A hatósági eljárás főként a következőkre irányul:
– adóalap, adó (adóelőleg), adómentesség, adókedvezmény, adófizetési kötelezettség megállapítására,
– költségvetési támogatási jogosultság megállapítására, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési igény elbírálására, költségvetési támogatás kiutalására,
– az ellenőrzés során feltárt jogsértés és jogkövetkezménye megállapítására,
– törvényben előírt fizetési kötelezettségtől való eltérés engedélyezésére.
3.1. Általános szabályok
A hatósági eljárás hivatalból vagy az adózó kérelmére (bejelentésére, bevallására) indul.
3.1.1. Eljárás kérelemre
Kérelemre indul különösen:
– a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos,
– a fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése iránti,
– az adómérséklési,
– az adó soron kívüli megállapítása iránti,
– az adó feltételes megállapítása iránti
hatósági eljárás.
3.1.2. Eljárás hivatalból
Hivatalból indul különösen:
– a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos,
– a hatósági adómegállapítás, adatszolgáltatás, bejelentés, bevallás alapján (adókivetés, illetékkiszabás),
– az ellenőrzés megállapításairól szóló határozat meghozatala érdekében lefolytatott
hatósági eljárás.
A hivatalból indult hatósági eljárás felfüggesztésének az adózó kérelmére nincs helye.
Az eljárási illeték megfizetésének elmulasztása a hatósági eljárás lefolytatásának nem akadálya.
3.1.3. Bizonyítás
Az adóhatóság, ha a hatósági eljárást ellenőrzés előzte meg, az ellenőrzés során feltárt tényállást veszi alapul, illetőleg ha az a tényállás tisztázásához szükséges, az ellenőrzés során alkalmazható bizonyítást folytat le.
Akinek az eljárás során a személyes meghallgatása szükséges, a székhelyéhez, telephelyéhez, lakóhelyéhez legközelebb eső hivatali helyiségbe, illetve az adóhatóság székhelyére idézhető. (E szabályt kell alkalmazni az ellenőrzési eljárás során is.)
3.1.4. Határozat
Az adóhatóság az adóügy érdemében határozattal, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésben végzéssel dönt. Az adóügy érdeméhez tartozik minden, az adókötelezettséget érintő, az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy jogát, kötelezettségét megállapító döntés. A nyilvántartás vezetésével kapcsolatos hatósági eljárásban – ideértve a kiutalási és az átvezetési kérelem elbírálását is –, főszabályként az adóhatóság csak abban az esetben hoz határozatot, ha az adózó kérelmét nem teljesíti. Határozatnak minősül a fizetési meghagyás is.
Az adóhatóság az önellenőrzés előterjesztésétől számított 15 napon belül - ellenőrzés lefolytatása nélkül – határozattal bírálja el az adózó önellenőrzését, ha az önellenőrzést az adózó kizárólag arra hivatkozással terjeszti elő, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alkotmányellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik, feltéve hogy az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Közösségek Bírósága e kérdésben hozott döntésének kihirdetésére az önellenőrzés előterjesztésekor még nem került sor, vagy az önellenőrzés a kihirdetett döntésben foglaltaknak nem felel meg. Az önellenőrzést elbíráló határozat ellen e törvény általános rendelkezései szerint fellebbezésnek, illetve bírósági felülvizsgálatnak van helye.
3.1.5. Kézbesítés
Az adóhatósági iratot kézbesítettnek kell tekinteni, ha a postai kézbesítés második megkísérlését követő öt munkanapon belül a címzett azt nem vette át, és a posta a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően az iratot visszaküldte az adóhatóságnak. Az adóhatósági iratot akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta.
Amennyiben a magánszemély adózó vagy más adózó képviselője ismeretlen helyen tartózkodik, az adóhatóság az iratot a gyámhatóság által kirendelt ügygondnok részére kézbesíti.
Ha törvény egyidejűleg több adózó fizetési kötelezettségét írja elő, az adóhatóság az adómegállapításról szóló határozatot a közös képviselőnek, ennek hiányában valamennyi adózónak külön-külön kézbesíti.
Nem magánszemély adózó akkor terjeszthet elő kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet, ha a kézbesítési vélelem megállapítása a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt. Magánszemély adózó vagy az eljárásban részt vevő más személy kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet akkor is előterjeszthet, ha önhibáján kívül nem szerzett tudomást a hivatalos irat kézbesítéséről (az irat az adóhatósághoz "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza).
3.1.5.1. A kézbesítési vélelem megdöntése
Kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet az adózó vagy az eljárásban részt vevő más személy a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül terjeszthet elő. Ha a kézbesítési vélelem következtében jogerőssé vált határozat alapján végrehajtási eljárás indul, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem a végrehajtási eljárásról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül akkor is előterjeszthető, ha a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónap eltelt. A végrehajtási eljárás során kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem előterjesztésének – a visszatartásról rendelkező végzés, az Art 153. §-a alapján hozott határozat, az árverési vevőt vételár-különbözet megfizetésére kötelező határozat, illetőleg a végrehajtás során felmerült költségekről rendelkező végzés kivételével – nincs helye.
A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják, vagy az adózó részéről az önhiba hiányát valószínűsítik.
A kérelmet a kézbesítés tárgyát képező iratot kiadmányozó adóhatóság végzéssel bírálja el. Ha a kérelmet késedelmesen terjesztették elő, azt érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani.
A kérelemnek az eljárás folytatására, illetve a végrehajtásra nincs halasztó hatálya. Az adóhatóság a végrehajtási eljárást kérelemre vagy hivatalból a kérelem jogerős elbírálásáig felfüggesztheti, ha a kérelemben előadott tények, körülmények annak elfogadását valószínűsítik.
Ha a kérelemnek az adóhatóság helyt ad, az adózó által kifogásolt kézbesítést követően tett intézkedéseket, illetve az eljárást a kézbesítési vélelem beálltának időpontjától a szükséges mértékben meg kell ismételni.
3.1.6. Visszatérítés alkotmányellenesség miatt
Ha az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Közösségek Bírósága az adófizetési kötelezettséget előíró jogszabály alkotmányellenességét, illetve az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközését a döntés kihirdetéséhez képest visszamenőleges hatállyal állapítja meg, és a döntés alapján az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, az elsőfokú adóhatóság az adózó kérelmére a visszatérítést – a döntésben foglalt eltérésekkel – e paragrafus rendelkezései szerint teljesíti.
Az adózó a kérelmet az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Közösségek Bírósága döntésének kihirdetésétől számított 180 napon belül az adóhatósághoz írásban terjesztheti elő, a határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye. A kérelmet az adóhatóság határozattal utasítja el, ha a döntés kihirdetésének napjáig az adó megállapításához való jog elévült.
A kérelemben az adózó adóhatósági azonosításához szükséges adatokon túl meg kell jelölni a kérelem előterjesztéséig teljesített, visszatéríteni kért adót és azt a végrehajtható okiratot, amelyen az adó befizetése alapult, utalni kell az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Közösségek Bírósága döntésére, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy
– az adózó a visszatéríteni kért adót a kérelem előterjesztéséig más személyre nem hárította át,
– hatósági vagy bírósági eljárás alapján a kérelem előterjesztéséig az adó visszatérítésére sem az adózó, sem más személy részére nem került sor, és ilyen eljárás a kérelem előterjesztésekor nincs folyamatban, vagy az adózó az eljárás megszűnését a kérelem előterjesztésétől számított 90 napon belül az adóhatóságnál igazolja.
Az adózó nyilatkozata alapján az adóhatóság a visszatérítés iránti eljárást legfeljebb 90 napra végzéssel felfüggeszti. Ha az adózó a felfüggesztés időtartama alatt az eljárás megszűnését nem igazolja, és a határidő meghosszabbítását sem kéri, az adóhatóság a visszatérítés iránti eljárást végzéssel megszünteti.
A végrehajtható okiratban foglaltakkal kapcsolatban az adóhatóság a kérelem benyújtásától az eljárás jogerős befejezéséig és a visszatérítést elrendelő határozat esetén a jogerőre emelkedést követően – e határozat jogerős megsemmisítéséig, hatályon kívül helyezéséig – végrehajtási cselekményt nem foganatosít.
Az adóhatóság a visszatéríteni kért adó befizetését megalapozó végrehajtható okiratban foglalt tényállást veszi alapul, illetve – ha az a tényállás tisztázásához szükséges – az ellenőrzés során alkalmazható bizonyítást folytat le azzal, hogy az adó áthárításával kapcsolatos bizonyítás arra a személyre is kiterjedhet, akire (amelyre) az adózó a visszatéríteni kért adót átháríthatta.
Ha az adózó visszatérítési igénye megalapozott, az adóhatóság – az adó visszatérítésével egyidejűleg – a visszatérítendő adó után az adó megfizetésének napjától a visszatérítés teljesítéséről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjáig a jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamatot fizet. A visszatérítés a teljesítését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napján esedékes, a visszatérítést az esedékesség napjától számított 30 napon belül kell kiutalni.
3.1.7. Elévülés
3.1.7.1. Az adó megállapításához való jog elévülése
Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.
Ha az adómegállapításhoz való jog elévülését követően az adóhatóság vagy a felettes szerv megállapítja, hogy az adómegállapítás részben vagy egészen jogszabálysértő, akkor az adótartozás végrehajtásához való jog elévülési idején belül a jogszabálysértő adómegállapítás tekintetében az adóvégrehajtáshoz való jogot korlátozza vagy megszünteti.
3.1.7.2. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülése
A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog – ha törvény másként nem rendelkezik – annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt.
3.1.7.3. Az illeték megállapításához való jog elévülése
Az illeték megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben a vagyonszerzést illetékkiszabásra az állami adóhatóságnál bejelentették, illetve az a körülmény, hogy az illeték megfizetését vagy a kiszabás céljából elrendelt bejelentést elmulasztották, az állami adóhatóság tudomására jutott.
3.1.7.4. Az elévülés nyugvása
Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetőleg a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb mint hat hónap van hátra. A bíróság által jogerősen megállapított
– adócsalás,
– munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás,
– a társadalombiztosítási-, egészségbiztosítási- vagy nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség megsértése,
– jogosulatlan gazdasági előny megszerzése
esetén az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. Ennek feltétele, hogy a bűncselekményeket adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el. Elkövetésnek minősül ebből a szempontból az az eset is, amikor az elkövető azért nem büntethető, mert tartozását a vádirat benyújtásáig az adóhatóság által megjelölt számlára kiegyenlítette, és ezért az eljárást vele szemben ez okból megszüntették, továbbá ha az eljárást az elkövetővel szemben megrovás alkalmazásával szüntették meg.
Ha az adóhatóság határozatát a bíróság felülvizsgálja, a másodfokú adóhatósági határozat jogerőre emelkedésétől a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, felülvizsgálati kérelem esetén a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik.
Ha az adóhatóság az adót megállapító határozat vagy a végrehajtás során hozott végzés kézbesítése tekintetében ad helyt a vélelem megdöntése iránti kérelemnek, nyugszik az adómegállapításhoz való jog elévülése a kézbesítési vélelem beálltától az annak megdöntésére irányuló kérelemnek helyt adó végzés jogerőre emelkedéséig.
3.1.7.5. Az elévülés megszakadása
Az önellenőrzés bevallása – ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik – az elévülést megszakítja.
3.2. Hatósági adómegállapítás bejelentés, bevallás alapján
3.2.1. Kivetéses adózás
A vámhatóság határozattal állapítja meg:
– az általános forgalmi adó kivételével a termékimportot terhelő adót,
– a termékimportot terhelő általános forgalmi adót, ha az adózó az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem általánosforgalmiadó-alany, alanyi adómentességet választó adóalany, kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végző adóalany, mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállást választó adóalany, a vámhatóság engedélyével nem rendelkező általánosforgalmiadó-alany, vagy az egyszerűsített vállalkozói adó alanya,
– a regisztrációs adót,
– új közlekedési eszköznek minősülő személygépkocsinak, illetőleg regisztrációsadó-köteles motorkerékpárnak az Európai Közösség más tagállamából történő beszerzése esetén az általános forgalmi adót, ha a vevő általánosforgalmiadó-alanynak nem minősülő magánszemély, illetve egyéb szervezet, általánosforgalmiadó-alanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi személy, kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, alanyi adómentességet választó adóalany, mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállást választó adóalany, illetve az egyszerűsített vállalkozói adó alanya.
Az adóhatóság állapítja meg – a vállalkozók kommunális adója, a helyi iparűzési adó és az adóbeszedéssel megállapított idegenforgalmi adó kivételével – a helyi adókat, továbbá – a termőföld bérbeadásából származó személyi jövedelemadó kivételével – az önkormányzat költségvetése javára más törvény alapján fizetendő adókat.
3.2.2. Kiszabás
A vagyonszerzési illetéket, továbbá az illetéktörvény szerint kiszabás alapján fizetendő eljárási illetéket az állami adóhatóság állapítja meg.
3.2.3. Hiánypótlás
Az adóhatóság a bevallás (bejelentés) adatai alapján határoz a fizetendő adóról, az adófizetés módjáról és idejéről, továbbá – ha törvény előírja – az adóalapról, az adómentességről vagy adókedvezményről.
Ha a bevallás (bejelentés) hiányos, valótlan vagy téves adatokat tartalmaz, az adóhatóság legfeljebb 15 napos határidő tűzésével az adózót hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlásra előírt határidő eredménytelen eltelte esetén, vagy ha azt a tényállás tisztázása egyébként indokolja, az adóhatóság az adózó egyidejű értesítésével az adómegállapítást megszakítja, és a tényállás tisztázása érdekében ellenőrzést folytat le.
3.2.4. A forgalmi érték megállapítása
Amennyiben az adó alapja a forgalmi érték, és azt nem tüntették fel, nem jelentették be, vagy a feltüntetett, illetőleg bejelentett érték az adóhatóság megítélése szerint a forgalmi értéktől eltér, a forgalmi értéket az adóhatóság helyszíni szemle, összehasonlító értékadatok alapján, valamint az adózó nyilatkozata ismeretében – szükség esetén külső szakértő bevonásával - becsléssel állapítja meg.
Az adóhatóság a forgalmi érték megállapítása érdekében az összehasonlító értékadatok közül a következőket köteles – más értékmeghatározókkal együtt - mérlegelni:
– ingatlanszerzés esetében a település, nagyobb település esetén az egésztől elhatárolható kisebb területi egység, külterület esetében a gazdaságilag összefüggő térség ingatlanforgalmának legalább 2 évet átfogó értékmeghatározóit; így különösen a folyamatában növekvő vagy csökkenő ingatlanforgalmat, az ingatlanforgalom teljes hiányát, a település, illetőleg a térség ennek megfelelő vagy ettől eltérő értékadatait, továbbá az adókötelezettség tárgyát képező ingatlanhoz térben és időben legközelebbi ingatlanszerzés olyan adatait, amelyek a forgalmi érték megállapításánál számításba vehetők (Összehasonlítani elsősorban az azonos rendeltetésű ingatlanokat kell. Ha a településen összehasonlításra alkalmas ingatlan nincs, a forgalmi érték megállapításánál a térséghez tartozó hasonló adottságú települések ingatlanszerzési adatai is felhasználhatók.);
– ingó szerzése esetén az azonos rendeltetésű ingó dolog kereskedelmi, illetőleg piaci árát.
3.2.5. Határozat utólagos ellenőrzés alapján
A bevallás (bejelentés) adatai alapján hozott határozat esetében az adómegállapításhoz való jog elévüléséig utólagos ellenőrzésnek van helye. Adókülönbözet megállapításáról akkor hozhat határozatot az adóhatóság, ha a bevallás (bejelentés) adataitól vagy az abban feltüntetett körülményektől eltérő tényállást tár fel.
3.2.6. Jogosulatlan mentesség, kedvezmény
Az adómentességet vagy adókedvezményt határozott időre megállapító, jogszabálysértő határozat esetén az adóhatóság a jogszerű adókötelezettséget a jövőre nézve új határozattal írja elő. A feltételhez kötött, határozott időre szóló adómentesség, adókedvezmény feltételeinek megszűnése esetén az adó az eredeti esedékességtől jár.
3.3. Utólagos adómegállapítás
Az adóhatóság utólag állapítja meg az ellenőrzés során feltárt adókülönbözetet. Törvény az adóhatóságot más esetekben is kötelezheti az adó megállapítására. A határozat meghozatalára nyitva álló határidő utólagos adómegállapítás esetén 60 nap, a hatósági eljárás kezdő időpontjának a jegyzőkönyv, kiegészítő jegyzőkönyv átadásának, kézbesítésének napját kell tekinteni.
Nincs helye utólagos adómegállapításnak, ha az adót vagy a költségvetési támogatást önellenőrzéssel nem kell helyesbíteni.
3.3.1. Végelszámolás
A végelszámolás esetén benyújtandó tevékenységet záró adóbevallás, a végelszámoló által készített záró adóbevallás, a két bevallás közötti időszakról benyújtott bevallás(ok) ellenőrzése, valamint a tevékenységet lezáró adóbevallást megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvvel szemben észrevételnek nincs helye.
A jegyzőkönyv alapján kiadandó határozat meghozatalára nyitva álló határidő 30 nap. A határozattal szemben a határozat közlésétől számított 8 napon belül lehet fellebbezést előterjeszteni. A fellebbezés felterjesztésére nyitva álló határidő 5 nap. A fellebbezés elbírálására nyitva álló határidő 15 nap, új eljárásra utasításnak nincs helye.
Ha a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárása során értesíti az állami adóhatóságot a megszüntetési eljárás megindításának tényéről, illetőleg arról, hogy felszámolásra, végelszámolásra az adott cégformára tekintettel nem kerülhet sor, az állami adóhatóság – a vámhatóságtól beszerzett adatok alapján is – elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja a cégbíróságot arról, hogy az érintett adózónál adóhatósági eljárás van-e folyamatban, illetve arról, hogy az értesítés alapján ellenőrzést, végrehajtást kezdeményez-e. Amennyiben a cégbírósági értesítés alapján az állami adóhatóság vagy a vámhatóság az adózónál ellenőrzést kezdeményez, azt a végelszámolás esetén lefolytatandó ellenőrzés szabályai szerint folytatja le, és az értesítéstől számított 60 napon belül fejezi be. Az állami adóhatóság – a vámhatóságtól beszerzett adatok alapján is – a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja az adózóval szemben folytatott eljárás(ok) jogerős befejezéséről.
3.3.2. A határozat tartalma
Az utólagos adómegállapítás során az adóhatóság határozattal
– adónként, költségvetési támogatásonként az egyes bevallási időszakokra elkülönítve állapítja meg a bevallott vagy bevallani elmulasztott és az ellenőrzés eredményeként különbözetként feltárt adó, illetve költségvetési támogatás alapját, az adókülönbözetet, a költségvetési támogatás különbözetét, valamint az adókötelezettséget érintő jogszabálysértés jogkövetkezményeit,
– az adózót kötelezi a terhére megállapított adókülönbözet és a jogkövetkezmények megfizetésére azzal, hogy az adózó a befizetés teljesítésekor figyelembe veheti a befizetéskor az adott adónemen fennálló esetleges túlfizetését,
– rendelkezik továbbá az adózó javára mutatkozó különbözet kiutalásáról akkor, ha a javára feltárt különbözet az adózó adófolyószámlájának egyenlegében túlfizetést eredményez, és az adózónak nincsen más adóhatóság, vámhatóság megkeresésén alapuló egyéb köztartozása,
– teljesítési határidő tűzésével rendelkezik az ellenőrzés során feltárt, könyvvezetési, nyilvántartási szabálytalanságok, illetve az adóköteles tevékenység ellenőrzése szempontjából jelentőséggel bíró mulasztások megszüntetéséről.
Ha a nem magánszemély adózó, az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv megismerését és igazolt átvételét követően, a törvényben előírt határidőn belül észrevételt nem tesz, a határozat indokolásában elegendő a jegyzőkönyv megfelelő pontjaira utalni. Nem alkalmazható ez a rendelkezés abban az esetben, ha az adó vagy a költségvetési támogatás alapját az adóhatóság becsléssel állapította meg.
3.3.2.1. A minősítés korlátai
Az adókötelezettséget érintő jogviszony (szerződés, ügylet) alanyainak ellenőrzése során ugyanazon jogviszonyt az adóhatóság nem minősítheti adózónként eltérően, a jogviszony egyik alanyánál tett megállapításait hivatalból köteles figyelembe venni a jogviszony másik alanyának ellenőrzése során.
3.4. Az adó soron kívüli megállapítása
3.4.1. Az adózó halála
Ha az adókötelezettség az adózó halála miatt szűnik meg, az adóhatóság határozattal állapítja meg az adót. Az adóhatóság az adózóval annak halálakor együtt élt házastársa vagy örököse kérelmére az adót év közben is megállapítja, ha a kérelmező az adó megállapításához szükséges igazolásokat rendelkezésre bocsátja.
Az adózó halála esetén az adóhatóság az örököst a személyéről történő tudomásszerzést követően örökrésze arányában külön határozatban kötelezi az adózót terhelő tartozás megfizetésére, illetve rendelkezik az adózót megillető költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés örökös részére örökrésze arányában történő kiutalásáról. A tartozást, illetve a költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést a külön határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megfizetni, illetve kiutalni. Az örökös részére kiutalandó összeget az örököst terhelő tartozás összegéig az adóhatóság visszatarthatja.
3.4.2. Kivándorlás
Az adóhatóság abban az esetben is határozattal állapítja meg év közben az adót, ha ezt az ország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyni kívánó adózó kéri, amennyiben az adóhatóságnál a külföldi bevándorlási célú vízumot bemutatja, és az adómegállapításhoz szükséges igazolást mellékeli.
A belföldön lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel nem rendelkező adózó adóját az adóhatóság az adózó bejelentése alapján határozattal állapítja meg, ha az adózó az adóév végét megelőzően azzal a szándékkal hagyja el az ország területét, hogy az adóév során adóköteles tevékenység vagy jövedelemszerzés céljából vissza nem tér.
3.4.3. Vitatott adó
Az adóhatóság határozattal állapítja meg az adót, illetve az adóelőleget, ha a magánszemély a kifizető, illetve a munkáltató által megállapított adót vitatja, vagy az adóelőleg összegével kapcsolatban a kifizető (munkáltató) és a magánszemély között vita van.
3.5. Feltételes adómegállapítás
Az adópolitikáért felelős miniszter kétfokú eljárásban az adózó kérelmére az általa közölt – jövőben megkötendő szerződésre vagy más jogügyletre, illetőleg szerződéstípusra vagy szerződéscsomag-típusra vonatkozó - részletes tényállás alapján megállapítja az adókötelezettséget vagy annak hiányát, és amennyiben lehetséges, az adóalapot és az adót. Külföldi illetőségű személy feltételes adómegállapítás iránti kérelmét belföldi képviselője útján terjesztheti elő. Feltételes adómegállapítás iránti kérelemként nem terjeszthető elő szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem.
A feltételes adómegállapítás az adóhatóságra csak változatlan tényállás mellett, az adott ügyben kötelező. A feltételes adómegállapítást érintő jövőbeli jogszabályváltozás, illetőleg a tényállás megváltozása (tartalmi változás) esetén – annak hatálybalépésétől, illetve időpontjától kezdődően – a feltételes adómegállapítás nem alkalmazható.
A határozathozatalra nyitva álló határidő az elsőfokú eljárásban 60 nap. A feltételes adómegállapítás iránti kérelem az elsőfokú határozat meghozataláig visszavonható.
3.5.1. Kérelem
A kérelem az előírt nyomtatványon, csak ügyvéd vagy adótanácsadó ellenjegyzésével nyújtható be. A kérelem díjköteles, a díj mértéke az ügylet tárgya értékének 1 százaléka, de legalább 300 ezer, és legfeljebb 7 millió forint. Szerződéstípusra vagy szerződéscsomag-típusra vonatkozó kérelem esetén a díj 10 millió forint. A kérelemhez csatolni kell az adózó nyilatkozatát arról, hogy
– a kérelemben megjelölt tényállás megfelel a valóságnak;
– a kérelem vagy hasonló kérelme ügyében nem folyt és nem folyik tudomása szerint ellenőrzés, hatósági eljárás vagy bírósági eljárás.
3.5.2. A kérelem elutasítása
A fenti feltételek teljesítésének hiányán túl nem teljesíthető a kérelem akkor sem, ha
– az adózó által közölt tényállás hiányos vagy egyébként az adatok az adómegállapításhoz nem elegendőek;
– alaposan lehet attól tartani, hogy a közölt tényállás valamely más szerződést, ügyletet vagy cselekményt leplez, illetve a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik;
– az adózó a díjat hiánytalanul nem fizette meg;
– a kérelemben foglalt tényállás már teljesített ügyletre vonatkozik;
– a tényállás megegyezik az adózó egy korábbi, már elutasított feltételes adómegállapítás iránti kérelmének tényállásával;
– az ügyben közigazgatási vagy bírósági eljárás van folyamatban;
– a kérelem teljesítéséhez törvényi szabályozásra lenne szükség;
– a kérelemből a hiánypótlás ellenére sem tűnnek ki az adómegállapítás szempontjából jelentős tények;
– a feltételes adómegállapítás külföldi jog értelmezését igényli.
Amennyiben az adó feltételesen nem állapítható meg, a befizetett díj 75 százalékának visszautalásáról az adópolitikáért felelős miniszter a kérelem jogerős határozattal történő elutasításával egyidejűleg intézkedik.
3.6. A szokásos piaci ár megállapítása
Az állami adóhatóság kérelemre határozatban állapítja meg a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló társaságok közötti jövőbeni ügyletben érvényesíthető szokásos piaci ár meghatározásakor alkalmazandó módszert, a megállapítás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, valamint ha meghatározható, a szokásos piaci árat, ártartományt. Ez az úgynevezett szokásos piaci ár.
A határozat érvényességéhez minden, a jogügylet megkötésében érintett kapcsolt vállalkozás nyilatkozata, illetőleg kétoldalú vagy többoldalú eljárás esetén az eljárás lefolytatására az állami adóhatóság és az illetékes külföldi hatóság közötti megállapodás megkötése szükséges. A külföldi állam illetékes hatóságának egyetértése hiányában a kétoldalú, illetőleg a többoldalú eljárást az adóhatóság az adózó kérelmére egyoldalúan csak akkor folytatja le, ha az állami adóhatóság rendelkezésére álló információk a szokásos piaci ár megállapításához elegendőek.
A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló jogszabály [38/2006. (XII. 25.) PM rendelet] szerinti nyilvántartás (egyszerűsített nyilvántartás) készítésére nem kötelezett adózók a szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelmet nem terjeszthetnek elő.
3.6.1. Előzetes konzultáció
A kérelem benyújtását megelőzően a kérelmező előzetes konzultációs eljárást kezdeményezhet, amelyben a kérelmező és az eljáró hatóság előzetesen egyeztetnek az eljárás lefolytatásának feltételeiről, időbeni ütemezéséről, módszeréről, az együttműködés lehetséges módjairól. Az előzetes egyeztetés eredménye a kérelmezőt, illetőleg az eljáró hatóságot a szokásos piaci ár megállapítása iránt folytatott eljárásban nem köti.
3.6.2. Kérelem
A kérelmet a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló jogszabály alapján készítendő nyilvántartással megegyező tartalommal adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő vagy ügyvéd ellenjegyzésével, három példányban kell az állami adóhatósághoz benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az előterjesztő nyilatkozatát arról, hogy a kérelemben megjelölt tényállás megfelel a valóságnak.
3.6.3. Többoldalú eljárás
A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárás egyoldalúan, kétoldalúan, illetőleg többoldalúan folytatható le. Ha az ügyletre külföldi állam jövedelemadózást érintő jogszabályát is alkalmazni kell, a kapcsolt vállalkozás kérelmében megjelöli, hogy a szokásos piaci ár megállapítására egyoldalú, kétoldalú, illetőleg többoldalú eljárást választ.
Kétoldalú, illetőleg többoldalú eljárás iránti kérelem benyújtása esetén az adózó a dokumentációhoz csatolja a kérelem hiteles angol nyelvű fordítását. Kétoldalú, illetőleg többoldalú eljárás iránti kérelem esetén az állami adóhatóság a külföldi állam illetékes hatóságával megkötendő megállapodás és a kérelem elbírálásához szükséges adatok beszerzése érdekében eljárást kezdeményez a külföldi állam illetékes hatóságával a kettős adóztatás elkerülése tárgyában kötött nemzetközi egyezménynek a kölcsönös egyeztetési eljárásról szóló vagy ennek megfelelő rendelkezései alapján. Amennyiben erre lehetőség van, a külföldi állam illetékes hatóságával a szokásos piaci ár megállapítására irányuló megállapodás megkötését, illetőleg az információcserét adóügyi együttműködés keretében is lefolytathatja az adóhatóság.
3.6.4. A határozat érvényességi ideje
A határozat határozott időre, legalább három, legfeljebb öt évre érvényes. A határozat érvényességének időtartama a szokásos piaciár-megállapítással érintett kapcsolt vállalkozások kérelmére egy alkalommal három évre meghosszabbítható. A határozat érvényessége nem hosszabbítható meg, ha az eredeti határozat alapjául szolgáló tényállás olyan mértékben megváltozott, hogy a szokásos piaci ár megállapítására új határozatot kellene kiadni. A határozat érvényességének meghosszabbítására irányuló kérelmet a határozat érvényességének lejártát megelőzően legalább hat hónappal kell előterjeszteni.
A meghosszabbítás iránti kérelem alapján induló eljárásban az eredeti kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárási szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
3.6.5. Díj
A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díjköteles, a díj
– egyoldalú eljárás esetén legalább 5 millió forint, legfeljebb 12 millió forint,
– kétoldalú eljárás esetén legalább 10 millió forint, legfeljebb 17 millió forint,
– többoldalú eljárás esetén legalább 15 millió forint, legfeljebb 20 millió forint.
A díjat az eljárás megindítása előtt kell leróni. Meghosszabbítás és módosítás iránti eljárás esetén a díj összege az eredeti eljárásban lerótt díj 50 százaléka.
A kérelem elutasítása esetén a díj összegének 75 százalékát vissza kell téríteni. A díj mértéke a szokásos piaci ár, illetőleg a megállapított ártartomány alsó és felső értékei középértékének 1 százaléka, ha a szokásos piaci árat tartalmazó határozat összegszerűen megállapítja a szokásos piaci árat. Amennyiben az 1 százalékos mértékkel számított díj összege meghaladja a legkisebb díjat, az adózó a díjkülönbözetet az adóhatóság felhívására, a szokásos piaci árat megállapító határozat közlése előtt köteles megfizetni. A díjkülönbözet jóváírásától számított 8 napon belül az állami adóhatóság a határozatot közli az adózóval. A különbözet megfizetésének elmulasztása esetén az állami adóhatóság a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelmet elutasítja. Ebben az esetben a díj visszatérítését előíró rendelkezés nem alkalmazható.
3.6.6. A kérelem elutasítása
A kérelmet el kell utasítani, ha
– a kérelmező a tényállásról valótlan tartalmú nyilatkozatot tett;
– a kérelmező által közölt tényállás hiányos, és a hiánypótlásra megállapított határidő is eredménytelenül eltelt, és emiatt a rendelkezésre álló adatok a szokásos piaci ár meghatározásához nem elegendőek;
– adat merül fel arra, hogy a közölt tényállás valamely más szerződést, ügyletet vagy cselekményt leplez;
– a kérelmező a díjat az arra vonatkozó felhívástól számított 30 napon belül sem fizette meg hiánytalanul;
– a kérelemben foglalt tényállás már teljesített ügyletre vonatkozik;
– kétoldalú, illetőleg többoldalú eljárás esetén az illetékes külföldi hatóság a kérelem elbírálásához szükséges adatokat, tájékoztatást nem adja meg, és az adózó nem kéri az eljárás egyoldalúan történő lefolytatását;
– az eljárás lefolytatása a díj mértékét meghaladó költségterheket ró az eljáró hatóságra, és a kérelmező a költségtöbbletet az adóhatóság felhívására nem fizeti meg;
– a külföldi állam illetékes hatóságával a szokásos piaci ár megállapítását érintő megállapodásra irányuló egyeztetés eredménytelen, kivéve ha az adózó kéri az eljárás egyoldalúan történő lefolytatását;
– a Magyar Köztársaságnak a külföldi állammal nincs a kettős adóztatás elkerülése tárgyában kötött nemzetközi egyezménye, illetőleg az egyezmény nem tartalmaz a kölcsönös egyeztetési eljárásról szóló vagy ennek megfelelő rendelkezéseket;
– az eljárás lefolytatásához jogszabály megalkotására vagy módosítására lenne szükség;
– az adózó – a kétoldalú, illetőleg a többoldalúan lefolytatandó eljárás helyett – egyoldalú eljárást kezdeményezett, és az ennek alapján megindult eljárás folyamán az állami adóhatóság információcserére vonatkozó kérését a külföldi állam illetékes hatósága visszautasítja, vagy az információcserére vonatkozó megkeresésre kölcsönös egyeztető eljárást kezdeményez, kivéve ha az adózó az eljárás egyoldalú lefolytatására irányuló kérelmét kétoldalú, illetőleg többoldalú eljárás iránti kérelemre módosítja.
3.6.7. A határozat anyagi jogereje
A határozatban foglaltak változatlan tényállás esetén, a kérelem benyújtásának időpontjára visszamenő hatállyal kötik az adóhatóságot, kivéve ha a határozat jogerőre emelkedését követően megállapítható, hogy
– a kérelmező valótlan adatokat tartalmazó kérelmet terjesztett elő;
– a kapcsolt vállalkozások a határozatban foglaltaktól eltérő módon állapítják meg a szokásos piaci árat;
– a szokásos piaci ár meghatározásakor alapul vett tények, körülmények jelentősen változnak, és a határozatban foglalt tényállástól olyan módon térnek el, amely a szokásos piaci ár megbízhatóságát kétségessé teszi;
– a kérelem elbírálásánál alkalmazott jogszabályok módosulnak, kivéve ha a határozatot ennek megfelelően módosítják;
– a szokásos piaci ár meghatározásakor megállapított kritikus feltételek nem teljesülnek, és az eljárásban részt vevő kapcsolt vállalkozások a határozat módosítását nem kezdeményezték;
– a kapcsolt vállalkozások az éves jelentéstételi kötelezettségüknek elektronikus úton, az adóév utolsó napját követő 150 napon belül nem tesznek eleget.
A határozat a kötőerőt megszüntető feltétel bekövetkeztének napjától nem alkalmazható.
3.6.8. A határozat módosítása
Az állami adóhatóság a határozatot az abban meghatározott érvényességi időn belül az adózó kérelmére határozatban módosítja. A határozat módosításának abban az esetben van helye, ha az ügy szempontjából jelentős új tény merül fel, amely a korábbi eljárás során nem az eljárásban részt vevő kapcsolt vállalkozások rosszhiszemű eljárása miatt volt ismeretlen, vagy a szokásos piaci ár megbízhatóságának szempontjából jelentőséggel bíró, a határozathozatal alapjául szolgáló körülmények lényegesen megváltoztak. A módosítás iránti kérelem alapján induló eljárásban az eredeti kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárási szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
3.6.9. Valódiságvizsgálat
Az állami adóhatóság a kérelemben és az ahhoz csatolt mellékletekben, iratokban, elemzésekben, tanulmányokban, kimutatásokban, számításokban, ismertetőkben feltüntetett adatok, körülmények valódiságát az ellenőrzésre irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával, a határozat meghozatalához szükséges mértékben és módon előzetesen vizsgálhatja (valódiságvizsgálat). Az állami adóhatóság által végzett valódiságvizsgálat nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot.
3.6.10. Ellenőrzési tilalom
A szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelemmel érintett szokásos piaci árral összefüggésben ellenőrzés nem rendelhető el a kérelem benyújtásától a szokásos piaci árat megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 nap elteltéig, ha a kérelemben feltüntetett szerződést vagy egyéb jogügyletet a kapcsolt vállalkozások már megkötötték. A határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül az adózó a határozatban foglaltaknak megfelelően önellenőrzést hajthat végre, amennyiben a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtását követően a szerződés vagy egyéb jogügylet alapján teljesítés történt.
3.6.11. Fellebbezés
Önálló fellebbezésnek van helye a szokásos piaci ár megállapítására, a határozat módosítására, illetőleg a határozat érvényességének meghosszabbítására irányuló kérelem elutasításának tárgyában hozott elsőfokú végzés ellen.
3.6.12. Az eljárás határideje
Az eljárást 120 nap alatt kell lefolytatni, a határidő két alkalommal 60 nappal meghosszabbítható. Az elintézési határidőbe a külföldi állam illetékes hatóságával folytatott egyeztetés, az adóhatóság által lefolytatott valódiságvizsgálat időtartama, illetve a hiánypótlásra megállapított határidő nem számít bele. Amennyiben ezek eredményeként az eljárás során az ügy szempontjából jelentős olyan új tény merül fel, kritikus feltételek módosulnak, illetve a szokásos piaci ár megbízhatóságának szempontjából jelentőséggel bíró, a határozathozatal alapjául szolgáló olyan körülmények lényeges mértékben megváltoznak, amelyek a szokásos piaci ár megállapítására érdemben kihatnak, az elintézési határidő az ennek alapjául szolgáló tény bekövetkeztének időpontjában megszakad, és újból kezdődik. Erről az állami adóhatóság értesíti a kérelmezőt.
3.7. Fizetési könnyítések
Fizetési halasztás és részletfizetés az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség
– a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá
– átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.
A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.
Nem engedélyezhető fizetési könnyítés
– a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra,
– a beszedett helyi adóra,
– a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra.
Magánszemély esetében a fizetési könnyítés engedélyezhető akkor is, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.
3.7.1. Pótlék felszámítása
Fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtása, illetve a kérelem teljesítése esetén a következő pótlékokat kell felszámítani, valamint a határozatban közölni:
– a magánszemély esedékesség előtt előterjesztett kérelme esetén a kérelmet elbíráló elsőfokú határozat keltének napjáig a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben,
– a jogi személy, egyéb szervezet kérelme, továbbá a magánszemélynek az esedékesség időpontja után benyújtott kérelme esetén késedelmi pótlékot a kérelmet elbíráló határozat jogerőre emelkedéséig, ha azonban a fizetési könnyítést engedélyezik, csak az elsőfokú határozat keltének napjáig,
– a kérelem teljesítése esetén a fizetési könnyítés időtartamára az elsőfokú határozat keltének napjától a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben.
A pótlékok kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető.
3.7.2. A kedvezmény feltételhez kötése
Az adóhatóság a fizetési halasztást, részletfizetést engedélyező határozatában a kedvezményt feltételhez kötheti. A határozat rendelkező részében felhívják az adózó figyelmét arra, hogy ha a kedvezmény feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.
3.8. Adómérséklés
Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást – a magánszemélyt terhelő járuléktartozás kivételével –, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.
Az adóhatóság a fentieken túl más személy adóját nem engedheti el, és nem mérsékelheti. Kivétel ez alól, hogy az adópolitikáért felelős miniszter elrendelheti az illeték megállapításának mellőzését, ha ezt az állampolgárok szélesebb körét érintő rendkívüli esemény, elemi csapás indokolja.
Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti), különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez kötheti.
3.9. A határozat módosítása és visszavonása
Ha az adóhatóság megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által még el nem bírált határozata jogszabálysértő, a határozatát az adózó terhére a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül, az adózó javára az adó megállapításához való jog elévüléséig módosítja vagy visszavonja. A megállapításhoz, a visszaigényléshez való jog elévüléséig módosítja vagy visszavonja a határozatát az adóhatóság akkor is, ha azt törvény előírja.
Nem érvényesül az adózó terhére történő módosítás korlátozása, ha
– a bíróság a büntetőügyben hozott jogerős ítéletével megállapította, hogy az adózó adókötelezettsége teljesítésével összefüggésben csalást, adócsalást, illetve munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalást követett el,
– a határozatot hozó adóhatóság dolgozója a kötelességét a büntetőtörvénybe ütköző módon szegte meg úgy, hogy ez a határozat meghozatalát befolyásolta, és ezt a bíróság büntetőügyben hozott jogerős ítélete megállapította,
– az adózó rosszhiszemű volt.
A rosszhiszeműséget az adóhatóságnak kell bizonyítania.
Ha az adóhatóság határozata, illetőleg az adatszolgáltatás alapján történő adóhatósági adómegállapítás jogszabálysértő, melynek következtében az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, az adóhatóság a visszatérítendő összeg után a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet, kivéve ha a téves adómegállapítás az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett érdekkörében felmerült okra vezethető vissza.
3.10. Fellebbezés
Az adózó az ügy érdemében hozott elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezés joga megilleti azt is, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. A határozathozatalt megelőző eljárás során hozott végzés csak a határozat ellen benyújtott fellebbezésben támadható meg, kivéve ha az önálló fellebbezést törvény megengedi.
3.10.1. Önálló fellebbezés
Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott,
– az eljárást felfüggesztő,
– az eljárást megszüntető,
– a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító,
– a bevallás, a bejelentés és a fellebbezés határidejének elmulasztásával kapcsolatban benyújtott igazolási kérelmet elutasító,
– az iratbetekintési jog korlátozását elrendelő,
– az adózó ismételt ellenőrzésre irányuló kérelmét elutasító,
– a visszatartási jog gyakorlásáról hozott,
– a végrehajtási kifogást elbíráló,
– az eljárási bírságot kiszabó,
– az eljárási költség viselésének kérdésében hozott, valamint
– a kézbesítési vélelem megdöntése tárgyában hozott elutasító
végzés ellen.
3.10.2. Fellebbezési határidő
A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, utólagos adómegállapítás esetén 30 napon belül lehet előterjeszteni.
A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A fellebbezési jogról való lemondást tartalmazó nyilatkozat nem vonható vissza.
3.10.3. A fellebbezés előterjesztése
A fellebbezést annál az adóhatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott határozatot hozta. A fellebbezési határidőt akkor is megtartottnak kell tekinteni, ha a határidőben benyújtott fellebbezés iránti kérelmet nem a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnél terjesztették elő. A fellebbezésben új tényekre és bizonyítékokra is lehet hivatkozni.
3.10.4. A fellebbezés elintézése
A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított 15 napon belül fel kell terjeszteni a felettes szervhez, kivéve ha az adóhatóság a megtámadott határozatot visszavonja, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti. A felterjesztés során az elsőfokú adóhatóság az ügy eldöntéséhez szükséges mértékben ismerteti a fellebbezésről kialakított álláspontját.
A felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. Az utólagos adómegállapítás során hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidő 60 nap.
A vizsgálat eredményeként az adóhatóság a határozatot (végzést) helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.
A felettes szerv, ha a határozat hozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a határozat (végzés) megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt közigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja, vagy a tényállás kiegészítése iránt maga intézkedik.
A fellebbezési eljárás során hozott határozatot a fellebbezővel és mindazokkal, akikkel az elsőfokú határozatot közölték, az első fokon eljárt adóhatóság útján írásban kell közölni.
3.11. Új eljárásra utasítás
Amennyiben a jogorvoslati kérelemmel megtámadott határozat részben jogszabálysértő, és ezért új eljárásra utasításnak van helye, a jogorvoslati kérelmet elbíráló felettes szerv – amennyiben az ügy körülményei ezt lehetővé teszik – csak a jogszabálysértő megállapítások tekintetében rendeli el az új eljárást, egyebekben a határozatot helybenhagyja vagy megváltoztatja.
Új eljárásra utasítás esetén a felettes szerv határozatában meghatározza az új eljárásban vizsgálandó körülményeket, illetőleg az adót, költségvetési támogatást és bevallási időszakot, melyre az új eljárás kiterjed. Az adóhatóság a felettes szerve vagy a bíróság által elrendelt új eljárásban kizárólag az új eljárás elrendelésére okot adó körülményeket, illetőleg az ezekkel összefüggő tényállási elemeket vizsgálhatja.
3.12. Felügyeleti intézkedés
A felettes adóhatóság, illetve az adópolitikáért felelős miniszter kérelemre vagy hivatalból felügyeleti intézkedést tesz, ha az ügyben eljárt adóhatóság határozata, önálló fellebbezéssel megtámadható végzése (intézkedése) jogszabálysértő, vagy a határozat, az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés meghozatalára jogszabálysértő módon nem került sor.
Az adóhatóság a felettes adóhatóság, illetve az adópolitikáért felelős miniszter erre irányuló felhívásától számított 15 napon belül köteles az iratokat felterjeszteni. Az utólagos adómegállapítással kapcsolatban benyújtott felügyeleti intézkedés iránti kérelem elbírálása esetén az ügyintézési határidő az iratoknak a felügyeleti szervhez történő beérkezésének napjától számított 60 nap, kivéve ha az eljáró szerv a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.
A felettes adóhatóság, illetve az adópolitikáért felelős miniszter a súlyosítási tilalom szabályaira is figyelemmel a jogszabálysértő határozatot (intézkedést), önálló fellebbezéssel megtámadható végzést megváltoztatja, megsemmisíti, amennyiben szükséges, új eljárás lefolytatását rendeli el, vagy az elsőfokú adóhatóságot eljárás lefolytatására utasítja. A felettes adóhatóság, illetve az adópolitikáért felelős miniszter a felügyeleti intézkedésről határozatot (végzést) hoz. A felügyeleti intézkedés mellőzéséről az adóhatóság, illetve az adópolitikáért felelős miniszter az adózót határozat (végzés) meghozatala nélkül értesíti.
A felettes adóhatóság, illetve az adópolitikáért felelős miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja, ha a kérelemből megállapíthatóan a határozat, önálló fellebbezéssel megtámadható végzés (intézkedés) jogszabálysértő volta nem valószínűsíthető, vagy a bírósági felülvizsgálatot az adózó kezdeményezte.
3.13. Súlyosítási tilalom
Ha a korábbi ellenőrzés eredményeként határozatot hoztak, a határozat jogerőre emelkedésétől, ha pedig az ellenőrzés hatósági eljárás megindítása nélkül befejeződött, a befejezéstől számított egy éven túl nem hozható olyan új határozat, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját és összegét az adózó terhére változtatja meg. Ez még akkor is így van, ha az alapeljárásban hozott határozatot a felettes adóhatóság megsemmisítette, és új eljárás lefolytatását rendelte el, vagy a határozatot az elsőfokú adóhatóság visszavonta.
Nem érvényesül a súlyosítási tilalom a következő esetekben:
– a bíróság jogerős ítéletében megállapított adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás, illetve az adókötelezettség teljesítésével összefüggésben elkövetett csalás,
– a bíróság által elrendelt új eljárás,
– ha az ellenőrzést az adópolitikáért felelős miniszter vagy az Állami Számvevőszék elnöke – helyi adó esetében az önkormányzati képviselő-testület határozata – rendelte el,
– ha az adóhatóság az ellenőrzést a társadalombiztosítási igazgatási szerv megkeresésének teljesítése érdekében, illetőleg a magánnyugdíjpénztár megkeresésére soron kívül folytatja le, és az ismételt ellenőrzés eredménye ellátási jogosultságot teremt,
– ha az adóhatóság olyan, az adó megállapítását befolyásoló új tényről, adatról, bizonyítékról szerez tudomást, amely a korábbi ellenőrzéskor nem volt ismert, és az ellenőrzés lefolytatására az állami adóhatóság vezetője, illetőleg a vámhatóság vezetője utasítást ad.
3.14. Adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata
Az adóhatóság másodfokú jogerős határozatát – a fizetési könnyítés engedélyezése tárgyában hozott, illetőleg az elsőfokú határozat megsemmisítését elrendelő határozat kivételével – a bíróság az adózó kérelmére jogszabálysértés esetén megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, és ha szükséges, az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. Az adóhatóság másodfokú végzésével szemben nincs helye bírósági felülvizsgálatnak.
3.14.1. Illetékesség
A bíróság illetékességét az első fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye alapítja meg. A megyei bíróság által első fokon hozott határozatok tekintetében – ha törvény a fellebbezést megengedi – a másodfokú eljárásra a Fővárosi Ítélőtábla kizárólagosan illetékes.
A fővárosi székhelyű, de kizárólag Pest megye területére vagy annak egy részére illetékes közigazgatási szervet, valamint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperes szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne.
3.14.2. A peres felek
A per indítására az jogosult:
– aki a felülvizsgálandó határozat alapjául szolgáló eljárásban ügyfél volt, vagy az ügyfél jogállása illette meg,
– akinek jogát vagy jogos érdekét a határozat közvetlenül érinti, vagy
– aki nemzetközi szerződés alapján környezeti információt kér a hatóságtól, és e kérelmét a hatóság figyelmen kívül hagyta, helytelen módon elutasította vagy nem adott kielégítő választ.
A keresetet az ellen a hatóság ellen kell indítani, amelyik a felülvizsgálni kért határozatot hozta.
Ha a fél a pert nem a felülvizsgálni kért határozatot hozó másodfokú, hanem az elsőfokú szerv ellen indította, a per során a másodfokú szervet perbe vonhatja.
A perben fél lehet az is, akit a közigazgatási jog szabályai szerint jogok illethetnek, és kötelezettségek terhelhetnek.
Az ügyész akkor kérheti az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálatát, ha az ügyészi óvás folytán hozott határozat továbbra sem felel meg a jogszabályok rendelkezéseinek.
Ha nem állapítható meg, hogy melyik szervet kell perbe vonni, a fél ennek megállapítására irányuló kérelmét – a per megindítása előtt – bármelyik megyei bíróságnál előterjesztheti. A kérelemhez csatolni kell a keresetlevelet. Ha a fél a kérelmet nem az illetékes bíróságnál terjesztette elő, az a bíróság, amelynél a kérelmet benyújtotta, köteles azt a keresetlevéllel együtt az illetékes bírósághoz továbbítani.
A bíróság a felügyeleti szervet keresi meg annak közlése iránt, hogy a határozat meghozatala melyik szerv hatáskörébe tartozik. Ha ilyen szerv nincs, a felügyeleti szerv kijelöli az alperesként perbe vonható szervet.
3.14.3. Képviselet
Az alperes ügyintézője képviseleti jogosultságát – külön meghatalmazás nélkül – munkáltatói igazolványával igazolja. Az alperes az ügyben eljárt elsőfokú szerv részére a perbeli képviseletre meghatalmazást adhat.
3.14.4. Keresetindítás
A keresetlevélnek az általános feltételeken túl tartalmaznia kell:
– a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat számát,
– a határozatról való tudomásszerzés módját és idejét, valamint
– ha az adóhatósági eljárásban a jogi képviselő olyan meghatalmazást csatolt, mely a per vitelére is vonatkozik, az erre való utalást.
A keresetlevelet az elsőfokú határozatot hozó szervnél a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani, vagy ajánlott küldeményként postára adni. Az elsőfokú szerv a keresetlevelet az ügy irataival együtt öt napon belül felterjeszti a másodfokú határozatot hozó szervhez, amely azokat – a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt - tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha a keresetlevél a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet és az ügy iratait az első fokon eljáró szerv három napon belül terjeszti fel a másodfokon eljáró szervnek, amely azt nyolc napon belül továbbítja a bírósághoz.
Ha a fél a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta, igazolással élhet. Az adóhatóság a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet nem utasíthatja el, hanem köteles azt a bírósághoz továbbítani abban az esetben is, ha a fél igazolási kérelmet nem terjesztett elő.
Ha a fél – törvény rendelkezése ellenére – a keresetlevelet a bírósághoz nyújtotta be, azt a bíróság vizsgálat nélkül haladéktalanul megküldi az ügyben első fokon eljárt szervnek. A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított 30 napon belül ajánlott küldeményként postára adták vagy a bírósághoz benyújtották.
3.14.5. Intézkedések a keresetlevél alapján
A bíróság írásban közli az adóhatóság közigazgatási szerv nyilatkozatát a felperessel. Ha a keresettel felülvizsgálni kért határozatot a hatóság ügyészi óvás folytán hozta, a bíróság a perről az ügyészt értesíti.
3.14.5.1. A végrehajtás felfüggesztése
Ha a keresetlevél a határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz, a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül határoz. A későbbiek során a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését – már a tárgyalás kitűzése előtt is – kérelemre bármikor elrendelheti. A végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak figyelemmel kell lennie arra, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e, vagy hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása járna.
A végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A bíróságnak a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
3.14.5.2. A kereset elutasítása tárgyalás nélkül
A bíróság a keresetlevelet elutasítja, ha a felperes anélkül indít pert a határozat felülvizsgálata iránt, hogy az adóeljárásban bármely fél a jogorvoslati jogát kimerítette volna.
3.14.6. Keresetváltoztatás
A felperes a keresetét legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg. A keresetet azonban a megtámadott határozatnak a keresetlevéllel nem támadott önálló – a határozat egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető – rendelkezésére csak perindításra nyitva álló határidőn belül lehet kiterjeszteni.
Mindez nem zárja ki, hogy a fél a keresetét felemelhesse vagy leszállíthassa, illetőleg az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek, illetőleg járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjeszthesse.
3.14.7. Bizonyítás
A bíróság hivatalból bizonyítást rendelhet a közigazgatási határozat semmisségének észlelése esetén az annak alátámasztására szolgáló bizonyítékok tekintetében.
Ha az adóeljárás hivatalból indult, vagy az adóhatóság nem tett eleget a tényállás-megállapítási kötelezettségének, a hatóság köteles a határozata alapjául szolgáló tényállás valóságának bizonyítására, ha azt a felperes vitatja.
3.14.8. Eljárás óvás, illetőleg felügyeleti intézkedés esetében
Ha a bíróság tudomást szerez arról, hogy a felülvizsgálni kért határozat ellen az ügyész óvást nyújtott be, vagy pedig a felettes szerv a határozatnak felügyeleti úton való felülvizsgálata iránt intézkedett, a tárgyalást az óvás elbírálásáig, illetőleg a felügyeleti intézkedéssel elrendelt újabb határozat meghozataláig – legfeljebb azonban harminc napra - felfüggeszti. A harminc nap eltelte után a tárgyalást akkor is folytatni kell, ha a szerv érdemi határozatot még nem hozott.
Ha az óvás vagy a felügyeleti intézkedés, illetőleg a határozatnak hivatalból vagy kérelemre történt visszavonása vagy módosítása folytán hozott új határozat a kereseti kérelemben foglaltaknak eleget tesz, a bíróság a pert megszünteti, és a hatóságot a perköltség megfizetésére kötelezi.
Ha az óvás vagy a felügyeleti intézkedés folytán hozott új határozat a kereseti kérelemben foglaltak egy részének tesz csak eleget, a bíróság a pert csak ebben a részben szünteti meg, a tárgyalást pedig folytatja azokra a kereseti kérelmekre vonatkozóan, amelyek felől az új határozat egyáltalán nem, vagy nem a kereseti kérelemnek megfelelően döntött. A felperes a keresetét az új határozatra tekintettel megváltoztathatja. A per részben való megszüntetése folytán a hatóságot terhelő költségek megfizetéséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt.
Amennyiben a hatóság nem ért egyet az ügyészi óvással, az ügyész az erre vonatkozó határozat közlésétől számított harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz.
3.14.9. A per elbírálása tárgyaláson kívül
A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, ha a felperes a keresetlevélben ezt kéri, és az alperes ehhez hozzájárul.
Nem lehet a pert tárgyaláson kívül elbírálni, ha – az okirati bizonyítást ide nem értve – bizonyítást kell lefolytatni. Ha a bizonyítás lefolytatásának szükségessége a tárgyaláson kívüli elbírálás során merül fel, a per elbírálására a bíróság tárgyalást tűz ki.
A per tárgyaláson kívül történő elbírálásának időpontjáról a feleket értesíteni és az eljárásról jegyzőkönyvet készíteni nem kell.
3.14.10. Határozat
Ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik, a bíróság a jogszabálysértő határozatot hatályon kívül helyezi, és – szükség esetén – a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi. A bíróság megváltoztathatja az adó- vagy illetékkötelezettség megállapításáról, vagy a jogszabály szerint ezzel egy tekintet alá eső más fizetési kötelezettségről és az ezekhez kapcsolódó egyéb befizetésekről hozott határozatot.
A bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi, és a határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi, ha más jogalapon álló határozat meghozatalát látja indokoltnak.
A bíróság a határozatot - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a meghozatalakor hatályban volt jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül. Mérlegelési jogkörben hozott határozat akkor tekintendő jogszerűnek, ha a szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatók, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik.
Ha a bíróság az eljárást csak részben szüntette meg, az eljárást befejező határozatában a pervesztes felet a perköltségek megfizetésére kötelezi annak figyelembevételével, hogy a pernek a felülvizsgálni kért határozat hatályon kívül helyezése, visszavonása vagy módosítása folytán megszüntetett részében felmerült költségek a hatóságot terhelik.
3.14.11. Jogorvoslatok
A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye. Ha a jogerős határozat ellen a fél perújítással élt, az elsőfokú bíróság, ha pedig a határozat ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, a Legfelsőbb Bíróság erről – az eljárás felfüggesztéséről való döntés érdekében – értesíti az eljáró hatóságot.
A perújítás, illetve a felülvizsgálati kérelem elbírálását követően, ha a bíróság a határozatot megváltoztatta, a hatóság a határozatnak megfelelően az eljárást tovább folytatja, vagy megszünteti.
