12. Fogalmi meghatározások

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. augusztus 22.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2008/06. számában (2008. augusztus 22.)

12.1. Fogalmak az Flt.-ben

Alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony

Alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény 2. §-ának (1)–(2) bekezdésében meghatározott jogviszony.

Álláskereső

Álláskereső az a személy, aki

1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és

2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és

3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és

4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresőtevékenységet sem folytat, és

5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit

6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.

 

Az 1. pontban foglalt rendelkezés alkalmazása során a szabad mozgás és beutazás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény alapján szabad beutazási és tartózkodási joggal rendelkező személy álláskeresőként akkor is nyilvántartásba vehető, ha Magyarországon engedély alapján végezhet munkát.

Egyedülálló

Egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.

Egyéni vállalkozó

Egyéni vállalkozó a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint biztosított, a Tbj-tv. 4. §-ának b) pontjában meghatározott személy.

Háztartás

Háztartáshoz tartoznak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott személyek.

Jövedelem

Jövedelem az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jövedelem.

Keresőtevékenység

Keresőtevékenység minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá keresőtevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője, vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.

1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül keresőtevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.

2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül keresőtevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.

A közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül keresőtevékenységnek.

Kötelező legkisebb munkabér

Kötelező legkisebb munkabér, minimálbér a jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb havi munkabér legmagasabb mértéke.

Közfeladat

Közfeladat az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 74/G. § (2) bekezdésében meghatározott feladat.

Közhasznú tevékenység

Közhasznú tevékenység a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §-ának c) pontjában felsorolt tevékenységek.

Megváltozott munkaképességű személy

Megváltozott munkaképességű személy, aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek.

Munkaadó

Munkaadó az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve magánszemély és annak jogi személyiséggel nem rendelkező társasága, aki munkavállalót foglalkoztat, vagy foglalkoztatni kíván.

Munkaközvetítő tevékenység

A munkaközvetítő tevékenység olyan szolgáltatások összessége, amelynek célja a munkát keresők és a munkát kínálók találkozásának elősegítése.

Munkavállaló

Munkavállaló az, aki munkaviszonyban áll.

Munkaviszony

Munkaviszonyon a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszonyt, a biztosított bedolgozói és az – 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszonyt, a hivatásos nevelőszülői jogviszonyt, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyát - ide nem értve az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját -, fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonyát kell érteni.

Öregségi nyugdíjkorhatár

Öregségi nyugdíjkorhatár a személyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár, a társadalombiztosítási jogszabályok által egyes munkakörökben biztosított korkedvezmény figyelembevételével.

Öregség nyugdíjra jogosult személy

Öregség nyugdíjra jogosult személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályok által egyes munkakörökben biztosított korkedvezmény figyelembevételével – elérte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, továbbá az is, aki előrehozott öregségi nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, bányásznyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban, valamint szolgálati nyugdíjban részesül.

Pályakezdő álláskereső

Pályakezdő álláskereső a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét – be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve ha munkanélküli-járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki

1. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül,

2. előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti,

3. sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít.

Rövid időtartamú munka

A rövid időtartamú munka olyan, az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy az álláskereső által megtalált munka, amelynek időtartama összefüggően a 90 napot nem haladja meg.

Társas vállalkozó

Társas vállalkozó a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint biztosított, a Tbj-tv. 4. §-ának d) pontjában meghatározott személy.

12.2. Fogalmak a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendeletben

1998/2006/EK bizottsági rendelet

A Bizottság 2006. december 15-i a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK rendelete (HL L sorozat 379. szám, 2006. 12. 28.).

Állami támogatás

Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatás és az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 2. cikke szerinti csekély összegű (de minimis) támogatás.

Beruházás megkezdésének napja

Az építési munkálatok megkezdése, vagy a felszerelésnek a kedvezményezett által első alkalommal, jogilag kötelező erejű kötelezettségvállalással történő megrendelése (az előzetes megvalósíthatósági tanulmányok kivételével) közül az, amelyikre korábban kerül sor.

Induló beruházás

Tárgyi eszközbe vagy immateriális javakba történő beruházás, amely új létesítmény felállításával, meglévő létesítmény bővítésével, egy létesítmény termelésének további, új termékkel történő diverzifikációjával, egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatásával kapcsolatos, vagy egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök megvásárlása, amennyiben a létesítmény bezárásra került vagy – amennyiben nem vásárolják fel – bezárásra került volna, és az eszközöket egy független beruházó veszi meg.

Kis- és középvállalkozás (kkv)

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti vállalkozás.

Munkabér

Munkabéren a Központi Statisztikai Hivatal elnökének a "Munkaügyi Statisztikai Fogalmak" című módszertani segédletében "kereset" címszó alatt meghatározott juttatásokat – a prémium és a jutalom kivételével – kell érteni.

Munkabér járulékai

A munkabér járulékain az egészség- és nyugdíj-biztosítási járulékot, a munkaadói járulékot, valamint az egészségügyi hozzájárulást kell érteni.

Munkaviszony megszüntetése

A munkaviszony megszüntetése esetében

– a munkavállaló rendes felmondásán az Flt. 58. §-a (6) bekezdésének a) pontjában,

– a munkaadó rendkívüli felmondásán az Flt. 58. §-a (6) bekezdésének b) pontjában,

– a munkaadó rendes felmondásán az Flt. 58. §-a (6) bekezdésének c) pontjában

foglaltakat kell érteni.

Nagyberuházás

Az az induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költség jelenértéken legalább 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg; ennek meghatározásakor több beruházási projektet egyetlen beruházási projektnek kell tekinteni, ha azok egy vagy több vállalat által egy hároméves időszakon belül kivitelezett induló beruházásban gazdaságilag oszthatatlan módon kombinált állóeszközökre vonatkoznak; annak megállapításakor, hogy az induló beruházás gazdaságilag oszthatatlan-e, a technikai, funkcionális és stratégiai kapcsolatokat, valamint a közvetlen földrajzi közelséget kell figyelembe venni; a gazdasági oszthatatlanságot a tulajdonviszonyoktól függetlenül kell értékelni; az euróra való átszámításra a támogatás odaítélésének időpontjakor érvényes árak és árfolyam alkalmazandó, illetve azon nagyberuházási projektek esetében, amelyeknek – a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet szerinti – egyedi egyéni bejelentése szükséges, a bejelentés időpontjakor érvényes árak és árfolyam alkalmazandó.

Nehéz helyzetben lévő vállalkozás

Az a társaság, amelynek a saját tőkéje veszteség folytán nem éri el a jegyzett tőke felét a kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló utolsó beszámolóban, és ezen veszteség több mint egynegyede a megelőző beszámoló óta eltelt idő alatt keletkezett.

Referenciaráta

A támogatástartalom és az elszámolható költség jelenértékének kiszámításához használt mutatószám; a 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 794/2004/EK bizottsági rendelet 9. cikke szerint meghatározott ráta, amelyet a pénzügyminiszter is közzétesz a Pénzügyi Közlönyben.

Saját forrás

A kedvezményezett által a fejlesztési programhoz igénybe vett állami támogatásnak nem minősülő forrás.

Szinten tartást szolgáló eszköz

Az az eszköz, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális jószágot váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezné.

Támogatástartalom

A kedvezményezett számára nyújtott állami támogatásnak a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt módszer alapján kiszámolt értéke.

Támogatási intenzitás

A támogatástartalom és a jelenértéken számított elszámolható költség hányadosa, százalékos formában kifejezve.

Védett munkahely

A 2204/2002/EK bizottsági rendelet 2. cikk h) pontjában meghatározott munkahely.

12.3. Fogalmak a 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendeletben

Akkreditált munkáltató

A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának szabályairól szóló jogszabály szerint lefolytatott akkreditációs eljárás alapján kiadott akkreditációs tanúsítvánnyal (azaz alap- vagy rehabilitációs, illetve kiemelt vagy feltételes tanúsítvánnyal) rendelkező munkáltató.

Átengedés

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 150. § (1) bekezdése szerinti intézkedés. (A munkáltatók között ellenszolgáltatás nélkül létrejött megállapodás alapján a munkavállaló más munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhető, ha a munkáltató a munkaviszonyból eredő foglalkoztatási kötelezettségét – működési körében felmerült ok miatt – átmenetileg nem tudja teljesíteni.)

Átlagos statisztikai állományi létszám

A Központi Statisztikai Hivatal létszámszámításra vonatkozó előírásai szerint számított létszám.

Kirendelés

Az Mt. 106. §-a szerinti intézkedés.

(A munkavállaló a munkáltatók között létrejött megállapodás alapján más munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhető. Ennek feltétele, hogy a munkavállaló kirendelésére ellenszolgáltatás nélkül kerüljön sor, és a munkavállaló a kirendelés során olyan munkáltatónál végezzen munkát,

– amelynek tulajdonosa – részben vagy egészében – azonos a munkáltató tulajdonosával, vagy

– a két munkáltató közül legalább az egyik valamely arányban tulajdonosa a másik munkáltatónak, vagy

– a két munkáltató egy harmadik szervezethez kötődő tulajdonjogi viszonya alapján áll kapcsolatban egymással.)

Megváltozott munkaképességű munkavállaló

Az a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló, akinek munkaszerződés szerinti napi munka­ideje a napi négy órát eléri, ha

– a munkaképesség-csökkenés – az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI), 2007. augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (OOSZI) szakvéleménye, illetőleg 2001. január 1-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint – 50 százalékos mértékű, vagy

– a munkaképesség-csökkenés – az ORSZI vagy az OOSZI szakvéleménye, illetőleg 2001. január l-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint – 67-100 százalékos mértékű, vagy

– az egészségkárosodás – az ORSZI szakvéleménye szerint - 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy

– az egészségkárosodás – az ORSZI szakvéleménye szerint - 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban az ORSZI szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, vagy

– a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Ftv.) 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy a vakok személyi járadékában részesül, vagy

– az Ftv. 23. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül,

– külön jogszabály szerint súlyosan értelmi fogyatékosnak minősül, és erre tekintettel a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló külön törvény szerint adóalapot csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosult, vagy

– siket vagy súlyosan nagyothalló, halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöbértéket eléri vagy meghaladja, vagy

– a súlyosan mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló külön jogszabály szerint súlyosan mozgáskorlátozottnak minősül, vagy

– az egészségkárosodás – az ORSZI szakvéleménye szerint - 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható, vagy

– a fenti bekezdésekben meghatározott mértékű munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás, illetőleg fogyatékosság nem állapítható meg, azonban az OOSZI vagy az ORSZI szakvéleménye szerint jelenlegi munkakörében vagy tanult foglalkozásában, illetőleg más munkakörben vagy foglalkozás keretében csak személyre szóló rehabilitáció megvalósításával foglalkoztatható tovább.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatására tekintettel nyújtott támogatás

Idetartoznak

– az adójogszabályok rendelkezései alapján az egyéni vállalkozót, valamint a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatót a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatására tekintettel megillető, adóalapot csökkentő kedvezmények,

– a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény alapján járó kedvezmények,

– az Flt. 16. §-a alapján nyújtható foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás (lásd az 1. pontot!),

– az ellátottak szociális intézményen belüli foglalkoztatásához nyújtható szociális foglalkoztatási támogatás.

Munkáltató

Az Mt. 73. §-a hatálya alá tartozó munkáltató.

Munkaviszony

Az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszony, a biztosított bedolgozói és az – 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony.

Öregségi nyugdíjra jogosult személy

Aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályok által egyes munkakörökben biztosított korkedvezmény figyelembevételével - elérte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, továbbá az is, aki előrehozott öregségi nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, bányásznyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban, valamint szolgálati nyugdíjban részesül.

Rehabilitációs foglalkoztató

A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról szóló jogszabály alapján kiadott rehabilitációs tanúsítvánnyal rendelkező munkáltató.

Szociális intézmény

A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) által szabályozott, állami, nem állami, egyházi fenntartó által működtetett, ápolást, gondozást, rehabilitációt, lakóotthoni szolgáltatást, valamint nappali ellátást nyújtó intézmény.

Távmunkavégzés

Az Mt. 192/C-193/A. §-ai szerinti tevékenység. (Távmunkát végző munkavállaló: a munkáltató működési körébe tartozó tevékenységet rendszeresen az általa választott, a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen, információtechnológiai és informatikai eszközzel végző és a munkavégzés eredményét elektronikus eszközzel továbbító munkavállaló.)

Telephely, fióktelep

A munkáltató tevékenysége gyakorlásának olyan, a székhelyétől különböző helye, amelyet a munkáltató létesítő okiratában telephelyként, fióktelepként feltüntettek, bíróságon, illetőleg cégjegyzékbe vagy egyéni vállalkozó vállalkozói igazolványába bejegyeztek.

Vállalkozás

A társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. § (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban meghatározott adóalany, valamint az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény szerinti egyéni vállalkozások.

Védett foglalkoztató

A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról szóló rendelet szabályai alapján kiadott kiemelt, illetőleg feltételes tanúsítvánnyal rendelkező munkáltató.

12.4. Fogalmak a 2004. évi CXXIII. törvényben

Munkaerőpiactól tartósan távol lévő személy:

– a pályakezdő fiatal,

– az a személy, aki a gyermekgondozási segély (gyes), a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermeknevelési támogatás (gyet), valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven (365 napon) belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy aki a gyermek egyéves korának betöltését követően, e gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem ál,

– a tartósan álláskereső.

Pályakezdő fiatal

A huszonötödik életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét – be nem töltött, foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel és érvényes Start kártyával rendelkező személy;

Foglalkoztatásra irányuló jogviszony

A magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a hivatásos nevelőszülői jogviszony, a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya.

Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony

A szakmai készségek megszerzése céljából munkatapasztalat-szerzés biztosítására és ennek keretében az egyéni szakmai programban foglalt feladatok ellátására létrejött jogviszony.

Négy órát elérő részmunkaidő

A napi négy órát, illetve – munkaidőkeret megállapítása esetén a munkaidőkeret átlagában – a heti húsz órát elérő munkaidő.

Ösztöndíjas foglalkoztatott

Az a személy, aki az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjában

– a 30. életévét még nem töltötte be, és

– akinek a diplomája a jogviszony létesítését megelőző két éven belül került kiadásra, és

– munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony) nem áll.

Foglalkoztató

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.

Munkaügyi törvény

Az Mt., a Ktv. és a Kjt.

Tartósan álláskereső

Az a személy, akit az állami foglalkoztatási szerv a Start Plusz, illetve a Start Extra kártya – külön jogszabályban meghatározott módon történő – igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig – az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének k) pontjában meghatározott pályakezdő álláskereső esetében 8 hónapon belül legalább 6 hónapig – álláskeresőként nyilvántartott.

Öregségi nyugdíjra jogosult személy

Az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének i) pontjában meghatározott személy.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. augusztus 22.) vegye figyelembe!