A fogyasztóvédelem általános polgári jogi alapjait követően rátérünk a fogyasztóvédelem részletes szabályainak ismertetésére. Ezek az előírások a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben találhatók.
A fogyasztóvédelmi törvénynek a fogyasztói érdekvédelmet biztosító rendelkezései közül először a fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelmét vizsgáljuk. E szabályokat az olyan termékre kell alkalmazni, amelyet a fogyasztóknak szántak, vagy bár nem erre a célra szánták, de fogyasztók által ésszerűen előre láthatóan használható, és gazdasági tevékenység keretében új, használt vagy helyreállított állapotban forgalmaznak. Az alább ismertetendő szabályokat megfelelően alkalmazni kell a szolgáltatás nyújtása során, azzal összefüggésben forgalmazott termékre is.
Nem kell alkalmazni e rendelkezéseket, ha a forgalmazó a termék forgalmazásakor egyértelműen közli a fogyasztóval, hogy
– a termék régiség, vagy
– a terméket használat előtt meg kell javítani, rendbe kell hozni, illetve helyre kell állítani.
A termék biztonságosságával összefüggő szabályok alkalmazásában az minősül fogyasztónak, akinek – önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül – fogyasztás vagy használat céljából a terméket forgalmazzák. Gyártó az értékesítési láncban részt vevő valamennyi egyéb olyan vállalkozás, amelynek a tevékenysége a termék biztonságosságát befolyásolhatja. Forgalmazó az értékesítési láncban részt vevő valamennyi vállalkozás, feltéve hogy tevékenysége a termék biztonsági jellemzőit nem befolyásolja.
2.1. A termék biztonságossága
Csak biztonságos termék forgalmazható. A gyártó köteles gondoskodni a termék biztonságosságáról. Ebből fakadóan a forgalmazó nem forgalmazhat olyan terméket, amelyről tudja, vagy a rendelkezésére álló tájékoztatás vagy szakmai ismeret alapján tudnia kellene, hogy nem biztonságos.
A termék akkor biztonságos, ha a fogyasztó életét, egészségét, testi épségét a rendeltetésszerű vagy az ésszerűen elvárható használat mellett – ideértve a használhatóság időtartamát, valamint az üzembe helyezési, beszerelési, karbantartási előírások betartását – nem, vagy csak a rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával járó legkisebb mértékben veszélyezteti.
A termék biztonságosságát elsősorban a következők alapján kell megítélni:
– a termék (összetétele, csomagolása, valamint összeszerelésére, beszerelésére és karbantartására, felhasználására vonatkozó előírások) alapvető ismérvei,
– a terméknek más termékre gyakorolt – az együttes használat során ésszerűen várható – hatásai,
– a termék külső megjelenítése, címkézése, használati és kezelési útmutatója, hulladékkezelési vagy más tájékoztatója,
– a termék használatának hatása a fokozott veszélynek kitett – különösen a gyermek- és az időskorú – fogyasztókra.
Ha jogszabály vagy közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus a termék meghatározott tulajdonságai tekintetében biztonságossági követelményeket határoz meg, az e követelményeknek megfelelő terméket az ilyen tulajdonságok tekintetében biztonságosnak kell tekinteni. A honosított, harmonizált szabványban meghatározott biztonságossági követelményeknek megfelelő termék biztonságosságát a szabványban meghatározott tulajdonságok tekintetében vélelmezni kell.
A termék biztonságosságának megítélését nem befolyásolja önmagában az a tény, hogy később esetleg nagyobb biztonságot nyújtó termék kerül forgalomba.
2.2. A forgalmazó ellenőrzési kötelezettsége
A forgalmazó köteles elősegíteni az általa forgalmazott termék biztonságosságának ellenőrzését, és a veszélyek elkerülése érdekében a gyártókkal és a hatóságokkal együttműködni. Ennek során köteles különösen
– a termék által jelentett veszélyekre vonatkozó tájékoztatás továbbadására,
– a termék származási helyének megállapításához és forgalmazásának nyomon követéséhez szükséges dokumentáció megőrzésére és rendelkezésre bocsátására, valamint
– annak biztosítására, hogy a gyártó a forgalmazott termék biztonságosságát ellenőrizhesse.
Az a gyártó vagy forgalmazó, akinek a rendelkezésére álló tájékoztatás vagy szakmai ismeret alapján tudnia kell, hogy az általa forgalmazott termék nem felel meg a törvényben meghatározott biztonságossági követelménynek, köteles haladéktalanul tájékoztatni a hatáskörrel rendelkező hatóságot, egyidejűleg rendelkezésére bocsátani különösen a fogyasztókat érintő veszély elhárítására tett intézkedéseire vonatkozó adatokat.
2.3. A gyártó figyelmeztetési kötelezettsége
Ha a kockázat figyelmeztetés nélkül nem észlelhető azonnal, a gyártó köteles a fogyasztót írásban figyelmeztetni olyan módon, hogy a fogyasztó felmérhesse a termék rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával járó veszélyt, illetve megtehesse a veszély elleni óvintézkedéseket. A figyelmeztetés nem mentesíti a gyártót és a forgalmazót a termék biztonságosságával kapcsolatos kötelezettségei alól.
A gyártó köteles a forgalmazott termékkel kapcsolatos kockázati tényezőket felmérni, és megtenni a megelőzésükhöz, illetve az elhárításukhoz szükséges intézkedéseket, így különösen
– a terméket azonosításra alkalmas jelöléssel ellátni,
– a forgalmazott termék biztonságosságát mintavétel útján rendszeresen ellenőrizni,
– a termék biztonságosságával kapcsolatos kifogásokat kivizsgálni,
– a forgalmazót az ellenőrzések megállapításairól tájékoztatni,
– a nem biztonságos terméket a forgalomból kivonni, illetve visszahívni.
2.4. Biztonságossági követelmények
Az áruk és a szolgáltatások biztonságosságára és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásra vonatkozó szabályokat a 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet tartalmazza. E rendelet hatálya az árukra, valamint a szolgáltatás nyújtása során a fogyasztó számára nyújtott vagy elérhetővé tett árukra terjed ki.
Az áruk biztonságosságának követelményeit jogszabály, nemzetközi szabvány, európai szabvány, illetve nemzeti szabvány határozza meg. Ennek részleges vagy teljes hiányában az áru általános biztonsági követelményeknek való megfelelését a következők figyelembevételével kell értékelni:
– az Európai Bizottságnak a termékbiztonság értékeléséről szóló iránymutatásokat megállapító ajánlásai,
– az érintett ágazatban hatályos szakmai termékbiztonsági követelményrendszer,
– a tudomány és a technika mindenkori állása szerinti egészségügyi, műszaki-technikai, valamint a biztonságossággal összefüggő ismeretek,
– a biztonságossággal összefüggő ésszerű fogyasztói elvárások.
A biztonságossági követelmények minden fogyasztónak szánt árura kiterjednek.
2.4.1. CE jelölés
A CE megfelelőségi jelölés a műszaki harmonizációs irányelvek alapján a megfelelőségértékelési eljárások különböző szakaszaiban alkalmazandó modulokról és CE megfelelőségi jelölés elhelyezéséről és használatáról szóló 93/465/EGK tanácsi határozat melléklete B. pontjának a)-c) alpontjában foglaltakat tanúsítja.
Tilos a CE megfelelőségi jelölés feltüntetése, ha az nem felel meg a fentieknek.
2.4.2. Nehezen felismerhető és ezért veszélyes áruk
Nem hozható forgalomba olyan áru, amelynek tényleges tulajdonsága nem ismerhető fel, és ezért veszélyezteti a fogyasztók egészségét és biztonságát. Ez arra az árura vonatkozik, amely az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény alapján
– nem minősül élelmiszernek, és külső megjelenítése - különösen formája, mérete, illata, színe –, továbbá csomagolása és címkézése alapján alkalmas arra, hogy a fogyasztók, különösen a gyermekkorúak az árut összetéveszthessék az élelmiszerekkel, vagy
– élelmiszernek minősül, és külső megjelenítése - különösen formája, mérete, illata, színe –, továbbá csomagolása és címkézése alapján valamely veszélyes, vagy elfogyasztásával, lenyelésével egyébként veszélyessé váló árura hasonlít, és ezáltal alkalmas arra, hogy a fogyasztók, különösen a gyermekkorúak ezen élelmiszert összetéveszthessék a valóban veszélyes, vagy elfogyasztásával, lenyelésével egyébként veszélyessé váló áruval.
2.4.3. A gyártók és forgalmazók információs kötelezettsége nem megfelelő áruk esetén
Amennyiben a gyártók vagy a forgalmazók tudják, vagy a birtokukban lévő információ és szakmai tudásuk alapján tudniuk kell, hogy az általuk gyártott, illetve forgalmazott áru a fogyasztókra nézve veszélyes, mivel az általános biztonsági előírásokkal összeegyeztethetetlen, az alábbi feltételek mellett haladéktalanul tájékoztatják erről az illetékes piacfelügyeleti hatóságot, különös tekintettel a fogyasztókat érintő veszély elhárítására tett intézkedésekre.
Súlyos veszély esetén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) központi szerve számára szóló értesítésnek legalább az alábbi információkra kell kiterjednie:
– az értesítési formanyomtatvány kitöltőjének azonosítását lehetővé tevő információk,
– az áru gyártójának azonosítását lehetővé tevő információk,
– az áru azonosítását lehetővé tevő információk, a forgalomba hozatal helyének megjelölésével,
– az áru mennyisége,
– az árut forgalmazó társaság megjelölése, ideértve az országban működő forgalmazási láncban szereplő valamennyi társaságot,
– az áru által jelentett veszély teljes körű leírása,
– az áru nyomon követése szempontjából jelentős valamennyi rendelkezésre álló információ,
– a fogyasztók számára jelentkező veszélyek elhárítása érdekében meghozott intézkedések leírása, ideértve azon intézkedéseket is, amelyeket a gyártók és a forgalmazók tettek.
2.4.4. Piacfelügyelet és ellenőrzés
Az NFH, illetve más piacfelügyeleti hatóságok ellenőrzik az áruk biztonságosságára vonatkozó követelmények betartását. Az NFH központi szerve feladatai ellátásához vizsgálólaboratóriummal rendelkezik, amely elvégzi, illetve elvégezheti a piacfelügyeleti tevékenységével kapcsolatos vizsgálatokat.
A piacfelügyeleti hatóságok a piacfelügyeleti ellenőrzés során jogosultak
– tájékoztatást kérni a gyártótól és a forgalmazótól,
– biztonságossági vizsgálatok elvégzése céljából jegyzőkönyv felvétele mellett a gyártótól és a forgalmazótól ingyenes mintát és ellenmintát venni,
– belépni az áru biztonságosságának ellenőrzéséhez szükséges valamennyi helyiségbe, telephelyre, akadályoztatás esetén a rendőrséget igénybe venni,
– az ellenőrzéshez szükséges valamennyi dokumentumot megtekinteni, és azokról másolatot készíteni,
– az ellenőrzés lefolytatásához szükséges hang- és képfelvételt készíteni,
– a biztonságossági vizsgálathoz szükséges időtartamra ideiglenes intézkedéssel az áru forgalmazását, reklámozását, illetve kiállításon való bemutatását megtiltani, ha az áru biztonságosságához alapos kétség fér.
A gyártó, a forgalmazó köteles
– az áruk piacfelügyeleti ellenőrzésére jogosult szervezetek kérésére azok feladatai ellátásához szükséges információkat megadni,
– az ellenőrzés és felügyelet, valamint az általuk forgalmazott áruk által jelentett veszélyek elkerülése érdekében tett intézkedések során együttműködni a piacfelügyeleti hatóságokkal,
– az elrendelt intézkedéseket végrehajtani.
2.4.4.1. Nyilvánosság
A piacfelügyeleti hatóságok a fogyasztók széles körét érintő vizsgálatok eredményét és tapasztalatait jogosultak nyilvánosságra hozni. A piacfelügyeleti hatóságok a rendelkezésükre álló, a fogyasztók egészségére és biztonságára veszélyes árukkal kapcsolatos információkat az átláthatóság követelményével összhangban, a piacfelügyeleti hatósági tevékenység akadályozása és sérelme nélkül a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik. A nyilvánosság számára különösen az áru azonosítását segítő, a veszély természetére és a meghozott intézkedésekre vonatkozó információkhoz való hozzáférést kell biztosítani.
Azok a piacfelügyeleti hatóságok, amelyek üzleti titoktartás alá eső információkhoz jutnak hozzá, gondoskodnak az információk védelméről. Az üzleti titoktartás nem akadályozhatja azt, hogy a piac megfigyelésére és felügyeletére irányuló tevékenységek hatékonyságának biztosítása szempontjából jelentős információkat az illetékes piacfelügyeleti hatóságok egymás, valamint a vizsgáló és tanúsító intézmények a piacfelügyeleti hatóságok tudomására hozzák.
2.4.4.2. Forgalomba hozatal, megfelelőségtanúsítás
A forgalomba hozatali engedélyezési eljárás és a megfelelőségtanúsítási kötelezettség alá eső áruk forgalomba hozatala során a piacfelügyeleti hatóságok ellenőrzik, hogy
– a forgalomba hozott áru rendelkezik-e hatósági engedéllyel vagy jogszabály alapján kijelölt vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezet által kiadott tanúsítvánnyal, szakvéleménnyel, illetve a gyártó által kiadott megfelelőségi nyilatkozattal,
– az áru megfelel-e a hatósági engedélyben, tanúsítványban, szakvéleményben vagy a megfelelőségi nyilatkozatban foglaltaknak.
A piacfelügyeleti hatóságok az ellenőrzés során áruazonosítást és más vizsgálatot végezhetnek, vagy végeztethetnek arra kijelölt, notifikált vagy akkreditált szervezettel.
2.4.4.3. Szankciók
Ha a piacfelügyeleti hatóságok a piacfelügyeleti ellenőrzés során megállapítják, hogy az áru nem felel meg a biztonságossági követelményeknek, jogosultak
– az áru használatából származó veszélyre vonatkozó figyelmeztető tájékoztatás elhelyezését előírni,
– széles körű tájékoztatást elrendelni úgy, hogy az áru használatából származó veszélyről időben és megfelelő módon (szükség esetén a rádió és a televízió műsorszolgáltatásában vagy sajtótermékben) a fogyasztók értesüljenek,
– az áru forgalomba hozatalát, illetve reklámozását korlátozni vagy megtiltani, és a tilalom betartásához szükséges kísérő intézkedéseket bevezetni,
– a már forgalomba hozott áru forgalomból való kivonását és az erről való tájékoztatást elrendelni,
– elrendelni az áru visszahívását, vagy – ha ez indokolt - a gyártókkal és a forgalmazókkal együttműködve megszervezni az árunak a fogyasztóktól történő visszahívását és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével történő megsemmisítését, valamint ellenőrizni ezek végrehajtását.
Visszahívásra végső esetben kerül sor, amennyiben a fennálló veszélyek elhárítására más intézkedések nem elégségesek, továbbá olyan esetben, amikor azt a gyártók és a forgalmazók szükségesnek tartják, vagy amennyiben azt az illetékes piacfelügyeleti hatóságok rendelik el.
Ha a piacfelügyeleti hatóságok vizsgálatuk során megállapítják, hogy az áru nem felel meg a biztonságossági követelményeknek, akkor a hatóság megállapítása a tételazonosítóval rendelkező áruk esetén az azonos tételazonosítóval legyártott, illetve forgalomba hozott mennyiségre vonatkozik; tételazonosítóval nem megjelölt áruk esetében pedig a teljes legyártott, illetve forgalomba hozott mennyiségre vonatkozik. Amennyiben a hiba természetéből adódóan a gyártó a már legyártott mennyiségre vonatkozóan utólag a veszélyforrást megszünteti, az ismételt forgalomba hozatalra csak módosított tételazonosító, illetve termékazonosító alkalmazásával kerülhet sor.
Amennyiben az áru valamely jellemzője nem felel meg a biztonságossági követelményeknek, a hatóság döntésének megfelelően a gyártó vagy az a forgalmazó, amelynél az árut vizsgálat alá vonták, köteles megfizetni a vizsgálati díjat.
Az áruk általános biztonsági előírások betartására vonatkozó kritériumoknak való megfelelése nem zárja ki, hogy a hatóságok az áru forgalomba hozatalának korlátozását, piacról történő kivonását vagy visszahívását rendeljék el, amennyiben azt állapítják meg, hogy az áru a megfelelés ellenére veszélyes.
2.4.4.4. KPIR, RAPEX
A piacfelügyeleti hatóságok kötelesek a tudomásukra jutott tények vagy körülmények alapján a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszeren (KPIR) keresztül haladéktalanul tájékoztatni az NFH központi szervét mindazon árukról, amelyek nem felelnek meg a biztonságossági követelményeknek. Az NFH a hatóságok által végzett piacfelügyeleti ellenőrzéssel kapcsolatos adatokat és beszerzett dokumentumokat a KPIR-ben feldolgozza és nyilvántartja.
A KPIR számítógépes rendszer. Az adatbázis tartalmazza az áru azonosítására alkalmas adatokat, így különösen az áru pontos megnevezését, származási helyét, a gyártás időpontját, a gyártó, forgalmazó nevét, címét, a jogerős közigazgatási határozat számát, keltét. A természetes személyek esetében a személyes adatok nyilvántartásba vételéhez, valamint azok nyilvánosságra hozatalához szükséges az érintett hozzájárulása.
A Magyar Köztársaság részéről az NFH központi szerve vesz részt a termékbiztonsággal kapcsolatos ügyekben illetékes piacfelügyeleti hatóságok európai hálózatában, az Európai Termékbiztonsági Hálózatban. Hazánk az NFH központi szervén keresztül kapcsolódik a Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszerhez (RAPEX), amelynek célja a tagállamok közötti gyors információcsere súlyos veszély esetén.
Amennyiben a piacfelügyeleti hatóságok az áruk forgalomba hozatalát korlátozó – illetve kivonásukat vagy visszahívásukat elrendelő – intézkedéseket hoznak, vagy a gyártókkal és a forgalmazókkal olyan intézkedésekben állapodnak meg, amelyek egy árunak az értékesítését vagy használatát súlyos veszély miatt megakadályozzák, korlátozzák vagy különleges feltételekhez kötik, tájékoztatniuk kell az NFH központi szervét. Az NFH központi szerve a hivatalos értesítési formanyomtatvány felhasználásával a RAPEX-en keresztül tájékoztatja az Európai Bizottságot az intézkedésekről, megjelölve azok okát is. Az NFH központi szerve az intézkedések módosításáról vagy az áru visszahívásáról is haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot.
2.5. A gyermek- és fiatalkorúak védelme
Tilos tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére – a kizárólag orvosi rendelvényre kiadható gyógyszer kivételével – alkoholtartalmú italt értékesíteni, illetve kiszolgálni.
Tilos tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére szexuális terméket értékesíteni, illetve kiszolgálni.
Tilos tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére dohányterméket értékesíteni, illetve kiszolgálni.
E korlátozások érvényesítése érdekében a vállalkozás vagy annak képviselője kétség esetén köteles felhívni a fogyasztót életkorának hitelt érdemlő igazolására. Az életkor megfelelő igazolásának hiányában a termék értékesítését, illetve kiszolgálását meg kell tagadni.
