Zálogjog alapján a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból – törvény eltérő rendelkezése hiányában – más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. Bírósági úton nem érvényesíthető követelés zálogjoggal biztosítása semmis. Zálogjog jövőbeli vagy feltételes követelés biztosítására is alapítható.
6.1. A zálogjog terjedelme
A zálogtárggyal való felelősség terjedelme ahhoz a követeléshez igazodik, amelynek biztosítására a zálogtárgy szolgál. Kiterjed a kamatokra, a követelés és a zálogjog érvényesítésének költségeire, továbbá a zálogtárgyra fordított szükséges költségekre is.
6.2. A zálogjog átruházása
A követelés átszállásával a zálogjog is átszáll az új jogosultra. A zálogjogot – törvény eltérő rendelkezése hiányában - csak a követeléssel együtt lehet átruházni. Jelzálogjoggal biztosított követelés engedményezésekor a zálogjog is átszáll az új jogosultra. Nem keletkezik tehát új jelzálogjog, hanem az átszálló, engedményezett követelést biztosító olyan zálogjog áll fenn, amely megtartja eredeti rangsorát. A zálogjog önálló átruházása vagy elzálogosítása tilos, s ezáltal a zálogjoggal biztosított követelés és a zálogjog jogosultja nem válhat el egymástól. Annak azonban nincs akadálya, hogy a zálogjoggal biztosított követelés kötelezettje (személyi kötelezett) és a zálogkötelezett (dologi kötelezett) más-más személy legyen.
6.3. A zálogtárgy
Zálogjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés. A zálogjog – a felek megállapodásától függően – a zálogtárgy hasznaira is kiterjedhet. Ha azonban a zálogtárgy nincs a jogosult birtokában, a zálogjog nem terjed ki az elvált termésre, kivéve ha a zálogtárgyat már a termés elválása előtt végrehajtás alá vonták.
Ha a zálogjog ugyanannak a követelésnek biztosítására több zálogtárgyat terhel, kétség esetén minden zálogtárgy az egész követelés biztosítására szolgál. Ha a zálogtárgyak több személy tulajdonában vannak, és jogviszonyukból más nem következik, egymás közti viszonyukban a zálogtárgyak értékének arányában kötelesek helytállni. Akinek terhére ezt az arányt meghaladó kielégítés történik, a többi tulajdonostól a többlet arányos megtérítését követelheti.
6.4. Zálogszerződés
Zálogjog szerződés, jogszabály vagy bírósági határozat és hatósági döntés alapján keletkezhet. A zálogszerződést írásban kell megkötni. Egyes tárgyak meghatározott módon történő elzálogosításához jogszabály további alakszerűségi követelményeket fűzhet.
6.5. A zálogjog érvényesítése
A zálogtárgyból való kielégítés – főszabályként - bírósági határozat alapján végrehajtás útján történik. A zálogkötelezettel szembeni igény fizetési meghagyás útján nem érvényesíthető.
Semmis az a kielégítési jog megnyílta előtt létrejött a megállapodás, amely szerint a jogosult a kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát.
A zálogszerződést azonban nem teszi érvénytelenné az ilyen semmis kikötés. Ilyenkor csak részleges érvénytelenségről van szó, így csak az említett kikötés érvénytelenségének megállapítására kerülhet sor.
A kielégítési jogot – főszabályként – nem érintik a zálogtárgyra az elzálogosítás után szerzett jogok.
6.5.1. Rangsor
Ha ugyanazt a zálogtárgyat több zálogjog terheli, törvény eltérő rendelkezésének hiányában a kielégítés joga a jogosultakat zálogjoguk keletkezésének sorrendjében illeti meg. Ha a zálogjog több dolgot terhel, a jogosult határozhatja meg a kielégítési jog érvényesítésének sorrendjét. Az értékesítés azonban csak annyi zálogtárgyra terjedhet ki, amennyi a kielégítéshez szükséges.
6.5.2. Közös értékesítés
A felek – a legalacsonyabb eladási ár, illetve ennek számítási módja és a zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltától számított határidő meghatározásával – írásban a kielégítési jog megnyílta előtt is megállapodhatnak a zálogtárgy közös értékesítésében. Ha a megállapodásban meghatározott határidő alatt, illetve feltételek mellett a zálogtárgyat nem sikerült értékesíteni, a közös értékesítésre irányuló megállapodás hatályát veszti.
6.5.3. Értékesítés bírósági végrehajtáson kívül
Ha a zálogtárgynak hivatalosan jegyzett piaci ára van, vagy ha a jogosult záloghitel nyújtásával üzletszerűen foglalkozik – a zálogjoggal biztosított követelései tekintetében ideértve minden hitelintézetet -, a felek a közös értékesítés feltételei szerint abban is megállapodhatnak, hogy a jogosult a zálogtárgyat bírósági végrehajtás mellőzésével maga is értékesítheti.
Amennyiben ennek a jogosult általi értékesítésnek a megfelelő feltételek hiányában nincs helye, vagy azt a felek nem kívánják alkalmazni, a közös értékesítésre vonatkozó feltételekkel megállapodhatnak abban, hogy a jogosult a zálogtárgy értékesítésére záloghitel nyújtásával, illetve árverés szervezésével üzletszerűen vagy hivatalból foglalkozó személynek megbízást adhat. (A felszámoló és az önálló bírósági végrehajtó árverés szervezésével hivatalból foglalkozó személynek minősül.)
A zálogtárgy értékesítésére vagy az erre irányuló megbízás kiadására feljogosított személy e joga alapján – a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva – jogosult a zálogtárgy tulajdonjogának átruházására. Ha a zálogtárgy nincs a birtokában, az értékesítés céljából annak kiadását kérheti. A zálogtárgy értékesítése előtt a kötelezettet értesíteni kell az értékesítés módjáról, helyéről és idejéről. A zálogtárgy értékesítésének bevétele a jogosultat illeti meg, de köteles a kötelezettel elszámolni, és a követelését, annak járulékait, valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket meghaladó bevételt kiadni. Semmis a zálogjog megszűnése előtt kötött az a megállapodás, amely a jogosultat az elszámolási kötelezettség alól mentesíti.
Ha a zálogkötelezettel szemben felszámolási eljárás vagy a zálogtárgyra is kiterjedő bírósági végrehajtás folyik, a jogosult a fenti megállapodás szerinti jogait – felszámolási eljárás esetében a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől, bírósági végrehajtás esetében pedig a zálogtárgy lefoglalásától kezdve – nem gyakorolhatja, kielégítést a felszámolási eljárás, illetve a bírósági végrehajtás körében és annak szabályai szerint kaphat. Ha a zálogjog a zálogtárgynak felszámolási vagy végrehajtási eljárás keretében történő értékesítésével megszűnik, a zálogjogosult az eljárásra irányadó szabályok szerint – az értékesítés során befolyt vételár tekintetében – gyakorolhatja kielégítési jogát. Lakóingatlan elzálogosítása esetén – ha a felek eltérően nem állapodnak meg – a zálogjogosult a zálogjoga érvényesítése során az ingatlan kiürített állapotban való értékesítését követelheti.
A bírósági végrehajtás mellőzésével történő értékesítés módjára vonatkozóan további szabályokat a 12/2003. (I.30.) Korm. rendelet tartalmazza. E rendelet megfelelően alkalmazandó a közös értékesítésben való megállapodás esetén is. Az üzletszerűen folytatott – zálogházi tevékenység keretében nyújtott - kézizálogkölcsön esetén csak akkor kell alkalmazni a rendeletben foglaltakat, ha alkalmazását a felek írásban kikötötték. A rendelettől a felek csak abban a körben térhetnek el, amelyben azt a jogszabály lehetővé teszi. A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a felek megállapodása csak akkor irányadó, ha az nem sérti a zálogkötelezettnek a rendeletben biztosított jogait, és nem teszi terhesebbé a rendeletben előírt kötelezettségeit.
Az alábbiakban az említett rendelet előírásait ismertetjük.
6.5.3.1. Értesítés
A zálogjogosult köteles a zálogkötelezettet írásban értesíteni arról, hogy a megállapodásban foglaltaknak megfelelően kielégítési jogát gyakorolni, a zálogtárgyat értékesíteni kívánja (előzetes értesítés). Az előzetes értesítés és az értékesítés között legalább 30 napnak kell eltelnie. Az előzetes értesítésnek tartalmaznia kell:
– a zálogszerződés és – ha nem ebben történt – az értékesítésre vonatkozó megállapodás,
– az értékesíteni kívánt zálogtárgy,
– a kielégítési jog gyakorlásával érvényesíteni kívánt összeg és annak járulékai,
– a kielégítési jog megnyíltának oka és időpontja
megjelölését.
A zálogkötelezett az előzetes értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles a jogosultnak megnevezni mindazon személyt, akinek – az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokon és tényeken kívül – a zálogtárgyon további zálogjoga vagy más olyan joga áll fenn, amely a vevő tulajdonszerzését akadályozza vagy tulajdonjogát korlátozza.
A jogosult legalább 15 nappal az értékesítést megelőzően írásban értesíti a zálogkötelezettet az értékesítés választott módjáról, helyéről és időpontjáról. Az értesítésben az értékesítéssel megbízott személyt is meg kell jelölni, illetve – ha az értesítés a megbízottól származik – csatolni kell a zálogjogosult ilyen tartalmú nyilatkozatát.
Az előzetes és az értékesítést megelőző értesítés egyidejűleg (egy iratban) is teljesíthető. Gyorsan romló dolog esetén az értékesítés időpontját a jogosult a fentiekben előírt időtartamra tekintet nélkül is meghatározhatja.
Több jogosult által történő előzetes vagy a fentiek szerinti együttes értesítés esetén a zálogkötelezett a vele kötött megállapodásban foglalt, illetve a rendelet szerinti kötelezettségeit – a zálogjogosultak ettől eltérő együttes rendelkezéséig vagy ennek hiányában – annak a jogosultnak az irányában köteles teljesíteni, akinek értesítése a zálogkötelezetthez elsőként érkezett. Egyidejűleg (azonos napon) érkezett értesítések esetén az értesítést küldő jogosultak közül az követelheti a teljesítést, akinek kielégítési joga előbb nyílt meg.
Közös értékesítés esetén a zálogkötelezett a sikeres értékesítés előmozdítása érdekében a zálogjogosulttal együttműködni köteles.
6.5.3.2. A zálogtárgy birtokbavétele
Ha a zálogtárgy nincs a jogosult birtokában, a zálogjogosult az előzetes értesítésben vagy azt követően a kielégítési jogának gyakorlása érdekében írásban felhívhatja a zálogkötelezettet, hogy a zálogtárgyat a felhívásban meghatározott időn belül bocsássa a jogosult rendelkezésére. A zálogkötelezett köteles a jogosult számára lehetővé tenni, hogy a felhívásban foglaltaknak megfelelően a zálogtárgyat birtokba vegye - ingóság esetén azt elszállítsa –, és azon a zálogszerződés szerinti jogait gyakorolja. A zálogkötelezett köteles továbbá a jogosultat olyan helyzetbe hozni, hogy az a zálogtárgyat a vele kötött megállapodásban, illetve az e rendeletben foglaltak szerint értékesíthesse, és köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a jogosultat e jogainak gyakorlásában akadályozza.
Ha a zálogtárgy olyan lakóingatlan, amely esetében a zálogjogosult az ingatlan kiürített állapotban való értékesítését követelheti, a jogosult – az értékesítés céljából – az ingatlan kiürített állapotban való birtokba adására is igényt tarthat. A birtokba bocsátás teljesítésére legalább 3 hónapos határidőt kell szabni. A kiürített állapotban való birtokba bocsátás elmulasztása – a megszabott határidő letelte után – az ingatlan értékesítésének nem akadálya.
A jogosult birtokába kerülő zálogtárgy tekintetében – annak értékesítéséig – a zálogjogosultat megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a kézizálogjog jogosultját illetik, illetve terhelik.
Közös értékesítés esetén a zálogkötelezett a zálogtárgy kiadására csak akkor köteles, ha erre a közös értékesítésre irányuló megállapodásban kötelezettséget vállalt. Ilyen kötelezettségvállalás hiányában is köteles azonban az értékesítés érdekében a jogosultat a zálogtárgyra vonatkozó szükséges tájékoztatással ellátni, és lehetővé tenni, hogy a zálogtárgyat az értékesítés során vevőként jelentkező személyek megtekinthessék.
6.5.3.3. Teendők az előzetes értesítést követően
Jogon vagy követelésen fennálló zálogjog esetén – a közhiteles nyilvántartás által tanúsított ilyen zálogjog kivételével – a zálogkötelezett köteles az előzetes értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul
– a jogot vagy követelést keletkeztető vagy bizonyító, illetve a jog gyakorlásához vagy a követelés érvényesítéséhez szükséges iratokat a jogosultnak átadni,
– a követelés elzálogosításáról annak kötelezettjét tájékoztatni,
feltéve hogy ezeket korábban még nem tette meg.
Ha a követelés kötelezettjét az elzálogosításról a zálogjogosult értesíti, vagy zálogjogát a jogosult a zálogjoga alapításáról való értesítés nélkül érvényesíti, a követelés kötelezettje követelheti, hogy a zálogjogosult a zálogjoga fennállását a zálogszerződéssel, illetve az erről szóló okirat közjegyző által hitelesített másolatával igazolja.
6.5.3.4. Leltár
A jogosult a birtokába került zálogtárgyról, illetve a javára működtetett vagyon esetén annak elemeiről és összetételéről leltárt köteles készíteni. A leltár készítése során a zálogkötelezett részvételének lehetőségét biztosítani kell. A leltárban fel kell tüntetni, hogy annak felvételénél a zálogkötelezett jelen volt-e, jelenléte esetén pedig azt is, hogy a leltár másolatát átvette. Ha a zálogkötelezett a leltár felvételénél nem volt jelen, a leltár másolatát részére haladéktalanul meg kell küldeni.
A leltárt olyan részletezésben és terjedelemben kell elkészíteni, hogy az alkalmas legyen az értékesítés elvégzésére, azt követően pedig a zálogkötelezettel való elszámolásra.
Közös értékesítés esetén – ha erre bármelyik fél igényt tart – a zálogkötelezett birtokában maradt zálogtárgyakról is leltárt kell felvenni, amelyet a felek közösen készítenek el.
6.5.3.5. Értékesítési napló
A jogosult a zálogtárgy értékesítésére irányuló intézkedéseiről, azok időpontjának megjelölésével értékesítési naplót köteles vezetni. Az értékesítési naplóhoz csatolni kell a leltárt, az intézkedések során keletkezett és az értékesítési naplóban foglaltak igazolására alkalmas okiratokat, a zálogkötelezettnek, illetve az értékesítési naplót vezető jogosulton kívüli más zálogjogosultaknak az intézkedésekkel kapcsolatosan tett észrevételeit.
A zálogkötelezett, illetve az értékesítési naplót vezető jogosulton kívüli más zálogjogosultak az értékesítési naplót megtekinthetik, arról vagy annak egyes részeiről másolatot készíthetnek. Közös értékesítés során az értékesítési naplót a felek megállapodása szerinti személy vezeti.
6.5.3.6. Bekapcsolódás az értékesítésbe
Az értékesítést végző jogosult az értékesítésről – ha pedig a zálogtárgy a birtokába került, úgy erről is – a zálogtárgyra vonatkozóan zálogjoggal rendelkező más – értékesítésre szintén feljogosított - jogosultakat írásban azzal köteles tájékoztatni, hogy az értékesítés folyamatába az értesítés kézhezvételétől számított meghatározott, de legalább 8 napos határidőn belül bekapcsolódhatnak.
Az értékesítést végző jogosulttal a bekapcsolódási szándékot írásban kell közölni, és erről egyidejűleg a zálogkötelezettet is értesíteni kell. Az értékesítés folyamatába való bekapcsolódási szándékát az értékesítési joggal rendelkező az a zálogjogosult is közölheti, aki a bekapcsolódás lehetőségéről nem kapott tájékoztatást, de zálogjoga fennállását okirattal igazolja. A bekapcsolódott zálogjogosult a zálogjoggal biztosított követelésének jogalapját és összegszerűségét igazoló okiratokat az értékesítést végző jogosultnak bemutatni köteles.
Az értékesítést végző jogosult, valamint az értékesítésbe bekapcsolódott zálogjogosultak a zálogtárgy birtokban tartására és értékesítésére egyhangú határozattal másik jogosultat jelölhetnek ki. E határozatról a zálogkötelezettet is tájékoztatni kell. Ilyen esetben az értékesítési naplót - annak további vezetése érdekében – a kijelölt jogosultnak kell átadni. Egyhangú határozattal meghatározhatják vagy – ha ez már megtörtént – megváltoztathatják az értékesítés helyét, idejét és módját, valamint annak, illetve a vagyon - értékesítéséig történő – működtetésének feltételeit.
Közös értékesítés esetén az értesítési kötelezettség a feleket egyetemlegesen terheli, az értékesítéssel összefüggésben pedig csak a zálogkötelezett hozzájárulásával hozhatók határozatok.
6.5.3.7. A jogosult felelőssége
A zálogtárgy értékesítése során a jogosult az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni, ennek megfelelően a zálogtárgyat az értékesítési jogának keretei és az adott piaci körülmények között elérhető méltányos áron – a zálogkötelezett és a bekapcsolódott zálogjogosult törvényes érdekeit is szem előtt tartva – kell értékesítenie.
E követelmény teljesítésétől a jogosult eltekinthet, illetve attól eltérhet, ha ehhez az értékesítés során a zálogkötelezett írásban hozzájárul. Ha az értékesítésbe más zálogjogosult is bekapcsolódott, az e rendelkezésben foglaltak alkalmazásához annak hozzájárulását is be kell szerezni.
Ha az értékesítés nem üzletszerű kereskedelmi forgalomban az erre irányadó szabályok szerint történik, a jogosultnak az értékesítés olyan módját kell választania, amely lehetővé teszi, hogy az érintett zálogtárgy tekintetében az adott körülmények között vevőként ésszerűen számításba vehető személyek az értékesítésről tudomást szerezhessenek, és egymással versengő ajánlatot tehessenek.
Közös értékesítés esetén a feleknek a fentiek szerint kell eljárniuk, ha az értékesítésbe más zálogjogosult is bekapcsolódott.
6.5.3.8. Az értékesítés sikertelensége
Az értékesítés sikertelen, ha a zálogkötelezettel kötött megállapodás szerinti határidőben és feltételek mellett a zálogtárgy értékesítése nem vezet eredményre. Az értékesítés sikertelensége esetén a felek 15 napon belül az értékesítésre újabb határidőben állapodhatnak meg, ennek hiányában a jogosult 8 napon belül köteles a zálogtárgyat a zálogkötelezettnek visszaadni, és ezt csak abban az esetben mellőzheti, ha ez utóbbi határidő lejártától számított 15 napon belül bírósági végrehajtást kezdeményez.
Az értékesítésre megszabott határidő letelte után sikertelenségre nem hivatkozhat az a zálogkötelezett, aki a vele kötött megállapodásban foglalt, illetve a rendelet szerinti kötelezettségeinek nem tett eleget. A kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén a késedelem időtartamát az értékesítésre megszabott határidő számításánál figyelmen kívül kell hagyni. E tényről, illetve a figyelmen kívül hagyott időtartamról a zálogkötelezettet írásban tájékoztatni kell.
6.5.3.9. Elszámolás
A zálogtárgy értékesítését követően az értékesítés eredményéről a jogosult haladéktalanul írásbeli elszámolást köteles készíteni, amelynek tartalmaznia kell:
– az értékesített zálogtárgyak leltár szerinti felsorolását,
– a zálogtárgyak ellenében kapott vételárat egyenként, illetve összességében az értékesítés módjától függően,
– a zálogtárgy őrzésével, fenntartásával, értékesítésével, vagyon esetén annak működtetésével, valamint az elszámolási kötelezettség teljesítésével kapcsolatosan felmerült költségeket,
– a zálogtárgy, vagyon esetén a működtetés - zálogjogosult által beszedett – hasznait,
– a zálogtárgyból kielégítendő követelések összegét, jogcímét, rangsorát, és ha van
– a zálogkötelezettet megillető maradványösszeget.
Az írásbeli elszámolást meg kell küldeni a zálogkötelezettnek és az értékesítésbe bekapcsolódott zálogjogosultaknak. Az érdekelt az elszámolással kapcsolatos kifogásait 8 napon belül – a többi érdekelttel közvetlenül közlendően – írásban jelentheti be a jogosultnak, amelyre az érdekeltek további 8 napon belül tehetnek észrevételt.
Kifogás esetén – az észrevételekre figyelemmel – a jogosult az írásbeli elszámolást fenntartja vagy módosítja. Erről az érdekelteket írásban és azzal tájékoztatja, hogy a figyelembe nem vett kifogásaikat, illetve észrevételeiket a továbbiakban bírósági úton, nemperes eljárás keretében érvényesíthetik. Ha az eljárás megindítását az érdekelt a tájékoztatás közlésétől számított 15 napon belül igazolja, a jogosult az értékesítés során befolyt összeget vagy annak vitatott részét köteles bírósági letétbe helyezni. A nemperes eljárás megindítása iránti kérelmet a zálogkötelezett lakóhelye szerint illetékes helyi bírósághoz kell benyújtani.
Kifogás vagy az eljárás megindítása igazolásának hiányában a jogosult a tételeket összesíti, abból levonja az elszámolható költségeket, majd a fennmaradó összeget a megfelelő rangsor szerint és mértékben a zálogjogosultak között felosztja, ezt követően pedig kiadja a zálogkötelezettnek a maradványösszeget.
Közös értékesítés esetén írásbeli elszámolást csak akkor kell készíteni, ha a felek ebben megállapodtak, vagy az értékesítésbe más zálogjogosult is bekapcsolódott.
6.5.4. Egyszerűsített végrehajtási értékesítés
A felek a közös értékesítésre vonatkozó feltételekkel megállapodhatnak a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésében is. Ennek szabályait a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) tartalmazza.
6.5.4.1. A végrehajtás elrendelése
A bíróság a zálogjogosult kérelmére a zálogszerződésről szóló közokiratot akként látja el végrehajtási záradékkal, hogy a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésével rendeli el a zálogjoggal biztosított pénzkövetelés végrehajtását, ha
– a zálogjogosult a zálogkötelezettel megállapodott a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésében;
– a zálogjogosult a zálogkötelezettel a bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésben állapodott meg, és a zálogtárgynak a zálogjogosult vagy megbízottja általi értékesítésére meghatározott határidő még nem telt le.
6.5.4.2. A pénzkövetelés végrehajtása szabályainak alkalmazása
A zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésére irányuló végrehajtás foganatosítására a pénzkövetelés végrehajtásának szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A végrehajtás foganatosítása a végrehajtható okiratban megjelölt zálogtárgyra történik; az adós egyéb vagyontárgyainak, jövedelmének felkutatására és végrehajtás alá vonására nem kerül sor. A végrehajtás – függetlenül a végrehajtás során befolyt összegtől – a zálogtárgy vételárából a zálogjogosult végrehajtást kérőt megillető összeg kifizetésével, a zálogtárgy zálogjogosult általi átvételével, illetve az értékesített, átvett ingatlan kiürítésével, az adós teljesítése esetén pedig a zálogjoggal biztosított követelés és a végrehajtási költségek megfizetésével befejeződik.
Ha az adós ellen más követelés behajtására is végrehajtást rendeltek el, a végrehajtó a zálogjoggal biztosított követelés végrehajtását az általános szabályok szerint folytatja, de a zálogjogosult továbbra is csak a zálogtárgy vételárából történő kielégítésre, illetve a zálogtárgy átvételére jogosult.
6.5.4.3. Az árverés előkészítése
A végrehajtó a végrehajtási költség megelőlegezését követő 8 munkanapon belül kézbesíti a végrehajtható okiratot az adósnak, melynek során tájékoztatja az alábbiak szerinti nyilatkozattételi kötelezettségéről és az elmulasztásának jogkövetkezményeiről.
A zálogtárgy lefoglalására és becsértékének megállapítására nem kerül sor. Ha az adós a végrehajtható okirat helyszíni kézbesítésével egyidejűleg, postai kézbesítés esetén pedig a kézhezvételtől számított 15 napon belül a tartozását nem fizette meg, a végrehajtó – kivéve ha a zálogtárgyat más követelés biztosítására is terheli zálogjog – kitűzi a zálogtárgy árverését.
Az adós a fenti határidőn belül – kivéve ha a tartozást megfizeti – köteles nyilatkozni a végrehajtónak a zálogtárgy ingóság tárolási helyéről, és arról, hogy vállalja-e az ingóság megőrzését.
Ha az adós az ingóságok megőrzését nem vállalja, a végrehajtó – a szállítási és tárolási költségek megelőlegezését követően – intézkedik a zálogtárgy elszállítása iránt; ugyanígy kell eljárni akkor is, ha az adós nyilatkozatot nem tett, de a végrehajtó tudomására jut az ingóságok fellelési helye. Az elszállításról az ingóságok tételes felsorolását is tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni.
Ha az adós a fenti nyilatkozat megtételét elmulasztja, vele szemben rendbírság kiszabásának van helye külön felhívás kiadása nélkül.
6.5.4.4. Bekapcsolódás
Ha a zálogtárgyat más követelés biztosítására is terheli zálogjog, a végrehajtó értesíti a zálogjogosultat a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás iránti kérelem előterjesztésének lehetőségéről. A bíróság a zálogjogosult végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásának engedélyezése során a zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltát nem a zálogtárgy lefoglalása, hanem egyszerűsített végrehajtási értékesítésének elrendelése alapján állapítja meg.
6.5.4.5. Hirdetmény
A végrehajtó az ingó- és ingatlan-árverési hirdetményben a zálogtárgy becsértéke helyett a zálogjogosult és a zálogkötelezett megállapodásában rögzített, illetve a zálogjogosult és a zálogkötelezett megállapodása szerinti számítási móddal megállapított legalacsonyabb vételár összegét tünteti fel azzal a tájékoztatással, hogy annál alacsonyabb összegben nem lehet árverezni a zálogtárgyra. Ingatlan árverése során az árverési előleg a zálogtárgy legalacsonyabb vételárának 10%-a, a licitküszöb pedig a legalacsonyabb vételárnak a Vht. 143. §-ának j) pontjában meghatározott százaléka. (10 millió Ft-ot meg nem haladó becsérték esetén a becsérték 2%-ának megfelelő, de legalább 1000 Ft összegű, 10 millió Ft-ot meghaladó becsérték felett a becsérték 1%-ának megfelelő összeg.)
Ha a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítését más követelés behajtására is elrendelte a bíróság, a végrehajtó a legalacsonyabb vételár összegéről tájékoztatja a végrehajtóhoz utóbb érkezett végrehajtható okirat szerinti zálogjogosult végrehajtást kérőt. Ha a zálogjogosult a tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem értesíti a végrehajtót írásban egyet nem értéséről, vagy az alábbi megállapodásról, a végrehajtó a legalacsonyabb vételár összegét tünteti fel az árverési hirdetményben.
A zálogjogosultak – az eredeti megállapodásaikban rögzített legkisebb vételárak közötti összegben – megállapodhatnak a legkisebb vételár összegéről; ha 15 napon belül ezt írásban közlik a végrehajtóval, a végrehajtó ezt az összeget tünteti fel az árverési hirdetményben legkisebb vételárként.
Egyetértés és megállapodás hiányában a végrehajtó az általános szabályok szerint megállapítja a zálogtárgy becsértékét és kitűzi az árverést. A végrehajtó a megállapított legalacsonyabb vételárról, illetve a becsértékről tájékoztatja a végrehajtásba bekapcsolódott zálogjogosultat.
6.5.4.6. Árverés
Több zálogtárgy értékesítése esetén az értékesítésük sorrendjére a zálogszerződésben foglalt megállapodás irányadó, ennek hiányában azt a végrehajtást kérő határozhatja meg. Az ingatlanra megtett, a legalacsonyabb vételár összegét el nem érő vételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer nem teszi közzé a licitnaplóban.
Az árverés megkezdésekor a végrehajtó az árverezőkkel a legkisebb vételárat és a kikiáltási árat közli. A kikiáltási ár ingó árverése esetén a legalacsonyabb vételár összege, ingatlan árverése esetén pedig a licitnaplóban utolsóként közzétett vételi ajánlat, s csak ennek hiányában a legalacsonyabb vételár összege. Az árverésen a kikiáltási ár nem szállítható le.
Az árverés sikertelen, ha nem tettek legalább a legalacsonyabb vételárnak megfelelő összegű vételi ajánlatot. A zálogtárgyat a második sikertelen árverést követően legalább a legalacsonyabb vételárnak megfelelő összegben veheti át a végrehajtást kérő.
A zálogtárgy becsértékének megállapítása esetén az árverést az általános szabályok szerint kell megtartani.
Lakóingatlan egyszerűsített végrehajtási értékesítése esetén a kiköltözési határidő az árveréstől (jogorvoslati kérelem jogerős elbírálásától, vételár megfizetésétől) számított 90 nap. A kiköltözési kötelezettség teljesítésére halasztás nem adható.
6.5.4.7. Végrehajtási kifogás
A zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítése során végrehajtási kifogás csak a következő végrehajtási cselekményekkel kapcsolatban terjeszthető elő:
– a zálogtárgy becsértékének megállapítása,
– az ingatlan legkisebb vételárának vagy becsértékének közlése,
– a zálogtárgy árverése,
– az értékesített ingatlan kiürítése,
– a végrehajtói költség megállapítása és a vételár felosztása,
– késedelmes végrehajtói intézkedés.
Az árverési jegyzőkönyv kézhezvételét követő 15 napon belül előterjesztett végrehajtási kifogásban az árverést megelőző jogszabálysértő végrehajtói intézkedések megsemmisítése is kérhető. Ilyen intézkedés megsemmisítése esetén a bíróság az árverést is megsemmisítheti.
6.6. A zálogjog megszűnése
Ha a zálogtárgy tulajdonosa, valamint a követelés kötelezettje (személyes kötelezett) különböző személy és a jogosult a zálogtárgyból kielégítést kapott, a zálogjog megszűnik, a követelés pedig egyéb biztosítékaival együtt a kielégítés erejéig a tulajdonosra száll át.
Ha a jogosultat egyébként nem a személyes kötelezett elégíti ki, a zálogjog a követelés, illetőleg a kielégítés alapján keletkező megtérítési igény erejéig a kielégítő személyre száll át. Ez a személy követelheti a zálogtárgy átadását, illetőleg a zálogjognak javára való bejegyzéséhez szükséges nyilatkozat kiadását.
A zálogjog megszűnik akkor is, ha a követelés megszűnik, vagy a zálogjog átruházása nélkül átszáll, kivéve ha a törvény rendelkezése értelmében a zálogjog a megtérítési követelés biztosítására fennmarad. (Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjogot az érdekelt kérelmére törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból. Ha az érintett felek a közöttük korábban hatályban volt zálogszerződésre utalva új alapszerződést kötnek, ezt mellékkötelezettségként a korábban hatályban volt zálogszerződés csak ismételt ingatlan-nyilvántartási bejegyzés esetén biztosítja. Egyébként tartós jogviszonyból származó követelések kicserélődését csak a keretbiztosítéki jelzálogjogként bejegyzett jelzálogjog teszi lehetővé.)
Megszűnik a zálogjog abban az esetben is, ha a zálogjogosult a zálogtárgy tulajdonjogát; vagy a zálogtárgy tulajdonosa a zálogjoggal biztosított követelést megszerzi, a zálogjog azonban – ha a követelést megszerző tulajdonos nem személyes kötelezett – a rangsorban hátrább álló zálogjogosultak irányában fennmarad.
A zálogjog megszűnik, ha törvény a végrehajtási vagy más eljárás körében így rendelkezik.
A zálogjog megszűnik akkor is, ha a zálogtárgy elpusztul. Ha a zálogtárgy elpusztulásáért vagy értékcsökkenéséért a tulajdonos felelős, továbbá ha a zálogtárgyat biztosítékadási kötelezettség alapján kötötték le, és a kárért a jogosult nem felelős, a tulajdonostól, illetőleg a biztosíték adására kötelezettől megfelelő új zálogtárgyat vagy az értékcsökkenésnek megfelelő további fedezetet lehet követelni.
A zálogtárgy elpusztulásának, illetőleg értékcsökkenésének pótlására szolgáló biztosítási összeg, kártérítés vagy más érték a zálogtárgy helyébe lép, illetőleg a zálogfedezet kiegészítésére szolgál. Jelzálogjog esetében mind a tulajdonos, mind a jogosult ennek az értéknek a zálogtárgy helyreállítására fordítását követelheti. Ha a zálogtárgyat károsodás elhárítása érdekében értékesítik, a vételár a zálogtárgy helyébe lép. Az értékesítéshez – ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs – a tulajdonos beleegyezése szükséges.
6.7. Jelzálogjog
Jelzálogjog esetén a zálogtárgy a zálogkötelezett birtokában marad, aki jogosult a dolog rendeltetésszerű használatára, hasznosítására, köteles azonban annak épségét megőrizni. Ha a kötelezett vagy harmadik személy a zálogtárgy épségét veszélyezteti, a jogosult kérheti a veszélyeztető cselekmény megtiltását és a veszély elhárításához szükséges intézkedések elrendelését.
Ha a zálogtárgy állagának romlása a követelés kielégítését veszélyezteti, a jogosult kérheti a zálogtárgy helyreállítását vagy a veszélyeztetés mértékének megfelelő biztosíték adását. Ha a kötelezett a jogosult felhívásának megfelelő határidőn belül nem tesz eleget, a jogosult kielégítési jogát gyakorolhatja.
Nem lehet jelzálogjogot alapítani a dolog egy részén, közös tulajdonban álló dolognak a kötelezett tulajdonában lévő egész tulajdoni illetősége azonban zálogba adható. Ingatlan esetében jelzálogjog csak az ingatlan-nyilvántartásban önálló egységként nyilvántartott egész ingatlanra, illetőleg annak a kötelezett tulajdonában lévő egész tulajdoni illetőségére létesíthető.
6.7.1. Jelzálogjog ingatlanon
Ingatlant csak jelzálogjog alapítása útján lehet elzálogosítani. Ingatlanra vonatkozó jelzálogjog alapításához az erre irányuló szerződésen felül a jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.
A tulajdonos az ingatlan-nyilvántartásban azt is feljegyeztetheti, hogy az ingatlant egy éven belül a feljegyzésben meghatározott összegnél nem nagyobb összeg erejéig jelzálogjoggal kívánja megterhelni. Ha a jelzálogjog bejegyzését a feljegyzésben meghatározott határidő alatt kérik, a bejegyzett jelzálogjog a feljegyzés rangsorban elfoglalt helyéhez (ranghely) igazodó ranghelyet kap.
Az ingatlan-nyilvántartásban – a nyilvántartásra irányadó szabályok szerinti egyéb adatok mellett – fel kell tüntetni a követelés összegét (jövőbeli követelések esetén a biztosítani kívánt legmagasabb összeget), valamint annak járulékait, ez utóbbiak a zálogszerződés tartalmára utalással is megjelölhetők. A követelés csökkenése vagy megszűnése a bejegyzés tartalmára tekintet nélkül kihat a zálogjogra.
6.7.2. Jelzálogjog ingóságokon
Más dolgot terhelő jelzálogjog alapításához - főszabályként – a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a jelzálogjognak a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett nyilvántartásba (zálogjogi nyilvántartás) való bejegyzése szükséges. Ha a zálogjog több zálogtárgyat terhel, továbbá ha a zálogtárgy egyedi megjelölése nem lehetséges, a zálogtárgy, illetve a zálogtárgyak köre fajta és mennyiség szerint vagy körülírással is meghatározható.
6.7.3. Zálogjogi nyilvántartás
A nyilvántartásba történő bejegyzésben – a nyilvántartásra irányadó szabályok szerinti egyéb adatok mellett – itt is fel kell tüntetni a követelés összegét, valamint annak járulékait. A követelés csökkenése vagy megszűnése a bejegyzés tartalmára tekintet nélkül ilyenkor is kihat a zálogjogra.
A zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog tárgya lehet – a rendelkezési jog megszerzésétől függő hatállyal – olyan dolog is, amelyre a zálogkötelezett a zálogszerződés megkötése után szerez rendelkezési jogot. Az ilyen zálogjog ranghelyét a bejegyzésének időpontja határozza meg, e szabályra azonban nem lehet hivatkozni azzal szemben, akinek javára a rendelkezési jog korábbi jogosultja alapított zálogjogot.
A zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog megszűnik, ha a zálogtárgyat kereskedelmi forgalomban vagy rendes gazdálkodás körében jóhiszemű vevő részére értékesítik. Megszűnik továbbá abban az esetben is, ha a jóhiszemű vevő a mindennapi élet szokásos tárgyai körébe tartozó dolog tulajdonjogát visszterhesen szerzi meg.
A zálogjogi nyilvántartás részletes szabályait 11/2001. (IX. 1.) IM rendelet tartalmazza. Az alábbiakban ezeket ismertetjük.
A zálogjogi nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból megállapítható legyen a bejegyzett zálogjog típusa (ingó jelzálogjog, illetve vagyont terhelő zálogjog), jellege (járulékos vagy önálló zálogjog) és a zálogkötelezett neve alatti – ingó jelzálogjoggal vagy vagyont terhelő zálogjoggal biztosított követelésekre vonatkozó – bejegyzések időrendi sorrendje.
A zálogjogi nyilvántartás vezetése során olyan elektronikus adatkezelést és adattovábbítást kell alkalmazni, amely a nyilvántartásba bejegyzett adatok hitelességét szabványos és biztonságos számítógépes hitelesítési eljárás útján biztosítja.
6.7.3.1. A bejegyzés alapja
A zálogjogi nyilvántartásba zálogjog alapítására vonatkozó bejegyzésnek közjegyzői okiratba foglalt zálogszerződés, vagy a zálogjogviszony létesítésére irányuló bírósági vagy más hatósági határozat, a zálogjogviszony módosulására, megszűnésére, továbbá a zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett más tények és adatok megváltoztatására irányuló bejegyzésnek pedig közokirat, valamint ennek hiteles másolata, továbbá olyan teljes bizonyító erejű magánokirat vagy annak közjegyző által hitelesített másolata alapján van helye, amely teljes bizonyító erejű magánokiraton a nyilatkozatot tevő fél aláírását közjegyző hitelesítette.
(Az olyan papíralapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít. Az eredeti papíralapú közokiratéval azonos bizonyító ereje van a közokiratról – általában műszaki vagy vegyi úton - készült felvételnek, úgyszintén az eredeti okiratról bármely adathordozó útján készült okiratnak, ha a felvételt, illetve az adathordozóról az okiratot bíróság, közjegyző vagy más hatóság, továbbá közigazgatási szerv vagy ezek ellenőrzése mellett más szervezet készítette. Ugyanilyen bizonyító ereje van az okirat megőrzésére hivatott szerv által vagy ellenőrzése mellett készített felvételnek vagy okiratnak, továbbá a közokiratot kiállító vagy őrzésére hivatott szerv által a felvétel vagy adathordozó útján nyert adatok alapján készített okiratnak.)
6.7.3.2. A nyilvántartás működtetése
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara köteles a zálogjogi nyilvántartás központi rendszerét működtetni, a zálogjogi nyilvántartás működési feltételeit biztosítani, és a rendszer működésével kapcsolatos jelentéseket elkészíteni. A zálogjogi nyilvántartás vezetőjét a Kamara elnöke nevezi ki és menti fel, és ő gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
A központi rendszerhez kapcsolódó, adatszolgáltató és lekérdező feladatot ellátó helyi egységeket (adatszolgáltató és lekérdező rendszer) a közjegyzők működtetik. Lekérdező rendszert bárki működtethet, ha biztosítja az üzemeltetés megfelelő technikai követelményeit, és vállalja a rendszerbelépéssel, illetve a rendszer használatával kapcsolatos díjak megfizetését, és erről, valamint a rendszer használatának egyéb feltételeiről a Kamarával szerződést köt.
A zálogjogi nyilvántartás adatszolgáltató és lekérdező rendszerét munkanapokon legalább 8 órától 16 óráig működtetni kell.
6.7.3.3. Titkosítás
A közjegyző a zálogjog alapítását, valamint a változást a közjegyzői irodában működő adatszolgáltató és lekérdező rendszerén keresztül elektronikus adatátvitel útján jelenti be a zálogjogi nyilvántartásba. A Kamara titkosító eszközt bocsát a közjegyző rendelkezésére, aki a zálogjogi nyilvántartással való kapcsolatfelvétele során e titkosító eszköz alkalmazásával azonosítja magát. A titkosító eszköz átvételére csak a közjegyző vagy az általa külön erre a célra adott közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással igazolt képviselője jogosult. A közjegyző – szolgálatának megszűnése vagy szünetelése, illetve székhelyének megváltozása esetén - titkosító eszközét köteles a Kamarának visszaszolgáltatni.
A közjegyző a titkosító eszközt biztonságos helyen köteles őrizni, azt másnak nem engedheti át. Ha a titkosító eszköz bármely okból kikerül a birtokából, a közjegyző köteles erről a zálogjogi nyilvántartás vezetőjét haladéktalanul (rövid úton szóban és írásban) tájékoztatni, aki ebben az esetben a titkosító eszközben megtestesített jogosultságokat letiltja, és a közjegyző részére új titkosító eszközt ad.
A Kamara – a közjegyző rendelkezése alapján – a közjegyző irodájában foglalkoztatott közjegyzőjelölt és ügyviteli alkalmazott részére olyan - korlátozott jogkörrel járó – titkosító eszközt biztosít, amely használóját csak az adatok lekérdezésére jogosítja. Ilyen eszközzel a Kamara – kérelemre – más felhasználót is elláthat.
6.7.3.4. A bejegyzési eljárás
A közjegyző a zálogjogi nyilvántartás adattartalmának megváltoztatására irányuló eljárást (bejegyzés) a bejegyzés helyének biztosításával (helyfoglalás) kezdeményezi. A helyfoglalás ideje alatt a zálogkötelezettre vonatkozó bármely bejegyzésre, továbbá a helyfoglalás megszüntetésére csak a helyfoglalást kezdeményező közjegyző jogosult. A helyfoglalás annak megszüntetéséig, legfeljebb azonban a helyfoglalás napján az adatszolgáltatásra nyitva álló idő végéig tart.
A zálogjog alapítására, valamint a változásra vonatkozó bejegyzés kérelemre vagy a bíróság, illetve más hatóság megkeresésére történik. A kérelemhez csatolni kell az annak alapjául szolgáló okiratot. Ha a kérelmet a csatolandó okirat tartalmazza, a bejegyzés az okirat benyújtásával kezdeményezhető.
A változás bejegyzésére irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a változást megelőző adatot, a változás időpontját és a korábbi adat törlésére történő utalást, illetve azt, hogy a törölt adat helyébe milyen új adat bejegyzését kérik. Ha a változás bejegyzésére irányuló kérelemből valamely személyes adat megváltozása is megállapítható, a kérelmet olyannak kell tekinteni, mint amelyben e személyes adatra vonatkozó változás átvezetését is kérték.
Új zálogkötelezett nyilvántartásba vétele előtt a zálogjogi nyilvántartás adattartalmát nem változtató, a bejegyzett adatok közötti keresésre irányuló eljárással (lekérdezés) meg kell győződni arról, hogy a zálogkötelezett a zálogjogi nyilvántartásban még nem szerepel. Ha a zálogkötelezett magánszemély, nevén kívül a születésének éve, hónapja és napja, szükség esetén egyéb nyilvántartott azonosító adatai, ha gazdasági társaság, cégjegyzékszáma, ha más szervezet, adószáma, ha pedig külföldi jogi személy vagy szervezet, az országkód alapján is folytatható keresés.
A zálogkötelezett, a zálogjogosult és a személyes kötelezett adatainak bejegyzése vagy módosítása során a közjegyző az érintett személy pontos, közokirat (hatósági igazolvány, anyakönyvi kivonat, cégkivonat, bírósági határozat, illetve más közokirat) alapján ellenőrzött nevét és azonosító adatait rögzíti a zálogjogi nyilvántartásban.
Ha a bejegyzés alapjául közjegyzői okiratba foglalt zálogszerződés szolgál, a közjegyző a helyfoglalást a közjegyzői okirat felolvasása előtt kezdeményezi, a bejegyzést pedig a szerződés aláírása után, de az okirat hiteles kiadmányának kiadása előtt foganatosítja, majd az okirat hiteles kiadmányával együtt a zálogjog bejegyzéséről szóló tanúsítványt is kiadja.
A nyilvántartásba történő bejegyzések folyamatos, eggyel kezdődő sorszámot kapnak, amelyet a közjegyző a bejegyzés alapjául szolgáló okirat első oldalán köteles feltüntetni. A bejegyző közjegyző azonosító adatait, továbbá a bejegyzés alapjául szolgáló okirat ügyszámát a zálogjogi nyilvántartásban is rögzíteni kell. Ha a közjegyző által őrzött okirat a közjegyző szolgálatának megszűnése folytán a Közjegyzői Levéltárba kerül, ezt a változást a zálogjogi nyilvántartás vezetője rögzíti a zálogjogi nyilvántartásban.
6.7.3.5. A zálogtárgy megjelölése
Ha a zálogjogi nyilvántartásban a zálogtárgyat a zálogjog alapjául szolgáló okiratban vagy annak mellékletében foglaltakra utalással jelölik meg, a nyilvántartásban a zálogtárgy mibenlétét (szokásos köznapi vagy a kereskedelmi gyakorlatban alkalmazott elnevezését) is fel kell tüntetni.
6.7.3.6. Változásbejegyzés
A változás nyilvántartásba vételét a változást előidéző vagy annak bekövetkeztében érdekelt fél a változás bekövetkezésétől, vagy ha arról később szerzett tudomást, ennek időpontjától számított 15 napon belül köteles kérni.
A zálogjogviszonyban érintett felek a fenti kötelezettség teljesítésében kötelesek kölcsönösen együttműködni, az ehhez szükséges jognyilatkozatokat pedig – a megszabott alakban – egymás számára kölcsönösen kiadni.
Változás bejegyzésének tárgya lehet különösen a nyilvántartásban szereplő személyek nyilvántartott adataiban bekövetkezett változás, a zálogjog törlése, a vagyont terhelő zálogjog átalakítása, a zálogjog érvényesítésére irányuló bírósági vagy más hatósági eljárás megindítása, a zálogjoggal biztosított követelés átszállása, a ranghely fenntartása, továbbá a ranghelycsere.
6.7.3.7. Vagyont terhelő zálogjog átalakítása
Vagyont terhelő zálogjognak meghatározott vagyontárgyakat terhelő zálogjoggá való átalakítása esetén a közjegyző az átalakítás tényét a vagyont terhelő zálogjog adataihoz jegyzi be. Ha az átalakítás folytán meghatározott ingóságra vonatkozó jelzálogjogot alapítanak, a közjegyző az átalakítás tényének bejegyzésével együtt – a vagyont terhelő zálogjog bejegyzésének sorrendjében – az ilyen módon létrejött jelzálogjogot is bejegyzi.
Az ilyen változásbejegyzési kérelemhez az átalakításra vonatkozó okiraton kívül mellékelni kell
– a vagyont terhelő zálogjog alapításáról szóló közjegyzői okirat egy hiteles kiadmányát vagy ennek hiteles másolatát; továbbá
– azt az okiratot (tértivevény, könyvelt küldemény kézbesítését igazoló tudakozvány, átvételi elismervény stb.), amely igazolja, hogy az átalakító jognyilatkozatnak a zálogkötelezettel való közlése megtörtént.
6.7.3.8. Közhitelesség és nyilvánosság
A zálogjogi nyilvántartás közhitelűen tartalmazza a nyilvántartásba bejegyzett ingó dolgot, illetve vagyont terhelő zálogjogot alapító zálogszerződés létrejöttét. A nyilvántartásba bárki betekinthet. Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a zálogjogi nyilvántartásban bízva ellenérték fejében szerez jogot. Láttuk, hogy a zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog megszűnik, ha a zálogtárgyat kereskedelmi forgalomban vagy rendes gazdálkodás körében jóhiszemű vevő részére értékesítik. Megszűnik továbbá abban az esetben is, ha a jóhiszemű vevő a mindennapi élet szokásos tárgyai körébe tartozó dolog tulajdonjogát visszterhesen szerzi meg. Ezekben az esetekben a jogot szerző harmadik személy rosszhiszeműségét azonban önmagában nem alapozza meg az a körülmény, hogy e személy a nyilvántartásba történő betekintéssel az oda bejegyzett adat, jog vagy tény fennállásáról tudomást szerezhetett volna.
A zálogjogi nyilvántartást a Kamara a székhelyén vezeti. A nyilvántartás részeként rögzíti a jogszabállyal létesített közjegyzői állások törzsadatait és az azokban beállott változásokat. A nyilvántartás vezetése – ideértve a nyilvántartási adatok archiválását is – számítógép útján, az adatbiztonsági követelményeknek megfelelően történik.
6.7.3.9. A nyilvántartás tartalma
A zálogjogi nyilvántartás az okirat adatai közül a következőket tartalmazza:
a) a zálogkötelezett, továbbá – ha az nem azonos a zálogkötelezettel – a biztosított követelés kötelezettje (személyes kötelezett) és a zálogjogosult
1. természetes személy esetén: családi és utóneve, előző neve, születési ideje és – hozzájárulásával – lakcíme,
2. jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetén: elnevezése, székhelye és azonosító adatai (cégjegyzékszáma, ennek hiányában adószáma),
3. egyéb szervezet esetén annak azonosító adatai;
b) a zálogtárgy megjelölése;
c) a biztosított követelés jogcíme, pénzneme, lejárata, összege, illetve legmagasabb összege;
d) a bejegyzés alapjául szolgáló okirat megnevezése, kiállítója, kelte, ügyszáma, valamint a bejegyző közjegyző neve, székhelye és törzsszáma;
e) a zálogjog keletkezésének és módosulásának időpontja, ha ez a bejegyzés napjától eltér;
f) a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása, illetve a ranghellyel való rendelkezés jogáról történő lemondás;
g) a zálogjog érvényesítésére irányuló, illetve a zálogkötelezettséget egyébként érintő bírósági vagy más hatósági eljárás megindításának időpontja, az eljárást elrendelő vagy azt folytató hatóság megnevezése és ügyszáma;
h) a vagyont terhelő zálogjog átalakítása.
A bejegyzésben a zálogtárgyat az okirat, illetve annak melléklete szerint, vagy az okiratban, illetve annak mellékletében foglaltakra utalással kell rögzíteni. Vagyont terhelő zálogjog esetén, ha az a zálogkötelezett egész vagyonát terheli, az okiratban ezt, a vagyon meghatározott részét terhelő zálogjog esetében pedig az okiratban vagy annak mellékletében – szabatos körülírással - a vagyon e meghatározott körét kell feltüntetni.
6.7.3.10. Tanúsítvány
A zálogjog alapításának, változásainak és a zálogjogviszonyhoz kapcsolódó egyéb adatoknak a zálogjogi nyilvántartásba történő bejegyzéséről a közjegyző kérelemre – elektronikus adatátvitel útján - gondoskodik. A bejegyzés megtörténtéről és a bejegyzett adatokról a közjegyző a jelen lévő félnek azonnal, erre vonatkozó külön kérelem nélkül tanúsítványt ad. A nyilvántartásból az adatokat a zálogjog megszűnését követően haladéktalanul törölni kell. A bejegyzésre, illetve a bejegyzett adatok törlésére közjegyzői okirat alapján az okiratszerkesztő közjegyző, egyéb esetben bármely közjegyző illetékes.
Ha valamely bejegyzés alapjául a jogszabály szerint közokiratba nem foglalt jognyilatkozat is elegendő, azt olyan teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, amelyen a nyilatkozattevő fél aláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja. Nem jegyezhető be a változás, ha az ilyen okiratnak olyan alaki vagy tartalmi hiányossága van, amely miatt az abban foglalt jognyilatkozat nyilvánvalóan érvénytelen, vagy a bejegyzési kérelem az annak tartalmát meghatározó jogszabály rendelkezéseinek egyéb okból nem felel meg.
6.7.3.11. Ranghelytartás
Ha a zálogjog alapítására vonatkozó bejegyzésnek nyilvántartásból való törlését nem a zálogkötelezett kéri, erről a zálogkötelezettet a közjegyző azzal értesíti, hogy az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a törölt zálogjog ranghelyén a közjegyzőnél új zálogjogot alapíthat, vagy a törléstől számított egyévi időtartamra a ranghely fenntartásának bejegyzését kérheti. Ha a zálogkötelezett ilyen kérelmet határidőn belül nem terjeszt elő, vagy bejelenti, hogy e jogával nem él, a közjegyző a bejegyzés törlése iránt intézkedik.
6.7.3.12. Végzés
A közjegyző a kérelem tárgyában – a mellékelt okiratok alapján, egyéb bizonyítás feltétele nélkül – végzéssel határoz. A kérelemnek helyt adó határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozatban foglaltak bejegyzéséről a közjegyző a határozat meghozatalával egyidejűleg intézkedik, és a nyilvántartás megváltozott tartalmáról szóló tanúsítványt a végzéssel együtt kézbesíti a feleknek. E szabályokat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a közjegyző a bejegyzésről szóló határozatát kijavítja vagy kiegészíti.
6.7.3.13. Lekérdezés
A zálogjogi nyilvántartásba bárki, bármely közjegyzőnél betekinthet, és annak alapján saját céljára feljegyzést készíthet. A betekintés a zálogkötelezett neve és – ha szükséges – egyéb adatai alapján történhet.
Ha a zálogkötelezett a nyilvántartásban szerepel, neve alatt a nyilvántartott zálogjoggal biztosított követelések listája is megjelenik. Lekérdezéssel – a kérelmező választása szerint – lekérhetők:
a) a lekérdezés napján fennálló bejegyzések,
b) az a) pont szerinti bejegyzések a már törölt bejegyzésekkel együtt,
c) a lekérdezés időpontját megelőző bármely időpontban fennállott bejegyzések,
d) a c) pont szerinti bejegyzések az adott időpontban már törölt bejegyzésekkel együtt.
A lekérdezés eredményéről a közjegyző – kérelemre – tanúsítványt állít ki. A közjegyzői tanúsítvány a lekérdezéstől függően a zálogkötelezett neve alatt szereplő – a felsorolás a)-d) pontja szerinti – valamennyi bejegyzést hitelesen igazolja.
6.7.3.14. Ügyviteli szabályok
A közjegyző a zálogjogi nyilvántartással kapcsolatos valamennyi iratról nyilvántartást vezet. A zálogjogi nyilvántartással kapcsolatos közjegyzői tanúsítványok kiadását a közjegyző a hitelesítések nyilvántartó könyvének 5. rovatába jegyzi be, a változás bejegyzésével kapcsolatos ügyeket a lajstromkönyvben tartja nyilván. Ha a tanúsítvány közjegyzői okiratba foglalt zálogszerződésen alapul, úgy az ügykönyvi nyilvántartási számot a tanúsítványon, a zálogjogi nyilvántartás szerinti azonosítót pedig a közjegyzői okiraton fel kell tüntetni. A közjegyzői okirattal kapcsolatos iratok között el kell helyezni a kiadott tanúsítvány egy példányát is.
6.7.3.15. Költségtérítés
A Kamara a nyilvántartás létesítésének, működésének és fejlesztésének költségeit a költségtérítésből fedezi. A zálogjog bejegyzéséért, a betekintésért, a lekérdezésért, továbbá a zálogjog törléséért és egyéb változás bejegyzéséért költségtérítést kell fizetni, amelynek összege betekintés és lekérdezés esetében egyezer, egyéb esetben ötezer forint zálogkötelezettenként. A közjegyző a nála költségtérítés címén befolyt összeget negyedévenként, számla alapján a Kamara részére átutalja.
A büntetőügyekben eljáró hatóságok és a nemzetbiztonsági szolgálatok, továbbá a bíróságok számára – jogszabályban meghatározott feladataik teljesítésével összefüggésben – a nyilvántartásba történő betekintés díjtalan.
A költségtérítés fizetésének kötelezettsége nem érinti a közjegyzőt egyéb eljárásával kapcsolatosan megillető – közjegyzői díjszabásban megállapított – díjakat.
6.7.3.16. Titoktartás, ellenőrzés
A zálogjogi nyilvántartás működtetésével, illetve a számítógépes rendszer kezelésével megbízott személyek az e tevékenységük végzése során tudomásukra jutott adatok tekintetében titoktartásra kötelesek. A titoktartási kötelezettség a munkaviszony, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony megszűnését követően is fennmarad.
A közjegyző – zálogjogi nyilvántartással kapcsolatos – kötelezettségei teljesítését a Kamara elnöke – az illetékes területi közjegyzői kamara elnöksége útján – ellenőrzi. A Kamara és a területi közjegyzői kamara elnöke a közjegyző nyilvántartással kapcsolatos irataiba bármikor betekinthet. A közjegyző bármikor kérheti az általa bejelentett adatok összesítő listáját. A közjegyzői iroda rendes vagy rendkívüli vizsgálata esetén a közjegyző köteles e listát a területi kamara megbízottjának átadni.
A közjegyző köteles a zálogjogi nyilvántartásba minden munkanapon bejelentkezni, és a rendszer által szolgáltatott napi jelentés tartalmát az általa végzett bejegyzésekkel összehasonlítani. Ha a közjegyző eltérést észlel, ennek tényét haladéktalanul jelenteni köteles a zálogjogi nyilvántartás vezetőjének. A napi jelentést a közjegyző lefűzve öt évig őrzi, kamarai hivatalvizsgálat esetén pedig köteles azokat felmutatni.
A Kamara az igazságügyi és rendészeti miniszter részére a zálogjogi nyilvántartás működésével és működtetésével kapcsolatosan
– évente egy alkalommal beszámolót készít,
– kérésére információt és adatot szolgáltat,
– készített belső szabályzatokat tájékoztatásul megküldi.
6.7.4. Keretbiztosítéki jelzálogjog
Ha a felek olyan követeléseket biztosítanak jelzálogjoggal, amelyek a zálogszerződésben meghatározott jogviszonyból vagy jogcímen keletkeznek, illetve keletkezhetnek, a bejegyzésnek a jogviszonyt vagy jogcímet és azt a legmagasabb összeget is tartalmaznia kell, amelyen belül a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet. Ez az úgynevezett keretbiztosítéki jelzálogjog.
Ha a jogviszonyba új kötelezett lép, a keretbiztosítéki jelzálogjog a jogviszonyból korábban létrejött követeléseken felül azoknak a követeléseknek is biztosítékául szolgál, amelyek a jogviszonyból az új kötelezett terhére keletkeztek.
A kötelezett – ha a zálogszerződésben meghatározott jogviszony megszűnt, és abból eredő, vagy a zálogszerződésben meghatározott jogcímen keletkezett követelésből származó tartozása nem áll fenn – követelheti, hogy a jogosult a keretbiztosítéki jelzálogjogáról mondjon le.
A keretbiztosítéki jelzálogjog az általa biztosított hitelezési jogviszony megszűnésével elveszti eredeti funkcióját, és a jogviszonyból fennmaradt kölcsönkövetelés biztosítékául szolgál. E követelés engedményezése folytán a jelzálogjog jogosultja az engedményes lesz.
6.7.5. A jelzálogjog megszűnése
A jelzálogjog megszűnik akkor is, ha a követelés elévül. A tulajdonos a megszűnő jelzálogjog ranghelyén és a megszűnés terjedelmében a bejegyzett zálogjog törlésével egyidejűleg, annál nem terhesebb új jelzálogjogot alapíthat, vagy a törölt bejegyzés ranghelyét egy év tartamára fenntarthatja. A tulajdonos erről a jogáról harmadik személlyel vagy a lemondással érintett ranghelyet követő ranghelyen bejegyzett zálogjogosulttal szemben mondhat le. Ilyen esetben a tulajdonos a ranghellyel kapcsolatos jogait csak annak hozzájárulásával gyakorolhatja, akivel szemben arról lemondott.
6.8. Kézizálogjog
Kézizálogjog létrejöttéhez az erre irányuló zálogszerződésen felül a zálogtárgy átadása is szükséges. Az átadás harmadik személy (zálogtartó) kezéhez is történhet. Kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen akkor is lehet zálogjogot szerezni, ha az, aki a zálogtárgyat adta, nem volt tulajdonos. Kézizálogjog sem a dolog egy részén, sem annak tulajdoni illetőségén nem szerezhető. Nem lehet kézizálogjog tárgya olyan dolog sem, amelyre vonatkozóan ezt jogszabály kizárja. A kézizálog és a jelzálog között az az alapvető különbség, hogy a kézizálognál a zálogtárgy a zálogjogosult birtokába kerül, míg a jelzálogjognál a zálogtárgy a zálogkötelezett birtokában marad.
A kézizálogjog jogosultja a zálogtárgyat köteles épségben megőrizni, és a zálogjog megszűnésekor azt a zálogkötelezettnek visszaadni. A jogosult a zálogtárgyat külön rendelkezés hiányában nem használhatja, és nem hasznosíthatja, de természetes hasznait jogosult és köteles beszedni. A hasznok elsősorban a szükséges költségek fedezésére szolgálnak. A jogosult a hasznokról elszámolni köteles.
Ha a zálogtárgy állagának romlásától vagy értékének lényeges csökkenésétől lehet tartani, a kötelezett vagy a tulajdonos más megfelelő biztosíték felajánlása mellett a zálogtárgy visszaadását kérheti.
A kézizálogjog megszűnik, ha jogosultja a zálogtárgyat a tulajdonosnak visszaadja. Megszűnik akkor is, ha a jogosult a birtokából akaratán kívül kikerült zálogtárgyat egy éven belül nem szerzi vissza, és evégből bírósághoz sem fordul.
6.9. Vagyont terhelő zálogjog
A jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagyonának egészén vagy annak önálló gazdasági egységként működtethető részén (vagyon) az ezt alkotó dolgok, jogok és követelések (vagyontárgy) meghatározása nélkül – a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalásával és a zálogjognak a zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzésével – vagyont terhelő zálogjog alapítható. Ez a zálogjog a zálogszerződés megkötése után a kötelezett vagyonába kerülő vagyontárgyra is kiterjed, attól az időponttól kezdve, hogy azon a kötelezett rendelkezési jogot szerez, megszűnik azonban, ha a vagyontárgy a kötelezett vagyonából kikerül.
A vagyont terhelő zálogjog jogosultja a kielégítési jogának megnyíltával a zálogkötelezett vagyonából a vagyon egységének fenntartása mellett kereshet kielégítést, de a vagyont terhelő zálogjogot a zálogkötelezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal az abban meghatározott vagyontárgyakat terhelő zálogjoggá is átalakíthatja. Az átalakító jognyilatkozat az általa létesítendő zálogjogok létrejöttéhez a zálogszerződésen felül szükséges további feltételeket nem pótolja.
Vagyont terhelő zálogjoga, illetve az átalakító jognyilatkozattal létesített zálogjoga alapján a jogosult a vagyont terhelő zálogjog bejegyzésének időpontja szerinti ranghelyen gyakorolhatja kielégítési jogát. E rendelkezésre azonban nem hivatkozhat azzal szemben, aki a vagyonba tartozó valamely vagyontárgyon
– annak a vagyonba kerülését megelőzően zálogjogot,
– a zálogjogi nyilvántartáson kívüli más nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjogot,
– kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen kézizálogjogot, illetve jogot vagy követelést terhelő zálogjogot szerzett.
Az elzálogosított vagyon – kielégítést veszélyeztető mértékű – csökkenése esetén a zálogjogosult az átalakító jognyilatkozatot a kielégítési jogának megnyílta előtt is megteheti.
Az elzálogosított vagyon – kielégítést veszélyeztető mértékű – csökkenéséről a kötelezett a jogosultat értesíteni köteles. A felek szerződésükben a vagyon csökkenésének kielégítést veszélyeztető mértékét is meghatározhatják. Megállapodhatnak továbbá abban is, hogy a zálogjogosult a kötelezett gazdálkodását ellenőrizheti.
A vagyont terhelő zálogjogra egyebekben a jelzálogjog szabályait kell alkalmazni.
6.10. Zálogjog jogon és követelésen
Jogon vagy követelésen az erre irányuló szerződéssel alapítható zálogjog. E zálogjog a zálogkötelezett javára jövőben keletkező jogokra és követelésekre is kiterjedhet. A zálogjog tárgyát képező jogok vagy követelések körülírással is meghatározhatók. Ha a jog vagy követelés fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja, a zálogjog az e nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. Zálogjog osztható követelés meghatározott részén is keletkezhet.
Ha a zálogtárgy jog vagy követelés, a zálogjogra vonatkozó közös, általános szabályok alkalmazása során a zálogtárgy tulajdonosán a jog vagy követelés jogosultját, a zálogtárgy tulajdonjogán pedig a jogot vagy követelést kell érteni.
6.10.1. A kötelezett értesítése
A zálogjog érvényesítéséhez a jog vagy követelés kötelezettjét a zálogjog megalapításáról értesíteni kell. A zálogjogosult a zálogkötelezettől a zálogjog érvényesítéséhez szükséges okiratok átadását követelheti.
6.10.2. Korlátozások a kötelezettel szemben
A jogot vagy követelést terhelő zálogjog kötelezettje – a zálogjogra kiterjedő hatállyal – csak a jogosult hozzájárulásával tehet olyan jognyilatkozatot, amely a jogosult kielégítési alapját megszünteti, vagy hátrányosan változtatja meg. Ezt a szabályt a bankszámlaszerződés alapján fennálló számlakövetelés elzálogosítása esetén a számlatulajdonos bankszámla feletti rendelkezési joga tekintetében csak akkor kell alkalmazni, ha azt a felek a zálogszerződésben kifejezetten kikötötték.
6.10.3. A követelés megnyílta
Ha az elzálogosított követelés a zálogtárgyból való kielégítési jog megnyílta előtt válik esedékessé, az elzálogosított követelést annak kötelezettje – a zálogszerződés eltérő rendelkezése hiányában – csak a zálogjogosult és a követelés jogosultja kezéhez együttesen teljesítheti, a pénzkövetelést azonban mindkét jogosult javára bírósági letétbe helyezéssel kell teljesíteni, ha bármelyikük ezt kívánja. Ha az elzálogosított követelés valamely dolog szolgáltatására irányul, és a felek megállapodása szerint a zálogjogosultat megilleti a szolgáltatandó dolog birtoklásának joga, a követelés kötelezettje csak a zálogjogosultnak teljesíthet.
Ha az elzálogosított követelés a zálogtárgyból való kielégítési jog megnyílta után válik esedékessé, és azt a zálogjog érvényesítése során nem értékesítették, e követelést annak kötelezettje – a zálogszerződés eltérő rendelkezése hiányában - csak a zálogjogosultnak teljesítheti.
Ha az elzálogosított követelés esedékessége vagy a jog gyakorlása e követelés jogosultjának jognyilatkozatától vagy általa teljesíthető feltételtől függ, kielégítési jogának megnyílta után e jognyilatkozatot a zálogjogosult is megteheti, illetve teljesítheti az esedékesség bekövetkezéséhez szükséges feltételt.
6.10.4. Az óvadék szabályainak alkalmazása
Ha az elzálogosított követelést a zálogjogosult kezéhez kell teljesíteni, a teljesített pénzkövetelésre az óvadékra irányadó szabályokat, a teljesítés egyéb tárgyára pedig a kézizálogjog szabályait kell alkalmazni.
6.11. Önálló zálogjog
Zálogjog úgy is alapítható, hogy az a zálogtárgyat személyes követelés nélkül terhelje. Ilyen esetben a zálogjogosult – a zálogszerződésben meghatározott összeg, valamint annak járulékai erejéig - kizárólag a zálogjoggal terhelt zálogtárgyból kereshet kielégítést.
A zálogjogosult kielégítéséhez – ha a felek másként nem állapodnak meg – az önálló zálogjognak a zálogkötelezett vagy a zálogjogosult általi felmondása szükséges, a felmondás ideje – eltérő megállapodás hiányában – hat hónap.
Az önálló zálogjog átruházható. A zálogkötelezett az önálló zálogjog alapjául szolgáló jogviszonyból eredő jogait és kifogásait csak az önálló zálogjog közvetlen megszerzője vagy ennek olyan jogutódja ellen érvényesítheti, aki az önálló zálogjogot ingyenesen szerezte, vagy a szerzéskor az annak alapjául szolgáló jogviszonyt ismerte.
6.11.1. A zálogjog átváltoztatása
Az önálló zálogjog – ranghelyének megtartása mellett - követelést biztosító zálogjoggá, ez utóbbi pedig önálló zálogjoggá a felek erre irányuló megállapodásával – ha a zálogjogot a nyilvántartás tartalmazza, úgy a megállapodáson felül a nyilvántartásba történő bejegyzésével – átváltoztatható. Az átváltoztatáshoz nincs szükség a rangsorban azonos vagy hátrább álló zálogjogosultak hozzájárulására.
6.12. Zálogjog a végrehajtási eljárásban
Az alábbiakban azokat a rendelkezéseket vesszük sorra, amelyek valamilyen formában érintik a zálogjogot a végrehajtási eljárásban.
6.12.1. Végrehajtási záradék
A bíróság végrehajtási záradékkal látja el a zálogszerződésről szóló közokiratot, ha a követelés teljesítési határideje letelt.
6.12.2. Adatkezelés
A végrehajtási eljárás eredményes lefolytatása érdekében a végrehajtó szükség esetén beszerzi az adós személyének azonosítására szolgáló, továbbá az adós lakóhelyére (tartózkodási helyére), székhelyére, telephelyére, munkahelyére (egyéni vállalkozására), jövedelmére és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyaira (ingó, ingatlan vagyon, bankszámla, betét, értékpapír, érdekeltség gazdasági társaságban stb.) vonatkozó adatokat.
A végrehajtó ennek során megkeresheti az adósra és vagyonára vonatkozó adatokat kezelő hatóságokat, szervezeteket, így különösen a rendőrséget, a gépjárműveket nyilvántartó hatóságot, a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerveket, okmányirodát, nyugdíj-biztosítási igazgatási szervet, az egészségbiztosítási szervet, adóhatóságot, cégbíróságot, pénzügyi intézményeket, befektetési szolgáltatókat, ingatlanügyi hatóságot, a vízi és légi járművek lajstromát, illetve nyilvántartását vezető szerveket, a távközlési szervezeteket, az ingó jelzálogjogi nyilvántartást, a közjegyzőket, továbbá a kamarát az adós gazdálkodó szervezetekről vezetett nyilvántartásba történő betekintés céljából.
A nyilvántartásokat vezető hatóságok és szervezetek a végrehajtó megkeresésének 8 napon belül, illeték- és díjmentesen kötelesek eleget tenni.
6.12.3. A zálogjogosult értesítése
A végrehajtó a foglalás után, illetve a lefoglalt vízi, légi jármű lajstromát vezető szervezet tájékoztatásának kézhezvételét követően haladéktalanul értesíti az ingóság lefoglalásáról azt, akiről valószínűsíthető, hogy a lefoglalt ingóságon zálogjoga áll fenn. Így jár el a végrehajtó a zálogjogi nyilvántartás adatainak beszerzését követően is.
A végrehajtó ennek során tájékoztatja a zálogjogosultat arról, hogy a zálogjogból fakadó igényét – ha az alapügyben nem végrehajtást kérő – végrehajtási eljárás során érvényesítheti, és az erre vonatkozó kérelmét az értesítés kézhezvételét követő nyolc munkanapon belül kell bejelentenie a végrehajtónál. A végrehajtó a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb annak kézhezvételét követő munkanapon továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak.
6.12.4. A végrehajtás felfüggesztése
A végrehajtást foganatosító bíróság köteles a végrehajtást felfüggeszteni, ha ezt kívánta a végrehajtást kérő, és a felfüggesztés másnak a jogát nem sérti. Ha a zálogjogosult a végrehajtó értesítése alapján kérelmet terjesztett elő az iránt, hogy a zálogjogból fakadó igényét a végrehajtási eljárás során érvényesíthesse, a kérelem beérkezését követő 3 munkanapon belül a bíróság a végrehajtást felfüggeszti. A bíróság a végrehajtás felfüggesztéséről a végrehajtót azonnal értesíti, egyúttal részére a felfüggesztést elrendelő végzést haladéktalanul megküldi.
Ha a végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtást a zálogjogosult fenti kérelmére függeszti fel, a felfüggesztés a zálogtárgy árveréséről történő értékesítéséről szóló hirdetmény elkészítésére, illetve a zálogtárgy értékesítésére – ide nem értve a romlandó dolgok értékesítését – terjed ki, a többi végrehajtási cselekményt a felfüggesztés tartama alatt is foganatosítani kell.
6.12.5. A zálogjogosult bekapcsolódása a végrehajtási eljárásba
A zálogjogosultnak a 6.12.3. pontban írt értesítés kézhezvételét követő 8 munkanapon belül előterjesztett kérelmére a végrehajtást foganatosító bíróság a soron kívül meghozott végzésével megállapítja a zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltát, és engedélyezi, hogy a végrehajtási eljárásba bekapcsolódjék, ha a zálogjoggal biztosított követelés jogalapja és összegszerűsége – önálló zálogjog esetén a jogalap és az összegszerűség – nem vitatott.
A kielégítési jog megnyíltát – szemben a végrehajtás általános feltételeivel – a bíróság az alapján állapítja meg, hogy a zálogtárgyat végrehajtási eljárás során lefoglalták. A kielégítési jog megnyíltát a foglalás ténye alapján nem lehet megállapítani, ha a zálogjogosult az adós hozzátartozója vagy olyan jogi személy, amelynek az adóssal való viszonyában többségi befolyás áll fenn, illetve a zálogjog alapítására a gazdálkodó szervezet és tagja között került sor.
A végzésnek tartalmaznia kell:
– a zálogjogosult és az adós adatait,
– az adóssal szemben folyamatban levő végrehajtási ügy számát, az eljáró végrehajtó nevét,
– a zálogjogosultnak a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásáról hozott döntést,
– a zálogjoggal biztosított, a végzés meghozatalának időpontjában fennálló követelés összegét,
– a zálogtárgy adatait,
– a zálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba, a légi vagy vízi járművek lajstromába, illetőleg a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett nyilvántartásba történő bejegyzésének időpontját.
Ha a végrehajtási eljárás ideje alatt a zálogtárgyat a bekapcsolódás engedélyezését követően másik végrehajtási eljárásban is lefoglalják, a bekapcsolódás hatálya e további végrehajtásra is kiterjed.
6.12.5.1. Felhívás az adóshoz és a végrehajtást kérőhöz
A bíróság a zálogjogosult kérelmét az adósnak és a végrehajtást kérőnek azzal a felhívással kézbesíti: a kézhezvételtől számított 8 napon belül nyilatkozzon arról, hogy a zálogjoggal biztosított követelés jogalapját – önálló zálogjog esetén a jogalapot – és összegszerűségét elismeri-e, illetőleg milyen összegben ismeri el. Ezen eljárás során a jogalapot és összegszerűséget nem lehet vitatottnak tekinteni, ha azt közokiratba foglalták.
Ha az adós vagy bármelyik végrehajtást kérő a jogalapot vagy az összegszerűséget vitatja, és állítását valószínűsítette, a zálogjogosult kérelmét a bíróság végzéssel elutasítja. Ebben az esetben a zálogjogosult perrel érvényesítheti a zálogjogból eredő igényét.
Ha az adós vagy bármelyik végrehajtást kérő a zálogjoggal biztosított követelés összegszerűségét a zálogjogosult kérelmében foglalttól eltérő összegben ismerte el, a bíróság tájékoztatja erről a zálogjogosultat, aki ezen összeg tekintetében is kérheti a zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltát megállapító végzés meghozatalát.
Ingatlan-végrehajtásnál a végrehajtó a becsérték közlésével egyidejűleg tájékoztatja a zálogjogosultat arról, hogy a zálogjogból fakadó igényét – ha az alapügyben nem végrehajtást kérő – végrehajtási eljárás során érvényesítheti, és az erre vonatkozó kérelmét az értesítés kézhezvételét követő 8 munkanapon belül kell bejelentenie a végrehajtónál. A végrehajtó a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb annak kézhezvételét követő munkanapon továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak. Ha a közléstől számított 15 napon belül végrehajtási kifogást terjesztettek elő, a becsértéket a bíróság – szükség esetén szakértő közreműködésével – állapítja meg.
A végrehajtást foganatosító bíróság ilyenkor is a zálogjogosult végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásáról a zálogjogosult kérelmére dönt.
6.12.5.2. A végrehajtás felfüggesztésének megszüntetése
A végzés jogerőre emelkedését követően a végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtásnak a felfüggesztését megszünteti, és erről a végrehajtót értesíti. Meg kell szüntetni a végrehajtás felfüggesztését akkor is, ha a jogosult nem igazolta, hogy a kielégítési joga megnyíltának megállapítása iránti kérelmet elutasító végzés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül a pert megindította.
6.12.5.3. Jogorvoslat
A végzést meg kell küldeni a zálogjogosultnak, az adósnak, a végrehajtást kérőnek és a végrehajtónak. A zálogjogosult, az adós és a végrehajtást kérő a végzés ellen fellebbezhet. Ha az adós vagy a végrehajtást kérő nyilatkozatot nem terjesztett elő, vagy nyilatkozatában a követelés fennállását vagy összegszerűségét elismerte, az ezzel ellentétes álláspontját fellebbezéssel sem érvényesítheti.
6.12.5.4. Költségviselés
A végrehajtási eljárásba bekapcsolódó zálogjogosultra a végrehajtási eljárás illetékének és egyéb költségeinek előlegezése és viselése, valamint a jogosultat a végrehajtási eljárás során megillető jogok és kötelezettségek tekintetében a végrehajtást kérőre irányadó szabályokat kell alkalmazni. A bekapcsolódással indult végrehajtási eljárás – ha a zálogjogosultnak a bekapcsolódással érintett költségei megtérültek – a végrehajtás (bekapcsolódással érintett több végrehajtás esetén valamennyi végrehajtás) befejeződésével megszűnik.
6.12.6. Végrehajtás ingóságra
6.12.6.1. Foglalás
A végrehajtó a végrehajtást kérő kérelmére a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett jelzálogjogi nyilvántartásból meggyőződik arról, hogy az adós zálogkötelezettként szerepel-e a nyilvántartásban, továbbá hogy vagyonát, illetőleg valamely vagyontárgyát terheli-e jelzálogjog, és szükség esetén ebből a célból megkeresi a közjegyzőt.
A végrehajtó a foglaláskor felhívja az adóst, hogy a helyszínen nyilatkozzon arról: mely vagyontárgyait terheli zálogjog. Ha a végrehajtható okiratot postán kézbesítik, a végrehajtó ezzel egyidejűleg felhívja az adóst, hogy a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított 15 napon belül nyilatkozzék a vagyontárgyait terhelő zálogjogról. A foglalást lehetőleg az adósnak, illetőleg képviselőjének, távollétükben pedig az adóssal együtt lakó nagykorú családtagnak a jelenlétében kell elvégezni.
Jelzálogjoggal terhelt ingóság lefoglalása esetén a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát megküldi a közjegyzőnek, hogy az ingóság lefoglalását jegyezze be a zálogjogi nyilvántartásba, és adjon tájékoztatást az ingóságon fennálló jelzálogjog jogosultjának adatairól.
6.12.6.2. Ingóság árverésen kívüli eladása
A végrehajtó az ingóságot a felek kívánságára – az általuk meghatározott vevő részére és az általuk megállapított becsértéken - árverésen kívül, de árverési vétel hatályával adja el. Ha az értékesítésből befolyó vételárból a végrehajtási eljárás költsége és valamennyi végrehajtást kérő – ideértve a végrehajtási eljárásba bekapcsolódott zálogjogosultakat is - követelése előreláthatólag kielégíthető, az árverésen kívüli eladáshoz nem szükséges a végrehajtást kérők beleegyezése. Ebben az esetben a végrehajtó az ingóságot az adós által megjelölt személynek az adós által megállapított becsértéken adja el.
Árverésen kívüli eladásra az árverés megkezdéséig van lehetőség. Elektronikus árverés tartása esetén az ingóság a licitnapló automatikus lezárásáig eladható árverésen kívül, de csak a licitnaplóban közzétett vételi ajánlat összegénél magasabb vételárért, kivéve a (2) bekezdésben foglalt feltételek mellett történő eladást, melyre a közzétett vételi ajánlattal megegyező vagy annál alacsonyabb vételáron is lehetőség van.
6.12.7. Ingatlanárverés
Az ingatlant – ha a törvény másképpen nem rendelkezik - rendszerint árverésen kell értékesíteni. Az ingatlant – főszabályként - beköltözhető állapotban kell árverezni. Lakottan kell árverezni az ingatlant,
– ha abban a végrehajtási eljárás megindulását megelőzően kötött, érvényes bérleti szerződés alapján bérlő lakik, kivéve ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg, és a bérleti szerződés megkötésére e megállapodás ellenére került sor,
– ha abban haszonélvező lakik [kivételt képez ez alól a Vht. 137. §-ának (2) bekezdése szerinti eset. Nem terheli ugyanis az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog - függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be van-e jegyezve, ha annak jogosultja a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős, vagy ha azt a jelzálogjog keletkezése után szerződéssel létesítették.],
– ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanban a nem adós tulajdonostárs lakik,
– ha az adós és a végrehajtást kérő (több végrehajtást kérő esetén valamennyi végrehajtást kérő) a lakottan történő értékesítésben megállapodott, vagy
– ha a lakottan történő értékesítéssel valamennyi végrehajtást kérő egyetért,
– ha abban az adós egyenes ági felmenője lakik, és lakóhelye a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt, az ingatlan tulajdonjogát az adós tőle ingyenesen szerezte, kivéve ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg.
6.12.8. Ingatlan árverésen kívüli eladása
A végrehajtó az ingatlant a felek kívánságára – az általuk meghatározott vevő részére és az általuk megállapított becsértéken - árverésen kívül, de árverési vétel hatályával is eladhatja.
Ha az értékesítésből befolyó vételárból a végrehajtási eljárás költsége és valamennyi végrehajtást kérő – ideértve a végrehajtási eljárásba bekapcsolódott zálogjogosultakat is – követelése előreláthatólag kielégíthető, és az ingatlanra vonatkozólag más érdekeltnek nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga, az árverésen kívüli eladáshoz nem szükséges a végrehajtást kérők beleegyezése. Ebben az esetben a végrehajtó az ingatlant az adós által megjelölt személynek az adós által megállapított becsértéken adja el.
Ha az ingatlanra vonatkozólag más érdekeltnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga van (kivéve a telki szolgalmat, a közérdekű használati jogot, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jogot, a törvényen alapuló haszonélvezeti jog akkor is, ha nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve), az árverésen kívüli eladáshoz az ő beleegyezése szükséges.
Az ingatlan az árverés megkezdéséig adható el árverésen kívül. Vételi ajánlat licitnaplóban történő közzétételét követően az árverésen kívüli eladásra akkor van lehetőség, ha a felajánlott vételár magasabb a közzétett vételi ajánlat összegénél, kivéve a Vht. 157. §-ának (2) bekezdésében foglalt feltételek mellett történő eladást, melyre a közzétett vételi ajánlattal megegyező vagy annál alacsonyabb vételáron is lehetőség van. (E törvényhely ismertetése a jelen pont második bekezdésében található.)
Árverésen kívüli eladás esetén az erről szóló jegyzőkönyvre megfelelően alkalmazni kell az árverési jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat.
6.12.9. Kielégítés zálogjog alapján
Az ingóságnak mint zálogtárgynak az értékesítéséből befolyt összeget elsősorban a zálogjoggal biztosított követelés kielégítésére kell fordítani. Ha az ingatlan, továbbá a vízi, illetőleg a légi jármű értékesítéséből befolyt összegből jelzálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni, az ilyen követelést a Vht. 165. §-ának d)-f) pontjában meghatározott követeléseket megelőzően kell kielégíteni. Jelzálogjoggal biztosított több követelés esetén e követeléseket a jelzálogjogok bejegyzésének sorrendjében kell kielégíteni. (A hivatkozott követelések a következők: a büntető és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés – a polgári jogi igény kivételével –, adó-, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás, egyéb követelés.)
6.12.9.1. Kielégítés a gépjármű értékesítéséből befolyt összegből
A természetes személy adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű értékesítéséből befolyt vételárnak a végrehajtási költségek kielégítése után fennmaradó részéből a miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében foglalt összeg az adóst illeti meg, a fennmaradó összeg fordítható a követelések kielégítésére. Nem alkalmazható azonban ez a szabály, ha a gépjármű értékesítéséből befolyt vételárból zálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni.
