Az adóhatóság az adóbevétel megrövidítésének, a költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés jogosulatlan igénybevételének megakadályozása érdekében rendszeresen ellenőrzi az adózókat és az adózásban részt vevő más személyeket. Az ellenőrzés célja erre tekintettel az adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása. Az ellenőrzés során az adóhatóság feltárja és bizonyítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértés és a joggal való visszaélés megállapítását, és az ezek miatt indított hatósági eljárást.
Az adóhatóságok a hatáskörükbe tartozó ügyekben együttesen, egyidejűleg is folytathatnak ellenőrzést az adózónál.
2.1. Az ellenőrzés fajtái
Az adóhatósági ellenőrzés lehet:
– a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló (ideértve az egyszerűsített ellenőrzést is),
– az állami garancia beváltásához kapcsolódó,
– az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló,
– az adatok gyűjtését célzó,
– az illetékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó,
– az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt.
Ellenőrzéssel lezárt időszakot a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés teremt.
2.2. Az adózók ellenőrzésre történő kiválasztása
Az állami adóhatóság az ellenőrzésekről vezetett nyilvántartásában az adózó azonosítására szolgáló adatok feltüntetése mellett megjelöli az ellenőrzésre történő kiválasztás módszerét és az ellenőrzés közvetlen okát.
2.2.1. Kötelező ellenőrzés
Kötelező az ellenőrzést lefolytatni
– a vállalkozónál, ha felszámolását (végelszámolását) rendelték el, kivéve ha a hitelezői követelés bejelentését az adóhatóság a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény alapján mellőzte,
– az Állami Számvevőszék elnökének felhívására,
– az adópolitikáért felelős miniszter utasítására,
– az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók esetében az önkormányzat képviselő-testületének határozata alapján.
Az Állami Számvevőszék elnöke, illetőleg az önkormányzat képviselő-testülete akkor rendelhet el ellenőrzést, ha a rendelkezésére álló adatok, körülmények arra utalnak, hogy az adóhatóság a törvényben meghatározott ellenőrzési szempontok megsértésével mellőzi valamely adózó vagy adózói csoport vizsgálatát, illetőleg a lefolytatott ellenőrzések eredménytelensége mögött a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértése áll.
A legnagyobb adóteljesítménnyel (költségvetési kapcsolatokkal) rendelkező 3000 adózót az állami adóhatóság köteles rendszeresen (legalább háromévente) valamennyi adónem és költségvetési támogatás vonatkozásában ellenőrizni.
A kötelező ellenőrzéseken túl az állami adóhatóság az ellenőrzési tevékenységét e törvény szerinti szempontok alapján a vezetője által évenként február 20-áig közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi.
2.2.2. Célzott kiválasztási rendszer
Az állami adóhatóság az adózókat – a kötelezően, illetőleg a véletlenszerű kiválasztás alapján lefolytatandó ellenőrzéseken kívül – célzott kiválasztási rendszerek alkalmazásával választja ki ellenőrzésre. A célzott kiválasztási rendszerben az állami adóhatóság
– az adózó által benyújtott bevallások,
– az adatszolgáltatások,
– az adózó adófizetéseit, a részére teljesített kiutalásokat tartalmazó nyilvántartások,
– az adózónál korábban végzett ellenőrzések tapasztalatai, vagy
– más hatóságtól, más adózóktól szerzett adatok
feldolgozásával és egybevetésével választja ki az adózót ellenőrzésre.
2.2.3. Kockázatelemzés
Az állami adóhatóság minden naptári évben az adott évben jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságok legalább 20 százalékát kockázatelemzés alapján ellenőrzésre választja ki. A kiválasztott adózóknál az adóhatóság az adószám megállapítását követő 90 napon belül helyszíni ellenőrzés keretében az adózó által bejelentett adatok (így különösen a székhelyre, a központi ügyintézés helyére, a szervezeti képviselőre vonatkozó adatok) valóságtartalmát, hitelességét, valamint az egyes adókötelezettségek teljesítését vizsgálja. Amennyiben az ellenőrzés keretében az adóhatóság az adószám felfüggesztésére okot adó mulasztást állapít meg, felfüggeszti az adószámot. A kockázatelemzés keretében az adóhatóság a gazdasági társaság tagjainak, vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatban rendelkezésére álló adatokat dolgozza fel és veti egybe.
A kockázatelemzés keretében figyelembe veendő szempont különösen, ha
a) az adózó tagja, vezető tisztségviselője korábban olyan gazdasági társaság tagja vagy vezető tisztségviselője volt,
– amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozását nem egyenlítette ki,
– amellyel szemben az állami adóhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
– amellyel szemben az állami adóhatóság üzletlezárás vagy az adóköteles tevékenység felfüggesztése intézkedést alkalmazott,
– amelynek adószámát az állami adóhatóság felfüggesztette, illetőleg törölte;
b) az adózó tagja, vezető tisztségviselője egyéni vállalkozói igazolványát öt éven belül az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval kapcsolatos fizetési, bejelentési, bevallási, nyilvántartási kötelezettség elmulasztása miatt vonták vissza.
A kockázatelemzés keretében történő kiválasztás részletes szabályait az állami adóhatóság elnöke utasításban határozza meg.
2.3. Ellenőrzési irányelv 2008-ra
Az idei ellenőrzési irányelv szerint az adóhatóság a revizori kapacitását elsősorban az adójogi szempontból legveszélyesebbnek minősülő, kifejezetten
– a költségvetési bevételek csökkentésére alakuló,
– a fiktív értékesítési láncolatokat létrehozó,
– a több éve indokolatlanul veszteségesen működő
adózók felderítésére kell koncentrálni. Emellett azonban érvényesíteni kell a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó általános jogelvet is, ami a véletlenszerű kiválasztáson alapuló ellenőrzés alkalmazását is szükségessé teszi.
Az irányelv szerint az adóhatóság folytatni kívánja az egyes adókötelezettségeket érintő és az adatgyűjtést célzó ellenőrzéseket, ezzel is megalapozva a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzéseket. Az ellenőrzésre történő kijelölésnél és a vizsgálatok során fokozottan élni kívánnak az informatikai támogatottság adta lehetőségekkel, hatékonyabban, célirányosabban, sokoldalúbban felhasználva az adóhatóság rendelkezésére álló adatokat, a társszervek jelzéseit.
Az adóvizsgálatok során az adóhatóság feltárja és bizonyítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértést és a joggal való visszaélést. Amennyiben jelentősnek tekinthető tény, adat, körülmény eltitkolását tárja fel az ellenőrzés, az irányelv szerint élni kell az adó, illetve a költségvetési támogatás valós alapját valószínűsítő becslési eljárás alkalmazásával. Az adóhatóság szerint a korábbiaknál kedvezőbb lehetőséget teremt az ellenőrzési megállapítások megalapozására a jövedelem- (nyereség-) minimum vizsgálatára vonatkozó azon jogszabályi előírás, amely az adóhatóság által kétségbe vont gazdasági események megtörténtének és valódiságának, illetve a költségek felmerülése indokoltságának bizonyítását az adózó kötelességévé teszi.
2.3.1. A feketegazdaság fehérítése
2.3.1.1. Preventív helyszíni ellenőrzés
Az adójogi szempontból kockázatot jelentő új cégek ellenőrzésénél kulcsfontosságú az adóhatóság gyors helyszíni megjelenése. Ezért valamennyi jogelőd nélkül újonnan alakuló vállalkozás közül kockázatelemzéssel, a szakterületek közötti szoros együttműködésben rejlő lehetőségeket kihasználva választják ki az adózók azon 20 százalékát, ahol preventív jelleggel végzett helyszíni ellenőrzés keretében a működés szabályszerűsége, azaz az adózó által bejelentett adatok (így különösen a székhelyre, a központi ügyintézés helyére, a szervezeti képviselőre vonatkozó adatok) valóságtartalma, hitelessége, valamint az egyes adókötelezettségek teljesítése az adószám megállapítását követő 90 napon belül vizsgálandó.
2.3.1.2. Az adózói életút figyelemmel kísérése
Továbbra is figyelemmel kísérik az adózói életutat, különös tekintettel a gyakori székhelyváltoztatókra, az azonos székhellyel, tulajdonosi körrel, ügyvezetővel, székhelyszolgáltatást nyújtó ügyvéddel vagy kézbesítési megbízottal rendelkező adóalanyokra, a többszöri tulajdonosváltással érintett adózókra, a bevallás benyújtását rendszeresen elmulasztókra, a több bevallási időszakra vonatkozóan adófizetési kötelezettséget nem vallókra, valamint a tartósan veszteséges egyéni vállalkozókra, gazdasági társaságokra. Ebben az adózói körben folyamatosan figyelik az adószám felfüggesztésének kezdeményezési lehetőségét.
2.3.1.3. Nagy összegű adókülönbözet
Amennyiben az ellenőrzés olyan szándékos adókikerülési magatartásra derít fényt, amelynek okán nagy összegű adókülönbözet állapítható meg, a vizsgált adózó tulajdonosi, illetve képviselői érdekeltségi körébe tartozó cégeknél is számítani lehet az adóhatóság gyors helyszíni megjelenésére. Az adóhatóság különösen azokra a kapcsolódó vállalkozásokra fog nagy figyelmet fordítani, amelyek az elmúlt két évben jogelőd nélkül alakultak, illetve a fentiek szerint kockázatosnak tekinthetők.
2.3.1.4. A jövedelem- (nyereség-) minimum alatt vallók ellenőrzése
Fontos feladatnak tartja az adóhatóság a jövedelem- (nyereség-) minimum alatt vallók szigorú ellenőrzését, az egyéni és társas vállalkozások által kimutatott adóalap valódiságának vizsgálatát – törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén becslés alkalmazása – azoknál az adózóknál, akik/amelyek bevallásuk mellett bevallást kiegészítő nyilatkozat benyújtására is kötelezettek.
2.3.1.5. A minimálbér kétszeresénél kisebb járulékalap után járulékot fizető vállalkozók ellenőrzése
Az adóhatóság folytatni fogja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait érintő vizsgálatokat a minimálbér kétszeresénél kisebb járulékalap után járulékot fizető vállalkozók ellenőrzésével.
Kiemelt figyelmet fordít a személyijövedelemadó-ellenőrzések során feltárt szabálytalanságok járulék- és egészségügyihozzájárulás-vonzatának megállapítására (így például a nem belföldi illetőségű alkalmazottak, ügyvezetők, a betéti társaságok bel- és kültagjai esetében), továbbá a külföldi munkavégzési helyen magyar munkavállalókat foglalkoztató, Magyarországon bejegyzett vállalkozások ellenőrzésére. Ugyancsak kiemelten kezelik a mezőgazdasági őstermelők társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettségének vizsgálatát.
2.3.1.6. Foglalkoztatási szerződések átminősítése
Folytatják a feketefoglalkoztatás visszaszorítására irányuló ellenőrzéseket. Vizsgálják a foglalkoztatás munkajogi, illetve társadalombiztosítási szempontból történő megfelelő minősítését, s színlelt szerződések esetén élni fognak a jogviszony adójogi átminősítésének lehetőségével, továbbá be nem jelentett alkalmazott, vagy szóbeli megállapodás alapján, nem megfelelően dokumentált módon kifizetett többletjövedelem esetében az adók és járulékok utólagos megállapításával. Azokat a vállalkozásokat is ellenőrzik, amelyeknél a munkaügyi felügyelőség be nem jelentett, illetve munkavállalási engedéllyel nem rendelkező alkalmazottakat talált. E vizsgálatokat – a törvényi kötelezettségeknek megfelelően – a felszámolással és a végelszámolással érintett adózóknál is elvégezik, a kapacitások függvényében kiterjesztve az elévülési idő ellenőrzéssel nem érintett teljes időszakára. Az adóhatóság kiemelt fontosságúnak tartja a járulékkötelezettségek teljesítésének ellenőrzését a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozásoknál.
2.3.1.7. Magánszemélyek jövedelmeinek és vagyongyarapodásának vizsgálata
Kiemelten ellenőrzik a magánszemélyek jövedelmeinek és vagyongyarapodásának, illetve életvitelre fordított kiadásainak összhangját. A vizsgálatok megalapozása érdekében adatgyűjtéseket végeznek, amelyek elsősorban a bevallások adatainak áttekintésére, az adóhatósághoz érkező adatszolgáltatásokra, a társhatósági megkeresések és bejelentések információira, a magánszemélyek és a kapcsolódó vállalkozások ingó- és ingatlantulajdonának, tagi kölcsöneinek és jövedelmi viszonyainak felmérésére terjednek ki. A magánszemélyek jövedelmeinek és vagyongyarapodásának felmérését - indokolt esetben – kiterjesztik a magánszemélyek közeli hozzátartozóira is.
2.3.1.8. Késedelmes bevallók ellenőrzése
Folytatják a bevallási kötelezettségüket rendszeresen (több alkalommal) elmulasztók ellenőrzését. Az adóhatóság vizsgálja a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallását és megfizetését, illetve a nem biztosított, természetbeni egészségügyi szolgáltatás igénybevételére csak egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése mellett jogosult belföldi magánszemélyek bejelentési kötelezettségének teljesítését.
2.3.1.9. Evás kapcsolatok ellenőrzése
Kiemelten ellenőrzik az evaalanyokat és az evaalanyoktól nagy értékű beszerzéseket elkönyvelő vállalkozásokat is.
2.3.1.10. Felfüggesztett adószámú vállalkozások partnereinek vizsgálata
Kiemelten vizsgálja az adóhatóság azokat az adózókat, amelyek jogerősen felfüggesztett adószámú adózótól fogadtak be számlát. Az adószám felfüggesztésének megszüntetését követően vizsgálják azokat is, amelyek a felfüggesztést megelőző időszakra adó-visszatérítési, adó-visszaigénylési kérelmet nyújtottak be.
2.3.2. A kiemelt kockázatot jelentő gazdasági folyamatok, magatartási formák vizsgálati irányai
Az adóhatóság folytatja a 2006-ban bevezetett új adónemekkel (különadó, hitelintézeti járadék) kapcsolatos adókötelezettségek ellenőrzését. Valamennyi adómérték-változással érintett adónem esetében vizsgálják a jogszabályváltozások betartását, figyelmet fordítva a feltételek fennállására.
2.3.2.1. Adókedvezmények, támogatások
A korábban érvényesített adókedvezmények feltételrendszerének elévülési időn belüli felülvizsgálata valamennyi érintett adó- és támogatásnem vonatkozásában továbbra is kiemelt feladat. Hasonlóképpen nagy figyelmet fordít az adóhatóság az adótörvények által megengedett adóalap-csökkentési lehetőségek valóságtartalmának ellenőrzésére.
A magánszemélyek körében végzett ellenőrzéseknél fokozott figyelemmel lesznek az igénybe vett adókedvezmények feltételeinek teljesülésére, az adókedvezmények korlátaira, a visszaigénylések jogszerűségére, a visszafizetendő adókedvezményekre, a külön adózó jövedelmet szerző adózókra, továbbá azokra a magánszemélyekre, akiknek a bevallott jövedelme az egymást követő kétéves bevallási időszak tekintetében nem érte el a mindenkori minimálbért.
2.3.2.2. Áfaügyek
Kiemelten ellenőrzik azokat, akik áfakötelezettségük minimalizálása érdekében bevallásaikban nagy összegű értékesítést terhelő általánosforgalmiadó-kötelezettséget és ugyancsak nagy összegű – beszerzéshez kapcsolódó - előzetesen felszámított adót szerepeltettek. Szükség esetén a vizsgálatot kiterjesztik a szállító-vevő kapcsolatokra.
A láncszámlázások felderítése érdekében a rövid időszakon belül nagy forgalomnövekedést kimutató vállalkozások áfaellenőrzése is kiemelt feladat, csakúgy, mint a beszerzési-értékesítési tevékenységgel összhangban nem álló árukészlettel rendelkező kis- és középvállalkozások vizsgálata. Kiemelt figyelmet fordítanak azokra az adózókra, amelyek jövedelemadó-bevallásán nagyságrendekkel kisebb bevétel szerepel, mint az áfabevallásaikon jelzett forgalmuk.
Az általános forgalmi adó vizsgálatát a törvény változásai alapján szervezik meg. A célellenőrzések keretében vizsgálják, majd értékelik a csoportos áfaadó-alanyiság érvényesülését a vállalkozásoknál, illetőleg a fordított adózás bevezetését az ingatlanhoz kapcsolódó építés-szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási és bontási szolgáltatások nyújtása esetén.
Jó hír, hogy ha a 2008. január 1-jétől hatályos áfatörvény új előírásait érintő ellenőrzés során az adóellenőrzés a törvény bevezető időszakában gyakorlati alkalmazási problémát tár fel, akkor az irányelv szerint az adóhatóság elsősorban az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 1. §-ának (5)-(6) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségnek tesz eleget, és méltányosan jár el.
2.3.2.3. Körbeszámlázásos ügyletek
Kiemelten vizsgálják az országhatáron belüli és az országhatáron túl nyúló, értékesítési láncolatokat, a gazdasági események valóságtartalmát, felhasználva az EU-tagországokból érkező kontrolladatokat és az adózók által benyújtott összesítő nyilatkozatok adatait. E körben különösen figyelnek az alacsony forgalmat valló, vagy bevallást egyáltalán nem adó, azonban a VIES adatszolgáltatás szerint nagy volumenű közösségi kereskedelmet folytató vállalkozásokra.
Kiemelt feladat a harmadik országokkal kapcsolatos export-import ügyletek ellenőrzése.
2.3.2.4. Kapcsolt vállalkozások
Az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt fordítanak a kapcsolt vállalkozások közötti elszámolóárak vizsgálatára, különös tekintettel a nemzetközi ügyletekre, a szokásos piaci ár – kérelemre történő – hatósági megállapítására és a kölcsönös egyeztetési eljárások lefolytatására.
2.3.2.5. Feltételes adómegállapítás
A feltételes adómegállapítással érintett adózók körében végzett ellenőrzéseknél az adómegállapítás iránti kérelemben foglalt tények teljesülésének vizsgálata jelenti az adóhatóság feladatát.
2.3.2.6. Evás vállalkozások
Kiemelt figyelmet fordítanak azoknak az evaalanyoknak az ellenőrzésére, akik az áttérés évében nagy összegű tárgyieszköz-beszerzéshez kapcsolódó előzetesen felszámított adót szerepeltettek áfabevallásukban.
2.3.2.7. Illeték, szerencsejáték
Tovább folytatódnak az illetékkötelezettséghez és a szerencsejátékokhoz fűződő ellenőrzések, különös tekintettel a térítés nélküli eszközátvételhez kötődő, a tapasztalatok szerint az adózók által gyakran nem teljesített illetékkötelezettség teljesítésének vizsgálatára. A szerencsejátékok tekintetében a pénznyerő automaták üzemeltetőinél elszámolt bevétel valóságtartalmát is ellenőrzik.
2.3.2.8. Ökoadók
Az adóhatóság az idén indokoltnak tartja az ökoadók kiemelt ellenőrzését is.
2.3.2.9. Pénzkezelés és leltár
A vállalkozások ellenőrzését kiterjesztik a pénzkezelési szabályzat és a leltár tartalmi ellenőrzésére. A készpénzes adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése felhívhatja a figyelmet a körbeszámlázás vagy a fiktív számlázás eseteire.
2.3.2.10. Járulékfizetéssel kapcsolatos ellenőrzések
Az OEP által átadott adatok alapján az állami adóhatóság kiemelten ellenőrzi azoknak a magánszemélyeknek a járulékfizetési kötelezettségét, akik az OEP nyilvántartása szerint az egészségügy szolgáltatásainak igénybevételére nem jogosultak.
2.3.3. Az ellenőrzéssel érintett főbb tevékenységi körök
Az előző évben végzett adatgyűjtések tapasztalatai alapján az irányelv az ellenőrzés fő területei közé sorolja
– a kereskedelmi és vendéglátó-tevékenységet végző vállalkozások bevételi- és költségelszámolásainak vizsgálatát,
– a húsfeldolgozó ágazat, valamint a baromfifeldolgozó, -termelő és -értékesítő vállalkozások egymásra épülő tevékenységének vizsgálatát,
– az e-kereskedelemben részt vevő vállalkozások számlaadási kötelezettségének teljesítésére, az ügyletek lebonyolítási módjára, árszínvonalának alakulására, a bizonylatolás és a könyvelés teljességére vonatkozó adatok gyűjtését.
Kiemelt ellenőrzési területnek tekintik a gabonavertikum egészét is a termeléstől a végső felhasználásig.
A tavaly kiemelkedően fontosnak tekintett ellenőrzési területek közül továbbra is folytatják a számítástechnikai alkatrészek forgalmazóinak a vizsgálatát. Ennek során hasznosítani kell azokat az ellenőrzés-módszertani eredményeket, amelyeket a vizsgálatokban részt vevő igazgatóságok előző évi célorientált, koordinált ellenőrzéseik során fejlesztettek ki.
Vizsgálják a Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel nem rendelkező, az áfa szempontjából az Európai Unió valamely országában regisztrált, közösségi és exportértékesítési tevékenységet folytató, gyakorlatilag minden esetben áfa-visszaigénylő pozícióban lévő vállalkozásokat.
Kiemelten ellenőrzik az Irányelv 1. számú mellékletében (lásd a Függeléket!) szereplő tevékenységeket végzőket, amennyiben jövedelmezőségük (eredmény/nettó árbevétel) 50 százalékkal kevesebb az egyes térségekre, gazdálkodási formákra tekintettel megállapított jövedelmezőségi mutatók értékénél.
2.3.3.1. Ellenőrzési szempontok
A gépjármű-kereskedelembe tartozó vállalkozók, vállalkozások ellenőrzése során elsősorban az árbevétel bizonylatolását, a költségek elszámolásának szabályszerűségét, az általános forgalmi adó elszámolását kell vizsgálni, különös figyelmet fordítva a közösségi beszerzés és továbbértékesítés bevallásának ellenőrzésére a VIES-adatok felhasználásával.
Az információtechnológiai szaktanácsadás és az egyéb információtechnológiai szolgáltatás területén a számlaadási kötelezettség teljesítését, illetve a kiállított számlák valóságtartalmát és a költségelszámolás realitását szükséges ellenőrizni.
Az állat-egészségügyi ellátással foglalkozó vállalkozók, vállalkozások ellenőrzésénél kiemelt figyelmet kell fordítani a szolgáltatás dokumentáltságának szabályszerűségére, a bevételek teljeskörűségére, a költségelszámolás jogszerűségére.
2.3.4. Adatgyűjtési irányok
Az eltitkolt bevételek feltárása érdekében kiemelten vizsgálják a számla- és nyugtaadási kötelezettség teljesítését, különös tekintettel a piacokra és közterületekre, a kötelezettségük teljesítését többször elmulasztókra, a több éve veszteséget kimutató vállalkozókra, a pénztárgépet nem rendeltetésszerűen használókra.
Folytatják a leltárfelvételeket és vizsgálják az áruk eredetének bizonylattal való alátámasztottságát, továbbá a házipénztárak tartalmának bizonylati alátámasztottságát. A vizsgálatokat szükség szerint a társhatóságokkal, kiemelten a vámhatósággal közösen – ideértve a RAPID egységeket is - összehangolt akciók keretében végzi az adóhatóság.
A következő évek adóellenőrzéseit előkészítő adatgyűjtések főbb irányai a következők:
– az egészségmegőrző tevékenységet végző vállalkozások (fitneszcentrumok, wellness-központok stb.),
– a hulladékgazdálkodás és a hulladékkereskedelem (a beszerzés és az értékesítés jogszerűsége szempontjából),
– az alvállalkozókkal működő, takarítási tevékenységet végző vállalkozások,
– a pénzügyi szektor, ezen belül a hitelközvetítők, hitelkihelyezők, brókerek, valamint az üzletviteli tanácsadást végző vállalkozások (a nyújtott szolgáltatások valóságtartalmának és a számlák befogadói szempontjából értelmezett indokoltságának vizsgálata),
– az őrző-védő tevékenységet végző adózók,
– az utazásszervező és az ügynöki tevékenységet végző vállalkozások.
2.4. A minimálbér alattiak ellenőrzése
2.4.1. Felhívás a bevallás kiegészítésére
Az állami adóhatóság a bevallásban közölt adatok kiegészítésére hívhatja fel azokat a magánszemélyeket, akiknek a bevallott jövedelme egymást követő kétéves bevallási időszak tekintetében sem éri el a mindenkori minimálbért. A felhívás alapján a magánszemély az adóévben szerzett összes jövedelem (bevétel) felhasználásáról (kiadásáról, ráfordításáról, befektetéséről), továbbá annak forrásairól nyilatkozatot tesz.
Az adóhatóság a bevallás kiegészítésére hívhatja fel a magánszemélyt akkor is, ha megállapítása szerint a vállalkozás eredménye és az abból származó jövedelem valószínűsíthetően nem nyújt fedezetet az egyéni vállalkozó vagy a magánszemély tulajdonos életviteléhez szükséges kiadásokra (ráfordításokra), befektetésekre.
Ha az állami adóhatóság a magánszemélyt bevallásának kiegészítéseként nyilatkozattételre kötelezi, ellenőrizheti
– a más személyekkel közös háztartásra vonatkozó, illetőleg más személyek törvény vagy szerződés alapján történő eltartásával kapcsolatos azon adatokat,
– a házastársi (élettársi) vagyonközösséghez tartozó, illetőleg az adózó használatában lévő vagyontárgyak olyan jellemzőit,
amelyek az adózó valós jövedelem- (bevétel-) felhasználásának és forrásának megállapításához elengedhetetlenek.
2.4.2. Utólagos ellenőrzés
Az adóhatóság megvizsgálja, hogy a nyilatkozatban megjelölt felhasználásra (kiadásra, ráfordításra, befektetésre) a magánszemélynek a bevallott jövedelme és egyéb forrása nyújthatott-e elegendő fedezetet. Amennyiben a felhasználáshoz a bevallott jövedelem és egyéb forrás nem adhatott elégséges fedezetet, vagy a magánszemély – az adóhatóság külön felhívására – a nyilatkozatban foglaltakat hitelt érdemlően nem igazolja, az adóhatóság a magánszemély bevallásának utólagos ellenőrzését rendeli el. (A fentiek alapján megszerzett adatokat az adóhatóság, ha az adózót nem jelölte ki ellenőrzésre, az erről szóló értesítés postára adását követően haladéktalanul megsemmisíti.)
2.4.3. Bevallást kiegészítő nyomtatvány
Ha az adózó bevallásában nyilatkozik arról, hogy nem választja adóalapként a személyi jövedelemadóról szóló törvény, illetőleg a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jövedelem- (nyereség-) minimumot, köteles az adóbevallásához mellékelni az állami adóhatóság által rendszeresített bevallást kiegészítő nyomtatványt. A nyomtatvány a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül. Amennyiben az adózó nyilatkozatát hibásan, hiányosan töltötte ki, a hiba, hiányosság nyilvántartásba vételétől számított 8 napon belül értesíti az adóhatóságot, amely a hibás, hiányos nyilatkozatot kijavítja.
Az adóhatóság a bevallást kiegészítő nyomtatvány adatait feldolgozza, és kockázatelemző program alapján, számítógépes úton egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére választja ki azokat az adózókat, amelyeknél (akiknél) alapos okkal feltehető, hogy a vállalkozási tevékenység kimutatott eredménye a bevételek eltitkolásának vagy szabálytalan költségelszámolásnak a következménye.
2.4.4. Bizonyítási teher, becslés
Az adóhatóság által kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét, illetőleg azt, hogy a költségek (ráfordítások) ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel, az adózónak kell bizonyítania. Amennyiben az egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése során az Art. vonatkozó feltételei teljesülnek, az adóhatóság a bevallások utólagos ellenőrzése keretében, becsléssel állapítja meg az adóalapot, illetőleg az adót.
2.4.5. Kiválasztás az ellenőrzésre
Az adóhatóság a bevallások benyújtásának határidejétől, illetőleg hibás, hiányos bevallás esetén a bevallás kijavításának vagy késedelmesen benyújtott bevallás esetén a bevallás beérkezésének napjától számított 30 napon belül választja ki ellenőrzésre az adózót. Az erről szóló értesítés nem minősül az ellenőrzés megkezdésének. Az ellenőrzést az adóhatóság a kiválasztástól számított egy éven belül köteles megkezdeni.
2.5. Határidők
Az ellenőrzés befejezésének határideje – beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját – 30 nap. A határidő számításánál az ellenőrzés kezdő időpontja a megbízólevél átadásának napja.
Felszámolás esetén az adóhatóság a tevékenységet záró adóbevallás ellenőrzését és az ezt megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzést a felszámolás közzétételétől számított egy éven belül, a felszámoló által készített záró bevallást pedig a bevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles befejezni.
Végelszámolásnál az adóhatóság a tevékenységet záró adóbevallás, a végelszámoló által készített záró adóbevallás, a két bevallás közötti időszakról benyújtott bevallás(ok) ellenőrzését, valamint a tevékenységet lezáró adóbevallást megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzést a végelszámoló által készített záró adóbevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles befejezni.
A bevallás utólagos ellenőrzését, illetőleg az ismételt ellenőrzést 90 napon belül kell az adóhatóságnak befejeznie. A legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező 3000 adózó utólagos ellenőrzésének, illetve felülellenőrzésének határideje 120 nap.
A költségvetési támogatás kiutalását megelőző ellenőrzést a kiutalásra nyitva álló határidőn belül kell lefolytatni.
Az adóhatóság az ellenőrzési határidő lejártát követően ellenőrzési cselekményeket nem végezhet.
2.5.1. A határidőbe nem számító időtartamok
Ha az ellenőrzés során az adóhatóság más adózóra kiterjedően kapcsolódó vizsgálat lefolytatását rendeli el, a kapcsolódó vizsgálat időtartama az ellenőrzés határidejébe nem számít bele, és az adóhatóság a kapcsolódó vizsgálat időtartama alatt az ellenőrzést a kapcsolódó vizsgálattal nem érintett kérdésekben folytathatja. A kapcsolódó vizsgálat kezdő és befejező időpontjáról az adóhatóság az adózót értesíti.
Ha az adóhatóság az adókötelezettség megállapításához szükséges tény vagy körülmény tisztázása érdekében a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények, illetőleg az Európai Közösség adóügyi együttműködési szabályai alapján külföldi adóhatóságot keres meg, az értesítés postára adásától a külföldi adóhatóság válaszának megérkezéséig eltelt időtartamot a megkereséssel érintett adó, illetőleg költségvetési támogatás tekintetében az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az adóhatóság az adózót a megkeresésről a megkereséssel egyidejűleg értesíti.
Ha az ellenőrzés során kiderül, hogy az adózó iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartásai pontatlanok vagy hiányosak, és így az adókötelezettség megállapítására alkalmatlanok, az adóhatóság megfelelő határidő kitűzésével engedélyezi, hogy az adózó iratait, nyilvántartásait a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően rendezze, pótolja, illetőleg javítsa. A határidő az ellenőrzés határidejébe nem számít bele.
2.5.2. Meghosszabbítás
Az ellenőrzésre előírt határidőt az ellenőrzést végző adóhatóság indokolt kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. A másodfokú adóhatóság felettes szerve az ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben egyszer további 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Az állami adóhatóság vezetőjének, a vámhatóság vezetőjének indokolt kérelmére az adópolitikáért felelős miniszter az ellenőrzési határidőt egyszer, további 120 nappal meghosszabbíthatja.
A kiegészítő ellenőrzésre nyitva álló határidőt a felettes szerv az ellenőrzést végző adóhatóság indokolt kérelmére egyszer, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja. A másodfokú adóhatóság felettes szerve az ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben egyszer további 15 nappal meghosszabbíthatja. (Lásd 2.11.3.!)
2.6. Az ellenőrzés megindítása
2.6.1. Előzetes értesítés
Az ellenőrzés az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésétől kezdődik. Az adóhatóság mellőzheti az adózó előzetes értesítését, ha fennáll a veszélye annak, hogy a vizsgálat alá vont bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat, egyéb iratokat megsemmisítik, vagy az üzleti tevékenység körülményeit megváltoztatják. Ilyenkor a helyszínen talált körülményeket jegyzőkönyvben kell rögzíteni, illetve a bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat és egyéb iratokat átvételi elismervény ellenében, szükség szerint másolat hátrahagyásával be kell vonni. Az átvételi elismervényen a bevont iratokat az azonosításukra alkalmas módon kell feltüntetni. (Az iratok a hivatali helyiségben történő tanulmányozás végett más esetben is bevonhatók, ilyenkor azok 60 napon túl csak az adóhatóság vezetőjének engedélyével és az adózó egyidejű értesítésével tarthatók az adóhatóságnál.)
2.6.2. Megbízólevél
Ha az adóhatóság az adózó előzetes értesítését mellőzi, az ellenőrzés a megbízólevél egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik. Az egyszerűsített ellenőrzésről az adóhatóság az ellenőrzés megkezdésével egyidejűleg a megbízólevél egy példányának megküldésével értesíti az adózót.
A megbízólevél tartalmazza az ellenőrzést végző adóellenőr nevét, illetőleg hogy mely adózónál, mely adókötelezettségek, milyen időszakok tekintetében, milyen ellenőrzési típus keretében vizsgálhatók.
2.6.2.1. Általános megbízólevél
Az adóhatóság általános megbízólevelet is kiállíthat, amellyel az adóellenőr ilyen megbízólevéllel nem rendelkező másik adóhatósági alkalmazottal együtt az egyes adókötelezettségek teljesítésére, illetőleg adatgyűjtésre irányuló ellenőrzésre jogosult. Az általános megbízólevél tartalmazza az adóellenőr nevét és a megbízólevél érvényességi idejét.
Az általános megbízólevéllel az állami adóhatóság adóellenőre területi megkötés nélkül jogosult ellenőrzés lefolytatására.
2.6.2.2. Az átvétel megtagadása
Ha az adózó vagy képviselője, meghatalmazottja, alkalmazottja a megbízólevél átvételét megtagadja, az ellenőrzés két hatósági tanú jelenlétében az erről szóló jegyzőkönyv felvételével és aláírásával kezdődik.
2.6.3. Ellenőrzési jogosultság
Az ellenőrzés lefolytatására az adóhatóság szolgálati igazolvánnyal és megbízólevéllel rendelkező alkalmazottja (adóellenőr) jogosult. Az adóhatóság hivatali helyiségében az adóellenőr szolgálati igazolvány nélkül is lefolytathatja az ellenőrzést.
A helyszíni ellenőrzést az adóellenőr csak akkor kezdheti meg, ha az adózó vagy annak képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában két hatósági tanú jelen van. Az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés akkor is megkezdhető, ha az adózó alkalmazottja, próbavásárlás esetén az értékesítésben közreműködő személy van jelen.
Próbavásárlás esetén az ellenőrzési jogosultságot a próbavásárlás befejezésekor kell igazolni, és ezzel egyidejűleg az eladó az áru visszavétele mellett a vételárat köteles visszatéríteni.
2.7. Az ellenőrzés lefolytatása
2.7.1. A vizsgált okiratok, adatok
Az adóhatóság az adó, a költségvetési támogatás alapjának, összegének megállapításához szükséges iratok, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások – ideértve az elektronikus úton tárolt adatokat is -, számítások és egyéb tények, adatok, körülmények megvizsgálásával folytatja le az ellenőrzést.
Amennyiben az ellenőrzés lefolytatásához szükséges számla (egyszerűsített számla), illetőleg bizonylat idegen nyelven áll rendelkezésre, és az adójogi tényállás tisztázása másként nem lehetséges, az adózó köteles felhívásra annak hiteles magyar nyelvű fordítását az adóhatóság részére átadni. A felhívástól a kötelezettség teljesítéséig eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni.
Az adózónak az iratokat és az adózással összefüggő, elektronikus adathordozón tárolt adatokat felhívásra az adóhatóság által közzétett formátumban rendelkezésre kell bocsátania, illetve biztosítania kell az ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények, egyéb feltételek megismerését. Az ellenőrzés során az adózó és alkalmazottja köteles megadni az adóhatóság részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást. Nem kötelezhető az adózó olyan nyilvántartás, összesítés (számítás) elkészítésére, amelyet jogszabály nem ír elő.
2.7.2. Az ellenőrzés helye és ideje
Az ellenőrzést az adó és a költségvetési támogatás megállapításához való jog elévülési idején belül a helyszínen vagy az adóhatóság hivatali helyiségében kell lefolytatni. A hatóság hivatali helyiségében az ellenőrzést a hivatali időben kell megtartani. (A hivatali időt úgy kell megállapítani, hogy az az adózó meghallgatására annak munkaidején kívül is alkalmat adjon.)
A helyszíni ellenőrzést önálló tevékenységet folytató adózónál a tevékenysége idején (munkaidőben), más személynél napközben 8-20 óra között lehet lefolytatni. Ettől az adózó kérelmére lehet eltérni. A helyszíni ellenőrzés része az adózó székhelyén, telephelyén kívül tárolt, illetve őrzött eszközök, iratok vizsgálata is.
2.7.3. Szakértő igénybevétele
Az adóhatóság az ellenőrzés során szakértőt vehet igénybe. Az önkormányzati adóhatóság, ha a kettős könyvvezetésre kötelezett adózó ellenőrzéséhez szükséges szakértelemmel rendelkező adóellenőre nincs, az adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséhez megbízás alapján bejegyzett könyvvizsgáló vagy adószakértő közreműködését veheti igénybe. A megbízott az adózó ellenőrzéséhez szükséges iratokba betekinthet.
2.8. Az ellenőr jogai és kötelezettségei
Az adóellenőr az ellenőrzés során jogait oly módon köteles gyakorolni, hogy az adózó gazdasági tevékenységét a lehető legkisebb mértékben korlátozza.
Az adóellenőr az ellenőrzés során köteles a tényeket, körülményeket, adatokat értékelni, az adózót, képviselőjét, meghatalmazottját, alkalmazottját az ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni. Az adóellenőr köteles az adózó által felajánlott bizonyíték visszautasítását előzetesen szóban, majd az ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvben írásban is indokolni.
2.8.1. Igazolás, tájékoztatás
Az adóellenőr az ellenőrzés megkezdését megelőzően erre történő külön felhívás nélkül is köteles magát és az ellenőrzési jogosultságát a törvényben előírt módon igazolni. Emellett tájékoztatni kell az adózót az ellenőrzés típusáról, tárgyáról és várható időtartamáról.
2.8.2. Bizonyítás
Az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve ha törvény a bizonyítást az adózó kötelezettségévé teszi.
Bizonyítási eszközök és bizonyítékok különösen: az irat, a szakértői vélemény, az adózó, képviselője, alkalmazottja, illetőleg más adózó nyilatkozata, a tanúvallomás, a helyszíni szemle, a próbavásárlás, a próbagyártás, a helyszíni leltározás, más adózók adatai, az elrendelt kapcsolódó vizsgálatok megállapításai, az adatszolgáltatás tartalma, más hatóság nyilvántartásából származó adat.
Az adóhatóság a tényállás tisztázása során az adózó javára szolgáló tényeket is köteles feltárni. A nem bizonyított tény, körülmény – a becslési eljárás kivételével – az adózó terhére nem értékelhető.
Az adóellenőr az ellenőrzés során
– üzleti, üzemi vagy az egyéb adóköteles tevékenység, vagyontárgy vagy jövedelem ellenőrzéséhez szükséges helyiségekbe beléphet,
– a vállalkozási tevékenységgel összefüggő járműveket, járművek rakományát, helyiségeket, helyszínt átvizsgálhat,
– iratokat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg,
– az adózótól, képviselőjétől, alkalmazottjától felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérhet,
– tisztázhatja az adóköteles tevékenységben részt vevők személyazonosságát, részvételük jogcímét,
– próbavásárlást, leltárfelvételt végezhet,
– próbagyártást rendelhet el,
– az adózóval szerződéses kapcsolatban álló más adózónál kapcsolódó vizsgálatot végezhet,
– más, a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítást folytathat le.
Ha az adózó a vállalkozási tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni az adóhatóság helyszíni ellenőrzését.
A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély lakásában az adóellenőr akkor jogosult az ellenőrzést lefolytatni, ha az adókötelezettség a lakással mint vagyontárggyal kapcsolatos, vagy az adózó jövedelme a lakás hasznosításából származik, vagy valószínűsíthető, hogy a lakásban vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenységet bejelentés nélkül végeznek.
2.9. Az adózó jogai és kötelezettségei
Az adózó köteles az adóhatósággal az ellenőrzés során együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani. Ha az adózót adómentesség, adókedvezmény illeti meg, ezt okirattal vagy más megfelelő módon köteles bizonyítani.
Az adózó jogosult
– az ellenőrzést végző személyazonosságáról és megbízásáról meggyőződni,
– az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
– megfelelő képviseletről gondoskodni.
Ha a magánszemély adózó jogainak gyakorlásában akadályozott – az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló, az adatok gyűjtését célzó, illetőleg az egyszerűsített ellenőrzés kivételével -, kérheti az akadály megszűnéséig, de legfeljebb 60 napig az ellenőrzés megkezdésének elhalasztását, vagy az ellenőrzési cselekmények szüneteltetését. Az ellenőrzés szünetelése az ellenőrzés időtartamába nem számít bele.
Az adózónak joga van az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni, a jegyzőkönyvet megismerni, és a jegyzőkönyv átadását, kézbesítését követő 15 napon belül észrevételt tenni.
Ha az adóhatóság a vizsgálat megállapításait más adózónál végzett kapcsolódó vizsgálat eredményével támasztja alá, az erről szóló jegyzőkönyvnek, illetőleg határozatnak az adózót érintő részét az adózóval részletesen ismertetni kell.
Az adózó, ha megítélése szerint az ellenőrzés határidejének túllépése az adóhatóságnak felróható okból történik, a határidő lejártát követően kifogással fordulhat a felettes szervhez. A felettes szerv az adózó észrevételeinek figyelembevételével végzésben dönt az eljárási határidő meghosszabbításáról, vagy az eljáró adóhatóságot az ellenőrzés lezárására utasítja.
2.10. Intézkedések az adózóval szemben
2.10.1. Igazoltatás
Az adóhatóság jogosult a magánszemélyt személyazonosságának igazolására felhívni akkor, ha a körülmények arra utalnak, hogy adóköteles tevékenységet folytat, vagy abban közreműködik.
Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosság igazolására elsősorban a személyi igazolvány szolgál, elfogadható továbbá minden olyan okmány, amelyből az igazoltatott kiléte hitelt érdemlően megállapítható. Az adóhatóság más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként.
Az igazoltatás megtagadása esetén a személyazonosság megállapítására az adóhatóság a rendőrség közreműködését veheti igénybe.
Az igazoltatás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. Az igazoltatottal az igazoltatás során közölni kell annak okát.
2.10.2. Elővezetés
Ha az adózó, képviselője, alkalmazottja a személyes megjelenési kötelezettségének szabályszerű idézés ellenére nem tesz eleget, és távolmaradását megfelelően nem igazolja, az illetékes adóhatóság vezetője elrendelheti az elővezetését. Az elővezetés foganatosításához az ügyész jóváhagyása szükséges. Az elővezetést a rendőrség a rá vonatkozó szabályok szerint foganatosítja.
2.10.3. Rendőri intézkedés
Ha az adózó az ellenőrzést az adóellenőr veszélyeztetésével, fenyegetésével akadályozza, az adóhatóság a rendőrségről szóló törvény szerinti rendőri intézkedést kezdeményezhet.
2.10.4. Helyszín, helyiség és jármű átvizsgálása
Az állami adóhatóság, illetőleg a vámhatóság alkalmazásában álló adóellenőr jogosult a vállalkozási tevékenységgel összefüggésbe hozható helyszín, helyiség és jármű átvizsgálására, valamint a helyszínen talált jármű rakományának ellenőrzésére, ha az adózó, képviselője, megbízottja, alkalmazottja nyilatkozatai, nyilvántartásai vagy más azonosított és ellenőrzött forrásból származó adatok alapján megalapozottan feltehető, hogy az adózó a bevallási, bizonylatkiállítási és -megőrzési, nyilvántartás-vezetési (könyvvezetési) kötelezettségei teljesítésének szempontjából jelentős tárgyi bizonyítási eszközt elrejt, megsemmisít, illetőleg a vállalkozás valós körülményeit leplezi.
E rendelkezés lakás átvizsgálására csak abban az esetben alkalmazható, ha a lakás valamely helyisége a vállalkozási tevékenység helyszíne.
2.10.4.1. Ügyészi jóváhagyás
Az átvizsgálást az ellenőrzést végző adóhatóság rendeli el. Az átvizsgálás lefolytatásához az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges, kivéve ha alapos okkal feltehető, hogy az átvizsgálás késedelmes lefolytatása az ellenőrzés céljának meghiúsulását eredményezné. Előzetes ügyészi jóváhagyás nélkül lefolytatott átvizsgálás esetén az adóhatóság az átvizsgálást elrendelő végzés, valamint az arról készített jegyzőkönyv másolati példányának megküldésével utólag értesíti az ügyészséget a foganatosított intézkedésről. Közjegyzői, ügyvédi, adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói, illetve könyvviteli szolgáltatást végző iroda átvizsgálása kizárólag előzetes ügyészi jóváhagyás alapján történhet. Az átvizsgálást elrendelő végzésben – ha ez lehetséges – meg kell jelölni azokat a tárgyi bizonyítási eszköznek minősülő dolgokat, amelyek megtalálása érdekében az átvizsgálás szükséges.
2.10.4.2. Lefoglalás
Az adóhatóság az átvizsgálás megkezdése előtt közli a jelen lévő adózóval, képviselőjével, megbízottjával, alkalmazottjával az átvizsgálást elrendelő végzést, és – ha az átvizsgálás meghatározott, illetőleg ismert tárgyi bizonyítási eszköz megtalálására irányul – felszólítja a keresett tárgyi bizonyítási eszköz átadására. Ha az adózó, képviselője, megbízottja, alkalmazottja a felszólításra a keresett tárgyi bizonyítási eszközt átadja, az átvizsgálás nem folytatható, kivéve ha megalapozottan feltételezhető, hogy az átvizsgálás során más tárgyi bizonyítási eszköznek minősülő dolog is fellelhető.
Az átvizsgálás során talált, tárgyi bizonyítási eszköznek minősülő dolgot – a romlandó élelmiszerek és az élő állatok kivételével – az ellenőrzést végző adóhatóság végzésével lefoglalhatja, ha annak újabb elrejtésétől, megsemmisítésétől vagy értékesítésétől lehet tartani.
Az eszköz, anyag-, árukészlet tárgyi bizonyítási eszközként akkor foglalható le, ha az az adózó jogszabályban előírt nyilvántartásában nem szerepel.
Az adóhatóság a lefoglalt dolgot elszállítja és megőrzi, vagy ha ez aránytalanul magas költségekkel járna, a dolgot az adózó őrizetében hagyja a használat és az elidegenítés jogának megtiltásával.
Az adózó vagy képviselője a nála lefoglalt iratokba betekinthet, kérésére azokról az adóhatóság másolatot készít.
Ha a lefoglalás szükségessége megszűnt, a lefoglalást meg kell szüntetni, és a lefoglalt dolgot – ha törvény másként nem rendelkezik – annak kell visszaadni, akitől (amelytől) azt lefoglalták. Ha a dolgot nem lehet visszaadni, mert arra az adózó nem tart igényt, azt az adóhatóság az adóvégrehajtás szabályai szerint értékesíti, ennek meghiúsulása esetén megsemmisíti.
2.10.4.3. Az adózó jelenléte
A jármű, a jármű rakománya, a helyszín, a helyiség átvizsgálásánál, a lefoglalásnál és a fuvarellenőrzésnél az adózó jelenlétét biztosítani kell. Ha az adózó nem kíván jelen lenni, vagy ebben akadályozott, és megfelelő képviseletről nem gondoskodik, az adóhatóság az átvizsgálást, a lefoglalást, illetőleg a fuvarellenőrzést két hatósági tanú jelenlétében foganatosítja.
2.10.4.4. Jegyzőkönyv
Az adóhatóság az átvizsgálásról, a fuvarellenőrzésről, illetve a lefoglalásról jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyv tartalmazza a lefoglalt dolog azonosításához szükséges adatokat, az intézkedés foganatosítását, az intézkedés során megállapított tényeket, illetőleg a hatósági tanúk azonosításához szükséges adatokat.
2.10.5. Panasz az intézkedések ellen
A fentiekben ismertetett végzések, intézkedések ellen jogszabálysértésre hivatkozással az adózó az intézkedéstől, illetve a végzés közlésétől számított 8 napon belül – az ügyész által előzetesen jóváhagyott, átvizsgálást elrendelő végzés kivételével – panasszal élhet. A panaszt az adóhatóság felettes szerve a benyújtástól számított 15 napon belül elbírálja. A panasznak az intézkedés végrehajtására nincs halasztó hatálya.
2.11. Az ellenőrzés befejezése
2.11.1. Jegyzőkönyv
Az adóhatóság a megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja. Ha az ellenőrzés a vállalkozási tevékenységben részt vevők alkalmazásával összefüggésben tartalmaz megállapítást, a jegyzőkönyv tartalmazza a magánszemélyek azonosításához szükséges adatokat is. Az ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával fejeződik be. Amennyiben a jegyzőkönyvet kézbesíteni kell, az ellenőrzés a postára adás napjával zárul.
Ha az adóhatóság büntetőeljárást kezdeményez, külön jegyzőkönyvet készít. A büntetőeljárást kezdeményező jegyzőkönyvet az adóhatóság az adózónak nem adja át.
2.11.2. A megállapítások ismertetése
Az ellenőrzés megállapítását az adóhatóság az adózóval, próbavásárlás esetén a jelen lévő alkalmazottal vagy az értékesítésben közreműködő személlyel ismerteti. Ha az ellenőrzést azért nem lehet befejezni, mert az adózó vagy képviselője az ismertetésen nem vesz részt, vagy a jegyzőkönyvet nem veszi át, azt részére kézbesíteni kell.
2.11.3. Észrevétel
Az ellenőrzést legfeljebb az adózói észrevétel kézbesítésétől, szóban előterjesztett észrevétel esetén annak jegyzőkönyvbe vételének napjától számított 15 napig lehet folytatni, ha az adózó észrevételei indokolják, vagy a határozat meghozatalához a tényállás tisztázása válik szükségessé. Ilyen esetben kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni.
2.12. Bevallás utólagos ellenőrzése
Az adóhatóság az adózó adómegállapítási, -bevallási kötelezettsége teljesítését adónként, támogatásonként és időszakonként, vagy meghatározott időszakra több adó és támogatás tekintetében is vizsgálhatja. Az ellenőrzés megkezdéséig bevallani elmulasztott adót az adózó terhére, illetve javára adókülönbözetként állapítja meg.
Az adózó által igényelt költségvetési támogatást, adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést a bevallási időszak ellenőrzéssel történt lezárásának hatályával a kiutalást megelőzően is vizsgálhatja az adóhatóság, ha az ellenőrzést az adó, költségvetési támogatás alapjára és összegére is kiterjesztette.
Az adóhatóság az adókötelezettség teljesítését a rendelkezésére álló adatok és a benyújtott adóbevallás (önadózás, munkáltatói adómegállapítás, az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása) egybevetésével is ellenőrizheti (egyszerűsített ellenőrzés).
Egyszerűsített ellenőrzéssel megállapítható az adókötelezettség abban az esetben is, ha az adóhatóság rendelkezésére álló adatok az adóbevallási kötelezettség elmulasztását bizonyítják.
Ha az ellenőrzés alapján az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a bevallás a jogszabályok rendelkezéseinek megfelel, erről az adózót határozattal tájékoztatja. Ha az adóbevallásban közölt adatok, illetőleg az adatszolgáltatás alapján rendelkezésre álló adatok eltérést mutatnak, az eltérés okának tisztázására az adóhatóság az adózót felhívja.
Ha a bevallott adó-, költségvetési támogatás alapja, az igénybe vett adómentesség, adókedvezmény, a megállapított adó, illetve költségvetési támogatás nem felel meg a jogszabály rendelkezéseinek, az adóhatóság az adózót a megállapított tényállásról és az adókülönbözetről a jegyzőkönyv kézbesítésével értesíti, amelyre az adózó 15 napon belül észrevételt tehet, amelyhez csatolnia kell az abban foglaltak bizonyításához szükséges iratokat.
2.13. A becslés
A becslés olyan bizonyítási módszer, amely a törvényeknek megfelelő, a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti. Az adóhatóságnak kell bizonyítania, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak, továbbá azt, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint a becslés során alkalmazott módszerek az adó alapját valószínűsítik.
2.13.1. Mikor alkalmazható becslés?
Becslés alkalmazható
– a vagyonszerzési illeték alapjának megállapításánál,
– ha az adó, illetve a költségvetési támogatás alapja nem állapítható meg,
– ha az adóhatóság rendelkezésére álló, azok száma vagy tartalma miatt jelentősnek tekinthető adat, tény, körülmény alapján alaposan feltételezhető, hogy az adózó iratai nem alkalmasak a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapjának megállapítására, vagy
– ha a magánszemély valótlan, hiányos bevallást vagy nyilatkozatot tett, vagy a nyilatkozattételt elmulasztotta,
– ha a megkezdett ellenőrzés során az adóhatóság által kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét, illetőleg azt, hogy a költségek (ráfordítások) ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel, az adózó jelentős számban és mértékben nem tudja bizonyítani.
Jelentősnek tekinthető adat, tény, körülmény különösen a számla- (egyszerűsítettszámla-), nyugtaadási kötelezettség adóéven belüli ismételt elmulasztása, igazolatlan eredetű áru forgalmazása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, továbbá az adózó tevékenységével, eredményével összefüggő iratok, nyilatkozatok és az adott tevékenységre vonatkozóan szakértők által kidolgozott jövedelmezőségi, élőmunka- és anyagszükségleti mutatók, standardok közötti lényeges eltérés. A becslésnél az adóalap megállapítása szempontjából lényeges, rendelkezésre álló tényeket, körülményeket, bizonyítékokat, nyilatkozatokat kell figyelembe venni, és együttesen értékelni.
A bevétel vagy a kiadások egy részének ismeretében az adóalap valószínűsíthető bizonylatok, adatok, nyilatkozatok beszerzésével, szemlével, próbagyártással, leltározással és más megfelelő módszerrel.
Becsléssel kell megállapítani az adóalapot akkor is, ha az adóalap megállapítására azért nincs mód, mert sem a bevételekről, sem a kiadásokról adatok, iratok, más bizonyítékok nem állnak az adóhatóság rendelkezésére, és ezek hiánya nem az adózó érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.
Ha az adóhatóság megállapítása szerint az adózó vagyongyarapodásával vagy az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, az adóhatóság az adó alapját is becsléssel állapítja meg. (Lásd 2.13.6.!)
2.13.2. Az adóalap valószínűsítése
A becslésnél az adóalapot az adóhatóság az eset körülményeire tekintettel valószínűsíti. Ennek során az azonos időszakban hasonló tevékenységet, hasonló körülmények között folytató adózók - magánszemély adózó esetében a munkaviszony keretében hasonló tevékenységet, hasonló körülmények között végzők – kereseti, jövedelmi viszonyait figyelembe kell venni.
2.13.3. Átlagadó
Ha az adózó az adóköteles bevételszerző tevékenységét elmulasztotta bejelenteni az adóhatóságnak, és az adóalap megállapítására nincs mód, az adóhatóság 12 havi működést vélelmezve átlagadó fizetésére kötelezi.
2.13.4. Háromhavi foglalkoztatás vélelme
Ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, az adóhatóság az adózó terhére a megfizetni elmulasztott adót és járulékot legalább háromhavi foglalkoztatást vélelmezve állapítja meg. Amennyiben az adóhatóság az elévülési időn belül ismételten megállapítja, hogy az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, a megfizetni elmulasztott adót és járulékot legalább a korábbi ellenőrzés megindításának és a folyamatban lévő ellenőrzés megkezdésének időpontja közötti időszakra, az ellenőrzések alkalmával fellelt, be nem jelentett alkalmazottak létszámának átlaga alapján képzett szorzószámmal számítva, vélelmezve állapítja meg.
2.13.5. Bizonyítás a becsléssel szemben
A becslés alapján számított adóalaptól, költségvetési támogatás alapjától való eltérést az adózó hitelt érdemlő adatokkal bizonyíthatja.
2.13.5.1. Kapcsolódó vizsgálat
Ha az adózó e bizonyítás körében más adózót is érintő szerződéses kapcsolatra vagy egyéb ügyletre hivatkozik, az adóhatóság az érintett más adózónál haladéktalanul elrendeli a kapcsolódó vizsgálatot. Ennek feltétele, hogy az adózó állítását az adózó bevallása, az érintett más adózó bevallása, illetve a nála korábban végzett ellenőrzés eredménye nem támasztja alá, és az ellenőrzés elrendelését a törvény egyéb rendelkezése nem zárja ki. A kapcsolódó vizsgálat során a becslés szabályait kell alkalmazni.
2.13.6. Aránytalan vagyongyarapodás
Fentebb láttuk, hogy az adóhatóság becsléssel állapítja meg az adó alapját akkor is, ha megállapítása szerint az adózó vagyongyarapodásával vagy az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege. Ebben az esetben – figyelemmel az ismert és adóztatott jövedelmekre is – az adóhatóságnak azt kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.
Az adóhatóság a feltárt adóalapot annak az évnek az összevonás alá eső jövedelméhez számítja hozzá, amelyre nézve a jövedelemeltitkolást megállapítja. Ha a vagyongyarapodás forrásaként az adózó többévi eltitkolt jövedelme szolgált, az adóhatóság a vizsgálattal érintett évek között a jövedelmet egyenlő arányban megosztja, és az adót az egyes években hatályos jövedelemadó-törvényekben meghatározott – összevonás alá eső jövedelmekre vonatkozó – adómértékkel állapítja meg.
A becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést az adózó hitelt érdemlő adatokkal igazolhatja. Ha az adózó nyilatkozata szerint a vagyongyarapodás forrását az adó megállapításához való jog elévülési idejét megelőzően szerezte meg, a vagyongyarapodás forrásának, a szerzés tényének és időpontjának igazolásaként közhiteles nyilvántartás jogerős bírósági vagy hatósági határozat, illetve az adómegállapításhoz való jog elévülési idejét megelőzően kiállított egyéb közokirat, valamint az adózó ezen időszakban az adóhatósághoz benyújtott, jogerős hatósági, bírósági határozattal nem érintett bevallásának adatai, bankszámla- (pénzforgalmiszámla-) kivonat, értékpapírszámla-kivonat adatai szolgálhatnak; az adóhatóság az adó megállapításához való jog elévülési idejét megelőző időszakra vizsgálatot csak ezen adatokra kiterjedően végezhet.
Közhiteles nyilvántartás az ingatlan-nyilvántartás, a földhasználati nyilvántartás, a zálogjogi nyilvántartás, a gépjármű-nyilvántartás, az úszólétesítmény-nyilvántartás, a légijármű-nyilvántartás, a cégnyilvántartás, a magyar jog szerint egyéb közhiteles nyilvántartás, továbbá a nyilvántartás helye szerinti állam joga szerint közhitelesnek minősülő nyilvántartás.
Szerzésnek minősül a vagyongyarapodás forrása felett a rendelkezési jognak, és/vagy a használat jogának, és/vagy a hasznosítás jogának, és/vagy a birtoklás jogának megszerzése, illetve a bankszámlán (pénzforgalmi számlán), értékpapírszámlán történő jóváírás.
2.13.7. Becslés az általános forgalmi adó megállapításánál
Ha becslés alkalmazására az általános forgalmi adó megállapítása során kerül sor, bizonylatok hiányában az állami adóhatóság
– a fizetendő adót a tényleges eladási ár,
– a levonható adót a tényleges beszerzési ár,
– ezek hiányában a forgalmi érték vagy az árképzési szabályok szerint kalkulált ár, illetőleg
– a szokásos piaci ár és a vonatkozó adómérték
alapján állapítja meg. A levonható adót az adóhatóság abban az esetben állapítja meg becsléssel, ha a bizonylatok hiányát természeti, illetőleg az adózó érdekkörén kívül álló okból bekövetkező katasztrófa okozta.
2.14. Eljárási illetékek ellenőrzése
A bíróság, az eljáró hatóság az illetéktörvényben meghatározott módon ellenőrzi a nála benyújtott vagy hozzá került iraton az illeték és a díj megfizetését. Az állami adóhatóság az illetékekre vonatkozó jogszabályokban megállapított illetékkötelezettség teljesítését, valamint az illetékbélyeggel vagy illetékbevételi számlára pénzzel fizetendő díjak megfizetését rendszeresen ellenőrzi azoknál a személyeknél, amelyek illeték- vagy díjköteles ügyekkel foglalkoznak.
Az eljáró hatóság az állami adóhatóság ellenőrzési feladatától függetlenül köteles vizsgálni, hogy a nála benyújtott vagy a hozzá került iraton az illeték vagy díj szabályszerű megfizetése megtörtént-e.
2.14.1. Lelet
Ha az illetéket egyáltalán nem vagy nem szabályszerű időben, módon vagy mértékben fizették meg, illetőleg a vagyonszerzést illetékkiszabás végett nem jelentették be, leletet kell készíteni. Leletet kell készíteni akkor is, ha az illetékkel (díjjal) kapcsolatos mulasztást a pénzügyi ellenőrzés során állapították meg.
Nem készíthető lelet, ha a vagyonszerzést az illeték kiszabása céljából az ingatlanügyi hatóságnál vagy az állami adóhatóságnál késedelmesen jelentették be.
A leletet az erre a célra rendszeresített űrlap felhasználásával kell elkészíteni. Ha illetékfizetésre való felhívásnak volt helye, ennek megtörténtét is fel kell tüntetni. Ha a lelet százalékos illeték alá eső vagyonszerzésre vagy eljárási cselekményre vonatkozik, az űrlapra az irat másolatát is rá kell vezetni, vagy az űrlaphoz az irat másolatát is csatolni kell.
A leletezés megtörténtét a leletezett iraton fel kell tüntetni. A leletet esetleges mellékleteivel együtt az állami adóhatóságnak kell megküldeni az illeték kiszabása végett.
2.15. Ismételt ellenőrzés
Ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak tekintetében az adó, költségvetési támogatás ismételt vizsgálatára kerülhet sor
– ha az elsőfokú adóhatóság a korábbi ellenőrzés megállapításának végrehajtását vizsgálja (utóellenőrzés),
– az adózó kérelmére, ha az adózó által feltárt új tény, körülmény tisztázása a korábbi ellenőrzés megállapításainak megváltoztatását eredményezné,
– a társadalombiztosítási igazgatási szerv, illetőleg a magánnyugdíjpénztár megkeresésének teljesítése érdekében, ha az ismételt ellenőrzés eredménye ellátási jogosultságot teremt,
– felülellenőrzés keretében.
A második bekezdés szerinti ismételt ellenőrzésnek az elsőfokú adóhatóság, vagy ha a korábbi ellenőrzés alapján hozott határozatot a felettes szerv felülvizsgálta, a másodfokú adóhatóság rendelkezésére van helye. Az ellenőrzés elrendeléséről az adóhatóság végzéssel dönt.
Az ismételt ellenőrzés eredményeként feltárt tényállás alapján adóhatósági határozat nem hozható, ha a korábbi ellenőrzés eredményeként hozott adóhatósági határozatot bíróság felülvizsgálta.
2.16. Felülellenőrzés
Az adómegállapításhoz való jog elévülésének határidején belül az adóhatóság az ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak, illetve e törvényben előírt feltételek fennállása esetén az állami garancia beváltása iránti kérelem tekintetében ismételt ellenőrzést folytathat le, ha
– az ellenőrzést az adópolitikáért felelős miniszter vagy az Állami Számvevőszék elnöke – helyi adó esetében az önkormányzati képviselő-testület határozata – rendelte el, és a rendelkezésben szereplő időszakot az elsőfokú adóhatóság már ellenőrizte,
– az állami adóhatóság vezetője, illetőleg a vámhatóság vezetője erre utasítást ad, amely alapján a felettes adóhatóság ellenőrzi az elsőfokú adóhatóság által korábban lefolytatott vizsgálat szakszerűségét és törvényességét,
– ha az adóhatóság olyan, az adó megállapítását befolyásoló új tényről, adatról, bizonyítékról szerez tudomást, amely a korábbi ellenőrzéskor nem volt ismert, és az ellenőrzés lefolytatására az állami adóhatóság vezetője, illetőleg a vámhatóság vezetője utasítást ad,
– az állami garancia beváltásával kapcsolatosan a korábban lefolytatott ellenőrzéshez képest új tény, körülmény merül fel, amely alapján az ellenőrzésre az állami adóhatóság vezetője utasítást ad.
A felsorolás harmadik és negyedik bekezdéseiben írt ellenőrzés nem indítható meg, ha elrendelése feltételeinek meglététől számított 6 hónap eltelt.
A felülellenőrzést kizárólag a felettes adóhatóság alkalmazásában álló adóellenőr, illetve az önkormányzat költségvetését megillető adók tekintetében az önkormányzat képviselő-testülete által kijelölt bizottság végezheti.
Ha a felülellenőrzés alkalmával a felettes adóhatóság, illetve az önkormányzat által kijelölt bizottság a korábbi ellenőrzés által feltárt tényekhez, adatokhoz, körülményekhez képest eltérést állapít meg, és ez az adófizetési kötelezettséget érinti, a felülellenőrzést lefolytató adóhatóság, illetve az önkormányzat képviselő-testülete által kijelölt bizottság elnöke a korábbi ellenőrzés alapján hozott határozatot megváltoztatja, határozat hiányában elsőfokú határozatot hoz.
2.16.1. Jogorvoslat
A felülellenőrzés megállapításairól hozott határozat ellen az állami adóhatóság vezetőjéhez, a vámhatóság vezetőjéhez, illetőleg a közigazgatási hivatalhoz intézett, de az eljáró másodfokú szervnél, illetve az önkormányzat képviselő-testülete által kijelölt bizottság elnökéhez benyújtott fellebbezésnek van helye. Az állami adóhatóság vezetőjének, a vámhatóság vezetőjének, illetve a közigazgatási hivatalnak határozata törvénysértésre hivatkozással a bíróság előtt keresettel támadható meg.
2.17. Állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés
Az adóhatóság az állami garancia beváltására irányuló kérelem elbírálása során vizsgálja a garanciabeváltás (kezesség) jogszabályban előírt feltételeinek teljesülését. Az adóhatóság a garanciát, kezességet beváltó jogosultnál (hitelintézetnél) folytatott ellenőrzését szükség esetén kapcsolódó vizsgálat formájában kiterjeszti az eredeti kötelezettre is.
Ha a hitelintézet eljárása a feltételeknek nem felel meg, az adóhatóság az állami garancia (kezesség) beváltása iránti kérelmet elutasítja.
2.18. Az egyes adókötelezettségek ellenőrzése
Az adóhatóság elsősorban az adózónál fellelhető iratok vizsgálatával ellenőrzi, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt egyes adókötelezettségeinek, azokat határidőben, illetőleg az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas módon teljesíti-e.
Az adóhatóság különösen a bejelentésre, bevallásra, adatszolgáltatásra, nyilvántartásra, bizonylat kiállítására, megőrzésére, könyvvezetésre, az adó-, adóelőleg levonására, beszedésére vonatkozó előírások megtartását ellenőrzi. Hibák, hiányosságok esetén ezek megszüntetését, a mulasztás pótlását - megfelelő határidő tűzésével – az ellenőrzés megállapításairól hozott határozatában írja elő.
Az ellenőrzést lezáró határozatban az adóhatóság mulasztási bírság kiszabásáról is rendelkezhet. Az egyes adókötelezettségek ellenőrzése során tett megállapítások alapján elrendelheti a bevallás utólagos ellenőrzését is.
2.19. Adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés
Az adóhatóság nyilvántartásában és az adózó nyilvántartásában, bevallásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmának, illetőleg ezek hitelességének megállapítása érdekében a bevallási időszak lezárását megelőzően is adatokat gyűjthet, vagy helyszíni ellenőrzést végezhet.
A fentiek alapján vizsgálja
– próbavásárlással a számla-, nyugtaadási kötelezettség teljesítését,
– leltározással az árukészletek, alapanyagok, félkész termékek eredetét, nyilvántartását,
– a megrendelők köréről, a tapasztalható forgalmi viszonyokról, a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközökről, a vállalkozásban részt vevő személyekről szóló jegyzőkönyv készítésével a vállalkozás körülményeit,
– a vállalkozási tevékenységben részt vevők alkalmazásának jogszerűségét, társadalombiztosítási jogszabályokban a bejelentésükre vonatkozó kötelezettségének teljesítését,
– az adózónál az adómegállapítás alapját képező statisztikai állományi létszámot,
– a bejelentett tények, adatok, körülmények valódiságát.
Ha az adatgyűjtés eredményeként feltárt tények, adatok, körülmények kétségessé teszik vagy cáfolják az adózó irataiban, nyilvántartásában szereplő adatok valóságtartalmát, illetőleg az adóhatóság a bevallási időszakon belül ismételten tárja fel a nyugtaadási kötelezettségének elmulasztását, igazolatlan eredetű áru, alapanyag, félkész termék felhasználását vagy forgalmazását, továbbá be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatását, az adóhatóság a bevallási időszakot lezáró adóbevallást vonja ellenőrzés alá.
2.19.1. Kisegítő adóellenőr
Az állami adóhatóság általános megbízólevéllel rendelkező adóellenőre próbavásárlást és leltárfelvételt olyan legalább középiskolai végzettséggel rendelkező személlyel együtt is lefolytathat (kisegítő adóellenőr), aki megfelel a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény köztisztviselőkre vonatkozó alkalmazási feltételeinek, és akivel az adóhatóság ilyen feladatok ellátására határozott idejű munkaszerződést kötött. (A kisegítő adóellenőrre az adóellenőrre vonatkozó összeférhetetlenségi és kizárási szabályok az irányadók.)
A kisegítő adóellenőr az adóellenőrrel együtt az ellenőrzés során üzleti, üzemi vagy az egyéb adóköteles tevékenység folytatására szolgáló helyiségbe, helyszínre, illetőleg a vállalkozási tevékenységgel összefüggő alapanyag, félkész termék, áru tárolására szolgáló helyiségekbe beléphet.
2.20. Hatáskör az ellenőrzési eljárásban
Az adóhatóság az ellenőrzést a hatáskörébe tartozó ügyekben az illetékességi területén folytatja le.
2.20.1. A vámhatóság az ellenőrzésben
Az Európai Közösség belső piacán kereskedelmi tevékenységet folytató adózók ellenőrzése során – különösen a forgalmazott termékek besorolásának megállapítása, valós értékük meghatározása érdekében - az állami adóhatóság vezetője és a vámhatóság vezetője megállapodása szerint az állami adóhatóság a vámhatóságot ellenőrzési tevékenységébe bevonhatja. A vámhatóság együttműködési megállapodás alapján jogosult az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval és költségvetési támogatással kapcsolatos adókötelezettségek ellenőrzésére. Az ellenőrzést és az ahhoz kapcsolódó hatósági eljárást a vámhatóság az Art. rendelkezései alapján folytatja le. Eljárásáról az utólagos adómegállapításról hozott jogerős határozat egy példányának megküldésével tájékoztatja az állami adóhatóságot. A jogellenesen szabad forgalomba helyezett nem közösségi áru után fizetendő adót a vámhatóság utólagos adómegállapítás keretében határozattal állapítja meg.
Az általános forgalmi adó alanyának tulajdonában lévő kereskedelmi mennyiségű áru csak az áru eredetét hitelt érdemlő módon igazoló dokumentum (különösen fuvarlevél vagy számla) birtokában szállítható. A vámhatóság nyilatkozattételre kötelezheti a kereskedelmi mennyiségű áru szállítását végző személyt arról, hogy mely általánosforgalmiadó-alany javára végzi a szállítási tevékenységet, továbbá ellenőrizheti az áru eredetét, tulajdonjogát hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumok (különösen fuvarlevél vagy számla) meglétét. A vámhatóság a nyilatkozattételről és a dokumentumok meglétének ellenőrzéséről készített jegyzőkönyv egy példányát – az általánosforgalmiadó-alany adókötelezettségének ellenőrzéséhez, illetve az adóhatóság e törvényben meghatározott más eljárásának lefolytatása érdekében – az állami adóhatóságnak megküldi.
Az Európai Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett távolsági tömegközlekedési eszköz vezetőjét a vámhatóság ellenőrizheti annak megállapítása érdekében, hogy végez-e belföldön helyközi személyszállítási szolgáltatást, és az üzemben tartó eleget tett-e bejelentkezési kötelezettségének. A vámhatóság az ellenőrzés megállapításairól – az általánosforgalmiadó-alany adókötelezettségének ellenőrzéséhez, illetve az adóhatóság e törvényben meghatározott más eljárásának lefolytatása érdekében - az állami adóhatóságot haladéktalanul tájékoztatja a jegyzőkönyv egy példányának megküldésével.
2.20.2. Központosított ellenőrzés
A központi költségvetés, az egyes elkülönített pénzalapok bevételi érdekeit különösen veszélyeztető adózói jogsértések felderítése, illetve a jogszerű állapot helyreállítása érdekében a kormány által központosított ellenőrzésre kijelölt szerv az állami adóhatóság vezetőjének saját hatáskörében vagy más adóhatóság, hatóság megkeresésére kiadott utasítása alapján a Magyar Köztársaság területén ellenőrzést végezhet, kezdeményezhet, megkezdett ellenőrzéseket magához vonhat (központosított ellenőrzés).
A központosított ellenőrzés elrendelésére abban az esetben kerülhet sor, ha a rendelkezésre álló adatok, tények, körülmények valószínűsítik, hogy az adókötelezettségeket
– a határon átnyúló, harmadik országba irányuló jogsértő kereskedelmi kapcsolatokkal, jogszerű kereskedelmi kapcsolatok színlelésével teljesítik,
– az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal, adóalanyokkal folytatott kereskedelmi kapcsolat során megsértik,
– belföldi illetőségű, egy vagy több területi szerv illetékességébe tartozó adózók a kapcsolt vállalkozásokra előírt szabályok (elszámolóárak) megsértésével, színlelt szerződéssel vagy a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvébe ütköző módon teljesítik,
– közbeszerzések közvetlen megvalósítása érdekében kötött szerződések teljesítése során jogszerűtlen, színlelt, adóelkerülő vagy a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvébe ütköző módon megsértik.
A központosított ellenőrzési eljárást és az azt követő hatósági eljárást a kormány által központosított ellenőrzésre kijelölt szerv egy eljárásban, több adózónál egyidejűleg is jogosult lefolytatni. Az eljáró szerv az eljárás eredményeként kiadmányozott jogerős határozat(ok) egy példányának megküldésével tájékoztatja az egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóságot.
