3. A jótállás

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2009. május 15.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2009/04. számában (2009. május 15.)

Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. (A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő jogait nem érinti.) A jótállás a kötelezettet a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződésben vagy jogszabályban, továbbá a szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint terheli.

A jogosult a jótállási határidő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel.

3.1. Szavatosság

A törvénynek a szavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályait a jótállási jogok gyakorlásánál megfelelően alkalmazni kell. A szavatosságra vonatkozó előírások a következők:

3.1.1. Hibás teljesítés

Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése is, ha a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt vagy kötelezett, vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős. A kötelezett felel akkor is, ha a szolgáltatott dolog összeszerelését a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza. Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely e rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el.

3.1.2. Kellékszavatosság

A kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik. Ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette. Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.

3.1.3. Szavatossági jogok

Hibás teljesítés esetén a jogosult

- elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;

- ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének az alább írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint -, megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságai­ra és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja, vagy mással kijavíttathatja. A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja. Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el.

A jogosult a választott szavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott kárt köteles a kötelezettnek megtéríteni, kivéve ha az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.

Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint.

3.1.4. A szavatossági igény érvényesítése

A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles kifogását a kötelezettel közölni. A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős. Fogyasztói szerződés esetében a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt kifogást kellő időben közöltnek kell tekinteni. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.

A szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan hibája miatt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, amely a megjelölt kellékhiányt előidézte. Ha azonban a jogosult a szavatossági igényét csak a dolognak - a megjelölt hiba szempontjából - elkülöníthető része tekintetében érvényesíti, a szavatossági igény a dolog egyéb részeire nem minősül érvényesítettnek.

A szavatossági jogok az ugyanabból a jogalapból eredő követeléssel szemben kifogásként a határidők eltelte után is érvényesíthetők.

A szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek - ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási költségeket - a kötelezettet terhelik. Fogyasztói szerződés esetében a felek ettől eltérő megállapodása semmis. Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye.

3.1.4.1. Elévülés

A jogosult a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági előírás vagy kötelező műszaki előírás határozza meg (kötelező alkalmassági idő), és ez hat hónapnál rövidebb, az igény érvényesítésére ez a határidő irányadó. Ha a szerződés állat szolgáltatására irányul, a szavatossági igény a teljesítéstől számított hatvan nap alatt évül el.

Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni. A szavatossági jog érvényesíthetőségének határideje a dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt (kijavított) dologra (dologrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkező hiba tekintetében újból kezdődik.

Fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Az ennél rövidebb elévülési határidőt megállapító kikötés semmis. Ha a fogyasztói szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb határidőben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb elévülési határidő azonban ebben az esetben sem köthető ki.

Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva a fenti határidőn belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított egy év, tartós használatra rendelt dolog esetében három év. Ha a kötelező alkalmassági idő három évnél hosszabb, az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Fogyasztói szerződésben a hároméves határidőnél rövidebb határidő kikötése semmis.

3.1.4.2. Regresszigény

Ha a fogyasztói szerződés hibás teljesítésének oka a kötelezettel szerződő harmadik személy (előző kötelezett) hibás teljesítése, a fogyasztói szerződés kötelezettje követelheti az előző kötelezettől a hibás teljesítés miatt támasztott fogyasztói igények kielégítése költségeinek a megtérítését, feltéve hogy a minőség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének eleget tett. A fogyasztói szerződés kötelezettje ezt az igényét a fogyasztó igényének kielégítésétől számított hatvannapos elévülési határidő alatt érvényesítheti. Az igény az előző kötelezett teljesítése időpontjától számított legfeljebb öt évig érvényesíthető; e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

3.2. Jótállás fogyasztói szerződésnél

Fogyasztói szerződés esetében a jótállási nyilatkozatnak tartalmaznia kell a jótállás kötelezettjének nevét és címét, a jótállás tartalmát, időtartamát, területi hatályát és a belőle eredő jogok érvényesítésének módját; utalnia kell továbbá arra, hogy a jótállás a fogyasztónak a törvényből eredő jogait nem érinti. A jótállási nyilatkozatot a fogyasztó kérésére írásban vagy más maradandó eszközzel rögzíteni kell, és a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. Jótállást kötelezően előíró jogszabály a jótállási nyilatkozatra vonatkozóan további követelményeket állapíthat meg. (Az említett feltételek nemteljesülése nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.)

Fogyasztói szerződés: az a szerződés, amely fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki (amely) a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti; a törvény jótállásra és kellékszavatosságra vonatkozó szabályai alkalmazásában az a szerződés minősül fogyasztói szerződésnek, amelynek tárgya ingó dolog, kivéve a villamos energiát, a - tartályban, palackban vagy egyéb módon korlátozott mennyiségben vagy meghatározott űrtartalommal ki nem szerelt - vizet és gázt, továbbá a végrehajtási eljárás vagy más hatósági intézkedés folytán eladott dolgot, valamint az olyan árverésen eladott használt dolgot, amelyen a fogyasztó személyesen részt vehet (fogyasztási cikk).

3.3. Kötelező jótállás

3.3.1. Tartós fogyasztási cikkek

Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállást a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet szabályozza. A rendelet szabályai a belföldön fogyasztói szerződés keretében értékesített, a rendelet mellékletében felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre terjednek ki. Semmis az a megállapodás, amely a rendeletben foglaltaktól a fogyasztó hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lépnek.

A jótállási kötelezettség teljesítése azt terheli, akit a fogyasztói szerződés a szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására kötelez (forgalmazó). A jótállási jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti, feltéve hogy fogyasztónak minősül (fogyasztó).

Ha a gyártó a fogyasztási cikkre az e rendeletben foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, a jótállás alapján a forgalmazót megillető jogok a fogyasztói szerződés teljesítésének időpontjában átszállnak a fogyasztóra.

3.3.1.1. Jótállási idő

A jótállás időtartama egy év. A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik.

3.3.1.2. Jótállási jegy

A forgalmazó köteles a fogyasztónak a fogyasztási cikkel együtt - külön kérés nélkül - jótállási jegyet átadni. A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni. A jótállási jegyen fel kell tüntetni:

- a forgalmazó nevét és címét,

- a fogyasztási cikk megnevezését, típusát, gyártási számát, továbbá - ahol alkalmazható - azonosításra alkalmas részeinek meghatározását,

- a gyártó és - külföldről származó termék esetén - az importáló nevét, címét,

- a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit,

- a vásárlás vagy az üzembe helyezés időpontját.

A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó törvényből eredő jogait nem érinti.

3.3.1.3. A jótállási igény érvényesítése

A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető. A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét. A fogyasztó a kijavítás iránti igényét a forgalmazó által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.

A kijavítás során a fogyasztási cikkbe csak új alkatrészt lehet beépíteni. A jótállás keretébe tartozó javítás esetén a forgalmazó, illetve a javítószolgálat a jótállási jegyen köteles feltüntetni:

- a javítási igény bejelentésének és a javításra átvétel időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométer­óra állását,

- a hiba okát és a javítás módját,

- a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását,

- a jótállás - a kijavítás időtartamával meghosszabbított - új határidejét.

A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket - a járművek kivételével - az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a forgalmazó gondoskodik.

Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó nem hivatkozhat aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

Meghibásodott fogyasztási cikket a forgalmazó - három munkanapon belüli érvényesítés esetén - köteles kicserélni. A vásárlástól számított 3 munkanapon belül érvényesített csereigény esetén a forgalmazó nem vizsgálhatja a tartós fogyasztási cikk meghibásodásának eredetét.

3.3.2. Lakásépítés

A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásra vonatkozó szabályokat a 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet tartalmazza. Az e rendelet szerinti jótállási kötelezettség kiterjed az újonnan épített lakásoknak és lakóépületeknek a rendelet 1. számú mellékletének 1. pontjában meghatározott épületszerkezeteire, az 1. számú melléklet 2. pontjában meghatározott lakás- és épületberendezések beépítésére, illetve beszerelésére, valamint az e lakóépületeknek a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott, a lakásokat kiszolgáló helyiségeire és részeire. A jótállási kötelezettség kiterjed a rendelet 1. számú mellékletének 2. pontjában meghatározott lakás- és épületberendezésekre is, amennyiben azok a lakás alkotórészének minősülnek.

A rendelet alkalmazásában lakás: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 105. §-a szerint kialakított épület vagy épületrész. Lakóépület: olyan épület, amelyben lakásnak minősülő, önálló rendeltetési egységű helyiség található.

A jótállási kötelezettség az építési szerződéssel az építési-szerelési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló személyt, építési szerződés hiányában pedig az építési-szerelési munka tényleges elvégzőjét terheli. A vállalkozó a rendeletben foglaltaknál a megrendelőre nézve kedvezőbb jótállási feltételeket vállalhat. Semmis az a megállapodás, amely a rendeletben foglaltaktól a megrendelő hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe a rendelet rendelkezései lépnek.

3.3.2.1. Jótállási idő

A jótállás időtartama az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított három év. A jótállási jogokat a lakás (lakóépület) tulajdonosa, a lakás tulajdonba adásáig a megrendelő a vállalkozóval vagy az általa javításra kijelölt szervezettel szemben érvényesítheti.

3.3.2.2. Jótállási jegy

A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető. A vállalkozó a jótállási jegyet lakásonként külön-külön köteles kiállítani, és azt az átadás-átvételi eljárás során a jogosultnak átadni.

A jótállási jegynek tartalmaznia kell

- a jótállás körébe tartozó lakás, a lakást kiszolgáló helyiségek és épületrészek, valamint épületszerkezetek és berendezések meghatározását,

- a jogosultat a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét és feltételeit,

- a vállalkozó és az általa a javításra kijelölt szervezet nevét és címét,

- az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontját.

A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a jogosult törvényből eredő jogait nem érinti.

A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a jogosult részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.

3.3.2.3. A jótállási igény érvényesítése

A vállalkozó a bejelentett jótállási igény alapján tizenöt napon belül köteles a hibát megvizsgálni és a jogosult igényéről nyilatkozni. A javítást, a cserét, a munka újbóli elvégzését úgy kell teljesíteni, hogy az lehetőség szerint a lakóépület, illetőleg a lakás használatát ne akadályozza.

3.3.3. Szolgáltatások

Az egyes javító, karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállás szabályai a 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendeletben találhatók. A rendelet mellékletében felsorolt, a fogyasztó által megrendelt javító-karbantartó szolgáltatások esetében, amennyiben (a szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és az anyagköltséget is magában foglaló díja a húszezer forintot meghaladja) a szolgáltatást nyújtó vállalkozót jótállási kötelezettség terheli. Nem alkalmazhatók a rendelet szabályai, ha a javító, karbantartó szolgáltatást a szolgáltatás tárgyát képező dologra vonatkozó szavatosság vagy jótállás alapján teljesítették.

A vállalkozó a rendeletben foglaltaknál a fogyasztóra nézve kedvezőbb jótállási feltételeket vállalhat. Semmis az a megállapodás, amely a rendeletben foglaltaktól a fogyasztó hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe a rendelet rendelkezései lépnek.

3.3.3.1. Jótállási idő

A jótállás időtartama hat hónap. A jótállási határidő a szolgáltatás elvégzése után a dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére való átadásával, vagy - ha az üzembe helyezést a vállalkozó végzi - az üzembe helyezés napjával kezdődik.

3.3.3.2. Jótállási jegy

A vállalkozó köteles a fogyasztónak a szolgáltatás díjának átvételekor, legkésőbb a dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére történő átadásakor - külön kérés nélkül - jótállási jegyet átadni. A jótállási jegyen fel kell tüntetni:

- a vállalkozó nevét és címét;

- az elvégzett munkát, a felhasznált alkatrészeket, anyagokat;

- a szolgáltatás díját;

- a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének feltételeit és határidejét;

- a dolog fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, továbbá személygépkocsi és motorkerékpár esetében a kilométeróra állását.

A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni. A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó törvényből eredő jogait nem érinti.

3.3.3.3. A jótállási igény érvényesítése

A fogyasztó jótállási igényét a jótállási jeggyel érvényesítheti. A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történő átadásának elmaradása a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét nem érinti.

A vállalkozó a fogyasztó jótállási igényéről jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti:

- a fogyasztó nevét, címét,

- a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,

- az elvégzett javító-karbantartó szolgáltatás megnevezését, díját,

- a dolog átadása vagy az üzembe helyezés időpontját,

- a hiba bejelentésének időpontját,

- a hiba leírását,

- a kifogás rendezésének módját.

Ha a kifogás rendezésének módja a fogyasztó igényétől eltér, ennek indokolását a jegyzőkönyvben meg kell adni. A vállalkozó köteles átadni a jegyzőkönyv másolatát a fogyasztónak.

Amennyiben a vállalkozó a fogyasztó igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról a fogyasztót legkésőbb három munkanapon belül köteles értesíteni. A vállalkozó a kijavítás vagy a munka újbóli elvégzésének határidejét a Ptk.-nak megfelelően köteles megállapítani.

A vállalkozó a dolgot kijavításra elismervény ellenében köteles átvenni. Az elismervényen fel kell tüntetni a fogyasztó nevét és címét, a dolog azonosításához szükséges adatokat, a dolog átvételének idejét, és azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított dolgot átveheti. Amennyiben a hibás teljesítés folytán a kijavítandó dolog elszállítása vagy visszaszállítása szükséges, erről - a rendelet mellékletének 4. pontjában felsorolt járművek, továbbá a 10 kg-nál kisebb tömegű és tömegközlekedési járművön szállítható dolgok kivételével - a vállalkozó köteles gondoskodni. Amennyiben az el-, illetve visszaszállítást a vállalkozó elmulasztja, azt a vállalkozó költségére a fogyasztó is elvégezheti vagy elvégeztetheti.

3.4. A jogérvényesítési határidők

A hibás teljesítésből eredő jogok érvényesítésének határidejével kapcsolatos kérdéseket rendezi a Legfelsőbb Bíróság I. számú Polgári Gazdasági Elvi Döntése.

3.4.1. A teljesítés megvizsgálása

A szerződésen alapuló szolgáltatás jogosultjának a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül meg kell győződnie arról, hogy a teljesítés megfelelő-e. Mind a szerződő felek egyéni érdeke (biztonsága), mind pedig a társadalmi érdek megkívánja, hogy a jogosult ne késlekedjék a szavatossági jogainak érvényesítésével. Annak a megállapítása, hogy a hiba már a teljesítéskor megvolt-e a szerződés alapján szolgáltatott dologban, az idő múlásával egyre inkább megnehezül, továbbá a hiba gyakran súlyosbodik is, és nehezen javíthatóvá válik. Ebből, valamint a felek együttműködési kötelezettségéből is következik, hogy a jogosultnak mielőbb alaposan meg kell vizsgálnia a szolgáltatás tárgyát, tehát a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül meg kell győződnie arról, hogy a teljesítés megfelelő-e, s az esetleges hibás teljesítésből eredő jogai érvényesítésével a teljesítés körüli bizonytalanságot a lehető legrövidebb időre kell szorítania.

A termék átvétele során - eltérő rendelkezés hiányában - nem kell vizsgálni azokat a tulajdonságokat; amelyeknek a minőségét tanúsítják, illetőleg amelyekre jótállás vonatkozik.

3.4.2. Az általános elévülési szabályok alkalmazása

Hibás teljesítés esetén a jogosult a szavatossági jogait a törvényben erre meghatározott elévülési határidőn belül az elévülés általános szabályai szerint érvényesítheti. (Lásd a 3.1.4.1. pontot!)

A határidők jellegüket tekintve elévülési határidők, amelyeket - hacsak külön jogszabály eltérően nem rendelkezik - a teljesítéstől kell számítani, de amelyek tekintetében figyelembe jönnek az elévülés nyugvására és megszakadására vonatkozó általános szabályok. Az ezekben meghatározott feltételek esetén tehát lehetőség nyílik a szavatossági jogok későbbi érvényesítésére is, hasonlóképpen akkor is, ha a felek a szavatossági, elévülési határidőt - legfeljebb egy évre - meghosszabbítják. A szavatossági jogok tehát az elévülés általános szabályai szerint érvényesíthetők.

A forgalmi élet biztonsága érdekében azonban a törvény végső határidőt is megállapít. Ez a végső határidő általában egy év, tartós használatra rendelt dolog esetében viszont három év. Ha pedig a kötelező alkalmassági idő három évnél hosszabb, a szavatossági igény e hosszabb határidő elteltéig érvényesíthető. Ezek a határidők már nem elévülési, hanem jogvesztő határidők, amelyeket ugyancsak a teljesítéstől kell számítani.

3.4.3. Az elévülés nyugvása

Ha a szavatossági igény a szolgáltatott dolog hibájának későbbi időszakban való jelentkezése folytán vagy egyéb menthető okból az elévülési határidőn belül nem volt érvényesíthető, a jogosult a szavatossági igényét az akadály megszűnésétől számított három hónapon belül akkor is érvényesítheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból három hónapnál kevesebb idő van hátra.

Megszakad az elévülés, és újból kezdődik az elévülési idő, ha a jogosult a szavatossági igényét - még az elévülési határidő lejárta előtt - írásban közli a kötelezettel, továbbá ha a felek a hibás teljesítéssel kapcsolatos jogvitájukat megegyezéssel rendezik, vagy pedig a kötelezett a jogosult követelését elismeri. Ha a felek megegyezése vagy az elismerés a kellékszavatosság alapján fennálló kötelezettség teljesítésére határidőt is tartalmaz, az elévülés a határidő lejárta után kezdődik.

Az elévülés nyugvása vagy megszakadása folytán még rendelkezésre álló határidő elteltéig a szavatossági igény akkor is érvényesíthető bírósági úton, ha különben a jogvesztő határidő már eltelt volna.

Nemegyszer előfordul, hogy a szerződés alapján szolgáltatott dolog hibája a szavatossági jogok érvényesítésére megszabott elévülési határidő későbbi szakában vagy esetleg az elévülési határidő lejárta után jelentkezik, vagy pedig egyéb menthető ok gátolja a jogosultat az igénye érvényesítésében. Tekintettel arra, hogy a szavatossági jogok érvényesítésére a törvény elévülési határidőt állapít meg, ezért az említett esetekben is az elévülés szabályait kell alkalmazni. A jogosult tehát az említett esetekben a szavatossági igényét az akadály megszűnésétől számított három hónapon belül akkor is érvényesítheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból három hónapnál kevesebb idő van hátra. Ha pl. a hat hónapos elévülési határidő jön figyelembe, s a jogosult a hatodik hónap közepén fedezi fel a hibát, a szavatossági jogainak érvényesítésére a hiba felismerésétől számított három hónapig van lehetősége annak ellenére, hogy a hat hónapos elévülési idő közben már eltelt.

Olyan esetben viszont, amikor a jogosult a szavatossági igényét a hiba felfedezése után írásban közli a kötelezettel, az elévülés megszakad, és az elévülési idő újból kezdődik, mert a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás megszakítja az elévülést.

A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy hibás teljesítés esetén a felek - az igény érvényesítésre nyitva álló határidő lejárta előtt - tárgyalásokba bocsátkoznak s a jogosult igénye rendezésének valamilyen módjában megállapodnak. Ilyenkor az a rendelkezés jön figyelembe, amely szerint a követelés megegyezéssel való módosítása - ideértve az egyezséget is - megszakítja az elévülést.

Ha tehát a jogosult és a kötelezett a hibás teljesítéssel kapcsolatos jogvitájukat megegyezéssel rendezték, ezzel az adott esetben irányadó elévülési idő megszakad, és egyben újból kezdődik. Mindez figyelembe jön olyankor is, amikor a felek között nem jön ugyan létre egyezség, de a kötelezett a jogosult követelését elismerő nyilatkozatot tesz. Ugyanis az elismerés is megszakítja az elévülést, tehát az elévülés újból kezdődik.

Ha azonban a felek megegyezése vagy az elismerés határidőt is tartalmaz a szavatosság alapján fennálló kötelezettség teljesítésére, ez lényegében azt jelenti, hogy a felek jogvitája - az egymással folytatott tárgyalásaik eredményeként - legalábbis időlegesen rendeződött. Ez a rendezés a jogosultra nézve nem idézhet elő hátrányos helyzetet a kellékszavatossági igény érvényesítését illetően. Ezért olyan esetben, amikor a felek megegyezése vagy az elismerés a kellékszavatosság alapján fennálló kötelezettség teljesítésére határidőt is tartalmaz, az elévülés a határidő lejárta után kezdődik.

Nemegyszer előfordulhat az is, hogy a szavatossági hiba csak az adott esetben figyelembe jövő jogvesztő határidő végén jelentkezik. A fogyasztói érdek hatékony védelme érdekében ilyenkor is biztosítani kell az igényérvényesítés lehetőségét. Ezért ilyen esetben is azok a szabályok érvényesülnek, amelyeket az elévülési idő végén jelentkező hibáknál kell figyelembe venni. Alkalmazni kell tehát az elévülés nyugvására és megszakadására vonatkozó szabályokat. Az ezek szerint az igény érvényesítésére rendelkezésre álló határidő végéig a szavatossági igényt akkor is érvényesíteni lehet bírósági úton, ha különben a jogvesztő határidő már eltelt volna. Ilyenkor azonban az elévülés újabb nyugvásának vagy megszakadásának már nincs helye.

3.4.4. Kárigény elévülése

A hibás teljesítéssel okozott kár megtérítése iránti igény érvényesítésére nem vonatkoznak a szavatossági jogok érvényesítésére megszabott határidők. Az ilyen igényt az általános elévülési időn belül lehet érvényesíteni. A Ptk. hibás teljesítés esetében a jogosult számára egyrészt az eredetileg kikötött szolgáltatás kikényszerítése, a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás megbomlott egyensúlyának helyreállítása, illetőleg - végső soron - a szerződéses kapcsolat felszámolása érdekében szavatossági jogokat biztosít, másrészt pedig lehetővé teszi azt is, hogy a jogosult a hibás teljesítés folytán elszenvedett kárának a megtérítését követelhesse. A szavatosság alól a kötelezett nem mentheti ki magát annak bizonyításával, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható; a kártérítési felelősség alól viszont ezen a címen kimentésnek van helye.

Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti, kivéve ha a kötelezett bizonyítja, hogy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

A hibás teljesítés tehát egyben megalapozza a hibás teljesítéssel okozott kár megtérítése iránti igényt is, amennyiben a kötelezett nem menti ki magát a felelősség alól. Az ilyen igény alaposságának természetesen az is feltétele, hogy a jogosult bizonyítsa a hibás teljesítéssel okozati összefüggésben keletkezett kárát. A jogosultat terheli annak bizonyítása is, hogy a hiba oka a teljesítés előtt keletkezett.

A hibás teljesítéssel okozott kár megtérítése iránti igényt az általános elévülési időn belül lehet érvényesíteni az elévülésre vonatkozó általános szabályok szerint. Ilyenkor azonban nem hárítható át a kötelezettre az a kár, amely a késedelmes igényérvényesítés következménye (pl. időközi állagromlás).

Előfordulhat, hogy a szerződés alapján szolgáltatott dolog hibája csak a szavatossági igényre nyitva álló jogvesztő határidő eltelte után jelentkezik. Ilyenkor már nem áll fenn a kötelezettnek a szavatosságon alapuló objektív helytállási kötelezettsége, szavatossági igény tehát nem érvényesíthető. Annak azonban nincs akadálya, hogy a jogosult - az általános elévülési határidőn belül - a hibás teljesítéssel okozott kárának megtérítését követelje. E követelés alapossága, illetőleg alaptalansága azon múlik, hogy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

Annak eldöntése, hogy a kötelezett a hibátlan teljesítés érdekében megtette-e mindazt, ami az adott helyzetben általában elvárható volt, tehát hogy a bekövetkezett kárért való felelősség alóli kimentés egyáltalán sikerre vezet-e, nagymértékben függ a szolgáltatás természetétől, a hiba jellegétől, s általában az eset körülményeitől. Nagy szerepe van a fogyasztói érdekek védelmét is szem előtt tartó bírósági mérlegelésnek, amelynek körében jelentősége lehet a közfelfogásnak is. A felelősség elbírálásánál a szigorúság jól szolgálhatja a károk megelőzéséhez és a hibátlan teljesítésre ösztönzéshez fűződő érdekeket.

3.4.5. A hiba megjelölése

A szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan hibája miatt kellő időben érvényesítettnek kell tekinteni, amely a keresetlevélben megjelölt kellékhiányt előidézte. Vonatkozik ez arra az esetre is, amikor a jogosult a hibát tévesen, hiányosan vagy szakszerűtlenül jelölte meg. Ha a jogosult a szavatossági igényét a dolognak a megjelölt kellékhiány szempontjából elkülönülő része tekintetében érvényesíti, ezzel a szavatossági igény a dolog egyéb részeire nem tekinthető érvényesítettnek.

Ha a jogosult a szavatossági jogait kellő időben érvényesítő keresetlevelében csak a dolog kellékhiányát jelölte meg, az ilyen igényérvényesítés felöleli a szolgáltatott dolognak minden olyan hibáját, amely a megjelölt kellékhiányt előidézte. Ezért a szavatossági igényt a megjelölt kellékhiányt előidéző valamennyi hibát illetően kellő időben érvényesítettnek kell tekinteni.

A szolgáltatott dolog konkrét hibájának a keresetlevélben való megjelölésekor figyelemmel kell lenni az adott tényállásra, a szolgáltatás és a hiba jellegére, valamint a jogosult keresetlevelében foglaltakra.

Ha a jogosult konkrét hibát jelöl meg, később azonban - az alaposabb vizsgálat eredményeként - megállapítják, hogy az állított hiba nem áll ugyan fenn, de a dolognak más hibája van, vagy pedig egyéb hibái is vannak, amelyek külön-külön vagy összességükben ugyancsak előidézői a megjelölt kellékhiánynak, ez esetben nem lehet elkésettnek tekinteni a szavatossági igény érvényesítését az utóbb felfedezett hibák tekintetében sem.

Az a jogosult, aki a hibát vagy a hibákat - esetleg tévesen vagy hiányosan - konkrétan megjelöli, nem kerülhet hátrányos helyzetbe azzal szemben, aki csak a kellékhiányt jelölte meg az erre vezető hibák konkrét feltüntetése nélkül. Ha pl. a vevő azért érvényesít szavatossági igényt az eladóval szemben, mert a megvásárolt gép nem működik, s azt állítja, hogy az egyik alkatrész hibás, később pedig kiderül, hogy nem ez, hanem egy másik alkatrész a hibás, vagy egyéb alkatrészek is hibásak, a szavatossági igényt a gép működését érintő valamennyi hiba vonatkozásában kellő időben érvényesítettnek kell tekinteni.

A kifejtettek megfelelően irányadók abban az esetben is, ha a szolgáltatott dolognak csak valamely része, illetőleg egyes részei nem megfelelőek, s az ezt előidéző hibát vagy hibákat jelöli meg tévesen, hiányosan vagy szakszerűtlenül a jogosult. Ha viszont a jogosult a szolgáltatott dolognak a megjelölt kellékhiány szempontjából egymástól elkülönülő (össze nem függő) részei közül egyikkel vagy másikkal kapcsolatban érvényesít szavatossági igényt, az egyik ilyen dologrészre vonatkozóan kellő időben történő igényérvényesítéssel nem tekinthető érvényesítettnek a szavatossági igény más dologrészek tekintetében.

3.4.6. Igényérvényesítési határidő állat szolgáltatása esetén

Bármilyen állat szolgáltatására irányuló szerződés hibás teljesítése esetén a jogosult a teljesítésétől számított hatvannapos elévülési határidő alatt érvényesítheti a szavatossági jogait. Ha azonban az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, szavatossági jogait legfeljebb a teljesítéstől számított egy évig érvényesítheti.

A bármilyen állat szolgáltatására irányuló szerződés hibás teljesítése esetében is általában a szavatosság általános szabályait kell alkalmazni, s e tekintetben nincs különbség aszerint, hogy milyen állat a szolgáltatás tárgya. Az állat szolgáltatására irányuló szerződések jellege azonban megkívánja a szavatossági jog érvényesítésére biztosított határidőnek rövid időtartamban való megállapítását. A szolgáltatás tárgya ugyanis élőlény, amelynek a teljesítésekor már meglevő hibái általában rövid idő alatt kiütköznek és felismerhetők, s ezért a jogosultnak rendszerint módjában áll a szavatossági igényét viszonylag rövid időn belül érvényesíteni. Másrészt pedig az idő múlásával egyre inkább nő a lehetősége annak, hogy a szolgáltatott állatban már a teljesítést követően keletkezik a hiba, ami azután a felek jogvitájának rendezésénél sok zavar forrása lehet.

Fontos érdek fűződik tehát ahhoz, hogy a jogosult szavatossági jogát mielőbb érvényesítse. Éppen a szóban levő szerződések jellegére tekintettel nagy jelentősége van annak is, hogy a jogosult az állat hibájának felfedezése után valóban haladéktalanul közölje kifogásait a kötelezettel. A közlés késedelméből könnyen keletkezhet kár, amelyet mindenképpen a jogosultnak kell viselnie.

Az említettekre figyelemmel a törvény - a szavatossági jogok érvényesítésére vonatkozó általános szabálytól eltérően - az állatszavatossági elévülési határidő tartamát hatvan napban határozza meg, mely határidőt ugyancsak a teljesítéstől kell számítani. Az általános szavatossági szabályoktól való eltérés csak az elévülési idő tartamára szorítkozik, amiből következik, hogy egyébként állat szolgáltatása esetében is a szavatossági igény érvényesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. E vonatkozásban azonban kérdéses lehet, hogy állat szolgáltatása esetében a szavatossági jog érvényesítésének végső jogvesztő határideje egy vagy pedig három év-e.

Ennek eldöntésénél nem hagyható figyelmen kívül az állat szolgáltatására irányuló szerződések előbb már említett sajátos jellege, nevezetesen az, hogy a szolgáltatás tárgya élőlény, amelynek a teljesítésekor már meglevő hibái (betegségei és egyéb fogyatékosságai) rendszerint rövid időn belül kiütköznek és felismerhetők. De jelentősége van annak is, hogy a törvény - éppen az említett sajátosságra figyelemmel - az általában irányadó hat hónapos elévülési idő helyett csupán hatvannapos elévülési időt állapít meg az állatszavatossági igények érvényesítésére. Hosszú idő eltelte után annak bizonyítása, hogy az állított hiba már a teljesítéskor megvolt az állatban, szinte lehetetlen, figyelemmel arra is, hogy az állat betegsége vagy egyéb fogyatékossága könnyen előállhat a teljesítést követően jelentkező okok hatására.

Mindezzel pedig az áll összhangban, ha az állatszavatossági igényt legfeljebb egy évig lehet érvényesíteni. Ez egyrészt nem sérti a jogosult valóságos érdekeit, másrészt pedig a jogosultat mégis arra szorítja, hogy szavatossági jogának érvényesítésével túlságosan hosszú időn át ne késlekedjék. A szolgáltatott állat hibája esetén tehát a jogosult hatvannapos elévülési határidő alatt érvényesítheti a szavatossági jogait. Ha azonban az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni - így különösen ha az állat hibája hatvan napon belül nem volt felismerhető -, szavatossági jogait legfeljebb a teljesítéstől számított egy évig érvényesítheti.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2009. május 15.) vegye figyelembe!