5. A jogvesztés kikötése

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2009. május 15.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2009/04. számában (2009. május 15.)

A felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné. A szerződésben szereplő jogvesztés kikötésének érvényessége esetén az adott szerződéstípusra vonatkozó jogszabálynak - a jogvesztés kikötéssel érintett - diszpozitív szabályai nem alkalmazhatók.

5.1. Jogvesztés vagy lemondás a jogról

A jogvesztés nem azonos a joglemondással, mert utóbbi mindentől független jog, a jogosult szabad elhatározásából dönthet úgy, hogy valamilyen jogáról lemond, vagy valamilyen jogából enged. (Ha valaki jogáról lemond, vagy abból enged, nyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni.) A jogvesztés kikötésénél ezzel szemben arról van szó, hogy bizonyos feltételek megvalósulásakor valamelyik szerződő fél elveszít valamilyen jogot, kedvezményt. E feltételek pedig a következők: szerződésszegés, illetve az azért való felelősség.

5.2. Jogvesztés és elévülés

A most tárgyalt jogvesztéstől meg kell különböztetni a 4. pontban már érintett igényérvényesítési határidők kérdését. A szavatossági igények érvényesítésére nyitva álló úgynevezett jogvesztő határidő azt jelenti, hogy egy bizonyos idő eltelte után a jogosult nem érvényesíthet valamilyen igényt a szerződést megszegővel szemben. Anyagok átvételére jogosító, fel nem használt utalványok visszaváltására szerződésben megszabott határidő például nem minősül jogvesztés kikötésének, hanem az a megfizetett ellenérték visszakövetelési jogának elévülési határideje. A most tárgyalt jogvesztési kikötésnél azonban a szerződésszegésért felelős fél veszít el valamilyen jogot, amit egyébként az általa megszegett szerződés biztosítana a számára.

5.3. A joghátrány mérséklése

Ha a jogvesztés a kötelezettet túlságosan sújtaná, a bíróság a joghátrányt mérsékelheti. A jogvesztés kikötésének mint szerződésbiztosító mellékkötelezettségnek az a célja, hogy a szerződő feleket a szerződés teljesítésére indítsa. A jogvesztésnek tehát arányban kell állnia a szerződésből kitűnő gazdasági érdekkel, a mértékének meghatározásánál azonban nem ez az egyetlen és egyedüli tényező. Az összegszerűség megállapításánál értékelni kell azt is, hogy a fél például milyen okból esett késedelembe, az mennyiben róható a terhére, a vállalt teljesítés kellő időben történő szolgáltatásánál milyen egyéb, esetleg a felek magatartásán kívül álló körülmény hatott közre. Mindezeknek a tényezőknek az egyidejű mérlegelése alapján lehet csak állást foglalni abban a kérdésben, hogy a joghátrány mérséklésének van-e helye, és ha igen, úgy milyen arányban.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2009. május 15.) vegye figyelembe!