5.1. Bírósági eljárási illetékek
A bírósági eljárásért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben (It.) megállapított illetéket kell fizetni.
5.1.1. Kötelezettek
Az illetéket az eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles megfizetni, kivéve ha az illeték megfizetéséről utólag kell határozni. Az utóbbi esetben az illetéket az viseli, akit a bíróság erre kötelez. Több kötelezett esetén – ha az érvényesített jog nem osztható meg, vagy az érdekeltség aránya egyébként nem állapítható meg – a kötelezettek egyetemlegesen, egyébként az érdekeltség arányában kötelesek az illetéket megfizetni. Ha pedig az eljárást nem a jogosult, hanem ennek nevében és érdekében az arra feljogosított indítja, a kötelezettség azt terheli, akinek érdekében az eljárás indul.
5.1.2. Illetékalap
A polgári peres és nemperes eljárásban az illeték alapja - általában – az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke.
Ha az eljárás tárgyának értéke a fentiekben foglaltak szerint – esetlegesen – nem állapítható meg, és ha törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja:
– a helyi bíróság előtt a peres eljárásban 250 000 forint, a nemperes eljárásban 125 000 forint;
– a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróság előtt: első fokon indult peres eljárásban 350 000 forint, nemperes eljárásban pedig 175 000 forint, fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 200 000 forint, nemperes eljárásban pedig 120 000 forint,
– az ítélőtábla előtt fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 400 000 forint, nemperes eljárásban 300 000 forint;
– a Legfelsőbb Bíróság előtt: fellebbezési eljárásban 500 000 forint, felülvizsgálati eljárásban 600 000 forint.
5.1.2.1. Illetékalap több igény esetén
Az It. külön rendezi azt az esetet, ha a fél egy eljárásban egy jogviszonyból eredő több igényét vagy több jogviszonyból eredő igényeit érvényesíti, az eljárás tárgya értékének megállapításakor – a járulékok figyelmen kívül hagyásával – az előterjesztett igények együttes értékét kell figyelembe venni; vagylagos kérelmek esetében pedig az illetéket csak egyszer, és annak a kérelemnek megfelelő mértékben kell megfizetni, amely után a legmagasabb illeték jár.
5.1.2.2. Az illeték alapjának változása az eljárásban
Előfordulhat, hogy a bíróság az eljárás tárgyának értékét a fél által megjelöltnél magasabb összegben állapítja meg, ilyenkor az illeték alapjának ezt a magasabb összeget kell tekinteni.
Az eljárás tárgya értékének a felek által történő leszállítása vagy annak utólag alacsonyabb összegben történt megállapítása esetén az illetékalap mérséklésének - ha az It. kivételt nem tesz – nincs helye. Ha az eljárás tárgyának értéke a fél nyilatkozata alapján emelkedik, a változtatást tartalmazó iraton le kell róni, illetve fel kell jegyezni azt az illetékkülönbözetet, amely az eljárás megindításakor fizetett, illetve figyelembe vett és a magasabb érték alapulvételével kiszámítható illeték között mutatkozik.
5.1.3. Illetékmértékek az elsőfokú polgári eljárásban
Az előzőekben meghatározott illetékalap után az illeték mértéke
– peres eljárásban 6 százalék, de legalább 7000 forint, legfeljebb 900 000 forint;
– bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3 százalék, de legalább 5000 forint, legfeljebb 450 000 forint;
– egyezségi kísérletre történő idézés iránti kérelem és szóbeli kereset azonnali tárgyalása iránti kérelem esetén 1 százalék, de legalább 3000 forint, legfeljebb 15 000 forint;
– fizetési meghagyásos eljárásban 3 százalék, de legalább 3000 forint, legfeljebb 450 000 forint;
– a végrehajtási eljárásban 1 százalék, de legalább 3000 forint, legfeljebb 150 000 forint, ha a végrehajtás foganatosítása a fővárosi bírósági, illetőleg a megyei bírósági végrehajtó feladatkörébe tartozik, 3 százalék, de legalább 8000 forint, legfeljebb 450 000 forint;
– a határozat jogerőre emelkedése után a részletekben való teljesítés vagy ennek módosítása, vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1 százalék, de legalább 3000 forint, legfeljebb 15 000 forint;
– a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1 százalék, de legalább 3000 forint, legfeljebb 15 000 forint;
– egyéb nemperes eljárásokban az eljárás tárgya értékének 3 százaléka, de legalább 3000 forint, legfeljebb 150 000 forint.
Ha az egyezségi kísérletre, valamint a szóbeli kereset azonnali tárgyalására irányuló eljárás az első tárgyaláson érdemben nem fejeződik be, illetve a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul, az illetéket a peres eljárás esetén fizetendő 6 százalékos mértékre kell kiegészíteni.
5.1.4. Felszámolási eljárás
A Cstv. 3. §-ának a) pontjában meghatározott és jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásának illetéke 50 000 forint, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetében pedig a felszámolási eljárás illetéke 25 000 forint.
A felszámolási eljárás megindításakor – külön jogszabály alapján – közzétételi költségtérítést is kell fizetni, amelynek összege – egységesen, tehát függetlenül attól, hogy az adós jogi személy, avagy sem – 25 000 forint.
5.1.5. Jogorvoslat illetéke
5.1.5.1. Fellebbezés
A korábban ismertetettek szerint megállapított illetékalap (a továbbiakban: illetékalap) után az illeték mértéke ítélet elleni fellebbezés esetében 6 százalék, de legalább 7000 forint, legfeljebb 900 000 forint, azzal, hogy a beavatkozó fellebbezésének illetékére a fél által benyújtott fellebbezés illetékére vonatkozó szabályok az irányadóak.
A csatlakozó fellebbezés illetéke az előzőek szerint járó illeték fele, de legalább 5000 forint.
Abban az esetben, ha a fellebbezés kizárólag a határozat indokolása ellen irányul, vagy a teljesítési határidő megváltoztatására, illetve az engedélyezett részletfizetési kedvezmény módosítására vagy mellőzésére vonatkozik, az illeték 5000 forint.
Az illetékalap után, végzés elleni fellebbezés, valamint végzés elleni kifogás esetében az illeték mértéke 3 százalék, de legalább 5000 forint, legfeljebb 175 000 forint; a felszámolási eljárásban hozott végzés elleni fellebbezés illetéke 7000 forint.
5.1.5.2. Perújítás
A perújítási eljárásban az illetéktörvény szerinti illetéket kell fizetni (lásd fenn), mégpedig tekintet nélkül az alapeljárásban teljesített illetékfizetésre.
5.1.5.3. Felülvizsgálat
Az illetékalap után az illeték mértéke ítélet elleni felülvizsgálat esetén 6 százalék, de legalább 10 000 forint, legfeljebb 2 500 000 forint.
A végzés elleni felülvizsgálat illetéke az előzőek szerint számított illeték fele, de legalább 7000 forint, legfeljebb 1 250 000 forint, és ez az illetékmérték irányadó a csatlakozó felülvizsgálati kérelem illetékére is.
Végül a felszámolási eljárásban hozott végzés elleni felülvizsgálat illetéke 8000 forint.
5.1.6. Illetékmérséklés
Az It. alapján bizonyos esetekbe az eljárási illeték mérséklésének van helye a következők szerint.
5.1.6.1. 10 százalékos illetékmértékek
Az illeték a peres eljárás illetékének 10 százaléka abban az esetben
– ha a felperes keresetétől legkésőbb az első tárgyaláson eláll;
– ha az első tárgyaláson a per szünetelésére kerül sor, és a per e szünetelés folytán megszűnik;
– ha az alperes a követelést az első tárgyaláson azonnal elismeri, vagy az első tárgyalás előtt a követelést teljesíti;
– ha a felek az első tárgyaláson egyezséget kötnek;
– ha a felek a per megszüntetését az első tárgyaláson közösen kérik.
Úgyszintén 10 százalékos mértékű mérsékelt illetéket kell fizetni a nemperes eljárásokban akkor, ha a kérelemtől való elállásra a bíróság érdemi határozatának meghozatala előtt kerül sor.
A fellebbezési eljárás, illetve felülvizsgálati eljárás illetékének a 10 százalékát kell megfizetni abban az esetben, ha a fellebbezést vagy a felülvizsgálati kérelmet az annak elbírálására jogosult bíróság tárgyalásának megkezdése előtt visszavonják, vagy a tárgyaláson kívüli elbírálás időpontjáig vonják vissza azt.
5.1.6.2. 30 és 50 százalékos kedvezményes mérték
Az illeték a peres eljárás illetékének 30 százaléka, ha az első tárgyalást követően az eljárás szüneteléssel vagy a felperes keresetétől való elállása folytán szűnik meg, illetőleg a per megszüntetését a felek közösen kérik. (Abban az esetben, ha a per szünetelés folytán szűnik meg, a bíróság az eljárást kezdeményező felet kötelezi az illeték megfizetésére.)
Az illeték a peres eljárás illetékének 50 százaléka, ha a peres felek az első tárgyalást követően kötnek egyezséget.
5.1.6.3. Csatlakozó fellebbezés
A csatlakozó fellebbezés illetékére az előzőekben ismertetett rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Ha a fellebbező fél a fellebbezést a tárgyalás megkezdése után vonja vissza, a csatlakozó fellebbezést előterjesztő az eljárási illetéknek csak a 10 százalékát köteles megfizetni.
5.2. Perköltség
Ha követelésünket kénytelenek voltunk bírói úton érvényesíteni, az eljárási illetéken felül perköltség-fizetési kötelezettség is terhel minket. A perköltségre vonatkozó szabályokat a Pp.-ben találjuk meg.
5.2.1. Kötelezett
Főszabály szerint a pernyertes fél költségeinek megfizetésére – bizonyos kivételekkel – a pervesztes felet kell kötelezni.
5.2.1.1. Kivétel a főszabály alól
Az általános szabálytól eltér a perköltség-fizetési kötelezettség a következő esetekben:
– ha az alperes a perre okot nem adott, és a követelést az első tárgyaláson azonnal elismeri, az alperes költségében a felperest kell elmarasztalni;
– az a fél, aki egyes perbeli cselekményeket sikertelenül végez, vagy egyes perbeli cselekményekkel indokolatlanul késedelmeskedik, avagy valamely határnapot vagy határidőt mulaszt, vagy más módon felesleges költségeket okoz, az ebből származó költségeinek megtérítését pernyertessége esetén sem igényelheti, illetőleg az ellenfél ebből eredő költségeinek megtérítésére a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezhető;
– ha a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére a megállapodással rendezett jogvita tárgyában a megállapodást megkötő felek bármelyike a bírósághoz fordul, a pert indító fél a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezhető a perben felmerült valamennyi költség megfizetésére. A perköltségviselés általános szabályai irányadóak, ha a felperes kizárólag a megállapodásban foglaltak iránt, annak nem teljesítése miatt indít pert;
– részleges pernyertesség esetében a bíróság a perköltség felől a pernyertesség arányának, valamint az egyes felek által előlegezett költségek összegének figyelembevételével határoz. Ha a pernyertesség és pervesztesség aránya, valamint az előlegezett költségek összege között nincsen számottevő különbség, a bíróság akként rendelkezik, hogy mindegyik fél maga viseli a saját költségét;
– ha a per kártérítésre irányul, vagy egyéb olyan követelés iránt folyik, amelynek összegszerű megállapítása bírói mérlegeléstől függ, az ellenfelet akkor is kötelezni lehet a terhére megállapított marasztalási összegnek megfelelő perköltség megfizetésére, ha a bíróság a követelt összegnél kevesebbet ítélt ugyan meg, de a követelt összeg nem tekinthető nyilvánvalóan túlzottnak;
– a Pp. 51. §-ának a) pontja alá eső pertársakat – ún. egységes pertársaság – a perköltség megfizetésére egyetemlegesen kell kötelezni;
– egyéb pertársakat – egyszerű pertársaság – egyenlő arányban kell a perköltség megfizetésére kötelezni, a pertársak perbeli érdekeltsége között fennálló jelentékenyebb eltérés esetében azonban a perköltséget az érdekeltség arányában meg kell osztani. Az a költség, amely kizárólag a pertársak egyikének vagy egy részének perbeli cselekménye folytán merült fel, a többi pertársat nem terheli;
– a beavatkozó által támogatott fél pernyertessége esetében az ellenfelet a beavatkozó költségének megfizetésére is kötelezni kell. A beavatkozó által támogatott fél pervesztessége esetében az ellenfélnek a beavatkozással felmerült költségtöbbletében a beavatkozót kell elmarasztalni; ha azonban a perben hozott ítélet jogereje a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed, a beavatkozót az általa támogatott féllel egyetemlegesen kell kötelezni az ellenfél összes költségeinek megfizetésére. A beavatkozás elutasítása esetében a beavatkozót kell elmarasztalni abban a költségben, amelyet a beavatkozás az azt ellenző feleknek okozott;
– ha a perbe hívott a perbe hívást nem fogadja el, vagy ha a perbe hívóhoz való csatlakozását, illetőleg a perbe való belépését elutasítják, a perbe hívó felet kötelezni kell annak a költségnek a megfizetésére, amelyet a perbe hívással az ellenfélnek okozott. Ha a perbe hívott a perbe hívóhoz beavatkozóként csatlakozik, a jelen paragrafus (1) bekezdése irányadó.
5.2.2. Határozat hivatalból
Lényeges szabály, hogy a bíróság a perköltség felől hivatalból határoz – tehát akkor is dönt, ha e körben nem terjesztettek elő kereseti kérelmet –, kivéve azt az esetet, ha a pernyertes fél a perköltség tárgyában való határozathozatal mellőzését kéri; illetőleg egyezség esetében a bíróság a perköltség felől kizárólag a felek kérelmére határoz.
Nem árt, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a feleket nem lehet kötelezni olyan költségek viselésére, amelyek a bíróság érdekkörében felmerült – egyébként elhárítható – ok következtében keletkeztek. Ezeket a költségeket – külön jogszabályban meghatározott módon – az állam viseli.
5.2.3. A költségmegállapítás alapja
A bíróság a perköltség összegét a fél által előadott és a szükséghez képest igazolt adatok figyelembevételével állapítja meg. A fél javára az általa felszámítottnál több perköltséget megállapítani nem lehet. Ha a fél a költségeket nem számította fel vagy nem igazolta, a bíróság a perköltséget a per egyéb adatai alapján hivatalból határozza meg.
5.2.4. Ügyvédi költségek
A perköltség része az ügyvédi munkadíj. Az ügyvédi költségek megállapításának szabályait külön rendelet, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (R.) tartalmazza. Megjegyezzük, hogy ez a rendelet az ügyvéd-ügyfél kapcsolatban nem irányadó, hiszen az ügyvédi munkadíj mértéke (nagysága) a felek szabad megállapodásának a függvénye. Lényeges azt is, hogy az R. rendelkezéseit a polgári eljárásban a pernyertes felet képviselő ügyvéd munkadíjának és készkiadásának megállapítása során kell alkalmazni, illetve hogy a bírósági eljárásban a pervesztes felet képviselő pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő részére, valamint a büntetőeljárásban részt vevő személyek képviselője részére megállapítható díjról és költségekről külön rendelet rendelkezik.
5.2.4.1. Munkadíj megállapodás szerint
A fél pernyertessége esetére igényelheti, hogy részére a bíróság az ügyvéd munkadíjának és készkiadásainak címén kötelezze a pervesztes felet a fél és a képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött megbízási díj, valamint a fél által képviselője részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások együttes összegének megfizetésére.
Az előzőek szerint megállapított munkadíj összegét azonban a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a pertárgy értékével vagy a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság döntését ilyenkor indokolni köteles.
5.2.4.2. Díjmegállapítás megállapodás hiányában
Más a helyzet, ha a fél és az ügyvéd között nincs az ügy ellátására vonatkozó díjmegállapodás, vagy ha a fél azt kéri, hogy a bíróság a képviselet ellátásával felmerült munkadíj összegét a következőkben foglaltak figyelembevételével állapítsa meg. Ilyenkor a díjazás az alábbiak szerint alakul.
Polgári perben, az elsőfokú bírósági eljárásban az ügyvéd munkadíjának a pervesztes felet terhelő összege
– 10 millió forintot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5 százaléka, de legalább 10 000 forint,
– 10 millió forint feletti, de 100 millió forintot meg nem haladó pertárgyérték esetén az előző pontban meghatározott munkadíj és a 10 millió forint feletti összeg 3 százaléka, de legalább 100 000 forint,
– 100 millió forintot meghaladó pertárgyérték esetén a fenti, második pontban meghatározott munkadíj és a 100 millió forint feletti összeg 1 százaléka, de legalább 1 millió forint.
5.2.4.3. Mérséklés, díjemelés
Idekapcsolódó előírás, miszerint a munkadíj megállapítása során a munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság a munkadíjat – különösen az ügy bonyolultsága esetén – az előző bekezdésekben meghatározott összegnél magasabb összegben is megállapíthatja. A bíróság a munkadíj eltérő összegben történő megállapítását indokolni köteles.
5.2.4.4. Nemperes eljárás, jogorvoslat
Nemperes eljárásban és a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban a munkadíj a peres eljárásban megállapítható munkadíj legfeljebb 50 százaléka.
A másodfokú és a felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi munkadíj az előzőekben meghatározott összeg 50 százaléka azzal, hogy a pertárgy értékeként ezekben az esetekben a fellebbezésben, felülvizsgálati kérelemben vitatott összeget kell alapul venni.
5.2.4.5. Készkiadások meghatározása
A félnek lehetősége van arra is, hogy kérje, az ügyvédnek az eljárásban felmerült készkiadásait a bíróság az ügyvéd által benyújtott tételes kimutatás alapján állapítsa meg. A bíróság ez esetben – szükség esetén - kötelezi az ügyvédet a kimutatásban szereplő kiadások igazolására. Ha az ügyvéd a bíróság által megszabott határidőn belül készkiadásait nem részletezi, vagy nem igazolja, a bíróság a készkiadások megállapítását mellőzi.
5.2.4.6. Áfavonatkozások
A perköltség kalkulálásánál nem árt, ha tudjuk: az ügyvédi díj előzőekben meghatározott összege a tevékenység ellenértékét terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza; azt a díj összegén, mint adóalapon felül kell – a külön jogszabály rendelkezései szerint – felszámítani. Ha az ügyvéd az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény szerint adólevonási joggal rendelkezik, a számlával igazolt költségnek csak a nettó összege növeli az adóalapot.
Az ügyvédnek – a fentiek miatt – az R. szerinti díj megállapítására vonatkozó indítványa megtételekor arról is nyilatkoznia kell a bíróságnak, hogy általános forgalmi adó fizetésére köteles-e.
