Az Flt. szerint támogatható az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott vagy elfogadott képzése annak a személynek,
– aki álláskereső,
– aki 25. életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét – nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően munkanélküli-járadékra nem szerzett jogosultságot,
– aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül,
– aki rehabilitációs járadékban részesül,
– akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és az állami foglalkoztatási szervvel előzetesen írásban közölte, vagy
– aki közhasznú munkavégzésben vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja, továbbá
– aki munkaviszonyban áll, és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható.
Annak képzése, aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül, akkor támogatható, ha a képzés időtartama hetente nem haladja meg a húsz órát, és
– a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülő személy képzése a gyermek egyéves – gyermekgondozási díj folyósítása esetén másfél éves – korának betöltését követően kezdődik meg, valamint
– a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet nem folytat.
A Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete (MAT) meghatározhatja a képzési támogatásban részesíthetők további körét.
Képzési támogatásként a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban, illetve rehabilitációs járadékban részesülő személy esetén a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése adható.
Az egyéb személyi körnél
– keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint
– a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése adható.
A keresetkiegészítés a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet.
A keresetpótló juttatás összege a megállapításakor hatályos kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő összeg. Az álláskeresési támogatásban részesülő személy részére az álláskeresési támogatás folyósítása alatt megkezdett, az állami foglalkoztatási szerv által támogatott képzés időtartamára – az álláskeresési támogatás folyósításának szüneteltetése mellett – keresetpótló juttatást kell megállapítani.
A munkavállalói könyvvel (AM könyv) rendelkező álláskereső személy részére keresetpótló juttatás akkor állapítható meg, ha kötelezettséget vállal arra, hogy az AM könyvet az állami foglalkoztatási szerv által megjelölt időpontban bemutatja.
Nem folyósítható keresetpótló juttatás azokra a napokra, amelyeken a képzésben részt vevő személy neki felróható okból óralátogatási kötelezettségének nem tett eleget, vagy alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszonyban állt. Az ellátást, illetve támogatást – erről szóló külön határozat nélkül – a mulasztás, illetve a munkavégzés napjára járó keresetpótló juttatás összegével csökkentett összegben kell folyósítani az AM könyvvel rendelkező munkavállalóval kapcsolatos támogatásnál.
A képzéssel kapcsolatos költségek részben vagy teljes mértékben megtéríthetők.
A közhasznú munkavégzésben részt vevő munkavállaló képzése akkor támogatható, ha
– a képzés, a képzőintézmény megfelel a rendeletben írt feltételeknek, és
– a munkaadó írásban vállalja a képzésben részt vevőknek a képzés befejezését követően legalább a képzés időtartamával azonos időtartamú további foglalkoztatását, és
– a munkaadó a képzés költségeihez hozzájárul, vagy saját maga vagy képzőintézmény bevonásával biztosítja a képzés lebonyolításához szükséges szakmai, tárgyi, technikai és személyi feltételeket.
El kell tekinteni a munkaadót terhelő képzési költségekhez történő hozzájárulástól, ha a képzésben részt vevő munkavállaló a támogatás iránti kérelem benyújtásakor a 45. életévét betöltötte.
A képzés támogatására a munkaadó által a telephely szerint illetékes munkaügyi központhoz benyújtott kérelem alapján kerül sor.
A kérelemnek tartalmaznia kell:
– a képzés szükségességét, célját, gazdálkodási és foglalkoztatási szempontból várható eredményét,
– a képzési program rövid ismertetését, a képzéssel megszerezhető képesítést,
– a képzésben részt vevők létszámát, kor és iskolai végzettség szerinti összetételét,
– a képzés lebonyolításához szükséges feltételeket,
– a képzési program összes, illetve fajlagos költségeit (Ft/fő/óra) a munkaadói hozzájárulás mértékét, ideértve a munkaadó által a képzésben részt vevő részére kifizetendő keresetkiegészítést,
– a képzésben részt vevők további foglalkoztatására vonatkozó munkaadói nyilatkozatot.
A munkaadónak nyújtandó támogatás szempontjából keresetkiegészítésként a képzésben részt vevő által a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözete vehető figyelembe.
3.1. Támogatott képzések
A 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet szerint a Munkaerő-piaci Alapból a következő képzésekhez nyújtható képzési támogatás:
– a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (szakképzési törvény) 1. §-ának b)-c), valamint e)-h) pontjaiban meghatározott szakképzés,
– a szakképzés megkezdéséhez szükséges alapismereteket nyújtó oktatás,
– pályaorientáló és álláskeresési ismeretek oktatása,
– a szakképesítéssel rendelkező személyek számára nyújtandó államilag elismert nyelvvizsga megszerzésére irányuló képzés,
– közúti járművek vezetésére jogosító vezetői engedély [C, D, E kategóriára, valamint e kategóriáknak a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 48/1997. (VIII. 26.) BM rendelet 3. §-ában meghatározott alkategóriáira és kombinált kategóriáira], mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító járművezetői igazolvány, továbbá járművezetői engedély (II. kategóriára és trolibuszra érvényesítve), a belföldi és a nemzetközi árufuvarozási engedély, a veszélyes áruk szállításához szükséges engedély (ADR) kiadásához előírt képzés, továbbá az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállításhoz szükséges képzés, és az építőgép-kezelő engedély kiadásához szükséges képzés.
E képzésekben történő részvétel akkor támogatható, ha a képzés az abban részt vevő személy munkához jutását vagy munkájának megtartását segíti elő.
A fentiekben felsoroltak alá nem tartozó nyelvi képzésben történő részvétel akkor támogatható, ha az a szakképzés vagy a járművezetői engedély iránti képzés részeként valósul meg.
3.2. Kizáró okok
A fenti feltételek fennállása esetén sem adható képzési támogatás
– az egyetemi, főiskolai továbbtanulásra felkészítő képzésre, valamint
– az olyan iskolarendszerű képzésre, amelyre az éves költségvetési törvény normatív állami hozzájárulást állapít meg.
Kivételesen támogatás nyújtható az egyetemi (főiskolai) továbbtanulására felkészítő képzéshez, feltéve ha a képzésben történő részvételt a cigány kisebbségi önkormányzat, cigány kisebbségi önkormányzati társulás vagy bíróság által nyilvántartásba vett cigány érdek-képviseleti szervezet szervezi, vagy szervezésében közreműködik.
3.3. Képzési irányok
A regionális munkaügyi központ minden évben meghatározza és nyilvánosságra hozza azokat a képzési irányokat, amelyekhez tartozó képzésben történő részvételhez mérlegelési jogkörében támogatást nyújt. Döntését megelőzően figyelembe veszi:
– a bejelentett munkaerőigényeket,
– a foglalkoztatás szerkezetében bekövetkezett változásokat,
– a munkaerő-piaci előrejelzéseket,
továbbá kikéri a munkaügyi tanács, valamint a szakképzési törvény alapján működő felügyelő tanács véleményét.
A munkaügyi központ, országos és regionális programok esetén a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztérium meghatározhatja azokat a képzéseket, amelyeket a munkaerő-fejlesztő és -képző központ nyújt a támogatásban részesülők számára.
3.4. Felnőttképzést folytató intézmények jegyzéke
A munkaügyi központ minden évben összeállítja és nyilvánosságra hozza a felnőttképzést folytató intézmények jegyzékét. A munkaügyi központ olyan intézményt vehet fel a jegyzékre, amely
– a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (Fktv.) 12. §-a szerint akkreditált,
– rendelkezik a támogatott képzéseknek megfelelő képzési programmal és annak megvalósításához szükséges tananyaggal,
– a képzéseket az ahhoz szükséges szakképzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkező oktatókkal bonyolítja le,
– biztosítja a képzéshez szükséges tárgyi feltételeket,
– a tanfolyam indítását megfelelő létszám megléte esetén az év bármely szakában vállalja,
– képzési ajánlatai nem haladják meg a Munkaügyi Közlönyben közzétett költségnormák kereteit,
– a képzési ajánlata szerinti képzés a felnőttképzést folytató nyilvántartásba vételének részletes szabályairól szóló 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet hatálya alá tartozik, az abban foglalt nyilvántartásban szerepel,
– vállalja együttműködési megállapodás megkötését a munkaügyi központtal.
Annak a feltételnek a szempontjából, miszerint az intézmény a tanfolyam indítását megfelelő létszám megléte esetén az év bármely szakában vállalja, figyelmen kívül kell hagyni azt az igazolt többletköltséget, amely a gyakorlati képzést bonyolító munkaadónak, a gyakorlati képzésben részt vevő személy megváltozott munkaképességéből adódóan merül fel.
A munkaügyi központ a jegyzék összeállítása során mérlegeli az intézmény munkaügyi központtal való korábbi együttműködését, ennek keretében a munkaügyi központtal kötött együttműködési megállapodások teljesítését, valamint az intézményben végzettek elhelyezkedését. A munkaügyi központ a jegyzéket változás esetén év közben módosíthatja.
3.5. Együttműködési megállapodás
A munkaügyi központ – amennyiben van olyan személy, aki a képzőintézmény által nyújtott képzésben részt fog venni, és ehhez a munkaügyi központtól támogatásban részesül – együttműködési megállapodást köt a képzést szervező intézménnyel. Az együttműködési megállapodás tartalmazza
– az intézmény által nyújtott képzések időtartamát, a képzési költség átvállalt része átutalásának feltételeit és ütemezését;
– a megállapodás megszegésének következményeit; továbbá
– egyéb, a felek által fontosnak tartott feltételeket.
A megállapodásnak tartalmaznia kell a képzőintézmény kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy
– a képzési programot a munkaügyi központ által kért időszak alatt lebonyolítja, a megvalósításhoz szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételeket biztosítja,
– gondoskodik a képzésre jelentkezők alkalmassági vizsgálatáról,
– a képzésben részt vevőket vizsgára felkészíti, gondoskodik a vizsga megszervezéséről és lebonyolításáról,
– a hallgatók részvételéről jelenléti ívet vezet, és azt havonta megküldi a munkaügyi központ részére,
– a képzési program végrehajtásáról, valamint a képzési programban tételesen felsorolt, a résztvevőkhöz közvetlenül kapcsolódó felszerelésekről, eszközökről elkülönített nyilvántartást vezet, és erről tájékoztatja a munkaügyi központot, továbbá
– hozzájárul a képzés ellenőrzéséhez.
A megállapodásnak tartalmaznia kell a munkaügyi központ kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy
– a képzésre jelentkezőket tájékoztatja az intézmény képzési programjairól,
– a képzési költség általa átvállalt részét számla alapján közvetlenül átutalja a képzést szervező intézménynek.
3.5.1. Képzési költség
A képzési költség megállapítása szempontjából az alábbi kiadásokat lehet figyelembe venni:
1. A képzést lebonyolító oktatók részére fizetett ellenérték és annak járulékai.
2. Külön jogszabályban meghatározott vizsga- és vizsgáztatási díj.
3. A képzés során felhasznált, a hallgatóknak véglegesen átadott tankönyvek, taneszközök díja.
4. Az elméleti, gyakorlati képzés során felhasznált anyagok (energia) költsége.
5. Amortizáció (használattal arányosan elszámolható) költsége.
6. Munkaruha, védőruha költségei.
7. Tananyagfejlesztés arányos költségei.
8. Egyéb, a képzés megszervezésével, lebonyolításával, értékelésével kapcsolatos költségek (bérleti díjak, rezsi-, posta- és adminisztrációs költségek).
A 8. pontban szereplő költségek legfeljebb a képzési költség 20 százalékáig terjedhetnek.
9. Alkalmassági vizsgálat költsége.
10. A gyakorlati képzést bonyolító munkaadónak a gyakorlati képzésben részt vevő személy megváltozott munkaképességéből adódó többletköltségek.
3.6. Kiválasztás a képzésre
A munkaügyi központ választja ki az Flt.-ben meghatározott személyek közül (lásd a 6. pontot!), azokat, akiknek a képzésben történő részvételét javasolja. A Munkaerő-piaci Alap Irányító Testületének határozatát a Munkaügyi Közlönyben közzé kell tenni.
A munkaügyi központ és a kiválasztott személy együttesen határozza meg a támogatott képzés irányát. Ezt követően a munkaügyi központ tájékoztatja a képzésre kiválasztott személyt azokról a képzőintézményekről, amelyek az általa vezetett jegyzék szerint a kiválasztott képzési iránynak megfelelő képzést folytatnak. Ha több ilyen intézmény szerepel a munkaügyi központ által vezetett jegyzékben, ezek közül a képzésben részt vevő választja ki azt az intézményt, amely által nyújtott képzésben részt vesz.
A munkaügyi központ tájékoztatásának különösen a következőket kell tartalmaznia:
– a képzési iránynak megfelelő képzést folytató képzőintézmény(ek) szakmai bemutatását, különös tekintettel e képzési iránynak megfelelő képzési program(ok) szempontjából, az intézmény(ek)ben végzettek elhelyezkedési esélyeit, az intézmény(ek)re vonatkozó korábbi tapasztalatokat,
– a képzés(ek) technikai lebonyolításának feltételeit, különösen a képzés időtartamát, előre látható kezdő és befejező időpontját, a képzés helyét, a képzés indításához szükséges létszámot, a képzés költségeit, a tananyagot, a vizsgára bocsátás feltételeit, a vizsgakövetelményeket, a képzéssel megszerezhető képesítést,
– a képzésben részt vevő jogait és kötelezettségeit a képzés alatt,
– a munkaügyi központ által nyújtható támogatásokra vonatkozó információkat, a munkaügyi központ által nyújtható támogatások odaítélése mérlegelésének szempontjait.
A meghatározott képzési irányoktól eltérő képzésben történő részvétel akkor támogatható, ha a képzés a jogszabályi feltételeknek megfelel, a képzőintézmény rendelkezik képzési programmal, valamint annak megvalósításához szükséges tananyaggal.
3.7. Támogatásfajták
Képzési támogatásként keresetpótló juttatás vagy keresetkiegészítés nyújtható, továbbá részben vagy egészében megtéríthető a képzőintézmény által megállapított képzési költség, valamint a képzéshez kapcsolódó szállás, élelmezés és a helyi, illetőleg helyközi utazás költsége.
3.7.1. Keresetpótló juttatás
Keresetpótló juttatás a képzésben részt vevő személy részére akkor állapítható meg, ha az elméleti képzés, vagy az egyidejűleg folytatott elméleti és gyakorlati képzés időtartama hetente legalább a húsz órát eléri (intenzív képzés).
3.7.2. Képzési támogatás
Képzési támogatás abban az esetben adható, ha a képzést a munkaügyi központ ajánlotta fel, vagy az abban történő részvétellel a képzés megkezdése előtt egyetértett. Álláskeresési támogatásban részesülő személy részére képzési támogatás intenzív képzésben történő részvétel esetén nyújtható.
A képzési támogatást az elméleti és gyakorlati képzés, valamint a képzés megkezdéséhez szükséges és a képzés befejezését követő első záróvizsgára történő felkészülés időtartamára, továbbá e vizsga napjára kell biztosítani.
A képzési támogatás a képzés befejezését követően, ismételten legalább a képzés időtartama kétszeresének megfelelő időtartam eltelte után nyújtható. Ha a támogatásban részesülő személy több egymásra épülő képzésben vett részt, e rendelkezés alkalmazása szempontjából a képzés befejezése időpontjának az utolsó képzés befejezésének időpontját kell tekinteni.
3.8. A támogatás folyósítása
A munkaügyi központ a keresetpótló juttatást, valamint a költségtérítésnek a szállás és az élelmezés költségeit tartalmazó részét a képzésben részt vevő személy részére havonta utólag folyósítja. Ha a munkaügyi központ képzési támogatásként a képzéssel kapcsolatos helyi, illetőleg helyközi utazás költségeit részben vagy egészében megtéríti, ezt a képzésben részt vevő részére megelőlegezheti. A munkaügyi központ a képzésben részt vevő személy részére megállapított képzési támogatás részét képző képzési költséget a képzésben részt vevő személy nevére kiállított számla alapján közvetlenül utalja át a képzőintézménynek. Ha a képzőintézmény a képzésben részt vevők számára a képzésen kívül szállást, étkezést biztosít, vagy a hallgatók szállításáról is gondoskodik, ezek költségeit a képzési támogatás részét képező képzési költséggel együtt, a képzésben részt vevő személy nevére kiállított számla alapján közvetlenül utalja át a képzőintézménynek.
