Az Flt. szerint a Munkaerő-piaci Alap rehabilitációs alaprészéből támogatás nyújtható megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő beruházáshoz, valamint külön rendeletben meghatározott, beruházásnak nem minősülő bővítéshez, egyéb fejlesztési célú kifizetéshez. A támogatás részletes szabályai a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendeletben találhatók.
A rendelet szerint a Munkaerő-piaci Alap rehabilitációs alaprészéből a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására, az arra kötelezettséget vállaló (foglalkoztatási kötelezettség) munkaadó részére pályázati eljárás alapján támogatás nyújtható
– munkahely létesítésére,
– a termelő-, szolgáltatólétesítmények (a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásával összefüggő) átalakítására, beleértve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet szerinti akadálymentesítést,
– a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához szükséges eszközök, berendezések beszerzésére, átalakítására,
– a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása érdekében a munkahely és a munkaeszközök korszerűsítésére,
– beruházásra, amely a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása érdekében – beruházással egybekötötten - munkahely létesítésére, korszerűsítésére és fejlesztésére, továbbá létesítmény építésére, szerelésére, bővítésére, illetőleg átalakítására, biztonságosabbá tételére, valamint munkaeszközök beszerzésére, átalakítására és biztonságosabbá tételére irányul.
2.1. Megváltozott munkaképességű személy
A támogatás szempontjából megváltozott munkaképességű személynek azt a személyt kell tekinteni,
– akinek munkaképesség-csökkenésének mértéke – az ORSZI, 2007. augusztus 15-ét megelőzően az OOSZI, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint – legalább az 50 százalékot eléri, vagy
– akinek egészségkárosodásának mértéke – az ORSZI szakvéleménye szerint – legalább a 40 százalékot eléri, vagy rehabilitációs javaslattal rendelkezik.
Munkahely létesítésére csak az első bekezdésben meghatározott személyi kör foglalkoztatásához nyújtható támogatás.
2.2. Foglalkoztatási kötelezettség
A foglalkoztatási kötelezettség időtartama a munkahely létesítésére nyújtott támogatás esetén legfeljebb 3 év, a többi esetben legfeljebb 2 év.
A foglalkoztatási kötelezettséget a támogatással érintett, illetőleg a támogatásra tekintettel felvett létszámú személyekre vonatkozóan, ezen belül a támogatás nyújtásának célcsoportjaként megjelölt testi vagy szellemi károsodással élő személyekre, és a pályázat benyújtását megelőző hónapban meglévő havi átlagos statisztikai állományi létszámra kell megállapítani. A foglalkoztatási kötelezettség teljesítését hat egymást követő hónap átlagában kell vizsgálni.
A foglalkoztatási kötelezettség időtartamába nem számít bele a kirendelés, a munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás időtartama. Ugyanígy nem számít a foglalkoztatási kötelezettség időtartamába, ha a munkáltatók között ellenszolgáltatás nélkül létrejött megállapodás alapján a munkavállalót más munkáltatónál történő munkavégzésre kötelezik azért, mert a munkáltató a munkaviszonyból eredő foglalkoztatási kötelezettségét – működési körében felmerült ok miatt – átmenetileg nem tudja teljesíteni.
2.3. A befogadó munkahely kialakításának támogatása
Ez a támogatás annak a munkaadónak nyújtható, aki/amely
– a pályázat benyújtását megelőzően legalább egy naptári éven keresztül működött, és
– a pályázatban meghatározott célok megvalósításához, – a beruházás (felújítás, átalakítás, eszközbővítés) bruttó költségének legalább 20 százalékát elérő – saját erővel is hozzájárul, amelybe az államháztartás más alrendszereiből származó forrás nem számítható be, és
– igazolja, hogy a kötelezettségek teljesítését elősegítő anyagi biztosíték rendelkezésére áll, és
– a megváltozott munkaképességű személyeket a foglalkoztatási kötelezettség időtartama alatt munkaviszonyban, a támogatott munkahelyen, illetve a termelő-, szolgáltatólétesítményeknek a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásával összefüggő átalakítására nyújtott támogatás esetén a támogatott telephelyen saját maga foglalkoztatja.
Nem nyújtható támogatás a munkaadónak, ha
– a Munkaerő-piaci Alapból a pályázat benyújtásának hónapját megelőző 2 éven belül munkahelyteremtő támogatásban részesült, és az azzal kapcsolatos kötelezettségeit határidőre nem teljesítette, továbbá
– a pályázat benyújtását megelőző féléves időszakban csoportos létszámcsökkentést hajtott végre.
A támogatás vissza nem térítendő, illetve visszatérítendő formában nyújtható.
2.4. Pályázati felhívás
A kiírt pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
– a pályázatot megalapozó jogszabály(ok) megnevezését,
– a pályázat kiírásának célját,
– a pályázaton történő részvétel feltételeit,
– a pályázat keretében nyújtható támogatás forrását, formáját, mértékét, jellegét,
– a pályázó részéről szükséges saját anyagi erő, továbbá az anyagi biztosíték mértékét, formáját,
– azokat az előírásokat, amelyeket jogszabály a támogatás tekintetében a pályázat tartalmi követelményeként előír, továbbá a szükséges mellékleteket,
– a beruházás és a foglalkoztatás megvalósulásának határidejét, időtartamát,
– a támogatás folyósításának részletes feltételeit tartalmazó szerződés megkötésének feltételeit és határidejét,
– a szerződésszegés jogkövetkezményeit, továbbá
– a pályázat benyújtásának helyét és határidejét, a pályázatot elbíráló szerv megnevezését, a pályázat elbírálásának főbb szempontjait és határidejét.
2.5. Pályázat
A pályázónak a benyújtott pályázatában nyilatkoznia kell
– az államháztartási alrendszerekkel szemben fennálló kötelezettségeiről.
– ha a tárgyévben több pályázatot nyújt be, valamennyi pályázatáról.
2.5.1. Mentesség az igazolások alól
A pályázónak nem kell igazolnia, hogy a pályázat benyújtását megelőzően legalább egy naptári éven keresztül működött, ha a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet alapján kiadott akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkezik.
Ha kiemelt, illetőleg feltételes tanúsítvány a munkaadó támogatással érintett székhelyét, telephelyét védett foglalkoztatónak minősítette, ugyancsak nem kell igazolni, hogy
– a munkaadó megváltozott munkaképességű munkavállalókat az Flt. 41/A. §-ában meghatározott kötelező foglalkoztatási szintet meghaladó létszámban foglalkoztat legalább egy éve, és
– a munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszáma a kérelem benyújtását megelőző hat hónap átlagában elérte az 50 főt, és
– ebben az időszakban, valamint a kérelem benyújtásakor a pályázatban megjelölt munkahelyteremtő beruházással érintett székhelyén, illetőleg telephelyén foglalkoztatott munkavállalóknak legalább fele megváltozott munkaképességű személy, és
– a munkaadó munkaeszközrendszere, technológiája, tárgyi környezete biztosítja a megváltozott munkaképességű személyek egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatást, és vállalja ezek további fenntartását.
2.6. A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatások
A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatások szabályait a 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendelet szerint ilyen támogatásban részesülhetnek a megváltozott munkaképességű munkavállalókat munkaviszony keretében foglalkoztató munkáltatók.
Nem nyújtható támogatás a közigazgatási szervek, illetőleg az állami és helyi önkormányzati költségvetési szervek által alkalmazott megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához.
A rendelet alapján megállapítható támogatások az Flt. által támogatott munkaerő-piaci programhoz kapcsolódóan is nyújthatók.
2.6.1. Támogatásfajták
A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához a rendelet szabályai szerint a következő vissza nem térítendő támogatások nyújthatók:
– rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatások, és
– költségkompenzációs támogatás, illetőleg
– rehabilitációs költségtámogatás.
Bértámogatások:
– a munkába helyezéshez, a munkahely megtartásához nyújtható bértámogatás, illetőleg
– a foglalkozási rehabilitációhoz nyújtott bértámogatás, továbbá
– a munkahelyi segítő személy foglalkoztatásának költségtérítése.
A bértámogatás, valamint a költségkompenzációs támogatás 2008. december 31-ig nyújtható.
2.6.2. Bértámogatások
Bértámogatás az akkreditált munkáltató részére, az akkreditációs tanúsítványban megjelölt székhelyen, telephelyen, fióktelepen munkát végző, megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásához állapítható meg.
Ha a megváltozott munkaképességű munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszáma a kérelem benyújtását megelőző három hónap átlagában eléri vagy meghaladja a húsz főt, és aránya eléri vagy meghaladja a munkáltatónál alkalmazásban állók statisztikai állományi létszámának 40%-át, a munkáltató részére bértámogatás csak akkor adható, ha rehabilitációs foglalkoztatónak nyilvánították, vagy védett foglalkoztatóvá minősítették.
A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásának elősegítése érdekében – kérelemre – bértámogatás nyújtható, ha a munkáltató
– a megváltozott munkaképességű munkavállalót egészségkárosodásának, illetőleg fogyatékosságának megfelelő munkahelyi környezetben, munkaviszonyban saját maga foglalkoztatja, vagy foglalkoztatni kívánja, és
– a foglalkoztatást a munkavállaló meglévő képességeinek megfelelő, olyan rehabilitációs célú munkavégzés keretében biztosítja, amely a társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában, illetőleg vállalkozói igazolványában megjelölt tevékenységének kifejtéséhez kapcsolódik.
Nem állapítható meg a bértámogatás, ha a támogatással érintett megváltozott munkaképességű munkavállaló
– öregségi nyugdíjra jogosult,
– munkaszerződés szerinti átlagos napi munkaideje a napi négy órát nem éri el,
– foglalkoztatására átengedés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, illetőleg a munkavégzés – a bedolgozói jogviszony és a távmunkavégzés, a kiküldetés, valamint a munka természetéből eredően szokásosan telephelyen kívül végzett tevékenység kivételével – nem a munkáltató székhelyén, telephelyén, fióktelepén történik,
– alkalmazására tekintettel a munkáltató a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához nyújtható egyéb támogatásban részesül.
Nem nyújtható támogatás a kiküldetéshez, illetőleg a munka természetéből eredően szokásos telephelyen kívül végzett foglalkoztatáshoz, ha a munkavégzésre a munkáltató által kötött, olyan szerződés teljesítése érdekében kerül sor, amelynek tárgya valamely vállalkozás részére termelő- vagy – az üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenységnek nem tekinthető – szolgáltatótevékenység folytatása, és a munkavégzésre a vállalkozás székhelyén, telephelyén, fióktelepén, illetőleg érdekkörében kerül sor.
A vissza nem térítendő támogatás mértéke a megváltozott munkaképességű munkavállaló munkabére és járulékainak 40-100 százalékáig terjedhet.
A támogatás összege – a megváltozott munkaképességű munkavállaló részére járó munkabér és járulékainak 100 százalékban történő megállapítása esetén – havonta nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző második év – a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset egytizenketted részének
– 60%-át a szakképzettséget nem igénylő munkakör betöltése esetén,
– 80%-át az alapfokú vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén,
– 120%-át a felsőfokú szakképzettséget vagy felsőfokú iskolai végzettséget igénylő munkakör betöltése esetén.
Ha a támogatás mértéke a megváltozott munkaképességű munkavállaló részére járó munkabér és járulékai együttes összegét nem éri el, illetve a foglalkoztatás nem teljes munkaidőben történik, akkor a támogatás összegének felső határaként a fentiekben meghatározott összeg arányos részét kell figyelembe venni.
Ha a támogatás folyósításának időtartama alatt emelkedik a nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset összege, akkor – a munkáltató kérelmére – az azt követő időszakra a támogatás összege a nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset emelkedésének arányában megnövelhető, de a támogatás százalékos mértéke nem emelkedhet.
2.6.2.1. A munkabér és azok járulékai
A 15/2005. (IX. 2.) FMM rendelet szerint bértámogatások megállapításánál
– munkabérként az alapbér, illetőleg törzsbér, a bérpótlékok, a kiegészítő fizetés,
– a munkabér járulékaiként az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíj-biztosítási járulék, a munkáltatói járulék, valamint a tételes egészségügyi hozzájárulás
vehető figyelembe.
Alapbérként a munkavállalónak a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbére (órabére, hetibére, havibére, éves bére) vehető figyelembe.
Törzsbérként a keresetnek a munkavállaló teljesítményétől, illetőleg az általa ledolgozott munkaidőtől közvetlenül függő, a munkavállaló személyi alapbérén alapuló része vehető figyelembe, így különösen
– a munkában töltött idő hosszától függően kifizetett munkabér (időbér),
– a teljesítménykövetelmények (norma) teljesítéséért járó bér,
– az egységnyi teljesítménykövetelmény (norma) kapcsán az utalványozott pótlékidőkre fizetett összeg,
– a teljesített túlmunka bére (a pótléka nem),
– az állásidőre elszámolt személyi alapbér, feltéve ha az állásidő a harminc napot nem haladja meg.
Bérpótlékként az alapbérbe, illetőleg a teljesítménybérbe nem tartozó, a munkavégzés különleges feltételeit, speciális készségeket, sajátos munkakörülményeket, valamint az általánostól eltérő munkaidő-beosztás ellentételezésére szolgáló, az alapbérben vagy teljesítménybérben nem érvényesített bér vehető figyelembe.
Kiegészítő fizetésként a le nem dolgozott időre a munkajogi szabályok alapján járó díjazás vehető figyelembe.
A támogatott munkabérnél nem vehetők figyelembe
– a bérköltségbe tartozó egyéb tételek, így különösen a jutalom és a prémium, valamint
– a munkabérbe nem tartozó egyéb juttatások, így különösen az étkezési hozzájárulás, a közlekedési költségtérítés, ruházati költségtérítés.
2.6.2.2. A támogatás folyósítása
A támogatást – a folyósítás részletes szabályait tartalmazó hatósági szerződésben foglaltak figyelembevételével – havonta, utólag kell folyósítani.
Nem folyósítható bértámogatás arra az időre, amikor a munkavállaló
– foglalkoztatására átengedés, kirendelés, munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, illetőleg a munkavégzés – a bedolgozói jogviszony és a távmunkavégzés, a kiküldetés, valamint a munka természetéből eredően szokásosan telephelyen kívül végzett tevékenység kivételével – nem a munkáltató székhelyén, telephelyén, fióktelepén történik,
– kiküldetése, illetőleg a munka természetéből eredően szokásos telephelyen kívül történő foglalkoztatása esetén, ha a munkavégzésre a munkáltató által kötött, olyan szerződés teljesítése érdekében kerül sor, amelynek tárgya valamely vállalkozás részére termelő- vagy
– az üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenységnek nem tekinthető – szolgáltatótevékenység folytatása, és a munkavégzésre a vállalkozás székhelyén, telephelyén, fióktelepén, illetőleg érdekkörében kerül sor,
– foglalkoztatása nem tekinthető a külön jogszabályban megjelölt rehabilitációs célú munkavégzésnek,
– munkavégzésére tekintettel a munkáltató a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához nyújtható egyéb támogatásban részesül.
2.6.2.3. A támogatás megszüntetése
Meg kell szüntetni a bértámogatás folyósítását, ha
– a bértámogatás folyósítását kizáró körülmény időtartama a harminc napot meghaladja,
– a munkaviszony megszűnik,
– a munkavállaló előre látható tartós távolléte bekövetkezik,
– a munkáltató akkreditációs tanúsítványát visszavonják,
– a munkáltató a megváltozott munkaképességű munkavállalók adataira, illetőleg a támogatás összegére vonatkozó nyilvántartást nem vezeti,
– a munkáltató a támogatás folyósításának részletes szabályait tartalmazó hatósági szerződésben foglalt kötelezettségét nem teljesíti,
– a munkáltató csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás alatt áll.
Meg kell szüntetni a bértámogatás folyósítását, illetőleg a munkáltató a kifizetett támogatás – kötelezettségszegés arányában történő – visszafizetésére köteles, ha
– a munkavállaló részére a munkabért nem, illetőleg határidőben nem fizeti meg,
– a munkabért terhelő járulékokat nem, illetőleg határidőben nem fizeti meg, illetőleg adó- vagy adók módjára behajtandó egyéb, lejárt esedékességű, 60 napot meghaladó köztartozása van, kivéve ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,
– a bértámogatás iránti kérelem elbírálására irányuló eljárás, illetőleg az ellenőrzés során olyan lényeges tényről vagy körülményről nem nyilatkozott, vagy valótlan tartalommal nyilatkozott, amely a bértámogatás megállapítását kizárja, illetőleg jogalap nélküli kifizetését megalapozza,
– a bértámogatást egyéb okból jogalap nélkül vette fel.
A munkába helyezéshez, a munkahely megtartásához nyújtott támogatást meg kell szüntetni, és a támogatás kötelezettségszegés arányában történő visszafizetésére köteles a munkáltató akkor is, ha a támogatással érintett megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaviszonyát – a támogatás folyósításának megkezdését követő 12 hónapon belül – működésével összefüggő okból, rendes felmondással megszünteti.
A támogatás kötelezettségszegés arányában történő visszafizetésére köteles a munkáltató, ha a támogatást kizáró, vagy a folyósítást megszüntető körülmények a támogatás folyósításának megszűnését követő időpontban válnak ismertté.
2.6.2.4. A munkába helyezéshez, a munkahely megtartáshoz nyújtható bértámogatás
A megváltozott munkaképességű munkavállaló munkába helyezéséhez, illetőleg munkahelyének megtartásához a munkabér és járulékai legfeljebb 60 százalékáig terjedő bértámogatás állapítható meg, ha a munkáltató
– a foglalkoztatást legalább 12 hónapi időtartamban, olyan munkakörben vállalja, amelynek ellátására a munkavállaló az OOSZI vagy az ORSZI szakvéleménye szerinti egészségi állapota, továbbá gyakorlata, képzettsége és megmaradt képességei alapján alkalmas,
– a kérelem benyújtását megelőző hat hónapban hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató működésével összefüggő okból, rendes felmondással nem szüntette meg,
– kötelezettséget vállal arra, hogy a munkaviszonyt a támogatás folyósításának időtartama alatt a fentiekben megjelölt okból nem szünteti meg.
A támogatás az OOSZI vagy az ORSZI által a támogatás alapjául szolgáló körülményt első alkalommal megállapító szakvéleménye kiállításának időpontját követően a munkaképesség-változás, egészségkárosodás időtartamát meg nem haladóan, legfeljebb 36 hónapig folyósítható.
2.6.2.5. A foglalkozási rehabilitációhoz nyújtott bértámogatás
A megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaképesség-csökkenéséből, egészségkárosodásából, illetőleg fogyatékosságából következő alacsonyabb termelékenység kompenzálásaként a foglalkoztatásához a munkabér és járulékai együttes összegének 40 százaléka állapítható meg legfeljebb 36 hónapra annál a dolgozónál, akinek a munkaképesség-csökkenése - az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI), 2007. augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (OOSZI) szakvéleménye, illetőleg 2001. január 1-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint – 50 százalékos mértékű.
A munkabér és járulékai együttes összegének 60 százaléka állapítható meg annál a dolgozónál, akinek
– a munkaképesség-csökkenése – az ORSZI vagy az OOSZI szakvéleménye, illetőleg 2001. január l-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint - 67-100 százalékos mértékű, vagy
– az egészségkárosodása – az ORSZI szakvéleménye szerint - 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy
– az egészségkárosodása – az ORSZI szakvéleménye szerint - 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban az ORSZI szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt.
A munkabér és járulékai együttes összegének 100 százaléka állapítható meg annál a dolgozónál, aki
– a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Ftv.) 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy a vakok személyi járadékában részesül, vagy
– az Ftv. 23. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül,
– súlyosan értelmi fogyatékosnak minősül, és erre tekintettel a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló külön törvény szerint adóalapot csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosult, vagy
– siket vagy súlyosan nagyothalló, halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöbértékét eléri vagy meghaladja, vagy
– a súlyosan mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló külön jogszabály szerint súlyosan mozgáskorlátozottnak minősül.
A támogatás folyósítása legfeljebb 36 hónapra több alkalommal is meghosszabbítható a munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás fennállásának időtartama alatt.
2.6.2.6. A munkahelyi segítő személy foglalkoztatásához nyújtott támogatás
Ha a megváltozott munkaképességű munkavállalók egészségkárosodása vagy fogyatékossága miatt a munkavégzéshez segítő személy közreműködése szükséges, a munkáltató részére megtéríthető a csoportos, illetőleg egyéni segítésre fordított időre jutó munkabér és járulékainak együttes összege.
A segítő személy tevékenységéről olyan kimutatást kell vezetni, amely tartalmazza:
– a segített megváltozott munkaképességű személy(ek) nevét,
– az elvégzett feladatok megnevezését,
– a segítésre fordított időtartamot.
A támogatás akkor nyújtható a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállaló, illetőleg megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához, ha tevékenysége a legalább 67%-ban megváltozott munkaképességű vagy fogyatékos munkavállaló munkaköri feladatainak ellátásához, az egyes munkafázisokhoz, munkafolyamatokhoz közvetlenül kapcsolódik.
Nem nyújtható támogatás az után a munkavállaló után, aki a megváltozott munkaképességű munkavállaló
– munkakörébe tartozó érdemi feladatot lát el, ide nem értve a munkába állást követő, illetőleg új feladat ellátását megelőző betanító képzést,
– felügyeletét végzi,
– munkáját ellenőrzi vagy irányítja,
– részére nyújtandó segítő szolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenységet folytat.
A támogatás havonta nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző második év – a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset egytizenketted részének 80%-át.
Ha a segítésre fordított idő nem éri el a teljes munkaidőt, a támogatás összegének felső határaként a fentiekben meghatározott támogatási összeg arányos részét kell figyelembe venni.
2.6.2.7. Kérelem a bértámogatásra
A bértámogatás a munkáltató kérelme alapján állapítható meg. A kérelemben meg kell jelölni
– a munkáltató nevét, címét, székhelyét, telephelyét, adószámát, tb-nyilvántartási számát, taj-számát, KSH-számát,
– a foglalkoztatott, illetőleg foglalkoztatni kívánt munkavállaló személyi adatait, taj-számát, a munkaképesség változásának mértékét, illetőleg a fogyatékosság tényét, továbbá ezek igazolását szolgáló okirat keltét, kiállítóját és érvényességi idejének megjelölését,
– a foglalkoztatás helyét,
– a betöltendő munkakört,
– a munkavállaló munkabérét,
– a foglalkoztatás kezdetét és tervezett időtartamát.
A kérelemben a munkáltatónak nyilatkoznia kell a támogatás megállapítását megalapozó feltételek fennállásáról, továbbá ismertetnie kell a foglalkoztatás körülményeit.
A kérelemhez csatolni kell
– a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá tartozó kérelmező – ideértve a közhasznú társaságot is – esetén a cégbíróság által kibocsátott, 30 napnál nem régebbi cégkivonatot,
– egyéb kérelmező esetében a munkáltató egységes szerkezetbe foglalt, hatályos létesítő okiratát (alapító okiratát, alapszabályát),
– egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói igazolvány hiteles másolatát, és a nyilvántartásukra illetékes hatóság által kiállított, 30 napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy a kérelmező a hatósági nyilvántartásban szerepel,
– a munkáltató tevékenységének, a rehabilitációs foglalkoztatásra irányuló terveinek ismertetését,
– a munkáltató nyilatkozatát arról, hogy adó-, járulék, illeték- vagy vámtartozása nincs, és hozzájárul ahhoz, hogy a támogatás folyósítója e nyilatkozat valóságtartalmának igazolását kérje az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/C. § (13)–(15) bekezdésében meghatározott eljárásban, vagy közvetlenül az állami, önkormányzati adóhatóságtól, az illetékhivataltól és a vámhatóságtól,
– az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség igazolását arról, hogy a kérelem benyújtását megelőző fél éven belül a munkáltatót – az akkreditációs tanúsítvány kiadását (a bértámogatás megállapítását) kizáró okból, illetőleg értékhatáron belül – munkaügyi, illetőleg munkavédelmi bírság megfizetésére nem kötelezték,
– az Egyenlő Bánásmód Hatóság igazolását arról, hogy a kérelem benyújtását megelőző fél éven belül a munkáltatóval szemben a foglalkoztatás területén az egyenlő bánásmód megsértését a Hatóság nem állapította meg,
– a munkáltató, valamint a támogatással érintett munkavállaló nyilatkozatát arról, hogy az e rendeletben megjelölt adatainak, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatására tekintettel külön jogszabály alapján nyújtott egyéb támogatásra vonatkozó adatainak a kirendeltség, a munkaügyi központ, a Hivatal, a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztérium, továbbá az APEH általi kezeléséhez hozzájárul.
Nem kell csatolni a fenti felsorolás első hét bekezdésében megjelölt iratokat, ha a kérelmező akkreditált munkáltató.
2.6.3. Költségkompenzációs támogatás
Költségkompenzációs támogatásban védett foglalkoztató részesülhet. A védett foglalkoztató részére megtéríthetők a megváltozott munkaképességű munkavállalók
– munkába járásával összefüggő személyszállítás költségei, valamint
– foglalkoztatásához, illetőleg a munkavégzés feltételeinek biztosításához szükséges, az irányításhoz és adminisztrációhoz kapcsolódó, továbbá a logisztikai, munkaszervezési és szállítási költségek.
Foglalkoztatáshoz kapcsolódó költségként nem vehetők figyelembe a rendelet alapján támogatott bérköltségek.
Nem folyósítható költségkompenzációs támogatás, ha a védett foglalkoztató a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához nyújtható egyéb támogatásban részesül. A támogatás megállapítására egyébként a bértámogatások szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A támogatás pályázati eljárás alapján nyújtható. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
– a pályázatot megalapozó jogszabály(ok) megnevezését,
– a pályázat kiírásának célját,
– a pályázaton történő részvétel feltételeit,
– a pályázat keretében nyújtható támogatás forrását, formáját, mértékét, jellegét,
– a támogatás folyósításának részletes feltételeit tartalmazó hatósági szerződés megkötésének feltételeit és határidejét,
– a szerződésszegés jogkövetkezményeit, továbbá
– a pályázat benyújtásának helyét és határidejét, a pályázatot elbíráló szerv megnevezését, a pályázat elbírálásának főbb szempontjait – köztük a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek való megfelelés vizsgálatát – és határidejét.
A költségkompenzációs támogatás megállapításakor a munkáltató részére kiadott kiemelt, illetőleg feltételes tanúsítványban védett foglalkoztatóvá minősített székhelyen, telephelyen, illetőleg fióktelepen munkát végző
– megváltozott munkaképességű munkavállalók munkába járásával összefüggő, olyan költségek vehetők figyelembe, amelyek megtérítésére a munkáltató külön jogszabály alapján nem köteles, valamint
– azon munkavállalók munkavégzéséhez kapcsolódó, a pályázati felhívásban megjelölt költségek vállalhatók át, akik foglalkoztatására tekintettel a munkáltató bértámogatásra jogosult.
A jogszabály alapján dotációban részesülő pályázó részére támogatás akkor állapítható meg, ha kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához dotációt nem igényel, és erről az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal területileg illetékes szervét értesíti.
Támogatásként a munkáltató által munkaviszony keretében alkalmazott munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó költségek legfeljebb 80 százaléka állapítható meg, legfeljebb 36 hónapra.
A költségkompenzációs támogatást – a folyósítás részletes feltételeit tartalmazó, a munkáltató székhelye szerint illetékes munkaügyi központtal kötött hatósági szerződésben foglaltak szerint – havonta, utólag kell folyósítani.
2.6.3.1. Pályázat
A költségkompenzációs támogatás iránti pályázatban a munkáltatónak nyilatkoznia kell
– az államháztartás alrendszereivel szemben fennálló kötelezettségeiről, és csatolnia kell hozzájárulását ahhoz, hogy a támogatás folyósítója e nyilatkozat valóságtartalmának igazolását kérje az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/C. § (13)–(15) bekezdésében meghatározott eljárásban, vagy közvetlenül az állami, önkormányzati adóhatóságtól, az illetékhivataltól és a vámhatóságtól,
– a munkáltató, valamint a támogatással érintett munkavállaló nyilatkozatát arról, hogy az e rendeletben megjelölt adatainak, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatására tekintettel külön jogszabály alapján nyújtott egyéb támogatásra vonatkozó adatainak a kirendeltség, a munkaügyi központ, a Hivatal, a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztérium, továbbá az APEH általi kezeléséhez hozzájárul,
– az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 2204/2002/EK rendelet (a továbbiakban: bizottsági rendelet) 9. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállásáról.
2.6.4. Rehabilitációs költségtámogatás
Támogatás nyújtható a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatónak, ha pályázati eljárás alapján kötött hatósági szerződésben (védett szervezeti szerződés) olyan személyek foglalkoztatását vállalja, akiknek – egészségi állapotuk, illetőleg fogyatékosságuk jellege miatt – nyílt munkaerőpiacon történő foglalkoztatására nincs lehetőség.
Támogatásként a foglalkoztatáshoz kapcsolódó költségek legfeljebb 80%-a téríthető meg.
A pályázati eljárás alapján kötött hatósági szerződésben a munkáltató – a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása mellett – a nyílt munkaerőpiacon nem foglalkoztatható megváltozott munkaképességű munkavállalók munkavégzésének biztosítására vállal kötelezettséget.
A támogatást a védett szervezeti szerződés érvényességének ideje alatt, évente kell kérelmezni. A kérelmet a szociális és munkaügyi miniszter bírálja el. A támogatást – a folyósítás részletes feltételeit tartalmazó, a munkáltató székhelye szerint illetékes munkaügyi központtal kötött védett szervezeti szerződésben foglaltak szerint – havonta, utólag kell folyósítani.
2.6.4.1. Védett szervezeti szerződés
Védett szervezeti szerződés csak közhasznú társasággal, illetve nonprofit gazdasági társasággal mint munkáltatóval köthető, ha
– közhasznú szervezetként nyilvántartásba vették, és
– alapító okirata a rehabilitációs foglalkoztatás folytatását tartalmazza, és
– kötelezettséget vállal arra, hogy a nyílt munkaerőpiacon nem foglalkoztatható személyeket a védett szervezeti szerződésben foglaltak szerint, az ott megjelölt létszámban foglalkoztatja,
– az előző bekezdésben megjelölt személyeken túlmenően megváltozott munkaképességű munkavállalókat – a pályázat benyújtását megelőző hónapban – az Flt.-ben megjelölt kötelező foglalkoztatási szintet meghaladó létszámban foglalkoztat,
– igazolják, hogy a munkáltató megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. §-ában meghatározott – feltételeinek.
A megváltozott munkaképességű személy nyílt munkaerőpiacon történő foglalkoztatásának lehetőségéről a megyei (fővárosi) munkaügyi központban működő foglalkozási rehabilitációs munkacsoport véleménye az irányadó.
Nem folyósítható támogatás annak a megváltozott munkaképességű munkavállalónak a foglalkoztatásához, akire tekintettel a munkáltató a rendelet szerint más támogatásban részesül.
A pályázati eljárás során a költségkompenzációs támogatás szabályait megfelelően alkalmazni kell.
A védett szervezeti szerződésben meg kell jelölni
– azokat a tevékenységeket, illetőleg munkaköröket, amelyek ellátására a munkavállalókat alkalmazzák,
– a foglalkoztatás napi, illetőleg heti időtartamát,
– a munka díjazásának módját (munkaköri besoroláson vagy teljesítményen alapuló munkabér) és a munkabér mértékét,
– a munkavállalók által igénybe vehető segítő szolgáltatásokat és azok biztosításának módját,
– a támogatható létszámot, ezen belül a nyílt munkaerőpiacon nem elhelyezhető megváltozott munkaképességű munkavállalók létszámát,
– a foglalkoztatáshoz nyújtható támogatás mértékét, továbbá igénylésének, folyósításának és a támogatás felhasználásáról történő beszámolás részletes szabályait,
– a kötelezettségszegés jogkövetkezményeit.
A védett szervezeti szerződés legfeljebb három évre köthető.
2.6.4.2. Elszámolható költségek
A foglalkoztatáshoz kapcsolódó költségek között elszámolhatók a megváltozott munkaképességű munkavállaló
– munkabére és annak járulékai,
– részére juttatott munkaruha és egyéni védőeszköz költségei,
– munkába járásával kapcsolatos utazási költségének - külön jogszabály szerint – munkáltatót terhelő része, valamint
– a munkavállaló munkaképességének megváltozásából adódó utazási többletköltségek,
– foglalkoztatásához kapcsolódó munkásszállítás költségei,
– munkavégzéséhez nélkülözhetetlen munkaeszközök költségei,
– munkaalkalmassági vizsgálatának költsége.
Elszámolhatók továbbá
– a munkahelyi segítő személy munkabére és annak járulékai,
– a szállítás költségei,
– a munkavégzéshez felhasznált anyag, energia költségei,
– az irányítás, munkaszervezés, logisztika költségei.
2.6.4.3. Pályázat
A rehabilitációs költségtámogatás iránti pályázatban a munkáltatónak nyilatkoznia kell
– az államháztartás alrendszereivel szemben fennálló kötelezettségeiről, és csatolnia kell hozzájárulását ahhoz, hogy a támogatás folyósítója e nyilatkozat valóságtartalmának igazolását kérje az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/C. § (13)–(15) bekezdésében meghatározott eljárásban, vagy közvetlenül az állami, önkormányzati adóhatóságtól, az illetékhivataltól és a vámhatóságtól,
– a munkáltató, valamint a támogatással érintett munkavállaló nyilatkozatát arról, hogy az e rendeletben megjelölt adatainak, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatására tekintettel külön jogszabály alapján nyújtott egyéb támogatásra vonatkozó adatainak a kirendeltség, a munkaügyi központ, a Hivatal, a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztérium, továbbá az APEH általi kezeléséhez hozzájárul.
2.6.5. A támogatásban részesülő munkáltató kötelezettségei
A fentebb ismertetett támogatások mindegyike akkor állapítható meg, ha a munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy
– a támogatás megállapítására vonatkozó, e rendeletben megjelölt feltételeket a támogatás folyósításának időtartama alatt biztosítja,
– hozzájárul, hogy a rendeletben megjelölt, valamint a rendelet alapján nyújtható támogatásokra vonatkozó adatokat a munkaügyi központ kirendeltsége, a munkaügyi központ, a Foglalkozási Hivatal, illetőleg a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztérium, továbbá az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal kezelje,
– lehetővé teszi az ellenőrzést, és annak lefolytatásában közreműködik, az ellenőrzéshez szükséges iratok megtekintését, a munkavégzés és foglalkoztatás körülményeinek vizsgálatát lehetővé teszi,
– a támogatás folyósításának részletes szabályait tartalmazó hatósági szerződésben foglalt további kötelezettségeit teljesíti.
A támogatások feltétele továbbá, hogy a munkáltató arra is kötelezettséget vállaljon, hogy nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
– a munkavégzés helyét, a foglalkoztatás jellegét (távmunkavégzés, kiküldetés, a munka természetéből eredően szokásosan telephelyen kívül végzett tevékenység), valamint a munkavégzéssel töltött időtartamokat,
– a megváltozott munkaképességű munkavállalók természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosítási és adóazonosító jelét, a munkaképesség változásának mértékét, illetőleg a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolását szolgáló okirat másolatát,
– a rendelet alapján nyújtott támogatás, és más állami vagy európai uniós forrásból származó – a munkáltató által foglalkoztatott megváltozott munkaképességűekre vagy azok csoportjaira tekintettel nyújtott – támogatás együttes összegét.
A nyilvántartásokat a munkáltató a támogatás megszűnését követő öt évig köteles megőrizni.
Ha a munkáltató kötelezettségét nem, vagy nem határidőben teljesíti, a támogatást meg kell szüntetni, illetőleg a kötelezettségszegés arányában vissza kell követelni.
2.6.6. Eljárási szabályok
A bértámogatás megállapításáról – a benyújtott kérelem alapján – a munkáltató azon székhelye, telephelye szerint illetékes kirendeltség dönt, ahol a támogatással érintett munkavállaló munkát végez. A költségkompenzációs támogatásról, valamint a rehabilitációs költségtámogatásról a miniszter dönt.
2.6.7. Ellenőrzés
A támogatásban részesülő munkáltatókat az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, illetve a kirendeltség, a munkaügyi központ, a Hivatal, a foglalkoztatásért felelős minisztérium, továbbá - a támogatások felhasználása tekintetében – az APEH ellenőrzi.
Az ellenőrzés a munkáltató kérelmében megjelölt tényeket, körülményeket, továbbá a támogatásban részesülő munkáltató jogszabályban, illetőleg a támogatás részletes feltételeit tartalmazó hatósági szerződésben meghatározott kötelezettségei teljesítésének, továbbá a támogatások felhasználásának vizsgálatára irányul.
Az ellenőrzés során a hatóság
– iratokat, tájékoztatást kérhet a munkáltatótól, annak tevékenységéről,
– felszólíthatja a munkáltatót a jogszabályban meghatározott kötelességének teljesítésére,
– a helyszíni ellenőrzés lefolytatására szakértőt rendelhet ki.
