4. Végrehajtás munkabérre

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2009. október 15.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2009/07. számában (2009. október 15.)

Összefoglalóan munkabérnek minősül az adós munkabére, illetménye munkadíja, a munkaviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandósága, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazása, juttatása, követelése.

4.1. Végrehajtói letiltás

Ha az adós a végrehajtó helyszíni eljárása alkalmával, illetőleg a végrehajtható okirat postai kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizette meg a tartozását, a végrehajtó az adós munkabérét letiltja, és ilyen módon lefoglalja.

A letiltásban a végrehajtó felhívja az adós munkáltatóját, hogy az adós munkabéréből a letiltásban feltüntetett összeget vonja le, és – a felhívásnak megfelelően – fizesse ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalja át a végrehajtói letéti vagy más számlára.

A végrehajtó a letiltást megküldi a munkáltatónak és a feleknek.

A munkabérre vezetett végrehajtás hatálya újabb letiltás nélkül kiterjed arra a munkabérre is, amelyet az adós – a munkáltató megváltozása esetén – az új munkáltatótól kap.

A végrehajtó a munkáltatónál a helyszínen is ellen­őrizheti, hogy a munkabérre vezetett végrehajtás szabályait a munkáltató megtartja-e.

A munkáltató köteles lehetővé tenni a végrehajtó részére a munkahely területére vagy az ügyintézés helyszínére történő belépést és a munkáltatónak az adósra vonatkozó személyi nyilvántartásába, valamint az adós munkabérére, és a letiltás foganatosítására vonatkozó iratokba történő betekintést.

4.2. Levonás

A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a levonással teljesítendő adónak (adó­előlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.

A fentiek szerint csökkentett összegből általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni.

A nettó munkabér összegéből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj leg­alacsonyabb összegének ötszörösét.

A levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. (Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén.) Ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, a mentesség őt abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le. Ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kap munkabért, ezeket az (1) bekezdés szerinti mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni.

4.2.1. Levonási sorrend

Az adóssal szemben fennálló több követelést a munkabérből a Vht. 165. §-ában megállapított sorrendben, a 164-167. §-nak megfelelően kell levonni (lásd a 8.2. pontot!).

A 165. § ugyanazon pontja alá eső több követelés egymás közötti sorrendjét aszerint kell megállapítani, hogy az egyes követelésekre vonatkozó letiltások (a levonás alapjául szolgáló okiratok) közül melyik érkezett előbb a munkáltatóhoz.

A bíróság elrendelheti, hogy a 165. § a)-e) pontjai közül ugyanazon pont alá eső több követelést arányosan kell kielégíteni.

4.2.2. Levonás a munkavállalói munkabérből

A munkaviszony alapján kapott munkabérből (munkavállalói munkabér) legfeljebb 33%-ot lehet levonni.

A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

– tartásdíj,

– az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér-követelés,

– jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.

Több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet.

A munkavállalói munkabérhez tartoznak a következő összegek is:

– a munkáltató által a munkavállaló részére a betegszabadságának idejére kifizetett összeg,

– a végkielégítés,

– a jutalom.

A fentiek a következő járandóságok letiltása esetén is irányadók:

– a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszony, továbbá a szolgálati viszony alapján járó illetmény,

– a szövetkezeti tagot a munkaviszony jellegű jogviszony alapján megillető munkadíj,

– az alkotó- és munkaközösségi tag jövedelme,

– a tudományos továbbképzési ösztöndíjasnak a munkabér jellegű ösztöndíja,

– bármely személynek a munkájából eredő olyan díjazása, juttatása, követelése, amelyet valamely szervtől vagy személytől rendszeresen, időszakonként visszatérően kap.

4.2.3. Levonás a nyugdíjból

Az adós társadalombiztosítási nyugellátásából legfeljebb 33%-ot lehet levonni. A levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

– gyermektartásdíj,

– jogalap nélkül felvett nyugellátás.

Több letiltás esetén a levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet.

4.2.4. Levonás egészségbiztosítási pénzbeli ellátásból

A baleseti járadékból, a baleseti táppénzből, a táppénzből, a gyermekgondozási díjból, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyből legfeljebb 33%-ot lehet levonni az alábbi követelések fejében:

– gyermektartásdíj,

– jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás.

4.2.5. Levonás a gyermekek ellátásához kapcsolódó juttatásokból

A gyermekgondozási segélyből és a gyermeknevelési támogatásból legfeljebb 33%-ot lehet levonni a jogalap nélkül felvett gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás és anyasági támogatás fejében.

A családi pótlékból és az iskoláztatási támogatásból legfeljebb 33%-ot lehet levonni a jogalap nélkül felvett családi pótlék, iskoláztatási támogatás és anyasági támogatás fejében.

4.2.6. Levonás egyéb járandóságból

A munkanélküli-ellátásból (munkanélküli-járadékból, nyugdíj előtti munkanélküli-segélyből, keresetkiegészítésből, és keresetpótló juttatásból) legfeljebb 33%-ot lehet levonni az alábbi követelések fejében:

– tartásdíj,

– jogalap nélkül felvett munkanélküli-ellátás.

4.2.7. Mentes juttatások

Mentes a végrehajtás alól

– a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása, az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény szerint járó életjáradék,

– az átmeneti segély, ideértve a meghatározott célra kapott segélyt is, a rendszeres szociális segély, a rendelkezésre állási támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az ápolási díj,

– az anyasági segély,

– a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka,

– a megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett személyt erre tekintettel megillető juttatás (keresetkiegészítés, átmeneti keresetkiegészítés, jövedelemkiegészítés, átmeneti jövedelemkiegészítés, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka),

– a törvényen alapuló tartásdíj, ideértve a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat is, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényen alapuló gyermekvédelmi pénzbeli ellátások,

– a nevelőszülő részére az államilag gondozott gyermek tartásáért fizetett gondozási díj,

– az ösztöndíj, a tudományos továbbképzési ösztöndíjas munkabér jellegű ösztöndíjának kivételével,

– a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés,

– a meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg,

– a fogyatékossági támogatás.

4.3. Munkáltatói kötelezettségek

A munkáltató köteles az adós munkabéréből a letiltásban meghatározott összeget levonni, és – a letiltásban foglalt felhívás szerint – kifizetni a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen átutalni a végrehajtói letéti vagy más számlára.

A munkáltató kötelessége, hogy legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon

– értesítse az adóst a letiltásról,

– intézkedjék, hogy a munkabér esedékessé válásakor (a kifizetésének napján) a letiltott összeget a munkabérből vonják le, és fizessék ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalják át a végrehajtói letéti vagy más számlára,

– értesítse a letiltás foganatosításának akadályáról a letiltást kibocsátó szervet.

Ha az adós munkabéréből a rendszeresen, időszakonként visszatérő részletekben levonandó követelést valamelyik hónap folyamán részben vagy egyáltalán nem lehetett levonni, az elmaradt részleteket le kell vonni, mihelyt lehetséges. Ezt a szabályt kell alkalmazni az előző munkáltatónál és a munkaviszonyon kívül töltött idő alatt esedékessé vált részletekre is.

4.3.1. Tartozásigazolás

A munkáltató köteles az adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni.

Igazolást kell adni arról is, hogy a munkavállalónak fent említett tartozása nincs.

Ha az adós (munkavállaló) újabb munkaviszonyt létesít, köteles a tartozásigazolást a munkába lépése előtt az új munkáltatójának átadni. Az új munkáltató köteles a tartozásigazolást az adóstól (munkavállalótól) bekérni és a végrehajtást folytatni.

4.3.2. A munkáltató felelőssége

A munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.

Ha a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelességet a munkáltató alkalmazottja szándékosan szegte meg, és a munkáltatótól a le nem vont összeget nem lehetett behajtani, a be nem hajtott összeg erejéig az alkalmazott készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.

A kezesség azt jelenti, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, a kezes köteles helyette a jogosultnak teljesíteni. A készfizető kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2009. október 15.) vegye figyelembe!