9.1. Telek feltételes illetékmentessége
A telek 4 éven belüli beépítéséhez kapcsolódó mentesség kizárólag abban az esetben jár, ha a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a helyi településrendezési terv szerint a telekre vonatkozó maximális beépíthetőség legalább 50 százalékát.
Kiegészítő szabály mondja ki, hogy ha a vagyonszerző több telket vásárol, és azokat összevonja, de arra csak egy lakóházat épít, továbbá ha a megvásárolt telket több telekre osztja, akkor az első esetben a mentesség – a fentiek mintájára - csak akkor jár, ha az új telekre épített lakások hasznos alapterülete eléri a maximális beépíthetőség 50 százalékát, a második esetben pedig azon telek után, amelyen lakóház nem épül, meg kell fizetni az illeték arányos részét - pótlékkal együtt (26. §).
9.2. Igazolási kötelezettség
Megszűnik az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzések esetén a továbbértékesítés megtörténtére vonatkozó igazolási kötelezettség, mivel az APEH hivatalból képes vizsgálni a továbbértékesítés megtörténtét (23/A. §).
9.3. Feltételes személyes mentesség
Az illetékek alóli feltételes személyes menetességben részesülők számára a mentesség igénybevétele érdekében a mentességre vonatkozó nyilatkozatot (amely azt tartalmazza, hogy nem volt társaságiadó-fizetési kötelezettségük a megelőző évben) a vagyonszerzési illeték kiszabásra bejelentésekor, illetve az eljárás megindításakor kell megtenni. A beszámolókészítésre nyitva álló határidő május 31. napja, ezért június 1-je előtt csak arról kell a feltételes illetékmentes szervnek nyilatkoznia, hogy adófizetési kötelezettsége előreláthatóan nem keletkezik. Az adóévben július 1-jéig lehet szankciómentesen jelezni, ha a nyilatkozatban jelzettek nem teljesültek [5. § (4) bekezdés].
9.4. Méltányossági eljárás illetéke
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) szabályaival összefüggésben az újrafelvételi és a Ket. szerinti méltányossági eljárás illetéke is meghatározást nyert a módosító csomagban, amely illetékek megegyeznek az elsőfokú eljárás illetékével. A módosítás meghatározza
– a végzés elleni fellebbezés illetékét,
– a végrehajtási kifogás illetékét, továbbá az e tárgyban hozott végzés elleni fellebbezés illetékét, illetve
– az illetékfizetési kötelezettséget akkor, ha nem az ügyfél, hanem az érdekében eljáró hatóság kezdeményezi a szakhatósági eljárást. Ilyenkor az illeték az ügyfelet terheli (29. §).
A jövőben tételes illeték vonatkozik az új jogintézményként működő közigazgatási nemperes eljárásokra, és azok betagozódnak a tárgyi illetékfeljegyzési jogos eljárások közé (42. §).
9.5. Igazgatási szolgáltatási díjak
Az igazgatási szolgáltatási díjakkal összefüggésben egyértelművé válik, hogy a díjról szóló miniszteri rendeletet csak kifejezett törvényi felhatalmazás alapján lehet megalkotni – továbbra is a pénzügyminiszter egyetértésével. A Ket. felszámítható eljárási költségekkel kapcsolatos rendelkezéseivel összhangban az igazgatási szolgáltatási díj mértékét úgy kell megállapítani, hogy az az eljáró szervnél felmerülő valamennyi, más személyre át nem hárítható költségre fedezetet adjon [100. § e) pont].
9.6. Eljárási illetékek
9.6.1. Építéshatósági illetékek
Az építéshatósági eljárási illetékek vonatkozásában a több rendeltetési egységgel épített épület esetén minden rendeltetési egység (lakás, üzlet garázs stb.) esetén külön-külön meg kell fizetni a használatbavételi engedély kiadása utáni illetéket.
Kiegészülnek a bírósági eljárási illeték utólagos megfizetésére vonatkozó engedély megadásával kapcsolatos rendelkezések, különös tekintettel az engedély jogosultjának személyében bekövetkező jogutódlás esetére. A módosítás felhatalmazza az adópolitikáért felelős minisztert az adóhatóság által az adótitok körébe nem tartozó adatokról teljesített adatszolgáltatás rendjének meghatározására, és az ezért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj bevezetésére (74. §).
9.6.2. Cégeljárási illetékváltozás
250 ezer, illetőleg 150 ezer forintról egységesen 50 ezer forintra csökken a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve külföldi vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviseletének cégbírósági bejegyzési eljárási illetéke, tekintettel arra, hogy a hatályos szabályozás – a magyar vállalkozásokra vonatkozó illetéktételtől magasabb összeg miatt – sérti a közösségi jog diszkriminációt tiltó jogelvét [45. § (1) bekezdés f) és g) pont].
