9.1. A mulasztás mint szabálysértés
Szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit a törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. Szabálysértés nem állapítható meg, ha a cselekmény bűncselekményt valósít meg.
9.1.1. Titokvédelmi szabálysértés
Aki
– államtitkot, szolgálati titkot, valamint külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott, vagy korlátozottan megismerhető adatot tartalmazó iratot a feladatának ellátása során jogszabályellenes módon készít, sokszorosít, minősít, nyilvántart, kezel és őriz,
– az államtitkot, szolgálati titkot, valamint külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott, vagy korlátozottan megismerhető adatot tartalmazó iratba való betekintésre jogosultak kijelölésére és nyilvántartására vonatkozó szabályokat megszegi,
– az államtitkot, szolgálati titkot, valamint külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott, vagy korlátozottan megismerhető adatot tartalmazó irat hiányával kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem vagy késedelmesen tesz eleget,
– az államtitkot, szolgálati titkot, valamint külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott, vagy korlátozottan megismerhető adatot, államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősített iratok őrzésének és kezelésének jogszabályban előírt ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségét megszegi,
– jogszerűen jutott államtitok, szolgálati titok, valamint külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott, vagy korlátozottan megismerhető adatok birtokába, és megkísérli azt jogszabályellenes módon külföldre vinni, illetőleg a jogszabályoknak megfelelően külföldre vitt vagy ott készített államtitkot, illetőleg szolgálati titkot tartalmazó iratot onnan visszahozni vagy behozni,
– szolgálati titkot, valamint törvényben, illetve nemzetközi szerződésben "Titkos!"-nak minősített iratot gondatlanságból elveszít, jogosulatlanul továbbít, vagy illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz,
– a titok minősítőjének hatáskörét gondatlanságból jogosulatlanul elvonja,
– hatáskörének gyakorlása során elmulasztja az adatok minősítésére, a minősítés megismétlésére, vagy felülvizsgálatára vonatkozó – az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényben meghatározott – intézkedések megtételét,
százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
9.1.2. Lakcím-bejelentési kötelesség elmulasztása
Aki a lakcímbejelentésre előírt rendelkezéseknek nem tesz eleget, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
9.1.3. Adatszolgáltatással, nyilvántartással, hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegése
Ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki
– a jogszabályban előírt bejelentési, adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget,
– szándékosan a valóságnak meg nem felelő adatot szolgáltat,
– tevékenységet érintő hatósági ellenőrzést akadályozza,
Ugyanezt a szabálysértést követi el az is, aki az Európai Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló 1889/2005/EK rendeletben meghatározott nyilatkozattételi kötelezettségét elmulasztja, vagy a valóságnak meg nem felelő tartalmú nyilatkozatot tesz. A szankció ebben az esetben százötvenezer forintig terjedő pénzbírság.
9.1.4. Statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos szabálysértés
Aki
– jogosulatlanul, vagy jogszabályban előírt eljárási szabályok megszegésével, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatszolgáltatást rendel el, illetve hajt végre,
– gondatlanul a valóságnak meg nem felelő adatot szolgáltat,
– a szabályszerűen elrendelt statisztikai adatszolgáltatást nem, vagy nem az előírt határidőben teljesíti,
– a statisztikai adatok közlésére, közzétételére vagy átadására vonatkozó jogszabályokat megszegi,
– a személyes adatok statisztikai célú feldolgozásánál előírt nyilvántartás vezetését elmulasztja,
– a statisztikai adatszolgáltatás ellenőrzését akadályozza, az ellenőrzés, illetőleg tájékozódás során kért felvilágosítás megadását megtagadja, illetőleg megőrzési kötelezettségének nem tesz eleget,
ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
9.1.5. Repülőbalesettel kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása
Aki a repülőbalesettel kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
9.1.6. Műszaki vizsgálat elmulasztása
Húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki átalakított vagy műszaki vizsgálatra berendelt járművet a jogszabályban meghatározott műszaki vizsgálatra nem mutatja be és a forgalomban részt vesz.
9.1.7. Árak megállapításának, közlésének és feltüntetésének elmulasztása
Ezt a szabálysértést az követi el, aki
– az általa előállított termék vagy szolgáltatás hatósági árának, díjának megállapításához az árhatóság részére nem a rendelkezéseknek megfelelő adatot közöl,
– jogszabály ellenére a fogyasztói árakat (díjakat), az áruk minőségi osztályát, vagy minősítését, illetőleg az üzlet osztályba vagy kategóriába sorolását nem, vagy nem az előírt módon tünteti fel,
– a vendéglátóipar értékesítőhelyein a jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségét megszegi.
A szabálysértés szankciója ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
9.1.8. Minőségtanúsítási kötelezettség megszegése
Aki a termék minőségének tanúsítását elmulasztja, illetőleg a vásárlási tájékoztató adására vonatkozó kötelességét megszegi, vagy a minőséget tanúsító okiratban a termék minőségéről valótlan adatot tanúsít, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki a fenti szabálysértést építési termékkel (építési anyag, szerkezet, berendezés) kapcsolatban követi el, illetőleg építési terméket hazai megfelelőség igazolása nélkül hoz forgalomba.
9.1.9. Kötelező fizetési jegyzék, számla átadásának elmulasztása
Aki a kötelezően előírt fizetési jegyzéket, számlát vagy jótállási jegyet a vevő, a fogyasztó vagy a megrendelő részére nem állítja, illetőleg adja ki, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
9.1.10. Fertőző betegség elleni védekezés elmulasztása
Aki
– a védőoltásra, a fertőző betegségekre, a fertőző betegekre vagy a fertőzésre gyanús személyekre – ideértve a gümőkóros, a nemi beteg, a trachomás vagy erre gyanús személyeket is -, továbbá a járványügyi megfigyelésre vagy ellenőrzésre és a fertőtlenítésre vonatkozó egészségügyi jogszabályt vagy az ilyen jogszabály alapján kiadott egészségügyi rendelkezést, továbbá
– a rágcsáló- és rovarirtásra vonatkozó egészségügyi jogszabályt vagy az ilyen jogszabály alapján kiadott egészségügyi rendelkezést
megszegi, hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
9.1.11. Orvosi vizsgálat elmulasztása
Aki a jogszabályban előírt orvosi vizsgálaton nem vesz részt, vagy a vizsgálaton alkalmatlannak nyilvánították és a munkáját ennek ellenére folytatja, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
9.1.12. Szőlő- és gyümölcstermesztési szabálysértés
Húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki szőlőt vagy gyümölcsöst – házikerti szőlő és gyümölcs kivételével – engedély nélkül vagy nem engedélyezett fajta szaporítóanyagával telepít,
Hatvanezer forintig terjedő pénzbírság jár annak, aki
– engedély nélkül árutermelő szőlő-, gyümölcsfa- vagy díszfaiskolát létesít, tart fenn, vagy a fenntartására, illetőleg a szaporítóanyag forgalomba hozatalára vonatkozó rendelkezéseket megszegi,
– a házi szőlő- vagy gyümölcsfaiskolájában előállított szaporítóanyagot hoz forgalomba,
– a házi szőlő- vagy gyümölcsfaiskola létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztja,
– központi vagy üzemi törzsszőlőt vagy törzsgyümölcsöst, továbbá szőlőalanytelepet vagy áruszőlőt engedély nélkül kivág.
9.1.13. Állatbetegség elleni védekezés elmulasztása
Aki megszegi az állatbetegségek megelőzésére vagy elfojtására, így különösen az állatbetegségek bejelentésére, az állatok oltására, gyógyítására, elkülönítésére, az állati tetemek megsemmisítésére, valamint a fertőtlenítésre vonatkozó jogszabályt, vagy az azon alapuló állat-egészségügyi rendelkezést, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
9.1.14. Talajvédelmi kötelesség elmulasztása
Ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki nem tartja meg a használatában (tulajdonában) levő földre vonatkozó, a talaj pusztulásának megóvása érdekében kiadott jogszabályi rendelkezéseket.
9.1.15. Építőipari kivitelezési jogosultság szabályainak megszegése
Aki
– építőipari kivitelezési tevékenységet folytat anélkül, hogy arra jogosult volna,
– az építés műszaki munkálatait erre jogosultsággal rendelkező műszaki vezető hiányában folytatja,
százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Aki nem vezeti az építési naplót, és nem tartja azt az építés helyszínén, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki a tevékenységére előírt szakmai feltételek teljesítése nélkül végez építési szakmunkát.
9.1.16. A közoktatási törvényben meghatározott kötelezettségek megszegése
Az a szülő vagy törvényes képviselő
– aki a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt álló gyermeket kellő időben az óvodába, illetve az iskolába nem íratja be,
– aki nem biztosítja, hogy a fogyatékossága miatt a tankötelezettség teljesítésére nem képes gyermeke a fejlődését biztosító fejlesztő felkészítésben (képzési kötelezettség teljesítésében) vegyen részt,
– akinek a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt álló gyermeke ugyanabban az óvodai nevelési évben az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokról, illetőleg ugyanabban a tanévben az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokról igazolatlanul a jogszabályban meghatározott mértékűnél többet mulaszt,
ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
9.1.17. Kulturális javakkal kapcsolatos kötelességek elmulasztása
Ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki a kulturális javakra és ezek gyűjteményére vonatkozó kötelességét megszegi.
9.1.18. Audiovizuális köteles példány szolgáltatásának elmulasztása
Aki a Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló törvényben meghatározott
– audiovizuális kötelespéldány-szolgáltatásra vonatkozó kötelezettségének (jogszabályban meghatározott formában) nem tesz eleget, vagy
– kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan értékű műsorszám, vagy az azt tartalmazó hordozó megsemmisülésének, elveszésének, megrongálódásának, károsodásának veszélye esetén a műsorszámot tartalmazó hordozót archiválás céljából felhívásra nem bocsátja rendelkezésre,
ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
9.1.19. Mérésügyi szabálysértés
Aki
– elmulasztja a mérésügyi jogszabályok szerint kötelező hitelesítésű mérőeszköz forgalomba hozatalához szükséges hitelesítési engedély beszerzését,
– nem gondoskodik a mérőeszköz jogszerű használatához szükséges első, időszakos vagy javítás utáni hitelesíttetéséről,
– jogosulatlanul használ a mérésügyi jogszabályok szerinti mérésügyi tanúsító jelet, engedélyt, bizonyítványt,
– hamis mérésügyi tanúsító jelet, engedélyt vagy bizonyítványt használ,
százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Aki nem gondoskodik a közüzemi szolgáltatás során használt fogyasztásmérők tekintetében a jogszabályban előírt kötelező nyilvántartás vezetéséről, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
9.2. Elévülés
Nincs helye felelősségre vonásnak, ha a cselekmény elkövetése óta hat hónap eltelt (elévülés). Az elévülés határidejének kezdőnapja az a nap, amikor a szabálysértés tényállása megvalósul, kísérlet esetén az a nap, amikor az ezt megvalósító cselekmény véget ér.
Ha a szabálysértés jogellenes állapot előidézésével, illetve fenntartásával valósul meg, az elévülési határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez az állapot fennáll.
Ha a szabálysértés kötelesség teljesítésének elmulasztása által valósul meg, az elévülési határidő az azt követő napon kezdődik, amikor az eljárás alá vont személy még jogszerűen eleget tehetett volna kötelességének.
Ha az elkövetéstől számított hat hónapon belül a cselekmény miatt büntetőeljárás indul, de a büntetőügyben eljáró hatóság, illetőleg a bíróság a szabálysértési eljárás lefolytatása céljából az ügyet átteszi a szabálysértési hatósághoz, az elévülés az áttételt elrendelő határozatnak a szabálysértési hatósághoz érkezése napjával újrakezdődik.
A szabálysértés miatt az eljárás alá vont személlyel szemben a szabálysértési hatóság, fegyelmi hatóság, az ügyészség és a bíróság által foganatosított eljárási cselekmények az elévülést félbeszakítják. A félbeszakítás napjával az elévülési idő újrakezdődik.
A cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével nincs helye szabálysértési felelősségre vonásnak.
9.3. Magánindítvány elmulasztása
Ha a szabálysértést meghatározó jogszabály úgy rendelkezik, az eljárás alá vont személy csak a sértett kívánságára (magánindítvány), illetve a feljelentésre jogosult szerv feljelentése alapján vonható felelősségre. A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
9.4. A mulasztás igazolása
Aki önhibáján kívül nem jelent meg a kitűzött határnapon vagy elmulasztott valamilyen határidőt, igazolási kérelmet nyújthat be. Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás az eljárás alá vont személynek (kifogásra jogosultnak), a tanúnak, a szakértőnek később jutott tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, a nyolcnapos határidő a tudomásra jutástól, illetőleg az akadály megszűnésétől kezdődik.
Az elmulasztott határnaptól (határidőtől) számított három hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.
Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik. Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt az elmulasztott cselekményt is pótolni kell. Az igazolási kérelmet méltányosan kell elbírálni.
Az igazolási kérelemről az a szerv határoz, amelynek eljárása során a mulasztás történt. Ha azonban a mulasztás kifogással kapcsolatos, az iratokat a kifogás elbírálására illetékes bíróságnak kell megküldeni.
Ha az igazolási kérelem helytálló, a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság az eljárás folytatását rendeli el, és – az eljárás eredményétől függően – a korábbi határozatot hatályában fenntartja, vagy hatályon kívül helyezi, és új határozatot hoz.
Az igazolási kérelemnek sem az eljárás folytatására, sem a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya; indokolt esetben azonban a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti.
9.5. A helyszíni bírság megfizetésének elmulasztása
A szabálysértést meghatározó jogszabályban megállapított esetekben a szabálysértés tetten ért elkövetőjét helyszíni bírsággal sújthatják. A helyszíni bírság összege háromezer forinttól húszezer forintig terjedhet.
Tudomásul vett helyszíni bírság esetén az elkövető részére készpénz-átutalási megbízást kell átadni, és fel kell hívni, hogy a bírságot harminc napon belül fizesse be. A tudomásul vett helyszíni bírság a befizetés elmulasztása esetén kizárólag adók módjára hajtható be.
