8.1. Közszolgáltatók meghatározása
A helyi és helyközi tömegközlekedési tevékenységet végző csak akkor minősül közszolgáltató szervezetnek, ha árbevételének legalább 55 százaléka a tömegközlekedési tevékenységből származik. A közszolgáltató szervezet fogalma ugyanakkor kiegészül a vasúti pályahálózatot fenntartó szervezettel, feltéve ha árbevételének legalább 75 százaléka e tevékenységből származik (52. § 35. pont).
8.2. Helyi iparűzési adó
8.2.1. Adóalap-megosztás
Az iparűzésiadó-alap eszközérték-arányos megosztásához - az eszközérték megállapításakor – a kis értékű (100 ezer Ft alatti) tárgyi eszközök csak egyszer, egy összegben, a bevezetés évében lesznek figyelembe vehetők, a jelenlegi kétéves figyelembevételhez képest.
8.2.2. Jogdíj elszámolása
A jogdíj iparűzésiadó-alapból történő kétszeres levonhatóságának kiküszöbölése érdekében a közvetített szolgáltatások értéke fogalma módosul úgy, hogy valamely költség az egyéb feltételek mellett csak akkor számolható el alvállalkozói teljesítés értékeként, ha azzal az adóalany nettó árbevételét jogdíj címén nem csökkentette.
8.2.3. A vezetékes gáz- és villamosenergia-szolgáltatókra vonatkozó változások
A gáz- és villamosenergia-szolgáltatási rendszer közösségi jogrendszer által elvárt átalakításával kapcsolatban a jelenleg vezetékes gáz- és villamosenergia-szolgáltatók esetében használt telephely fogalom (telephely a szolgáltatásnyújtás helye) a jövőben az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatot fenntartó közüzemi szolgáltató engedélyes, továbbá az elosztói hálózati engedélyes esetében alkalmazandó (ezzel biztosítható az érintett települések bevételének változatlansága). Mindezek miatt módosul az erre az adózói körre vonatkozó sajátos (árbevétel-arányos) megosztási mód is.
8.3. Építményadó és telekadó
8.3.1. Adóalap
Az építmény- és telekadó alapja 2009-től a számított érték. Az építményadó vagy a telekadó működtetése továbbra is lehetőség a települési önkormányzatok számára, az önkormányzatok döntésén múlik, hogy élnek-e 2009-től az ingatlanadóztatás lehetőségével (21. §).
8.3.2. Fennmaradó adónemek
Az értékalapú adóztatás lehetősége mellett tovább él a magánszemély kommunális adója és az üdülőépület utáni idegenforgalmi adó is.
Az adó mértékét az önkormányzat – az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan - a törvényi felső mértéket meg nem haladóan állapítja meg, és a magánszemélyek esetében mentességi, kedvezményi szabályokat fogalmazhat meg [6. § d) pont].
8.3.3. Adóztatás valós értéken
Az építmény- és telekadóban az önkormányzat jogot nyer az ún. számított értékalapú – azaz a jelenlegi korrigált forgalmi értékhez (amely tulajdonképpen nem más, mint a valós forgalmi érték 50 százaléka) képest az adótárgy valós értékét inkább kifejező, ahhoz közelítő – adóztatásra. Ez azt jelenti, hogy egy adóztatási célú értékelési módszertan segítségével – az adóalanynak az ingatlan főbb paramétereiről adott bevallása alapján – az adóhatóság állapítja meg a számított értéket, az adóalapot (22/A. §).
8.3.4. Adómértékek
A lakóingatlanokra, azaz a lakásokra, a lakáshoz tartozó telkekre 0,5 százalékos maximális mérték, az egyéb ingatlanokra (ideértve a szervezetek tulajdonában lévő lakásokat is) 1,5 százalékos törvényi felső mérték vonatkozik. E felső mérték valamennyi településen biztosítja a hatályos szabályozás szerinti adóztatási mozgásteret, így az önkormányzatoknak az igazságosabb érték szerinti adóztatás esetén sem kell a bevételkiesés veszélyével számolniuk (16. §).
8.3.5. Adómentesség
Az építményadóban a műemlék épület felújítását hároméves törvényi adómentesség ösztönzi (13/A. §).
8.4. Gépjárműadó
A változás eredményeként az alapítvány, illetve a társadalmi szervezet részére nem jár mentesség abban az esetben, ha a jármű tulajdonosa az alapítvány, míg az üzemben tartó más személy [5. § (b) pont].
Ha a gépjármű kérelemre történő forgalomból való kivonása és ismételt forgalomba helyezése ugyanazon adóalany esetében egymást követő hónapban történik, akkor az adókötelezettség nem szűnik meg a forgalomból való kivonás hónapjának utolsó napjával [4. § (3) bekezdés].
8.5. Luxusadó
8.5.1. Az értékmeghatározás új módszere
A helyi adóban beiktatott, számított értékalapú adóztatással való összhang érdekében a luxusadóban az értékhatárok, illetve korrekciós tényezők meghatározására a jövőben a helyi adókról szóló törvény (Htv.) mellékletei alapján kerül sor.
A jogalkalmazás során felmerült tapasztalatok alapján részletezettebb az értékelési módszertan, illetve – 2009-től, a helyiadó-törvénybe iktatandó számított érték szerinti adóztatással összhangban – egyértelművé válik, és kiegészül néhány értelmező rendelkezés (5. §, 12. §).
8.5.2. Adókötelezettség
Adóköteles a Magyar Köztársaság területén lévő lakásnak vagy üdülőnek minősülő épület, ha pedig az épület épületrészekre osztható, akkor az épületrész (együttesen: lakóingatlan), feltéve ha annak a vonatkozó törvény szerinti számított értéke a 100 millió forintot eléri [1. § (1) bekezdés].
8.5.3. Adóalany
Az adó alanya – a társadalmi igazságosság érdekében – már nemcsak a magánszemély, hanem bármely – 100 millió forintot meghaladó értékű - lakás és üdülő tulajdonosa is adóalannyá vált a módosítás eredményeként. Ezzel összefüggésben a magyar államot, a helyi, illetve a kisebbségi önkormányzatot személyes mentesség, a nonprofit szektor szereplőit (alapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház, költségvetési szerv) feltételes – a társaságiadó-fizetési kötelezettséghez kötődő – személyes mentesség illeti meg (3. §, 5/A. §).
8.6. Regisztrációs adó
8.6.1. A módosítás célja, hatálya
A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (Rega-tv.) módosításának elsődleges célja az Európai Bíróság joggyakorlata alapján megfogalmazott közösségi jogi követelmények figyelembevételével egy különös adómegállapítási hatósági eljárás bevezetése volt.
Ezen túlmenően a módosítás egy pontosító rendelkezéssel egyértelművé teszi, hogy a diplomáciai, konzuli képviseletek, nemzetközi szervezetek és tagjaik, illetve személyzetük gépjárművei mentességének megszűnése a Rega-tv. szerint forgalomba helyezésnek minősül, s így adófizetési kötelezettséget keletkeztet. E szabály például abban az esetben válik relevánssá, ha egy különleges rendszámmal (DT, CK) ellátott személygépkocsit vagy motorkerékpárt, járművet értékesítenek, de az új tulajdonos nem jogosult a különleges rendszám használatára.
Az új szabályozás 2008. április 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a 2008. március 31-ét követően kezdődő adóigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.
8.6.2. Különös eljárás
A különös eljárás az ún. használt – korábban már máshol forgalomba helyezett – gépjárművek magyarországi forgalomba helyezését megelőzően alkalmazható. Az eljárás a magyar jogrendben új jogintézményként a Rega-tv. mellékletének II. részében rögzített adótétel-csökkenési mértéket meghaladó tényleges értékcsökkenés érvényesítését szolgálja.
A használt gépjárművekre vonatkozó hatályos szabályozás szerint a gépjármű adóját, a gépjárműre érvényes fix összegű adótétel és a gépjármű korától függő rögzített skálában (a továbbiakban: avultatási skála) található adócsökkenési mérték figyelembevételével kell megállapítani. A rögzített skála mértékei a magyar Eurotax katalógus adatain alapulnak (a gépjármű korát és az átlagos futásteljesítményt figyelembe vevő árak alakulásából levezethető értékcsökkenések átlagolásából számított értékek).
A Rega-tv. módosítása – a hatályos adómegállapítási mód főszabályként való megtartása mellett – a regisztrációs adó megállapítására irányuló elsőfokú eljárásban válaszható, az adóalany indítványára megvalósuló különös szabályok szerinti adómegállapítást eredményező eljárás szabályait tartalmazza. Az eljárás lehetőséget nyújt arra, hogy megalapozott indítvány esetén a vámhatóság az avultatási skála mértékét (a törvényi vélelmet) meghaladó mértékű értékcsökkenés (egyedi mérték) alkalmazásával állapítsa meg az adót.
8.6.2.1. Eljárási szabályok
A különös szabályok szerinti adómegállapítás a használt, de 20 évnél fiatalabb gépjárművek esetén alkalmazható adómegállapítási módszer. Az eljárás során a közlekedési hatóság szakhatóságként közreműködve a gépjármű szemléje alapján állásfoglalást ad az indítványban foglalt műszaki, technikai ismérvek megalapozottságáról. A vámhatóság az indítvány, a szakhatósági állásfoglalás, valamint a rendelkezésére álló, e területre szakosított kiadványok, statisztikák segítségével, becsléssel állapítja meg a gépjármű értékcsökkenésének mértékét. Amennyiben ez meghaladja a törvényi vélelmet, ezt az egyedi mértéket alkalmazza az adó megállapításakor. A vámhatóság azonban nem alkalmazhat a törvényi vélelem maximumánál: 0,9-nél (90 százalékosnál) magasabb szorzót, így az adott gépjárműre vonatkozó adótétel 10 százalékát mindenképpen meg kell fizetni.
A különös szabályok szerinti adómegállapítás hosszabb (45 napos) ügyintézési határidőt igényel, mint a szokásos 30 nap, és szükség esetén meghosszabbodik a szakhatósági eljárásra szükséges időtartammal is.
A módosítás értelmében a gépjárművel együtt kezelendő adóigazolás, valamint a gépjármű forgalmi engedélye tartalmazza azt, hogy a regisztrációs adó megállapításakor alkalmazott egyedi mérték milyen korú gépjárműnek feleltethető meg.
A módosítás felhatalmazó rendelkezései szerint miniszteri rendeletekben szerepelnek majd az egyedi adómegállapításhoz kapcsolódó részletszabályok (így a díj mértéke, a megfizetés technikai szabályai és az egyedi mértéknek megfelelő gépjárműkoradat rögzítésének módja a járműnyilvántartásban és a forgalmi engedélyben).
8.6.2.2. Eljárási díj
Tekintettel arra, hogy a gépjármű értékcsökkenéssel arányos adóztatása a közösségi jogból eredő tagállami kötelezettség, és hogy az egyedi értékcsökkenés megállapítására irányuló eljárás célja valójában a pontos adótétel-csökkenési mérték megállapítása, nem hárítható az ügyfélre annak terhe, ha él a törvényben felkínált lehetőséggel, és kezdeményezi a gépjármű értékcsökkenésének és így az adó összegének pontosabb meghatározását. Ezért a módosítás a díj viselésére olyan megoldást tartalmaz, mely szerint az ügyfél megelőlegezi a díjat, de megalapozott indítvány esetében a díjat az állam viseli. Megalapozatlan indítvány esetében azonban a megelőlegezett díjat az adózó viseli. Amennyiben egyéb okból (például a jármű kora elérte a 20 évet) nincs helye a különös szabályok szerinti adómegállapításnak (a vámhatóság nem folytatja le a különös eljárást), úgy az esetleg megelőlegezett díjat a vámhatóság visszatéríti.
8.6.2.3. Adómegállapítás az általános szabályok szerint
A Rega-tv. szerinti avultatási skála figyelembevételével (tehát az általános szabályok szerint) kell az adót megállapítani, ha a becsléssel megállapított egyedi mérték kisebb a kor szerinti avultatási skála alkalmazandó mértékénél, illetve a két mérték megegyezik (a különös eljárásra vonatkozó indítvány nem volt megalapozott).
Az indítvány külön elutasítására ilyenkor nincs szükség, hiszen az adóigazgatási eljárást eleve az adó megállapítása végett kezdeményezték, amelynek során a vámhatóság dönt arról, hogy az adót a törvényi mértékkel, avagy egyedi mértékkel állapítja meg. Az indítvány bármilyen okból történő figyelmen kívül hagyása nem szakítja meg az adóigazgatási eljárást, csak azzal a következménnyel jár, hogy a törvényi mértékkel állapítják meg az adót.
8.6.2.4. Jogorvoslat
Amennyiben az adózó nem kéri az elsőfokú adóigazgatási eljárásban a különös szabályok szerinti adómegállapítást, úgy a későbbiekben már nem élhet jogorvoslattal arra hivatkozván, hogy a vámhatóság nem a gépjármű tényleges értékcsökkenése alapján állapította meg az adót.
