Összefoglalóan munkabérnek minősül az adós munkabére, illetménye munkadíja, a munkaviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandósága, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazása, juttatása, követelése.
4.1. Végrehajtói letiltás
Ha az adós a végrehajtó helyszíni eljárása alkalmával, illetőleg a végrehajtható okirat postai kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizette meg a tartozását, a végrehajtó az adós munkabérét letiltja, és ilyen módon lefoglalja.
A letiltásban a végrehajtó felhívja az adós munkáltatóját, hogy az adós munkabéréből a letiltásban feltüntetett összeget vonja le, és – a felhívásnak megfelelően – fizesse ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalja át a végrehajtói letéti vagy más számlára.
A végrehajtó a letiltást megküldi a munkáltatónak és a feleknek.
A munkabérre vezetett végrehajtás hatálya újabb letiltás nélkül kiterjed arra a munkabérre is, amelyet az adós – a munkáltató megváltozása esetén – az új munkáltatótól kap.
A végrehajtó a munkáltatónál a helyszínen is ellenőrizheti, hogy a munkabérre vezetett végrehajtás szabályait a munkáltató megtartja-e.
A munkáltató köteles lehetővé tenni a végrehajtó részére a munkahely területére vagy az ügyintézés helyszínére történő belépést és a munkáltatónak az adósra vonatkozó személyi nyilvántartásába, valamint az adós munkabérére, és a letiltás foganatosítására vonatkozó iratokba történő betekintést.
4.2. Levonás
A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.
A fentiek szerint csökkentett összegből általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni.
A nettó munkabér összegéből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét.
A levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. (Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén.) Ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, a mentesség őt abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le. Ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kap munkabért, ezeket az (1) bekezdés szerinti mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni.
4.2.1. Levonási sorrend
Az adóssal szemben fennálló több követelést a munkabérből a Vht. 165. §-ában megállapított sorrendben, a 164-167. §-nak megfelelően kell levonni (lásd a 8.2. pontot!).
A 165. § ugyanazon pontja alá eső több követelés egymás közötti sorrendjét aszerint kell megállapítani, hogy az egyes követelésekre vonatkozó letiltások (a levonás alapjául szolgáló okiratok) közül melyik érkezett előbb a munkáltatóhoz.
A bíróság elrendelheti, hogy a 165. § a)-e) pontjai közül ugyanazon pont alá eső több követelést arányosan kell kielégíteni.
4.2.2. Levonás a munkavállalói munkabérből
A munkaviszony alapján kapott munkabérből (munkavállalói munkabér) legfeljebb 33%-ot lehet levonni.
A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:
– tartásdíj,
– az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér-követelés,
– jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.
Több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet.
A munkavállalói munkabérhez tartoznak a következő összegek is:
– a munkáltató által a munkavállaló részére a betegszabadságának idejére kifizetett összeg,
– a végkielégítés,
– a jutalom.
A fentiek a következő járandóságok letiltása esetén is irányadók:
– a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszony, továbbá a szolgálati viszony alapján járó illetmény,
– a szövetkezeti tagot a munkaviszony jellegű jogviszony alapján megillető munkadíj,
– az alkotó- és munkaközösségi tag jövedelme,
– a tudományos továbbképzési ösztöndíjasnak a munkabér jellegű ösztöndíja,
– bármely személynek a munkájából eredő olyan díjazása, juttatása, követelése, amelyet valamely szervtől vagy személytől rendszeresen, időszakonként visszatérően kap.
4.2.3. Levonás a nyugdíjból
Az adós társadalombiztosítási nyugellátásából legfeljebb 33%-ot lehet levonni. A levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:
– gyermektartásdíj,
– jogalap nélkül felvett nyugellátás.
Több letiltás esetén a levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet.
4.2.4. Levonás egészségbiztosítási pénzbeli ellátásból
A baleseti járadékból, a baleseti táppénzből, a táppénzből, a gyermekgondozási díjból, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyből legfeljebb 33%-ot lehet levonni az alábbi követelések fejében:
– gyermektartásdíj,
– jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás.
4.2.5. Levonás a gyermekek ellátásához kapcsolódó juttatásokból
A gyermekgondozási segélyből és a gyermeknevelési támogatásból legfeljebb 33%-ot lehet levonni a jogalap nélkül felvett gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás és anyasági támogatás fejében.
A családi pótlékból és az iskoláztatási támogatásból legfeljebb 33%-ot lehet levonni a jogalap nélkül felvett családi pótlék, iskoláztatási támogatás és anyasági támogatás fejében.
4.2.6. Levonás egyéb járandóságból
A munkanélküli-ellátásból (munkanélküli-járadékból, nyugdíj előtti munkanélküli-segélyből, keresetkiegészítésből, és keresetpótló juttatásból) legfeljebb 33%-ot lehet levonni az alábbi követelések fejében:
– tartásdíj,
– jogalap nélkül felvett munkanélküli-ellátás.
4.2.7. Mentes juttatások
Mentes a végrehajtás alól
– a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása, az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény szerint járó életjáradék,
– az átmeneti segély, ideértve a meghatározott célra kapott segélyt is, a rendszeres szociális segély, a rendelkezésre állási támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az ápolási díj,
– az anyasági segély,
– a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka,
– a megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett személyt erre tekintettel megillető juttatás (keresetkiegészítés, átmeneti keresetkiegészítés, jövedelemkiegészítés, átmeneti jövedelemkiegészítés, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka),
– a törvényen alapuló tartásdíj, ideértve a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat is, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényen alapuló gyermekvédelmi pénzbeli ellátások,
– a nevelőszülő részére az államilag gondozott gyermek tartásáért fizetett gondozási díj,
– az ösztöndíj, a tudományos továbbképzési ösztöndíjas munkabér jellegű ösztöndíjának kivételével,
– a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés,
– a meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg,
– a fogyatékossági támogatás.
4.3. Munkáltatói kötelezettségek
A munkáltató köteles az adós munkabéréből a letiltásban meghatározott összeget levonni, és – a letiltásban foglalt felhívás szerint – kifizetni a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen átutalni a végrehajtói letéti vagy más számlára.
A munkáltató kötelessége, hogy legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon
– értesítse az adóst a letiltásról,
– intézkedjék, hogy a munkabér esedékessé válásakor (a kifizetésének napján) a letiltott összeget a munkabérből vonják le, és fizessék ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalják át a végrehajtói letéti vagy más számlára,
– értesítse a letiltás foganatosításának akadályáról a letiltást kibocsátó szervet.
Ha az adós munkabéréből a rendszeresen, időszakonként visszatérő részletekben levonandó követelést valamelyik hónap folyamán részben vagy egyáltalán nem lehetett levonni, az elmaradt részleteket le kell vonni, mihelyt lehetséges. Ezt a szabályt kell alkalmazni az előző munkáltatónál és a munkaviszonyon kívül töltött idő alatt esedékessé vált részletekre is.
4.3.1. Tartozásigazolás
A munkáltató köteles az adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni.
Igazolást kell adni arról is, hogy a munkavállalónak fent említett tartozása nincs.
Ha az adós (munkavállaló) újabb munkaviszonyt létesít, köteles a tartozásigazolást a munkába lépése előtt az új munkáltatójának átadni. Az új munkáltató köteles a tartozásigazolást az adóstól (munkavállalótól) bekérni és a végrehajtást folytatni.
4.3.2. A munkáltató felelőssége
A munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.
Ha a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelességet a munkáltató alkalmazottja szándékosan szegte meg, és a munkáltatótól a le nem vont összeget nem lehetett behajtani, a be nem hajtott összeg erejéig az alkalmazott készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.
A kezesség azt jelenti, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, a kezes köteles helyette a jogosultnak teljesíteni. A készfizető kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be.
