Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A kezes tehát másnak (az úgynevezett főadósnak) a hitelezőjével szemben kötelezi magát arra, hogy helytáll a főadós kötelezettségének teljesítéséért. Bírósági úton nem érvényesíthető követelés kezesével szemben a követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni.
Kezesség nemcsak a már fennálló, hanem a jövőben létrejövő követelés biztosítására is vállalható.
8.1. Járulékos jelleg
A kezesség sokban hasonlít az egyetemleges adósi pozícióhoz, hiszen a cél itt az, hogy fokozott biztonságot nyújtson a hitelezőnek. Amennyiben több adós van a kötelemben, a közös kötelezettség vállalása miatt a hitelező számára nem csupán a főadósnak, hanem másnak (az adóstársnak, illetve a kezesnek) a vagyona is rendelkezésre áll az igényérvényesítés esetére.
A kötelezetti egyetemlegesség (az adóstársaság) azt jelenti, hogy az adóstársak kötelezettségei párhuzamosak, mert főjogviszonyokként állnak egymás mellett. Ha többen tartoznak egy szolgáltatással, illetőleg egy szolgáltatást többen követelhetnek, és e szolgáltatás osztható, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában minden kötelezettől csak a ráeső részt lehet követelni, és minden jogosult csak az őt megillető részt követelheti. A kötelezettek, illetőleg a jogosultak részaránya kétség esetében egyenlő. Ha a szolgáltatás nem osztható, a teljesítés bármelyik kötelezettől vagy valamennyiüktől követelhető (ez a Ptk. szerint a kötelezettek egyetemlegessége). Egyetemleges kötelezettség esetében minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, de amennyiben bármelyikük teljesít, vagy a kötelezettséget beszámítással megszünteti, a jogosulttal szemben a többiek kötelezettsége is megszűnik. Az egyetemlegesen kötelezettek egymás szerződésszegéséért is felelnek. Minden kötelezett a többieket megillető kifogásokra csak annyiban hivatkozhat, amennyiben a kifogások a jogosult kielégítésével kapcsolatosak. Beszámításra azonban a társkötelezettek követeléseit nem lehet felhasználni. A jogosultnak az egyik kötelezettel szemben beálló késedelme valamennyiük javára beáll.
Az egyetemleges kötelezetteket – ha jogviszonyukból más nem következik – a kötelezettség egymás között egyenlő arányban terheli. Ha valamely társkötelezett a jogosultnak kötelezettségét meghaladó szolgáltatást teljesített, a többi társkötelezettel szemben – a követelésnek őket terhelő része erejéig – megtérítési követelése támad. Egyik kötelezett sem hivatkozhat a többivel szemben olyan kedvezményre, amelyben a jogosulttól részesült. A jogosultnak teljesítő kötelezettre a jogosultat megillető és a többiek teljesítésének biztosítására is szolgáló jogok átszállnak, amennyiben a többi kötelezettől megtérítést követelhet.
A kezesség sajátossága abban áll, hogy a fentiekkel szemben járulékos jellegű. Ez azt jelenti, hogy a kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt. A kezest terhelő kamat mértéke nem lehet magasabb a kötelezettet terhelő kamat mértékénél.
A járulékosság korlátja, hogy a kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt. A főadós tehát a kezesség elvállalása után jogügylettel nem terjesztheti ki a kezes felelősségét. A kezesség kiterjed azonban a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékszolgáltatásokra. (A kezes kötelezettsége nem terjed ki a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékszolgáltatásokra, ha a kezességi szerződésben ezt kizárták.) A kezes a perköltségekért és a végrehajtási költségekért csak akkor felel, ha a keresetindítás előtt őt a teljesítésre felszólították.
Ha ugyanazért a kötelezettségért egyidejűleg vagy egymásra tekintettel többen vállalnak kezességet, a kezesek kétség esetén egyetemlegesen felelnek. Itt említjük meg, hogy amennyiben a hitelező követeléséért több mellékkötelezett (kezes és zálogkötelezett) egyetemlegesen tartozik helytállni, de a mellékkötelezettségek elvállalásánál nem voltak egymásra tekintettel, belső jogviszonyukban a kötelezettség azt terheli, aki azt korábban elvállalta. Ha azonban egymásra tekintettel vállalták el a mellékkötelezettségeket, a társkötelezettnek, ha kötelezettségét meghaladó szolgáltatást teljesített, megtérítési követelése támad a másik társkötelezettel szemben.
8.2. A kezességvállalás formája
Kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni. A kezességi szerződés érvényessége azonban nincs írásbeli alakhoz kötve, a kezesség vállalásának elfogadása ezért más módon – így szóban vagy ráutaló magatartással – is történhet. A kötelezett és a kezes nem bonthatják fel a kezességre vonatkozó megállapodást a jogosult hozzájárulása nélkül.
8.3. Egyszerű kezesség
A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől és az olyan kezesektől, akik őt megelőzően, reá tekintet nélkül vállaltak kezességet, behajtható. Ez a szabály a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja. A perben azonban a kezes úgynevezett sortartási kifogással élhet. A bíróság ezen az alapon a hitezőt nem utasíthatja el, de a kezest csak azzal a feltétellel marasztalhatja, hogy a hitelező igazolja, miszerint a követelés a főadóstól behajthatatlan. Ez azt jelenti, hogy a kezes kötelezettsége akkor hatályosul, amikor a hitelező foglalási jegyzőkönyvvel igazolja, miszerint a főkötelezettől a követelés behajthatatlan. A kezes jogosult, de nem köteles megkövetelni azt, hogy a hitelező előbb a kötelezettől kísérelje meg a követelés behajtását.
Ez az úgynevezett egyszerű vagy sortartó kezesség, amely egyfajta mögöttes felelősséget jelent. Az ún. törvényi kezesség – jogszabály kifejezett, eltérő rendelkezése hiányában – nem készfizető, hanem egyszerű kezességvállalásnak minősül.
A főkötelezett ellen indult felszámolási eljárás az egyszerű kezesek elleni perindításnak nem akadálya, de a kezesek kötelezésére csak attól függően és olyan mértékben kerülhet sor, hogy a követelést a felszámolási eljárás során a főkötelezettel szemben mennyiben lehet kielégíteni.
8.4. Készfizető kezesség
Úgynevezett készfizető kezesség esetén a kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be. A készfizető kezes ellen érvényesített követelést időelőttiség miatt nem lehet elutasítani azért, mert a jogosult a kötelezettel szemben igényét nem érvényesítette.
Készfizető a kezesség, ha
– a felek így állapodtak meg,
– a kezességet kár megtérítéséért vállalták,
– a kezességet bank vállalta.
A készfizető kezes – szemben az egyszerű kezessel – feltétlenül felel a hitelezővel szemben. A jogosult választása szerint követelheti a teljesítést a főkötelezettől, illetve a kezestől, vagy mindkettőjüktől.
Készfizető kezesi szerződés esetén a bíróság nem köteles vizsgálni, hogy a kezeseket milyen okok késztették a kezességvállalásra, a kölcsönadó a hitelnyújtás során szakszerűen járt-e el, és képviselte-e a kezesek érdekeit a hitelszerződés megkötésekor.
A készfizető kezes és az adós felelőssége a jogosulttal szemben egyetemleges, ezért a készfizető kezes a társkötelezett – egyenes adós – követelését beszámításra nem használhatja fel.
A készfizető kezes nem önálló adós, a vele szembeni követelés nem a saját, hanem a főkötelezett tartozása, annak ellenére, hogy a kezes önállóan is perelhető. A kezes helytállási kötelezettsége mindaddig fennáll, amíg a követelés meg nem szűnik, vagy amíg a főkötelezettel szemben bírósági úton érvényesíthető.
8.4.1. Garancia vagy kezesség?
Értelmezési kérdéseket vethet fel, hogy a felek megállapodása készfizető kezességre vagy úgynevezett garanciavállalásra irányult-e. A garanciavállalási szerződésben a garáns szerződő fél arra vállal kötelezettséget, hogy meghatározott feltételek bekövetkezése – így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása, illetőleg okmányok benyújtása - esetén a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. A garancia tehát önálló kötelezettségvállalás, ehhez képest a garáns kötelezettségének tartalma a maga szabta feltételekhez igazodik. Nem jelenti az adós kötelezettségeinek átvételét, célja – díjazás ellenében – a hitelező kockázatának csökkentése vagy kiküszöbölése.
Ezzel szemben a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A kezes kötelezettsége tehát mindig ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt. Amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt reá száll át. E törvényi engedmény folytán tehát a kezes megtérítést követelhet a kötelezettől, ha helyette fizetett. Ehhez képest ha a garáns fél a garanciaszerződés alapján teljesített, úgy az nem csökkenti az adósnak a hitelezővel szemben fennálló fizetési kötelezettségét. Ha viszont kezesként törleszt, akkor az általa kiegyenlített összeg újbóli kifizetését a hitelező az adóstól alappal nem igényelheti, mert ellenkező esetben az adósnak kétszeri fizetési kötelezettsége keletkezne.
8.5. Kifogások
A kezes érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. A főadóst megillető kifogásokon túl a kezes természetesen azokat a kifogásokat is érvényesítheti, amelyek közvetlenül őt magát illetik meg.
8.6. A kezes helytállása
Amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt reá száll. A kezes felszabadul, amennyiben a jogosult lemond a követelést biztosító olyan jogról, amelynek alapján a kezes a reá átszálló követelésre kielégítést kaphatott volna, vagy amennyiben a követelés a jogosult hibájából egyébként behajthatatlanná vált.
A jogosult kielégítése esetén a kezesre csak a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogok szállnak át, az utóbb kötött jelzálogszerződés a kezes kielégítését nem biztosítja.
Ha a kezes teljesít a jogosultnak, teljesítése erejéig a követelést biztosító jelzálogjog törvényi engedményként a kezesre száll át, vagyis a jogosulti oldalon a kötelem – az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélkül is - többalanyúvá válik. Ilyen esetben a jelzálogjog a törvényi engedményes hozzájárulása nélkül nem törölhető, illetőleg az ingatlan e nélkül történő értékesítése kártérítési felelősséget keletkeztet.
8.7. Tartozásátvállalás
A kezességtől határozottan meg kell különböztetni az úgynevezett tartozásátvállalás esetét. Ilyenkor ugyanis az eredeti kötelezett szabadul a kötelemből, s helyébe lép a tartozásátvállaló. Változás történik tehát a kötelezett személyében.
A Ptk. szerint ha valaki a kötelezettel megállapodik abban, hogy tartozását átvállalja, köteles a jogosult hozzájárulását kérni, ha pedig azt a jogosult megtagadja, a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az a lejáratkor teljesíthessen. Ha a jogosult a tartozásátvállaláshoz hozzájárul, a tartozásátvállaló a kötelezett helyébe lép. Megilletik mindazok a jogok, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben megillették; a korábbi kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló követelését azonban nem számíthatja be.
A tartozásátvállalással a követelést biztosító kezesség és zálogjog a kezes és a zálogkötelezett hozzájáruló nyilatkozata hiányában megszűnik.
