5. Elektronikus cégeljárás

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2009. augusztus 19.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2009/06. számában (2009. augusztus 19.)

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) szerint a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás – ide nem értve a jogorvoslati eljárást – elektronikus nemperes eljárás.

5.1. Cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikus úton történő benyújtása

A cég bejegyzése (változásbejegyzése) iránti kérelmet elektronikus úton kell benyújtani. Az elektronikus úton küldött okiratokat minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni, oly módon, hogy az időbélyegző alapján a minősített elektronikus aláírás használatára való jogosultság – okirat aláírásának időpontjában való - fennállása megállapítható legyen. A jogi képviselő e kötelezettséget olyan módon is teljesítheti, ha a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet látja el minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel.

A bejegyzési kérelem előterjesztője – választása alapján – az adóhatóság, illetve a Központi Statisztikai Hivatal által vezetett nyilvántartáshoz szükséges további adatokat az elektronikus úton benyújtott bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemmel együtt előterjesztve a cégbíróság útján juttathatja el az illetékes szervezethez. Az ilyen módon továbbított adatok nem képezik a cégnyilvántartás részét.

Ha törvény a cégirat cégbírósághoz történő benyújtására közvetlenül valamely személyt kötelez, e személy a kötelezettségét elektronikus okiratként készített cégirat esetén, minősített elektronikus aláírás alkalmazásával maga is teljesítheti. Ha a cégiratot elektronikus okirati formába kell alakítani, erre, illetve az elektronikus okirat cégbírósághoz való benyújtására a jogi képviselő jogosult.

A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet és annak mellékleteit a jogi képviselő elektronikus okirat formájában, elektronikus úton a céginformációs szolgálathoz küldi meg. A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem a kormányzati portál útján is benyújtható. A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtására vonatkozó határidők szempontjából a céginformációs szolgálathoz, illetve a kormányzati portálhoz érkezés időpontja irányadó.

Ha a céginformációs szolgálatnál, illetve a kormányzati portálnál felmerült üzemzavar akadályozta a kérelem határidőben történő benyújtását, erre hivatkozással – a jogvesztő határidő esetét is ideértve – akkor is van helye igazolásnak, ha azt egyébként a törvény kizárja.

5.1.1. Okiratok elektronikus okirattá alakítása

A jogi képviselő feladata az általa készített okiratok mellett a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem mellékletét képező, nem általa készített okiratok (pl. tulajdoni lap másolata, hatósági engedély, a hitelintézet igazolása a pénzbetétek befizetéséről) elektronikus okirati formába történő átalakítása is. A hatóságok, pénzügyi intézmények vagy más szervek által kiadott – törvény eltérő rendelkezésének hiányában –, minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum közvetlenül csatolható a kérelemhez.

5.1.2. Az okiratok megőrzése

A jogi képviselő az eredetileg nem elektronikus formában készült okiratok (hiteles másolatuk) megőrzéséről az ügyvédi törvényben, illetve a közjegyzőkről szóló törvényben szabályozott módon gondoskodik. A jogi képviselő köteles a papíralapú okiratot a cégbíróság felhívására bemutatni az elektronikus okirattal való egyezőség megállapítása érdekében, ha e tekintetben a cégbíróságnak alapos kétsége merül fel. Az országos ügyvédi levéltárban elhelyezett okiratok bemutatásáról a Magyar Ügyvédi Kamara, a közjegyzői levéltárban elhelyezett okiratok bemutatásáról pedig a közjegyzői levéltár vezetője gondoskodik.

5.1.3. Tanúsítvány, igazolás

A cégbírósághoz elektronikus úton benyújtott kérelmek érkezéséről a Ctv.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén a cégbíróság elektronikus tanúsítványt, illetve változásbejegyzési kérelem esetében igazolást küld a jogi képviselőnek.

A cégbíróságra vonatkozó ügyintézési határidő az azt követő első munkanapon kezdődik, amikor a céginformációs szolgálattól az informatikai szempontból szabályszerű bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem a cégbírósághoz megérkezik. A cégbíróság tanúsítványt, illetve elektronikus igazolást csak az informatikai szempontból szabályszerűen érkezett kérelem alapján ad ki.

A jogi képviselő részére az elektronikus tanúsítványt, illetve elektronikus igazolást a cégbíróság időbélyegzővel rendelkező fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva küldi meg a jogi képviselő elektronikus levélcímére.

5.1.4. Az elektronikus akta vizsgálata

A céginformációs szolgálat az elektronikus okiratot informatikai szempontból (így az elektronikus aláírás hitelessége, az adatok sértetlensége, az időbélyegző dátuma és hitelessége, az elektronikus okirat formátuma tekintetében) megvizsgálja. Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem informatikai szempontból szabályszerűen került benyújtásra, a céginformációs szolgálat haladéktalanul továbbítja az illetékes cégbírósághoz. Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem és mellékletei informatikai szempontból hibásak vagy hiányosak, a céginformációs szolgálat az iratokat elektronikus igazolással együtt a jogi képviselőnek visszaküldi. Ebben az esetben a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni.

A céginformációs szolgálat a kérelem megérkezéséről, és arról, hogy azt továbbította a cégbírósághoz, a kérelem cégbírósághoz való sikeres továbbításával egy­idejűleg elektronikus igazolást küld a jogi képviselőnek. A céginformációs szolgálat abban az esetben is igazolást küld a jogi képviselő számára, amennyiben az iratokat nem továbbítja a cégbíróság számára. Az elektronikus igazolást fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni.

Az elektronikus igazolás tartalmazza a cégbejegyzés (változásbejegyzés) iránti kérelem céginformációs szolgálathoz érkezésének időpontját, az informatikai ellen­őrzés eredményét, az egyedi ügyazonosító számot, a kincstári igazolás sorozatszámát, továbbá a kérelem cégbírósághoz való továbbításának időpontját.

5.1.5. Kézbesítés

A cégbíróság a jogi képviselővel elektronikus úton közli a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során hozott végzéseket. Az elektronikus úton közölt végzést a jogi képviselő minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott visszaigazolásában megjelölt időpontban kell kézbesítettnek tekinteni. A visszaigazolásban fel kell tüntetni a cégbíróság megnevezését és az ügy számát is. A kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények az elektronikus úton történő közléshez fűződnek. Ha a cégbíróság 7 munkanapon belül nem kap visszaigazolást a jogi képviselőtől, a végzést a cégbíróság írásban is megküldi. Ebben az esetben a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények az írásban történő közléshez fűződnek.

A cégbíróság a végzést a jogi képviselő által a kérelemben megadott elektronikus kézbesítési címre küldi meg. Amennyiben az elektronikus úton történő adattovábbítás meghiúsul, a cégbíróság a végzést papíralapon – a postai kézbesítés szabályai alkalmazásával – küldi meg.

Amennyiben a végzés továbbítása nem hiúsult meg, a végzést a jogi képviselő által elektronikusan aláírt és a céginformációs szolgálat közreműködésével a cégbírósághoz továbbított átvételi elismervényben feltüntetett időpontban kézbesítettnek kell tekinteni.

5.1.6. Nyomtatványok

Az elektronikus cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cég bejegyzésére (változásbejegyzésére) irányuló kérelmet az igazságügyi és rendészeti miniszter által a céginformációs szolgálat honlapján közzétett informatikai jellemzőkkel rendelkező elektronikus nyomtatványon kell előterjeszteni. A céginformációs szolgálat honlapjáról és a kormányzati portálról a közzététel céljából átadott nyomtatványok letölthetők. A kitöltést számítógépes program segíti elő.

Az elektronikus nyomtatvány alkalmazásával benyújtott bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemnek a kitöltetlenül hagyott rovatokat, valamint a magyarázó szövegeket és lábjegyzeteket nem kell tartalmaznia.

A jogi képviselő elektronikus úton az e rendelet mellékletében meghatározott formátumú és méretű, minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott okiratot (mellékletet) nyújthat be a cégbírósághoz.

5.2. Elektronikus és elektronikus okirattá alakított cégiratok megismerése

5.2.1. A cégiratok megismerése a cégbíróságon

A cégbíróság a cégre vonatkozó iratokat elektronikus okirat formájában tartja nyilván. A cégbíróság által küldött elektronikus okirat közokiratnak minősül.

A cégbíróságon a cégiratokat bárki ingyenesen megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet. A cégjegyzék adatairól cégmásolat, cégkivonat vagy cégbizonyítvány kiadása kérhető. A cégmásolat a cégjegyzék valamennyi fennálló és törölt adatát, a cégkivonat a cégjegyzék fennálló adatait, a cégbizonyítvány pedig – a kérelemtől függően – a cégjegyzék egyes fennálló vagy törölt adatait tanúsítja hitelesen, illetve azt, hogy valamely meghatározott bejegyzés a cégjegyzékben nem szerepel(t). A cégnyilvántartásban a törölt adatnak megállapíthatónak kell maradnia.

A cégmásolatban, a cégkivonatban, valamint a cégbizonyítványban az egyes adatok mellett fel kell tüntetni az adat (illetve annak törlése) bejegyzésének időpontját is. Az okiraton záradékban szerepeltetni kell, ha az okiratban szereplő cégadatokat illetően változásbejegyzési eljárás van folyamatban, és azt is fel kell tüntetni, hogy az melyik adatot érinti. (A cégbíróságon a cégiratokról másolat kérhető.)

5.2.2. A cégadatok megismerése a céginformációs szolgálatnál

A céginformációs szolgálat kérelemre tájékoztatást ad a cégjegyzékben szereplő fennálló vagy törölt adatokról, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikusan rögzített, még be nem jegyzett adatairól. E közszolgáltatást bárki igénybe veheti. A céginformációs szolgálatnál rendelkezésre álló adatok azonosak a cégbíróságokon elektronikusan rögzített adatokkal. A cégkivonat, cégmásolat, a cégbizonyítvány kiadására a céginformációs szolgálat is jogosult.

A céginformációs szolgálat kérelemre tájékoztatást ad az elektronikus úton benyújtott, vagy elektronikus okirattá alakított cégiratokról, továbbá a cégek elektronikus úton benyújtott, illetve elektronikus okirattá alakított, a számviteli törvény szerinti beszámolóiról, továbbá biztosítja a beszámolókba és az elektronikus cégiratokba történő ingyenes betekintést a céginformációs szolgálat helyiségében.

A fenti adatok, illetve cégiratok

– a céginformációs szolgálat honlapjáról, illetve

– a kormányzati portál útján is

megismerhetők.

A céginformáció a céginformációs szolgálat honlapján keresőprogram segítségével is megismerhető.

5.2.2.1. Ingyenes céginformáció

A céginformációs szolgálat a cégjegyzékben szereplő fennálló vagy törölt adatok, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikusan rögzített, még be nem jegyzett adatainak a megismerését (a betekintés lehetőségét) kérelemre, bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen biztosítja, feltéve hogy a céginformációt elektronikus úton kérik.

Az egyéb céginformációért, valamint ha a kérelmező a céginformációt közokirat formájában kéri, a kérelmező a céginformációs szolgálat tevékenységének igénybevételéért - a szolgáltatás költségeivel összhangban álló – költségtérítést köteles fizetni.

5.2.3. Másolatkérés

A cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratokról a cégbíróságtól illeték ellenében, illetve a céginformációs szolgálattól – külön jogszabályban meghatározott költségtérítés ellenében – hiteles vagy nem hiteles papíralapú másolat kérhető. Ha a kérelemből más nem következik, a cégbíróság, illetve a cég­információs szolgálat – a kérelem érkezésétől számított tizenöt napon belül – az okirat hiteles másolatát adja ki.

A cégbíróságtól illeték ellenében, illetve a céginformációs szolgálattól - költségtérítés ellenében – az elektronikus okiratok (ideértve a cégjegyzékadatokról kiállított elektronikus okiratot) elektronikus úton történő megküldése is kérhető.

A kérelem benyújtható írásban vagy a kormányzati portálon keresztül, illetve közvetlenül a céginformációs szolgálat elektronikus ügyfélszolgálatán, elektronikus úton. Az elektronikus úton benyújtott kérelmet – kivéve ha azt a kormányzati portálon keresztül nyújtják be – legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni. A céginformációs szolgálat a kérelem érkezéséről a kérelmet benyújtó személynek elektronikus igazolást küld, amelyet fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni.

A cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat a kérelem alapján az elektronikus okiratot a kérelem érkezésétől számított tizenöt napon belül megküldi. Ha a kérelemből más nem következik, a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat által kiadott okirat a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat által elhelyezett elektronikus aláírást és időbélyegzőt nem tartalmaz. Ha a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat - a kérelem alapján – az elektronikus okiratot minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el, az elektronikus közokiratnak minősül. Az elektronikus közokirat kiállításával a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat azt tanúsítja, hogy a megküldött elektronikus okirat tartalma megegyezik az eredeti okiratéval.

Korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság esetében, a cég minden 1997. január 1. után keletkezett, cégnyilvántartásban elhelyezett cégiratáról a cégbíróságtól elektronikus okirati formában kiállított másolat kérhető. A cégbíróság a kérelem alapján a cégiratot – ha az nem elektronikus formában áll rendelkezésre - az erre irányadó külön jogszabály szerint elektronikus okirati formába alakítja, és a kérelem érkezésétől számított tizenöt napon belül megküldi a kérelmezőnek.

5.2.4. A kérelem elektronikus benyújtása

Az elektronikus úton benyújtott kérelmet akkor is a céginformációs szolgálat elektronikus levélcímére kell megküldeni, ha az elektronikus okirat kiadását a cégbíróságtól kérik. A kérelemhez csatolni kell a Magyar Államkincstárnak az illeték vagy a költségtérítés megfizetésére vonatkozó elektronikus igazolását. Ha a kérelem benyújtása elektronikus úton történik, a céginformációs szolgálat által megküldött elektronikus igazolás tartalmazza a kérelem érkezésének időpontját és a kincstári igazolás sorozatszámát.

Ha az elektronikus úton benyújtott kérelmet a cégbírósághoz címezték, a céginformációs szolgálat azt haladéktalanul továbbítja a cégbíróságnak. A kérelem érkezésekor a cégbíróság elektronikus visszaigazolást küld a céginformációs szolgálatnak.

Ha a cégnyilvántartásban elhelyezett papíralapú cégirat elektronikus okirati formában kiállított másolatának megküldését kérik, az elektronikus úton benyújtott kérelem címzettje csak a cégbíróság lehet.

5.3. A beszámoló letétbe helyezése és közzététele

A cégnek a számviteli törvény szerinti beszámolót elektronikus úton, a kormányzati portál útján kell a cég­információs szolgálat részére megküldeni. Ennek során nincs helye a papíralapú beszámoló képi formátumú elektronikus okirattá történő átalakításának. A beszámolóhoz – a cég, a beszámolót benyújtó természetes személy azonosíthatósága, valamint a benyújtás jogszerűségének igazolása érdekében – elektronikus űrlapot kell mellékelni.

Az elektronikus űrlapot a céginformációs szolgálat továbbítja – az érkezést követően haladéktalanul – az állami adóhatóság részére. A beszámolónak a céginformációs szolgálat részére történő elektronikus megküldésével a cég a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének is eleget tesz.

A számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus okiratként történő elkészítése nem jogosít a beszámoló összeállítását (formáját, szerkezetét, tagolását) illetően a számviteli törvényben előírt rendelkezésektől való eltérésre.

A beszámolót a cégnek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) szerinti képviselője küldi meg a céginformációs szolgálat részére.

Ha a cég a beszámolóról – jogszabály szerint arra feljogosított által aláírt - papíralapú okirat alapján határozott, úgy az Art. szerinti képviselő egyben igazolja, hogy az ezt követően elektronikus úton megküldött beszámoló megegyezik a jóváhagyott beszámolóval. Ebben az esetben a képviselő a papíralapú beszámoló egy eredeti példányát – annak elfogadásától számított tíz évig – megőrzi, és amennyiben a megküldött beszámoló szabályszerűségével összefüggésben kétség merülne fel, köteles azt a cégbíróság felhívására bemutatni.

A beszámolóhoz mellékelni kell az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot, valamint kötelező könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentést is. A Ctv. beszámolóra vonatkozó előírásait az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatra, valamint a könyvvizsgálói jelentésre is megfelelően alkalmazni kell.

A beszámolót, a közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolásával és - szükség esetén – a jogi képviselő meghatalmazásával egyidejűleg, a céginformációs szolgálatnak a honlapján feltüntetett elektronikus ügyfélszolgálati címére kell megküldeni.

5.3.1. Közzététel

A beszámoló közzétételére a céginformációs szolgálat honlapján, napi feltöltéssel kerül sor. A közzétételi költségtérítést jogszabályban meghatározott módon kell megfizetni az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a kincstárnál vezetett számlájára. A közzétételi költségtérítés befizetését a céginformációs szolgálat ellenőrzi. Ha a közzétételi költségtérítés befizetése nem vagy nem megfelelő összegben történt meg, erről a céginformációs szolgálat 30 napon belül értesíti az állami adóhatóságot. Ebben az esetben a céget úgy kell tekinteni, mint amely a letétbe helyezési és a közzétételi kötelezettségnek nem tett eleget.

A céginformációs szolgálat honlapján a közzététel céljából megküldött beszámolók haladéktalanul és ingyenesen megismerhetővé válnak. A beszámolók a cég­in­formációs szolgálat honlapján cégnév vagy cégjegyzékszám megadásával, keresőprogram segítségével is megismerhetőek.

5.3.2. Igazolás

A kormányzati portál a beszámoló közzétételre történő megküldésének teljesítéséről az időpont megjelölésével elektronikus igazolást küld a beszámolót benyújtó személynek. A beszámoló megküldésére vonatkozó határidők tekintetében a céginformációs szolgálathoz történő – az informatikai szempontból szabályszerű – érkezés időpontja irányadó.

5.3.3. Ellenőrzés

Az állami adóhatóság az elektronikus űrlap adatai alapján ellenőrzi a beszámoló megküldésének tényét és időpontját. Amennyiben az állami adóhatóság azt állapítja meg, hogy a cég a letétbe helyezésre és közzétételre elő­írt törvényi határidőig nem küldte meg a beszámolót, felhívja a cég figyelmét kötelezettségének elmulasztására, továbbá arra, hogy 15 napon belül tegyen annak eleget. A felhívás eredménytelensége esetén az állami adóhatóság külön törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhat.

5.3.4. Megőrzés

A beszámolót, illetve annak elektronikus másolatát a céginformációs szolgálat őrzi, gondoskodik a beszámolót érintő archiválási feladatok ellátásáról. A beszámolót úgy kell megőrizni, hogy az kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, folyamatosan biztosított legyen az ahhoz való hozzáférés, valamint az elektronikus okirat értelmezhetősége (olvashatósága). Az elektronikus okiratot védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés ellen is.

5.3.4.1. Elektronikus irattár

A Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat az elektronikus úton feldolgozott és az elektronikus úton benyújtott beszámolókat elektronikus irattárban őrzi.

Az elektronikus irattárban csak az igazságügyi és rendészeti miniszter által a céginformációs szolgálat honlapján közzétett ajánlásoknak, illetve szabványoknak megfelelő formátumú, fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus beszámoló helyezhető el.

A céginformációs szolgálatnak kérelemre biztosítania kell, hogy az elektronikus irattárban elhelyezett beszámolókat – a Ctv.-ben meghatározott módon és feltételek mellett – bárki megismerhesse, illetve azokról másolatot kaphasson.

A céginformációs szolgálatnak biztosítania kell az elektronikus irattár megbízható üzemeltetését, az ott elhelyezett beszámolók módosítások elleni védelmét, illetve azt, hogy jogosulatlan személyek az irattár adatállományához ne férhessenek hozzá. A céginformációs szolgálatnak üzemmenet-folytonossági tervet kell kidolgoznia, amely a rendkívüli üzemeltetési helyzetek esetén is biztosítja a megbízható üzemmenetet, illetve annak mielőbbi helyreállítását.

A céginformációs szolgálat köteles a rendkívüli üzemeltetési helyzetről és annak hatásáról a honlapján haladéktalanul tájékoztatást adni. A tájékoztatás a kormányzati portálon automatikusan megjelenik. Az üzemmenet folytonossága és az adatvesztés elkerülése végett a céginformációs szolgálatnak mentéseket kell végeznie, és biztosítania kell, hogy szükség esetén az informatikai rendszer egészét helyre tudja állítani.

5.4. Cégekre vonatkozó közlemények közzététele

A Cégközlöny az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapja, amelynek elektronikus formában történő közzétételére az erre a célra fenntartott honlapon kerül sor, biztosítva a Cégközlöny egyes lapszámaiba való ingyenes betekintés és a lapszámok ingyenes letöltésének lehetőségét. A Cégközlöny egyes lapszámai a honlapról nem távolíthatók el. A Cégközlönyt elektronikus formában való megjelenítése során olyan formátumban kell közzétenni, amely a többszörözés során is biztosítja az illetéktelen módosítás elleni védelmet. A Cégközlönyben közzétett nyilvános adatok csoportosított (pl. keresőprogram segítségével történő) megismerésének költségtérítését az igazságügyért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A Cégközlöny a hitelezővédelmi nyilvántartás működtetése révén elősegíti, hogy a gazdasági forgalom szereplői megbízható információk birtokában hozhassák meg döntéseiket.

A cég cégjegyzékének adatait, illetve azok változásait – ideértve a cég törlését is – tartalmazó végzését a cégbíróság költségtérítés ellenében a Cégközlönyben hozza nyilvánosságra, felsorolva azokat az okiratokat is, amelyek alapján a végzést meghozta. A cégbíróság a végzést automatikusan, elektronikus úton juttatja el a Cégközlöny számára. A végzésben, illetve annak alapján a Cégközlönyben megjelenő közleményben azt is szerepeltetni kell, hogy a vonatkozó cégiratok a cégjegyzéket vezető cégbíróságon megtekinthetők. Emellett a Cégközlönyben közzétételre kerülnek azok a cégjegyzékadatok is, amelyekkel törvény rendelkezése szerint – más szervezet döntése alapján – elektronikus úton egészül ki a cégjegyzék.

5.4.1. Közzététel a Cégközlöny helyett a honlapon

Amennyiben a gazdasági társaságokról szóló törvény a céget közvetlenül kötelezi arra, hogy a Cégközlönyben közleményt tegyen közzé, a cég választása szerint e kötelezettségének a cég honlapján való – e törvény szerinti – közzététellel is eleget tehet. Ebben az esetben a honlapon való közzététel a Cégközlönyben való közzétételnek minősül, és a közzététel megtörténtének igazolásaként a cég a Cégközlöny lappéldányának csatolása helyett jogosult a honlap közzététel céljára szolgáló helyének pontos megjelölését megadni.

Amennyiben a cég választása szerint a Cégközlönyben történő közzététel helyett a honlapján teszi közzé közleményeit, e tényt és a cég elektronikus elérhetőségét (honlap) a cégjegyzéknek tartalmaznia kell. A honlapon való közzététellel egyidejűleg a közleményt a cég köteles az ismert hitelezői számára elektronikus úton is megküldeni, amennyiben a hitelező elektronikus elérhetőségét a céggel közölte.

A cég köteles a honlapját folyamatosan működtetni, és a közleményt a honlapján olyan módon szerepeltetni, amely igazolja a közzététel megtörténtének időpontját. Amennyiben a cég a honlap folyamatos működtetési kötelezettségének nem tesz eleget, a cégbíróság a céggel szemben törvényességi felügyeleti eljárást folytathat le, és az eljárás során intézkedésként törölheti a cégjegyzékből a honlap elérhetőségét, illetve azt a tényt, hogy a cég a közvetlen közleményeit a honlapján teszi közzé.

Amennyiben a cég a honlapját már nem kívánja fenntartani, köteles ezt a tényt a cégbíróságnak bejelenteni, kérve a honlapra és a honlapon való közzétételre vonatkozó adatok törlését. A bejelentéshez – elektronikus formában, külön jogszabályban meghatározott módon – köteles csatolni a korábban a honlapján közzétett közleményeit a cégiratok között való elhelyezés céljából. A cég honlapján történő közzététel részletes szabályait rendelet állapítja meg.

5.4.1.1. Hatósági engedélyek közzététele

A cég a gazdasági tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyét – legkésőbb a tevékenység megkezdésével egyidejűleg - választása szerint a Cégközlönyben vagy a cég honlapján köteles közzétenni. E rendelkezés nem alkalmazható az alapítási engedély tekintetében.

5.5. Cégiratok elektronikus úton történő nyilvántartása

Ha a cégbíróság a cégiratokat elektronikus okirat formájában tartja nyilván, őrzési kötelezettségét maga látja el, vagy annak ellátásával – külön törvény szerinti – archiválási szolgáltatót bíz meg. Ha a cégbíróság az őrzési kötelezettségét maga látja el, az elektronikus okiratot úgy kell megőrizni, hogy az kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, folyamatosan biztosítsa a jogosultaknak az iratokhoz való hozzáférését, valamint az elektronikus okirat értelmezhetőségét (olvashatóságát). Az elektronikus okiratot védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés ellen is.

5.6. Az illeték és a költségtérítés megfizetése

Az eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést elektronikus úton kell megfizetni a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtását megelőzően, a céginformációs szolgálat honlapjáról letöltött illeték, valamint költségtérítési ügyazonosító szám feltüntetésével. Az illetéket a cégbíróságnak a kincstárnál vezetett illetékbevétele számlájára, a közzétételi költségtérítést pedig az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a kincstárnál vezetett számlájára kell utalni. Az illeték és a költségtérítés befizetésének összegéről és időpontjáról a kincstár - a bejegyzést kérő jogi képviselőjének minősített elektronikus aláírással ellátott kérelmére, amelyben az ügyazonosító számokat fel kell tüntetni – egy munkanapon belül elektronikus úton fokozott biztonságú aláírással ellátott igazolást küld. Az igazolásokat a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez mellékelni kell. Az illeték és a költségtérítés elektronikus úton történő megfizetésének részletes szabályait a 25/2006. (V. 18.) IM rendelet állapítja meg.

5.6.1. Utalványminta

A cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikus úton történő benyújtása esetén az illetéket és a közzétételi költségtérítést az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Céginformációs és Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat (céginformációs szolgálat) honlapjáról, illetve a kormányzati portálról letölthető illetékbefizetési utalványmintán, valamint költségtérítési utalványmintán szereplő adatok feltüntetésével kell megfizetni, a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtását megelőzően.

Az illetékbefizetési utalvány a – 16 karakterből álló – egyedi ügyazonosító szám (a továbbiakban: ügyazonosító szám) mellett tartalmazza az illetékes cégbíróság Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbevételi számlájának számát és tulajdonosának nevét, továbbá az illeték összegét. A költségtérítési utalványon az ügyazonosító szám mellett a költségtérítési számla száma és tulajdonosának neve (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium), valamint a fizetendő közzétételi költségtérítés összege szerepel.

5.6.2. Banki utalás

Az illetéket, valamint a közzétételi költségtérítést külön-külön banki úton kell megfizetni.

5.6.3. Igazolás

Az illeték, valamint a költségtérítés befizetéséről a Magyar Államkincstár – kérelemre – külön-külön elektronikus igazolást küld. A kérelemhez szükséges elektronikus nyomtatványt a céginformációs szolgálat honlapjáról, illetve a kormányzati portálról lehet letölteni. A befizetés igazolására irányuló kérelmet a bejegyzést kérő jogi képviselőjének minősített elektronikus aláírással kell ellátnia.

A Magyar Államkincstárnak az illeték, illetve a költségtérítés befizetéséről szóló, fokozott biztonságú elektronikus aláírással és az elektronikus aláírás hosszú távú érvényesítéséhez szükséges információkkal ellátott – külön-külön kiállított – igazolása tartalmazza az ügyazonosító számot, az illetékbevételi, illetve a költségtérítési számla számát, a befizetett illeték, illetve költségtérítés összegét, a kincstári jóváírás napját, az átutalást indító számlaszámot, valamint az átutalást indító számlatulajdonos nevét.

Az elektronikus igazolást az illeték, illetve a költségtérítés befizetésének igazolására vonatkozó kérelemben feltüntetett elektronikus levélcímre kell megküldeni, a kérelem érkezésétől számított egy munkanapon belül. Ha a kérelem érkezéséig a befizetés nem került jóváírásra, az igazolást a jóváírástól számított egy munkanapon belül kell kiadni.

5.6.4. Visszaigénylés

A Magyar Államkincstár által megküldött, az illeték, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó elektronikus igazolást a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez mellékelni kell. Ha a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez a fizetésről szóló elektronikus igazolást nem csatolják, és a cégbíróság emiatt a kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasítja, az elutasító végzésben az is szerepel, hogy az eljárásban esetlegesen megfizetett illeték a cégbíróság székhelye szerint illetékes illetékhivataltól, a közzétételi költség pedig az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumtól – írásbeli kérelemre – jogszabályban meghatározott mértékben visszaigényelhető.

Ha a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasítására nem a fenti okból került sor, a végzésben a cégbíróság feltünteti, hogy a kérelmező milyen ügyazonosító számra, milyen összegű illetéket, illetve költségtérítést fizetett. Ha a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet ismételten előterjesztik – a Ctv. 45. §-ának (5) bekezdésében meghatározott eset kivételével –, a korábbi eljárás során megfizetett illeték és költségtérítés a megismételt eljárásban nem vehető figyelembe, azokat ismételten meg kell fizetni. (A hivatkozott paragrafus szerint ha a cégbejegyzési kérelmet azért utasították el, mert nem nyújtották be a nyomtatványt, vagy a Ctv. 1. számú mellékletében felsorolt valamennyi szükséges okiratot, illetve az illetéket vagy a költségtérítést nem vagy csak részben fizették meg, s az elutasító végzés közlését követően nyolc napon belül ismételten kérik a cég bejegyzését, az elutasításhoz fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak, és a korábbi eljárás során benyújtott okiratokat ismételten fel lehet használni az új bejegyzési kérelemhez.)

5.6.5. A cégiratok elektronikus úton történő megismerésével kapcsolatos illeték, illetve költség megfizetése

Ha a cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratról kérnek papíralapú másolatot elektronikus úton, vagy az elektronikus okirat elektronikus úton történő megküldését igénylik a cégbíróságtól vagy a cégszolgálattól, az illetéket vagy a költségtérítést az elektronikus kérelem benyújtását megelőzően kell megfizetni. A befizetés igazolására irányuló kérelmet – legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva – a befizető terjeszti elő. A Magyar Államkincstár által megküldött, az illeték, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó elektronikus igazolást a kérelemhez mellékelni kell. Ennek elmaradása esetén a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat a kérelmet elutasítja.

Ha a korlátolt felelősségű társaság, illetve a részvénytársaság cégnyilvántartásban elhelyezett papíralapú cégiratáról készült elektronikus másolatot a cégbíróságtól elektronikus úton kérik, az illeték elektronikus úton történő megfizetésére a fentieket kell megfelelően alkalmazni.

5.6.6. A beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezésével és közzétételével kapcsolatos költség megfizetése

A számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezése és közzététele esetén a költséget a beszámoló benyújtását megelőzően kell megfizetni. A befizetés igazolására irányuló kérelmet – legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva – a befizető terjeszti elő. A cégszolgálathoz a beszámolóval együtt elektronikus úton meg kell küldeni a Magyar Államkincstárnak a költség megfizetésére vonatkozó elektronikus igazolását.

Ha a beszámoló elektronikus úton történő megküldésével egyidejűleg a költségtérítés befizetéséről szóló elektronikus igazolás nem került megküldésre, a cég­információs szolgálat megállapítja, hogy a cég nem tett eleget a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének. A céginformációs szolgálat erről a beszámolót benyújtó személyt elektronikus igazolásban tájékoztatja.

5.6.7. Intézkedés az elektronikus úton megfizetett, de a cégeljárásban fel nem használt illetékről és költségtérítésről

A cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat kérelemre – amelyhez csatolni kell az illeték, illetve a költségtérítés befizetésének megtörténtéről szóló elektronikus igazolást, vagy annak papíralapú formában kiállított hiteles másolatát – papíralapú formában igazolást ad ki arról, ha a kérelemben feltüntetett illeték, illetve költség felhasználására cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban, illetve egyéb eljárásban nem került sor, ezért az visszaigényelhető.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2009. augusztus 19.) vegye figyelembe!