A munkaviszony akkor szűnik meg közös megegyezéssel, ha mindkét fél egyetért a munkaviszony megszüntetésében s annak feltételeiben. Itt tehát kétoldalú, kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatról van szó, vagyis megállapodásról. A munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetéséről szóló megállapodást a munkajogi, nem a polgári jogi szabályok szerint kell elbírálni.
A munkaviszony megszüntetéséről szóló írásbeli munkáltatói igazolás átadása és átvétele egymagában nem tekinthető írásba foglalt közös megegyezésnek.
Ugyanígy a munkavállaló rendkívüli felmondásakor a munkaviszony megszüntetése valamennyi esetére előírt kötelezettségek teljesítése (pl. munkakör átadása, járandóságok megfizetése) nem ad alapot a munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetésének megállapítására.
7.1. A megegyezés alakja
A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése csak írásba foglalva érvényes. Ha azonban a szóbeli megállapodás alapján a megszüntetést mindkét fél végrehajtotta, egymagában az írásba foglalás elmaradása miatt nem állapítható meg a megszüntetés jogellenessége. Az írásbeliség a jogbiztonságot hivatott szolgálni. Ha azonban a munkaviszony megszüntetését szóban kezdeményező és erre vonatkozó jognyilatkozatot tevő munkavállaló az abban foglaltakat saját érdekében állóként önként teljesíti, e magatartásával szemben utóbb nem igényelhet jogvédelmet.
7.2. Ajánlat, ajánlati kötöttség
Előzetes tárgyalást követően a munkáltató által megszövegezett és aláírt közös megegyezésről szóló megállapodás tervezete nem a munkáltató egyoldalú intézkedésének, hanem szerződési ajánlatnak minősül, melyet a munkavállaló visszautasíthat, ezért erre rendkívüli felmondási jog nem alapítható.
A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló szerződésnél az ajánlati kötöttség polgári jogi szabályai alkalmazhatók. Az ajánlati kötöttség fennállása alatt az elfogadó nyilatkozat átvételének megtagadása jogellenes.
A Ptk. vonatkozó szabályai szerint, aki szerződés kötésére ajánlatot tesz, ajánlatához kötve marad, kivéve ha kötöttségét az ajánlat megtételekor kizárta. Az ajánlattevő meghatározhatja a kötöttségének idejét. Ennek hiányában a jelenlevők között vagy telefonon tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség megszűnik, ha a másik az ajánlatot nyomban el nem fogadja. Távollevőnek tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség annak az időnek elteltével szűnik meg, amelyen belül az ajánlattevő – tekintettel az ajánlatban megjelölt szolgáltatás jellegére és az ajánlat elküldésének módjára – a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta. Jogszabály az ajánlati kötöttség idejét eltérően is szabályozhatja.
A még hatályossá nem vált nyilatkozatot vissza lehet vonni. A visszavonó nyilatkozatnak legkésőbb a visszavont nyilatkozattal egy időben kell a másik félhez érkeznie, illetőleg tudomására jutnia.
A munkaviszony közös megegyezéssel megszüntetéséről megkezdett tárgyalás esetén a munkavállaló nem mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól.
A munkaviszony rendes felmondással szűnik meg, ha a munkavállaló a munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését kéri, a munkáltató azonban a közös megegyezéshez nem járul hozzá, és a munkavállaló kérelmét felmondásnak tekinti, a munkavállaló pedig ezt tudomásul veszi, és elfogadja, és a munkaviszonya – a munkáltató álláspontjának megfelelően – a felmondási idő letöltése után szűnik meg.
7.3. A megegyezés tartalma
A munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel bármikor megszüntetheti a munkaviszonyt, a munkaviszonynak az ilyen módon történő megszüntetéséhez azonban mindkét fél feltétel nélküli akaratelhatározása szükséges. Ebben kifejezésre kell juttatni a munkaviszony megszüntetésére irányuló közös szándékot és annak időpontját.
A felek a közös megegyezés tartalmát a jogszabályi keretek között szabadon állapíthatják meg – ha e törvény másképp nem rendelkezik –, és eltérhetnek az Mt. szabályaitól. Ennek feltétele, hogy a megállapodás a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapítson meg. (Például végkielégítésben részesítse a dolgozót akkor is, ha arra nem lenne jogosult, vagy magasabb összegű végkielégítést írjon elő a törvényben foglaltnál.)
A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló megállapodásból ki kell tűnnie a megszüntetésre irányuló félreérthetetlen és valódi munkavállalói szándéknak.
A munkaügyi bíróság nem pótolhatja a felek megegyezésének hiányát a munkaviszony megszűnésének időpontját illetően, és ezzel összefüggésben nem állapíthat meg felmondási időt.
A munkaszerződésbe foglalt versenytilalmi megállapodás fennmarad, ha a felek kizárólag a munkaviszony megszüntetéséről állapodtak meg.
7.4. A megállapodás érvénytelensége
A munkaviszonyt megszüntető megállapodás érvénytelensége miatt a munkáltató terhére a jogellenesség jogkövetkezményeit kell megállapítani. Az érvénytelen megállapodás folytán a munkáltató nem a jogszabályoknak megfelelően szünteti meg a munkaviszonyt, ezért az Mt. 100. §-ában szabályozott jogkövetkezmények alkalmazásának van helye.
Más a helyzet azonban, ha a dolgozó azért egyezik bele a munkaviszony közös megegyezéssel történt megszüntetésébe, mert a munkavállaló rendkívüli felmondást helyezett kilátásba vele szemben. A rendkívüli felmondás kilátásba helyezése miatt a jognyilatkozat sikeresen nem támadható meg. Ebből következően nincs jelentősége és konkrét intézkedés hiányában nem is vizsgálható, hogy a rendkívüli felmondás a jogszabály összes feltételét figyelembe véve jogszerű lett volna-e. A munkaviszony megszüntetésére irányuló munkáltatói magatartás önmagában nem minősül jogellenes fenyegetésnek.
