A Ptk. szerint a kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem vagy nem szerződés-szerűen teljesít. Ezt a meghatározott pénzösszeget nevezzük kötbérnek, amely egyfajta szerződéses bírságnak minősül.
A fenti törvényi megfogalmazásból kitűnően a kötbér szerepe egyfelől az, hogy a jogosultat hatékonyan biztosítsa az ellen, ha a kötelezett nem teljesít. A kötbérfizetési kötelezettség fenyegetése ugyanis nyilvánvalóan nagyobb biztosíték a jogosult számára, mintha csupán a szerződésszegés miatti (előre nem látható, tehát bizonytalan összegű) kártérítési igénnyel számolhatna. (Természetesen a jogosult igényelheti a szerződés teljesítésének kikényszerítését is.)
2.1. A kötbér kikötése
Kötbért csak írásban lehet érvényesen kikötni. A kötbérre vonatkozó kikötésnek a szerződésből határozottan ki kell tűnnie. A gyakorlat szerint kötbér kikötésének minősül a felek olyan megállapodása, amelyben arra az esetre, ha egymás partnerével meghatározott időn belül üzleti kapcsolatba lépnek, kártérítés fizetésére vállaltak kötelezettséget. Itt említjük meg, hogy a bírói gyakorlat szerint nem érvénytelen a felek olyan megállapodása, amely szerint részvények késedelmes kiadása esetére a kötelezett a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő összeget köteles megfizetni. Az ilyen megállapodás kártérítési átalány fizetésére vonatkozó kötelezettségvállalásnak, és nem kamat fizetésére vonatkozó megállapodásnak minősül.
Az a körülmény, hogy a felek például egy vállalkozási szerződésben a szerződésszegés esetére fizetendő kötbért külön kötik ki, nem jelenti azt, hogy a kötbérfizetést mellőzték.
2.2. Kártérítési átalány
A kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel. Érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is. A szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését az erre vonatkozó szabályok szerint akkor is követelheti, ha a kötbérigényét nem érvényesítette.
2.2.1. Mentesülés a bizonyítási teher alól
Annak következtében, hogy a fizetendő kártérítés összege a kötbér formájában előre meghatározott, a jogosultnak nem kell bizonyítania a kárát, a kötbérre akkor is igényt tarthat, ha nincs kára a szerződés megszegéséből. Ráadásul a kötbér miatt nem esik el a kötbért meghaladó kár iránti igényétől sem.
A kötbér különösen alkalmas olyan kötelezettség biztosítására, amelynek vagyoni értékét nehezen lehetne meghatározni, a jogosult nehezen tudná kimutatni a kötelezettség megszegése miatti károsodását. Éppen ezért a kötbér kiválóan alkalmas nemcsak vagyoni, hanem bármely más érdek biztosítására is.
A kötbérrel a felek mintegy előre megbecsülik a szerződés teljesítéséhez fűződő jogosulti érdeket, így maguk a felek állapítják meg a szerződésszegés miatti kár átalányösszegét. A mondottakat támasztja alá, hogy a bírói gyakorlat szerint a kötbér iránt támasztott keresetet nem lehet elutasítani akkor sem, ha a hibás teljesítés csak esztétikai szempontból hátrányos, és a jogosultnak nincs kimutatott kára.
2.2.2. Korlátok a kötbér beszámításánál
A bírói gyakorlat szerint a szállítási és vállalkozási szerződés megszegése miatt fizetendő kártérítésbe csak azt a kötbért lehet betudni, amelyet a kárt szenvedett fél ugyanabból a szerződésszegésből folyóan kapott a másik féltől. A maradványszolgáltatás ellenértékébe a megrendelő által fizetett meghiúsulási kötbér összegét betudni nem lehet. A kötbért a szállító magatartása miatt a megrendelőnél keletkezett tárolási (raktározási) költségekbe betudni nem lehet.
Szerződésszegés esetén a hibás teljesítés miatt érvényesített kötbér összegét az aránylagos fuvardíj és jegyzőkönyvezéssel felmerült költség címén támasztott követelésébe be kell tudni. Hibás termék értékcsökkenése fejében fizetett összeg árleszállítás és nem kártérítés címén jár, ezért abba nem kell betudni a hibás teljesítés miatt követelt kötbérösszeget.
A kötbérnek az azt meghaladó kárösszegbe való betudása szempontjából a különböző szerződések megszegéséből eredő követelések nem vonhatók össze.
2.3. A kötbér és a teljesítés viszonya
A kötbért ki lehet kötni arra az esetre, ha a kötelezett egyáltalán nem teljesít, de kiköthető arra az esetre is, ha a kötelezett hibásan teljesít. A nemteljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. A késedelem vagy a hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése viszont nem mentesít a teljesítés alól.
A kötbér egyes fajtáit (késedelmi, meghiúsulási, minőségi stb.) a polgári jog nem nevesíti – bár megemlíti –, ezért a feleknek a szerződéskötéskor kell meghatározniuk, hogy mely szerződésszegéseket kívánnak kötbérrel szankcionálni. Nem zárható ki, hogy bármely szerződésszegés esetére kívánják a szerződést biztosító mellékkötelezettséget alkalmazni. Ebben az esetben azonban – mert a kötbér csak írásban köthető ki – erre a szerződésnek kifejezetten utalnia kell.
2.3.1. Meghiúsulási kötbér
A szolgáltatás nemteljesítésére kikötött kötbér akkor esedékes, amikor a teljesítés végleg meghiúsul a kötelezett hibájából. A teljesítés meghiúsulása esetén késedelmi kötbér nem követelhető.
Amennyiben a kötbér valamilyen magatartástól való tartózkodást biztosít, a kötbér akkor esedékes, amikor a kötelezett megvalósítja az adott magatartást.
A meghiúsulási kötbér követelése kizárja, hogy a jogosult követelje a kötbérrel biztosított kötelezettség teljesítését.
2.3.2. Kötbér hibás teljesítés esetére
A hibás teljesítés miatti kötbért a jogosult a teljesítésen felül követelheti, tehát a teljesítés iránti joga nem szűnik meg azáltal, hogy érvényesíti a hibás teljesítés esetére kikötött kötbér iránti igényét.
Megjegyzendő azonban, hogy amennyiben az elkészült munkák hibái miatt a jogosult szavatossági igényt érvényesít, egyúttal a hibák kijavításával összefüggő teljesítési késedelemre alapított kötbérigényt jogszerűen nem terjeszthet elő. Ha a vállalkozó kártérítési felelőssége alapján köteles a hibás építményt kijavítani, e kártérítésbe a hibás teljesítés miatt járó kötbért is beszámítottnak kell tekinteni.
A szerződésnek a teljesítési póthatáridő lejárta után bekövetkezett meghiúsulása esetén a jogosult a késedelmi és a meghiúsulási kötbért is érvényesítheti.
2.3.2.1. A késedelmi kamat szabályainak alkalmazása
A pénztartozás késedelmes fizetése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni. A Ptk. hivatkozott rendelkezései szerint pénztartozás esetében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.
Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig jogszabály vagy szerződés alapján kamat jár, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező mértékű kamatot, de összességében legalább az (1) bekezdésben meghatározott kamatot köteles megfizetni.
A felek által túlzott mértékben megállapított késedelmi kamatot a bíróság mérsékelheti.
A jogosult követelheti a késedelmi kamatot meghaladó kárát.
Gazdálkodó szervezetek között a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összege. A kamatfizetési kötelezettség a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvételétől számított harminc nap elteltétől esedékes, illetve a jogosult teljesítésétől számított harminc nap elteltétől, ha a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvétele a jogosult teljesítését megelőzte, vagy a kézhezvétel időpontja nem állapítható meg. A késedelmi kamat mértékét vagy esedékességét a fentiektől eltérően, a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító szerződési kikötést a jogosult megtámadhatja.
A felek által meghatározotthoz képest túlzottan alacsony mértékben megállapított késedelmi kamatot, továbbá a késedelmi kamat esedékességének a fentiektől eltérően megállapított időpontját a bíróság megváltoztathatja, kivéve ha a törvény rendelkezéseitől való eltérést a szerződéskötéskor fennálló körülmények indokolták.
Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, az előbb említettek szerinti kikötést jogszabályban meghatározott szervezet is megtámadhatja a bíróság előtt. A megtámadás alapossága esetén a bíróság a kikötés érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja. Az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig már teljesítettek. A megtámadásra jogosult szervezet kérheti továbbá az olyan általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítását, amelyet szerződéskötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé, akkor is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra. A bíróság a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítása esetén eltiltja a nyilvánosságra hozót a feltétel alkalmazásától.
Pénztartozás késedelmes teljesítése esetére kötbér csak a törvényes kamatfizetési kötelezettség mértékéig köthető ki érvényesen. Pénztartozás késedelmes megfizetésének esetére a késedelmi kamaton felül kötbér érvényesen nem köthető ki, ezért a bíróság a felek ilyen tartalmú egyezségét nem hagyhatja jóvá.
2.4. Kamat a kötbér után
Kötbér után kamat kikötése semmis. Ez a tilalom nem jelenti azt, hogy a kötbértartozás mint pénztartozás után nem állapítható meg késedelmi kamat.
2.5. Kimentés a kötbérfizetés alól
A kötelezett akkor mentesül a kötbérfizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, vagyis hogy a teljesítés elmaradásáért, vagy nem megfelelő voltáért nem terheli felelősség, a szerződésszegés neki nem róható fel. A vállalkozó például a késedelmének kimentése céljából nem hivatkozhat sikeresen olyan akadályokra, amelyek a szerződés módosítása előtt merültek fel, és amelyekre tekintettel a szerződésmódosítás kapcsán a teljesítési határidő meghosszabbítását nem kezdeményezte.
A fél a kötbér és kártérítés fizetése alól akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a szerződés megszegése sem neki, sem a teljesítéshez igénybe vett közreműködőnek nem róható fel.
Ha a szerződésszegés kizárólag a közreműködőnek róható fel, helye lehet a felet terhelő kötbér – a közreműködővel kötött szerződés értékének figyelembevételével történő – mérséklésének, illetve a fizetett és kapott kötbér közötti különbözet áthárításának a közreműködőre.
Ha a szerződésszegés mind a félnek, mind a közreműködőjének felróható, a közreműködőt a bíróság a kötbérkülönbözet tekintetében kártérítésre akkor kötelezi, ha meghatározható a szerződésszegésnek az a része, amelyért kizárólag ő felelős.
Az alábbiakban ismertetünk néhány ehhez a témához kapcsolódó megállapítást a bírói gyakorlatból.
A kötbérfizetési kötelezettség alóli kimentés szempontjából az egy időben felmerült különböző teljesítési akadályok és felelősséget kizáró körülmények fennállásának időtartama nem összegezhető, vagyis egy adott időszak csak egyszer vehető figyelembe, függetlenül attól, hogy annak ideje alatt egyszerre több kimentésre okot adó körülmény is fennállt.
Amennyiben a megrendelő és a vállalkozó a szerződésben abban állapodtak meg, hogy a megrendelő – amennyiben az ütemtervtől való elmaradás mértéke a kivitelezési határidőt veszélyezteti – jogosult a szerződéstől való elállásra és kötbér érvényesítésére, a kötbér a megrendelőt ilyen esetben is csak a vállalkozónak felróható késedelem esetén illeti meg.
A vállalkozó nem mentesül a szerződésnek az ő érdekkörében bekövetkezett meghiúsulása miatt követelt kötbér megfizetése alól azon az alapon, hogy már a meghiúsulás bekövetkezte után felajánlotta a szerződés teljesítését.
A szállító ki nem mentett késedelmének bekövetkezte után elrendelt energiakorlátozás ténye a szerződésszegő felelősségét nem csökkenti.
A szakszerűtlenül végzett javítás nem szünteti meg a kötbérterhes hiánypótlási késedelmet.
A kötelezett a teljesítési késedelme miatti felelősségét részben sem mentheti ki azzal, hogy a késedelmet a megrendelőnek a gyártással kapcsolatosan utólag támasztott újabb igénye okozta, ha annak teljesítését a határidő módosítása nélkül vállalta.
2.6. A kötbér mérséklése
A túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság mérsékelheti. A kötbér mérséklésének általában akkor lehet helye, ha a szerződésszegés folytán számottevő kár nem keletkezett, és olyan körülmények forognak fenn, amelyek a szerződésszegő fél egyébként felróható magatartását – figyelemmel a szerződésszegés tárgyi súlyára és az adott szerződés teljesítéséhez fűződő nemzetgazdasági érdekre is – enyhébben megítélhetővé teszik.
A kötbér mérséklésénél a szolgáltatás értékének és a kötbér összegének aránya mellett a szerződésszegés súlyára és következményeire is tekintettel kell lenni. A kötbér bíróság által történő mérséklésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a per adataiból – külön bizonyítás nélkül is – megnyugtatóan megállapítható, hogy a szerződésszegés folytán számottevő kár nem keletkezett, és a szerződésszegés enyhébben ítélhető meg.
Szerződésben a késedelmes teljesítés esetére napi 1%-os mértékű kötbér kikötése semmiképpen nem túlzott, önmagában ezen az alapon kötbérmérséklésnek nincs helye.
2.7. Bírósági úton nem érvényesíthető kötbér
Bírósági úton nem érvényesíthető követelés biztosítására kikötött kötbért bírósági úton nem lehet érvényesíteni. (Bírósági úton nem lehet érvényesíteni a játékból vagy fogadásból eredő követeléseket, kivéve ha a játékot vagy fogadást állami engedély alapján bonyolítják le; a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követeléseket; azokat a követeléseket, amelyeknek állami szerv útján való érvényesítését jogszabály kizárja. A bírósági úton nem érvényesíthető követelés biztosítására kötött szerződés semmis; az önkéntes teljesítést azonban nem lehet visszakövetelni. Azt, hogy a követelés bírósági úton nem érvényesíthető, hivatalból kell figyelembe venni. Ezt a rendelkezést – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az elévült követelésekre nem lehet alkalmazni.)
