3.1. Magánszemélyek különadója
Egyértelművé válik az az – eddig jogértelmezéssel levezethető – álláspont, hogy az adómegállapítás módjától függetlenül az összevont adóalapba tartozó jövedelmek számítanak a különadó alapjába (feltéve természetesen, hogy összegük a járulékfizetés felső határát meghaladja) [2. § (1)–(2) bekezdés].
3.2. Társas vállalkozások különadója
3.2.1. Feltöltési kötelezettség
Mentesül a feltöltési kötelezettség alól az a társas vállalkozás és az a hitelintézet, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot, és ehhez kapcsolódva a törvénymódosítás meghatározza az árbevétel fogalmát is, amely megegyezik a társaságiadó-törvényben szereplő fogalommal. A változás 2008. január 1-jétől lép életbe [6. § (3) bekezdés].
3.2.2. Előtársaság különadó-megállapítása
A hatályos törvény szerint a különadó megállapítása, megfizetése és bevallása alól csak az előtársasági adóévben mentesül a társas vállalkozás.
Az egyes adótörvények módosításáról szóló törvény módosította a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénynek (számviteli törvény) az előtársasági beszámolóval kapcsolatos rendelkezéseit, azaz 2008. január 1-jétől nem kell az előtársasági időszakról, mint önálló üzleti évről külön beszámolót készíteni, ha ezen időszak alatt a vállalkozó vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg, és a bejegyzésre az üzleti év naptári évnek megfelelő, illetve a választott mérlegfordulónapjáig sor került. Ez esetben az első üzleti év a létesítő okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a bejegyzett társaság üzleti évének mérlegfordulónapjáig tart.
A törvénymódosítás szerint 2008. január 1-jétől a társas vállalkozás akkor mentesül a különadó-kötelezettség alól, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be. Mindez a számviteli törvény módosításával együtt azt jelenti, hogy az első üzleti évben – amely magában foglalja az előtársasági időszakot is – a társas vállalkozás nem mentesül a különadó-kötelezettség alól [3. § (1) bekezdés].
3.2.3. Adóalap-megállapítás
3.2.3.1. Könyvvezetés pénznemének változása
A 2007. adóévi adóbevallásnál is alkalmazható az a módosítás, amelynek értelmében a számvitelben a könyvvezetés pénznemének változásakor az átszámítási különbözetet a saját tőke változásaként kell elszámolni. Erre tekintettel, ha az adózó forintról devizára, devizáról forintra, vagy devizáról más devizára tér át, akkor
– a tőketartalék növeléseként elszámolt átszámítási különbözetek összege az áttérést követő adóévben növeli a különadóalapot,
– az eredménytartalék csökkentéseként elszámolt átszámítási különbözetek összege az áttérést követő adóévben csökkenti a különadóalapot.
[3. § (2) bekezdés i) pontja, (3) bekezdés k) pontja, Módtv. 472. § (3) bekezdés.]
3.2.3.2. Adóellenőrzés, önellenőrzés
Az adóellenőrzés, önellenőrzés megállapításaival azért indokolt módosítani az adózás előtti eredményt, mert ha az a számviteli törvény szerint nem minősül jelentősnek, akkor annak hatása a feltárás adóévének eredményében és ezáltal az adóalapjában is megjelenik, viszont a megállapítások alapján az adót meg kell fizetni, vissza lehet igényelni, ami korrekciós tételek nélkül kétszeres adózáshoz vagy adónemfizetéshez vezetne. Erre tekintettel az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított
– adóévi költségként, ráfordításként vagy adóévi nettó árbevétel, bevétel, aktivált saját teljesítmény csökkentéseként elszámolt összeg növeli a különadóalapot;
– adóévi bevételként, vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként vagy adóévi költség, ráfordítás csökkenéseként elszámolt összeg csökkenti a különadóalapot.
Ezt a rendelkezést a 2007. adóévi adóbevallásnál is alkalmazni kell [3. § (2) bekezdés j) pontja, (3) bekezdés l) pontja, Módtv. 472. § (3) bekezdés].
3.2.3.3. Bejelentett részesedés értékesítése
A bejelentett részesedés értékesítésekor elszámolt árfolyamnyereség akkor csökkenti – a hatályos szabályozás szerint – az adóalapot, ha azt a társas vállalkozás az értékesítést megelőzően legalább két éven át folyamatosan birtokolta. A törvénymódosítás szerint 2008. január 1-jétől ez az időtartam egy évre csökken.
A hatályos szabályok szerint – a bejelentett részesedésnél – minden árfolyamveszteség, azaz a devizaárfolyam-változás miatti nem realizált árfolyamveszteség is, továbbá az értékvesztés növeli a különadó alapját, ugyanakkor a nem realizált árfolyamnyereség nem csökkenti azt. A törvénymódosítással a nem realizált árfolyamnyereség levonása is lehetővé válik. Ezt a rendelkezést a 2007. adóévi adóbevallásnál is kell alkalmazni [3. § (2) bekezdés i) pontja, Módtv. 472. § (3) bekezdés].
3.2.3.4. Kedvezményezett átalakulás, eszközátruházás
A törvénymódosítás előírja a társas vállalkozások számára, hogy ha a kedvezményezett átalakulásra és a kedvezményezett eszközátruházásra vonatkozó szabályokat választják, akkor azt az átalakulás, illetve az eszközátruházás adóévéről szóló bevallásban be kell jelenteniük az adóhatóságnak. Ezt a rendelkezést a 2007. adóévi adóbevallásnál is kell alkalmazni [3. § (14) bekezdés, Módtv. 472. § (4) bekezdés].
3.2.3.5. Különadóalap módosítása
A törvénymódosítás kiegészíti a különadótörvényt egy olyan rendelkezéssel, amely a társaságiadó-törvényben részletezettek szerint írja elő a különadóalap módosítását, ha a kapcsolt vállalkozások nem a szokásos piaci áron kötnek egymással ügyletet, mivel a hatályos törvény csak egy utalást tartalmaz az adózás rendjéről szóló törvény azon rendelkezésére, hogy a szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni.
Ezt a rendelkezést a 2007. adóévi adóbevallásnál is kell alkalmazni [3. § (15) bekezdés, Módtv. 472. § (4) bekezdés].
3.3. Kettős adózás elkerülése
A törvénymódosítás 2008-tól részletesen tartalmazza a kettős adózás elkerülését szolgáló rendelkezéseket. Ennek részeként előírja, hogy az adó beszámításához jogcímenként (például kamat, jogdíj) és forrásállamonként (országonként) külön-külön kell a külföldről származó jövedelmet meghatározni. Hasonlóan a társasági adóba történő beszámításhoz, a törvénymódosítás szerint a jövedelmet a megszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó költségek, ráfordítások, illetve közvetlenül kapcsolódó adózás előtti eredményt módosító tételek alapján, valamint azon költségek, ráfordítások, adózás előtti módosító tételek, amelyek közvetlenül sem a külföldről, sem a belföldről származó bevétel megszerzéséhez nem kapcsolhatók (vagyis mindkét irányú bevételhez számolandók el), arányos részének figyelembevételével kell megállapítani. Végül meghatározza a módosítás, hogy a beszámítható adó összege a külföldön megfizetett (fizetendő) adó, de legfeljebb az egyezmény alapján érvényesíthető adó és legfeljebb a külföldi jövedelemre jutó különadó lehet [6. § (4)–(5) bekezdés].
3.4. Hitelintézeti járadék
A pénzforgalmi alapú járadékalapot – a többszörös adózás elkerülése és adminisztrációegyszerűsítés miatt – felváltja az eredményszemléletű járadékalap.
Lehetővé válik a járadékalap csökkentése az állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül vagy közvetetten érintett hitelállomány alapján, külön jogszabály előírása szerint a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások között elszámolt, a magyar állammal szembeni kamatkülönbözet-fizetési kötelezettséggel. Ezt a rendelkezést lehet alkalmazni a 2007. adóévi adóbevallásnál is [4. § (1) bekezdés, Módtv. 472. § (3) bekezdésében].
Az ügyféltől kapott kamat és a kamattámogatás a járadék alapja, amelyet az e bevételeket kamatbevételként elszámoló hitelintézetnek kell megfizetnie. Ettől eltérően – jelzálog-hitelintézeti refinanszírozáskor – a kamattámogatás után a kereskedelmi bank fizeti meg a járadékot, ha ennek összegét a jelzálog-hitelintézet írásban közli a finanszírozott hitelintézettel. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a 2007. adóévi adóbevallásnál is [4. § (2) bekezdés, Módtv. 472. § (3) bekezdés].
