4.1. Használati és kezelési útmutató
Jogszabályban meghatározott termék csak használati és kezelési útmutatóval forgalmazható. Az ilyen használati és kezelési útmutatóban a fogyasztót magyar nyelven, közérthetően és egyértelműen tájékoztatni kell a termék rendeltetésszerű használatának, felhasználásának, eltarthatóságának és kezelésének módjáról.
A termékhez csatolt magyar nyelvű használati és kezelési útmutatónak tartalmaznia kell mindazt az információt, amelyet a gyártó által csatolt idegen nyelvű használati és kezelési útmutató tartalmaz.
4.2. A megfelelőség értékelése
Azok a termékek, amelyekre vonatkozóan jogszabály megfelelőségértékelési kötelezettséget ír elő, csak az előírt mód szerinti megfelelőségi tanúsítvánnyal, megfelelőségi nyilatkozattal, illetve megfelelőségi jelöléssel együtt forgalmazhatók.
4.3. Az ár feltüntetése
A fogyasztót írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról. Nem kell alkalmazni ezt a szabályt az árverés útján értékesítendő termékre, ha annak kikiáltási (induló) árát az árverési tájékoztató meghatározza.
Az eladási árat, az egységárat, illetve a szolgáltatás díját egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni.
Az eladási árat és az egységárat, illetve – határon átnyúló szolgáltatásnyújtás kivételével – a szolgáltatás díját forintban kifejezve fel kell tüntetni. A termék eladási áraként és egységáraként, illetve a szolgáltatás díjaként a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni.
Ha a termékre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció megjelöli a termék eladási árát, az egységárat is meg kell adni. Több eladási ár vagy szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén a vállalkozás köteles a feltüntetett legalacsonyabb eladási ár vagy szolgáltatási díj felszámítására.
A fogyasztói forgalomba kerülő áruk és szolgáltatások árának feltüntetésének szabályait a 7/2001. (III. 29.) GM rendelet tartalmazza. Minden áru eladási árát fel kell tüntetni az árun, vagy ha ez értelmetlen, az áru mellett kifüggesztett árjegyzéken. Az ömlesztett árun csak az egységárat kell feltüntetni a mértékegységgel együtt.
Az eladási árat elegendő az áru mellett kifüggesztett árjegyzéken feltüntetni, különösen az 50 g, 50 ml vagy 5 cm alatti csomagolási egységű vagy méretű, az automatákból árusított, illetve a csomagolatlanul értékesített áruk, valamint a különleges ajánlatok esetén.
Minden áru egységárát, ha az nem egyezik meg az áru eladási árával, fel kell tüntetni az árun, vagy ha ez értelmetlen, az áru mellett kifüggesztett árjegyzéken.
Nem kell az egységárat feltüntetni:
– az 50 g, 50 ml vagy 5 cm alatti csomagolási egységű vagy méretű,
– az automatákból árusított,
– az egy csomagban lévő, készletben árusított,
– a különleges díszcsomagolású,
– az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvényben meghatározott élelmiszerek esetén az ételek készítéséhez egy csomagban összeállított árukon.
A töltőtömeg egységárának feltüntetése is elegendő, ha a jogszabályban meghatározott előre csomagolt áruk forgalomba hozatalára vonatkozó rendelkezések a nettó tömeg mellett a töltő- (lecsepegtetéssel meghatározott) tömeg feltüntetését is előírják.
Minden olyan, a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvényben (Grtv.) meghatározott reklámban, amelyben az áru eladási árát feltüntetik, fel kell tüntetni az egységárat is. Különleges ajánlat reklámjában elegendő a fogyasztó által az ajánlat alapján fizetendő eladási árhoz tartozó egységárat feltüntetni.
Az egységárat a csomagolatlanul értékesített áruk esetében a tárolóedényen, illetve a polcon az áru megnevezésére és a mennyiségi egységére vonatkozóan jól azonosíthatóan kell feltüntetni.
Az egységárat
– a térfogatra árult áruknál literenként (Ft/l) vagy – ha ez az összehasonlítást megkönnyíti – milliliterenként (Ft/ml), illetve köbméterenként (Ft/m3),
– a tömegre árult áruknál kilogrammonként (Ft/kg) vagy tonnánként (Ft/t),
– a hosszúságra árult áruknál méterenként (Ft/m),
– a felületre árult áruknál négyzetméterenként (Ft/m2),
– a kizárólag darabra árult áruknál darabonként (Ft/db) kell feltüntetni.
A gépjármű-üzemanyagok közül legalább az MSZ EN 228 szabvány szerinti 95-ös és 98-as oktánszámú motorbenzin, valamint az MSZ EN 590 szabvány szerinti dízel/gázolaj egységárait – az üzemanyagtöltő állomás területén, vagy más arra alkalmas helyen, oszlopon vagy táblán – olyan magasságban és méretben is fel kell tüntetni, hogy az a fogyasztók számára a közlekedési útvonalról jól olvasható legyen.
A szolgáltatások díját a szolgáltatás nyújtásának vagy kínálásának helyén, jól látható módon kell feltüntetni. Amennyiben a szolgáltatás jellegéből adódóan a szolgáltatás díjának feltüntetése nem lehetséges, a szolgáltatásnyújtás megkezdése előtt kell a fogyasztót a szolgáltatás díjáról tájékoztatni.
4.4. Csomagolás
A terméket úgy kell csomagolni, hogy a csomagolás óvja meg a termék minőségét, könnyítse meg szállítását, ne befolyásolja hátrányosan a termék minőségét vagy mennyiségét.
4.4.1. Környezetvédelmi megfelelőség
A csomagolások környezetvédelmi megfelelősége igazolásának szabályait a 91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet tartalmazza. A környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés nem mentesít a csomagolásra vonatkozó, más jogszabályokban előírt követelmények teljesítése alól. A csomagolás, illetve a csomagolás-összetevő környezetvédelmi követelményeknek való megfelelése a honosított, összehangolt szabványoknak való megfelelés alapján vagy azokkal egyenértékű módon igazolható. Az igazolás a csomagolás-összetevők esetén annak előállítója, teljes csomagolás esetén a gyártó feladata. A gyártó a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés igazolása céljából a rendelet 1. mellékletében meghatározott tartalmú összesített gyártói megfelelőségi nyilatkozatot köteles kiállítani.
A gyártó az összesített gyártói megfelelőségi nyilatkozat elkészítéséhez az egyes csomagolás-összetevők előállítója által a rendelet 2. mellékletében meghatározott tartalommal kiállított megfelelőségi igazolásokat is felhasználja.
4.4.2. Előállítás, jelölés
A csomagolás előállítására és jelölésére vonatkozó követelményeket a 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet szabályozza. Nem forgalmazható olyan csomagolás, illetve nem helyezhető el termék olyan csomagolásban, amelyben, illetve amelynek csomagolásában, illetve annak összetevőiben a nehézfém összesített koncentrációja a 0,01 tömegszázalékot meghaladja.
E tilalom nem terjed ki:
– az ólomkristály csomagolásra;
– a csomagolási célú üvegre, ha a fenti határérték túllépését kizárólag az előállításhoz felhasznált anyagában hasznosított üvegcserép nehézfémtartalma okozza, és az üveggyártási folyamat során nehézfém szándékos hozzáadására nem került sor;
– a műanyag ládára, illetve raklapra, ha anyagában történő hasznosítás eredményeként állítják elő.
Utóbbi esetben a tilalom akkor nem áll fenn, ha
– csomagolási hulladéknak minősülő műanyag alapanyagú láda, raklap felhasználására kerül sor,
– az új alapanyag tömege a felhasznált hulladék tömegének 20%-át nem haladja meg,
– nehézfémet a gyártás során nem használnak fel,
– az előállított műanyag ládák és raklapok olyan elosztó, illetve hasznosító rendszerbe kerülnek, ahol élettartamuk alatt a rendszerben maradásuk 90%-os arányban biztosított, és
– a műanyag ládák és raklapok felhasználására egyedi nyilvántartás alapján kerül sor.
Nem hozható forgalomba olyan csomagolás, amely nem felel meg a rendelet 1. számú mellékletében foglalt lényegi követelményeknek. A csomagolás összetételére, valamint újrahasználható, hasznosítható (ideértve az anyagában történő hasznosítást is) jellegére vonatkozó lényegi követelményeket is az 1. számú melléklet tartalmazza.
A lényegi követelményeknek megfelel az a csomagolás, amely esetében az 1. számú melléklet 4. pontjában meghatározott szabványokban foglaltak teljesülnek.
A gyártó a csomagolás anyagára, hulladékára, illetve a csomagolási hulladék kezelési módjára utaló azonosító jelölést (azonosítást) alkalmazhat. Amennyiben a gyártó az azonosításról döntött – a jogszabályban meghatározott egyéb jelöléseken kívül –, kizárólag a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott azonosítási rendszert, illetve módokat alkalmazhatja. Az ennek meg nem felelő vagy megtévesztő azonosításokat, jelöléseket – a forgalomba hozatal előtt – el kell távolítani a csomagolásról.
A csomagoláson vagy a csomagoláshoz rögzített címkén – a jogszabályban meghatározottakon túlmenően – az azonosításnak
– jól láthatónak,
– tartósnak, valamint
– a csomagolás felnyitása után is jól olvashatónak
kell lennie.
4.5. Felelősségi szabályok
A használati és kezelési útmutatóra, a megfelelőség értékelésére, valamint a csomagolásra vonatkozó rendelkezések megtartására a gyártó, az ár feltüntetésére vonatkozó rendelkezések megtartására a forgalmazó, illetve a szolgáltatást értékesítő vállalkozás köteles. Ha a gyártó nem tesz eleget e kötelezettségeinek, a forgalmazó köteles azt pótolni.
Az eljáró hatóság felhívására a vállalkozás köteles igazolni, hogy a használati és kezelési útmutatóra, a megfelelőség értékelésére, a csomagolásra, illetve az árfeltüntetésre vonatkozó kötelezettségeinek eleget tett.
A fogyasztó, ha nem kapta meg a jogszabályban előírt használati és kezelési útmutatót, illetve megfelelőségi tanúsítványt vagy megfelelőségi nyilatkozatot, annak pótlását a forgalmazótól is kérheti, függetlenül attól, hogy az megnevezte-e a gyártót.
A fenti szabályok nem érintik a forgalmazónak a gyártóval szemben érvényesíthető igényeit.
