13. Függelék

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. augusztus 22.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2008/06. számában (2008. augusztus 22.)

13.1. A regionális munkaügyi központok és székhelyük

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

– székhelye: Budapest

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

– székhelye: Békéscsaba

Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

– székhelye: Nyíregyháza

Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

– székhelye: Miskolc

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

– székhelye: Pécs

Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

– székhelye: Székesfehérvár

Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

– székhelye: Szombathely

13.2. Munkaerő-piaci szolgáltatások

Az állami foglalkoztatási szerv azzal is elősegíti a munkahelykeresést, a munkához, valamint megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartását, hogy úgynevezett munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújt.

A munkaerő-piaci szolgáltatások formái a következők:

– munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtása,

– munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás,

– munkaközvetítés.

A munkaügyi központ által vagy támogatásával nyújtott munkaerő-piaci szolgáltatást az veheti igénybe, aki hozzájárul ahhoz, hogy adatait e célból nyilvántartásba vegyék.

A munkaerő-piaci szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó támogatások részletes szabályait a 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet tartalmazza.

13.2.1. Munkaerő-piaci és foglalkozási információ

Az információnyújtás célja, hogy elősegítse az elhelyezkedést és az üres álláshelyek betöltését. E szolgáltatás tartalmazza

– a foglalkozásokra,

– a térségben elérhető képzésekre,

– a régió, a megye, valamint a kistérség munkaerő-piaci helyzetére,

– a munkaerő-kereslet és -kínálat helyi jellemzőire vonatkozó információk nyújtását,

– a foglalkoztatást elősegítő támogatások és a munkanélküli-ellátásokra vonatkozó lehetőségek ismertetését, továbbá – a foglalkoztatással összefüggő jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatást és

– az azokról szóló ismertetők átadását.

Az információnyújtás történhet önállóan vagy tanács­adás, állásbörze, továbbá munkaközvetítés keretében.

13.2.2. Munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás

Ez a szolgáltatás

– a munkatanácsadást,

– a pályatanácsadást,

– az álláskeresési tanácsadást,

– a rehabilitációs tanácsadást, továbbá

– a tanácsadó tevékenységhez, valamint a munkaerő-piaci képzéshez kapcsolódó pszichológiai tanácsadást, továbbá

– helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadást

foglalja magában.

13.2.2.1. Munkatanácsadás

A munkatanácsadás célja az azt igénybe vevő személy elhelyezkedését akadályozó körülmények feltárása, valamint az azok megszüntetésére, a sikeres elhelyezkedés megvalósítására irányuló terv kidolgozása.

13.2.2.2. Pályatanácsadás

A pályatanácsadás célja az azt igénybe vevő személy pályaválasztásának, pályamódosításának elősegítése, és számára érdeklődésének, képességének, személyiségének és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő pályaterv kialakítása.

A pályatanácsadás formái:

– pályaválasztási tanácsadás,

– pályamódosítási tanácsadás.

13.2.2.3. Pályaválasztási tanácsadás

A pályaválasztási tanácsadás elősegíti a pályaválasztási döntés meghozatalát, az e döntésnek, valamint a munkaerő-piaci keresletnek megfelelő képzési lehetőség kiválasztását.

13.2.2.4. Pályamódosítási tanácsadás

A pályamódosítási tanácsadás segítséget nyújt új képzési irány vagy foglalkozás megtalálásához olyan személy számára, akinek a szakmai képzettsége a személyiségének, képességének, valamint a munkaerő-piaci keresletnek nem felel meg.

13.2.3. Álláskeresési tanácsadás

Az álláskeresési tanácsadás célja azok elhelyezkedésének elősegítése, akik munkát akarnak vállalni, de nem rendelkeznek az álláskereséshez szükséges ismeretekkel.

Az álláskeresési tanácsadás formái:

– egyéni álláskeresési tanácsadás,

– álláskeresési technikák oktatása,

– álláskereső klub.

Az álláskereső klub az álláskeresők részvételével rendszeresen tartott csoportos foglalkozás.

13.2.4. Rehabilitációs tanácsadás

A rehabilitációs tanácsadás célja, hogy elősegítse a foglalkozási rehabilitáció irányának meghatározását, olyan megváltozott munkaképességű személyek számára, akik képzettségi szintjüknek megfelelő munkakörbe nem közvetíthetők.

13.2.5. Pszichológiai tanácsadás

A munka-, pálya-, álláskeresési és rehabilitációs tanács­adáshoz, továbbá a munkaerő-piaci képzéshez kapcsolódóan – amennyiben arra a szolgáltatás céljának elérése érdekében szükség van – a szolgáltatást igénybe vevő személy részére pszichológiai tanácsadás is nyújtható. A pszichológiai tanácsadás segít feltárni az álláskeresők számára az életvezetésből, a személyiségproblémákból eredő, elhelyezkedést akadályozó körülményeket.

13.2.6. Mentori szolgáltatás

A munkaügyi központ mentori szolgáltatás igénybevételét biztosíthatja az álláskereső vagy a munkaügyi központ más szolgáltatását igénybe vevő, illetőleg a munkaügyi központtól támogatásban részesülő személy számára, ha a személyes konzultáció alapján megállapítható, hogy az együttműködési kötelezettség teljesítéséhez, a szolgáltatások, támogatások igénybevételéhez, az állami vagy más szervekkel való kapcsolattartáshoz, az önálló munkába álláshoz, vagy a munkahelyen történő beilleszkedéshez személyes segítségre van szüksége.

13.2.7. Helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás

A helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás célja szakmai, módszertani segítségnyújtással hozzájárulni a térségben a foglalkoztatási helyzet javításához, a gazdasági élet résztvevői közötti együttműködés kialakulásához, a foglalkoztatási feszültségek kezeléséhez, a vállalkozási tevékenység élénküléséhez, továbbá új munkahelyek teremtéséhez.

A tanácsadás magában foglalja

– a térségben a munkaadók gazdasági foglalkoztatási helyzetének nyomon követését, a csoportos létszámcsökkentések, a foglalkoztatási feszültségek kialakulásának megelőzése érdekében a részükre történő információnyújtást, tanácsadást,

– programok kezdeményezését a csoportos létszámcsökkentéssel érintett munkavállalók újbóli elhelyezkedésének, a térségben tapasztalható foglalkoztatási feszültségek enyhítésének, a térség gazdasági foglalkoztatási szerkezetváltásának elősegítése érdekében, az ilyen programok kidolgozásában és megvalósításában történő közreműködést,

– kapcsolattartást a térség gazdasági életében részt vevő munkaadókkal, a térség helyi önkormányzataival, a térségben működő más szervezetekkel, közreműködésük elősegítését, a gazdasági szerkezet átalakítását, a foglalkoztatási helyzet javítását célzó programokban, továbbá

– közreműködést a térségben működő területfejlesztési tanácsok döntéseinek előkészítésében, az e testületek által indított programokhoz való csatlakozást.

13.2.8. Munkaközvetítés

A munkaügyi központ kirendeltsége munkaközvetítő tevékenységét az álláskeresőként nyilvántartott és a közvetítést kérő személyekkel, valamint az álláskínálókkal együttműködve folytatja.

A kirendeltség a munkaközvetítés keretében

– személyes beszélgetést folytat a munkát keresővel, amelynek során feltárja a foglalkoztatással kapcsolatos, valamint az azt akadályozó körülményeit (iskolai végzettség, szakképzettség, korábban betöltött munkakörök, szakmai gyakorlat, lakóhely, tartózkodási hely, munkaképesség), továbbá tájékoztatja őt a számára megfelelő munkalehetőségek fő jellemzőiről, így különösen a foglalkoztatás helyéről, idejéről, a munkarendről, továbbá a kereseti lehetőségről,

– a foglalkoztatást akadályozó körülmény megállapítása a megfelelő szolgáltatás igénybevételét tanácsolja,

– kapcsolatot tart azokkal az álláskínálókkal, akik természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatnak, vagy foglalkoztatni kívánnak, továbbá

– elősegíti a munkát keresők és az álláskínálók találkozását annak érdekében, hogy közöttük foglalkoztatásra irányuló jogviszony jöjjön létre.

A munkaközvetítés

– egyéni közvetítés és

– csoportos közvetítés

formájában valósulhat meg.

A munkaközvetítés során tilos

– olyan személy közvetítése, aki – az erre vonatkozó jogszabály szerint – munkaviszonyban, valamint munkaviszonyon kívüli munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem foglalkoztatható,

– a közvetítés nem létező állásba, továbbá ha a munkaadónál a közvetítés tárgyát képező tevékenységet is érintő sztrájk van folyamatban,

– olyan munkaerőigényre közvetíteni, amely jogszabálysértő feltételeket tartalmaz, továbbá

– a közvetítés olyan foglalkoztatóhoz, ahol a foglalkoztatási feltételek nyilvánvalóan nem biztosítottak.

A kirendeltségnek a munkaközvetítés során törekednie kell arra, hogy a munkát kereső számára feltárja a szakképzettségének, szakmai gyakorlatának s egyéb körülményeinek megfelelő foglalkoztatási lehetőségeket, továbbá arra, hogy az álláskínálók részére a munkaerőigénynek megfelelő munkát kereső személyek kerüljenek kiválasztásra és közvetítésre.

A fentiek irányadók abban az esetben is, ha a kirendeltség a munkanélküli-ellátást, valamint egyes szociális ellátásokat kérő, illetőleg abban részesülő személyek számára a rájuk irányadó jogszabályok szerint megfelelő munkahelyet ajánl fel.

A kirendeltség a közvetítést kérő személy részére munkaközvetítést akkor végez, ha

– rendelkezik a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel, és

– a kirendeltséggel kapcsolatot tart.

A kapcsolattartás azt jelenti, hogy a közvetítést kérő személy

– mérlegeli a számára javasolt foglalkoztatási lehetőség elfogadását, és ennek eredményéről tájékoztatja a kirendeltséget,

– a kirendeltség által meghatározott időpontban, de legalább háromhavonta jelentkezik a kirendeltségnél.

13.2.9. Munkaerőigény bejelentése

A munkaadó köteles bejelenteni

– az olyan be nem töltött álláshelyet, amelyben a foglalkoztatásra munkaviszony keretében kerül sor,

– a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló külön jogszabályban meghatározott körben az olyan álláshelyet, amelyben a foglalkoztatás munkaviszonyon kívüli, egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik.

A foglalkoztató munkát kereső közvetítését kérheti olyan foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében ellátandó tevékenység ellátására, amelyre vonatkozóan a bejelentési kötelezettség nem áll fenn.

A munkaerőigény a bejelentés napjától számított legfeljebb 60 napig érvényes. A munkaerőigény érvényessége annak lejárta előtt meghosszabbítható.

A munkaerőigényt annál a kirendeltségnél kell bejelenteni, amelynek területén a munkaerő foglalkoztatása történik. Ettől eltérően, ha

– a munka természetéből adódóan a munkavégzés több kirendeltség területére terjedhet ki, a munkavégzés megkezdése szerinti kirendeltségnél,

– a munkaerő foglalkoztatása a foglalkoztató több - különböző kirendeltség területén lévő – telephelyén történik, a foglalkoztató székhelye szerinti kirendeltségnél

kell bejelenteni a munkaerőigényt.

13.2.9.1. A bejelentés tartalma

A munkaadó a bejelentési kötelezettségének teljesítése során a következő adatokat jelenti be a székhelye (telephelye) szerint illetékes kirendeltség részére:

– a cégbíróságon bejegyzett teljes név,

– székhely (telephely) neve, címe,

– adószám, közösségi adószám, adóazonosító jel,

– gazdálkodási forma,

– fő tevékenység megnevezése,

– átlagos statisztikai állományi létszám,

– vezető neve, beosztása,

– a munkaadó képviselőjének neve, címe, telefonszáma,

– a munkaadó e-mail címe,

– a munkakör megnevezése, várható kereset,

– a munkakörre vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése, a végzendő tevékenység megnevezése,

– a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség,

– a munkaadó a bejelentett állásra kér-e közvetítést, továbbá az álláshely hirdethető-e,

– a munkaerőigény-bejelentéshez várhatóan kapcsolódik-e külföldi állampolgár foglalkoztatására irányuló kérelem,

– várható-e a munkakör betöltéséhez kapcsolódóan munkaerő-kölcsönzés, kirendelés, kiküldetés,

– az állást kínáló kívánja-e az állást külön törvényben meghatározott szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy figyelmébe ajánlani.

Amennyiben arra a kérdésre, hogy a munkaadó a bejelentett állásra kér-e közvetítést, továbbá az álláshely hirdethető-e, a munkáltató igenlő választ ad, a bejelentésnek tartalmaznia kell a következőket is:

– a közvetítéssel betölteni kívánt létszám,

– a közvetítés kezdete és vége,

– a foglalkoztatás napi időtartama (teljes munkaidő, részmunkaidő),

– munkarend, munkaidő-beosztás, napi munkakezdés időpontja,

– a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek, készségek, a szükséges gyakorlati idő,

– a munka természetéből adódó speciális körülmények,

– a munkakörhöz kapcsolódó juttatások.

A munkaadónak a fenti felsorolás első kilenc bekezdésében foglalt adatait az első alkalommal történő munkaerőigény-bejelentéskor kell közölnie a székhelye (telephelye) szerint illetékes kirendeltséggel. Ezt követően ezekről az adatokról a munkaadó akkor tájékoztatja a kirendeltséget, ha azokban változás történik.

13.2.10. A közvetítés feltétele

A kirendeltség a foglalkoztató részére akkor végez közvetítést, ha

– munkaerőigényét bejelentette, és

– a közvetítést kéri, továbbá vállalja, hogy

– fogadja a kirendeltség által kiállított közvetítőlappal megjelenő személyeket, és

– a közvetítőlapon igazolja a közvetítés eredményét, és

– fogadja a kirendeltség képviselőjét, valamint tájékoztatja őt a foglalkoztatás körülményeiről.

A kirendeltség a tevékenységére és működésére vonatkozó tájékoztatást – így különösen alapító okiratának, a bejegyzésre vonatkozó okiratnak a becsatolása, adószámának bejelentését – kérhet a munkaerőigényt benyújtó munkaadótól továbbá ezek beszerzése érdekében más hatóságot kereshet meg.

13.2.11. A munkaerőigény nyilvánosságra hozatala

Ha a munkaerőigény által tartalmazott álláshely – a foglalkoztató nyilatkozata alapján – hirdethető, a kirendeltség az azzal kapcsolatos valamennyi adatot (pl. a foglalkoztató neve, címe, telefonszáma, az álláshelyről tájékoztatást nyújtó személy neve, az ellátandó munkakör, tevékenység megjelölése, várható kereset, alkalmazási feltételek) nyilvánosságra hozhatja.

Ha a munkaerőigény által tartalmazott álláshely – a foglalkoztató nyilatkozata szerint – nem hirdethető, és arra a foglalkoztató közvetítést sem kér, az álláshely adatai nem hozhatók nyilvánosságra.

Ha a foglalkoztató a munkaerőigény által tartalmazott nem hirdethető álláshelyre közvetítést kér, az álláshellyel kapcsolatos munkakör megnevezése, az ahhoz szükséges szakképzettség, a várható kereset hozható nyilvánosságra. Az előzőekben foglaltakon kívül egyéb adatok a kirendeltség által kiválasztott, a munkaerőigénynek megfelelő személlyel közölhetők.

Ha a foglalkoztató nyilatkozata alapján az álláshely hirdethető, az az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) hálózatán megjelenik, és arra a külön törvényben meghatározott szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy is kiközvetíthető.

13.2.12. Támogatás munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtók részére

A munkaügyi központ központi szervezeti egysége pályázati eljárás eredményeként támogatást nyújthat olyan egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság részére, aki (amely) térítésmentesen

– munkaerő-piaci és foglalkozási információt nyújt elmaradott térségekben vagy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő rétegek számára,

– munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs és pszichológiai tanácsadást nyújt azoknak a személyeknek, akiknek a munkaügyi központ e szolgáltatások igénybevételét felajánlotta,

– mentori szolgáltatást nyújt azoknak a személyeknek, akiknek a munkaügyi központ e szolgáltatások igénybevételét felajánlotta, vagy

– helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadást végez.

A támogatások további feltétele, hogy a támogatást kérő

– a pályázat benyújtását megelőzően legalább egy évig folytassa azt a szolgáltatási tevékenységet, amelynek támogatására a pályázatot benyújtotta,

– vállalja, hogy a pályázati felhívásban meghatározott dologi feltételeket a támogatott szolgáltatás nyújtásának teljes időtartama alatt biztosítja,

– vállalja, hogy a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban tudomására jutott adatokat rendeltetésszerűen használja fel,

– a munkaügyi központ által támogatott szolgáltatást nyújtó személyek rendelkeznek a rendelet mellékletében meghatározott feltételekkel, továbbá

– a támogatott szolgáltatást igénybe vevő személyeket a munkaügyi központtal kötött megállapodásban rögzített azonosításra alkalmas módon nyilvántartja,

– a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. §-ában meghatározott feltételeinek megfelel, és azok teljesülésének igazolására a külön jogszabályban meghatározott módon sor kerül.

A támogatásban részesülő szervezet vagy egyéni vállalkozó által nyújtott szolgáltatás szakmai és módszertani ellenőrzését a munkaügyi központ látja el.

A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell

– a pályázat kiírásának célját,

– a pályázaton történő részvétel feltételeit,

– a támogatott szolgáltatás nyújtásának dologi feltételeit,

– a pályázat keretében nyújtható támogatás forrását, mértékét,

– a pályázat tartalmára vonatkozó előírásokat és az esetleges szükséges mellékleteket, továbbá

– a támogatásra vonatkozóan a más jogszabályokban, valamint az Európai Unió jogszabályaiban meghatározott feltételeket,

– a pályázat benyújtásának helyét és határidejét, a pályázatot elbíráló szerv megnevezését, valamint a pályázat elbírálásának határidejét.

A támogatás vissza nem térítendő formában legfeljebb 3 évre adható.

A támogatásról szóló hatósági szerződésben meg kell határozni azt a szolgáltatást, amelynek nyújtásához a kirendeltség támogatást nyújt, a támogatás mértékét, a folyósítás időtartamát, az elszámolás módját, valamint a támogatás visszakövetelésének részletes feltételeit.

A munkaügyi központ központi szervezeti egysége a támogatást kérő számára nem adhat át általa nyilvántartott személyes adatot, valamint nem hirdethető álláshelyre vonatkozó munkaerőigényt.

A támogatás összegének kiszámításánál a szellemi foglalkozásúak tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal által a támogatás megállapításának évét mint tárgyévet megelőző második évre vonatkozóan meghatározott havi bruttó átlagkereset és a tanácsadás típusának szorzóját kell alapul venni. Ennek megfelelően a költségnorma

– egyéni tanácsadás esetén a tárgyévet megelőző második évre vonatkozóan megállapított nemzetgazdasági átlagkereset x 0,026-0,035 Ft/fő/óra,

– csoportos tanácsadás esetén a tárgyévet megelőző második évre vonatkozóan megállapított nemzetgazdasági átlagkereset x 0,02-0,03 Ft/óra,

– mentori szolgáltatás esetén (ideértve a külön jogszabályban meghatározott rehabilitációs mentor tevékenységét is) a tárgyévet megelőző második évre vonatkozóan megállapított nemzetgazdasági átlagkereset x 0,01-0,015 Ft/óra.

A támogatott a támogatás 20 százalékára a munkaügyi központtal kötött megállapodásban meghatározott eredmény teljesítésekor jogosult.

A támogatásban részesülő – az általuk kötött megállapodásban meghatározott módon - tájékoztatja az általa végzett szolgáltatási tevékenységről a munkaügyi központ központi szervezeti egységét.

13.3. Rehabilitációs akkreditációs díj

A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációja során az akkreditációs eljárásért a kérelmezőnek a 26/2005. (XII. 27.) FMM rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. Ha a kérelmező a székhelyén kívül telephelyének, illetőleg fióktelepének akkreditálását is kérelmezi, az akkreditációs díj összege telephelyenként, illetőleg fióktelepenként 50-50 ezer forinttal nő.

A feltételes tanúsítvány iránti kérelem esetén a ki­emelt tanúsítvány iránti kérelemre meghatározott akkreditációs díjat – a telephelyenkénti, illetőleg fióktelepenkénti 50-50 ezer forintot is ideértve – kell megfizetni.

Ha a munkáltató a feltételes tanúsítvány érvényességének ideje alatt nem igazolja a kiemelt tanúsítvány megadásához szükséges feltételek teljesítését, az akkreditációs díj visszafizetésének helye nincs.

Egyszerűsített eljárás lefolytatása esetén az akkreditációs díj:

– az akkreditációs eljárás adataiban bekövetkezett változás átvezetése esetén 50 ezer forint,

– a korábban nem akkreditált telephely megjelölése esetén telephelyenként, illetőleg fióktelepenként 50-50 ezer forint,

– magasabb minősítés kérelmezése esetén a kérelmezett tanúsítvány és a már meglévő tanúsítvány – az egyszerűsített eljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtásának időpontjában irányadó – akkreditációs díja közötti különbség,

– a telephely, fióktelep magasabb minősítésének kérelmezése esetén telephelyenként, illetőleg fióktelepenként 50-50 ezer forint.

Ha a kérelem egyszerűsített eljárás keretében nem bírálható el, a kérelmezőt határidő kitűzésével fel kell hívni a befizetett és a részére korábban kiadott akkreditációs tanúsítványra a felhívás időpontjában irányadó, az akkreditációs díj különbözetének megfizetésére, illetőleg az akkreditációs eljárás lefolytatása iránti kérelem előterjesztésére.

Az akkreditációs díj összegét a kérelem benyújtása előtt kell megfizetni postai befizetéssel vagy átutalással.

13.3.1. Díj jogorvoslatoknál

A fellebbezés díja az elsőfokú eljárásra megállapított díj – ide nem értve a telephelyenként, illetőleg fióktelepenként fizetendő díjat – 50%-a.

A fellebbezéshez csatolni kell a díj befizetésének igazolását (a teljesített banki igazolás másolata, postai feladóvevény másolata).

Ha a másodfokon eljáró szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot megsemmisíti, és új eljárás lefolytatását rendeli el, az új eljárást külön díj befizetése nélkül kell lefolytatni.

A fellebbezés díját vissza kell téríteni, ha az elsőfokú határozat részben vagy egészében jogszabálysértő volt. A visszatérítésről a másodfokú eljárásban hozott határozatban kell rendelkezni, és a visszafizetésről az elsőfokú határozatot hozó szerv az eljárás jogerős befejezését követő 30 napon belül köteles intézkedni.

Az összeállítást készítette:

Tárnai Barbara

13.3.2. A rehabilitációs akkreditációs díj összege

A rehabilitációs akkreditációs díj összege:

 

Akkreditációs tanúsítvány típusa

19 fő alatt*

20-49 fő*

50-499 fő*

500-999 fő*

1000 fő felett*

Alap

50 E Ft

70 E Ft

80 E Ft

100 E Ft

150 E Ft

Rehabilitációs

150 E Ft

200 E Ft

300 E Ft

400 E Ft

500 E Ft

Kiemelt

-

300 E Ft

400 E Ft

600 E Ft

800 E Ft

* Létszámon a megváltozott munkaképességű munkavállalóknak az eljárás kezdeményezését megelőző hathavi átlagos statisztikai állományi létszámát kell érteni.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. augusztus 22.) vegye figyelembe!