Az adóigazgatási eljárásban az adóhatóság az adózó jogait, kötelezettségeit állapítja meg, ellenőrzi az adókötelezettségek teljesítését, a joggyakorlás törvényességét, az adózást érintő tényekről, adatokról, körülményekről nyilvántartást vezet, és adatot igazol.
1.1. Adókötelezettség
Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles a törvényben előírt:
– bejelentésre, nyilatkozattételre,
– adómegállapításra,
– bevallásra,
– adófizetésre és adóelőleg fizetésére,
– bizonylat kiállítására és megőrzésére,
– nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre),
– adatszolgáltatásra,
– adólevonásra, adóbeszedésre.
Mindezeket összefoglaló néven adókötelezettségnek nevezzük.
Az adózó adókötelezettségeit a felszámolás kezdő időpontjától a felszámoló teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat. A felszámoló (felszámolóbiztos) által a felszámolás kezdő időpontjától elkövetett jogsértés miatt megállapított mulasztási bírság a felszámolót terheli azzal, hogy a mulasztási bírság alól történő mentesülésre az állandó meghatalmazottra, megbízottra vonatkozó rendelkezést kell megfelelően alkalmazni.
A kockázatitőke-alap adókötelezettségeit az alap kezelője teljesíti, és gyakorolja az adózót megillető jogokat is.
Az előtársaságot terhelő, a cégbejegyzést követően teljesítendő adókötelezettségeket a gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, közhasznú társaság és vízgazdálkodási társulat teljesíti, továbbá felel az előtársaságként teljesített vagy teljesíteni elmulasztott kötelezettségekért, továbbá gyakorolja annak jogait.
Az ügyvéd és a szabadalmi ügyvivő mentesül tevékenységének szüneteltetése, a közjegyző pedig mentesül a közjegyzői szolgálata szünetelésének időtartamához kötődő adókötelezettségek teljesítése alól, ideértve a bankszámla-fenntartási kötelezettséget is.
1.2. Alapelvek az adóhatósági eljárásban
1.2.1. Rendeltetésszerű joggyakorlás, jóhiszeműség
Az adózó és az adóhatóság e törvénynek és más törvényeknek megfelelően gyakorolhatja jogait és teljesíti kötelezettségeit. Az adózó köteles a jogait jóhiszeműen gyakorolni, és elősegíteni az adóhatóság feladatainak végrehajtását.
Az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése. Ilyen esetekben az adóhatóság az összes körülményre, különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel állapítja meg az adót, ha pedig az adó alapja így nem állapítható meg, becslést alkalmaz.
1.2.2. A megkülönböztetés tilalma
Az adóhatóság minden ügyben megkülönböztetés nélkül, a törvényeknek megfelelően köteles eljárni és intézkedni.
Ha nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik, a magánszemélyek adóügyeiben tilos állampolgárság szerint megkülönböztetést tenni.
1.2.3. Jog a tájékoztatáshoz
Az adóhatóságnak meg kell adnia az adózónak a törvények megtartásához szükséges tájékoztatást, meg kell ismertetnie vele az adóbevallás, az adóbefizetés rendjét. Az adóhatóságnak figyelmeztetnie kell az adózót jogainak érvényesítésére.
1.2.4. Méltányosság, mérlegelés
Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényekben, illetve e törvényben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez. Ha a törvény az adóhatóságot mérlegelésre jogosítja fel, azt csak a felhatalmazás céljának megfelelően, a törvényes keretek között gyakorolhatja.
1.2.5. Az ügyletek minősítése
A szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható.
A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. (Kivételt képez ez alól, ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak.)
Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy a magatartás (cselekmény, mulasztás) törvényi rendelkezésbe ütközik, vagy sérti a jó erkölcsöt.
1.3. Képviselet
Magánszemélyt – ha nem kíván személyesen eljárni - törvényes képviselője, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy, vagy képviseleti jogosultságát igazoló
– ügyvéd, ügyvédi iroda,
– európai közösségi jogász,
– adószakértő, okleveles adószakértő,
– adótanácsadó,
– könyvelő,
– számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja
képviselheti az adóhatóság előtt.
Az egyéni vállalkozót az adóhatóság előtt a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja is képviselheti.
Jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet az adóhatóság előtt a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy, a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazott, jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja képviselheti.
1.3.1. Állandó meghatalmazás
Az állandó meghatalmazás, megbízás az adóhatóság előtti eljárásban akkor érvényes, ha azt az adózó az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon jelenti be.
1.3.1.1. Mulasztási bírság a meghatalmazottnak
Amennyiben az adózó a képviselet ellátására állandó meghatalmazást vagy megbízást ad, és ezt az adóhatóságnak bejelenti, a bejelentett kötelezettségekkel kapcsolatban a meghatalmazás, megbízás időtartama alatt a meghatalmazott, megbízott által elkövetett jogsértés miatt megállapított mulasztási bírság a képviselőt terheli, kivéve a számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottját, tagját, valamint a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottját.
Ha az adózó állandó meghatalmazottja olyan gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja, amely számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult, a mulasztási bírságot a gazdasági társasággal, illetőleg egyéb szervezettel szemben kell megállapítani.
Ha az adózó képviseletét ugyanazon bejelentett kötelezettség tekintetében több állandó meghatalmazott, megbízott látja el, a mulasztási bírság az állandó meghatalmazottakat, megbízottakat egyetemlegesen terheli. Az állandó meghatalmazottal, megbízottal szemben mulasztási bírság megállapításának nincs helye, ha a bejelentett kötelezettségek teljesítését megelőzően az adózó képviselője az adóhatósághoz írásban bejelenti az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását.
Mentesül a mulasztási bírság alól az adózó állandó meghatalmazottja vagy megbízottja, ha bizonyítja, hogy a bevallás, adatszolgáltatás tartalma az ő érdekkörén kívül eső okból hibás vagy hiányos, illetve a bevallási késedelem az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.
1.3.2. Adózási ügyvivő
A külföldi vállalkozás nevében és érdekében belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben adózási ügyvivőként kizárólag belföldi fióktelepe járhat el, ha a külföldi vállalkozás belföldi fióktelep alapítására köteles, vagy egyébként ilyennel rendelkezik. Az adózási ügyvivő teljesíti a külföldi vállalkozás belföldi adókötelezettségeit, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat is.
Amennyiben a külföldi vállalkozás több fióktelepet létesít, az egyes fióktelepeken folytatott gazdasági tevékenységgel összefüggő adókötelezettségeket a fióktelepek önállóan teljesítik, azonban olyan jognyilatkozatokat csak együttesen tehetnek meg, amelyek a külföldi vállalkozás más belföldi fióktelepeinek adózására is kihatnak.
1.3.3. Pénzügyi képviselő
Az a külföldi vállalkozás, amely belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles, belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg.
Pénzügyi képviselő az a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság lehet, amelynek jegyzett tőkéje az 50 millió forintot eléri, vagy ennek megfelelő összegű bankgaranciával rendelkezik, továbbá az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása nincs. A pénzügyi képviselő a feltételek meglétét a képviselet elfogadásának bejelentésekor az adóhatóságnál igazolja.
A pénzügyi képviselő a külföldi vállalkozás képviseletére irányuló megbízás elfogadásától és a képviselet megszűnésétől számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz bejelenti a képviselet elfogadását, illetőleg megszűnését, a külföldi vállalkozás adatait, továbbá a külföldi vállalkozás adóügyeivel összefüggésben nyitott belföldi pénzforgalmi bankszámla számlaszámát.
Az adóhatóság a bejelentés alapján nyilvántartásba veszi a külföldi vállalkozást és pénzügyi képviselőjét, illetve a külföldi vállalkozás számára adószámot állapít meg.
A pénzügyi képviselő a külföldi vállalkozás nevében teljesíti annak belföldi adókötelezettségeit, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat. A pénzügyi képviselet fennállása alatt a külföldi vállalkozás az adóhatóság előtt személyesen vagy más képviselője útján nem járhat el.
A külföldi vállalkozás adókötelezettségéért a külföldi vállalkozást és a pénzügyi képviselőt egyetemleges felelősség terheli. A képviselet megszűnése a külföldi vállalkozás adókötelezettségét nem érinti.
A pénzügyi képviselő a képviselt külföldi vállalkozás adóbevallási kötelezettségét elektronikus úton teljesíti.
A pénzügyi képviselő a képviselt külföldi vállalkozások adózással összefüggő iratait elkülönülten tartja nyilván.
1.3.4. A képviselet megszűnése
Az adózó az eseti, illetve az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni az adóhatósághoz, illetve a képviseleti jog megszűnését a meghatalmazott, megbízott is bejelentheti az adóhatóságnál. A képviseleti jog megszűnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentéstől hatályos.
Ha a pénzügyi képviselet azért szűnt meg, mert a külföldi vállalkozásnak megszűnt a Magyarországon végzett gazdasági tevékenysége, a pénzügyi képviselő a külföldi vállalkozás záró bevallását elkészíti. A pénzügyi képviselő az adózással összefüggő iratokat az adómegállapításhoz való jog elévüléséig megőrzi.
1.4. Iratbetekintés
Az adózó, továbbá az adó megfizetésére kötelezett személy jogosult az adózásra vonatkozó iratok megismerésére. Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet vagy kérhet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.
Korlátozható az iratbetekintés az adatszolgáltatásra vonatkozó iratok tekintetében az ellenőrzés megkezdéséig, ha valószínűsíthető, hogy azok tartalmának megismerése a későbbi ellenőrzést meghiúsítaná. Az iratbetekintés korlátozásáról az adóhatóság végzéssel dönt.
Nem tekinthet be az adózó
– az adóhatóság, illetőleg a felettes szerv döntés-előkészítéssel összefüggő belső levelezésébe,
– a határozat (végzés) tervezetébe,
– a tanú vagy az eljárásban részt vevő más személy természetes személyazonosító adatait tartalmazó jegyzőkönyvbe (iratba), ha az adóhatóság ezen adatokat zártan kezeli,
– betekintési engedély hiányában az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratba,
– az iratnak azon részébe, amelynek megismerése a más személyre vonatkozó, adótitkot érintő rendelkezésbe ütközik,
– törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja.
1.5. Adótitok
Adótitok az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más irat. Az adóhatóság alkalmazottja, volt alkalmazottja, az ellenőrzésbe vagy az eljárásba bevont szakértő és minden más személy, akinek az adatszolgáltatás, -nyilvántartás, -feldolgozás, az ellenőrzés, az adómegállapítás, az adó- és adóelőleg-levonás, adóbeszedés, adóvégrehajtás, illetve statisztikai célú felhasználás során feladataival összefüggésben adótitok vagy más titok jut a tudomására, köteles azt megőrizni. Az adóhatóságot a hivatali eljárása során tudomására jutott minden irat, adat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.
A fenti adatkörön belül nem minősül adótitoknak a nyilvános cégadat, a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálattól kérhető adat, valamint az az adat, amely alanyával (adóalannyal vagy adózóval) nem hozható kapcsolatba.
1.5.1. Az adótitok megsértése
A titoktartásra kötelezett személy megsérti a titoktartási kötelezettséget, ha az adózás vagy bírósági eljárás során megismert adótitkot vagy más titkot alapos ok nélkül illetéktelen személy részére hozzáférhetővé teszi, felhasználja vagy közzéteszi.
1.5.2. Jogszerű adatfelhasználás
Az adótitkot alapos okkal használják fel, ha
– adó vagy költségvetési támogatás ellenőrzését, az adóigazgatási eljárás megindítását, lefolytatását szolgálja,
– törvény előírja vagy megengedi,
– az érintett hozzájárul,
– a vállalkozási tevékenységet folytató adózó nevére, elnevezésére, székhelyére, telephelyére, adószámára vonatkozó adatok megismerésére más adózónak – az őt terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez – vagy állami szervnek, köztestületnek törvényben meghatározott feladata ellátásához van szüksége.
Az adózással összefüggő tényt, adatot, iratot a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek statisztikai célra felhasználhatják, ha a titoktartási kötelezettség megtartását a feldolgozás során biztosítják, és - amennyiben a statisztikáról szóló törvény másként nem rendelkezik – azt a későbbi egyedi azonosításra alkalmatlanná teszik.
Az adóhatóság jogosult a hatáskörébe tartozó, adóval kapcsolatos, a titoktartási kötelezettség alá tartozó adatról, tényről, körülményről vagy iratról más adóhatóság (vámhatóság) tájékoztatására, ha az valamely adó (vámteher) vagy adóhiány feltárását, behajthatóságának megállapítását, illetve adóigazgatási eljárás lefolytatását lehetővé teszi vagy valószínűsíti. A tájékoztatás joga a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap és az elkülönített állami pénzalap kezelőjét is megilleti az általa kezelt alap javára teljesítendő kötelező befizetéssel összefüggésben. Az állami foglalkoztatási szervet a tájékoztatás joga – megkeresés alapján – megilleti arról is, hogy a magánszemélynek a munkanélküli-ellátás mellett van-e keresőtevékenységből származó jövedelme, és az meghaladja-e a törvényben meghatározott mértéket.
Az adóhatóság az adóztatási tevékenységéhez megkérheti az állami adóhatóságtól a vállalkozási tevékenységet folytató adózók bejelentkezése, illetőleg változásbejelentése alapján nyilvántartott adatokat. Az adóhatóság a tevékenysége során tudomására jutott, titoktartási kötelezettség alá tartozó adatról, tényről, iratról, körülményről hivatalból tájékoztatja a másik adóhatóságot, ha ez lehetővé teszi vagy valószínűsíti valamely adó (vámteher) vagy adóhiány feltárását, behajtását.
1.5.2.1. Közzététel az adóhatóság honlapján, adóslisták
Az állami adóhatóság az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, illetve a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez honlapján közzéteszi
– az általánosforgalmiadó-alanynak minősülő, illetve az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó adózó, valamint e törvények hatálya alá nem tartozó, de adószámmal rendelkező jogi személy, egyéb szervezet adózók nevét (elnevezését), adószámát; csoportos általánosforgalmiadó-alanyiságot választók esetén a csoportazonosító számot, valamint a csoportképviselő és az egyéb csoporttagok nevét (elnevezését), adószámát, illetve a csoportos általánosforgalmiadó-alanyiságot engedélyező határozat jogerőre emelkedése napját;
– az általa felfüggesztett adószámmal (csoportazonosító számmal) rendelkező adózók nevét, elnevezését, adószámát (csoportazonosító számát) és a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napját a felfüggesztés megszüntetését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének, illetve az adószám (csoportazonosító szám) törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjáig; továbbá
– azoknak az adózóknak a nevét, elnevezését és adószámát (csoportazonosító számát) az adószám (csoportazonosító szám) törlésére utalással, amelyek/akik adószámát az állami adóhatóság törölte, a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől az adószám megállapításáig, vagy ennek hiányában az adózó megszűnéséig; valamint
– az általa nyilvántartott adószámmal (csoportazonosító számmal) rendelkező, valamint az előző bekezdésben írt azon adózók nevét, elnevezését, adószámát, csoportazonosító számát (adószámát, csoportazonosító számát a törlésre utalással), amelyekkel/akikkel szemben az állami adóhatóság (a végrehajtási eljárás megindításától annak befejezéséig a végrehajtás felfüggesztése vagy szünetelése időtartama kivételével) végrehajtási eljárást folytat.
Az állami adóhatóság honlapján közzéteszi az általa nyilvántartott, adószámmal rendelkező, általánosforgalmiadó-alanynak minősülő adózók – kivéve a Magyar Honvédséget és rendvédelmi szerveket, a nemzetbiztonsági szolgálatokat – az adóhatóság nyilvántartásában szereplő alkalmazottainak létszámát.
Az adóhatóság – a negyedévet követő 30 napon belül – közzéteszi azoknak az adózóknak a nevét (elnevezését), lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adószámát, a megállapított adóhiány és jogkövetkezmény összegét, akiknek (amelyeknek) a terhére az előző negyedév során jogerőre emelkedett határozatban magánszemélyek esetében 10 millió, más adózók esetében 100 millió forintot meghaladó összegű adóhiányt állapított meg, feltéve hogy az erről szóló határozatban előírt fizetési kötelezettségüknek a határozatban megállapított határidőben nem tettek eleget. E bekezdés alkalmazásában nem tekinthető jogerősnek az adóhatóság határozata, ha a bírósági felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, illetőleg az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen nem zárult le.
Az állami adóhatóság folyamatosan nyilvánosságra hozza azoknak az adózóknak a rendelkezésre álló azonosító adatait, akik/amelyek bejelentkezési kötelezettségüknek nem tettek eleget.
Az állami adóhatóság negyedévenként, a negyedévet követő 30 napon belül honlapján közzéteszi annak az adózónak a nevét (elnevezését), lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adószámát, akinek (amelynek) 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, az állami adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetéssel csökkentett adótartozása összességében számítva a 100 millió forintot, magánszemély esetében nettó módon számítva a 10 millió forintot meghaladja.
1.5.2.2. Tájékoztatás hatósági megkeresésre
Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról
– a bíróságot;
– az ügyész által jóváhagyott megkeresésre a nyomozó hatóságot, ha a tájékoztatás a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása érdekében szükséges;
– a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója által engedélyezett megkeresés alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálatot;
– az Állami Számvevőszéket, a kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervet, az Európai Csalásellenes Hivatalt (OLAF), ha a tájékoztatás az ellenőrzéshez szükséges;
– az adópolitikáért felelős minisztert, ha a tájékoztatás az adóztatáshoz, az adóztatás ellenőrzéséhez, felügyeletéhez szükséges,
– a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, ha a tájékoztatás az államháztartásról szóló törvény szerinti belső ellenőrzéshez szükséges.
Az adóhatóság a nyomozó hatóságot a "halaszthatatlan intézkedés" jelzéssel ellátott, ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, adótitoknak minősülő adatokról.
1.5.2.3. Tájékoztatás támogatásokról
Az adóhatóság negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hó 15. napjáig – a támogatás ellenőrzésének és nyilvántartásának céljából - tájékoztatja az agrárpolitikáért felelős minisztert, a mezőgazdasági igazgatási szervet, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az általuk kiállított igazolás alapján kiutalt, illetőleg a visszatartási jog gyakorlása keretében visszatartott támogatás összegéről. Az adóhatóság a tájékoztatást adózónként, az adózók azonosítására alkalmas módon teljesíti.
Az állami adóhatóság a csekély összegű (de minimis) támogatások összegéről adózónként az adóbevallás határidejét követő 90 napon belül adatot szolgáltat a kincstárnak, amely az adatokat az országos támogatási monitoringrendszerben rögzíti.
1.5.2.4. Tájékoztatás az Európai Bizottságnak
Az állami adóhatóság az államháztartásról szóló törvény felhatalmazása alapján az államháztartási szervek és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról, valamint az egyes vállalkozásokon belüli pénzügyi átláthatóságról szóló kormányrendeletben meghatározott adatokat, dokumentumokat megküldi az Európai Bizottságnak, illetőleg a rendelkezésére bocsátja.
1.5.2.5. Nemzetközi információcsere
A kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés információcseréről rendelkező cikke keretében a magyar illetékes hatóság a külföldi állam illetékes hatóságának a magánszemélyekről az egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása, a külföldi állam adóztatási jogának biztosítása, illetőleg a kettős adóztatás elkerülése érdekében az azonosításhoz, az adómegállapításhoz, az ellenőrzéshez, a bizonyítási eljáráshoz, illetőleg a tényállás tisztázásához szükséges olyan személyes adatokat adhat át, amelyeket nyilvántartásai tartalmaznak, vagy amelyek megszerzését a belföldi jogszabályok számára lehetővé teszik.
Az adótitok megőrzésének a kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság – a pénzmosás megelőzéséről szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot – írásban kér adótitoknak minősülő adatot az adóhatóságtól.
1.5.2.6. Tájékoztatás az ingatlan forgalmi értékének megállapításához
Az állami adóhatóság az ingatlan forgalmi értékének megállapításához szükséges adatokat (összehasonlító értékadat) tartalmazó nyilvántartásából, az abban szereplő ingatlanok forgalmi értékéről – az ingatlantulajdonos személyazonosságának megállapítására alkalmatlan módon - kérelemre igazgatási szolgáltatási díj ellenében adatszolgáltatást teljesít.
1.5.3. Nyilvánosság előtti cáfolat
Ha az adózó adózásával összefüggésben olyan valótlan tényt, adatot vagy valós tényt, adatot megtévesztő módon tett közzé, amely alkalmas arra, hogy az államigazgatás munkájába vetett bizalmat megingassa, az adóhatóság jogosult ennek nyilvánosság előtti cáfolatára.
A cáfolat közzétételét a felettes szerv véleményének ismeretében az adópolitikáért felelős miniszter engedélyezi. A döntés előtt az érintettet tájékoztatni kell.
1.6. Hatáskör, illetékesség
1.6.1. Az állami adóhatóság hatásköre
Az állami adóhatóság jár el minden
– adó, költségvetési támogatás,
– adó-visszaigénylés, -visszatérítés,
– állami garancia (kezesség) kiutalása és visszakövetelése,
– adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtása
ügyében, feltéve hogy azt törvény vagy kormányrendelet nem utalja más hatóság vagy adóhatóság hatáskörébe.
A csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban a központi költségvetést megillető követelések tekintetében hitelezőként, a vámhatóság hatáskörébe tartozó, továbbá a magánnyugdíjpénztárt megillető tagdíjjal (tagdíj-kiegészítéssel), késedelmi pótlékkal, önellenőrzési pótlékkal összefüggő követelések tekintetében a hitelezők képviselőjeként, illetőleg végrehajtási eljárásban a végrehajtás foganatosítójaként az állami adóhatóság jár el.
A lakáscélú állami támogatások igénylésével összefüggésben a számlák valódiságát, valamint ezzel kapcsolatosan a támogatások igénybevételének jogszerűségét – a hitelintézet megkeresése alapján – az állami adóhatóság ellenőrzi. A lakáscélú állami támogatásokkal összefüggő állami követeléseket egyebekben a kincstár érvényesíti. A kincstár – ezzel összefüggő – közigazgatási hatósági eljárás keretében hozott jogerős határozatában szereplő követelés köztartozásnak minősül, amit az állami adóhatóság adók módjára hajt be.
1.6.2. A vámhatóság hatásköre és illetékessége
A vámhatóság hatáskörébe tartozik
– a regisztrációs adóval,
– a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek adójával,
– a jövedéki adóval,
– az adójeggyel ellátott dohánygyártmányokat terhelő általános forgalmi adóval,
– az energiaadóval,
– az általános forgalmi adó kivételével a termékimportot terhelő adóval,
– az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem általánosforgalmiadó-alany, alanyi adómentességet választó adóalany, kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végző adóalany, a mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállást választó adóalany, a vámhatóság engedélyével nem rendelkező általánosforgalmiadó-alany, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó alanya esetében a termékimportot terhelő általános forgalmi adóval,
– új közlekedési eszköznek minősülő személygépkocsinak, illetőleg regisztrációsadó-köteles motorkerékpárnak az Európai Közösség más tagállamából történő beszerzése esetén, ha a vevő általánosforgalmiadó-alanynak nem minősülő magánszemély, illetve egyéb szervezet, általánosforgalmiadó-alanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi személy, kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, alanyi adómentességet választó adóalany, mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállást választó adóalany, illetve az egyszerűsített vállalkozói adó alanya, az általános forgalmi adóval
kapcsolatos adóztatási feladatok ellátása.
1.6.3. Az önkormányzati adóhatóság hatásköre és illetékessége
Az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon
– a helyi adók,
– a belföldi rendszámú gépjárművek adója,
– a termőföld bérbeadásából származó jövedelem (ideértve a földjáradékot is) adóztatása,
– törvényben meghatározott esetben a magánszemélyt terhelő adók módjára behajtandó köztartozások
ügyében.
Helyiadó-ügyben az az önkormányzati adóhatóság jár el, amelynek önkormányzata a helyi adót bevezette.
Belföldi rendszámú gépjárművek adója ügyében az az önkormányzati adóhatóság (fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság) az illetékes, amelynek területén a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett adóalany lakóhelye, székhelye, illetőleg telephelye található. Az adóalany személyében bekövetkezett változás az önkormányzati adóhatóság illetékességét a gépjárműadóról szóló törvény szerint változtatja meg.
A termőföld bérbeadásából származó jövedelem adóztatására a föld fekvése szerinti önkormányzati adóhatóság az illetékes.
1.6.4. Kötelezés az eljárás lefolytatására
Az adóhatóság a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén köteles eljárni. Ha e kötelességének nem tesz eleget, erre a felettes szerve – kérelemre vagy hivatalból – utasítja. Ha az adóhatóság a felettes szervének utasítására az általa meghatározott határidőn belül nem tesz eleget eljárási kötelezettségének, a felettes szerv az ügyet magához vonhatja. A felettes szerv az ügyben első fokon jár el, vagy az elsőfokú eljárásra a mulasztóval azonos hatáskörű adóhatóságot jelöl ki.
Ha nincs felettes szerv, illetőleg a felettes szerv nem tesz eleget intézkedési vagy eljárási kötelezettségének, a megyei (fővárosi) bíróság az adózó kérelmére nemperes eljárásban kötelezi az adóhatóságot az eljárás lefolytatására.
Az adóhatóságtól egyebekben nem vonható el a hatáskörébe tartozó ügy.
