4. A bankgarancia

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2009. május 15.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2009/04. számában (2009. május 15.)

Bár a garancia egy meghatározott főkövetelés biztosítására szolgál, és szabályozása a Ptk.-nak a szerződést biztosító mellékkötelezettségekre vonatkozó rendelkezései között található, járulékossága a legtöbb vonatkozásban nem érvényesül, lényegében önálló kötelezettségvállalást jelent a garantáló bank és a kedvezményezett között.

A Ptk. szerint a bank ugyanis kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek - így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása, illetőleg okmányok benyújtása - esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni.

4.1. Önálló kötelezettségvállalás

A bankgarancia tehát nem járulékos jellegű, hanem a bank részéről történő önálló kötelezettségvállalás, a bank kötelezettségének tartalma a maga szabta feltételekhez igazodik. A kedvezményezett nem az alapjogviszony, hanem a bankgarancia-szerződés feltételei szerint kérhet kielégítést a pénzintézettől.

A kezességtől eltérően, a bank kötelezettsége nem igazodik az adós kötelezettségéhez, annak kifogásait nem érvényesítheti, és saját teljesítése esetén sem szerzi meg a követelést. A garantőr tehát nem a főadósnak a kötelezettségét teljesíti, hanem a sajátját, nem az adós kötelezettségét, hanem a hitelező kockázatát veszi át.

A jogviszony önálló jellegét húzza alá az a gyakorlati példa is, amely szerint a bizományi szerződés felmondása nem szünteti meg a bizományos által kötött lízingszerződés teljesítéséért vállalt bankgarancián alapuló helytállási kötelezettséget; ennek a helytállási kötelezettségnek az érvényesítése esetén a bankgaranciát vállaló pénzintézet nem hivatkozhat megalapozottan a bizományosnak a bizományi szerződéssel kapcsolatos esetleges mulasztásaira.

4.2. A kedvezményezett megjelölése

A bankgaranciát vállaló pénzintézetnek a garancianyújtás előtt tisztáznia kell a kedvezményezett személyét. A bankgaranciát vállaló nyilatkozatnak tehát a kedvezményezett megjelölését egyértelműen tartalmaznia kell, valamint a kötelezettségvállalás összegszerű terjedelmét és határidejét is, mert a bankgaranciát csak az abban kedvezményezettként megjelölt érvényesítheti, az ott meghatározott terjedelemben és határidőn belül.

4.3. Fizetést megtiltó nyilatkozat

Minthogy bankgaranciának mint önálló jogviszonynak az alanya a bank és a kedvezményezett, ezért a bank megbízója érdekét, annak fizetést megtiltó nyilatkozatát nem veheti figyelembe. A fizetési feltételek igazolása esetén a fizetés nem tagadható meg.

4.4. Az adós teljesítésének vizsgálata

A vállalt bankgarancia alapján a garantőr csak a főadós által már kifizetett díjrészletek levonása után fennmaradó összeget köteles - az adós teljesítésének elmaradása esetén - megfizetni. A garantőr ezért jogosult vizsgálni az adós teljesítését.

4.5. A szerződés létrehozása, módosítása

A létre sem jött vagy valamilyen ok (pl. felmondás) miatt megszűnt szerződést biztosító mellékkötelezettség - például a kötelezett által nem vállalt bankgarancia - bírói ítélettel nem hozható létre, a hiányzó nyilatkozat nem pótolható. Ez akkor is irányadó, ha a kötelezett előzetesen előszerződés formájában vállalta, hogy a későbbi időpontban bankgaranciát fog adni.

A bankgarancia szerződést biztosító mellékkötelezettség, ezért megszűnt szerződéshez kapcsolódóan - ún. szándéknyilatkozat alapján - már nem lehet bankgarancia kiadását követelni. A bank által adott szándéknyilatkozat arról, hogy meghatározott feltételek esetén bankgaranciát nyújt gépkocsik vásárlására - a feltételek bekövetkeztének hiánya esetén -, sem bankgarancia, sem tartozásátvállalás jogcímén nem jogosítja fel az eladót arra, hogy a vételárat a banktól követelje.

Az ellenérték (díj) fejében vállalt bankgarancia a felek között polgári jogviszonyt keletkeztet, ezért mind a szerződés megkötésére, mind annak módosítására a Ptk. szabályai az irányadók. A szerződés egyoldalú módosítására vonatkozó szerződési kikötés csak akkor nem jelent indokolatlan egyoldalú előnyt a bankgaranciát vállaló fél javára, ha a díj egyoldalú emelésének okát, ennek körülményeit és lehetséges mértékét a felek a szerződésben előre rögzítik.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2009. május 15.) vegye figyelembe!