13.1. A regionális munkaügyi központok és székhelyük
Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ
– székhelye: Budapest
Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ
– székhelye: Békéscsaba
Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ
– székhelye: Nyíregyháza
Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ
– székhelye: Miskolc
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
– székhelye: Pécs
Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
– székhelye: Székesfehérvár
Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
– székhelye: Szombathely
13.2. Munkaerő-piaci szolgáltatások
Az állami foglalkoztatási szerv azzal is elősegíti a munkahelykeresést, a munkához, valamint megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartását, hogy úgynevezett munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújt.
A munkaerő-piaci szolgáltatások formái a következők:
– munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtása,
– munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás,
– munkaközvetítés.
A munkaügyi központ által vagy támogatásával nyújtott munkaerő-piaci szolgáltatást az veheti igénybe, aki hozzájárul ahhoz, hogy adatait e célból nyilvántartásba vegyék.
A munkaerő-piaci szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó támogatások részletes szabályait a 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet tartalmazza.
13.2.1. Munkaerő-piaci és foglalkozási információ
Az információnyújtás célja, hogy elősegítse az elhelyezkedést és az üres álláshelyek betöltését. E szolgáltatás tartalmazza
– a foglalkozásokra,
– a térségben elérhető képzésekre,
– a régió, a megye, valamint a kistérség munkaerő-piaci helyzetére,
– a munkaerő-kereslet és -kínálat helyi jellemzőire vonatkozó információk nyújtását,
– a foglalkoztatást elősegítő támogatások és a munkanélküli-ellátásokra vonatkozó lehetőségek ismertetését, továbbá – a foglalkoztatással összefüggő jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatást és
– az azokról szóló ismertetők átadását.
Az információnyújtás történhet önállóan vagy tanácsadás, állásbörze, továbbá munkaközvetítés keretében.
13.2.2. Munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás
Ez a szolgáltatás
– a munkatanácsadást,
– a pályatanácsadást,
– az álláskeresési tanácsadást,
– a rehabilitációs tanácsadást, továbbá
– a tanácsadó tevékenységhez, valamint a munkaerő-piaci képzéshez kapcsolódó pszichológiai tanácsadást, továbbá
– helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadást
foglalja magában.
13.2.2.1. Munkatanácsadás
A munkatanácsadás célja az azt igénybe vevő személy elhelyezkedését akadályozó körülmények feltárása, valamint az azok megszüntetésére, a sikeres elhelyezkedés megvalósítására irányuló terv kidolgozása.
13.2.2.2. Pályatanácsadás
A pályatanácsadás célja az azt igénybe vevő személy pályaválasztásának, pályamódosításának elősegítése, és számára érdeklődésének, képességének, személyiségének és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő pályaterv kialakítása.
A pályatanácsadás formái:
– pályaválasztási tanácsadás,
– pályamódosítási tanácsadás.
13.2.2.3. Pályaválasztási tanácsadás
A pályaválasztási tanácsadás elősegíti a pályaválasztási döntés meghozatalát, az e döntésnek, valamint a munkaerő-piaci keresletnek megfelelő képzési lehetőség kiválasztását.
13.2.2.4. Pályamódosítási tanácsadás
A pályamódosítási tanácsadás segítséget nyújt új képzési irány vagy foglalkozás megtalálásához olyan személy számára, akinek a szakmai képzettsége a személyiségének, képességének, valamint a munkaerő-piaci keresletnek nem felel meg.
13.2.3. Álláskeresési tanácsadás
Az álláskeresési tanácsadás célja azok elhelyezkedésének elősegítése, akik munkát akarnak vállalni, de nem rendelkeznek az álláskereséshez szükséges ismeretekkel.
Az álláskeresési tanácsadás formái:
– egyéni álláskeresési tanácsadás,
– álláskeresési technikák oktatása,
– álláskereső klub.
Az álláskereső klub az álláskeresők részvételével rendszeresen tartott csoportos foglalkozás.
13.2.4. Rehabilitációs tanácsadás
A rehabilitációs tanácsadás célja, hogy elősegítse a foglalkozási rehabilitáció irányának meghatározását, olyan megváltozott munkaképességű személyek számára, akik képzettségi szintjüknek megfelelő munkakörbe nem közvetíthetők.
13.2.5. Pszichológiai tanácsadás
A munka-, pálya-, álláskeresési és rehabilitációs tanácsadáshoz, továbbá a munkaerő-piaci képzéshez kapcsolódóan – amennyiben arra a szolgáltatás céljának elérése érdekében szükség van – a szolgáltatást igénybe vevő személy részére pszichológiai tanácsadás is nyújtható. A pszichológiai tanácsadás segít feltárni az álláskeresők számára az életvezetésből, a személyiségproblémákból eredő, elhelyezkedést akadályozó körülményeket.
13.2.6. Mentori szolgáltatás
A munkaügyi központ mentori szolgáltatás igénybevételét biztosíthatja az álláskereső vagy a munkaügyi központ más szolgáltatását igénybe vevő, illetőleg a munkaügyi központtól támogatásban részesülő személy számára, ha a személyes konzultáció alapján megállapítható, hogy az együttműködési kötelezettség teljesítéséhez, a szolgáltatások, támogatások igénybevételéhez, az állami vagy más szervekkel való kapcsolattartáshoz, az önálló munkába álláshoz, vagy a munkahelyen történő beilleszkedéshez személyes segítségre van szüksége.
13.2.7. Helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás
A helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás célja szakmai, módszertani segítségnyújtással hozzájárulni a térségben a foglalkoztatási helyzet javításához, a gazdasági élet résztvevői közötti együttműködés kialakulásához, a foglalkoztatási feszültségek kezeléséhez, a vállalkozási tevékenység élénküléséhez, továbbá új munkahelyek teremtéséhez.
A tanácsadás magában foglalja
– a térségben a munkaadók gazdasági foglalkoztatási helyzetének nyomon követését, a csoportos létszámcsökkentések, a foglalkoztatási feszültségek kialakulásának megelőzése érdekében a részükre történő információnyújtást, tanácsadást,
– programok kezdeményezését a csoportos létszámcsökkentéssel érintett munkavállalók újbóli elhelyezkedésének, a térségben tapasztalható foglalkoztatási feszültségek enyhítésének, a térség gazdasági foglalkoztatási szerkezetváltásának elősegítése érdekében, az ilyen programok kidolgozásában és megvalósításában történő közreműködést,
– kapcsolattartást a térség gazdasági életében részt vevő munkaadókkal, a térség helyi önkormányzataival, a térségben működő más szervezetekkel, közreműködésük elősegítését, a gazdasági szerkezet átalakítását, a foglalkoztatási helyzet javítását célzó programokban, továbbá
– közreműködést a térségben működő területfejlesztési tanácsok döntéseinek előkészítésében, az e testületek által indított programokhoz való csatlakozást.
13.2.8. Munkaközvetítés
A munkaügyi központ kirendeltsége munkaközvetítő tevékenységét az álláskeresőként nyilvántartott és a közvetítést kérő személyekkel, valamint az álláskínálókkal együttműködve folytatja.
A kirendeltség a munkaközvetítés keretében
– személyes beszélgetést folytat a munkát keresővel, amelynek során feltárja a foglalkoztatással kapcsolatos, valamint az azt akadályozó körülményeit (iskolai végzettség, szakképzettség, korábban betöltött munkakörök, szakmai gyakorlat, lakóhely, tartózkodási hely, munkaképesség), továbbá tájékoztatja őt a számára megfelelő munkalehetőségek fő jellemzőiről, így különösen a foglalkoztatás helyéről, idejéről, a munkarendről, továbbá a kereseti lehetőségről,
– a foglalkoztatást akadályozó körülmény megállapítása a megfelelő szolgáltatás igénybevételét tanácsolja,
– kapcsolatot tart azokkal az álláskínálókkal, akik természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatnak, vagy foglalkoztatni kívánnak, továbbá
– elősegíti a munkát keresők és az álláskínálók találkozását annak érdekében, hogy közöttük foglalkoztatásra irányuló jogviszony jöjjön létre.
A munkaközvetítés
– egyéni közvetítés és
– csoportos közvetítés
formájában valósulhat meg.
A munkaközvetítés során tilos
– olyan személy közvetítése, aki – az erre vonatkozó jogszabály szerint – munkaviszonyban, valamint munkaviszonyon kívüli munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem foglalkoztatható,
– a közvetítés nem létező állásba, továbbá ha a munkaadónál a közvetítés tárgyát képező tevékenységet is érintő sztrájk van folyamatban,
– olyan munkaerőigényre közvetíteni, amely jogszabálysértő feltételeket tartalmaz, továbbá
– a közvetítés olyan foglalkoztatóhoz, ahol a foglalkoztatási feltételek nyilvánvalóan nem biztosítottak.
A kirendeltségnek a munkaközvetítés során törekednie kell arra, hogy a munkát kereső számára feltárja a szakképzettségének, szakmai gyakorlatának s egyéb körülményeinek megfelelő foglalkoztatási lehetőségeket, továbbá arra, hogy az álláskínálók részére a munkaerőigénynek megfelelő munkát kereső személyek kerüljenek kiválasztásra és közvetítésre.
A fentiek irányadók abban az esetben is, ha a kirendeltség a munkanélküli-ellátást, valamint egyes szociális ellátásokat kérő, illetőleg abban részesülő személyek számára a rájuk irányadó jogszabályok szerint megfelelő munkahelyet ajánl fel.
A kirendeltség a közvetítést kérő személy részére munkaközvetítést akkor végez, ha
– rendelkezik a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel, és
– a kirendeltséggel kapcsolatot tart.
A kapcsolattartás azt jelenti, hogy a közvetítést kérő személy
– mérlegeli a számára javasolt foglalkoztatási lehetőség elfogadását, és ennek eredményéről tájékoztatja a kirendeltséget,
– a kirendeltség által meghatározott időpontban, de legalább háromhavonta jelentkezik a kirendeltségnél.
13.2.9. Munkaerőigény bejelentése
A munkaadó köteles bejelenteni
– az olyan be nem töltött álláshelyet, amelyben a foglalkoztatásra munkaviszony keretében kerül sor,
– a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló külön jogszabályban meghatározott körben az olyan álláshelyet, amelyben a foglalkoztatás munkaviszonyon kívüli, egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik.
A foglalkoztató munkát kereső közvetítését kérheti olyan foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében ellátandó tevékenység ellátására, amelyre vonatkozóan a bejelentési kötelezettség nem áll fenn.
A munkaerőigény a bejelentés napjától számított legfeljebb 60 napig érvényes. A munkaerőigény érvényessége annak lejárta előtt meghosszabbítható.
A munkaerőigényt annál a kirendeltségnél kell bejelenteni, amelynek területén a munkaerő foglalkoztatása történik. Ettől eltérően, ha
– a munka természetéből adódóan a munkavégzés több kirendeltség területére terjedhet ki, a munkavégzés megkezdése szerinti kirendeltségnél,
– a munkaerő foglalkoztatása a foglalkoztató több - különböző kirendeltség területén lévő – telephelyén történik, a foglalkoztató székhelye szerinti kirendeltségnél
kell bejelenteni a munkaerőigényt.
13.2.9.1. A bejelentés tartalma
A munkaadó a bejelentési kötelezettségének teljesítése során a következő adatokat jelenti be a székhelye (telephelye) szerint illetékes kirendeltség részére:
– a cégbíróságon bejegyzett teljes név,
– székhely (telephely) neve, címe,
– adószám, közösségi adószám, adóazonosító jel,
– gazdálkodási forma,
– fő tevékenység megnevezése,
– átlagos statisztikai állományi létszám,
– vezető neve, beosztása,
– a munkaadó képviselőjének neve, címe, telefonszáma,
– a munkaadó e-mail címe,
– a munkakör megnevezése, várható kereset,
– a munkakörre vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése, a végzendő tevékenység megnevezése,
– a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség,
– a munkaadó a bejelentett állásra kér-e közvetítést, továbbá az álláshely hirdethető-e,
– a munkaerőigény-bejelentéshez várhatóan kapcsolódik-e külföldi állampolgár foglalkoztatására irányuló kérelem,
– várható-e a munkakör betöltéséhez kapcsolódóan munkaerő-kölcsönzés, kirendelés, kiküldetés,
– az állást kínáló kívánja-e az állást külön törvényben meghatározott szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy figyelmébe ajánlani.
Amennyiben arra a kérdésre, hogy a munkaadó a bejelentett állásra kér-e közvetítést, továbbá az álláshely hirdethető-e, a munkáltató igenlő választ ad, a bejelentésnek tartalmaznia kell a következőket is:
– a közvetítéssel betölteni kívánt létszám,
– a közvetítés kezdete és vége,
– a foglalkoztatás napi időtartama (teljes munkaidő, részmunkaidő),
– munkarend, munkaidő-beosztás, napi munkakezdés időpontja,
– a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek, készségek, a szükséges gyakorlati idő,
– a munka természetéből adódó speciális körülmények,
– a munkakörhöz kapcsolódó juttatások.
A munkaadónak a fenti felsorolás első kilenc bekezdésében foglalt adatait az első alkalommal történő munkaerőigény-bejelentéskor kell közölnie a székhelye (telephelye) szerint illetékes kirendeltséggel. Ezt követően ezekről az adatokról a munkaadó akkor tájékoztatja a kirendeltséget, ha azokban változás történik.
13.2.10. A közvetítés feltétele
A kirendeltség a foglalkoztató részére akkor végez közvetítést, ha
– munkaerőigényét bejelentette, és
– a közvetítést kéri, továbbá vállalja, hogy
– fogadja a kirendeltség által kiállított közvetítőlappal megjelenő személyeket, és
– a közvetítőlapon igazolja a közvetítés eredményét, és
– fogadja a kirendeltség képviselőjét, valamint tájékoztatja őt a foglalkoztatás körülményeiről.
A kirendeltség a tevékenységére és működésére vonatkozó tájékoztatást – így különösen alapító okiratának, a bejegyzésre vonatkozó okiratnak a becsatolása, adószámának bejelentését – kérhet a munkaerőigényt benyújtó munkaadótól továbbá ezek beszerzése érdekében más hatóságot kereshet meg.
13.2.11. A munkaerőigény nyilvánosságra hozatala
Ha a munkaerőigény által tartalmazott álláshely – a foglalkoztató nyilatkozata alapján – hirdethető, a kirendeltség az azzal kapcsolatos valamennyi adatot (pl. a foglalkoztató neve, címe, telefonszáma, az álláshelyről tájékoztatást nyújtó személy neve, az ellátandó munkakör, tevékenység megjelölése, várható kereset, alkalmazási feltételek) nyilvánosságra hozhatja.
Ha a munkaerőigény által tartalmazott álláshely – a foglalkoztató nyilatkozata szerint – nem hirdethető, és arra a foglalkoztató közvetítést sem kér, az álláshely adatai nem hozhatók nyilvánosságra.
Ha a foglalkoztató a munkaerőigény által tartalmazott nem hirdethető álláshelyre közvetítést kér, az álláshellyel kapcsolatos munkakör megnevezése, az ahhoz szükséges szakképzettség, a várható kereset hozható nyilvánosságra. Az előzőekben foglaltakon kívül egyéb adatok a kirendeltség által kiválasztott, a munkaerőigénynek megfelelő személlyel közölhetők.
Ha a foglalkoztató nyilatkozata alapján az álláshely hirdethető, az az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) hálózatán megjelenik, és arra a külön törvényben meghatározott szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy is kiközvetíthető.
13.2.12. Támogatás munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtók részére
A munkaügyi központ központi szervezeti egysége pályázati eljárás eredményeként támogatást nyújthat olyan egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság részére, aki (amely) térítésmentesen
– munkaerő-piaci és foglalkozási információt nyújt elmaradott térségekben vagy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő rétegek számára,
– munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs és pszichológiai tanácsadást nyújt azoknak a személyeknek, akiknek a munkaügyi központ e szolgáltatások igénybevételét felajánlotta,
– mentori szolgáltatást nyújt azoknak a személyeknek, akiknek a munkaügyi központ e szolgáltatások igénybevételét felajánlotta, vagy
– helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadást végez.
A támogatások további feltétele, hogy a támogatást kérő
– a pályázat benyújtását megelőzően legalább egy évig folytassa azt a szolgáltatási tevékenységet, amelynek támogatására a pályázatot benyújtotta,
– vállalja, hogy a pályázati felhívásban meghatározott dologi feltételeket a támogatott szolgáltatás nyújtásának teljes időtartama alatt biztosítja,
– vállalja, hogy a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban tudomására jutott adatokat rendeltetésszerűen használja fel,
– a munkaügyi központ által támogatott szolgáltatást nyújtó személyek rendelkeznek a rendelet mellékletében meghatározott feltételekkel, továbbá
– a támogatott szolgáltatást igénybe vevő személyeket a munkaügyi központtal kötött megállapodásban rögzített azonosításra alkalmas módon nyilvántartja,
– a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. §-ában meghatározott feltételeinek megfelel, és azok teljesülésének igazolására a külön jogszabályban meghatározott módon sor kerül.
A támogatásban részesülő szervezet vagy egyéni vállalkozó által nyújtott szolgáltatás szakmai és módszertani ellenőrzését a munkaügyi központ látja el.
A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell
– a pályázat kiírásának célját,
– a pályázaton történő részvétel feltételeit,
– a támogatott szolgáltatás nyújtásának dologi feltételeit,
– a pályázat keretében nyújtható támogatás forrását, mértékét,
– a pályázat tartalmára vonatkozó előírásokat és az esetleges szükséges mellékleteket, továbbá
– a támogatásra vonatkozóan a más jogszabályokban, valamint az Európai Unió jogszabályaiban meghatározott feltételeket,
– a pályázat benyújtásának helyét és határidejét, a pályázatot elbíráló szerv megnevezését, valamint a pályázat elbírálásának határidejét.
A támogatás vissza nem térítendő formában legfeljebb 3 évre adható.
A támogatásról szóló hatósági szerződésben meg kell határozni azt a szolgáltatást, amelynek nyújtásához a kirendeltség támogatást nyújt, a támogatás mértékét, a folyósítás időtartamát, az elszámolás módját, valamint a támogatás visszakövetelésének részletes feltételeit.
A munkaügyi központ központi szervezeti egysége a támogatást kérő számára nem adhat át általa nyilvántartott személyes adatot, valamint nem hirdethető álláshelyre vonatkozó munkaerőigényt.
A támogatás összegének kiszámításánál a szellemi foglalkozásúak tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal által a támogatás megállapításának évét mint tárgyévet megelőző második évre vonatkozóan meghatározott havi bruttó átlagkereset és a tanácsadás típusának szorzóját kell alapul venni. Ennek megfelelően a költségnorma
– egyéni tanácsadás esetén a tárgyévet megelőző második évre vonatkozóan megállapított nemzetgazdasági átlagkereset x 0,026-0,035 Ft/fő/óra,
– csoportos tanácsadás esetén a tárgyévet megelőző második évre vonatkozóan megállapított nemzetgazdasági átlagkereset x 0,02-0,03 Ft/óra,
– mentori szolgáltatás esetén (ideértve a külön jogszabályban meghatározott rehabilitációs mentor tevékenységét is) a tárgyévet megelőző második évre vonatkozóan megállapított nemzetgazdasági átlagkereset x 0,01-0,015 Ft/óra.
A támogatott a támogatás 20 százalékára a munkaügyi központtal kötött megállapodásban meghatározott eredmény teljesítésekor jogosult.
A támogatásban részesülő – az általuk kötött megállapodásban meghatározott módon - tájékoztatja az általa végzett szolgáltatási tevékenységről a munkaügyi központ központi szervezeti egységét.
13.3. Rehabilitációs akkreditációs díj
A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációja során az akkreditációs eljárásért a kérelmezőnek a 26/2005. (XII. 27.) FMM rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. Ha a kérelmező a székhelyén kívül telephelyének, illetőleg fióktelepének akkreditálását is kérelmezi, az akkreditációs díj összege telephelyenként, illetőleg fióktelepenként 50-50 ezer forinttal nő.
A feltételes tanúsítvány iránti kérelem esetén a kiemelt tanúsítvány iránti kérelemre meghatározott akkreditációs díjat – a telephelyenkénti, illetőleg fióktelepenkénti 50-50 ezer forintot is ideértve – kell megfizetni.
Ha a munkáltató a feltételes tanúsítvány érvényességének ideje alatt nem igazolja a kiemelt tanúsítvány megadásához szükséges feltételek teljesítését, az akkreditációs díj visszafizetésének helye nincs.
Egyszerűsített eljárás lefolytatása esetén az akkreditációs díj:
– az akkreditációs eljárás adataiban bekövetkezett változás átvezetése esetén 50 ezer forint,
– a korábban nem akkreditált telephely megjelölése esetén telephelyenként, illetőleg fióktelepenként 50-50 ezer forint,
– magasabb minősítés kérelmezése esetén a kérelmezett tanúsítvány és a már meglévő tanúsítvány – az egyszerűsített eljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtásának időpontjában irányadó – akkreditációs díja közötti különbség,
– a telephely, fióktelep magasabb minősítésének kérelmezése esetén telephelyenként, illetőleg fióktelepenként 50-50 ezer forint.
Ha a kérelem egyszerűsített eljárás keretében nem bírálható el, a kérelmezőt határidő kitűzésével fel kell hívni a befizetett és a részére korábban kiadott akkreditációs tanúsítványra a felhívás időpontjában irányadó, az akkreditációs díj különbözetének megfizetésére, illetőleg az akkreditációs eljárás lefolytatása iránti kérelem előterjesztésére.
Az akkreditációs díj összegét a kérelem benyújtása előtt kell megfizetni postai befizetéssel vagy átutalással.
13.3.1. Díj jogorvoslatoknál
A fellebbezés díja az elsőfokú eljárásra megállapított díj – ide nem értve a telephelyenként, illetőleg fióktelepenként fizetendő díjat – 50%-a.
A fellebbezéshez csatolni kell a díj befizetésének igazolását (a teljesített banki igazolás másolata, postai feladóvevény másolata).
Ha a másodfokon eljáró szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot megsemmisíti, és új eljárás lefolytatását rendeli el, az új eljárást külön díj befizetése nélkül kell lefolytatni.
A fellebbezés díját vissza kell téríteni, ha az elsőfokú határozat részben vagy egészében jogszabálysértő volt. A visszatérítésről a másodfokú eljárásban hozott határozatban kell rendelkezni, és a visszafizetésről az elsőfokú határozatot hozó szerv az eljárás jogerős befejezését követő 30 napon belül köteles intézkedni.
Az összeállítást készítette:
Tárnai Barbara
13.3.2. A rehabilitációs akkreditációs díj összege
A rehabilitációs akkreditációs díj összege:
|
Akkreditációs tanúsítvány típusa |
19 fő alatt* |
20-49 fő* |
50-499 fő* |
500-999 fő* |
1000 fő felett* |
|
Alap |
50 E Ft |
70 E Ft |
80 E Ft |
100 E Ft |
150 E Ft |
|
Rehabilitációs |
150 E Ft |
200 E Ft |
300 E Ft |
400 E Ft |
500 E Ft |
|
Kiemelt |
- |
300 E Ft |
400 E Ft |
600 E Ft |
800 E Ft |
|
* Létszámon a megváltozott munkaképességű munkavállalóknak az eljárás kezdeményezését megelőző hathavi átlagos statisztikai állományi létszámát kell érteni. |
|||||
