A munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű egyes társadalmi csoportok és a munkaerőpiactól tartósan távol lévők foglalkoztatása, munkaerő-piaci versenyképességük kiegyenlítése, a munkáltatóknak e csoportok foglalkoztatására való hajlandósága növelése, továbbá a pályakezdő fiatalok gyakorlati munkatapasztalat-szerzésének megkönnyítése, az oktatás és a munka világa közötti átmenet elősegítése érdekében született meg a 2004. évi CXXIII. törvény, amely a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatása elősegítésének, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásának a szabályait tartalmazza.
10.1. Pályakezdő fiatal foglalkoztatásának kedvezménye
A munkaadót a pályakezdő fiatal foglalkoztatásának időtartamára a Start kártya érvényességi idején belül illeti meg kedvezmény, függetlenül a foglalkoztatás időtartamától, határozatlan vagy határozott idejű jellegétől.
10.1.1. Start kártya
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) szerinti Start kártya kiváltására jogosult, aki
– a huszonötödik életévét, felsőfokú végzettség esetén a harmincadik életévét még nem töltötte be, és
– tanulmányait befejezte vagy megszakította, és
– a tanulmányainak befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát.
A foglalkoztatásra irányuló jogviszony első ízben történő létesítésének megítélése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a tanulói és a hallgatói jogviszony mellett fennálló, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat, továbbá a tanulói és a hallgatói jogviszony megszűnése után alkalmi munkavállalói könyvvel létesített jogviszonyt.
Start kártya kiváltására egy alkalommal van lehetőség, ide nem értve a Start kártya elvesztése vagy megsemmisülése miatti új igénylését, valamint megrongálódása miatti cseréjét.
A pályakezdő fiatal foglalkoztatására tekintettel kedvezményt érvényesítő munkáltató a kedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a Start kártyát megőrizni, és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésekor a pályakezdő fiatal részére visszaszolgáltatni.
10.1.2. Járulékkedvezmény
Pályakezdő fiatal foglalkoztatása után a munkaadót járulékkedvezmény illeti meg a következők szerint:
– a tételes egészségügyi hozzájárulás alóli mentesség;
– a háromszázalékos munkaadói járulék és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj-tv.) 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott huszonkilenc százalékos társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér tizenöt százalékának, második évében huszonöt százalékának megfelelő fizetési kötelezettség.
A munkaadó az utóbbi kedvezményt alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal esetében legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér másfélszeres, felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal esetében a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap után érvényesítheti.
A munkaadó által befizetett összeget az állami adóhatóság a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított munkaadói járulék és a társadalombiztosítási járulék tényleges összegének egymáshoz viszonyított aránya alapján számolja el a Munkaerő-piaci Alap, a Nyugdíj-biztosítási Alap, illetve az Egészségbiztosítási Alap javára.
A járulékkedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a pályakezdő a munkába lépést megelőző napon rendelkezik Start kártyával vagy azt helyettesítő igazolással.
10.2. Gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, valamint ápolási díj folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás, a gyermekgondozási segély folyósítása melletti foglalkoztatás, valamint a tartósan álláskeresők foglalkoztatásának kedvezménye
10.2.1. Start Plusz kártya
Az Art. szerinti Start Plusz kártya kiváltására jogosult az a személy, aki
– a gyermekgondozási segély (gyes), a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermeknevelési támogatás (gyet), valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven (365 napon) belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy aki a gyermek egyéves korának betöltését követően, e gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll,
– tartósan álláskereső.
A tartósan álláskereső személy az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig jogosult Start Plusz kártya kiváltására. Ebben az esetben a Start Plusz kártya - törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – több alkalommal is kiváltható.
A munkaadót a fenti személyi kör foglalkoztatásának időtartamára a Start Plusz kártya érvényességi idején belül illeti meg kedvezmény abban az esetben is, ha a foglalkoztatás időtartama azt meghaladja.
A Start Plusz kártya a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj, a gyermeknevelési támogatás, valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő foglalkoztatáshoz – e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – annyiszor váltható ki, ahányszor különböző személyekre tekintettel az ellátás megállapítására sor került.
A gyermekgondozási segély melletti foglalkoztatáshoz igénybe vett Start Plusz kártya érvényességi idejének lejártát követően a gyermekgondozási segély folyósításának megszűnését követő foglalkoztatáshoz újabb Start Plusz kártya nem váltható ki.
Ha a Start Plusz kártya érvényességi ideje alatt újabb gyermek születik, a következő kártya kiváltására a legfiatalabb gyermekre tekintettel kerülhet sor.
A Start Plusz kártyával rendelkező személyt foglalkoztató és kedvezményt érvényesítő munkáltató a kedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a Start Plusz kártyát megőrizni, és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére átadni.
10.2.2. Járulékkedvezmény
Az érvényes Start Plusz kártyával rendelkező személy foglalkoztatása után a munkaadót a járulékkedvezmény a következők szerint illeti meg:
– mentes a tételes egészségügyi hozzájárulás alól,
– a munkaadói járulék és a Tbj-tv. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott huszonkilenc százalékos társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér tizenöt százalékának, második évében huszonöt százalékának megfelelő fizetési kötelezettség terheli.
Ez utóbbi kedvezményt a munkaadó legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér kétszeresének megfelelő járulékalap erejéig érvényesítheti. Ha a munkavállaló munkabére a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét meghaladja, az azt meghaladó összeg tekintetében az általános járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni.
A munkaadó a járulékkedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a harminc napot meghaladja, és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri.
Ha a Start Plusz kártya érvényességének időtartama két évnél rövidebb, az érvényességi időtartam első tizenkét hónapjára a fentiekben írt kedvezőbb járulékfizetési lehetőséget kell alkalmazni.
A járulékkedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a pályakezdő a munkába lépést megelőző napon rendelkezik Start Plusz kártyával vagy azt helyettesítő igazolással.
A munkaadó által befizetett összeget az állami adóhatóság a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított munkaadói járulék és a társadalombiztosítási járulék tényleges összegének egymáshoz viszonyított aránya alapján számolja el a Munkaerő-piaci Alap, a Nyugdíj-biztosítási Alap, illetve az Egészségbiztosítási Alap javára.
10.3. A munkaerőpiacon halmozottan hátrányos helyzetben lévő álláskeresők foglalkoztatásának kedvezménye
10.3.1. Start Extra kártya
A tartósan álláskereső személy az Art. szerinti Start Extra kártya kiváltására jogosult, ha
– az ötvenedik életévét betöltötte, vagy
– életkorra való tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.
Ha a Start kártya, valamint a Start Plusz kártya tulajdonosa a kártya érvényességi idején belül Start Extra kártyára válik jogosulttá, kérelmére az érvényességi időtartamból hátralévő időre Start Extra kártyát kell részére biztosítani.
A munkaadót a tartósan álláskereső személy foglalkoztatásának időtartamára a Start Extra kártya érvényességi idején belül illeti meg kedvezmény abban az esetben is, ha a foglalkoztatás időtartama azt meghaladja.
A Start Extra kártyával rendelkező személyt foglalkoztató és kedvezményt érvényesítő munkáltató a kedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a Start Extra kártyát megőrizni, és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére átadni.
A kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a pályakezdő a munkába lépést megelőző napon rendelkezik Start Extra vagy azt helyettesítő igazolással.
10.3.2. Járulékkedvezmény
Az érvényes Start Extra kártyával rendelkező személy foglalkoztatása esetén a munkaadót a következők szerint illeti meg járulékkedvezmény.
A munkaadó mentesül a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól. Ezen túlmenően a foglalkoztatás első évében a munkaadó mentesül a munkaadói járulék, valamint a Tbj-tv. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott huszonkilenc százalékos társadalombiztosítási járulék megfizetése alól.
A munkaadót a Start Extra kártya tulajdonosa foglalkoztatásának második évében a munkaadói járulék, valamint a huszonkilenc százalékos társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a bruttó munkabér tizenöt százalékának megfelelő járulékfizetési kötelezettség terheli.
A munkaadó által befizetett összeget az állami adóhatóság a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított munkaadói járulék és a társadalombiztosítási járulék tényleges összegének egymáshoz viszonyított aránya alapján számolja el a Munkaerő-piaci Alap, a Nyugdíj-biztosítási Alap, illetve az Egészségbiztosítási Alap javára.
10.4. Ösztöndíjas foglalkoztatás
Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony a felsőfokú végzettség megszerzését követően egy alkalommal legalább kilenc hónapig, legfeljebb egy évig terjedő határozott időre létesíthető.
10.4.1. Szerződés
Az ösztöndíjas foglalkoztatás szerződéssel jön létre. Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződésnek tartalmaznia kell:
– a felek nevét, illetve megnevezését és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony szempontjából lényeges adatait,
– ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keletkezésének és megszűnésének napját,
– az ösztöndíjat és annak kifizetése időpontját, módját,
– a munkavégzés helyét, feltételeit,
– a munkatapasztalat-szerzés egyéni programját,
– a munkatapasztalat-szerzést segítő, a foglalkoztató által alkalmazottai közül kijelölt szakmai segítő megjelölését, valamint az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő jogait és kötelezettségeit.
Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalásáról a foglalkoztató köteles gondoskodni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a szerződés érvénytelenségére csak az ösztöndíjas foglalkoztatott – legkésőbb a jogviszony létesítését követő harminc napon belül - hivatkozhat.
Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződést a foglalkoztató és az ösztöndíjas foglalkoztatott csak közös megegyezéssel módosíthatja.
10.4.1.1. A munkatapasztalat-szerzés egyéni programja
A munkatapasztalat-szerzés egyéni programja a következőket tartalmazza:
– az ösztöndíjas foglalkoztatott neve,
– az ösztöndíjas foglalkoztatott születési helye és ideje,
– az ösztöndíjas foglalkoztatott legmagasabb iskolai végzettsége,
– az ösztöndíjas foglalkoztatott szakképzettsége,
– a felsőfokú végzettséget igazoló oklevél száma,
– a felsőfokú végzettséget kibocsátó felsőoktatási intézmény,
– a legmagasabb iskolai végzettség megszerzésének időpontja,
– a szakképzettség megszerzésének időpontja,
– a munkatapasztalat-szerzést biztosító munkaadó,
– a munkaadónak a munkatapasztalat-szerzés során érintett szervezeti egységei,
– a szakmai segítő neve,
– a munkatapasztalat-szerzés általános célja,
– a munkatapasztalat-szerzés részletes céljai,
– az ösztöndíjas foglalkoztatott kialakítandó, fejlesztendő képességei,
– az ösztöndíjas foglalkoztatott által tanulmányozásra és gyakorlásra javasolt munkafolyamatok,
– a gyakorlat értékelése,
– az ösztöndíjas foglalkoztatott képességeinek, ismereteinek, valamint azok gyakorlat alatti fejlődésének értékelése,
– a szakmai segítő véleménye,
– a munkaadó ajánlása.
10.4.2. A felek jogai, kötelezettségei
Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződés alapján
– az ösztöndíjas foglalkoztatott ösztöndíj ellenében köteles a foglalkoztató által kiadott feladatokat a jogszabályok, a felek megállapodása, a foglalkoztató belső szabályzatai, valamint a foglalkoztató utasításai alapján ellátni, valamint a foglalkoztató által munkatapasztalat céljából előírt szakmai megbeszéléseken, képzésben, egyéb programokon részt venni;
– a foglalkoztató köteles az ösztöndíjas foglalkoztatottat a jogszabályok, a felek megállapodása, a foglalkoztató belső szabályzatai, valamint az egyéni programban foglaltak szerint munkatapasztalat-szerzés céljából feladatokkal ellátni, biztosítani a szakmai készségek megszerzésének és begyakorlásának lehetőségét. A foglalkoztató köteles továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatott számára ösztöndíjat fizetni, valamint a biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani.
Az ösztöndíjas foglalkoztatott a jogviszony létesítésekor köteles jognyilatkozatot tenni, melyben vállalja, hogy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában
– az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt tartózkodik olyan magatartás tanúsításától, amely veszélyeztetheti a foglalkoztató jogos gazdasági érdekeit,
– a tevékenysége során tudomására jutó állam- és szolgálati titkot megőrzi.
A munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat az ösztöndíjas foglalkoztatott jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására, illetve csorbítására.
Az ösztöndíjas foglalkoztatott csak olyan feladatokat láthat el, amelyek a munkatapasztalat-szerzést szolgálják, s amelyek közvetlenül kapcsolódnak az egyéni programjában foglaltakhoz. Az ösztöndíjas foglalkoztatott önálló munkakör ellátásával nem bízható meg.
A foglalkoztatási ösztöndíj mértéke havonta – teljes munkaidő esetén – nem lehet kevesebb a mindenkori legkisebb kötelező munkabérnél.
Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján nem kerülhet sor a munkaügyi törvények szerinti próbaidő kikötésére, az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződéstől eltérően való foglalkoztatásra, munkakörbe történő átirányításra, helyettesítésre, más munkáltatóhoz való kirendelésre, rendkívüli munkavégzésre, ügyeletre és készenlétre.
10.4.3. Szakmai segítő
A szakmai segítő
– kapcsolatot tart a foglalkoztató és az ösztöndíjas foglalkoztatott között, a foglalkoztató nevében utasítást ad,
– az ösztöndíjas foglalkoztatott számára szakmai támogatást nyújt,
– folyamatosan irányítja és értékeli az ösztöndíjas foglalkoztatott tevékenységét,
– elkészíti az ösztöndíjas foglalkoztatott egyéni programját és ajánlólevelét.
10.4.4. Az ösztöndíjas foglalkoztatás megszűnése
Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnik:
– az ösztöndíjas foglalkoztatott halálával,
– a foglalkoztató jogutód nélküli megszűnésével,
– az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződésben meghatározott időpontban.
Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszüntethető:
– a felek közös megegyezésével,
– azonnali hatályú felmondással, ha a másik fél a jogviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A foglalkoztató az ösztöndíjas foglalkoztatott azonnali hatályú felmondása esetén a szerződés megszűnéséig még hátralévő időre járó ösztöndíjat egy összegben megfizeti.
Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell foglalni.
Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor a foglalkoztató az ösztöndíjas foglalkoztatott részére
– kifizeti foglalkoztatási ösztöndíját, esetleges egyéb járandóságait,
– kiadja az igazolást és az ajánlólevelet.
10.4.4.1. Igazolás
Az igazolás tartalmazza:
– az ösztöndíjas foglalkoztatott személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap),
– az ösztöndíjas foglalkoztatott taj-számát,
– a foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött idő tartamát,
– a foglalkoztatási ösztöndíjból jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultságát vagy azt, hogy az ösztöndíjat tartozás nem terheli,
– az ösztöndíjas foglalkoztatott pénztártag által választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, bankszámlaszámát. Ha a tagságra kötelezett ösztöndíjas foglalkoztatott nem választott pénztárat, ezt a tényt jelezni kell, és meg kell jelölni az illetékes területi pénztár megnevezését, címét.
10.4.4.2. Ajánlólevél
Az ajánlólevél tartalmazza:
– az egyéni programban kitűzött, valamint az ösztöndíjas foglalkoztatott által ellátott feladatok leírását,
– az ösztöndíjas foglalkoztatott kérésére tevékenységének értékelését,
– a foglalkoztató döntésétől függően az ösztöndíjas foglalkoztatott munkavégzésre való ajánlását más munkáltatók részére.
10.4.5. Járulékkedvezmény
Az ösztöndíjas foglalkoztatóját az ösztöndíjas Start kártyájának érvényességi ideje alatt megilleti a Sart kártyához kapcsolódó járulékkedvezmény. (Lásd a 10.1. pontot!)
