbe helyezést) elmulasztotta, a végrehajtást kérő a harmadik személy ellen pert indíthat a követelés behajtása iránt.
6.11. A zálogjogosult értesítése
A végrehajtó a foglalás után haladéktalanul értesíti az ingóság lefoglalásáról azt, akiről valószínűsíthető, hogy a lefoglalt ingóságon zálogjoga áll fenn. Így jár el a végrehajtó a zálogjogi nyilvántartás adatainak beszerzését követően is.
A végrehajtó tájékoztatja a zálogjogosultat arról, hogy a zálogjogból fakadó igényét – ha az alapügyben nem végrehajtást kérő – végrehajtási eljárás során érvényesítheti, és az erre vonatkozó kérelmét az értesítés kézhezvételét követő nyolc munkanapon belül kell bejelentenie a végrehajtónál. A végrehajtó a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb annak kézhezvételét követő munkanapon továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak.
6.12. A zálogjogosult bekapcsolódása a végrehajtási eljárásba
A zálogjogosult a végrehajtói értesítés kézhezvételét követő 8 munkanapon belül kérelmet terjeszthet elő a végrehajtást foganatosító bírósághoz, a kielégítési joga megnyíltának megállapítása iránt. A bíróság soron kívül meghozott végzéssel dönt a kérelemről, s engedélyezi, hogy a zálogjogosult bekapcsolódjék a végrehajtási eljárásba. Ennek feltétele, hogy a zálogjoggal biztosított követelés jogalapja és összegszerűsége – önálló zálogjog esetén a jogalap és az összegszerűség – nem vitatott.
6.12.1. A kielégítési jog megnyíltának megállapítása
A kielégítési jog megnyíltát – szemben a végrehajtás általános feltételeivel – a bíróság az alapján állapítja meg, hogy a zálogtárgyat végrehajtási eljárás során lefoglalták. A kielégítési jog megnyíltát a foglalás ténye alapján nem lehet megállapítani, ha a zálogjogosult az adós hozzátartozója, vagy olyan jogi személy, amelynek az adóssal való viszonyában többségi befolyás áll fenn, illetve a zálogjog alapítására a gazdálkodó szervezet és tagja között került sor.
A végzésnek tartalmaznia kell:
– a zálogjogosult és az adós adatait,
– az adóssal szemben folyamatban levő végrehajtási ügy számát, az eljáró végrehajtó nevét,
– a zálogjogosultnak a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásáról hozott döntést,
– a zálogjoggal biztosított, a végzés meghozatalának időpontjában fennálló követelés összegét,
– a zálogtárgy adatait,
– a zálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba, a légi vagy vízi járművek lajstromába, illetőleg a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett nyilvántartásba történő bejegyzésének időpontját.
Ha a végrehajtási eljárás folyamatban léte alatt a zálogtárgyat a bekapcsolódás engedélyezését követően másik végrehajtási eljárásban is lefoglalják, a bekapcsolódás hatálya e további végrehajtásra is kiterjed. A bekapcsolódással indult végrehajtási eljárás – ha a zálogjogosultnak a bekapcsolódással érintett költségei megtérültek – a végrehajtás (bekapcsolódással érintett több végrehajtás esetén valamennyi végrehajtás) befejeződésével megszűnik.
6.12.1.1. A követelés vitatása
A bíróság a zálogjogosult kérelmét az adósnak és a végrehajtást kérőnek azzal a felhívással kézbesíti: a kézhezvételtől számított 8 napon belül nyilatkozzon arról, hogy a zálogjoggal biztosított követelés jogalapját - önálló zálogjog esetén a jogalapot – és összegszerűségét elismeri-e, illetőleg milyen összegben ismeri el. (A jogalapot és összegszerűséget nem lehet vitatottnak tekinteni, ha azt közokiratba foglalták.)
Ha az adós vagy bármelyik végrehajtást kérő a jogalapot vagy az összegszerűséget vitatja, és állítását valószínűsítette, a zálogjogosult kérelmét a bíróság elutasítja. Ebben az esetben a zálogjogosult perrel érvényesítheti a zálogjogból eredő igényét.
Ha az adós vagy bármelyik végrehajtást kérő a zálogjoggal biztosított követelés összegszerűségét a zálogjogosult kérelmében foglalttól eltérő összegben ismerte el, a bíróság tájékoztatja erről a zálogjogosultat, aki erre az összegre is kérheti a kielégítési jog megnyíltának megállapítását.
6.12.1.2. A végrehajtás felfüggesztésének megszüntetése
A zálogjogosult kérelmét elbíráló végzés jogerőre emelkedését követően a végrehajtást foganatosító bíróság megszünteti a végrehajtás felfüggesztését. Meg kell szüntetni a végrehajtás felfüggesztését akkor is, ha a jogosult nem igazolta, hogy 8 munkanapon belül megindította a pert a zálogjog érvényesítése iránt.
6.12.1.3. Fellebbezés
A zálogjogosult, az adós és a végrehajtást kérő a zálogjogosult kérelmét elbíráló végzés ellen fellebbezhet. Fontos tudni azonban, hogy amennyiben az adós vagy a végrehajtást kérő nyilatkozatot nem terjesztett elő, vagy nyilatkozatában a követelés fennállását vagy összegszerűségét elismerte, az ezzel ellentétes álláspontját fellebbezéssel sem érvényesítheti.
6.13. Az értékesítés időpontja
A végrehajtó a foglalást, illetve az ingózálogjogi nyilvántartás adatainak beszerzését követő 30 nap eltelte után haladéktalanul intézkedik a lefoglalt ingóság értékesítése iránt. Ha a foglalástól számított 8 napon belül igénypert indítottak, erre csak az igényper jogerős befejezése után kerülhet sor.
A végrehajtó az értékesítést olyan időpontra tűzi ki, amely a helyi körülmények között a legcélszerűbb. A romlandó dolgot a foglalás után haladéktalanul értékesíteni kell.
A végrehajtó a romlandó dolgot árverésen kívül, árverési vétel hatályával adja el, ha a felek ezt kifejezetten kérték, és megjelölték a vevő személyét, valamint a vételár összegét. Ha a romlandó dolog árverésen kívüli eladására nincs lehetőség, a végrehajtó a romlandó dolgot a forgalmazásával foglalkozó kereskedőnek adja el, vagy az önkormányzat által kijelölt legközelebbi piacon, vásáron, vásárcsarnokban – a piaci, vásári értékesítés szabályai szerint, az ingóárverés szabályainak megfelelő alkalmazásával – értékesíti. Ilyenkor a végrehajtó az árverésről nem készít hirdetményt, hanem az értékesítést a helyi körülmények között legcélszerűbb módon teszi közzé.
Az értékesítendő ingóságnak az értékesítés helyére történő elszállításáról a végrehajtó gondoskodik.
6.14. Árverés
Az ingóságot rendszerint árverésen kell értékesíteni.
6.14.1. Az árverés helye
Az árverést a következő helyeken lehet megtartani:
– a bírósági árverési csarnokban,
– a bíróság épületében,
– a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat épületében vagy a felsorolt önkormányzatok jegyzője által kijelölt helyiségben,
– az adós lakásán,
– a foglalás helyén,
– az ingóság őrzésének helyén,
– a végrehajtó által kijelölt más helyen.
6.14.2. Árverési hirdetmény
Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki. A hirdetményben feltünteti:
– a felek nevét,
– az árverés helyét és idejét,
– az árverésre kerülő ingóságokat és becsértéküket,
– azt, hogy az ingóságokat az árverés előtt hol és mikor lehet megnézni.
Az árverési hirdetményt
– a bíróság hirdetőtábláján,
– a bírósági árverési csarnok hirdetőtábláján,
– az árverés helye szerinti községi, városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni. Fontos, hogy az árverés közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmény a bíróság hirdetőtábláján történt kifüggesztéshez kapcsolódik.
Az árverési hirdetményt az árverést megelőzően legalább 15 napon át és legalább az árverést megelőző 5. napig kell a hirdetőtáblán kifüggesztve tartani.
A végrehajtó az árverési hirdetmény kivonatát közzéteszi a kamara hivatalos lapjában. A kivonat tartalmazza a végrehajtó nevét, telefonszámát, az ügy azonosítására alkalmas számot, az ingóság megnevezését, becsértékét, továbbá az árverés helyét és időpontját. A kivonatot legkésőbb az árverést megelőző 5. napon kell közzétenni.
A végrehajtó az árverési hirdetményt közzéteszi az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában is. A rendszer az árverést követő napon automatikusan törli a hirdetményt a nyilvántartásából.
A végrehajtó bármelyik fél kérelmére gondoskodik arról, hogy az árverést egyéb megfelelő módon is közhírré tegyék.
6.14.3. Árverező
Az árverező személyesen vagy megbízottja, illetve képviselője útján árverezhet. Az ügyben eljáró végrehajtó, a végrehajtó alkalmazottja, a végrehajtói iroda tagja és alkalmazottja, továbbá ezek közeli hozzátartozója és élettársa, valamint a végrehajtást foganatosító bíróság állományába tartozó személy és az adós az árverésen sem személyesen, sem megbízottja vagy képviselője útján nem árverezhet, és az ingóságot árvereztetéssel közvetve sem szerezheti meg. (Közeli hozzátartozók: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa.)
6.14.4. Árverési sorrend
Az adós meghatározhatja az ingóságok árverezésének sorrendjét. Ha nem élt ezzel a jogával, az ingóságokat a foglalási jegyzőkönyvben feltüntetett sorrendben kell elárverezni.
6.14.5. Az árverés lefolytatása
Az árverés megkezdésekor a végrehajtó az árverezőkkel közli az ingóság becsértékét (ez az úgynevezett kikiáltási ár), és felhívja őket ajánlatuk megtételére. Ha a felajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt fokozatosan lejjebb kell szállítani a becsérték egynegyedéig. Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a végrehajtó a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy az ingóságot a legtöbbet ajánló megvette.
A lefoglalt, de a természetes személy adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű vételárát csak olyan összegre lehet leszállítani, amelyből a végrehajtás előrelátható költségei és az adósnak járó összeg fedezhető.
Ha lefoglalt vagyontárgyak technológiai vagy termelési, szolgáltatási egészt alkotnak, ezeket a végrehajtó mint egészet árverezi el. Ha az első árverés sikertelen, az ingóságokat a második és harmadik árverésen egyenként kell értékesíteni.
Az első árverésen el nem adott ingóságot második árverésen kell értékesíteni. A végrehajtó a második árverést az első árveréstől számított 3 hónapon belüli olyan időpontra tűzi ki, amely a helyi körülmények között a legcélszerűbb.
6.14.5.1. Fizetés azonnal, készpénzben
A legtöbbet ajánló köteles a teljes vételárat a megvett ingóság elárverezése után készpénzben azonnal kifizetni. Ennek hiányában az ingóságot nyomban tovább kell árverezni. A fizetést elmulasztó árverező nem vehet tovább részt az árverésben.
Ha a ki nem fizetett ingóságot a további árverezés során alacsonyabb áron vették meg, mint amennyit a fizetést elmulasztó árverező ajánlott, a két ár közötti különbözetet a fizetést elmulasztó árverező köteles azonnal megtéríteni. (Erre a végrehajtást foganatosító bíróság kötelezheti is.) A különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli.
Kivétel a készpénzes fizetést előíró szabály alól, hogy a végrehajtást kérőnek követelése és járulékai erejéig joga van az árverésen készpénzfizetés nélkül venni. Ennek feltétele, hogy az ingóságot csak az ő követelése fejében foglalták le, illetőleg – több végrehajtást kérő esetén – valamennyi végrehajtást kérő hozzájárulása. A készpénz nélküli vételhez az elsőbbségi igényt bejelentő hozzájárulása is szükséges.
További feltétel, hogy a meg nem fizetett illeték, az állam által előlegezett költség, illetőleg a végrehajtási eljárás költsége már fedezve van, vagy azokat a végrehajtást kérő azonnal kifizeti.
A vételárat, illetőleg az állam javára kifizetett összeggel, valamint a végrehajtás költségeinek megfelelő összeggel csökkentett részét a készpénzfizetés nélkül árverező végrehajtást kérő követelésébe be kell számítani.
6.14.6. Árverési jegyzőkönyv
Az árverésről jegyzőkönyv készül. Ebben a végrehajtó feltünteti:
– az elárverezett ingóságot, becsértékét és árverési vételárat,
– az árverési vevő nevét és a személyazonosításra szolgáló okmányának számát, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén a nevét és székhelyét.
Az árverési jegyzőkönyv másolatát kézbesíteni kell a feleknek és az árverési vevőnek, továbbá meg kell küldeni – a romlandó dolog árverésének esetét kivéve - az állami adóhatóságnak.
6.14.7. Tulajdonszerzés
Az árverésen eladott ingóságon az árverési vevő a vételár kifizetésével tulajdonjogot szerez. A Ptk. szerint, aki a dolgot hatósági határozat vagy árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos. (Ez a rendelkezés ingatlan árverése esetére nem vonatkozik.)
Ha az árverést megsemmisítették, ez a jóhiszemű árverési vevőnek a Vht. szerint megszerzett tulajdonjogát nem érinti.
A végrehajtó a magánszemély árverési vevő lakóhelyét feljegyzi, és a feljegyzést az iratok között zárt borítékban helyezi el, arról csak a bíróság, a büntetőügyben eljáró, és az ingóságot nyilvántartó hatóság, továbbá az állami adóhatóság részére ad felvilágosítást.
6.14.8. Üzletrész árverezése
A gazdálkodó szervezet vagyonából az adóst megillető üzletrészt a végrehajtó árverésen értékesíti. Az árverésen az érintett gazdálkodó szervezet tagját, a gazdálkodó szervezetet, illetőleg az általa kijelölt személyt – ebben a sorrendben – az üzletrészre elővásárlási jog illeti meg.
A végrehajtó az árverési jegyzőkönyv másolatát az üzletrész tulajdonosában bekövetkezett változás bejegyzése végett megküldi a gazdálkodó szervezetnek és a cégbíróságnak.
Ha az adósnak jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban van vagyonrésze, a végrehajtó tájékoztatja a végrehajtást kérőt arról, hogy az adós tag helyett a rendes felmondás jogát gyakorolhatja. Ha a végrehajtást kérő a felmondást tartalmazó nyilatkozatát a végrehajtónak átadta, a végrehajtó megküldi azt a gazdasági társaságnak, egyúttal az adósnak a társasággal szemben a tagsági jogviszony megszűnése miatt fennálló követelését lefoglalja.
6.14.8.1. Tagi felelősség
Az elszámolás megtörténte nem érinti az adósnak a társasági tartozásokért fennálló, tagi felelősségét. A végrehajtást kérő az elszámolás megtörténte esetén sem felel a társaság tartozásaiért.
6.14.9. Elektronikus árverés
A végrehajtást kérő kérelmére a 100 000 Ft-ot elérő becsértékű ingóságot a végrehajtó elektronikus árverés útján értékesíti, ha a szállítási és tárolási költségeket a végrehajtást kérő megelőlegezte. Nem tartható elektronikus árverés romlandó dolgok értékesítésére, vagy ha a Vht. az ingóság bizományosi értékesítését írja elő. Az ingóságot a végrehajtó szállítja el, és gondoskodik a tárolásról.
6.14.9.1. Hirdetmény
A végrehajtó az árverési hirdetményt az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában teszi közzé. Az árverés közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmény közzétételi időtartam (a hirdetmény közzétételétől a licitnapló lezárásáig terjedő idő) lejártához fűződik. Nem tekinthető közzétettnek az árverés, ha az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartása a közzétételi időtartam 10%-át meghaladó időtartamban nem volt elérhető a felhasználók számára.
Az árverési hirdetmény az árverési előleg és a legalacsonyabb vételár összegét, az árverés időtartamát és a vételi ajánlat megtételének módját, valamint a végrehajtói letéti számla számát is tartalmazza.
Az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartása nyilvános, díjmentesen megtekinthető.
6.14.9.2. Árverezők elektronikus nyilvántartása
Az árverezők elektronikus nyilvántartásába bármely személy vagy szervezet kérheti a felvételét, aki az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatának feltételeit rögzítő felhasználási szabályzatban foglaltakat elfogadta.
A nyilvántartásba vétel és az adatváltozás bejegyzése az árverező adatainak igazolására szolgáló iratok bemutatása és a bejegyzés díjának megfizetése mellett, személyesen, bármely végrehajtónál kérhető.
Az árverező köteles a nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változást haladéktalanul bejelenteni.
Árverezőként - a tulajdonszerzési arány megjelölésével – több személy, szervezet együttesen is bejegyezhető a nyilvántartásába. Az együttesen bejegyzett személyeknek, szervezeteknek és a tulajdonszerzési aránynak a nyilvántartásban történő megváltoztatása csak az első ajánlattételük előtt lehetséges.
A végrehajtó kérelemre törli az árverezőt a nyilvántartásából.
6.14.9.3. Az árverező aktiválása
Az árverést lefolytató végrehajtó kérelemre aktiválja az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatához szükséges felhasználói nevet és jelszót, ha az árverezők nyilvántartásában szereplő személy vagy szervezet
– a becsérték 10%-ának megfelelő árverési előleget a végrehajtónál letétbe helyezte, vagy átutalta, és azt a végrehajtói letéti számlán jóváírták;
– az árverésből nincs kizárva; és
– igazolta azt, hogy üzletrész árverésén a törvény szerint elővásárlásra jogosult.
6.14.9.4. Vételi ajánlat
Az árverező az árverési hirdetménynek az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételét követően az árveréshez tartozó licitnapló lezárásáig az aktivált felhasználói nevének és jelszavának, valamint a vételi ajánlat összegének megadásával elektronikus úton vételi ajánlatot tehet az ingóságra.
A vételi ajánlatot a rendszer automatikusan rögzíti, és egyidejűleg közzéteszi az árveréshez tartozó licitnaplóban. Nem teszi közzé a vételi ajánlatot a rendszer, ha az nem éri el a becsérték egynegyedét.
Az árverező a vételi ajánlatot nem vonhatja vissza.
6.14.9.5. Licitnapló
A licitnapló az érkezés sorrendjében a következő adatokkal tartalmazza a megtett vételi ajánlatokat:
– a vételi ajánlat összege,
– az árverező egyedi azonosítója,
– a vételi ajánlat közzétételének időpontja.
A licitnapló nyilvános, díjmentesen megtekinthető; de az utolsóként közzétett vételi ajánlatokat megelőzően közzétett vételi ajánlatokat csak az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatára jogosult felhasználók tekinthetik meg.
6.14.9.6. Az árverés lezárása
Az árverés az árverési hirdetmény közzétételét követő 30. nap 20 órájáig tart; az árverés befejezésének időpontjában az elektronikus árverési rendszer automatikusan lezárja a licitnaplót és közzéteszi a lezárás időpontját, továbbá, hogy az árverési hirdetmény a közzétételi időtartam hány százalékában nem volt elérhető a felhasználók számára.
Ha a végrehajtás a licitnapló automatikus lezárása előtt befejeződik, vagy már nem állnak fenn az ingóság árverési értékesítésének feltételei, a végrehajtó - ennek feltüntetésével – zárja le a licitnaplót.
Az elektronikus árverési rendszer a licitnapló lezárását követő 30. napon automatikusan törli az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából az árverési hirdetményt és a hozzá tartozó licitnaplót.
6.14.9.7. Árverési vevő
Az ingóság árverési vevője az automatikusan lezárt licitnaplóban utolsóként közzétett ajánlatot tevő árverező. Üzletrész árverezése esetén az elővásárlásra jogosult
– valamennyi közzétett ajánlat vonatkozásában az árverés befejezéséig,
– az utolsóként közzétett vételi ajánlat vonatkozásában a licitnapló lezárását követő 5. munkanap 20 órájáig
az aktivált felhasználói nevének és jelszavának megadásával gyakorolhatja elővásárlási jogát. Az erre vonatkozó nyilatkozatot az elektronikus árverési rendszer automatikusan közzéteszi az árverési hirdetményen.
A végrehajtó az árverés befejezését követően felhívja az árverési vevőt, hogy az árverési jegyzőkönyv aláírása és a vételár kifizetése céljából a végrehajtó irodájában vagy az ingóság tárolási helyén a megadott időpontban jelenjen meg; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti. A jegyzőkönyv aláírását és a vételár kifizetését követően a végrehajtó átadja az ingóságot az árverési vevőnek.
6.14.9.8. Sikertelen árverés
Az árverés sikertelen, ha nem tettek közzé a licitnaplóban vételi ajánlatot, vagy az árverési vevő nem fizette meg a vételárat. Az árverés sikertelensége esetén a második árverést az általános szabályok szerint kell megtartani. Nem kell megtartani a második árverést, ha az árverési vevő annak megkezdése előtt befizette a vételárat (vagy átutalta, és az arról szóló terhelési értesítőt a végrehajtónak bemutatta), továbbá megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget; ilyenkor az utólag megfizetett vételárba nem lehet beszámítani az elvesztett előleget.
(Az elektronikus árverésről további információk találhatók a Cégvezetők Kiskönyvtára 2009/6. számában.)
6.15. Értékpapír értékesítése
A bemutatóra szóló vagy egyébként korlátozás nélkül forgalomba hozható értékpapírt a végrehajtó bizományi értékesítésre befektetési szolgáltatónak adja át. A befektetési szolgáltató köteles az értékesítés során befolyt összeget – a bizományi díj levonása után – haladéktalanul átutalni a végrehajtói letéti számlára.
Ha a bizományi értékesítés sikertelen volt, a befektetési szolgáltató az értékpapírt visszavásárlásra felajánlja az értékpapír kibocsátójának. Amennyiben az értékpapír kibocsátója az értékpapírt visszavásárolta, köteles az értékpapír ellenértékét haladéktalanul átutalni a végrehajtói letéti számlára. A bizományi értékesítés sikertelensége esetén a végrehajtó az értékpapírt árverésen értékesíti.
A névre szóló, tagsági jogról szóló vagy egyébként korlátozottan forgalomba hozható értékpapír értékesítése céljából a végrehajtó befektetési szolgáltatót bíz meg azzal, hogy az értékpapírt zárgondnokként kezelje, és a belőle származó jövedelmet utalja át a végrehajtói letéti számlára. A fentiekkel ellentétben a végrehajtást kérő kívánságára – a forgalmi korlátozására vonatkozó rendelkezésre tekintet nélkül – árverésen kell értékesíteni az értékpapírt. Ilyenkor az adóssal azonos jellegű tagsági joggal rendelkező másik tagot az értékpapírra elővásárlási jog illeti meg.
6.16. Értékesítés árverésen kívül
A végrehajtó a felek kívánságára – az általuk meghatározott vevő részére és az általuk megállapított becsértéken – árverésen kívül, de árverési vétel hatályával adja el az ingóságot. Ha az értékesítésből befolyó vételárból a végrehajtási eljárás költsége és valamennyi végrehajtást kérő (ideértve a végrehajtási eljárásba bekapcsolódott zálogjogosultakat is) követelése előreláthatólag kielégíthető, az árverésen kívüli eladáshoz nem szükséges a végrehajtást kérők beleegyezése. Ebben az esetben a végrehajtó az ingóságot az adós által megjelölt személynek az adós által megállapított becsértéken adja el.
Az adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű nem adható el árverésen kívül, ha a vételárból a végrehajtás előrelátható költsége és az adósnak járó összeg nem fedezhető.
Árverésen kívüli eladásra csak az árverés megkezdéséig van lehetőség. Elektronikus árverés esetén az ingóság a licitnapló automatikus lezárásáig adható el árverésen kívül, de csak a licitnaplóban közzétett vételi ajánlat összegénél magasabb vételárért. Amennyiben a végrehajtó az ingóságot az adós által megjelölt személynek az adós által megállapított becsértéken adhatja el, úgy a közzétett vételi ajánlattal megegyező vagy annál alacsonyabb vételáron is lehetőség van az árverésen kívüli eladásra.
6.17. Az ingóság átvétele a végrehajtást kérő által
Ha az ingóságot nem sikerült értékesíteni, a végrehajtást kérő a becsérték egynegyedének megfelelő összeg fejében átveheti az ingóságot. Ha több végrehajtást kérő van, vagy elsőbbségi igényt jelentettek be, az ingóságot az veheti át, aki a becsérték egynegyedét meghaladó legmagasabb árajánlatot tette. Ha a becsérték egynegyedének megfelelően vagy azt meghaladóan több egyenlő árajánlatot tettek, az átvételi jogosultság a kielégítési sorrend (lásd a 8.2.pontot!) szerint alakul.
A becsérték egynegyedének, illetőleg az azt meghaladó átvételi árnak megfelelő összeget be kell számítani a végrehajtást kérő követelésébe.
6.18. Az ingóság visszaadása az adósnak
Ha az ingóságot nem sikerült értékesíteni, és azt a végrehajtást kérő nem vette át, a végrehajtó felhívja az adóst, hogy az ingóságot 30 napon belül vigye el. Ha az adós a végrehajtónál jelentkezett az ingóságért, a végrehajtó az ingóságot feloldja a foglalás alól, és visszaadja az adósnak.
Amennyiben az adós a felhívástól számított 30 napon belül nem jelentkezett az ingóságért, a végrehajtó megszünteti az ingóság további őrzését, és intézkedik az ingóság megsemmisítése vagy hulladékként való átadása iránt.
