A felszámolási eljárás szabályait a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) tartalmazza. A törvény rendelkezései a gazdálkodó szervezetekre és hitelezőikre alkalmazhatók.
3.1. Alapfogalmak a Cstv.-ben
3.1.1. Felszámolási eljárás
A Cstv. értelmében a felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.
3.1.2. Gazdálkodó szervezet
Gazdálkodó szervezetnek minősül az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az európai területi együttműködési csoportosulás, a végrehajtói iroda, a sportegyesület, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található.
3.1.3. Adós
Adós az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni.
3.1.4. Hitelező
Hitelező a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban - a felszámolás kezdő időpontjáig – az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, vagy az adós által nem vitatott vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, továbbá a csődeljárásban az is, akinek a csődeljárás kezdő időpontjában még le nem járt, de az adós által elismert pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van. A felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette.
3.1.5. Gazdálkodó szervezet vezetője
Gazdálkodó szervezet vezetője az állami vállalatnál, trösztnél, tröszti vállalatnál, egyéb állami gazdálkodó szervnél, egyes jogi személyek vállalatánál, leányvállalatnál, illetve vízgazdálkodási társulatnál az igazgató (vállalati biztos), szövetkezetnél az igazgatóság (ügyvezető igazgató) vagy az ügyvezető elnök, közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag(ok), egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető(k), részvénytársaságnál az igazgatóság vagy az alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek), önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnál az ügyvezető (ha a pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz, az igazgatótanács), a magánnyugdíjpénztárnál az ügyvezető, végrehajtói irodánál az irodavezető, vagy irodavezető hiányában a tartós helyettes, sportegyesületnél az ügyintéző képviseleti szerv, az Európai Unió más tagállamában bejegyzett gazdálkodó szervezet esetében a magyarországi nyilvántartásba bejegyzett, jognyilatkozat tételére jogosult személy, ilyen hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság nevében a hatóságok előtt vagy a polgári jogi kapcsolatokban eljárt személy.
3.1.6. Vagyon
Vagyonnak tekintendő mindaz, amit a számvitelről szóló törvény befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősít.
A csődeljárás és a felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csőd- vagy a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez.
A gazdálkodó szervezet vagyona a tulajdonában (kezelésében) levő vagyon. A gazdálkodó szervezet vagyonaként kell figyelembe venni a leányvállalata vagyonát, tröszt esetében a tröszti vállalatok vagyonát, ha a tröszt létesítő határozatát az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 49. §-a alapján adták ki.
3.1.7. A csőd- és felszámolási eljárás
A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós – az eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett - székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozó nemperes eljárás.
3.2. Kérelem felszámolási eljárás megindítása iránt
A Cstv. alapján a felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén
– az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére vagy
– a cégbíróság értesítése alapján (így ha a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánította, vagy a törlési eljárás során a cég felszámolási eljárását kezdeményezte),
– a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján (ha a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság behajtása érdekében lefolytatott végrehajtás nem vezetett eredményre)
folytatható le.
A fenti felsorolásból kizárólag azzal az esettel foglalkozunk, amikor az eljárás a hitelező kérelmére indul.
3.2.1. A kérelem tartalma és mellékletei
Ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben meg kell neveznie az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy miért tartja fizetésképtelennek az adóst. A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat – és ha a felszámolás alapja, hogy az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette, akkor az adós írásbeli felszólításának igazolását is – csatolni kell.
3.2.2. A kérelem elutasítása érdemi vizsgálat nélkül
A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha
– azt nem az arra jogosult terjesztette elő;
– azt a moratórium időszakában terjesztették elő;
– a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmező 8 napon belül nem, vagy ismét olyan hiányosan adta be, hogy amiatt az nem bírálható el;
– az adós, a kérelmező és a Cstv. 8. §-ának (1) bekezdésében megjelölt szervek egyetértése hiányzik (a vállalati tanács, a dolgozók közgyűlése vagy küldöttgyűlés vezetésével működő állami vállalatnál az általános vezetést ellátó testület; szövetkezetnél a közgyűlés; közkereseti társaságnál és betéti társaságnál a tagság, egyesülésnél és közös vállalatnál az igazgatótanács, korlátolt felelősségű társaságnál és vízgazdálkodási társulatnál a taggyűlés, részvénytársaságnál a közgyűlés; államigazgatási felügyelet alatt álló állami vállalatnál, trösztnél és egyéb állami gazdálkodó szervnél az alapítói jogokat gyakorló szerv; egyes jogi személyek vállalatánál és a leányvállalatnál a létesítő szerv és tröszti vállalatnál a tröszt);
– az adós ellen az Európai Unió más tagállamában a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján fizetésképtelenségi főeljárás indult, és a kérelem szintén főeljárás megindítására irányul;
– a Cstv. 27. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjáig az adós írásbeli felszólítása nem történt meg (a korábbi szabályhoz képest e feltétel lényegesen enyhébb;
– a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidő a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjában még nem telt el.
3.3. A vagyonfelügyelő
A hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a felszámolás kezdő időpontjáig kezdeményezheti, hogy a bíróság az adós gazdálkodásának felügyeletére a felszámolói névjegyzékből ideiglenes vagyonfelügyelőt rendeljen ki. A bíróság a kérelem elbírálása előtt az adóst meghallgathatja.
3.3.1. A kirendelés feltételei
A bíróság haladéktalanul kirendeli az ideiglenes vagyonfelügyelőt – és erről a feleket rövid úton értesíti –, feltéve hogy a kérelmet előterjesztő hitelező
– valószínűsíti, hogy követelésének későbbi kielégítése veszélyben van, és
– a követelésének létrejöttét, nagyságát és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja, továbbá
– az ideiglenes vagyonfelügyelő díját – jogi személyiség nélküli adós esetén 150 ezer forintot, jogi személyiséggel rendelkező adós esetén 300 ezer forintot, amely díjak az általános forgalmi adó összegét is tartalmazzák – előlegezi, és a kérelem benyújtásával egyidejűleg bírósági letétbe helyezi.
3.3.2. A kirendelés következményei
A vagyonfelügyelő kirendelésének következménye, hogy az adós gazdálkodó szervezet vezetője – az ideiglenes vagyonfelügyelő tevékenységének megkezdését követően – a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatban csak az ideiglenes vagyonfelügyelő hozzájárulásával köthet a rendes gazdálkodás körét meghaladó szerződést, tehet más jognyilatkozatot, ideértve a már létrejött szerződés alapján az adós részéről történő teljesítést is. A képviseleti jog korlátozása azonban harmadik személyekkel szemben nem hatályos.
3.3.3. A kirendelés időtartama
Az ideiglenes vagyonfelügyelő megbízatása a felszámolás kezdő időpontjáig vagy a felszámolási eljárás megszüntetéséig tart. A bíróság azonban az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését végzéssel megszünteti akkor, ha az adós megfelelő biztosíték nyújtásával igazolja, hogy a hitelező követelésének kielégítése nincs veszélyben. A megszüntetéshez a hitelező előzetes egyetértésére van szükség, de ha a hitelező alapos indok nélkül tagadja meg hozzájárulását, a bíróság hitelezői egyetértés hiányában is jogosult a végzés meghozatalára. A szóban forgó végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
3.4. Fizetési haladék és szünetelés
A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 30 napos határidőt engedélyezhet. A tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozáselismerésnek, az a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki.
Szünetelésnek kizárólag az adós és a felszámolási eljárás lefolytatását kérő hitelezők együttes kérelmére, a felszámolás elrendeléséről szóló végzés meghozataláig van helye.
3.5. A felszámolás elrendelése
A bíróság az adós felszámolását akkor rendeli el, ha fizetésképtelenségét állapítja meg. A bíróság a felszámolást elrendelő végzést az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő 60 napon belül hozza meg. A felszámolás kezdő időpontja – az előzőek ellenére azonban – a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja.
3.5.1. Fizetésképtelenség
A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha
– szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette (ez esetben az adós vitatásának legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye, emellett idekapcsolódó törvényi rendelkezés, hogy amennyiben az iratokat postán küldték, azt a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetében pedig – ellenkező bizonyításig – a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni), vagy
– a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy
– a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
– a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette.
3.6. Az eljárás folyamata
3.6.1. Közzététel
Ha a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság a jogerőre emelkedést követően haladéktalanul, külön jogszabályban meghatározott módon elrendeli e végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét.
3.6.1.1. A közzététel tartalma
A közzététel tartalmazza
– a bíróság nevét és az ügy számát;
– az adósnak, valamint a leányvállalatainak, a felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségeknek, illetve az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 49. §-a alapján létesített tröszt vállalatainak a nevét és székhelyét, valamint az adószámát. Ha az eljárás közzétételét megelőző két éven belül jogutódlás következett be, a jogelőd nevét, székhelyét és adószámát is fel kell tüntetni;
– a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásának időpontját;
– azt, ha a felszámolási eljárást csődeljárás előzte meg;
– a felszámolás kezdő időpontját (a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napját);
– a hitelezőknek szóló felhívást, hogy ismert követeléseiket a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül a felszámolónak jelentsék be;
– a felszámoló nevét és székhelyét, valamint a felszámolóbiztos nevét és levelezési címét;
– a Cstv. 46. §-ának (7) bekezdésében meghatározott elkülönített számla számát;
– ha az adós egyszemélyes társaság, az alapítója (tagja, részvényese) nevét és lakóhelyét (székhelyét);
– az egyéb lényeges körülményeket.
3.6.2. Mögöttes felelősség
A felszámolással érintett kintlévőség megtérülését segíti elő a Cstv.-nek az a szabálya, amelynek értelmében a hitelező vagy a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el (ideértve a környezeti terhek rendezését is), és ezáltal a társasági vagyon a keresetben meghatározott mértékben csökkent. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte a jogosultság vonatkozásában az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges.
3.6.2.1. Mentesülés
A felelősség azonban nem feltétlen, az alól mentesül a vezető, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek csökkentése érdekében. Amennyiben viszont a vezető a felszámolás kezdő időpontját megelőzően nem tett eleget az adós éves beszámolója [összevont (konszolidált) éves beszámolója] külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell. (Lényeges, hogy az említett körben a gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt.)
3.6.3. A hitelezői igény
A felszámolás kezdő időpontjában a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása lejárttá válik, tehát az is, ami nálunk még nem vált esedékessé. Ennek a hitelezői igény összegszerűsége szempontjából van jelentősége, ugyanis a bejelentésben – az előzőek értelmében – az adós teljes, velünk szemben fennálló tartozását meg kell jelölni.
3.6.3.1. Járulékos költségek
A pénztartozások után
– az eredeti lejárati időig szerződéses kamat; és
– az eredeti lejárati időtől a kiegyenlítésig vagy legfeljebb a felszámolási zárómérleg elkészítésének időpontjáig késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá pótlék és bírság jellegű követelés érvényesíthető.
3.6.3.2. Beszámítás
A felszámolás során csak olyan követelés számítható be, amelyet a felszámoló elismertként nyilvántartásba vett, és amelynek tekintetében a felszámolás kezdő időpontját – vagy ha a követelés később keletkezett, a keletkezését – követően nem engedményezték azt.
3.6.3.3. Határidőn túl bejelentett követelések
A gyakorlatban életszerű, hogy hogyan alakul az ún. határidőn túl bejelentett követelések jogi sorsa. Erre a Cstv. két rendelkezést is tartalmaz a következők szerint. Az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de egy éven belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és kielégíti, ha a törvény 57. §-ának (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. Több késedelmesen bejelentkező hitelező között a kielégítési sorrend általános szabályai (57-58. §) az irányadók. A felszámolás alatt keletkezett és felszámolási költségnek nem minősülő követelések tekintetében – ha a felszámolási zárómérleget még nem nyújtották be – a hitelezői igényt a követelés esedékessé válásától számított 40 napon belül kell a felszámolónak bejelenteni, aki a követelést a – 28. § (2) bekezdésének f) pontjában foglalt – határidőn belül benyújtott hitelezői igények között veszi nyilvántartásba. A 40 nap elteltével, de 1 éven belül - legalább a felszámolási zárómérleg benyújtásáig – bejelentett igények nyilvántartásba vételére és kielégítésére az előző mondatban foglaltak az irányadóak.
Az elmondottakkal kapcsolatban felhívjuk a figyelmet, hogy az egyéves határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
3.6.4. Folyamatban lévő egyéb eljárások "kezelése"
Általában elmondható, hogy a következetesen nem fizető cégek ellen nem a felszámolási eljárás indítása az első lépés a követelések behajtása érdekében, általában korábban már indultak végrehajtási, peres és nemperes eljárások, amelyek a felszámolási eljárás kezdetekor még folyamatban lehetnek. Az említett eljárások lezárásáról értelemszerűen rendelkezni kell - részben azok okafogyottsága miatt.
3.6.4.1. Végrehajtási eljárások
A Cstv. ezt a helyzetet a következőképpen kezeli: az adós ellen a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő – a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos – végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróságnak (hatóságnak) haladéktalanul meg kell szüntetni, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, a végrehajtás költségeinek levonása után fennmaradó, de még ki nem fizetett pénzeszközöket pedig a kijelölt felszámolónak kell átadni. Az adós ingatlanán fennálló végrehajtási jog a felszámolás kezdő időpontjában megszűnik. A felszámoló a végrehajtói díjjegyzékben foglalt díjfelszámítás ellen külön jogszabály rendelkezései szerint végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A bíróság a felszámolást elrendelő jogerős végzést megküldi a végrehajtást elrendelő, vagy – ha azt ismeri – közvetlenül a foganatosító bíróságnak (hatóságnak); a végrehajtást elrendelő bíróság (hatóság) a felszámolás elrendeléséről haladéktalanul tájékoztatja a végrehajtást foganatosító bíróságot (hatóságot).
3.6.4.2. Peres és nemperes eljárások
A felszámolás kezdő időpontja előtt indult peres és nemperes eljárások azonban – ellentétben a végrehajtási eljárásokkal – a korábban eljáró bíróság előtt folytatódnak. A pénzkövetelés érvényesítése céljából a felszámolás kezdő időpontja előtt indított eljárás a hitelezőt nem mentesíti a Cstv. 28. § (2) bekezdésének f) pontjában – hitelezői igénybejelentés – és a 46. § (7) bekezdésében – díjfizetés – foglalt kötelezettség teljesítése alól. A hitelező pervesztessége esetén azonban a 46. § (7) bekezdése alapján teljesített befizetést – a hitelező kérelmére – 30 napon belül vissza kell fizetni. A hitelező részleges pervesztessége esetén pedig a megítélt követelésnek megfelelő befizetésen felüli összeget kell – a hitelező kérelmére – 30 napon belül visszafizetni.
3.6.5. Felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelések
Külön rendelkezést tartalmaz a törvény a felszámolás kezdő időpontja után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelések vonatkozásában. Ezeket csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni azzal, hogy a hitelező – a gazdálkodó szervezet által indított perben – a gazdálkodó szervezettel szemben a felszámolás kezdő időpontjában fennálló követelését beszámítási kifogásként érvényesítheti, feltéve hogy a követelés jogosultja a felszámolás kezdő időpontjában is a hitelező volt.
3.6.6. Egyezség a felszámolás során
Felszámolási eljárások kedvezőbb kimeneteléhez vezethet az eljárásban létrejött egyezség, amelyet külön szabályoz a Cstv. Eszerint a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig a hitelezők és az adós között bármikor helye van egyezségnek. Mindazok, akik a felszámolási eljárásba hitelezőként nem jelentkeztek be, egyezségkötés esetén az eljárás befejezését követően követelésüket az adóssal szemben nem érvényesíthetik.
3.6.6.1. Eljárásra jogosultak köre, képviselet
Az egyezség előkészítése és annak megkötése esetén a gazdálkodó szervezetet megillető jogokat a törvény 8. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szervek gyakorolják – emlékeztetőül: a vállalati tanács, a dolgozók közgyűlése vagy küldöttgyűlés vezetésével működő állami vállalatnál az általános vezetést ellátó testület; szövetkezetnél a közgyűlés; közkereseti társaságnál és betéti társaságnál a tagság, egyesülésnél és közös vállalatnál az igazgatótanács, korlátolt felelősségű társaságnál és vízgazdálkodási társulatnál a taggyűlés, részvénytársaságnál a közgyűlés; államigazgatási felügyelet alatt álló állami vállalatnál, trösztnél és egyéb állami gazdálkodó szervnél az alapítói jogokat gyakorló szerv; egyes jogi személyek vállalatánál és a leányvállalatnál a létesítő szerv és tröszti vállalatnál a tröszt. E szervek az egyezség feltételeire vonatkozó határozatukat olyan eljárás keretében hozzák meg, amelyet a gazdálkodó szervezetre vonatkozó külön jogszabály a megszűnésről szóló döntéshez előír. Az egyezségi tárgyaláson és az egyezséget tartalmazó okirat aláírásakor a 8. § (1) bekezdésében felsorolt szervek képviselője jár el. A képviseleti meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű okiratba kell foglalni.
3.6.6.2. Korlátok
Törvényi korlát, miszerint az egyezség megkötésében az 57. § (1) bekezdés a), c) pontjában felsorolt követelések (azaz a felszámolás költségei, valamint a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati keresetkiegészítés, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti) jogosultjai nem vehetnek részt.
3.6.6.3. Program és egyezségi javaslat
Az egyezségi tárgyalásra az adós köteles a fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot készíteni.
3.6.6.4. Egyezségi tárgyalás
A bíróság az adós kérelmére, a kérelem beérkezését követően 60 napon belül egyezségi tárgyalást tart, melyre az adóst, a felszámolót és az egyezség megkötésére jogosult hitelezőket idézi a fizetőképesség helyreállítására alkalmas program és az egyezségi javaslat, valamint a hitelezők felsorolásának kézbesítésével.
Az egyezségi tárgyalás során a bíróság a felszámoló javaslata alapján végzésben - figyelembe véve az előzőekben felsorolt követeléseket (felszámolás költségei, valamint a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati keresetkiegészítés, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti) – meghatározza az egyezség körébe vonható vagyon mértékét.
Az egyezségi tárgyalás során lehetőség van arra, hogy a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet és a hitelezők megállapodjanak a tartozások
– kielégítésének sorrendjében,
– teljesítési határidejének módosításában,
– kielégítésének arányában és módjában, továbbá
– mindabban, amit a felek az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében vagy egyébként szükségesnek tartanak, különös tekintettel a bevételek növekedését eredményező intézkedésekre.
3.6.6.5. Ellenőrzés
A hitelezők jogosítványa, hogy az egyezség megtartásának ellenőrzésére egy vagy több hitelezőt vagy kívülálló személyt jelölhetnek ki.
3.6.6.6. A megegyezés feltételei
Egyezség megkötésére csak akkor van lehetőség, ha ahhoz az egyezség megkötésére jogosult hitelezők legalább fele minden csoportban [Cstv. 57. § (1) bekezdésének b), d), e), f) és g) pontjai] hozzájárul, feltéve hogy követelésük az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének a kétharmad részét kiteszi. Ebben az esetben az egyezség hatálya – az 57. § (1) bekezdés a), c) pontjaiban felsorolt, korábban már részletezett követelések jogosultjainak kivételével – valamennyi hitelezőre kiterjed. Ezt nevezzük kényszeregyezségnek.
3.6.6.7. Bírósági döntésfajták
Ha az egyezség folytán a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszűnik, és az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság az egyezséget jóváhagyja, ellenkező esetben azt megtagadó végzést hoz.
3.7. Az eljárás befejezése
3.7.1. Felszámolási zárómérleg, kifogás
A bíróság a felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül megküldi a hitelezőknek. Bármelyik hitelező a kézbesítéstől számított 30 napon belül a felszámolási zárómérlegben és a vagyonfelosztási javaslatban foglaltakat írásban kifogásolhatja. A kifogás benyújtására rendelkezésre álló határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A bíróság tárgyalást tűz ki, amelyre megidézi a kifogást előterjesztőt, valamint a felszámolót. A bíróság a kifogásról a tárgyaláson határoz, és annak eredményeképpen a kifogásnak helyt ad, vagy azt elutasítja. A kifogás elutasítása ellen külön fellebbezésnek nincs helye.
3.7.2. Be nem hajtott követelések, értékesítetlen vagyontárgyak felosztása
Ha a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat elkészítését a felszámolás kezdetétől számított két év eltelte indokolta, és a zárómérlegben szereplő, be nem hajtott követelések jogi sorsa nem rendeződött, a bíróság a be nem hajtott követeléseket és az értékesítetlen vagyontárgyakat a hitelezők között – követelésük erejéig – a Cstv. szerinti kielégítési sorrend figyelembevételével felosztja.
3.7.2.1. Zálogjoggal terhelt vagyontárgy
A gyakorlatban lehetséges, hogy az eljárás befejezésekor az értékesítetlen vagyontárgyak között zálogjoggal terhelt vagyontárgy is található. Ilyenkor a vagyontárgyaknak a hitelezők közötti felosztásáról rendelkező végzés jogerőre emelkedésével a zálogjog megszűnik. Lényeges, a hitelezők érdekét védő szabály, hogy az értékesítetlen vagyontárgyaknak a hitelezők közötti felosztásával bekövetkezett vagyonszerzés – az egyszerűsített felszámolás esetét is ideértve – illeték- és általánosforgalmiadó-mentes.
3.7.3. Tartozások kielégítésének sorrendje
A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:
– a felszámolás Cstv.-ben meghatározott költségei (például: az adóst terhelő munkabér és egyéb bér jellegű juttatások – ideértve a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést, valamint a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben meghatározott juttatásokat is, továbbá ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bér jellegű juttatásokat a felszámolás kezdő időpontja után fizették ki, az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is); a felszámolás kezdő időpontja után az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével, továbbá vagyonának megőrzésével kapcsolatos költségek stb.),
– a felszámolás kezdő időpontja előtt vagyont terhelő zálogjoggal biztosított követelések a zálogtárgy értékének erejéig, figyelembe véve a Cstv. 49/D. §-ának (2) bekezdése alapján már kifizetett összeget is; ha a vagyont több zálogjog terheli, akkor a kielégítés sorrendjére a Ptk. 256. §-ának (1) bekezdése az irányadó,
– a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati keresetkiegészítés, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti,
– a kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése (így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követelések, a szakmában szokásos várható szavatossági vagy jótállási kötelezettségek felszámoló által számszerűsített összegét is ideértve), a kis- és mikrovállalkozás, valamint a mezőgazdasági őstermelő követelése,
– a társadalombiztosítási tartozások és a magánnyugdíjpénztáritagdíj-tartozások, az adók és adók módjára behajtható köztartozások, a visszafizetendő állami támogatások, valamint a víz- és csatornadíjak,
– egyéb követelések,
– a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás,
– azok a követelések, amelyek jogosultja a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója vagy azok közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], illetve élettársa, az adós többségi befolyása (Ptk. 685/B. §) alatt álló gazdálkodó szervezet, valamint az adós ingyenes szerződései alapján fennálló követelések, továbbá a gazdálkodó szervezet többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkező tagjának (részvényesének) azon követelései, amelyek a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét [49/D. § (5) bekezdés] követően keletkeztek.
3.7.4. Az eljárást lezáró bírósági végzés tartalma
Az eljárás mintegy utolsó mozzanataként a bíróság a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról, a hitelezők követelésének kielégítéséről, a bankszámlák megszüntetéséről és a központi értéktár megkeresésével az adós által kibocsátott értékpapírok érvénytelenítéséről, valamint kötelezi a felszámolót a még szükséges intézkedések megtételére. Ezzel egyidejűleg dönt a felszámolás befejezéséről és az adós megszüntetéséről, továbbá rendelkezik az adós leányvállalatának, illetve tröszt esetén a tröszti vállalatnak a megszüntetéséről is. Ha pedig a felek egyezséget kötöttek, a bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésben dönt a felszámolási eljárás befejezéséről, a felszámoló díjazásáról, a költségek viseléséről és az egyezségi megállapodásból kizárt hitelezők követeléseinek kielégítéséről.
3.7.5. Állami felelősség
Felmerülhet az állam felelőssége az adós vagyonából ki nem elégített követelések vonatkozásában. A Cstv. főszabályként egyértelműen úgy rendelkezik, hogy az adós vagyonából ki nem elégített hitelezői követelések teljesítéséért az állam nem felel; felelősséggel tartozik azonban - esedékességükkor – az 57. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt járadék jellegű követelésekért (lásd korábban), továbbá minden követelés tekintetében a gazdálkodó szervezet olyan vagyontárgyai értékének erejéig, amelyek a Cstv. vonatkozó rendelkezései szerint nem képezik a gazdálkodó szervezet felszámolásba bevonható vagyonát, vagy jogszabály rendelkezése folytán forgalomképtelenek.
Fontos, hogy az állam a vele szemben támasztott követeléseket – azok jellegétől függetlenül – pénzben is kielégítheti, valamint hogy azoknak a hitelezőknek az érdekeit, akiknek a követeléséért az állam felelősséggel tartozik, a felszámolónak kell képviselnie.
3.7.6. Egyéb felelősök
Az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a tröszt keretében működő vállalat, a közkereseti társaság, a betéti társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat vagyonából ki nem elégített követelésekért a külön jogszabály alapján felelősséggel tartozó természetes vagy jogi személy felel.
A minősített többséget biztosító befolyás alatt álló, valamint egyszemélyes gazdasági társaság felszámolása esetében a befolyással rendelkező, illetve az egyedüli tag (részvényes) korlátlan felelősséggel tartozik a társaság minden olyan kötelezettségéért, amelynek kielégítését a felszámolási eljárás során az adós vagyona nem fedezi, ha a hitelezőnek a felszámolási eljárás során, vagy annak jogerős lezárását követő 90 napos jogvesztő határidőn belül benyújtott keresete alapján a bíróság megállapítja e tagnak (részvényesnek) – az adós társaság felé érvényesített tartósan hátrányos üzletpolitikájára figyelemmel - korlátlan és teljes felelősségét a társaság tartozásaiért.
3.8. Egyszerűsített felszámolás
A gyakorlatban számos alkalommal tapasztaljuk, hogy az adós vagyona a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiányai miatt az eljárás technikailag lebonyolíthatatlan. Ezekben az esetekben a bíróság a felszámoló kérelmére és írásbeli előkészítése alapján – a kérelem beérkezését követő 15 napon belül - végzésben elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztását – a már ismertetett kielégítési sorrend szerint -, valamint az adós megszüntetését.
