5. Munkaügyi nyilvántartások

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2009. március 20.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2009/02. számában (2009. március 20.)

5.1. Nyilvántartás az egyenlő bánásmódról szóló törvényt megsértő foglalkoztatókról

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló 2003. évi CXXV. törvény állapítja meg azokat a tilalmakat és kötelezettségeket, amelyeket a foglalkoztatóknak szem előtt kell tartaniuk.

5.1.1. Az egyenlő bánásmód megsértése
a gyakorlatban

A munkáltató magatartása különösen akkor ütközik az idézett jogszabály rendelkezéseibe, ha munkavállalójával szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz. Erre tipikusan olyan élethelyzetekben kerülhet sor, mint például a munkára való felvétel és az azt megelőző nyilvános álláshirdetés. A foglalkoztatók igen gyakran határoznak meg olyan alkalmazási feltételeket, amelyek az egyenlő bánásmód követelményébe ütköznek. A foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony megszüntetése kapcsán szintén gyakoriak a diszkriminatív munkáltatói megnyilvánulások. Sajnos nem ritka az sem, hogy a foglalkoztatók hátrányos megkülönböztetést alkalmazva határozzák meg a különféle juttatásokra jogosult munkavállalók körét, avagy olyan szempontok alapján ítélnek meg egyes foglalkoztatottakat, hogy azok fejtenek-e ki munkavállalói, tehát a munkáltatóval szembehelyezkedő aktivitást.

5.1.2. Indokolt különbségtétel

Természetesen előfordulnak olyan speciális helyzetek, amikor indokolt, hogy a munkáltató különbséget tegyen helyzetük, tulajdonságuk, jellemzőjük alapján a munkavállalók között, ezért a törvény szerint nem minősül az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének, ha a különbségtétel a munka jellege vagy természete alapján indokolt. A megkülönböztetés azonban ilyenkor sem lehet számottevőbb mértékű annál, mint amit a tényleges szempontok indokolnak, vagyis például nem hátrányos megkülönböztetés az, ha egy női ruhákat reklámozó céghez csak fiatal lányokat vesznek fel fotómodellnek. Ezekben az esetekben a munkáltató intézkedése jogszerű, mert logikus érvek szólnak amellett, hogy ne férfit, hanem nőt vegyen fel. Ez a szabályozás összhangban van a munkajogi szabályozással és az európai közösségi jog előírásaival is. Annak megítélésekor, hogy az adott foglalkoztató jogszerűen élt-e a megkülönböztetés eszközével, olyan szempontoknak van jelentőségük, hogy tényleges és valós igény mutatkozik-e arra, ami miatt a jelentkezők valamelyike előnyt élvez, vagyis a megkülönböztetés nem lehet öncélú, és érzékeltetni kell, hogy ezt az eljárást az adott intézmény működése, jellege indokolja.

5.1.3. Szabályozás a Munka Törvénykönyvében

A Munka Törvénykönyvében találkozhatunk még olyan szabályokkal, amelyek témánkhoz, a tágabb értelemben vett adatkezeléshez kapcsolódnak. A munkáltató a munkavállalókra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölhet. Ez alól kivétel a munkavállalóra vonatkozó adatok statisztikai célú felhasználása, azonban ez is csak akkor lehetséges, ha mindvégig biztosított a munkavállaló azonosíthatatlansága.

Az egyenlő bánásmód követelményét a Munka Törvénykönyve is megfogalmazza. Az idézett jogszabály szerint az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit megfelelően orvosolni kell, ami azonban nem járhat más munkavállalók jogainak megsértésével vagy csorbításával.

5.1.4. Ellenőrzés

Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését közigazgatási szerv, hatóság ellenőrzi, amely a kormány irányítása alatt működik.

5.1.4.1. Szankció

Ha a hatóság megállapítja az egyenlő bánásmód követelményét biztosító rendelkezések megsértését, szankcióként nyilvánosságra hozhatja a jogsértést megállapító határozatot. Ennek olyan esetekben lehet jelentősége, amikor az eljárás alá vont szerv vagy személy által tanúsított magatartás jogellenességének megismeréséhez (például a hasonló esetek megelőzése vagy felszámolása miatt) össztársadalmi érdek fűződik. Fontos, jogszabályi alapokon nyugvó előírás azonban, hogy az a hátrány, amelyet az eljárás alá vont a nyilvánosságra hozatal által elszenved, nem lehet aránytalanul és szükségtelenül nagy, vagyis ez a szankció kizárólag akkor alkalmazható, ha a jogeset megismeréséhez fűződő érdek lényegesen számottevőbb, mint az a hátrány, amelyet az érintett ezáltal elszenved. Érzékelhető ugyanakkor, hogy a nyilvánosságra hozatal nem csupán ezt a célt szolgálja, hanem jelen van benne egy büntetési szándék is, amelynek azonban nem szabad felülkerekednie, és kizárólagossá vagy túlnyomóvá válnia. Megállapítható, hogy a Hatóság általában azon határozatait hozza nyilvánosságra, amelyek az abban foglalt információkkal hozzájárulhatnak jövőbeni hasonló jogsértések megelőzéséhez, illetőleg amelyek esetében a közzététel hozzájárul a hátrányosan megkülönböztetett személy vagy csoport sérelmének csökkentéséhez.

5.1.4.2. Nyilvántartás

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság speciális nyilvántartást vezet a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének meg nem felelő munkáltatókról. Ez az adatbázis megtekinthető a Hatóság honlapján, mégpedig úgy, hogy név vagy adószám szerint lehet "rákeresni" az adott foglalkoztatóra. A nyilvántartás olyan adatokat tartalmaz, mint a munkáltató neve, székhelye, az általa elkövetett jogsértés megjelölése (például: az egyenlő bánásmód követelményének megsértése), a jogsértés jogszabályhelye és a foglalkoztatóval szemben alkalmazott jogkövetkezmény. A jogszabályhely az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló törvény valamelyik paragrafusa, a jogkövetkezmény rovatban pedig olyanok szerepelnek, mint például a jogsértés jövőbeni megtiltása, hétszázezer forint pénzbírság. Fontos tartalmi kelléke még az adatbázisnak a jogsértést megállapító határozat száma, kelte és a határozat végrehajthatóvá válásának napja. Mindebből látható, hogy az adatbázisba kizárólag ekkor kerülhet be a foglalkoztató, ha vele szemben a Hatóság határozata jogerőre emelkedett, hiszen csak ekkor jelenthető ki vele kapcsolatban, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megsértette. A nyilvántartás adott foglalkoztatóra vonatkozó részét a Hatóság elnökének aláírása zárja.

2007. január 1. óta a Hatóságnak jogszabályi kötelezettsége haladéktalanul törölni azokat a személyes és különleges adatokat, amelyek kezelése hatásköre gyakorlásához nem elengedhetetlenül szükséges. Az eljárás alá vont ügyfél köteles az üggyel összefüggő iratokat és elektronikus adathordozón tárolt adatokat felhívásra rendelkezésre bocsátani, illetve az egyenlő bánásmód követelményének megsértése ellenőrzéséhez szükséges tények, körülmények, egyéb feltételek megismerését biztosítani. Nem kötelezhető az ügyfél olyan nyilvántartás, összesítés elkészítésére, amelyet jogszabály nem ír elő, ha annak elkészítése aránytalan ráfordítást igényelne.

A Hatóság a 2007. január 1. óta hatályos szabályozás alapján csak olyan különleges adat rendelkezésre bocsátására hívhat fel, amelynek kezelése az eljárás céljára tekintettel elengedhetetlenül szükséges, és amelynek hiányában az eljárás eredményessége nem lenne biztosítható. A közigazgatási hatósági eljárásban a Hatóság jogosult a személyes adatokat tartalmazó nyilvántartás vagy adatbázis szemletárgyként való lefoglalására is.

5.1.4.3. Működéssel kapcsolatos közérdekű adatok közzététele

Ugyancsak kapcsolódik témánkhoz, hogy a Hatóság a saját működésére vonatkozó közérdekű adatokat is közzéteszi honlapján. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy megismerjük a szerv tevékenységével kapcsolatos költségvetési adatokat, a Hatóság felépítését, szervezeti struktúráját, a vezető tisztséget betöltők e tevékenységgel összefüggő adatait, ideértve bérezésüket is. A közérdekű adatok rovat olyan információkat is tartalmaz, mint például az adott gazdasági évre vonatkozó költségvetési beszámoló szöveges indoklása, vagy a Hatóság tevékenységére vonatkozó jogszabályok, de megtudhatjuk innen azt is, hogy a szerv a kormány irányítása alatt működik, felügyeletét pedig az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter látja el.

5.2. Nyilvántartás a munkaügyi jogsértésekről

5.2.1. Munkaügyi jogsértések

A magyar jogi szabályozás szerint a munkaügyi jogsértéseknek nyolc főbb típusa létezik, ezek:

– a munkavállaló hátrányos megkülönböztetése,

– a munkaviszony létesítésére, megszüntetésére és a munkabérre vonatkozó rendelkezések megszegése,

– a munkahelyi érdekképviselők jogainak megsértése,

– a magán-munkaközvetítés szabályainak megszegése,

– a külföldi illegális foglalkoztatásának elősegítése,

– a munkavédelmi szabálysértés,

– a munkavédelmi képviselő akadályozása, végül pedig

– a termelő-, illetőleg biztonsági berendezésekre vonatkozó szabályok megszegése.

5.2.2. OMMF-nyilvántartás

A munkaügyi jogsértésekkel kapcsolatos vizsgálódás legfőbb szerve az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) volt 2007. január 1-jéig. Ettől az időponttól a szerv neve Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség, amely központi hivatal, és amely a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter irányítása alatt működik. Jogállását, feladatait és hatáskörét az OMMF-ről szóló 295/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg. A szerv 2006. szeptember 23-ától a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C. §-a alapján a munkáltatók munkaügyi kapcsolatai rendezettségének más szervek előtti eljárásokban történő igazolása céljából hatósági nyilvántartást vezet.

5.2.2.1. Nyilvánosságra hozott adatok

Az OMMF a 2005. augusztus 4. napja után elkövetett jogsértés miatt jogerős és végrehajtható határozattal sújtott munkáltatók nevét, székhelyét, adószámát, az elkövetett jogsértés jogszabályhelyre utalással történő megnevezését és az alkalmazott jogkövetkezményt, valamint a jogsértést megállapító határozat keltét és végrehajthatóvá válásának napját honlapján nyilvánosságra hozta. Ezt a gyakorlatot folytatva a 2007. január 1-jét követően feltárt jogsértések tekintetében ugyanígy jár az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség. A hatósági nyilvántartás adatait tehát az Országos Munkvédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség az általa létrehozott informatikai rendszerben kezeli. Az adatoknak az informatikai adatbázisban történő rögzítése az OMMF által, illetve területi szervei útján történik a jogsértést megállapító határozat jogerősítésének napján, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén pedig a bíróság határozatának jogerőre emelkedésének napján.

5.2.2.2. Adatok törlése

A Hatóság a nyilvántartásban szereplő adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló határozat meghozatalától számított öt év elteltével törli. Az OMMF az általa folyamatosan vezetett nyilvántartás adatait hozza nyilvánosságra saját honlapján.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2009. március 20.) vegye figyelembe!