2. A társasági adóról szóló törvény változásai

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. december 3.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2007/08. számában (2007. december 3.)

2.1. Adóalanyok köre

Az adóalanyok köre kiegészült 2007. augusztus 1-jétől az európai területi együttműködési csoportosulással. E gazdálkodó szervezet az Európai Parlament és a Tanács 2006. július 5-i 1082/2006/EK rendelete, valamint az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény előírásai alapján hozható létre a tagállamok, a regionális és helyi hatóságok határ menti, transznacionális és interregionális együttműködései nehézségeinek leküzdése céljából. A magyar törvény alapján európai területi együttműködési csoportosulás nonprofit gazdálkodó szervezetként hozható létre, elsődlegesen az Európai Közösség társfinanszírozásában, területi együttműködésben megvalósuló programok végrehajtására, de megengedett - illetve néhol szükségszerű - a vállalkozási tevékenység végzése is. Önálló jogi személyként az európai csoportosulás önállóan gazdálkodhat, elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható, közhatalmi tevékenységet nem végezhet. Ennek megfelelően az európai területi együttműködési csoportosulás az alapítványokra, társadalmi szervezetekre vonatkozó előírások megfelelő alkalmazásával állapítja meg az adóalapját. Ez azt jelenti, hogy a kedvezményezett (cél szerinti) tevékenységének eredménye nem képez adóalapot, társaságiadó-kötelezettsége vállalkozási tevékenysége alapján állhat fenn. Közhasznú szervezetté minősítése esetén - amelyet a vonatkozó törvény lehetővé tesz - a közhasznú besorolásának megfelelő előírások alapján határozza meg az adóalapját. Közhasznú besorolás hiányában azonban adómentességben nem részesül.

2.1.1. Kedvezményezett tevékenysége

Kedvezményezett tevékenysége:

- az alapszabályban nevesített cél szerinti tevékenység, ideértve az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást is;

- a kizárólag a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele;

- a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt e kamat és hozam nélkül kell számításba venni [2. § (2) bekezdés i) pont, 9. § (10) bekezdés, 6. számú melléklet F) fejezet].

2.2. Fogalmak

2.2.1. Külföldi vállalkozó

Kiegészül a külföldi vállalkozó fogalma, így külföldi illetőségű adózónak, azaz külföldi vállalkozónak tekinti a külföldi személy mellett a külföldi illetőségű személyt is, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet. Ennek oka, hogy előfordulhat olyan eset, amikor egy gazdasági társaság a központi ügyintézési helyét külföldre helyezi, ebben az esetben általában a kettős adóztatás elkerüléséről kötött nemzetközi szerződések alapján a társaság külföldi illetőségűvé válik, azonban ha ez a társaság egyes tevékenységeit továbbra is Magyarországon végzi, akkor a hatályos törvényből nem egyértelmű, hogy ilyenkor külföldi vállalkozóként adóköteles lenne [2. § (4) bekezdés].

2.2.2. Ellenőrzött külföldi társaság

Szűkül az ellenőrzött külföldi társaság fogalma, mivel 2008. január 1-jétől nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak az a személy, amelynek székhelye, telephelye vagy illetősége az Európai Unió valamely tagállamában, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet valamely tagállamában vagy olyan államban van, amellyel a Magyar Köztársaságnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén. Az ellenőrzött külföldi társaság fogalma ugyanakkor kiterjed arra a személyre is, amelynek az illetősége van olyan államban, ahol a társasági adó nem éri el a magyar adómérték kétharmadát. A megváltozott fogalom szerint azonban valódi gazdasági jelenlét esetén is ellenőrzött külföldi társaságnak minősül a személy, ha nem vagy minimális adót fizet, így kizárólag az adómérték dönti el, hogy egy társaság ellenőrzött külföldi társaságnak minősül vagy sem (4. § 11. pontja).

2.2.3. Foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma

2008. január 1-jétől a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát a Központi Statisztikai Hivatal által a munkaügyi statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott, az adóév első napján hatályos kiadvány alapján kell meghatározni, így a fogalomból kimaradt a kiadvány pontos címére utalás, mivel az akár évente változhat (4. § 16/a. pont).

2.2.4. Jogdíj

A jogdíj fogalmában 2008-tól apróbb pontosításokra kerül sor, így kikerül a védett eljárás, amely a magyar jogban nem értelmezhető, jogdíjnak ezentúl a szerződi joggal védett mű felhasználási engedélye fejében a jogosult által kapott ellenérték minősül, a fogalom ezentúl az iparjogvédelemben részesülő szellemi alkotás kifejezést használja, amely magában foglalja a különféle oltalmakat. A módosítás révén egyértelművé válik, hogy az iparjogvédelmi és szerzői jogi oltalmi tárgyakhoz fűződő vagyoni jogok átruházása fejében a jogosult által kapott ellenérték is jogdíj. Nem minősül jogdíjnak ugyanakkor a védjegyhez, a kereskedelmi névhez és az üzleti titokhoz fűződő vagyoni jogok átruházása fejében a jogosult által kapott ellenérték (4. § 20. pont).

2.2.5. Adótartozás fogalmának változása

A jogalkotó bevezeti a nettó adótartozás fogalmát, amely kedvező változás az adózók részére. Ez azt jelenti, hogy az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás összegét csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével. A módosításnak az a jelentősége, hogy amennyiben valamely adózónak összesítetten nincs adótartozása, akkor érvényesítheti azon társaságiadó-, illetve adóalap-kedvezményeket, amelyek feltétele, hogy az adózónak az adóév utolsó napján ne legyen az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása. Ilyen kedvezmény többek között a mikrovállalkozásoknál a létszámnöveléshez, a helyi iparűzési adóhoz kapcsolódó adóalap-korrekciós tétel (Art. 178. § 4. pont). Ez az új rendelkezés a módosítás kihirdetésének napján lépett hatályba, ami azt jelenti, hogy - naptári évvel megegyező üzleti évnél - már a 2007. december 20-áig esedékes feltöltési kötelezettségnél is alkalmazható. Nem alkalmazhatja viszont e módosítást az a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó a 2007. évi adókötelezettsége megállapításakor, amely adóévének első napja a módosítás kihirdetésének napját megelőzi, mivel az Art. 6. számú melléklete szerint ezeknek az adózóknak az adómegállapítási, -bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési kötelezettségüket az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint kell teljesíteniük.

Ez a módosítás kedvező a közhasznú szervezetként besorolt közhasznú társaság és szociális szövetkezet, valamint a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság számára, akik szintén élhetnek a helyi iparűzési adóhoz kapcsolódó adóalap-korrekcióval. A változás e szervezeti kört akkor is érinti, ha a kapott adományról a társaságiadó-alanynak az adózás előtti eredmény csökkentésére, a magánszemélynek pedig adókedvezményre jogosító igazolást állít ki. Ilyenkor e szervezeteknek az igazolásban feltüntetett kapott adomány teljes összegével növelniük kell az adózás előtti eredményt, ha az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozásuk van, de 2007. november 12-étől ekkor is a nettó adótartozást kell alapul venni [13. § (1) bekezdés felvezető rész és d) pont, 13/A. § (1) bekezdés és (2) bekezdés d) pont].

2.3. Jövedelem- (nyereség-) minimum

A társaságiadó-törvény 2007. július 1-jétől hatályos módosítása szerint, ha az adózó adózás előtti eredménye vagy az adóalapja közül a nagyobb nem éri el a jövedelem- (nyereség-) minimumot - amely a korrigált összes bevétel 2 százaléka -, akkor az adózó választása szerint

- adóbevallásában az Art. szerinti nyilatkozatot tehet, vagy a

- jövedelem- (nyereség-) minimumot tekinti adóalapnak.

Nem kell a jövedelem- (nyereség-) minimummal kapcsolatos rendelkezéseket alkalmazni az adózónak az előtársasági adóévben és az azt követő adóévben, illetve a 2008. január 1-jétől az első adóévben, amennyiben az előtársasági időszakról külön beszámoló készítésére nem kötelezett. A módosítást az indokolja, hogy a számviteli törvény módosítása szerint nem kell az előtársasági időszakról, mint önálló üzleti évről külön beszámolót készíteni, ha ezen időszak alatt a vállalkozó vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg, és a bejegyzésre az üzleti év naptári évnek megfelelő, illetve a választott mérlegfordulónapjáig sor került. Ez esetben az első üzleti év a létesítő okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a bejegyzett társaság üzleti évének mérlegfordulónapjáig tart [6. § (6) bekezdés a) pont].

A hatályos szabályok szerint a jövedelem- (nyereség-) minimumra vonatkozó előírásokat az adózónak nem kell alkalmazni, ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár érte. A szabályozás elemi kárnak az olyan elemi csapást tekinti, amelynek mértéke eléri az adózó előző adóévi éves szinten számított árbevételének 15 százalékát. E szerint, ha több alkalommal éri elemi csapás az adózót (például jégkár és aszálykár), de külön-külön egyik sem éri el az említett árbevétel 15 százalékát, akkor a mentesség nem illeti meg. Ezt a szabályozást indokolt volt - 2007-re is alkalmazhatóan - úgy változtatni, hogy a különböző elemi csapások okozta károk együttes értékét lehessen figyelembe venni a mentességre való jog meghatározásakor [6. § (6) bekezdés c) pont, (10) bekezdés és Módtv. 469. § (1) bekezdés].

2.4. Adóalap-kedvezmények

2.4.1. Fejlesztési tartalék

2008-tól emelkedik az adómentes fejlesztési tartalék mértéke, eszerint az adózás előtti eredmény csökkenthető az adózó döntése alapján a fejlesztési tartalék összegével, ami az adózás előtti eredmény 25 százalékáról 50 százalékra emelkedik. Az igénybe vehető maximális mérték továbbra is évi 500 millió forint, így ez a kedvezmény jellemzően a kis- és középvállalkozások számára jelent többlet beruházási forrást [7. § (1) bekezdés f) pont].

Bővül a fejlesztési tartalék felhasználási területe, így a fejlesztési tartalék a műemlékké nyilvánított épületen, építményen végzett beruházáshoz is felhasználható. E módosítást a 2007. évi adókötelezettség megállapításánál is lehet alkalmazni [7. § (1) bekezdés f) pont, (15) bekezdés, Módtv. 469. § (1) bekezdés].

2.4.2. Kutatás-fejlesztés

A fejlesztési adókedvezményre vonatkozó jogszabályi előírásoknak a beruházások állami támogatási feltételeit tartalmazó közösségi regionális iránymutatásnak történő megfelelését az Európai Bizottság úgy fogadta el, hogy a K+F költségek, illetve az ilyen célú beruházás alapján járó támogatás nem köthető ahhoz, hogy a tevékenység végzésének helye a felsőoktatási intézmény, illetve az MTA kutatóintézet területe legyen.

2008. január 1-jétől a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó adóalap-kedvezmény akkor érvényesíthető, ha az adózó a kutatást a felsőoktatási intézménnyel, a Magyar Tudományos Akadémiával, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézettel, kutatóhellyel (ideértve az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak a megfelelő szervezetét is) írásban kötött szerződés alapján közösen végzi, függetlenül annak helyétől. Az adóalapban érvényesített kedvezmény adótartalma változatlanul csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

Átmeneti szabály vonatkozik arra az esetre, ha az adózó a K+F tevékenységet a felsőoktatási intézmény és a Magyar Tudományos Akadémia által alapított kutatóintézet (kutatóhely) kezelésében lévő területen 2008. január 1-je előtt megkezdte, ilyen esetben az adózó a társaságiadó-törvény 2007. december 31-én hatályos előírása szerint járhat el, utoljára a 2011. adóévben [7. § (17) bekezdés, Módtv. 469. § (5) bekezdés].

2.4.3. Megszűnő kedvezmények

Az egyszerűsítés érdekében, illetve arra tekintettel, hogy a kedvezményt nem vagy nagyon szűk körben alkalmazzák, egyes adóalap-kedvezmények megszüntetése a módosítás során indokolt volt. Ezek:

- a műemlék ingatlannak az állam által garantált hitel igénybevételével történő helyreállítása, felújítása esetén az elszámolt kamat után érvényesíthető adóalap-kedvezmény, valamint

- az önkormányzat részére történő bérbeadáshoz kapcsolódó, a bérbeadásból származó bevétel meghatározott része után érvényesíthető adóalap-kedvezmény.

Az adóalap-kedvezmények megszűnéséhez átmeneti szabály kapcsolódik. Eszerint ha az adózó az állam által garantált hitel igénybevételére vonatkozó szerződét 2007. december 31-éig megkötötte, akkor a 2007. december 31-én érvényben lévő szabályok alapján jogosult az adóalap-kedvezményt érvényesíteni. Szintén átmeneti szabály kapcsolódik az önkormányzat részére történő bérbeadáshoz kapcsolódó adóalap-kedvezményhez is, így a 2008. január 1-je előtti bérbeadás esetén érvényesíthető a kedvezmény, valamint a feltételek nem teljesítése esetén az ahhoz kapcsolódó szankciók [7. § (1) bekezdés q) és ty) pontjai].

2.5. Az adóalap megállapítása

2.5.1. Engedmények

A számviteli törvény szerint nem tekinthető visszafizetési kötelezettség nélkül adott/kapott támogatásnak:

- a szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag adott/kapott engedmény szerződés szerinti összege (ezt a számviteli törvény alapján az egyéb ráfordítások, illetve az egyéb bevételek között kell kimutatni), valamint

- a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén adott/kapott - legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott - engedmény összege (amelyet a pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása, illetve a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell elszámolni).

A számviteli törvény szabályai nem álltak összhangban a hatályos társaságiadó-törvénnyel, amely szerint a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás (néhány kivétellel) csökkenti, a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás (szintén néhány kivétellel) növeli az adózás előtti eredményt. E szabály alól a kivételek között szerepel a szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag adott/kapott engedmény szerződés szerinti összege, valamint a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén adott/kapott - legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott - engedmény összege is. E kivételek - a fentiekben jelzett ellentmondás miatt - a módosítás eredményeként megszűnnek [7. § (8) bekezdés c) pont, 8. § (1) bekezdés n) pont, ne) alpont].

2.6. Bírság

Az adótörvény jelenleg arról az esetről rendelkezik, ha az adóhatóság az adóévben elengedi a korábbi adóévben az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt bírságot, valamint az adózás rendjéről szóló törvény és a társadalombiztosításról szóló törvények jogkövetkezményeiből eredő kötelezettséget. Az adózó ezt az összeget bevételként mutatja ki, valamint ezzel az összeggel csökkenheti is adózás előtti eredményét. A társaságiadó-törvény nem rendelkezik arról az esetről, ha a bírság, illetve a jogkövetkezményből adódó kötelezettség kiszabása és annak elengedése egy adóéven belül történik meg, ez kettős adóztatáshoz vezethet, a gyakorlatban pedig különböző értelmezéseket eredményezett. E probléma rendezése érdekében a módosítás eredményeként lehetővé válik, hogy az adózás előtti eredmény csökkentése a bírságnak, továbbá az adózási és társadalombiztosítási jogkövetkezményekből adódó kötelezettségnek az elengedése miatt az adóévben elszámolt bevétellel akkor is, ha annak figyelembevétele az adózás előtti eredmény növeléseként ugyanabban az adóévben történt [7. § (1) bekezdés r) pont].

2.7. Bejelentett részesedés

A bejelentett részesedés értékesítésekor elszámolt árfolyamveszteséghez kapcsolódó adóalap-csökkentési feltétel enyhülne azáltal, hogy az adózó a kedvezménnyel akkor élhet, ha a részesedést az értékesítését megelőzően - a korábbi két év helyett - legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván, így már a 2008. évben lehetőség nyílik az adózás előtti eredmény csökkentésére az értékesített bejelentett részesedés árfolyamnyereségére tekintettel, mivel ez a bejelentés 2007. január 1-jétől megszerzett részesedésre tehető [4. § 5. pontjában és 7. § (1) bekezdés dz) pont].

A bejelentett részesedés fogalmának változása eredményeként az adóhatóságnak történő bejelentéshez - a korábbiaktól eltérően - 2008. január 1-jétől nem kell a szerzésre vonatkozó szerződést, okiratot csatolni, ezzel egyszerűsödik az adminisztráció (4. § 5. pont).

2.8. Térítés nélkül nyújtott/kapott szolgáltatás

A számviteli törvény előírásai szerint az ellenérték nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét az átadó a rendkívüli ráfordítások között mutatja ki. 2007. évtől a számviteli szabályok előírásai szerint a térítés nélkül kapott szolgáltatásokat piaci értéken kell az átvevőnek a rendkívüli bevételei között nyilvántartani.

A hatályos társaságiadó-törvény rendelkezései szerint jelenleg a térítés nélkül kapott (átvett) szolgáltatás igénybe vevője nem csökkentheti az adózás előtti eredményét, ugyanakkor az átadónak növelnie kell adózás előtti eredményét.

A társasági adó és a számviteli szabályok közötti összhang megteremtése eredményeként a módosítással lehetővé válik a térítés nélkül kapott szolgáltatás esetén az átvevőnél, az átadó nyilatkozata alapján, az adózás előtti eredmény csökkentése az átadónál kimutatott bekerülési érték nagyságával. Ez a szabály a 2007. évi adókötelezettség megállapításakor is alkalmazható.

2.8.1. Az eredmény csökkentésének tilalma

Az adózó nem csökkentheti adózás előtti eredményét:

- ha részére alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház, lakásszövetkezet, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, belföldi illetőségű adózónak nem minősülő személy vagy ellenőrzött külföldi társaság nyújtotta térítés nélkül a szolgáltatást, vagy

- ha jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján kapta a térítés nélküli szolgáltatást [7. § (1) bekezdés ly) pont, 7. § (8) bekezdés a), c) pont, Módtv. 469. § (1) bekezdés].

2.9. Térítés nélkül átadott eszköz

2007 előtt a számviteli törvény előírásai szerint a térítés nélkül átvett/átadott eszköz esetén az átvevőnek bevételként kellett elszámolni az átvett eszköz könyv szerinti értékét, ugyanakkor az átadó ezen összeget ráfordításként érvényesíthette. A társaságiadó-törvény előírásai szerint 2007 előtt az átvevőnek lehetősége volt az adózás előtti eredményét csökkenteni az átvett eszköz könyv szerinti értékével. Ezt a szabályt - a számviteli előírásokkal összhangban - időbeli elhatárolás esetén az el nem határolt részre, illetve az időbeli elhatárolásból visszavezetett összegre lehetett alkalmazni.

A 2007. évtől változtak a számviteli törvényben a térítés nélkül átadott eszközre vonatkozó szabályok. Eszerint 2007-től a térítés nélkül átvett eszközöket piaci értéken kell az átvevőnek nyilvántartásba vennie, vagyis bevételként elszámolnia. Az átadó továbbra is az eszköz nyilvántartási értékét számolhatja el ráfordításként. E két érték jellemzően eltér egymástól. A társaságiadó- és a számviteli törvény szabályai közötti összhang megteremtése érdekében - az átadó nyilatkozata alapján - a térítés nélkül átvett eszköz esetén, az átvevő az adózás előtti eredményét az átvett eszköznek az átadónál nyilvántartott könyv szerinti értékével csökkentheti az átvétel évében - függetlenül az időbeli elhatárolástól.

Átmeneti rendelkezés kapcsolódik e szabályhoz, amely kimondja, hogy a 2007. év előtt történt eszközátvétel esetén továbbra is csak a passzív időbeli elhatárolásként kimutatott összegből az időbeli elhatárolás megszüntetésének adóévében visszavezetett összeg csökkentheti az adózási előtti eredményt [Mód. tv 469. § (2) bekezdés].

2.10. Értékcsökkenési leírás

2.10.1. A nulla vagy maradványértéken nyilvántartott eszközök, illetve az épületek, építmények értékcsökkenési leírása

A számviteli törvény szerint nem számolható el értékcsökkenés a nulla értéken kimutatott eszköznél, illetve nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a maradványértéken kimutatott eszköznél. Az értékcsökkenési leírásra vonatkozó előírások között megfogalmazódik, hogy a társaságiadó-alapnál nem lehet elszámolni csökkentő tételt akkor, ha az eszközre a számviteli előírások szerint nem lehet vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. Kivételt képez e szabály alól a nulla vagy a maradványértéknek megfelelő könyv szerinti értékű eszköz, amelynél a bekerülési értékig megengedett a társaságiadó-alapnál az értékcsökkenési leírás elszámolása. Előfordulhat, hogy az eszköz maradványértéke az eredeti bekerülési értékkel egyezik meg, ami joghézagot jelent a szabályozásban, ezért az értékcsökkenési leírás adóalapnál történő érvényesítése csak a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása következtében, maradványértéken nyilvántartott eszköznél lehetséges. Épületnél, építménynél az adóalapban az értékcsökkenési leírás elszámolása függetlenül attól, hogy az milyen értéken van nyilvántartva, illetve attól, hogy szabad-e, lehet-e elszámolni a számviteli előírások alapján terv szerinti értékcsökkenést (1. számú melléklet 4. pont).

2.10.2. 100 százalékos értékcsökkenés

A jelenlegi szabályozás szerint az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a leghátrányosabb helyzetű 48 kistérségben [amelyet a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet 3. számú melléklete tartalmaz] üzembe helyezett új gépekre, berendezésekre és járművekre (kivéve a személygépkocsit) a bekerülési érték 100 százalékát érvényesítheti értékcsökkenési leírásként az üzembe helyezés adóévében. A gép, berendezés adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett bekerülési értékének 1 százaléka, járműnél 3 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában állami támogatásnak minősül. Ezt az állami támogatást az adózó - választása szerint - csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősítheti [az Art. 178. § 30. pontja szerint csekély összegű (de minimis) támogatás: a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: de minimis rendelet) hatálya alá tartozó támogatás], vagy az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 21-i 70/2001/EK bizottsági rendeletben (a továbbiakban: 70/2001/EK rendelet) foglaltaknak szerinti támogatásnak tekinti. Ezt az előírást is érinti az a változás, hogy a 70/2001/EK rendelet 2008. június 30-ával hatályát veszti, és mivel az új csoportmentességi rendelet még nem született meg, ezért a módosított rendelkezés a konkrét jogszabály helyett a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra vonatkozó bizottsági rendeletre utalást tartalmazza.

2008. január 1-jétől, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, akkor az adóalap-kedvezmény az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendeletben (1857/2006/EK rendelet) foglalt támogatásként vehető igénybe (1. számú melléklet 14. pont).

2.11. Az adóalapot érintő egyéb módosítások

2.11.1. Egyes kedvezmények közösségi támogatásként történő minősítése

2008. január 1-jétől a következő, a kis- és középvállalkozások által igénybe vehető kedvezmények közösségi támogatásnak minősülnek:

- a kis- és középvállalkozások által az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesített - meghatározott feltételeknek megfelelő - beruházási adóalap-kedvezmény,

- a hátrányos térségben üzembe helyezett egyes tárgyi eszközök egyösszegű leírása az adóalapban, valamint

- a kis- és középvállalkozások adókedvezménye.

E kedvezményeknek többek között egyik feltétele, hogy az adóalap-kedvezmény 16 százalékos adókulccsal számított összege a hatályos törvény alapján, az adózó döntése szerint csekély összegű támogatásnak, vagy az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 21-i 70/2001/EK bizottsági rendeletben (70/2001/EK rendelet) foglaltaknak szerinti támogatásnak tekintendő. A rendelet 2008. június 30-ával hatályát veszti, mivel azonban az új csoportmentességi rendelet még nem készült el, ezért a törvényben a konkrét jogszabály helyett a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra vonatkozó bizottsági rendeletre utalást tartalmazza a szabályozás.

A 70/2001/EK rendelet és a tervezett csoportmentességi rendelet alapján sem érvényesíthető támogatás az elsődleges mezőgazdasági termeléshez. Ugyanakkor számukra külön közösségi rendelet lehetővé teszi - némileg eltérő feltételekkel, mint más tevékenységet végzők számára - állami támogatás érvényesítését. Erre tekintettel lehetővé válik az elsődleges mezőgazdasági termelést végzők számára a beruházásra elszámolt összeggel az adóalap csökkentését, a kis- és középvállalkozások adókedvezményének érvényesítését, a hátrányos térségben üzembe helyezett beruházásra a gyorsított értékcsökkenési leírás elszámolását, ha megfelelnek az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendeletben foglalt feltételeknek [7. § (12) bekezdés, a 22/A. § (4) bekezdés és az 1. számú melléklet 14. pont].

2.11.2. Külföldi vállalkozó adóalapja

Megszűnik az a szabály, amely szerint ha a külföldi vállalkozó általános előírások szerint meghatározott adóalapja kisebb, mint az adóévben elszámolt költségek, ráfordítások együttes összegének 12 százaléka, az utóbbi összeget kell a társasági adó alapjának tekinteni. Ennek oka, hogy a rendelkezés alkalmazásának feltétele, hogy Magyarország nem kötött egyezményt a kettős adóztatás elkerüléséről a külföldi vállalkozó illetősége szerinti állammal, ez a kör gyakorlatilag üres halmaz, így ez a szabály feleslegessé vált [14. § (3) bekezdésében].

2.11.3. Veszteségelhatárolás

A veszteségelhatároláshoz szükséges adóhatósági engedély önellenőrzéssel, ellenőrzéssel történő érvényesítésével kapcsolatban a gyakorlatban eltérő értelmezések alakultak ki arra vonatkozóan, hogy ilyenkor kérhető-e a bevallásban kimutatott - a jogvesztő határidő be nem tartása miatt nem engedélyeztetett - veszteség elhatárolása is. Az egyértelműbb jogalkalmazás érdekében a módosító törvény kimondja, hogy önellenőrzés, ellenőrzés esetén engedély csak az önellenőrzéssel feltárt veszteségre vonatkozik.

Ugyancsak a veszteség adóhatósági engedélyezéséhez kapcsolódó változás, hogy beolvadás esetén is (azonosan az átalakulás más formájával) a jogelőd adókötelezettsége keletkezésétől kell számítani azt az időszakot, amelynek elteltét követően - meghatározott feltételek teljesülése esetén - adóhatósági engedély szükséges a veszteség elhatárolásához. Az ellenőrzött adóévi veszteségre - önellenőrzés vagy adóhatósági ellenőrzés miatt - csak akkor kérhető utólag engedély, ha az önellenőrzés, az adóhatósági ellenőrzés következménye az elhatárolás engedélyhez kötése [17. § (8) bekezdés].

2.12. Kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett eszközátruházás

2.12.1. Közös szabályok

A Tanács 90/434/EGK irányelve a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről, valamint a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről szóló 90/434/EGK irányelv módosításáról szóló 2005/19/EK számú Tanács irányelve (a továbbiakban együtt: Irányelv) az alapja a kedvezményezett átalakulás szabályainak, amely szerint kedvezményezett ügylet nem eredményezheti nem realizált nyereségek megadóztatását. Kedvezményezett átalakulás és eszközátruházás esetén a közösségi szabályozásban foglaltnak történő megfelelés érdekében - az általános előírástól eltérően - 2006-tól nem kell a tárgyi eszköz könyv szerinti és számított nyilvántartási értékének különbözete alapján módosítani az adózás előtti eredményt.

2.12.2. Kedvezményezett átalakulás

Ha a kedvezményezett átalakulás könyv szerinti értéken történt, és a jogelőd (kiválás esetén a jogutód) nem tesz bejelentést az adóhatósághoz, akkor a jogelőd társaság nem csökkentheti az adózás előtti eredményt az eszközök könyv szerinti értékét meghaladó számított nyilvántartási értékével, viszont a jogutód társaság - a törvény alapelveit is figyelembe véve - elszámolhatja az adózás előtti eredmény csökkentéseként az eszközök könyv szerinti értékét meghaladó számított nyilvántartási értékét. Ellenkező esetben a jogelőd társaságnak nem kell növelnie az adózás előtti eredményt az eszközök számított nyilvántartási értékét meghaladó könyv szerinti értékével, viszont a jogutód társaság - a törvény alapelveit is figyelembe véve - az adózás eredmény csökkentéseként csak az eszközök számított nyilvántartási értékét számolja el. Ehhez kapcsolódóan az adózónak külön nyilvántartást kell vezetnie.

Ha az adózó úgy dönt - emellett az adminisztráció egyszerűsítése érdekében -, csak akkor kell a jogelődnek kedvezményezett átalakuláskor az adózás előtti eredményt módosítani (azaz csökkenteni, illetve növelni) az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke és együttes könyv szerinti értéke különbözetével, ha a jogelőd (kiválás esetén a jogutód) nem tesz bejelentést az adóhatósághoz, és így nem alkalmazza az adóhalasztásra vonatkozó előírásokat.

Nem kell végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt készíteni, valamint a jogutód társasági szerződését csatolni az adóbevallásban. Ezt a módosítást a 2007. adóévi adóbevallásnál is lehet alkalmazni, ha annak benyújtása 2007. december 31-ét követően esedékes.

Az átalakulásban részt vevő társaságok tagjainak az átalakulás keretében újonnan kibocsátott részvényt, üzletrészt kell kapniuk, és legfeljebb azok együttes névértéke 10 százalékának megfelelő pénzeszközt kaphatnak, vagyis a tagok részére visszavásárolt részvény, illetve üzletrész juttatása nem felel meg a kedvezményezett átalakulás fogalmi követelményének [16. § (3) bekezdés a) pont, (10) bekezdés, Módtv. 469. § (6) bekezdés].

2.12.3. Kedvezményezett eszközátruházás

Kedvezményezett eszközátruházáskor az átruházó társaságnak akkor sem kell módosítania az önálló szervezeti egység átruházása következtében az adózás előtti eredményét a kivezetett eszközök könyv szerinti és számított nyilvántartási értékével, ha az eszközátruházás könyv szerinti értéken történt, vagyis nem keletkezik az önálló szervezeti egység átruházásán nyereség, és az átruházó társaságnak nem kell az adóhatósághoz bejelentést tenni. Mindezek következtében az átruházott eszközök könyv szerinti értékét meghaladó számított nyilvántartási értékével az átruházó társaság nem csökkentheti az adózás előtti eredményt, viszont az átvevő társaság - a törvény alapelveit is figyelembe véve - elszámolhatja az adózás előtti eredmény csökkentéseként az eszközök könyv szerinti értékét meghaladó számított nyilvántartási értékét. Fordított esetben a számított nyilvántartási értékét meghaladó könyv szerinti értékével az átruházó társaságnak nem kell növelnie az adózás előtti eredményt, viszont az átvevő társaság - a törvény alapelveit is figyelembe véve - az adózás előtti eredmény csökkentéseként csak az eszközök számított nyilvántartási értékét számolja el. Ehhez kapcsolódóan az adózónak külön nyilvántartást kell vezetnie.

Az adminisztráció-egyszerűsítése érdekében, illetve az adózó döntése alapján csak akkor kell az átruházó társaságnak kedvezményezett eszközátruházáskor módosítani (azaz csökkenteni, illetve növelni) az adózás előtti eredményt az immateriális jószág, a tárgyi eszköz számított nyilvántartási értékével és könyv szerinti értékével, ha nem tesz bejelentést az adóhatósághoz, és így nem alkalmazza az adóhalasztásra vonatkozó előírásokat.

Adminisztráció egyszerűsítési célból a kedvezményezett eszközátruházás alapjául szolgáló írásbeli szerződést azonban nem kell csatolni az adóbevalláshoz. Ezt a módosítást a 2007. adóévi adóbevallásnál is lehet alkalmazni, ha annak benyújtása 2007. december 31-ét követően esedékes [7. § (1) bekezdés d) pont, 8. § (1) bekezdés b) pont, 16. § (13) bekezdés, Módtv. 469. § (6) bekezdés].

2.13. A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása

Nemcsak a szerződés, hanem a megállapodás is alapjául szolgál 2008. január 1-jétől a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosításának, ha a kapcsolt vállalkozások az ügyletet nem szokásos piaci áron bonyolítják.

A hatályos társaságiadó-törvény szerint a kapcsolt vállalkozásoknak - a kisvállalkozások kivételével - az adóbevallás benyújtásáig el kell készíteniük a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 18/2003. (VII. 16.) PM rendelet előírásai szerint a nyilvántartásukat, amelynek tartalmazni kell - egyebek mellett - a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket. Az állami vállalatok mentesülnek a szokásos piaci ár meghatározására vonatkozó nyilvántartási kötelezettség alól, ha bennük az állam - közvetlenül vagy közvetve - többségi befolyással rendelkezik. A közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságok szintén mentesülnek a nyilvántartási kötelezettség alól.

A nyilvántartási kötelezettség alóli mentesség azonban nem jelent felmentést az adózás előtti eredmény módosítása alól, ha felek a szokásos piaci ártól eltérő áron kötnek szerződést, megállapodást. Ezen módosítások már a 2007. évi adókötelezettség megállapításánál is alkalmazhatók [18. § (1), (5) bekezdés és Módtv. 469. § (7) bekezdés a) pontja].

2.14. Osztalék természetben történő juttatása

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény szerint - 2006. július 1-jétől - a társasági szerződés lehetőséget adhat arra, hogy a tagot megillető osztalék nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként kerüljön teljesítésre. Ehhez kapcsolódóan a törvény kimondja, hogy ilyenkor is alkalmazni kell a társaságiadó-törvénynek a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott - a szokásos piaci ártól történő eltérésre tekintettel - előírt adózás előtti eredmény módosítását. Az új rendelkezést a 2007. december 31-ét követően teljesített osztalékra (osztaléktartozásra) is alkalmazni kell, ebben az esetben az osztalék juttatásának időpontja a meghatározó. Ugyanakkor a 2007-ben osztalékelőleg címen juttatott vagyoni értékre az új előírás nem vonatkozik - függetlenül attól, hogy a társaságok 2008-ban döntenek az osztalékról - mivel az a 2007. évi eredményt érinti [18. § (6) bekezdés, Módtv. 469. § (6) bekezdés b) pont].

2.15. A társasági adó mértéke

2.15.1. Kedvezményes adókulcs alkalmazásának lehetősége és annak feltételei

Az adózó 50 millió forint adóalapig 10 százalékos adókulcsot alkalmazhat 2008. január 1-jétől. Ennek feltételei, hogy az adózó

- nem vehet igénybe a törvény alapján adókedvezményt,

- az adóévben legalább egy főnek kell lennie foglalkoztatottjai átlagos állományi létszámának, de a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát azon személyek nélkül kell figyelembe venni, akiknek a jövedelme alapján kizárólag egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettsége áll fenn,

- adóalapja az adóévben és az azt megelőző adóévben legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével egyezik meg,

- az adóévben megfelel az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének,

- az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszeresének - ha az adózó székhelye a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti kistérség, illetve 5. számú melléklete szerinti település valamelyikében van, akkor a minimálbér - adóévre évesített összege, és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre kell bevallania a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.

2.15.1.1. Jogelőd nélkül alakult adózó

A jogelőd nélkül alakult adózónak csak az első adóévben (ha az előtársaság időszaka önálló adóév, akkor az előtársasági adóévben és az azt követő adóévben) kell megfelelni annak a feltételnek, hogy az adóalapja legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével egyezik meg.

2.15.1.2. Átalakulás

Átalakuláskor a jogutód adózónak az átalakulás évében kezdődő adóévében a jogelőd - átalakulás napját megelőzően lezárt - adóéve [az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, illetve a végleges vagyonmérleg(ek) alapján megosztott] adóalapot kell figyelembe vennie e feltétel vizsgálatakor előző adóévi adóalapként. E rendelkezés alkalmazásában beolvadáskor az átvevő adózó jogelődnek is minősül, ami azt jelenti, hogy a beolvadás évét megelőző évi (lezárt) adóbevallásában szereplő adóalapot össze kell vonni a beolvadó megelőző (lezárt) adóéve adóalapjával.

A 10 százalékos adókulcs alkalmazásának további feltétele, hogy az adózó az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó részének - ha az adóalap nem éri el az 50 millió forintot, akkor az adóalap - 6 százalékának megfelelő összeget az adóév utolsó napján lekötött tartalékként mutassa ki. A lekötött tartalékot az eredménytartalékból történő átvezetéssel kell képezni.

A lekötött tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben

- megvalósított beruházásra (kivéve a fejlesztési tartalék terhére elszámolt beruházást, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, a térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházást, amely tárgyi eszközre nem számolható el, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést; felhasználható azonban a fejlesztési tartalék terhére el nem számolt műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény beruházására),

- korábban munka nélküli személy, illetve a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy pályakezdő foglalkoztatására tekintettel elszámolt személyi jellegű kifizetésre,

- a pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi lízinget is) fennálló kötelezettség csökkentésére lehet feloldani.

Ha az adózó a fentiekben felsorolt célok megvalósítása nélkül oldja fel a fejlesztési tartalékot, akkor a feloldást követő 30 napon belül meg kell fizetnie a feloldott résszel azonos összegű adót. Az adózónak meg kell fizetnie a lekötött tartaléknak a negyedik adóévet követő adóév utolsó napjáig fel nem használt részével azonos összegű adót, a lekötés adóévét követő negyedik adóévet követő adóév első hónapja utolsó napjáig. A lekötött tartaléknak a jogutód nélküli megszűnés napjáig fel nem használt részével azonos összegű adót a jogutód nélküli megszűnése napját követő 30 napon belül kell megfizetni. Az adót minden esetben késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni.

2.15.2. Állami támogatásokra vonatkozó rendelkezés alkalmazása

Az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó részének, illetve ha az adóalap nem éri el az 50 millió forintot, akkor az adóalapnak a 6 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában

- az elsődleges mezőgazdasági termelést is végző adózónál az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt - az adóévben igénybe vett - támogatásnak minősül, feltéve hogy a lekötött tartalékot kizárólag beruházásra, vagy beruházás céljára felvett hitel törlesztésére használja fel;

- más adózónál csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy ha az adózó a lekötött tartalékot kizárólag beruházásra, vagy beruházás céljára felvett hitel törlesztésére használja fel, akkor - választása szerint - a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekintendő.

A csökkentett adókulcs miatti támogatás az adóbevallás benyújtása adóévében minősül igénybe vett állami támogatásnak. Ha a lekötött tartalék feloldása nem a hivatkozott közösségi támogatási szabályok elszámolásának megfelelően történt, akkor a feloldást követő 30 napon belül meg kell fizetni a feloldott résszel azonos összegű adót (19. §).

2.16. Adókedvezmények, adókedvezmények érvényesítése

2.16.1. Fejlesztési adókedvezmény

A társaságiadó-törvény fejlesztési adókedvezményre vonatkozó rendelkezései - a 2007. évtől hatályos új közösségi állami támogatási szabályokra tekintettel - 2007. január 1-jén léptek hatályba. A hatályos szabályozás szerint az új rendelkezéseket a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. október 24-i 1628/2006/EK bizottsági rendelettel (csoportmentességi rendelet) összhangban kell értelmezni, amelyeket részben a Tao-törvény, részben a fejlesztési adókedvezményről szóló 206/2006. (X. 16.) Korm. rendelet tartalmaz.

Tekintettel arra, hogy csak előzetes bejelentés (és annak a Bizottság által történő elfogadása) esetén adható támogatás a feldolgozóipar és a szolgáltatások egyes ágazataiban megvalósuló beruházásokhoz, ezért 2007. január 1-jétől nem lehetett fejlesztési adókedvezményt igényelni.

2008. január 1-jétől ismét lehetőség nyílik a fejlesztési adókedvezmény igénylésére

- a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, korábban már használatba vett, állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény jogszabályban meghatározott élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló beruházáshoz, és

- a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházáshoz.

A fenti módosítást azt tette lehetővé, hogy 2007 folyamán a Bizottság hozzájárult ahhoz, hogy a fejlesztési adókedvezményre vonatkozó rendelkezések összeegyeztethetők a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális beruházási támogatásokról szóló iránymutatással (Iránymutatás). Így a törvény jogharmonizációra utaló rendelkezésében a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. október 24-i 1628/2006/EK bizottsági rendeletre való hivatkozást felváltja az Iránymutatásra történő utalás.

2.16.2. K+F célú beruházás

A fejlesztési adókedvezményre vonatkozó előírásoknak az Iránymutatásnak történő megfelelését a Bizottság úgy fogadta el, hogy a K+F célt szolgáló beruházás alapján járó fejlesztési adókedvezmény nem köthető ahhoz, hogy a tevékenység végzésének a helye a felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia vagy a központi költségvetési szerv által alapított kutatóintézet területe legyen. 2008. január 1-jétől bármely, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést szolgáló beruházáshoz igényelhető fejlesztési adókedvezmény.

Ha az adózó a felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia vagy a központi költségvetési szerv által alapított kutatóintézet (kutatóhely) kezelésében lévő területen alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházáshoz 2007. december 31-éig fejlesztési adókedvezmény igénybevételére vonatkozó kérelmet, bejelentést tett, akkor a kérelem, a bejelentés benyújtásának évében hatályos előírások szerint járhat el.

Az adókedvezményeknek az adó teljes összegéig történő igénybevételét tartalmazó előírás kiegészült a 2003-ban engedélyezett fejlesztési adókedvezményre utalással, tekintettel arra, hogy - az engedélyezéskor hatályos előírások szerint - arra az adó 100 százaléka felhasználható [22/B. § (1) bekezdés c), e), f), i) pontjai, (13) bekezdés, 23. § (1) bekezdés, 31. § (3) bekezdés, Módtv. 469. § (8) bekezdés és 2006. évi CXXXI. törvény 126. § (3) bekezdés].

2.16.3. Jegyzett tőke felemeléséhez kapcsolódó fejlesztési adókedvezmény

Jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházással fejlesztési adókedvezményben részesíthető - a tőzsdei cégek megjelenésének ösztönzése érdekében - az adózó, ha a jegyzett tőke felemelése keretében kibocsátott részvényeket (vagy egy részét) bevezeti a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra. Az adókedvezmény akkor érvényesíthető, ha az adózó a részvények szabályozott piacra történő bevezetésének a napját követően, de legkésőbb az e napot követő harmadik év utolsó napjáig megkezdi a beruházást.

Az adókedvezmény igénybevételének további feltételei:

- a részvényeknek a szabályozott piacra történő bevezetésétől a beruházás megkezdésének évét követő ötödik adóév végéig a szabályozott piacra bevezetett részvények együttes névértéke folyamatosan el kell érje az adózó jegyzett tőkéjének legalább 50 százalékát,

- az adózó a részvényeknek a szabályozott piacra történő bevezetésétől a beruházás megkezdésének évét követő ötödik adóév végéig nem alakul át,

- az adózó által a jegyzett tőke felemelése keretében kibocsátott és a szabályozott piacra bevezetett részvények együttes kibocsátási értéke az - adókedvezmény iránti kérelemben, bejelentésben szereplő - elszámolható költség folyó áron számított összegének legalább az 50 százalékát eléri,

- a szabályozott piacra bevezetett részvények tekintetében a kérelem, a bejelentés benyújtásakor az adózónak legalább 25 részvényese van, vagy a szabályozott piacra bevezetett részvények legalább 25 százalékát meghaladó részvények olyan részvényesek tulajdonában vannak, akiknek (amelyeknek) egyike sem rendelkezik a szabályozott piacra bevezetett részvények névértékének 5 százalékát elérő részesedéssel.

A módosítás az Európai Bizottság hozzájárulásával léptethető hatályba, ezért a hatályba léptetés időpontjára 2008. szeptember 1-jét tartalmaz a törvénymódosítás.

Az adókedvezményeknek az adó teljes összegéig történő igénybevételét tartalmazó előírás kiegészült a 2003-ban engedélyezett fejlesztési adókedvezményre utalással, tekintettel arra, hogy - az engedélyezéskor hatályos előírások szerint - arra az adó 100 százaléka felhasználható [22/B. § (1) bekezdés c), e), f), i) pont, (13) bekezdés, 23. § (1) bekezdés, 31. § (3) bekezdés, Módtv. 371. § (2) bekezdés, 401. § (6) bekezdés, 2006. évi CXXXI. törvény 126. § (3) bekezdés].

2.16.4. Kis- és középvállalkozások adókedvezménye

A kis- és középvállalkozások hitelszerződéshez kapcsolódó adókedvezménye esetén is - a támogatásokra vonatkozó európai uniós előírásoknak megfelelően - 2007-től az adózó választhat, hogy az adókedvezményt csekély összegű (de minimis) támogatásként veszi igénybe, vagy a 70/2001/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásként érvényesíti.

A 70/2001/EK rendelet - mint az már korábban jeleztük - 2008. június 30-ával hatályát veszti, és mivel az új csoportmentességi rendelet még nem készült el, ezért a konkrét jogszabály helyett a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra vonatkozó bizottsági rendeletre utalást tartalmazza a módosítás. 2008. január 1-jétől, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, akkor az adókedvezmény az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a 1857/2006/EK rendeletben foglalt támogatásként vehető igénybe [22/A. § (4) bekezdés].

2.16.5. Adókedvezmények érvényesítése

Az egyértelműbb jogalkalmazás elősegítése érdekében a szabályozás kimondja, hogy az adókedvezmény és az adóalap-kedvezmény együttesen visszamenőleges hatállyal, a szabályozás bevezetésének évére:

- a filmalkotások támogatásához kapcsolódó kedvezményeknél 2004-re,

- a K+F költségalapú kedvezményeknél 2005-re, illetve

- a kis- és középvállalkozásoknál a szoftverfejlesztő alkalmazásához kapcsolódó kedvezményeknél 2006-ra

visszamenőlegesen érvényesíthető [22. § (1), (9), (10) bekezdések és Módtv. 469. § (9) bekezdés a)-c) pontjai].

2.16.6. Megszűnő adókedvezmények

2.16.6.1. A kárpótlási folyamat során átadott ültetvények, öntözési és meliorációs létesítmények alapján a szövetkezetek által igénybe vehető adókedvezmény

A szövetkezet vagy jogutódja - a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény rendelkezései szerint - köteles volt kijelölni az 1991. július 11-én tulajdonában vagy használatában álló olyan termőföldterületet, amelyet a kárpótlási törvényben felsorolt jogszabályok alapján szerzett meg. A kijelölt termőföldek árverés útján kerültek értékesítésre a kárpótlásra jogosultak részére, és az értékesítés során a termőföldön lévő ültetvények, öntözési és meliorációs létesítmények is az új tulajdonoshoz kerültek. Ezen eszközök után a szövetkezet vagy jogutódja legkésőbb a 2006. adóévi társasági adóból adókedvezményt vehetett igénybe, ezért 2008. január 1-jétől az e kedvezménnyel kapcsolatos rendelkezések hatályukat vesztik.

2.16.6.2. A szövetkezet által az önkormányzatnak átadott utak, árkok, csatornák alapján igénybe vehető adókedvezmény

A mezőgazdasági szövetkezet közös használatában levő utak (a közutak kivételével) - a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény rendelkezései szerint - térítés nélkül a helyi önkormányzat tulajdonába kerültek. Az utak után a szövetkezet vagy jogutódja legkésőbb a 2006. adóévi társasági adóból adókedvezményt vehetett igénybe, ezért 2008. január 1-jétől az e kedvezménnyel kapcsolatos rendelkezések hatályukat vesztik.

2.16.6.3. Elektronikus bevalláshoz kapcsolódó adókedvezmények

Az elektronikus bevallási kötelezettséghez kapcsolódó, az állandó képviselőtől igénybe vett számviteli és könyvviteli szolgáltatás alapján, az állandó képviselő által, és a regisztrációra kötelezett személynek minősülő adózó (ha nem veszi igénybe állandó képviselő szolgáltatását) által érvényesíthető adókedvezmények kizárólag a 2007-es adóévi adóból vehetők igénybe, ezért 2008. január 1-jétől az e kedvezménnyel kapcsolatos rendelkezések - az előzőekhez hasonlóan - hatályukat vesztik [22. § (6)-(8) és (11)-(13) bekezdései].

2.17. A kettős adóztatás elkerülése

2.17.1. A külföldön fizetett (fizetendő) adó

2008. január 1-jétől a külföldről származó jövedelem meghatározásakor az árbevétel, bevétel arányában azon költségekkel, ráfordításokkal, adózás előtti módosító tételekkel kell számolni, amelyek közvetlenül sem a külföldről, sem a belföldről származó bevétel megszerzéséhez nem kapcsolhatók.

2008. január 1-jétől a magyar adóba ilyenkor legfeljebb az egyezménynek megfelelő mértékkel levont adó, de legfeljebb a külföldről származó jövedelemre az átlagos adókulccsal számított adó számítható be [28. § (4)-(5) bekezdés].

2.18. Kiemelt vagy feltételes tanúsítvánnyal rendelkező szervezetek

2007. január 1-jétől megszűnt a megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató kijelölt célszervezetek sajátos adóalap-megállapítási lehetősége, amely szerint - néhány módosító tételt figyelembe véve - csak a jóváhagyott osztalék után adóztak, így eredménytartalékuk adómentesen képződött.

Az átmeneti rendelkezés szerint,

- ha a célszervezet 2006-ban közhasznú társasággá alakult át, akkor a közhasznú társaságnak nem kellett növelnie az adózás előtti eredményét a célszervezetnél adómentesen képződött eredménytartalék összegével. Természetesen, ha nem közhasznú társasággá alakult át 2006-ban, akkor a jogutódnak növelni kellett az adózás előtti eredményét, valamint

- ha a célszervezet 2006-ban nem alakult át, akkor a 2006. évi adóbevallást követően adómentesen nyilvántartott eredménytartalékkal a 2007-ben kezdődő adóévben és az azt követő két adóévben egyenlő részletekben növelnie kell az adózás előtti eredményt. Ezt az előírást nem kell azonban alkalmazni, ha a célszervezet 2006-ot követően közhasznú társasággá alakul, vagy közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságként működik tovább.

A védett szervezeteknek - amelyekre vonatkozó rendelkezések a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendeletben szerepelnek - 2007-2009 adóévekben akkor nem kell az adómentesen képződött eredménytartalék összegével az adózás előtti eredményüket növelni, ha mind a három adóévben megfelelnek az alábbi - együttes - feltételeknek:

- kiemelt vagy feltételes tanúsítvánnyal rendelkezik és

- a külön jogszabályban foglaltak szerint a bértámogatásra jogosító megváltozott munkaképességű, egészségkárosodott dolgozók foglalkoztatási aránya évente átlagosan eléri vagy meghaladja a 70 százalékot.

Ha az adózó nem felel meg a fenti feltételeknek, akkor a harmadik adóévről készített adóbevallásában meg kell növelnie az adózás előtti eredményét a nyilvántartott eredménytartalék azon részének 120 százalékával, amellyel nem növelte az adózás előtti eredményét. [2006. év LXI. törvény 225. § (13) bekezdés, Módtv. 430. §].

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. december 3.) vegye figyelembe!