3. AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁRAK

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. január 18.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2008/02. számában (2008. január 18.)

A törvény a fogalommeghatározások között az egészségbiztosítási pénztárakat (továbbiakban: pénztár) úgy definiálja, mint a törvény szerint egészségbiztosítási szolgáltatás nyújtását kötelezően végző zártkörűen működő részvénytársaság.

A törvény ezt egy későbbi pontban azzal egészíti ki, hogy a pénztár olyan zártkörűen működő részvénytársaság, amelynek alapítója és a törvény szerinti többségi tulajdonosa a magyar állam.

3.1. A pénztárak alapítása

A magyar állam nevében a vagyonkezelő, azaz a pénzügyminiszter a törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül, azaz legkésőbb 2008. március 12-ig intézkedik 22 egyszemélyes zártkörűen működő részvénytársaság formájában működő pénztár alapításáról. A 22 pénztár közül 18-at – Pest megye kivételével – egy-egy megyéhez, négyet pedig a Budapestből és Pest megyéből álló területek egyikéhez rendel hozzá (a budapesti és pest megyei területek felosztását jelenleg még előkészítés alatt álló külön jogszabály határozza meg). A pénztár legalább 20 millió forint jegyzett tőkével, kizárólag pénzbeli hozzájárulással alapítható.

3.1.1. A forgalomképes részvények értékesítése, a licitálás

Az utolsóként bejegyzett pénztár cégjegyzékbe történő bejegyzésétől számítva az értékesítés sikerét befolyásoló körülmények gondos mérlegelésével, ésszerű időn belül a vagyonkezelő – az egészségügyi miniszterrel egyetértésben – pályázatot ír ki a forgalomképes részvények adásvétel keretében történő értékesítése céljából. A pályázattal kapcsolatos részletszabályokat úgyszintén külön jogszabály tartalmazza. A törvény utal arra, hogy a vagyonkezelő a pályázati eljárás lebonyolítását harmadik személyre bízhatja.

A pályázati kiírás során az egyes területekhez hozzárendelt pénztárak forgalomképes részvényeinek értékesítésére a törvényben előírt sorrendet kell követni. A törvény szerinti kiírás alapján először a Budapestből és Pest megyéből álló térség egy-egy területéhez, ezt követően alfabetikus sorrendben a Pest megyével határos megyékhez, végül alfabetikus sorrendben a többi megyéhez hozzárendelt pénztár forgalomképes részvényei kerülnek értékesítésre.

A pályázat nyertese, a vevő az adásvételi szerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy az értékesítést célzó pályázati kiírásban foglalt taglétszámmal és feltételekkel megveszi a pályázat tárgyát képező forgalomképes részvényeket. Az adásvételi szerződésben rögzítik azt is, hogy a vevő a többségi tulajdonossal együttműködik abban, hogy 2009. december 31-ig a pénztár taglétszáma elérje legalább az ötszázezer, és ne haladja meg a kettőmillió főt.

A törvény szabályozza, hogy ugyanazon pályázó milyen feltételek mellett szerezheti meg több pénztár forgalomképes részvényeit. Eszerint a pályázati eljárás során

– ugyanazon pályázó által megszerzett megyékben, illetve területeken lakóhellyel rendelkező biztosítottak száma összesen nem haladja meg a 2 millió főt,

– ugyanazon pályázó a Budapestből és Pest megyéből álló térségben csak egy pénztár forgalomképes részvényeit szerezheti meg,

– ugyanazon pályázó csak olyan megyékhez hozzárendelt pénztárak forgalomképes részvényeit szerezheti meg, amelyekre teljesül, hogy az érintett megyék közül egyik sem szomszédos egynél több érintett megyével (ideértve a Pest megyéből és Budapestből létrehozott területeket is).

A forgalomképes részvények értékesítésére vonatkozó pályázatot az összes pénztár összes forgalomképes részvénye tekintetében egy időpontban, pénztáranként kell kiírni.

A forgalomképes részvényeknek a pályázat keretében történő értékesítése során elvárt minimális vételárajánlat összege és a kisebbségi tulajdonost terhelő tőkeemelés mértékének megfelelő összeg együttesen nem lehet kevesebb, mint a pályázati kiírásban meghatározott létszámmal számítva, személyenként tizenkettőezer forint.

(Eszerint országosan minimálisan 120 milliárd forint folyhat be a megyékért és a fővárosért folyó licitekből.)

Ha valamely pénztár forgalomképes részvényei a pályázat során nem találnak gazdára, és a pénztár egyébként megfelel a törvényben foglalt működési feltételeknek a vagyonkezelő gondoskodik a törvény szerinti működtetésről, azzal, hogy a pályázati eljárás lezárását követően, az értékesítés sikerét befolyásoló körülmények gondos mérlegelésével, ésszerű időn belül újabb, a forgalomképes részvények értékesítésére irányuló pályázatot ír ki.

3.1.1.1. Kormánybiztos kinevezése

Az egészségbiztosítás átalakulásával, így különösen a törvény végrehajtásával összefüggő feladatok ellátására kormánybiztos nevezhető ki.

3.2. A pénztár működése

Egészségbiztosítási szolgáltatást csak a törvényben foglaltak szerint létrehozott és érvényes működési engedéllyel rendelkező pénztár végezhet. A pénztár főtevékenységként csak egészségbiztosítási szolgáltatást nyújthat.

Az egészségbiztosítási szolgáltatások nyújtása az alábbi feladatokat foglalja magában:

– a kötelező egészségbiztosítás keretében a pénztártagok által igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások és a betegút szervezése,

– részvétel az igénybevett egészségügyi szolgáltatások elszámolásában, finanszírozásában,

– az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének és az egészségügyi szolgáltatóknak az ellenőrzése e törvény és az egészségügyi szolgáltatókkal e törvény szerint kötött szerződések alapján,

egyéb, törvényben megállapított feladatok.

A pénztár az egészségbiztosítási szolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó, a törvényben megállapított feladatok mellett kizárólag a nem életbiztosítási ág "baleset", "betegség", illetve "baleset és betegség" vagy "egészségbiztosítás" ágazatai, továbbá az életbiztosítási ág hagyományos életbiztosítási ágazatán belüli baleseti és betegségi kiegészítő biztosítások vonatkozásában végezhet a biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény szerinti ügynöki és többes ügynöki tevékenységet.

Ügynöki és többes ügynöki tevékenysége során a pénztár csak bizonyos biztosításokat közvetíthet, így baleset- és betegségbiztosítást.

E tevékenységek tekintetében a pénztárak feletti felügyeleti jogkört a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) gyakorolja.

A pénztár alapítója és a törvény szerinti többségi tulajdonosa a magyar állam. Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, azaz a pénzügyminiszter (vagyonkezelő) jár el a magyar állam nevében az alapítás során, és gyakorolja a magyar állam részvényesi jogait. A jogszabályban meghatározott esetekben azonban a részvényesi jogok gyakorlása során a pénzügyminiszter köteles az egészségügyi miniszter előzetes egyetértését beszerezni.

A pénztár 51% szavazati jogot biztosító részvényei, azaz a forgalomképtelen részvények a magyar állam forgalomképtelen kincstári vagyonába tartoznak. A pénztár egyéb részvényei, azaz a forgalomképes részvények az alapításkor a magyar állam üzleti vagyonába tartoznak.

A forgalomképes részvények csak törzsrészvények lehetnek.

A pénztár alapítására és működésére – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a pénztár alapítása és működése, valamint a pénztár részvényei tekintetében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsnak a Vtv.-ben meghatározott jogkörét a vagyonkezelő gyakorolja.

A pénztár a Gt. szerinti előtársaságként nem működhet.

A pénztárak tekintetében a Gt. befolyásszerzésről szóló V. fejezete nem alkalmazható, és a Gt. átalakulásra vonatkozó rendelkezéseit a törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

3.2.1. Kizáró okok a tulajdonlásban

A törvény taxatíve felsorolja, hogy a pénztárban ki nem szerezhet tulajdont (ezek a szabályok a magyar államra értelemszerűen nem vonatkoznak). Eszerint nem lehet tulajdonos:

– gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, orvostechnikai eszköz gyártója, forgalmazója, gyógyászati ellátás nyújtója, gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja,

– egészségügyi szolgáltató – ideértve a Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi székhelyű egészségügyi szolgáltatót is -, valamint annak fenntartója, működtetője, illetve tulajdonosa,

– aki az a) vagy b) pont szerinti személy felett legalább többségi befolyást gyakorol, vagy ezek legalább többségi befolyása alatt áll,

– köztestület,

– más pénztár vezető tisztségviselője, annak közeli hozzátartozója, a testvérének házastársa, élettársa, továbbá a házastársának és az élettársának egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint az egyenes ágbeli rokonának házastársa,

– aki másik pénztárban részesedéssel, vagy annak tulajdonosában közvetlen részesedéssel bír, illetve ezek bármelyikének e) pont szerinti hozzátartozója,

– aki másik pénztár felügyelőbizottsági tagja, könyvvizsgálója, illetve ezek bármelyikének e) pont szerinti hozzátartozója,

– akinek üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete kizárja a pénztár fölötti hatékony felügyelet gyakorlását,

– aki végelszámolás alatt áll, vagy az ellene indított csődeljárás vagy felszámolási eljárás folyamatban van, illetve ha a személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van,

– az, aki ellen a tárgyévet megelőző öt naptári éven belül az Egészségbiztosítási Felügyelet (Felügyelet) vagy a PSZÁF felügyeleti bírság kiszabásánál súlyosabb felügyeleti intézkedést alkalmazott, vagy ezek valamelyike által elrendelt, felügyeleti bírság kiszabásánál súlyosabb felügyeleti intézkedés van folyamatban,

– aki olyan pénztár kisebbségi tulajdonosa volt, amelynek működési engedélye a törvény meghatározott rendelkezései alapján került visszavonásra,

– aki egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettségének – a letelepedése szerinti ország vagy az ajánlatkérő székhelye szerinti ország jogszabályai alapján – nem tett eleget, kivéve ha megfizetésére halasztást kapott,

– akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt, illetőleg ha tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerősen korlátozta,

– aki a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, a foglalkoztatásra irányuló bejelentési kötelezettség elmulasztásával és a külföldiek foglalkoztatásával összefüggő kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban – öt évnél nem régebben meghozott – jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozatban megállapított és munkaügyi bírsággal vagy befizetésre kötelezéssel sújtott jogszabálysértést követett el,

– aki az egyenlő bánásmód követelményének az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvénybe ütköző – két évnél nem régebben meghozott – jogerős közigazgatási, illetve bírósági határozatban megállapított és bírsággal sújtott magatartást tanúsított,

– aki gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységével kapcsolatban jogerős bírósági ítéletben megállapított bűncselekményt követett el, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült,

– aki a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti bűnszervezetben részvétel – ideértve bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetését is –, vesztegetés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban, az európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése, illetve pénzmosás bűncselekményt, vagy személyes joga szerinti hasonló bűncselekményt követett el, feltéve hogy a bűncselekmény elkövetése jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült.

A kisebbségi tulajdonos az összeférhetetlenséget annak bekövetkezésétől számított 8 napon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni. A kisebbségi tulajdonos az összeférhetetlenség bekövetkezésétől számított 60 napon belül köteles az összeférhetetlenség megszüntetésére. A kisebbségi tulajdonos legkésőbb a 60 napos határidő lejártát követő 8 napon belül köteles a Felügyeletnek igazolni az összeférhetetlenség megszüntetését. E kötelezettségek bármelyikének elmulasztása esetén az összeférhetetlenség megszüntetésének igazolásáig a kisebbségi tulajdonos szavazati jogát nem gyakorolhatja és nem jogosult osztalékra, a magyar állam pedig élhet vételi jogával.

3.2.2. Működési engedély

Az egészségbiztosítási szolgáltatás nyújtásához a Felügyelet által kiadott működési engedély szükséges. A Felügyelet annak a kérelmezőnek ad működési engedélyt, amely a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel.

A pénztárnak a működési engedély megadása iránti kérelméhez csatolnia kell többek között

– az alaptőke-emelésről szóló cégbírósági végzését, az alapszabályát, az üzletszabályzat tervezetét, a pénztár jegyzett tőkéjében legalább ötszázalékos részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező tulajdonos és a közvetett tulajdonosok azonosítására alkalmas adatokat, a középtávú – az első három naptári évre vonatkozó – üzleti tervet, a folytatni kívánt tevékenységekre, valamint a pénztártagságra vonatkozó általános szerződési feltételeket, a betegútszervezésre vonatkozó szabályzat tervezetét, a várólista-szabályzat tervezetét és a panaszkezelési szabályzat tervezetét.

A Felügyelet a működési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező nem felel meg a törvényi előírásoknak vagy megtévesztő, valótlan adatot közöl.

További feltétel, hogy a pénztár taglétszáma az átlépésre nyitva álló időszak utolsó napján legalább 500 ezer fő, és nem haladja meg a 2 millió főt.

A Felügyelet a pénztár működési engedélyét visszavonja, ha

– az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok három hónapon belül nem pótolhatók, azzal, hogy a taglétszámra vonatkozó működési feltételt az átlépési időszak végén kell vizsgálni,

– a pénztár a nem vitatott tartozását az esedékességet követő hatvan napon belül nem egyenlítette ki, és vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére nem nyújtana fedezetet,

– az engedéllyel rendelkező a működését a működési engedélye kiadásának időpontjától számított három hónapon belül nem kezdi meg, vagy három hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja,

– az engedéllyel rendelkező a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi,

– az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével, vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg.

A működési engedély visszavonása eseteiben a jogutód nélküli megszűnés szabályait kell alkalmazni.

3.2.3. A pénztárak alapszabálya

A törvény mellékletében meghatározza az alapszabály kötelező elemeit. Az alapszabály egyéb rendelkezéseit egyszerű szótöbbséggel állapíthatják meg, illetve módosíthatják a pénztárak.

A törvény szerinti kötelező elemek közül példálózó jelleggel említünk meg néhányat:

– Az alapszabályban rögzíteni kell, hogy a pénztár határozatlan időre alakult.

– A likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi részvényekhez az alábbi elsőbbségi jogok fűződnek: a pénztár jogutód nélküli megszűnése esetén a felosztásra kerülő vagyonból a magyar államot az egyéb részvényest megelőző sorrendben, de egyébként a részesedés arányában kell kielégíteni.

– A részvényes osztalékra csak a részvényei névértékének arányában jogosult. Minden egyes részvény azonos szavazati joggal rendelkezik. Szavazati jog kizárólag a részvény névértékéhez igazodóan adható.

– A magyar állam a vételi jog gyakorlása során a vételárat a vételi jog gyakorlásáról szóló nyilatkozat részvényes általi kézhezvételét követő legkésőbb 60 napon belül köteles megfizetni. A vételi jogot a magyar állam nevében a részvényesi jogot gyakorló személy gyakorolhatja.

– A részvényesek az alapszabályból eredő jogvitáik tekintetében alávetik magukat a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességének.

– Amennyiben a pénztárban nincs kisebbségi tulajdonos, az alapszabályban felsorolt jogosítványokat a magyar állam gyakorolja.

3.2.4. A pénztár részvényei és a részvényesi jogok gyakorlása

A pénztár átváltoztatható és jegyzési jogot biztosító kötvényt nem bocsáthat ki. A pénztár részvényei kizárólag névre szóló részvények lehetnek, és saját részvényt nem szerezhet.

Ex lege semmis az a megállapodás, amely a forgalomképtelen részvényekkel kapcsolatos szavazati jog kizárására, korlátozására vagy meghatározott módon való gyakorlására vonatkozik.

A forgalomképtelen részvények likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbséget biztosító elsőbbségi részvények. Az elsőbbségi részvényekhez fűződő jogokat az alapszabály határozza meg.

A magyar állam nevében a részvényesi jogokat a vagyonkezelő személyesen vagy meghatalmazott útján gyakorolja. Nem lehet meghatalmazott az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság tagja, illetve a pénztár munkavállalója.

3.2.5. Forgalomképes részvényekre vonatkozó jogok és korlátozások

A magyar államot a forgalomképes részvények tekintetében elővásárlási és vételi jog illeti meg. A magyar állam nevében e jogokat a vagyonkezelő jogosult gyakorolni.

A forgalomképes részvényekre vonatkozó elővásárlási jog gyakorlása során a szerződéses ajánlatot a vagyonkezelővel kell közölni, és a vagyonkezelő az elővásárlási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozatát a szerződéses ajánlat kézhezvételét követő 60 napon belül teheti meg. A forgalomképes részvényekre vonatkozó adásvételi szerződésben 60 napnál rövidebb fizetési határidő nem köthető ki.

A magyar állam a forgalomképes részvényekre vonatkozó vételi jogát gyakorolhatja

– ha a kisebbségi tulajdonos az összeférhetetlenséget nem szünteti meg,

– amennyiben a kisebbségi tulajdonossal szemben csőd-, felszámolási, végelszámolási, hivatalból való törlési vagy ezekkel egyenértékű eljárás indul,

– ha a forgalomképes részvények érvényesítését követő közgyűlésen az alaptőke-emelés meghiúsul, vagy a kisebbségi tulajdonos a részvény ellenértékét határidőben nem fizeti meg.

A forgalomképes részvények érvényesen nem terhelhetőek meg, azok használatra, vagyonkezelésbe, hasznosításba, más hasonló jogcímen hasznok szedésére vagy az abból eredő jogok – így különösen szavazati jogok, osztalékfizetéshez fűződő jogok – gyakorlására vonatkozó megállapodás, képviseleti megállapodás, részvény-kölcsönadási megállapodás, részvények feletti jogok gyakorlásának ellenértékért vagy ellenérték nélküli átengedéséről szóló megállapodás érvényesen nem köthető.

A forgalomképes részvényekhez kapcsolódó vagy abból eredő követelések – így különösen az osztalékkövetelés – személyhez fűződnek, azok érvényesen nem engedményezhetőek.

Nem fizethető osztalék és osztalékelőleg az első értékesítés keretében történő részvényszerzés részvénykönyvbe való bejegyzését követő harmadik teljes üzleti év éves beszámolójának elfogadásáig. Az így felhalmozott eredménytartalék összegéből a részvényesek számára kifizetés e határidő elteltét követően sem teljesíthető.

A vagyonkezelő akkor is köteles a törvénynek megfelelő versenyeztetési eljárást indítani forgalomképes részvény értékesítése érdekében, ha az a pályáztatási eljárás szerinti értékesítését követően kerül a magyar állam tulajdonába. A vagyonkezelő a versenyeztetési eljárást a forgalomképes részvény magyar állam által történő megszerzésének részvénykönyvbe való bejegyzését követő 30 napon belül köteles megindítani.

3.3. A pénztár szervezete

3.3.1. Közgyűlés

A törvény mellékletében az alapszabály kötelező elemei között határozza meg a közgyűlés hatáskörét. A kizárólagos közgyűlési hatásköri szabályokkal ellentétesen megkötött jogügylet semmis.

A Gt.-ben meghatározott kizárólagos közgyűlési hatáskörökön (például az alapszabály módosításán, jogutód nélküli megszűnés elhatározásán) kívül a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) a pénztár szervezeti és működési szabályzatának elfogadása;

b) az igazgatóság ügyrendjének elfogadása;

c) a felügyelőbizottság ügyrendje;

d) befektetési szabályzat elfogadása;

e) beszerzési szabályzat elfogadása;

f) értékesítési politika elfogadása és értékesítés díjazására és értékesítést támogató intézkedésekre vonatkozó szabályzat elfogadása;

g) tagtoborzási politika és szabályzat elfogadása;

h) a hosszú távú üzletpolitika meghatározása, az attól való eltérés kivételes engedélyezése;

i) éves üzleti tervek elfogadása, amelyek tartalmazzák a befektetéseket és a pénztár éves és 3 éves tervét is;

j) szabályzat a vezető tisztségviselők, vezető állású személyek és a felügyelőbizottsági tagok javadalmazása módjának, mértékének elveiről, annak rendszeréről;

k) az alábbi jogügyletek előzetes engedélyezése:

– kereskedelmi ügynöki szerződések, amelyet a pénztár megbízóként köt, feltéve hogy ezek a közgyűlés által jóváhagyott éves üzleti tervben nem szerepelnek, és 60 napon belül nem mondhatóak fel indokolás nélküli rendes felmondással a pénztár részéről, és/vagy a pénztárt terhelő fizetési kötelezettség a menedzsment által tervezett éves értékesítési volument alapul véve, ideértve a várható kiegyenlítés összegét is, az 50 000 000 Ft-ot meghaladja;

– kereskedelmi ügynöki szerződés, amelyben a pénztár lát el kereskedelmi ügynöki feladatokat;

– harmadik személy értékesítési hálózatának (pl. fiókhálózat, ügynökhálózat) igénybevételéről szóló vagy ezt tartalmazó megállapodások;

– más vállalkozásokban való részesedés megszerzése vagy értékesítése, vagy az ezzel való egyéb rendelkezés;

– kölcsönök, hitelek nyújtása, vagy váltókötelezettségek nyújtása, biztosíték nyújtása, különös tekintettel kezesség vállalásra, vagy tartozás elismerésre, kölcsönök, hitelek felvétele, vagy más, a szokásos üzletmenet körén kívül eső kötelezettségvállalások, amelyek a közgyűlés által jóváhagyott éves üzleti tervben nem szerepelnek, és összegük az 50 000 000 Ft-ot meghaladja;

– bérleti, lízing-, vagy más hasonló hosszú távú kötelmi jogviszonyt megalapozó szerződések megkötése, amelyek a közgyűlés által jóváhagyott éves üzleti tervben nem szerepelnek, és az egyes szerződések időtartama az 1 évet meghaladja vagy a szerződéssel vállalt kötelezettség az 50 000 000 Ft-ot meghaladja;

– vállalkozási, megbízási, tanácsadási szerződések megkötése, módosítása vagy felbontása, amelyek a közgyűlés által jóváhagyott éves üzleti tervben nem szerepelnek, és a szerződéssel vállalt kötelezettség a 100 000 000 Ft-ot meghaladja;

– beruházások, amelyek a közgyűlés által jóváhagyott éves beruházási tervben nem szerepelnek, és amelyeknek az értéke az 50 millió forint összeget meghaladják; tőkeemelés és tőkeleszállítás a leányvállalatoknál, valamint a kapcsolt vállalkozásoknál;

– együttműködési megállapodások;

– ügyvezetés/alkalmazottak felelősség alól való mentesítése;

– döntés osztalék kifizetéséről.

A fenti hatáskörök közül többek közt a határozatjavaslat elfogadásához háromnegyedes többség kell a b), d)-h) és j), valamint az l) pontokban felsorolt ügyekben, továbbá az alaptőke felemeléséről szóló döntéshez. A közgyűlés a törvényben nem nevesített a háromnegyedes többséghez nem kötött határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó jogügyleteknél az ügylet értékének kiszámításánál a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény az irányadó.

3.3.1.1. Rendkívüli közgyűlés

Az alapszabály határozza meg azt is, hogy mikor kell rendkívüli közgyűlést összehívni. Eszerint ha

– az Igazgatóság legalább két tagja,

– a felügyelőbizottság vagy annak elnöke,

– a könyvvizsgáló,

– az ok és cél megjelölésével a szavazatok legalább 5%-át képviselő részvényesek az Igazgatóságtól írásban kérik.

3.3.1.2. Szavazás, határozatképesség

A közgyűlésen minden szavazati jogot megtestesítő részvény egy szavazatra jogosít. A közgyűlésen a Felügyelet képviselője és a könyvvizsgáló tanácskozási joggal részt vesz.

A vezető állású személyeket – tanácskozási joggal – a pénztár közgyűlésének felelősségi területüket érintő napirendi pontjai tárgyalására meg kell hívni.

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosító részvények által megtestesített szavazatok több mint 51%-át képviselő részvényes jelen van. Ha a közgyűlés nem határozatképes, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenddel is csak akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosító részvények által megtestesített szavazatok több mint 51%-át képviselő részvényes jelen van. A nem határozatképes és a megismételt közgyűlés között legalább három napnak és legfeljebb huszonegy napnak kell eltelnie.

Az Igazgatóság a közgyűlési jegyzőkönyv egy hiteles példányát és a jelenléti ívet a közgyűlés befejezését követő harminc napon belül köteles a cégbírósághoz, a Felügyelethez és a vagyonkezelőhöz benyújtani.

3.3.1.3. A közgyűlés felfüggesztése

A közgyűlés felfüggeszthető. Ha a közgyűlést felfüggesztik, azt harminc napon belül folytatni kell. Ebben az esetben a közgyűlés összehívására és a közgyűlés tisztségviselőinek megválasztására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. A közgyűlést csak egy alkalommal lehet felfüggeszteni.

3.3.2. Igazgatóság

A kisebbségi tulajdonossal működő pénztárban hattagú igazgatóság létrehozása kötelező. A pénztár igazgatóságában legalább egy olyan tagnak kell lennie, aki a pénztárral munkaviszonyban áll (belső tag).

Amennyiben a pénztárban nincs kisebbségi tulajdonos, az igazgatósági tagsággal járó jogokat a vagyonkezelő gyakorolja.

Törvény eltérő rendelkezése hiányában a belső tag munkaviszonyának megszűnésével egyidejűleg az igazgatósági tagság is megszűnik.

Az Igazgatóság két tagjának személyére a pénzügyminiszter, egy tagjának személyére az egészségügyi miniszter, három tagjának személyére a kisebbségi tulajdonos tesz javaslatot. A többségi tulajdonos által jelölt egyik személy lesz a pénztár igazgatóságának elnöke.

A közgyűlés a jelölt tagokat köteles megválasztani, kivéve ha törvényi kizáró ok áll fenn velük szemben. Az Igazgatóság tagjai határozatlan időre választhatók, illetve nevezhetők ki.

Az igazgatóság részére a Gt. szerinti felmentvény nem adható.

3.3.2.1. Az Igazgatóság feladatai

Az Igazgatóság feladatai különösen:

– a pénztár számviteli törvény szerinti beszámolójának, az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatnak az előterjesztése;

– a cégjegyzés, a képviselet, valamint a kötelezettség- és kockázatvállalás rendjének meghatározása;

– a pénztár cégvezetőjének kinevezése legalább a tagok 3/4-ének szavazati többségével, és irányukban a munkáltatói jogok gyakorlása az Igazgatóság ügyrendjében foglaltak szerint;

– a pénztár képviselete harmadik személlyel szemben, bíróságok és hatóságok előtt;

– a pénztár munkaszervezetének kialakítása a szervezeti és működési szabályzat keretein belül;

– a pénztár üzleti könyveinek szabályos vezetése;

– félévente legalább egyszer jelentés készítése a közgyűlés számára a pénztár ügyvezetéséről, a pénztár vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról, valamint jelentés készítése háromhavonta a felügyelőbizottság és a Felügyelet részére;

– a jogszabályban előírt bejelentések megtétele a cégbírósághoz, Felügyelethez és más hatóságokhoz;

– a pénztár likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó eljárásrend kidolgozása;

– minden olyan, a pénztár által alkalmazott mintaszerződés jóváhagyása, amelynek alkalmazásához a Felügyelet előzetes engedélye nem szükséges (pl. ügynöki mintaszerződések);

– minden olyan szerződés megkötésének vagy kötelezettségvállalásának a jóváhagyása, amelyet a pénztár az Igazgatóság tagjával, a cég vezetőjével, azok közeli hozzátartozójával köt, kivéve ha az utóbbi szerződés a pénztár szokásos tevékenységéhez tartozik, vagy a közgyűlés jóváhagyását igényli.

3.3.2.2. Igazgatósági ülés

Az Igazgatóság ülésein tanácskozási joggal vehet részt a felügyelőbizottság elnöke vagy az általa megbízott másik tagja, az igazgatósági tagok bármelyike által felkért külső szakértő, az Igazgatóság elnöke által meghívott más személy.

Az Igazgatóság akkor határozatképes, ha az Igazgatóság tagjainak egyszerű többsége jelen van. Főszabályként az Igazgatóság határozatait a jelen lévő tagok szavazatainak egyszerű többséggel hozza. Az Igazgatóság az alábbi ügyekben azonban tagjainak legalább háromnegyedes többségével hozott határozattal dönt:

a) kölcsönök, hitelek nyújtásáról, vagy váltókötelezettségek nyújtásáról, biztosíték nyújtásáról, különös tekintettel kezességvállalásra vagy tartozáselismerésre, kölcsönök, hitelek felvételéről, vagy más, a szokásos üzletmenet körén kívül eső kötelezettségvállalásokról hozott döntés, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe;

b) bérleti, lízing-, vagy más hasonló hosszú távú kötelmi jogviszonyt megalapozó szerződések megkötéséről hozott döntés, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe;

c) vállalkozási, megbízási, tanácsadási szerződések megkötéséről, módosításáról vagy felbontásáról hozott döntés, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe;

d) beruházásokról hozott döntés, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Az Igazgatóság munkáját az elnök irányítja, akinek megbízatása határozatlan időtartamra szól. Az elnök megbízatása lemondással, visszahívással vagy az igazgatósági tagság megszűnésével szűnik meg.

Az elnök dönt a közgyűlés összehívásáról, illetve az Igazgatóság ülésének összehívásáról és annak napirendjéről.

3.3.2.3. Összeférhetetlenségi szabályok

Nem lehet a pénztár Igazgatóságának tagja:

– országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő, főpolgármester, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, megyei (fővárosi) közgyűlés tagja, helyi önkormányzat képviselő-testületének tagja, illetve kisebbségi önkormányzati képviselő,

– állami vezető, központi államigazgatási szerv vezetője és annak helyettese,

– az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetői és számvevői,

– a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, a Monetáris Tanács tagja,

– a Felügyelet elnöke, alelnöke, vezetői és köztisztviselői, a PSZÁF főigazgatója, helyettesei és köztisztviselői, illetve e szervek felügyeleti tanácsainak tagjai, valamint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja,

– más pénztár vagy más pénztárban befolyásoló részesedéssel rendelkező társaság igazgatósági tagja, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja és alkalmazottja, valamint más pénztár részvényese,

– a pénztár belső ellenőrzési részlegének alkalmazottja,

– egészségügyi szolgáltatónak, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz, orvostechnikai eszköz gyártójának, forgalmazójának, gyógyszer forgalomba hozatali engedélye jogosultjának vezető tisztségviselője, tulajdonosa,

– aki a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült,

– az a személy, aki befolyásoló részesedéssel rendelkezett, illetve vezető tisztségviselő, vezető állású személy volt olyan pénzügyi intézménynél, biztosítónál, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnál, egészségügyi szolgáltatónál, befektetési vállalkozásnál, befektetési alapkezelőnél és kockázatitőkealap-kezelőnél, amelyet fel kellett számolni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította,

– az a személy, aki súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, pénzügyi tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait, és emiatt vele szemben a Felügyelet vagy a PSZÁF 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában a kiszabható legmagasabb összegű bírságot alkalmazta, illetve a bíróság 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában felelősségét megállapította,

– aki a törvény szerinti részvényértékesítési eljárás előkészítésében vagy lebonyolításában részt vett,

– akit a bíróság jogerős határozatával foglalkozástól eltiltásként eltiltott attól, hogy gazdasági társaság vezető munkavállalója, vezető tisztségviselője legyen mindaddig, amíg az eltiltás hatálya alatt áll,

– legtöbb esetben a fenti személyek közeli hozzátartozója,

– akivel szemben a Btk. XV. fejezetének VII. és VIII. címében, a XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, vagy külföldön az illetékes hatóság vádat emelt olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint is büntetendő, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig nem lehet az Igazgatóság tagja, illetve igazgatósági tagságát fel kell függeszteni.

A törvény a vezető állású személyek kinevezése kapcsán rögzíti a Felügyelet előzetes jóváhagyását. Eszerint a pénztárnál vezető tisztségviselőnek és vezető állású személynek az nevezhető ki, illetve az választható meg, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját harminc nappal megelőzően a pénztár a Felügyeletnek bejelentette, és a Felügyelet azt jóváhagyta. A Felügyelet nem tagadhatja meg a jóváhagyást, ha a bejelentésben megjelölt személy megfelel az e törvényben foglalt feltételeknek.

A jóváhagyást megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem kézhezvételét követő harminc napon belül azt nem utasítja el, a jóváhagyási eljárást nem függeszti fel, a hiánypótlás érdekében nem intézkedik, vagy az eljárás ismételt megindítását, illetve a hiánypótlás beérkezését követő harminc napon belül nem hozza meg határozatát.

3.3.3. A pénztár képviselete

Cégjegyzésre – ideértve a bankszámla feletti rendelkezést is – és a pénztár nevében az egészségbiztosítási szolgáltatással kapcsolatos kötelezettségvállalásra az Igazgatóság tagjai és a cégvezető közül két személy együttesen jogosult.

Az együttes aláírási jog – a pénztár igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint, együttes aláírási jogként – a vezető állású személyek körében átruházható. A pénztártag kérésére a pénztár nevében kötelezettséget vállaló személy aláírási jogát meghatározó belső szabályzatot és az átruházásról szóló megállapodást be kell mutatni.

3.3.4. Vezető állású személyek

A pénztár vezető állású személyként

– cégvezetőt,

– vezető jogtanácsost,

– számviteli rendért felelős vezetőt,

– belső ellenőrzési vezetőt (belső ellenőrt),

– vezető orvost,

– vezető gyógyszerészt

– köteles foglalkoztatni, akiket a pénztár kizárólag munkaviszony keretében alkalmazhat.

Vezető állású személy az lehet, aki

– nem esik a törvényben meghatározott korlátozások alá (például nem lehet vezető állású személy az országgyűlési képviselő vagy aki egészségügyi szolgáltatónak vagy gyógyszer gyártójának, forgalmazójának vezető tisztségviselője, tulajdonosa),

– legalább 5 éves biztosítási; egészségbiztosítási; önkéntes kölcsönös biztosítópénztári; vállalati gazdálkodási vagy pénzügyi, illetve az államigazgatás pénzügyi, gazdasági vagy egészségügyi területén szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik azzal, hogy az előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet az engedély iránti kérelem benyújtását 10 évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra,

– felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, és

– pénztárnál nem tevékenykedik könyvvizsgálóként.

3.3.4.1. Összeférhetetlenség

A pénztárnál vezető állású személy nem lehet az, aki

– befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve vezető tisztségviselő, vezető állású személy olyan pénzügyi intézménynél, biztosítónál, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnál, egészségügyi szolgáltatónál, amely esetében a fizetőképtelenséget kizárólag felügyeleti szerve által alkalmazott felügyeleti intézkedéssel lehetett elkerülni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította, vagy

– befolyásoló részesedéssel rendelkezett, illetve vezető tisztségviselő, vezető állású személy volt olyan pénzügyi intézménynél, biztosítónál, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnál, egészségügyi szolgáltatónál, amelyet fel kellett számolni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította;

– súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, pénzügyi tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait, és emiatt vele szemben a Felügyelet vagy a PSZÁF 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában a kiszabható legmagasabb összegű bírságot alkalmazta, illetve a bíróság 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában felelősségét megállapította;

– más pénztár vezető állású személye vagy könyvvizsgálója.

3.3.4.2. Cégvezető

A pénztárnál legalább egy cégvezető működik. A cégvezető felett a munkáltatói jogokat az Igazgatóság gyakorolja.

3.3.4.3. Vezető jogtanácsos

A vezető jogtanácsos ellenőrzi, és aláírásával igazolja, hogy a Felügyelethez engedélyezésre benyújtott, vagy a bejelentési kötelezettség alapján megküldött okmányok a jogszabályoknak megfelelnek.

3.3.4.4. Számviteli rendért felelős vezető

A számviteli rendért felelős vezető ellenőrzi, és a cégvezető mellett aláírásával igazolja a Felügyeletnek beküldött éves beszámoló, éves és negyedéves jelentés helytállóságát.

3.3.4.5. Belső ellenőr

A pénztár köteles a felügyelőbizottság szakmai irányítása alá tartozó belső ellenőrt alkalmazni.

A belső ellenőr feladata

– a pénztár belső szabályzatoknak megfelelő működésének, valamint

– a pénztár által végzett tevékenységnek a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség és a célszerűség szempontjából történő

vizsgálatára terjed ki.

A belső ellenőrnek a pénztár által a Felügyelet részére adott jelentések és adatszolgáltatások tartalmi helyességét és teljességét is legalább negyedévente ellenőriznie kell.

A belső ellenőr jelentéseit mind a felügyelőbizottság, mind az Igazgatóság részére köteles megküldeni. A belső ellenőr jelentéseit köteles a felügyeleti ellenőrzés alkalmával az ellenőrzést végzők rendelkezésére bocsátani.

A belső ellenőr feletti munkáltatói jogokat közvetlenül a cégvezető gyakorolja.

3.3.4.6. Vezető orvos

A vezető orvos felelős azért, hogy a pénztár egészségszakmai feladatai a szakmai szabályoknak és a jogszabályoknak megfelelően legyenek ellátva.

A vezető orvos a pénztár által alkalmazott ellenőrző orvosok közreműködésével ellátja a pénztár által finanszírozott egészségügyi szolgáltatások szakmai szabályoknak, jogszabályoknak, valamint a szerződésben foglaltaknak való megfelelőségének ellenőrzésével kapcsolatos, e törvényben meghatározott feladatokat.

3.3.4.7. Vezető gyógyszerész

A vezető gyógyszerész felelős a pénztár egészségszakmai feladatainak a szakmai szabályok és a jogszabályok szerinti ellátásáért.

3.3.4.8. Felelősség

A vezető tisztségviselők és a vezető állású személyek mindenkor a tisztségükkel járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelő gondossággal és szakértelemmel kötelesek eljárni.

3.3.5. Könyvvizsgáló

A pénztár köteles könyvvizsgálót alkalmazni. A könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgáló társaság) részére megbízás, ha a Magyar Könyvvizsgálói Kamara az általa vezetett pénzügyi intézményi, biztosítói, pénztári vagy befektetési vállalkozási minősítésű könyvvizsgálók, illetve pénzügyi intézményi, biztosítói, pénztári vagy befektetési vállalkozási minősítésű könyvvizsgáló társaságok névjegyzékében a könyvvizsgálót határozatával nyilvántartásba vette.

A Gt.-ben meghatározott kizáró okokon felül nem lehet könyvvizsgáló az sem, aki más pénztár könyvvizsgálója, vagy 3 éven belül más pénztár könyvvizsgálója volt.

3.3.6. Felügyelőbizottság

A pénztárnál kötelező öttagú felügyelőbizottság létrehozása. A felügyelőbizottság három tagjára a vagyonkezelő, egy tagjára a kisebbségi tulajdonos tesz javaslatot. Amennyiben a pénztárban nincs kisebbségi tulajdonos, abban az esetben a bizottság mind az öt tagjára a vagyonkezelő tesz javaslatot.

A vagyonkezelő által javasolt három tag közül az egyiket az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) javaslatára figyelemmel kell megjelölni. A sokat hangoztatott társadalmi kontrollt ez a szabály biztosítja.

A felügyelőbizottság tagja a pénztárral nem állhat munkaviszonyban. A felügyelőbizottság elnökének személyére az Állami Számvevőszék tesz javaslatot.

A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása határozatlan időre szól.

A felügyelőbizottság feladata különösen:

a) gondoskodás arról, hogy a pénztár rendelkezzen átfogó és az eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel,

b) javaslattétel a közgyűlés számára a megválasztandó könyvvizsgáló személyére és díjazására,

c) a pénztár éves és közbenső pénzügyi jelentéseinek ellenőrzése,

d) a belső ellenőrzési szervezet irányítása, melynek keretében a felügyelőbizottság

1. elfogadja a belső ellenőrzési szervezeti egység éves ellenőrzési tervét,

2. legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzés által készített jelentéseket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását,

3. szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés munkáját,

4. javaslatot tesz a belső ellenőrzési szervezeti egység létszámának változtatására,

e) a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlások és javaslatok kidolgozása.

A felügyelőbizottság előzetes egyetértése szükséges a belső ellenőrzési szervezet vezetői és alkalmazottai foglalkoztatásának létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos döntések meghozatalához, valamint díjazásuk megállapításához.

A felügyelőbizottság határozatképes, ha legalább négy tag jelen van. A felügyelőbizottság a döntéseit a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza.

3.3.7. Visszahívás

A törvény garanciális szabályként rögzíti, hogy a felügyelőbizottság tagja és a könyvvizsgáló köteles a Felügyeletet értesíteni minden olyan körülményről, amely a pénztár működését veszélyezteti, így különösen, ha a pénzügyi terv vagy pénzügyi helyreállítási terv elkészítésére okot adó körülmények következtek be.

A közgyűlés a kijelölt vezető tisztségviselőt és felügyelőbizottsági tagot az alábbi esetekben visszahívhatja, amennyiben a magyar állam ezt nem teszi meg:

– az igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tag összeférhetetlensége bekövetkezése esetén, ha a tag az összeférhetetlenségi okot annak bekövetkezésétől számított 60 napon belül nem szünteti meg;

– az igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagot bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítélték, vagy vezető tisztség gyakorlásától eltiltották.

3.3.8. A többségi és a kisebbségi tulajdonosok jogai

Összefoglalásképpen az alábbiakban röviden újra felsoroljuk a legfontosabb, tulajdonhoz fűződő jogokat:

– Az Igazgatóság két tagjának személyére a pénzügyminiszter, egy tagjának személyére az egészségügyi miniszter, három tagjának személyére a kisebbségi tulajdonos tesz javaslatot. (Amennyiben a pénztárban nincs kisebbségi tulajdonos, az igazgatósági tagsággal járó jogokat a vagyonkezelő gyakorolja.)

– A többségi tulajdonos által az Igazgatóságba jelölt egyik személy a pénztár igazgatóságának elnöke.

– A kisebbségi tulajdonos jogosult a cégvezető jelölésére.

– A közgyűlésen minden szavazati jogot megtestesítő részvény egy szavazatra jogosít.

– A felügyelőbizottság három tagjára a pénzügyminiszter, egy tagjára a kisebbségi tulajdonos tesz javaslatot. (A felügyelőbizottság elnökének személyére az Állami Számvevőszék tesz javaslatot.)

3.4.Ügyintézés

3.4.1. A tájékozódás és az ügyintézés lehetőségének biztosítása

3.4.1.1. Ügyfélszolgálati iroda

A pénztár a pénztártagi jogviszonnyal, továbbá a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos teljes körű ügyintézést (tájékozódást, panaszbejelentést) lehetővé tevő, egységes, legalább a munkanapokon napi 8 óra időtartamban ügyfélszolgálati irodát kell működtetnie. Legalább heti egy munkanapon legalább 18 óráig nyitva tartó, akadálymentesített ügyfélszolgálati irodát kell működtetni.

A pénztáraknak ügyfélszolgálati irodát az alábbi városokban kötelező nyitni:

– megyeszékhelyeken (fővárosban), ahol az adott pénztár pénztártagja lakóhellyel rendelkezik,

– azokban a városokban, amelyekben legalább 25 ezer pénztártagja rendelkezik lakóhellyel.

A pénztár köteles ügyfélszolgálati irodát működtetni azon többcélú kistérségi társulás legalább egy településén is, amely többcélú kistérségi társulás területén legalább 10 ezer pénztártagja rendelkezik lakóhellyel azzal, hogy ebben az esetben a nyitva tartásra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. Az ügyfélszolgálati feladatok mozgó ügyfélszolgálat útján is elláthatók.

A fentiek alapján előállhatna az a helyzet, hogy valamely pénztár egyetlen taggal rendelkezik valamely megyében, és ott is köteles irodát nyitni. Erre tekintettel a törvény biztosítja azt a lehetőséget, hogy ügyfélszolgálati irodát a pénztárak közösen is működtethetnek.

3.4.1.2. Diszpécserszolgálat

A pénztár az ügyfélszolgálati iroda működtetésén túl köteles folyamatosan hívható diszpécserszolgálatot működtetni.

3.4.1.3. Honlap

A pénztárnak rendszeres időközönként frissített tartalommal internetes felügyelettel is rendelkeznie kell, amely alkalmas

– a szolgáltatások igénybevételének rendjéről, lehetőségeiről, az igénybe vehető egészségügyi szolgáltatók eléréséről szóló tájékoztatásra,

– a panaszok azonnali fogadására,

– a nem szerződött egészségügyi szolgáltatónál történő ellátás igénybevételének engedélyezésére.

A pénztár köteles az adatvédelmi, illetve informatikai rendszer védelmére vonatkozó követelményeknek való megfelelésre, illetve a honlapjának ügyfélkapu útján történő hozzáférésére. A törvény alapján a jövőben a pénztárral, az egészségbiztosítással kapcsolatos ügyeink egy részét elektronikusan is intézhetjük majd.

A pénztár az általa finanszírozott szolgáltatások megfelelően magas színvonalának biztosítása érdekében minőségbiztosítási rendszert működtet.

A pénztár köteles az általa nyújtott szolgáltatásokról és a vele szerződött szolgáltatókról éves minőségügyi jelentést készíteni, és azt internetes honlapján nyilvánosságra hozni, valamint ügyfélszolgálatán papíralapon hozzáférhetővé tenni.

3.4.1.4. Mit kell megtalálnunk az adott pénztár honlapján?

A pénztár az általa működtetett honlapon folyamatosan, aktualizált tartalommal közzéteszi:

– nevét, székhelyét,

– tulajdonosi szerkezetét, jegyzett tőkéjének összegét, éves beszámolóját,

– pénztártagjainak számát,

– a vele finanszírozási szerződésben vagy elszámolási szerződésben álló egészségügyi szolgáltatók, vényírási szerződéssel rendelkezők nevét, székhelyét (telephelyét), elérhetőségét,

– a finanszírozási szerződés alapján nyújtott egészségügyi szolgáltatások körét, azok igénybevételének rendjét,

– nyilvántartásokat,

– a más pénztárba történő átlépés feltételeiről, annak eljárásrendjéről szóló tájékoztatást,

– a fejkvótabevételét és annak felhasználására vonatkozó adatokat havi bontásban,

– azon kiegészítő biztosítást nyújtó biztosító nevét, székhelyét (telephelyét), elérhetőségét, amely számára ügynöki és többes ügynöki tevékenységet végez,

– a pénztártagjai által a tárgyévben igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokat és azok után kifizetett, összesített finanszírozási összeget havi bontásban,

– a törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltatások körét érintő változásokat,

– havi bontásban a pénztár működésének és gazdálkodásának legfontosabb mutatóit, elkülönítve az egészségbiztosítási szolgáltatásra, az ügynöki tevékenységre és az egyéb tevékenységekre vonatkozó adatokat,

– a pénztár ügyfélkapcsolati elérhetőségeit,

– a térítésköteles egészségügyi szolgáltatások igénybevételének módját, a térítési díj mértékét,

– a pénztárral nem szerződött szolgáltatóknál a szolgáltatások pénztáron keresztül történő igénybevételének módját,

– az egészségbiztosítási jogviszony megszűnése esetén követendő eljárást, a jogviszony megszűnésének joghatásait,

– a Felügyelet internetes honlapjának címét, elérhetőségét, valamint a jogorvoslati lehetőségeket.

3.4.2. Panaszkezelés

A pénztártag jogosult arra, hogy a pénztárnál szóban vagy írásban panaszt tegyen. A panaszkezelési rendjét a pénztár szabályzatban köteles meghatározni.

A panasz kivizsgálásának határidejeként a törvény három dátumot jelöl meg:

– Általános szabályként a pénztár a panaszt annak kézhezvételét követő tizenöt napon belül kivizsgálja.

– Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételének pénztár általi előzetes engedélyezésével, illetve annak megtagadásával kapcsolatos panaszt a pénztár haladéktalanul, de legkésőbb annak kézhezvételét követő 48 órán belül kivizsgálja.

– A pénztártag által igénybe vett egészségügyi szolgáltatással, annak minőségével, illetve az egészségügyi szolgáltató tevékenységével vagy mulasztásával kapcsolatos panasz kivizsgálásának határideje 30 nap.

A pénztár döntésével kapcsolatban a pénztártag a Felügyelethez fordulhat, a pénztártag pedig a Felügyelet döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti.

3.5. Biztonsági és befektetési szabályok

3.5.1. Tőkekövetelmény és tartalékképzés

A pénztár saját tőkéjének minimális szintje (minimális tőke) az alapítás évében 3 milliárd forint, az alapítás évét követő évtől a tárgyév január 1-jén, illetve átalakulás esetén a jogutód, átalakulás napján meglévő taglétszáma alapján, az adott évre érvényes fejkvótamérték figyelembevételével számított éves szintű fejkvótabevétel 5%-ának megfelelő összeg.

A pénztár biztonsági tőkéje a minimális tőke 80%-a. A biztonsági tőke 90%-át a lekötött tartalékban kell elkülöníteni veszteségrendezés céljára.

Az alapítást követő első öt évben a tárgyévi adózott eredmény 50 százalékának, az azt követő években a tárgyévi adózott eredmény 10 százalékának megfelelő mértékben a tárgyévet követő év nyitó rendező tételei keretében az eredménytartalékból lekötött tartalékot kell képezni veszteségrendezés céljára.

Ha a saját tőke a minimális tőke szintje alá csökken, akkor a pénztárnak 30 napon belül intézkedési tervet kell kidolgoznia a működés helyreállítása és a veszteséges gazdálkodás megszüntetése érdekében.

Ha a saját tőke nem éri el a biztonsági tőke szintjét, akkor a tulajdonosoknak gondoskodniuk kell a megfelelő tőkeemelésről.

Amennyiben a lekötött tartalékban veszteségrendezés céljára elkülönített összeg nem elegendő a veszteség rendezésére, a tulajdonosoknak tőkeleszállítás keretében kell gondoskodnia a veszteség megszüntetéséről.

A Felügyelet a Nemzeti Egészségbiztosítási Központ (Központ) véleményének kikérése mellett kezdeményezheti a pénztár felszámolását és állományának átruházását, amennyiben a veszteséges gazdálkodás, illetve a Felügyelet által megállapított súlyos gazdálkodási hiányosságból adódóan háromnál több esetben került sor 1 milliárd forintot elérő tőkefeltöltésre a pénztárnál.

3.5.2. Céltartalékképzés

Az autorizációs kártérítések felelősségbiztosítással nem fedezett összegére autorizációs céltartalékot kell képezni a mérleg fordulónapjával a számviteli politikában meghatározott mértékben.

A tárgyévi adózás előtti eredmény 30%-ának megfelelő mértékben általános céltartalékot kell képezni a mérleg fordulónapjával. Az általános céltartalékot akkor kell felhasználni, ha az évközi működés során az adott hónapban a fejkvótabevételt terhelő egészségbiztosítási szolgáltatási ráfordítások és működési költségek összege meghaladja a fejkvótabevétel összegét, és arra az E. Alappal szembeni követelésként kimutatott összeg nem nyújt fedezetet.

A pénztár a várólistán szereplő ellátások fedezetére szolgáló céltartalékot az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az adott ellátás listára vételekor köteles megképezni ellátásonként egyedileg, annak várható költségének összegében. Az így képzett céltartalékot az adott ellátás teljesítéséhez kapcsolódó, az egészségügyi szolgáltatóval való elszámoláskor felmerült finanszírozási összeg elszámolásakor kell felhasználni.

A pénztár az egyedi elbíráláson alapuló, a fejkvóta-megtakarításból finanszírozandó, a tárgyévet követő években felmerülő egészségügyi ellátások és támogatások fedezetére a mérleg fordulónapjára vonatkozóan céltartalékot (egyedi elbíráláson alapuló ellátások céltartaléka) képezhet, ha a tárgyévi adózás előtti eredménye arra fedezetet nyújt. Az így képzett céltartalékot az egyedi elbíráláson alapuló ellátás, támogatás felmerülésekor, annak összegében, de legfeljebb a meglévő céltartalék összegében kell felhasználni.

3.5.3. Befektetések

A pénztár a mindenkori saját tőkéje és a céltartalékok összegének megfelelő mértékű befektetéseket köteles eszközölni.

A befektetések a következő eszközökben tarthatók:

– az Európai Unió tagállama, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam, OECD-tagállam vagy ezek jegybankja által kibocsátott vagy garantált, hitelviszonyt megtestesítő, három hónapon belüli lejáratú vagy szabályozott piacra bevezetett értékpapír,

– az a) pont alá nem tartozó egyéb, hitelviszonyt megtestesítő, három hónapon belüli lejáratú vagy szabályozott piacra bevezetett értékpapír,

– szabályozott piacra bevezetett részvény,

– a c) pontba nem sorolható egyéb részesedés,

– nyilvános és nyílt végű, valamint garantált vagy védett befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy,

– egyéb, az a)-c) és e) pont alá nem tartozó, az Európai Unió tagállama, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam, illetve OECD-tagállam által átruházható értékpapírként elismert eszköz,

– követelés az E. Alappal szemben,

– letéti követelés,

– egyéb követelés,

– hitelintézetnél elhelyezett látra szóló, illetve 3 hónapon belül lekötött betét,

– hitelintézetnél elhelyezett, 3 hónapon túli 1 éven belüli lekötött betét,

– egyéb pénzeszköz,

– hitelintézetnél elhelyezett éven túli betét,

– ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog,

– ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni értékű jog,

– egyéb immateriális jószág és tárgyi eszköz,

készlet.

3.6. Gazdálkodási szabályok

A pénztár bevételei:

– egészségbiztosítási szolgáltatási bevételek:

– fejkvótabevétel,

ab) egyéb egészségbiztosítási szolgáltatási bevétel,

– többes ügynöki és ügynöki tevékenység bevétele,

– egyéb, az a) és b) pont alá nem tartozó gazdálkodási bevétel.

A pénztár ráfordításai:

– az egészségbiztosítási szolgáltatási ráfordítások:

– aa) egészségügyi szolgáltatások finanszírozására, támogatására, térítésére fordított összeg,

– ab) pénztártagok utazási költségtérítése,

– ac) egyéb egészségbiztosítási szolgáltatási ráfordítások,

– működési költségek,

– többes ügynöki és ügynöki tevékenység ráfordításai,

egyéb, az a)-c) pont alá nem tartozó gazdálkodási ráfordítások.

A Központ havonta megállapítja a pénztár egészségbiztosítási szolgáltatási bevételét és az egészségbiztosítási szolgáltatási ráfordítások működési költségek mértékét, és azokról havonta adatot szolgáltat a Felügyeletnek.

A többes ügynöki és ügynöki tevékenység ráfordításai a többes ügynöki és ügynöki tevékenység bevételeit nem haladhatják meg.

Ha egy adott hónapban a pénztár fejkvótabevétele nem fedezi a fejkvótabevételt terhelő ráfordítások, költségek miatt pénzben kifizetendő összegét, és arra az E. Alappal szembeni követelés, illetve azonfelül az általános céltartalék mögötti befektetések összege sem nyújt fedezetet, akkor annak finanszírozására a pénztár hitelintézettől éven belüli lejáratú likviditási hitelt vehet fel legfeljebb a mindenkori pénztártagi létszámra kalkulált éves fejkvótabevétel 4 százalékának megfelelő mértékben.

Működési célra a pénztár a fejkvótabevétel legfeljebb 3,5 százalékát fordíthatja (ez az egyik legkritikusabb pontja a rendszernek, a korábbi koncepcióban még 4 százalék volt a határ). A fejkvótabevétel 96,5 százalékát – a ráfordítás mértékéig – a pénztár az egészségbiztosítási szolgáltatási ráfordításokra használja fel, ideértve a vonatkozó céltartalékok képzését is.

Amennyiben a pénztárnak a tárgyévi, egészségbiztosítási szolgáltatási bevételei meghaladják a tárgyévi ráfordításait és költségeit, osztalékként a tárgyévi egészségbiztosítási szolgáltatási bevételek legfeljebb 2 százaléka fizethető ki, feltéve hogy az adózott eredmény erre fedezetet nyújt.

A magyar államot illető osztalékrészt az egészségügy fejlesztésére kell fordítani (az osztalékrészt pályáztatási rendszer útján lehet felhasználni).

3.7. Az alaptőke felemelése, leszállítása

Nem szállítható le az alaptőke 20 millió forint alá. A pénztár alaptőkéjét csak új részvények forgalomba hozatalával, vagy az alaptőkén felüli vagyon terhére, a tulajdoni arányok megtartásával lehet felemelni.

3.8. Pénzügyi terv

A Felügyelet a pénztárat pénzügyi terv készítésére kötelezi, ha a pénztár tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve ha a tartalékok fedezete nem kielégítő.

A pénzügyi terv féléves időszakra terjedő intézkedéseket tartalmaz. A pénzügyi tervet a Felügyelet határozatának kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell a pénztárnak a Felügyelethez jóváhagyásra benyújtania.

3.8.1. Pénzügyi helyreállítási terv

Ha a pénztár működése a pénztártagok érdekeit veszélyezteti, akkor a Felügyelet a pénztárat egyéves időtartamra terjedő pénzügyi helyreállítási terv készítésére kötelezi. Ha a pénztár pénzügyi helyzete a tagok érdekeit veszélyezteti, akkor a pénztár rövid távú fizetőképességének biztosítása érdekében – a pénzügyi helyreállítási terv alapján – a Felügyelet a pénztár számára a minimális biztonságitőke-szükségletnél magasabb biztonságitőke-szükségletet is előírhat.

3.9. A pénztárban való befolyásoló részesedésszerzés engedélyezése

A pénztárban befolyásoló részesedés a Felügyelet előzetes engedélyével szerezhető.

A Felügyelet az engedélyt annak a kérelmezőnek adja meg, amely

– a befolyásoló részesedés megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetét igazolta,

– harminc napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy nincs köztartozása,

– egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a pénztár működését,

– természetes személy esetében büntetlen előéletű, és más kizáró ok nem áll fenn személyével kapcsolatban, és

– nem természetes személy esetében alapítására jogszabály szerint került sor, és nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben kizáró okok nem állnak fenn.

A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatalnak a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerinti összefonódás megszerzéséhez szükséges engedélyét.

3.10. A pénztár jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó szabályok

A pénztár végelszámolására és felszámolására a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és a Gt. szabályait a törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A pénztár ellen csődeljárás lefolytatásának nincs helye.

A pénztár végelszámolását kizárólag a Felügyelet rendelheti el határozatban. A Felügyelet a pénztár végelszámolását elrendelő határozatot hoz, ha a pénztár működési engedélyét visszavonta.

A pénztár elleni felszámolási eljárást határozatában kizárólag a Felügyelet kezdeményezheti a törvényben meghatározott feltételekkel. A pénztár felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik.

A Felügyelet a pénztár ellen felszámolási eljárást kezdeményez, ha

– a működési engedélyét visszavonta,

– tartozásai saját tőkéjét tartósan meghaladják,

– a pénztár pénzügyi működése egyébként súlyosan veszélyezteti a pénztártagok érdekeit.

A felszámolás kezdő időpontjában a pénztár feladatait ideiglenesen – e törvény erejénél fogva – a Központ veszi át. A továbbiakban a Központ teljesíti mindazon kötelezettségeket, és gyakorolja mindazon jogokat, amelyek korábban az egészségbiztosítási szolgáltatások nyújtására kötött szerződésekből a pénztárat illették meg. A felszámoló köteles haladéktalanul átadni a Központnak minden olyan adatot, amelyet a pénztár az egészségbiztosítási szolgáltatással összefüggő tevékenysége keretében kezelt.

A felszámolás kezdő időpontjában a felszámoló a pénztár szerződéses kötelezettségeinek átruházásáról és tagságának átirányításáról is dönt. A pénztár szerződéses kötelezettségei állományának átruházása (állományátruházás) kizárólag másik pénztár részére történhet az átadó pénztár végelszámolása vagy felszámolása esetében, azzal, hogy a pénztárak kiválása, szétválása, beolvadása és egyesülése esetén is az állományátruházás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Az állományátruházásra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell a törvényben foglaltakkal együttesen alkalmazni. Az átadó pénztárat a szerződő feleivel szemben megillető jogok tekintetében a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Az állományátruházás során, azzal egyidejűleg az átadó pénztár tagságának átirányításáról is rendelkezni kell.

Az átadó pénztár pénztártagjait értesíti többek között az átvevő pénztárról. Ha az adott pénztártag nem kíván az átvevő pénztár tagja lenni, nyilatkozhat arról, hogy mely pénztár tagja lesz az állományátruházás időpontjától.

Az állományátruházásról szóló megállapodás hatálybalépésének napjával az átvevő pénztár harmadik személlyel szemben fennálló szerződéses kötelezettségei, jogai, valamint az átadó pénztár tagjaival szemben fennálló jogok és kötelezettségek tekintetében az átadó pénztár helyébe lép.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. január 18.) vegye figyelembe!