6.1. Definíciók
Adóazonosító szám: az adószám, a csoportazonosító szám, a közösségi adószám, a magánszemély adóazonosító jele.
Adóév: az a naptári év, amelyre az adókötelezettség vonatkozik, továbbá a számvitelről szóló törvényben meghatározott beszámoló adataira épülő adó és adó jellegű kötelezettségek tekintetében a számvitelről szóló törvény szerinti üzleti év.
Adókülönbözet: a bevallott (bejelentett), bevallani (bejelenteni) elmulasztott vagy a bevallás (bejelentés) alapján kivetett, kiszabott és az adóhatóság által utólag megállapított adó, költségvetési támogatás különbözete, vagy a büntetőbíróság által jogerősen megállapított adóbevétel-csökkenés, illetőleg a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás.
Adótartozás: az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás; ha jogszabály valamely kedvezmény igénybevételét ahhoz köti, hogy az adózónak ne legyen adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, e feltétel vizsgálata során az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás összegét csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével (nettó adótartozás).
Adóteljesítmény: az adózó bruttó módon számított (költségvetési támogatással, adókedvezménnyel, adómentességgel növelt) összes, elévülési időn belüli adókötelezettségének egy évre vetített átlaga, amelyben az általános forgalmi adó esetében a fizetendő, továbbá az előzetesen felszámított és levonható általános forgalmi adó értékei közül a nagyobb abszolút értéket kell figyelembe venni.
Adóügy: az adóval és a költségvetési támogatással összefüggő hatósági ügy.
Állandó lakóhely: az olyan lakóhely, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be, és ténylegesen ott lakik. Nem változik az állandó lakóhely, ha a magánszemély ideiglenes jelleggel huzamosabb ideig külföldön tartózkodik, különösen tanulás, munkavállalás, utazás céljából.
Be nem jelentett alkalmazott: az adózó gazdasági tevékenységében személyesen közreműködő magánszemély, akire vonatkozóan a munkáltató, illetve kifizető az e törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, illetve a munkáltató, kifizető nem tudja bizonyítani, hogy a tevékenységében közreműködő jogviszonya kívül esik a bejelentési kötelezettségen.
Csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás.
Egyéb szervezet: jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, szakcsoport, polgári jogi társaság, társasház, társasüdülő, társasgarázs, építőközösség és minden más, jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülés.
Előtársaság: a jogelőd nélkül létrehozni kívánt gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, közhasznú társaság és vízgazdálkodási társulat társasági, társulati szerződése (alapító okirata, alapszabálya) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától létrejöttének (a cégjegyzékbe való bejegyzésének) napjáig, a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének a napjáig, feltéve hogy a cégbejegyzés iránti kérelmet a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény hatálybalépését követően nyújtották be.
Fióktelep: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényben meghatározott fióktelep.
Hibás bevallás: az a bevallás, amelynél a 34. § szerint kijavításnak van helye, vagy a bevallás adóhiányt nem eredményező hiányosságát az adóhatóság tárja fel.
Igazolatlan eredetű áru: mindaz az áru, anyag, amelyről az adózó az ellenőrzés időpontjában hiteles bizonylattal vagy bizonylat kiállításának alapjául szolgáló okirattal nem rendelkezik.
Irat: jogszabályban meghatározott bizonylat, a könyvvezetésről szóló jogszabályokban előírt könyvek, nyilvántartások, továbbá a tervek, szerződések, levelezések, nyilatkozatok, jegyzőkönyvek, határozatok (végzések), számlák és más kivonatok, igazolások, tanúsítványok, köz- és magánokiratok.
Járulék: a nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, az egészségbiztosítási járulékok (ideértve a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is), az egészségügyi szolgáltatási járulék, a nyugdíj-biztosítási járulék, a korkedvezmény-biztosítási járulék, a vállalkozói járulék, a munkaadói járulék, a munkavállalói járulék, a táppénz-hozzájárulás, továbbá a végrehajtás tekintetében a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt társadalombiztosítási és – a társadalombiztosítási szervek által folyósított – egyéb ellátások, valamint a társadalombiztosítás ellátásainak fedezetére előírt más kötelező járulékbefizetések, ideértve a jogosulatlan kifizetőhelyi költségtérítést is.
Jövőbeni ügylet: az adó feltételes, illetőleg a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtását követően megkötött szerződés vagy más jogügylet. A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárásban jövőbeni ügyletnek minősül az a szerződés vagy más jogügylet is, amely(ek) alapján a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtásának időpontjában vagy azt követően folyamatos teljesítés történik, függetlenül attól, hogy a szerződést vagy egyéb jogügyletet a kérelem benyújtását megelőzően kötötték meg. Folyamatos teljesítésűnek az a szerződés vagy egyéb jogügylet minősül, amelyet legalább hat hónap időtartamra kötöttek meg vagy jött létre, és amely alapján kéthavonta legalább egyszer teljesítés történik.
Kapcsolt vállalkozás:
a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
c) az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik,
d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll, azzal, hogy
da) többségi befolyásnak minősül az is, ha valamely személy jogosult a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok többségének kinevezésére vagy leváltására,
db) a többségi befolyás meghatározásához a közeli hozzátartozók szavazati jogát együttesen kell figyelembe venni.
Kifizető: az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti. Kamat esetében kifizető az, aki a személyijövedelemadó-törvény szerint magánszemélynek kamatjövedelmet fizet ki, a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta, osztalék esetében az az adózó, amelynek a vagyona terhére az osztalékot juttatják. Tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közreműködésével kötött ügyletből származó jövedelem esetében kifizető a megbízott (bizományos). Külföldről származó, belföldön adóköteles bevétel esetében kifizető a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve a megbízott hitelintézet olyan megbízását, amely kizárólag az átutalás (kifizetés) teljesítésére terjed ki. A külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetése esetén a fióktelepet, illetve a kereskedelmi képviseletet kifizetőnek kell tekinteni. Ugyancsak kifizetőnek minősül minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet. Az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetőjének azt kell tekinteni, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette. Az adóköteles nyeremény szempontjából kifizető a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül vagy közvetítő útján juttatja a magánszemélynek. Kifizetőnek minősül a Tbj-tv. 4. §-ának a) pontja szerinti foglalkoztató is. Letétből történő kifizetés esetén a hatóságok, nyomozó hatóságok, bíróságok, ügyvédek, közjegyzők és a bírósági végrehajtók nem minősülnek kifizetőnek.
Közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyv 685. §-a b) pontjában közeli hozzátartozóként megjelölt személy, vagyis a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.
Köztartozás: törvényben meghatározott, az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatok fedezetére előírt fizetési kötelezettség, amelynek megállapítása, ellenőrzése, behajtása bíróság vagy közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik, valamint a köztestület működésének fedezetére törvényben előírt fizetési kötelezettség, feltéve hogy azt önkéntesen az esedékességkor nem teljesítették. Köztartozás az is, ha az államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére jogosulatlanul igénybe vett vagy rendeltetésétől eltérően felhasznált támogatás és járulékai megfizetését az arra hatáskörrel rendelkező szerv elrendeli, és azt a kötelezett az előírt határidőig nem teljesíti. Az állami adóhatóság a támogatás visszafizetéséről rendelkező szerv megkeresésére a költségvetési támogatás visszatartási jogát e tartozások tekintetében is gyakorolja.
Kritikus feltételek: a szokásos piaci ár megállapításával összefüggésben rögzített, a szokásos piaci ár megbízhatósága szempontjából jelentőséggel bíró, a jövőre vonatkozó – pénzügyi, számviteli, gazdasági, jogi, működési – előfeltevések, számítások, küszöbértékek, jellemzők, amelyek nem teljesülése esetén, annak napjától a határozat nem alkalmazható. A kritikus feltételeket a konkrét ügy sajátosságaihoz mérten kell megállapítani.
Lakóhely: minden olyan helyiség, amelyet valaki lakásként használ, vagy a körülmények arra utalnak, hogy azt lakásának tekinti.
Munkaviszony: a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony, továbbá minden olyan munkavégzésre létesített jogviszony, amelyre külön törvény szerint a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit is alkalmazni kell, illetőleg azok a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok, amelyekre a külön törvények rendelkezéseit kell alkalmazni. A Magyar Honvédség, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek hivatásos és szerződéses állományú tagját, valamint az egyházi személyt is munkaviszonyban állónak kell tekinteni.
Minősített adózó: az a vállalkozási tevékenységet folytató személy, aki (amely) legalább a kérelem előterjesztésének napját megelőző 3 éven át működött, és a kérelem benyújtását megelőző elévülési időn belül az adóhatóság nem állapított meg a terhére adóhiányt, nem indított ellene végrehajtási eljárást, nem állt vagy áll csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt, illetőleg az adózó fizetési könnyítés, adómérséklés iránti kérelmet nem terjesztett elő. Az állami adóhatóság a minősített adózót kérelmére az erre a célra létrehozott és közzétett külön nyilvántartásában tünteti fel. Amennyiben a nyilvántartásba vételt követően az adózó a feltételek bármelyikének nem felel meg, az adóhatóság az adózót a nyilvántartásból törli.
Munkáltató: belföldön székhellyel, telephellyel, képviselettel rendelkező jogi személy, bejegyzett cég, személyi egyesülés és egyéb szervezet, egyéni és társas vállalkozó, ideértve a belföldön lakóhellyel rendelkező magánszemélyt is, valamint a Tbj-tv. 4. §-ának a) pontja szerinti foglalkoztató a munkaviszony alapján foglalkoztatottak tekintetében.
Romlandó élelmiszer: az élelmiszerekről szóló törvény és az állategészségügyről szóló törvény végrehajtási rendelete szerint meghatározott gyorsan romló, továbbá minőségmegőrzési határidővel ellátott termék.
Székhely: eltérő rendelkezés hiányában a jogi személy alapszabályában, a cégbejegyzésben ekként megjelölt hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, a központi ügyvezetés helye. Ha nemzetközi szerződés az adóügyi illetőséget az üzletvezetés helye szerint állapítja meg, az üzletvezetés helye szerint belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy esetén e törvény alkalmazása szempontjából az üzletvezetés helye székhelynek minősül.
Szokásos tartózkodási hely: a magánszemélynek akkor van a Magyar Köztársaság területén szokásos tartózkodási helye, ha az adott naptári évben - a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – legalább 183 napot belföldön tartózkodott.
Telephely: az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják, ideértve különösen a vállalkozó állandó üzleti (üzemi), termelő-, szolgáltatótevékenységének helyét, függetlenül attól, hogy a telephely a vállalkozás székhelyétől különböző közigazgatási területen található.
Vállalkozási tevékenység: az a rendszeres gazdasági tevékenység, amelyet a magánszemély, illetve a jogi személy vagy egyéb szervezet saját nevében és kockázatára üzletszerűen végez.
Vállalkozó: a magánszemély, ha belföldön saját nevében és kockázatára rendszeresen, haszonszerzés céljából üzletszerű gazdasági tevékenységet végez, és vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, továbbá az a magánszemély, akinek a tevékenységét törvény vállalkozási tevékenységnek minősíti, valamint az a jogi személy, egyéb szervezet, amely rendszeresen üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat.
6.2. Adóhatósági igazolás
Az adó-, jövedelem- és illetőségigazolást az adóhatóság hatáskörében eljárva, a nyilvántartásában szereplő adatok alapján, a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelő, az adózó által kért és a jogszabályban előírt adattartalommal állítja ki, feltéve hogy az adózó az adóhatósági igazolás kiadásának szükségességét valószínűsíti. Az adóhatósági igazolás hatósági bizonyítványnak minősül.
6.2.1. Együttes adóigazolás
Az adózó együttes adóigazolás kiállítását kérheti. Az együttes adóigazolás tartalmazza az állami adóhatóságnál és a vámhatóságnál nyilvántartott köztartozását, illetőleg azok hiányát. Az együttes adóigazolás kiállítása iránti kérelem az illetékfizetés szempontjából két kérelemnek minősül. Az együttes adóigazolás kiállításához szükséges adó- és vámtartozást érintő adatok beszerzése érdekében az állami adóhatóság keresi meg a vámhatóságot, mely a megkeresést haladéktalanul teljesíti.
6.2.2. Az igazolás nyelve
Az adóhatóság az adó- és a jövedelemigazolást magyar, az illetőségigazolást magyar, vagy az adózó kérelmére magyar és angol nyelven állítja ki. Az adóhatóság az illetőségigazolást a külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon is kiállítja, ha a kérelmező a nyomtatványhoz csatolja annak magyar nyelvű szakfordítását. Nincs szükség szakfordításra, ha a nyomtatvány angol nyelvű, vagy ha a két-, illetőleg többnyelvű nyomtatvány teljes körű angol nyelvű szöveget is tartalmaz.
6.2.3. Az igazolás tartalma
6.2.3.1. Általános adóigazolás
Az általános adóigazolás tartalmazza az adózónak az adóigazolás kiadásának napján vagy az adóigazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál fennálló adótartozását vagy annak hiányát, a behajthatatlanság címén törölt, de el nem évült adótartozást, a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását, ide nem értve azt, ha az adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés a mulasztást feltárta, és az adózó a jogerős megállapítások alapján keletkezett fizetési kötelezettségét teljesítette.
6.2.3.2. Nemleges adóigazolás
A nemleges adóigazolás igazolja, hogy az adózónak az adóigazolás kiállításának napján vagy az adóigazolás iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása nincs. A közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés céljából igényelt adóigazolás iránti kérelem tartalmazza a kifizetést teljesítő adózó nevét (elnevezését), székhelyét (címét), adóazonosító számát.
6.2.3.3. Jövedelemigazolás
A jövedelemigazolás adóévenként tartalmazza az adózó által bevallott, illetve a munkáltatói, adatszolgáltatáson alapuló adóhatósági vagy utólagos adómegállapítás, valamint a soron kívüli adómegállapítás útján megállapított, összevontan és elkülönülten adózó jövedelmet, valamint a jövedelem után keletkező személyi jövedelemadó, a különadóalap után a különadó, illetve az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) szerint adózott bevétel összegét és az ekho-fizetési kötelezettséget. Amennyiben az adózó az egyszerűsített vállalkozói adó alanya, a jövedelemigazolás adóévenként tartalmazza az evaalanyiság körében megszerzett összes bevételt és az ez után megállapított adót (evát), egyebekben az evaalapot nem képező jövedelemről (bevételről) az egyébként irányadó szabályok szerint állítja ki az adóhatóság a jövedelemigazolást. Az adózó adóalapja és adója utólagos, illetőleg soron kívüli adómegállapítás keretében történt megállapításának kivételével jövedelemigazolás nem adható ki, ha az adózó személyi jövedelemadóról vagy egyszerűsített vállalkozói adóról nem nyújtott be bevallást, nyilatkozatban nem kérte a munkáltatói adómegállapítást, illetőleg nem jelentette be, hogy az adatszolgáltatás alapján történő adóhatósági adómegállapítás választása útján teljesíti adókötelezettségét.
6.2.3.4. Illetőségigazolás
Az állami adóhatóság a belföldi illetőségről a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a belföldi illetőségű magánszemélyre, valamint a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvénynek a belföldi illetőségű adózóra vonatkozó rendelkezései alapján illetőségigazolást állít ki. Az illetőségigazolás tartalmazza a magánszemély nevét, állandó vagy ideiglenes lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, adóazonosító jelét, illetve az egyéni vállalkozó, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, jogi személy, egyéb szervezet nevét (elnevezését), székhelyét, valamint adószámát.
6.3. Adóügyi együttműködés az Európai Unióban
6.3.1. Illetékesség
Az Európai Közösség adóügyi együttműködési szabályainak alkalmazása tekintetében illetékes hatóság – a vám és a jövedéki adó kivételével – az állami adóhatóság kormány által kijelölt szerve.
Az Európai Közösség tagállamai illetékes hatóságának jogsegély iránti megkeresése a magyar hatóságoktól érkezett megkeresésekkel azonos megítélés alá esik.
6.3.2. Titokvédelem
Az adóügyi együttműködés eredményeként a kapcsolattartó közigazgatási szerv tudomására jutott adóadatok adótitoknak minősülnek azzal, hogy
– azokat csak az adómegállapításban és az adóellenőrzésben közvetlenül közreműködő személy, illetőleg az adóadattal érintett ügyben az egyébként eljáró pénzügyi nyomozó használhatja fel,
– a tájékoztatás joga megilleti a bírósági eljárásban a törvény alapján közvetlenül részt vevő személyt.
6.3.2.1. Az adóadat-átadás korlátai
A kapcsolattartó közigazgatási szerv megtagadja a megkeresés teljesítését, ha a kért adóadat belföldön nem használható fel, illetőleg a megkereső tagállam joga nem tartalmazza a titokvédelemmel kapcsolatban fentebb írtakat.
A kapcsolattartó közigazgatási szerv megtagadhatja a megkeresésben foglaltak teljesítését, ha
– a kért adóadat beszerzése a kapcsolattartó közigazgatási szerv vagy az adóhatóság számára aránytalanul nagy terhet jelentene,
– az adóadat kiadásával jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítését veszélyeztetné,
– alapos okkal feltételezhető, hogy a megkereső hatóság a hazai joga alapján rendelkezésére álló eszközöket – az elérni kívánt cél veszélyeztetése nélkül – még nem merítette ki,
– a kért adóadat kiadása kereskedelmi, üzleti, szakmai titok vagy üzleti eljárás felfedéséhez vezetne, vagy egyéb módon a jogrendbe ütközne,
– a megkereső hatóság olyan adóadat átadását kéri, amelynek szolgáltatását azonos tartalmú megkeresés esetén nem tudná teljesíteni.
6.3.3. Behajtási jogsegély
Az Európai Közösség tagállamai illetékes hatóságának megkeresésére a kapcsolattartó közigazgatási szerv intézkedik a más tagállamot megillető
– az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) teljes vagy részleges finanszí-
rozási rendszerének részét képező visszatérítés, intervenció és egyéb, pénzösszeg behajtására irányuló intézkedés, továbbá a cukorágazat piacának közös szervezése keretében alkalmazott lefölözés és egyéb díj,
– a jövedelem-, nyereség- és vagyonadó,
– az általános forgalmi adó,
– a biztosítási adó, valamint
– az első négy bekezdésben meghatározott tartozás végrehajtásával kapcsolatban felmerült költség, továbbá
– a kamat, igazgatási pénzbüntetés és pénzbírság végrehajtása iránt.
A más tagállamot megillető tartozás a belföldi tartozással azonos megítélés alá esik.
Az Európai Közösség tagállamai közötti behajtási jogsegély keretében átadott adóadatokat megismerheti:
– a megkeresésben megjelölt személy,
– a behajtás céljából a behajtási eljárásban részt vevő hatóság,
– a behajtási eljárással kapcsolatos perindítás esetén a bíróság.
A kapcsolattartó közigazgatási szerv a behajtási jogsegély iránti kérelmet abban az esetben utasítja el, amennyiben a megkeresés alapját képező végrehajtható okirat kiállításának időpontjától a megkeresés napjáig öt év eltelt.
Amennyiben a végrehajtható okirat ellen jogorvoslatot kezdeményeztek, az ötéves határidő attól a naptól számítandó, amelytől – a megkereső hatóság tájékoztatása alapján - az okirattal szemben további jogorvoslatnak nincs helye.
Az Európai Közösség más tagállama illetékes hatóságának behajtási jogsegély iránti megkeresése esetén végrehajtható okirat az adóhatóság követelését tartalmazó hátraléki kimutatás.
6.4. Az ellenőrzési típusok tervezett arányszámai 2008-ban
Az adózás rendjéről szóló törvény meghatározza, hogy az adóhatóság ellenőrzési feladatait milyen ellenőrzési fajták keretében végezze. Az egyes ellenőrzési típusok arányszámai a következők:
|
a) |
bevallások utólagos (ideértve az egyszerűsített ellenőrzést is) vizsgálatára irányuló ellenőrzés |
61,9% |
|
Ebből |
||
|
legnagyobb (első 3000) adóteljesítményű adózók ellenőrzése |
10,0% |
|
|
– vagyongyarapodási vizsgálatok |
10,7% |
|
|
– bevallás kiegészítése alapján elrendelt ellenőrzések |
0,1% |
|
|
– átalakuló, tevékenységüket kezdő, adókötelezettségüket megszüntető vagy más jogutód nélkül megszűnő vállalkozások ellenőrzése |
12,7% |
|
|
– kiutalás előtti ellenőrzések |
8,3% |
|
|
b) |
az állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés |
0,1% |
|
c) |
az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzés |
29,4% |
|
d) |
az adatok gyűjtését célzó ellenőrzések |
8,4% |
|
e) |
ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzés |
0,2% |
|
Jövedelmezőségi szintek |
|||
|
TEÁOR-kód |
451 (501) |
620 (722+726) |
750 (852) |
|
Az adózó székhelye |
Gépjármű-kereskedelem |
Információtechnológiai szolgáltatás |
Állat-egészségügyi ellátás |
|
Dél-Alföld |
6% |
15% |
12% |
|
Dél-Dunántúl |
6% |
15% |
13% |
|
Észak-Alföld |
7% |
16% |
14% |
|
Észak-Magyarország |
7% |
16% |
13% |
|
Közép-Dunántúl |
7% |
16% |
13% |
|
Közép-Magyarország |
6% |
15% |
11% |
|
Nyugat-Dunántúl |
6% |
16% |
10% |
|
(Forrás: www.apeh.hu) |
|||
Az összeállítást készítette
