A 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet szerint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) központi hivatal. Az NFH a közigazgatási hivatalok szakigazgatási szerveiként működő fogyasztóvédelmi felügyelőségek (ideértve azok területi osztályait is), valamint a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség általános jogutódja.
Az NFH területi szervei az igazgató által vezetett regionális felügyelőségek (felügyelőségek). A felügyelőségek szervezeti egységei a – regionális felügyelőségek székhelyén kívüli – megyeszékhelyeken működő kirendeltségek.
A felügyelőségek megnevezését, székhelyét, illetékességi területét a rendelet melléklete tartalmazza. Ezek a következők:
1. Dél-alföldi Régió
NFH Dél-alföldi Regionális Felügyelősége
Felügyelőség székhelye: Szeged
Illetékességi területe: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye
2. Dél-dunántúli Régió
NFH Dél-dunántúli Regionális Felügyelősége
Felügyelőség székhelye: Kaposvár
Illetékességi területe: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye
3. Észak-alföldi Régió
NFH Észak-alföldi Regionális Felügyelősége
Felügyelőség székhelye: Debrecen
Illetékességi területe: Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
4. Észak-magyarországi Régió
NFH Észak-magyarországi Regionális Felügyelősége
Felügyelőség székhelye: Eger
Illetékességi területe: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye
5. Közép-dunántúli Régió
NFH Közép-dunántúli Regionális Felügyelősége
Felügyelőség székhelye: Székesfehérvár
Illetékességi területe: Fejér megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém megye
6. Közép-magyarországi Régió
NFH Közép-magyarországi Regionális Felügyelősége
Felügyelőség székhelye: Budapest
Illetékességi területe: Budapest, Pest megye
7. Nyugat-dunántúli Régió
NFH Nyugat-dunántúli Regionális Felügyelősége
Felügyelőség székhelye: Győr
Illetékességi területe: Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye
6.1. Az ellenőrzés hatóköre
A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a fogyasztóvédelmi törvényben és – a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével – a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén.
A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a különböző jogszabályokban fogyasztóvédelmi rendelkezésként meghatározott rendelkezések betartását, és – ha a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik – eljár azok megsértése esetén.
Ezen túlmenően a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi
– az áru fogyasztók számára való értékesítésére,
– a fogyasztóknak forgalmazott termék minőségére, összetételére, csomagolására, megfelelőségértékelésére, megfelelőségi jelölésére,
– a fogyasztóknak értékesítésre szánt, illetve értékesített áru mérésére, hatósági árára vagy egyébként kötelezően megállapított árára,
– a fogyasztói panaszok intézésére,
– a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézésére,
– a termék forgalmazása vagy szolgáltatás nyújtása során az egyenlő bánásmód követelményére, továbbá
– a fogyasztók tájékoztatására
vonatkozó rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén.
A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a fogyasztói szerződés megkötésénél alkalmazott vagy e célból nyilvánosan megismerhetővé tett általános szerződési feltételeket abban a tekintetben, hogy azok nem tartalmaznak-e a jóhiszeműség és tisztesség követelményébe ütközően a szerződéses jogokat és kötelezettségeket egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára megállapító feltételt.
6.2. A hatóság eljárása
A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
A fogyasztóvédelmi hatóság eljárását az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében ügyfélként kezdeményezhetik a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek.
6.2.1. Elévülés
A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása a jogsértés bekövetkezését követő három éven túl nem indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.
6.2.2. Intézkedések, szankciók
Ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset összes körülményeinek - így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny - figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg:
– elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
– megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,
– határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a vállalkozást azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a fogyasztóvédelmi hatóságot,
– a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti, vagy megtilthatja az áru forgalmazását, illetve értékesítését,
– elrendelheti a fogyasztó életére, egészségére, testi épségére veszélyes termék forgalomból való kivonását vagy visszahívását,
– elrendelheti a fogyasztó életére, egészségére, testi épségére veszélyes termék megsemmisítését a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével,
– a jogszerű állapot helyreállításáig terjedő időtartamra elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes bezárását, ha az a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének védelme vagy a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges,
– a jogsértés megállapításától számított legfeljebb egy évig megtilthatja az alkoholtartalmú ital, a dohánytermék, illetve a szexuális termék forgalmazását, e rendelkezések ismételt megsértése esetén pedig elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet legfeljebb harminc nap időtartamra történő ideiglenes bezárását, illetve
– fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.
A jogkövetkezmények együttesen is megállapíthatók.
A szankciók alkalmazásában a jogsértés súlyát különösen a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége, a jogsértéssel érintett áruk értéke, valamint az alapozhatja meg, hogy a vállalkozás tevékenységét az annak megkezdéséhez és folytatásához jogszabályban előírt egyéb feltételekkel végzi-e.
6.2.2.1. Bírság
A bírság összege 15 ezer forinttól
a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező vállalkozás esetében a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 100 millió forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb 2 milliárd forintig,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében 500 ezer forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, az Szt. hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 5 millió forintig
terjedhet.
A nettó árbevételt a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy az egyszerűsített éves beszámoló (a továbbiakban együtt: beszámoló) szerinti nettó árbevétel alapján kell meghatározni. Ha a vállalkozás működési ideje egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Ha a vállalkozásnak a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételéről nem áll rendelkezésre hitelesnek tekinthető információ, a bírság minimális és maximális összegének meghatározásakor az utolsó hitelesen lezárt üzleti év nettó árbevétele az irányadó. Beszámolóval még nem rendelkező, újonnan alapított vállalkozás esetében az eljárás megindításának évére vonatkozó üzleti tervet, ennek hiányában a vállalkozás által a hatóság felhívására közölt, az Szt.-nek a közbenső mérleg készítésére vonatkozó szabályai szerint az eljárás megindításának napjával mint fordulónappal kiszámított nettó árbevételt kell figyelembe venni.
Az alábbi a)-d) pontban meghatározott vállalkozások tekintetében nettó árbevételként a következőket kell figyelembe venni:
a) biztosító esetén a bruttó biztosítási díjak,
b) befektetési vállalkozás esetén a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeinek, a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeinek, valamint a nem forgalmazási pénzügyi műveletek bevételeinek összege,
c) magánnyugdíjpénztár és önkéntes nyugdíjpénztár esetén a működési tevékenységet szolgáló tagdíjbevételek, önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár esetén a működési alap tagdíjbevételei, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény esetében pedig a működési tevékenységet szolgáló foglalkoztatói és tagi befizetéseknek az összege,
d) hitelintézet és pénzügyi vállalkozás esetén az alábbi bevételi tételek összege:
da) kapott kamatok és kamatjellegű bevételek,
db) bevételek értékpapírokból,
dc) kapott (járó) jutalék- és díjbevételek,
dd) pénzügyi műveletek nettó eredménye, ha pozitív,
de) egyéb üzleti tevékenységből származó bevétel.
Ha a vállalkozás a beszámolóban az adatokat devizában adja meg, a forintra történő átszámításkor a Magyar Nemzeti Bank által megállapított, a vállalkozás üzleti évének lezárásakor – újonnan alapított vállalkozás esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján – érvényes hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.
A fogyasztóvédelmi hatóság minden esetben bírságot szab ki, ha
– a fogyasztóvédelmi hatóságnak a jogsértést megállapító jogerős határozatában a vállalkozás számára előírt kötelezettség teljesítésére megállapított határnap elteltét, illetve határidő lejártát követő hat hónapon belül a vállalkozás – amennyiben a jogsértést telephelyen követték el, ugyanazon a telephelyen – ugyanazon jogszabályi rendelkezést ismételten megsértette,
– a jogsértés a fogyasztók életét, testi épségét, egészségét sérti vagy veszélyezteti, vagy a fogyasztók széles körét érinti, továbbá
– a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértésére került sor.
A jogerősen kiszabott bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A bírság és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozás.
6.2.3. Hatósági szerződés
A fogyasztóvédelmi hatóság a jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással, és magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a fogyasztóvédelmi rendelkezésekkel.
Nincs helye szankciók alkalmazásának a fogyasztóvédelmi hatósággal hatósági szerződést kötő ügyféllel szemben a szerződésben megállapított teljesítési határidőn belül elkövetett olyan jogsértés miatt, amelynek megszüntetése érdekében a szerződés megkötésére sor került.
6.2.4. Normatív utasítás
A fogyasztóvédelemért felelős miniszter a jogkövetkezmények alkalmazásának elveiről a fogyasztóvédelmi hatóság számára normatív utasítást ad ki. Az utasítást a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
6.2.5. Adatközlési kötelezettség
A hatósági ellenőrzés, illetve a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során a vállalkozás köteles közölni a tevékenységével kapcsolatos – az ellenőrzés lefolytatásához, illetve az érdemi döntéshez szükséges – adatokat. Ha a vállalkozás ezen adatokat a fogyasztóvédelmi hatóság felhívására nem közli, vagy valótlan adatot közöl, vele szemben eljárási bírság kiszabásának van helye.
6.2.6. Mintavétel
A fogyasztóvédelmi hatóság – jegyzőkönyv felvétele mellett – jogosult minta és ellenminta vételére a termék biztonságosságának, minőségének, illetve összetételének vizsgálata céljából. A minta költségét is tartalmazó mintavételi költség, továbbá a laboratóriumi, illetve az egyéb vizsgálatok költsége eljárási költség.
Az eljárás költségét a jogsértésért felelős vállalkozás viseli, ha a minta az előírt követelményeknek nem felel meg.
6.2.7. Próbavásárlás
A fogyasztóvédelmi hatóság termék vagy szolgáltatás tekintetében próbavásárlást végezhet. A próbavásárláshoz a fogyasztóvédelmi hatóság közreműködő személyt vehet igénybe. A közreműködő személy részére a közreműködést igénybe vevő fogyasztóvédelmi hatóság megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő személy nevét, továbbá azt, hogy mely vállalkozásnál milyen típusú ellenőrzésben vehet részt. A közreműködő személyre az ügyintézőre vonatkozó kizárási szabályokat kell alkalmazni.
Próbavásárlás esetén a fogyasztóvédelmi hatóság az ellenőrzési jogosultságát a próbavásárlás befejezésekor igazolja.
Termék próbavásárlását követően az ellenőrzési jogosultság igazolásakor a vállalkozás képviseletében eljáró személy a termék visszavétele mellett köteles annak árát visszatéríteni.
Szolgáltatás próbavásárlása esetén a szolgáltatás díja eljárási költség, amelyet a jogsértésért felelős vállalkozás visel, ha a szolgáltatás az előírt követelményeknek nem felelt meg.
6.2.8. Előzetes végrehajthatóság
A fogyasztóvédelmi hatóság az ügydöntő határozatának meghozataláig terjedő időtartamra végzésében halaszthatatlan okból azonnali hatállyal elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, a jogszerű állapot helyreállításáig terjedő időtartamra elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes bezárását, ha az a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének védelme, vagy a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges. E döntését a fogyasztóvédelmi hatóság soron kívül hozza meg.
A fogyasztóvédelmi hatóság elsőfokú döntését fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilváníthatja
– a fogyasztóvédelmi törvény 47. §-a (1) bekezdésének h) pontja szerinti jogkövetkezmény megállapítása esetén (a jogsértés megállapításától számított legfeljebb egy évig megtiltja az alkoholtartalmú ital, a dohánytermék, illetve a szexuális termék forgalmazását, e rendelkezések ismételt megsértése esetén pedig elrendeli a jogsértéssel érintett üzlet legfeljebb harminc nap időtartamra történő ideiglenes bezárását),
– környezetvédelmi okból,
– a fogyasztók testi épségének, egészségének védelme érdekében, továbbá
– a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében.
A bíróság a fogyasztóvédelmi hatóság határozatát megváltoztathatja.
6.3. A határozat nyilvánosságra hozatala
A fogyasztóvédelmi hatóság határozatát - jogorvoslatra tekintet nélkül – közzéteszi, ha
– a határozat fellebbezésre tekintet nélkül történő végrehajtását rendelte el,
– a határozathozatalra azért került sor, mert a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja, hogy a vizsgált termék nem felel meg a biztonságossági követelményeknek, vagy
– a jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes bezárását vagy az áru forgalmazásának, illetve értékesítésének megtiltását rendelte el.
A fogyasztóvédelmi hatóság közzéteszi azt a végzését is, amelyben azonnali hatállyal elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, a jogszerű állapot helyreállításáig terjedő időtartamra elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes bezárását, ha az a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének védelme vagy a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges.
A fogyasztóvédelmi hatóság a jogerős határozatát is közzéteszi.
A határozat, illetve a végzés közzététele a fogyasztóvédelmi hatóság honlapján, továbbá – amennyiben szükséges – a fogyasztóvédelmi hatóság által célszerűnek tartott egyéb módon történik. A közzétett döntésről a fogyasztóvédelmi hatóság a nemzeti hírügynökséget is tájékoztathatja.
A közzétett dokumentumnak tartalmaznia kell:
a) a közzététel napját,
b) a közzététel e törvény szerinti jogcímét,
c) a jogerő beálltára vagy annak hiányára történő utalást,
d) az eljáró hatóság megnevezését,
e) az ügy számát és tárgyát,
f) a jogsértő vállalkozás nevét és székhelyét,
g) a megállapított tényállást,
h) a megsértett jogszabályi rendelkezések megjelölését,
i) a határozat, illetve a végzés rendelkező részét, ide nem értve jogerős határozat, végzés esetén a jogorvoslatról szóló rendelkezést, valamint
j) a határozattal, illetve végzéssel szembeni jogorvoslati eljárás tényét.
A fogyasztóvédelmi hatóság a jogorvoslat során hozott és a közzétett határozat, illetve végzés érdemében változást eredményező döntés tudomására jutásakor – a határozat, illetve végzés közzétételével megegyező módon – közzéteszi:
– a jogorvoslattal érintett határozatra, illetve végzésre vonatkozó (5) bekezdés szerinti információkat,
– a jogorvoslat során hozott döntést, annak rövid indokolását, valamint
– a közzététel napját.
A fogyasztóvédelmi hatóság a közzétett információkat a közzétételtől számított hat hónap elteltével honlapjáról eltávolítja.
