3.1. A szerződés érvényessége
A fogyasztásikölcsön-szerződés érvényességéhez a szerződés írásba foglalása és egy példányának a fogyasztó részére történő átadása szükséges.
3.1.1. Kötelező tartalmi elemek
Semmis az a fogyasztásikölcsön-szerződés, amely nem tartalmazza
– a szerződés tárgyát képező termék vagy ingatlan meghatározását,
– a szerződés alapján fizetendő ár meghatározását,
– a tulajdonjog átszállásának időpontját és feltételeit,
– a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét,
– az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót,
– az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutató módosításának feltételeit, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást,
– a részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat,
– ha a termék vagy az ingatlan ára a szerződés időtartama alatt változhat, a változás feltételeit, illetve azt az összeget, melynek elérése esetén a fogyasztó hátrányos következmények nélkül elállhat a szerződéstől.
A vállalkozás köteles tájékoztatni a fogyasztót a fogyasztásikölcsön-szerződés megkötésekor minden olyan szerződési feltételről, amely jogszabály alapján válik a szerződés részévé.
3.1.2. Egyoldalú semmisség
A fogyasztásikölcsön-szerződésre vonatkozó szabályoktól a fogyasztó hátrányára eltérő szerződési kikötés semmis. A szerződés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
3.2. Engedményezés
A Ptk. szerint a jogosult a követelését szerződéssel másra átruházhatja. Ez az úgynevezett engedményezés. Nem lehet engedményezni a jogosult személyéhez kötött, valamint azokat a követeléseket, amelyek engedményezését jogszabály kizárja. Az engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell; a kötelezett az értesítésig jogosult az engedményezőnek teljesíteni.
Ha a kötelezettet az engedményező értesíti, a kötelezett az értesítés után csak az új jogosultnak (engedményes) teljesíthet; az engedményestől származó értesítés esetén a kötelezett követelheti az engedményezés megtörténtének igazolását. Ennek hiányában csak a saját veszélyére teljesíthet annak, aki engedményesként fellépett.
Az engedményezéssel az engedményes a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is. A kötelezettnek az engedményezésről való értesítése az elévülést megszakítja.
A kötelezett az engedményessel szemben érvényesítheti azokat a kifogásokat, és beszámíthatja azokat az ellenköveteléseket is, amelyek az engedményezővel szemben az értesítéskor már fennállt jogalapon keletkeztek.
Fogyasztásikölcsön-szerződés esetében e szabályoktól a fogyasztó hátrányára eltérni nem lehet.
3.3. Csekk, váltó
A fogyasztó nem kötelezhető arra, hogy a vállalkozásnak a fogyasztásikölcsön-szerződésből származó követelései ellenében váltókötelezettséget vállaljon. A vállalkozás a fogyasztásikölcsön-szerződésből származó követelése biztosítására csekket a fogyasztótól nem fogadhat el.
A fogyasztó bármikor követelheti a vállalkozástól az olyan váltó vagy csekk visszaadását, amelyet a fentiekkel ellentétben bocsátott ki. A vállalkozás felel minden olyan kárért, amely a fogyasztót az említett tilalomba ütköző váltó- vagy csekk-kibocsátással összefüggésben érte.
3.4. Teljes hiteldíj
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerint a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződésnek tartalmaznia kell az éves százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót. A teljes hiteldíj a fogyasztó által a kölcsönért fizetendő terhelés, amely tartalmazza a kamatokat, folyósítási jutalékokat és minden egyéb – a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan fizetendő – költséget.
A teljes hiteldíjmutató az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és teljes hiteldíj egyenlő az ügyfél által a folyósításkor a pénzügyi intézménynek fizetett költségekkel csökkentett hitelösszeggel.
Ha a fogyasztási kölcsönt nyújtó vállalkozás, illetve a vállalkozás által nyújtott fogyasztási kölcsönt közvetítő harmadik személy kereskedelmi kommunikációjában szerepel a fogyasztási kölcsön kamata, bármilyen költsége vagy törlesztőrészlete, vagy ezekkel összefüggésbe hozható bármely utalás, közvetlenül ezt követően az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót is fel kell tüntetni legalább ugyanakkora méretben és megegyező megjelenítésben, illetőleg jól érthetően el kell hangoznia.
3.5. Teljesítés lejárat előtt
A fogyasztóvédelmi törvény szerint fogyasztásikölcsön-szerződés esetében a fogyasztó minden esetben élhet a lejárat előtti teljesítés jogával. Ebben az esetben a vállalkozás köteles a hiteldíjat arányosan csökkenteni. Ezzel némiképp ellentétben áll a 1996. évi CXII. törvény, amely úgy rendelkezik, hogy fogyasztási kölcsön esetében az ügyfél – a szerződés megszüntetése érdekében – minden esetben élhet a határidő (lejárat) előtti teljesítés (törlesztés) jogával. Ha a fogyasztó él e jogával, a hitelező köteles a hiteldíjat arányosan csökkenteni. E megfogalmazás szűkíti a fogyasztóvédelmi törvény adta lehetőséget, hiszen csak a szerződés megszüntetése érdekében engedi meg az előtörlesztést. Álláspontunk szerint a fogyasztóvédelmi törvény az irányadó, különösen ha figyelembe vesszük a Ptk.-nak azt a rendelkezését, amely szerint a pénztartozás jogosultja a határnapot megelőzően, illetőleg a határidő kezdete előtt felajánlott teljesítést is köteles elfogadni; ilyenkor a teljesítés és a lejárat közötti időre kamat vagy kártalanítás nem jár. A feleknek az ilyen kamatra vagy kártalanításra vonatkozó megállapodása – jogszabály engedélye hiányában – semmis; a semmisség a szerződés egyéb rendelkezéseire nem hat ki.
3.6. Visszatartási jog szerződésszegés miatt
Ha a fogyasztó a kölcsönt olyan, a hitelező és az áru vagy szolgáltatás értékesítője közötti előzetes megállapodásra tekintettel kapja, amelynek értelmében a fogyasztónak kizárólag az adott hitelező nyújthat kölcsönt az értékesítőtől áru vásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére, és
– az értékesítő a fogyasztóval kötött szerződés teljesítésével késedelembe esik vagy hibásan teljesít, és
– a fogyasztó késedelemből, illetve hibás teljesítésből eredő követeléseinek az értékesítő nem tett határidőben eleget,
a fogyasztó a fogyasztásikölcsön-szerződés alapján esedékessé váló fizetést visszatarthatja az igénye kielégítéséig. Erre az időszakra kamat nem számítható fel. A visszatartási jog gyakorlását megalapozó körülményekről a fogyasztó az erre vonatkozó okiratok megküldésével köteles írásban tájékoztatni a hitelezőt. A visszatartási jog a tájékoztatást követően illeti meg a fogyasztót.
Ha a fogyasztó a szerződéstől az értékesítő szerződésszegése miatt eláll, egyúttal jogosult a fogyasztásikölcsön-szerződéstől is elállni. Az elállás alapján a hitelező köteles a fogyasztó által addig kifizetett összeget azonnal visszafizetni. A hitelező az általa folyósított kölcsön visszafizetését csak az értékesítőtől követelheti, kivéve ha az a vételárat a fogyasztónak visszafizette. A fogyasztótól az elállásra, illetve az eredeti állapot helyreállítására tekintettel kamat, költség, kártérítés nem követelhető.
A fenti rendelkezést nem kell alkalmazni azokra a hitelmegállapodásokra,
– amelyek összege hatvanezer forintnál kisebb, vagy hatmillió forintnál nagyobb,
– amelyek alapján a fogyasztónak a hitelt vagy három hónapot meg nem haladó időszak alatt, vagy tizenkét hónapot meg nem haladó időszak alatt legfeljebb négy fizetési részletben kell visszafizetni,
– amelyeket közokiratba foglaltak,
– amelyeket ingatlanon kikötött jelzálogjog fedezete mellett kötöttek.
