7. Jövedékiadó-változások

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. december 3.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2007/08. számában (2007. december 3.)

7.1. Dohánygyártmányok adója, adóminimuma 2008-ban

2008. január 1-jével nincs adóváltozás, a 2007. szeptember 1-jén a cigarettára megemelt jövedéki adó, és a cigarettára, a cigarettadohányra és a pipadohányra megemelt adóminimumok érvényesek az első negyedévben. Adóváltozásokra csak év közben, 2008. április 1-jével és szeptember 1-jével kerül sor.

2008. április 1-jétől a cigaretta tételes (mennyiségre vetített) adója az addigi 7600 Ft/ezer darabról 7800 Ft/ezer darabra, az értékarányos (a fogyasztói árra vetített) adó pedig 28 százalékról 28,2 százalékra nő. Hasonló nagyságrendű következő adóemelés 2008. szeptember 1-jével: a tételes adó ekkor 8050 Ft/ezer darabra, az értékarányos adó pedig 28,3 százalékra emelkedik. (Megjegyezzük, hogy a finomra vágott fogyasztási dohányok jövedékiadó-mértéke marad 52 százalék, az egyéb fogyasztási dohányoké 32,5 százalék, s nem változik a szivar, szivarka 28,5 százalékos adómértéke sem.)

A cigaretta-adóminimum (azaz az egységnyi mennyiségre fizetendő legkisebb adóösszeg) 2008. április 1-jétől az addigi 13 965 Ft/ezer darabról 14 460 Ft/ezer darabra nő, 2008. szeptember 1-jétől pedig az új adóminimum 14 875 Ft/ezer darab lesz.

Az adóminimum a cigarettadohányok és a pipadohányok esetében is kétszer változik 2008. évben. A cigarettadohánynál (finomra vágott fogyasztási dohányoknál) és a pipadohánynál (egyéb fogyasztási dohányoknál) 2008. április 1-jétől a minimális adóösszeg 4610 Ft/kg-ról 5055 Ft/kg-ra emelkedik, 2008. szeptember 1-jétől pedig 5545 Ft/kg-ra változik [Jöt. 97. § (2) bekezdés, 405. § (3) bekezdés].

7.2. Cigarettaadójegy-rendelések korlátozása adóemelések előtt

Ha az adó emelkedik, az adóváltozás hatálybalépését megelőző 8 hétben (ha a kihirdetés és a hatálybalépés közötti idő ennél rövidebb, akkor a kihirdetés és a hatálybalépés közötti időszakban) adójegyek a cigarettára csak korlátozott számban rendelhetők és adhatók ki. Az adóraktár-engedélyes és a bejegyzett kereskedő maximum az új adómérték kihirdetésének hónapját megelőző egy év alatt átvett adójegy-darabszám (csökkentve az esetleg visszahozottal) egyhavi átlagának 1,25-szorosát rendelheti meg, s ennél többet a vámhatóság nem adhat ki számára. Az importáló és a nem bejegyzett kereskedő esetében az egyhavi átlagot csak azokra a hónapokra kell számítani, amelyekben adójegyet vettek át. Az egy évnél rövidebb ideje, de legalább 6 hónapja működő új vállalkozás esetében az egyhavi átlagot erre az időszakra kell számítani (csak azon hónapok számának figyelembevételével, amelyekben adójegyátvétel volt). A 6 hónapnál rövidebb ideig működők, vagy tevékenységüket az adóemelés kihirdetését követően, de még a hatálybalépést megelőzően megkezdők esetében a többieknél kiadható legkisebb mennyiség jár számára. Az adójegy-megrendeléshez – ez utóbbi esetet kivéve – mindig csatolni kell az egyhavi átlag levezetését [Jöt. 98. § (12)–(16) bekezdések].

7.3. Dohánygyártmánykör bővítése

2008. február 1-jétől dohánygyártmánynak minősül minden olyan elszívásra alkalmas termék, amely csak részben vagy egyáltalán nem tartalmaz dohányt, de – ettől eltekintve – egyébként megfelel a cigarettára vagy a fogyasztási dohányokra a törvényben adott definíciónak (ilyenek lehetnek p. Bidi/Bidis nevű cigaretták vagy a vízipipadohány). E termékek is csak adóraktárban állíthatók elő, illetve behozataluk csak import jövedéki engedéllyel, bejegyzett/nem bejegyzett kereskedői engedéllyel, fogalmazásuk jövedéki vagy megfelelő üzletkörre szóló működési engedéllyel lehetséges. E termékek adókötelesek, adójuk a felhasználásuk módja szerint a cigaretta vagy a fogyasztási dohány adómértékével egyezik meg, és annak megfelelően kell őket adójeggyel ellátni. Ha egyébként kizárólagosan gyógyászati célra szolgálnának, azokat továbbra sem kell dohánygyártmánynak tekinteni [Jöt. 96. § (3)–(4) bekezdések]

Az a kereskedő, aki 2008. február 1-jét megelőzően is forgalmazott ilyen termékeket, a 2008. január 31-én készleten lévőket – a készlet kifogyásáig - adójegy és a törvény szerinti engedély nélkül értékesítheti. Ehhez az szükséges, hogy a vámhatósághoz 2008. január 15-éig bejelentsék, hogy 2008. január 31-én várhatóan készletük lesz ilyen termékekből, 2008. január 31-ével leltározással megállapítsák készletüket, továbbá a készletfelvételről készített jegyzőkönyvet a vámhatóságnak legkésőbb 2008. február 15-éig megküldjék. Amennyiben a kereskedő nem az előbbiek szerint jár el, vagy nála olyan dohányterméket találnak, ami nem szerepel a felvett jegyzőkönyvben, a vámhatóság 2008. február 20-át követően lefoglalhatja és elkobozhatja a kereskedőnél lévő ilyen készleteket. (A bejelentés késedelme nem jogvesztő, mód van a késedelem kimentésére.) [Módtv. 473. § (1)–(2) bekezdések.]

7.4. Üzemanyagok bio- és kéntartalom szerinti adóeltérítése

2008. január 1-jétől megváltozik a benzin és a gázolaj biotartalomtól és kéntartalomtól függő adókonstrukciója: külön jelenik meg a biotartalom szerinti, és külön a kéntartalom szerinti adóeltérítés. Legalább 4,4 térfogatszázalék biotartalom esetén a benzinnél 4,80 Ft-tal, a gázolajnál 3,90 Ft-tal csökken literenként az adó, és 8 Ft-tal nő 0,001 százaléknál nagyobb kéntartalom esetén (korábban a két tényezőre együttesen volt a benzinnél 8,30 Ft, a gázolajnál 8 Ft eltérítés). A megfelelő biotartalmú és a kis kéntartalmú üzemanyagok adója az adókonstrukció-változást követően is marad a korábbi, a benziné 103,50 Ft, a gázolajé 85 Ft literenként. (Az üzemanyag-forgalmazók csak ilyen benzint forgalmaznak, és a gázolajnál is átállnak erre 2008. január 1-jétől.) [Jöt. 52. § (1) bekezdés.]

7.5. Üzemanyagként felhasznált tiszta alkohol adója

A bioüzemanyagok közül, ha alkoholt önmagában, hagyományos üzemanyagba keverés nélkül (tisztán) használnak fel üzemanyagként, nem a főszabály alapján (vagyis nem a felhasználás módja szerint hozzá legközelebb állóan a benzin vagy a gázolaj alacsonyabb adómértékével) kell utána adózni, hanem az alkohol adómértékével. (A tisztán, bekeverés nélkül felhasznált többi bioüzemanyag esetében továbbra is az előbbiek szerinti főszabály alkalmazandó, így például a biodízel esetében az adó a gázolaj 85 Ft/liter adómértékével egyezik meg. Nem változik továbbá az E85 üzemanyag adómértékének meghatározására vonatkozó korábbi előírás sem, mely szerint csak a bioetanolon kívüli részre kell a benzin legkisebb adójával adózni.) [Jöt. 50. § (1) bekezdés.]

7.6. Bioüzemanyagok előállítása kísérleti célra: kísérleti előállítást végző üzem

A külön jogszabályban [lásd: 42/2005. (III. 10.) Korm. rendelet] meghatározott bioüzemanyagokat és más megújuló üzemanyagokat nemzeti vagy uniós támogatással megvalósító projekt keretében kutatási, kísérleti céllal egy új, könnyített feltételek mellett létesíthető új adóraktártípusban, az ún. kísérleti előállítást végző üzemben lehet előállítani. Erre az adóraktárra nem ír elő a törvény se minimális tárolókapacitást, se minimálisan nyújtandó jövedéki biztosítékot. A biztosíték összegét az általános szabályok szerint kell megállapítani (az előállított bioüzemanyag mennyiségével arányosan), s amennyiben az így számított biztosíték összege nem éri el az 500 ezer Ft-ot, annak teljesítésétől el kell tekinteni. A kísérleti előállítást végző üzemre az adóraktári bizonylatolás, nyilvántartás és elszámolás szempontjából is könnyítések érvényesek, arra nem az általános szabályokat, hanem a külön rendeletben [lásd 8/2003. (III. 8.) PM rendelet] meghatározásra kerülő, egyszerűsített szabályokat kell alkalmazni [Jöt. 58. § (5) bekezdés h) pont, (14)–(15) bekezdések].

7.7. Bioüzemanyag-adóraktár

A másik új adóraktártípus a bioüzemanyag-adóraktár, amely bármilyen bioüzemanyag és más megújuló üzemanyag előállítására létesíthető, a korábbi biodízel-adóraktárak némileg módosított feltételei szerint. A nyújtandó jövedéki biztosíték legkisebb összege 25 millió Ft (azonos a korábbi biodízel-adóraktáréval), viszont meghatározásra került a jövedéki biztosíték felső értékhatára is, ami 200 millió Ft. A bioüzemanyag-adóraktárra - ellentétben a korábbi biodízel-adóraktárral – nincs tárolótartály-követelmény előírva. A módosítással a biodízel-adóraktár mint önálló adóraktári kategória megszűnik, azonban a 2007. december 31-én érvényes biodízel-adóraktári engedéllyel rendelkezőknek újabb engedélyt nem kell kiváltaniuk, mivel engedélyüket a továbbiakban bioüzemanyag-adóraktári engedélynek kell tekinteni [Jöt. 58. § (5) bekezdés h) pont].

7.8. Minden bioüzemanyag előállítása csak adóraktárban

Bármilyen bioüzemanyagot csak adóraktárban lehet előállítani (korábban ez csak a biodízelre és a bioetanolra [mint alkoholtermékre], valamint az E85-re vonatkozott). A bioüzemanyagok előállítására szolgáló adóraktárak: a bioüzemanyag-adóraktár és a kísérleti előállítást végző üzem (ezekben bármilyen bioüzemanyag előállítható), továbbá ezeken kívül a bioetanol szeszüzemben, az ETBE pedig kőolaj-finomítóban is előállítható. Az E85 előállítását kőolaj-finomítóban és finomítói ásványolajraktárban, továbbá a nagyobb kapacitású (évi 250 ezer hektoliter kapacitású) szeszüzemben lehet ezután is végezni [Jöt. 58. § (1) bekezdés].

7.9. Bioüzemanyag benzinhez, gázolajhoz keverése adóraktáron kívül

Amennyiben a bioüzemanyagot kísérleti előállítást végző adóraktárban állították elő, és a kísérleti projekt részét képezi a kipróbálás is, akkor a bioüzemanyagot – az adó megfizetését követően – adóraktáron kívül is (például egy, a projektben részt vevő közlekedési társaság telephelyén) hozzá lehet keverni adózott benzinhez vagy gázolajhoz. A bekeverés ilyen esetben nem minősül termék-előállításnak, tehát nem kell hozzá adóraktár. A bekeverést azonban előzetesen be kell jelenteni a vámhatóságnak [Jöt. 15. § (3) bekezdés].

7.10. Bioüzemanyagok a jövedéki kereskedelmi szabályok hatálya alatt

A biodízelen kívül (amely korábban is odatartozott) a bioüzemanyagok köréből csak az alkoholtartalommal bírók tartoznak a jövedéki kereskedelmi szabályok alá, így a 2207 vámtarifaszám alá eső üzemanyagcélú alkohol, az E85 és minden egyéb, a 3824 90 99 vámtarifaszám alá sorolt alkoholtartalmú üzemanyagcélú termék (például a 70 százaléknál kevesebb vagy 85 százaléknál több alkoholt tartalmazó benzin).

Ha a 2207 vámtarifaszám alá tartozó üzemanyagcélú alkoholt és a 3824 vámtarifaszám alá tartozó, üzemanyagcélú termékek közül az alkoholt tartalmazókat nem üzemanyagtöltő állomáson értékesítik (például a kiskereskedő közvetlenül végfelhasználónak adja el), jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységnek számít (amihez jövedéki engedélyt kell minimum 120 millió Ft jövedéki biztosíték mellett kiváltani) [Jöt. 103. § (1) bekezdés, (2) bekezdés 1. b) alpont.]

7.11. Ásványolajtermék átminősítése

Az új szabályok szerint nemcsak a terméktávvezetékben és a finomítói ásványolajraktárban lehet átminősíteni az ásványolajtermékeket anélkül, hogy azt előállításnak kelljen tekinteni, hanem az ásványolajtárolóban is. Nem minősül továbbá termék-előállításnak az ásványolaj termékek terméktávvezetékben, ásványolaj-tárolóban vagy finomítói ásványolajraktárban történt átminősítése akkor sem, ha a termékek keveredésével létrejött vagy más okból átminősített ásványolajnak az adómértéke megváltozik. A finomítói ásványolajraktárban és az ásványolaj-tárolóban történő átminősítés esetében azonban ehhez az is szükséges, hogy a véletlen keveredés miatti átminősítést haladéktalanul, az egyéb okból bekövetkező átminősítést pedig előzetesen - legkésőbb 5 munkanappal az átminősítést megelőzően – a vámhatóságnak bejelentsék [Jöt. 7. § (1) bekezdés d) pont, 58. § (2) és (13) bekezdések].

7.12. Tüzelési, fűtési célú ásványolajtermék-fogalom

A tüzelési, fűtési célú felhasználás esetén a 1507-1518 és a 3824 90 99 vámtarifaszám alá eső termékeken (például növényi olajok) kívül csak azok minősülnek ásványolajnak (vagyis vonatkozik rájuk az adóraktári előállítási kötelezettség és az adókötelezettség), amelyek szénhidrogén eredetűek (így például a tűzifa nem). A szénhidrogének közül azonban továbbra sem ásványolaj a petrolkoksz, a tőzeg vagy más szilárd szénhidrogén, valamint a tüzelési, fűtési célú földgáz [Jöt. 50. § (2) bekezdés b) pont].

7.13. Adómentesség ásványolaj-felhasználásra

Adóraktárban előállított ásványolaj ugyanezen adóraktárban egy másik ásványolajtermék előállításához történő felhasználása esetén bekövetkező adó alóli mentesülésébe bele kell érteni az ásványolajtermék előállításához kapcsolódó célra történő (például technológiai gőz termelése) felhasználást is. Ez a szabály továbbá nemcsak a kőolaj-finomítóra, hanem minden ásványolajraktár-típusra is érvényes.

Továbbá - szintén az uniós szabályokkal való teljes összhang érdekében – változik az is, hogy nemcsak – mint a korábbi szabály szerint – a gázolaj, a fűtőolaj, a biodízel és a 2707 50 vámtarifaszámú egyéb ellenőrzött ásványolaj, hanem mindenféle ásványolaj mentesítendő a jövedéki adó alól, ha azokat villamos energia előállításához használják fel erőműben, vagy kapcsolt hő- és villamos energia előállításához erőműben vagy távhőtermelő létesítményben.

7.14. Gázolajadó-visszatérítés a mezőgazdaságnak

A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés hektáronkénti felső korlátja egységesen – függetlenül a művelési ágtól – 97 liter/hektár/év lett, a korábbi 12-200 liter/hektár/év között differenciált mértékkel szemben. Az adó-visszatérítés továbbá a szarvasmarha-ágazatban megszűnik [Jöt. 129. § (1) bekezdés a) pont].

7.15. Kötelező elektronikus adóbevallás

2008. január 1-jétől a jövedékiadó-bevallást, a jövedékiadó-visszaigénylést – főszabály szerint – kötelező elektronikusan benyújtani. Ez alól azok az adóalanyok, adó-visszaigénylők mentesülnek, akik az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók tekintetében egyébként nem kötelezettek elektronikus adóbevallásra, továbbá a gázolaj utáni mezőgazdasági adó-visszaigénylők közül a mezőgazdasági őstermelők is. Esetükben az elektronikus bevallás csak lehetőség, saját választásuk alapján élhetnek azzal. (Az elektronikus jövedékiadó-bevallás benyújtása – az APEH felé ily módon tett bevallásokkal azonosan – az ügyfélkapun keresztül, ABeV nyomtatványkitöltő és -ellenőrző programmal történhet. Az adózó képviseletében eljáró magánszemélynek a vámhatóságnál regisztrálnia kell.)

7.16. Vámtarifaszám jövedéki termékek számláján, vevőnyilvántartások vezetése

Az adóraktár-engedélyesek, a jövedéki engedélyes kereskedők és az importálók 2008. január 1-jétől a jövedéki termék értékesítésekor kötelesek a számlán a vámtarifaszámot is minden esetben feltüntetni.

2008. február 1-jétől az adóraktár-engedélyesek és a jövedéki engedélyes kereskedők vevőnyilvántartásának tartalmaznia kell az általuk értékesített jövedéki termékek vámtarifaszámát és a számla szerinti mennyiségi egységét is (a vevőnyilvántartásokban tehát az értékesített mennyiséget mindenkinek a számlán feltüntetett mennyiségi egységben kifejezve kell szerepeltetnie).

A jövedéki engedélyesekre külön jogszabály – 8/2003. (III. 10.) PM rendelet – szabályozza, hogy a vámhatóság kérése alapján a vevőnyilvántartásukból milyen módon és technikai feltételekkel kell ezen túl az adatszolgáltatást teljesíteniük [Jöt. 106. § (7) bekezdés, 108. § (3) bekezdés].

7.17. Napi adatszolgáltatás felhasznált alkoholzárjegyekről

2008. július 1-jétől a felhelyezett, vonalkódos zárjegyekről valamennyi zárjegyfelhasználónak (adóraktár-engedélyes, importáló, bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő, közösségi kereskedő) naponta, a felhasználást követő napon (több műszakos üzemelés esetén a következő napra átnyúló műszakról a műszak befejezésének napján) adatokat kell szolgáltatnia a vámhatósághoz. Ha a zárjegyet nem belföldön, hanem más tagállamban helyezték fel, a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő és a közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedő azt követő napon köteles az adatszolgáltatásra, amikor az alkoholterméket belföldön átvette, vagy a kereskedő belföldre beszállította vagy beszállíttatta. Az importálónak legkésőbb az alkoholtermék vámjogi szabad forgalomba bocsátásának napját követő napon kell teljesíteni az adatszolgáltatást.

Amennyiben a vámhatóság a zárjegyfelhasználók tevékenységének ellenőrzése során olyan körülményt tár fel, amelynek alapján joggal feltételezhető jövedéki visszaélés elkövetésének veszélye, az adatszolgáltatásra a tárgynapot követő nap helyett rövidebb határidő is előírható [Jöt. 73. § (12)–(13) bekezdések].

7.18. Bejegyzett kereskedő alkoholbeszerzése

Nemcsak – mint korábban – a más tagállamból behozott ásványolajterméket, hanem az alkoholt is adófizetés nélkül adhatja tovább a bejegyzett kereskedő az adómentes felhasználóknak, ha azt közvetlenül az adómentes felhasználó üzemébe szállíttatja, ha a feladási hely szerinti tagállamban kiállított szállítási bizonylaton (termékkísérő okmányon) az adómentes felhasználó üzeme szerepel rendeltetési helyként, valamint ha kizárólag ilyen konstrukcióban (csak adómentes felhasználók számára, telephelyükre való közvetlen szállítással) szerez be alkoholt.

7.19. Szőlőbor-palackozás

A szőlőbor palackozását nemcsak egyszerűsített adóraktárban, hanem a más italokra (például pezsgő) létesített adóraktárakban is lehet végezni, a más italra kiadott adóraktári engedéllyel. Ilyen esetben az adóraktári engedélybe (például a pezsgő-adóraktári engedélybe) fel kell vetetni az engedélyezett tevékenységek közé a szőlőbor palackozását is. A szőlőbor ilyen célú készletezéséről, palackozásáról az egyszerűsített adóraktárakra irányadó szabályok szerint kell mindenkinek a nyilvántartásokat vezetni, és az elszámolási kötelezettséget teljesíteni. (A hordós szőlőbor előállítása és a kannás szőlőbor kiszerelése továbbra is kizárólag egyszerűsített adóraktárban végezhető.) [Jöt. 72. § (1) bekezdés i) pont, (12) bekezdés, 91. § (8) bekezdés.]

7.20. Postai csomagok felbontása

A postai csomagokat a vámhatóság – az előzetes érzékszervi vizsgálat vagy egyéb információk alapján felmerült gyanú esetén – a magánforgalomban külföldről adómentesen behozhatónál (importból érkező csomagküldemény esetén például 200 szálnál, tagállamból érkezőnél 800 szálnál több cigaretta), illetve a belföldön feladott esetében a törvény szerint kereskedelmi mennyiségnél, illetve a cigaretta esetében 200 szálnál feltételezhetően többet tartalmazó csomagokat átvilágíthatja. Ha az megerősíti a gyanút, akkor a csomagot vissza lehet tartani. Felbontani ha a csomag harmadik országból vagy tagállamból érkezett, akkor a címzett, ha belföldön adták fel, akkor a feladó jelenlétében lehet, kivéve ha az értesítés ellenére se ő, se képviselője nem jelenik meg. Ha a csomag nem tartalmazott adózás alól elvont terméket, a vámhatóságnak gondoskodnia kell a visszacsomagolt küldemény címzett, illetve feladó részére történő visszajuttatásáról.

A Romániából és Bulgáriából érkező, cigarettát tartalmazó postai csomagokat 2009. december 31-éig a harmadik országból érkezőkkel azonosan kell kezelni (vagyis a 200 szálat meghaladó cigaretta esetében már el lehet eljárni, egyébként 800 szál felett lehetne) (Jöt. 111/A. §).

7.21. Jogkövetkezmények

Nőtt a mulasztási bírság maximuma, ha a törvényben előírt nyilvántartásokat nem vagy nem megfelelően (például valótlan adattartalommal, hiányosan vagy eltérő rendszerességgel) vezetik, vagy a nyilvántartások havi zárását, összesítését, benyújtását késedelmesen vagy nem teljesítik. Természetes személynél az ilyen esetben kivethető bírság felső összege 100 ezer Ft-ról 300 ezerre, cég esetében 200 ezerről 600 ezerre nő. Egyébként az Art. mulasztásibírság-tételeit kell alkalmazni. Abban az esetben, ha olyan, a törvényben vagy a végrehajtási rendeleteiben előírt kötelezettség megsértéséről, elmulasztásáról van szó, melyek szankcionálásáról se a jövedéki törvény, se az Art. nem rendelkezik, akkor a természetes személyre 100 ezer Ft-ig, egyébként 300 ezer Ft-ig terjedő mulasztási bírságot lehet kivetni (korábban ez 500 ezer, illetve egyszerűsített adóraktárak esetében 50 ezer Ft volt).

Az adózás alóli elvonásra kiszabható jövedéki bírság a gazdálkodó szervezeteknél a kereskedelmi mennyiség alatti elkövetésnél a bírságalap jelenlegi 5-szöröse helyett a bírságalap 2-szerese, a kereskedelmi mennyiség felett a jelenlegi 10-szeres helyett 5-szörös, míg a természetes személyeknél egységesen – a kereskedelmi mennyiség alatti és feletti elkövetés megkülönböztetése nélkül – a bírságalap kétszerese. Ezzel egyidejűleg a bírságminimum összege nő, a gazdálkodó szervezeteknél 100 ezer Ft-ról 150 ezer, a természetes személyeknél pedig 20 ezerről 30 ezer Ft-ra emelkedik.

Szélesebb körben, magasabb elkövetési értékig válik alkalmazhatóvá a helyszíni jövedéki bírságolás. A helyszíni jövedéki bírságolást a korábbi maximum 10 ezer Ft elkövetési érték helyett 20 ezer Ft-ig lehet alkalmazni. A helyszínen kiszabható bírság fix összegű lesz, minden esetben 20 ezer Ft-ban szabható ki (Jöt. 113. §).

7.22. Méltányosság, egyetemlegesség jövedéki bírságra

2008. január 1-jétől nemcsak a mulasztási bírság, hanem a jövedéki bírság összege is mérsékelhető, sőt kiszabása mellőzhető is. Ehhez az eset összes körülményét mérlegelni kell, de különösen a jövedéki termék mennyiségét, az adóhiány nagyságát. Nem gyakorolható azonban a méltányosság, ha a jogsértő személy ismételten követett el jövedéki bírsággal járó jogsértést, és akkor sem, ha az cukorcefrével, denaturált alkoholtermékkel vagy abból előállított alkoholtermékkel, illetve adójegy nélküli, hamisított vagy jogosulatlanul megszerzett adójegyű dohánygyártmánnyal kapcsolatos. A jövedéki bírságot kérelemre vagy hivatalból is lehet mérsékelni, esetleg elengedni. A méltányossági szabályt a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Ha az adózás alól elvont termékeket több személy együttesen birtokolja, szállítja, a kiszabott teljes jövedéki bírság bármely érintett személytől vagy egyetemlegesen, mindegyiküktől együttesen követelhető mindaddig, míg a társkötelezettek bármelyike részéről a teljes összeg megfizetésre nem kerül (Jöt. 116/A-116/B. §).

7.23. Üzletbezárási szabály szigorítása

A korábbi rendelkezések szerint a kereskedelmi mennyiségnél kisebb mennyiségben talált igazolatlan eredetű, zár- vagy adójegy nélküli, hamis zár- vagy adójegyű jövedéki termék miatt nem kellett a vámhatóságnak a kereskedelmi vagy vendéglátó-ipari egységet bezárnia (12, 30 vagy 60 napra). A módosítás szigorított ezen a szabályon, s ha nem először történik a kis mennyiségre (pl. 10 liternél kevesebb szesz, 90 liternél kevesebb bor) elkövetett jogsértés, nem lehet a bezárástól eltekinteni.

7.24. Napi nyilvántartás vendéglátóhelyre

Ha egy vendéglátóhelyen igazolatlan eredetű jövedéki terméket, zárjegy nélküli vagy hamis, hamisított zárjegyű alkoholterméket, hivatalos zár nélküli vagy hamis, hamisított hivatalos zárral ellátott hordós, kannás bort, adójegy nélküli vagy hamis, hamisított adójegyű dohánygyártmányt találnak, és emiatt jogerősen jövedéki bírságot szabnak ki, a vendéglátóhely működtetője – túl azon, hogy a vendéglátóhely bezárásával is számolnia kell - köteles lesz két éven keresztül napi nyilvántartást is vezetni. A vámhatóságnál előzetesen hitelesített nyilvántartást az alkoholtermék, a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermék napi beszerzéséről, értékesítéséről és készletváltozásáról kell vezetni, a külön jogszabályban – lásd 8/2004. (III. 10.) PM rendelet – előírt módon. Ha a két év alatt a vendéglátóhelyen ismét az előbbiekben említett jogsértések valamelyikét állapítják meg, a kétéves nyilvántartási kötelezettség időtartamának lejártát követően indul a következő két év [Jöt. 117. § (5) bekezdés].

7.25. Tárolási költségtérítés

Ha a lefoglalt terméket, járművet a lefoglalás megszüntetéséről szóló értesítés átvételét követően nem viszik el, az később csak akkor adható ki, ha a köztes időre megfizetik a tárolási költséget. Ha a vámhatóság értesítésének kézhezvételétől számított 60 napon belül nem jelentkeznek a lefoglalt termékért, járműért, azt a vámhatóság értékesítheti. Az ellenértéket az értékesítésről küldött értesítéstől számított 5 éven belül - az időközben keletkezett költségek levonása után – fizetik ki, s ha ennek elteltéig nem jelentkeznek az ellenértékért, az az államra száll. A vámhatóságnak az értékesítésből befolyt ellenérték után nem kell kamatot fizetnie [Jöt. 119. § (7)–(10) bekezdések].

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. december 3.) vegye figyelembe!