Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) változásai 2008. január 1-jével lépnek hatályba, és a kormány politikájának megfelelően a feketegazdaság elleni hatékonyabb fellépést, az adóigazgatási szabályok korszerűsítését, ennek keretében az elektronikus adóigazgatás továbbfejlesztését szolgálják. A módosítások másik jelentős része a cégtörvénnyel, illetőleg a gazdasági társaságokról szóló törvénnyel, valamint az új áfatörvénnyel való összhangot hivatottak megteremteni.
12.1. Feketegazdaság elleni küzdelmet segítő módosítások
12.1.1. Új felelősségi szabályok közbeszerzésnél
A közbeszerzésekhez kapcsolódó vállalkozási szerződések teljesítésénél a vállalkozók az alvállalkozói lánc alacsonyabb fokán álló alvállalkozónak csak abban az esetben fizethetnek ki havonta – áfa nélkül számított – 100 000 Ft-nál nagyobb összeget, ha az alvállalkozó 15 napnál nem régebbi adóigazolással igazolja, hogy nincs az állami adóhatóságnál, vámhatóságnál nyilvántartott köztartozása. Amennyiben az alvállalkozó a kifizetés előtt nem mutat be nemlegesnek, vagyis "nullásnak" minősülő együttes adóigazolást, a vállalkozó visszatartja a kifizetést, ellenkező esetben a kifizetés erejéig egyetemlegesen felel az alvállalkozó köztartozásáért. Amennyiben az adóigazolás tartozást mutat, úgy az adóhatóság a végrehajtás szabályai szerint a végrehajtási jegyzőkönyv kiállításával és megküldésével haladéktalanul intézkedik a követelés lefoglalásáról. Miután az adóhatóság a követelést lefoglalta, a vállalkozó a kifizetést a végrehajtás alá vont összeggel csökkentve teljesíti (Art. 36/A. §).
A vállalkozói szerződés megkötésekor a vállalkozó minden esetben tájékoztatja az alvállalkozót (az alvállalkozó a saját alvállalkozóját stb.) arról, hogy a vállalkozói szerződés közbeszerzés közvetlen megvalósításához kapcsolódik. A tájékoztatási kötelezettség megsértése esetén a vállalkozó a kifizetés összegének 20 százalékáig terjedő mulasztási bírsággal sújtható [Art. 172. § (17) bekezdés].
Az igazolás beszerzésének megkönnyítése érdekében a törvény biztosítja az együttes adóigazolás iránti kérelem elektronikus beszerzésének lehetőségét, illetőleg az illetékmentességet is (Art. 85/A. §; Illeték-tv. Melléklet XXI. cím 4. pont).
Az eljáráshoz kapcsolódva bővül a központosított ellenőrzés esetköre azokkal az esetekkel, amelyeknél az adózók az adókötelezettségeiket a közbeszerzések közvetlen megvalósítása érdekében kötött vállalkozási szerződések teljesítése során jogszerűtlen, színlelt, adóelkerülő vagy a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvébe ütköző módon megsértik (Art. 88/A. §).
12.1.2. A regisztrációhoz kapcsolódó ellenőrzés
Az állami adóhatóság minden évben az adott évben újonnan alakult gazdasági társaságok legalább 20 százalékát kockázatelemzés alapján ellenőrzésre választja ki. A kockázatelemzés szempontjait a törvény példálózó jelleggel határozza meg, a részletszabályok megállapítását az APEH elnökének hatáskörébe utalja. A kockázatelemzés keretében az adóhatóság a gazdasági társaság tagjainak, vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatban rendelkezésre álló adatokat veszi figyelembe, illetőleg ezeket vizsgálja. A regisztrációhoz kapcsolódó ellenőrzést az adóhatóság az adószám megállapítását követő 90 napon belül kezdi el. A helyszíni ellenőrzésnél az adóhatóság a bejelentett adatok valóságtartalmát (például a székhely, szervezeti képviselő valódiságát) és az egyes adókötelezettségek teljesítését vizsgálja. Ha az adóhatóság fiktív székhelyre, valótlan szervezeti képviselői adatra bukkan, akkor az általános szabályok szerint felfüggeszti, majd törli az újonnan alakult gazdasági társaság adószámát [Art. 90. § (7) bekezdés].
12.1.3. Be nem jelentett alkalmazott esetén alkalmazható új becslési szabályok
Az adóhatóság, ha az ellenőrzése során be nem jelentett foglalkoztatott(ak)at talál, a bevallani és megfizetni elmulasztott adót és járulékot legalább 3 havi foglalkoztatást vélelmezve állapítja meg. Ha az elévülési időn belül az adóhatóság a munkáltatónál ismételten megállapítja a feketefoglalkoztatást, akkor az elmulasztott adók és járulékterhek megállapítására a korábbi ellenőrzés és a folyamatban lévő ellenőrzés közötti időszakra állapítja meg becsléssel, figyelembe véve az első és a második alkalommal talált feketemunkások számát [Art. 108. § (8) bekezdés].
12.1.4. Vámhatóság átvizsgálási joga
A vámhatóság jogosult arra, hogy az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó ügyekben a két szervezet közötti együttműködési megállapodás keretében ellenőrzést végezzen. A módosítás az átvizsgálási jogot, mint az ellenőrzés során alkalmazható különös intézkedést, amely alapján az adóellenőr jogosult a vállalkozási tevékenységgel összefüggésbe hozható helyszín, helyiség és jármű átvizsgálására, a vámhatóságra is kiterjeszti [Art. 103. § (1) bekezdés].
12.1.5. Adószám visszamenőleges megállapítása
Az egyablakos rendszeren kívüli adózók késedelmes bejelentkezése esetén az adóhatóság nem a bejelentkezés napjával, hanem a bejelentkezést megelőzően megkezdett adóköteles tevékenység kezdőnapjára visszamenőlegesen állapít meg adószámot. A rendelkezés elsősorban azokat a külföldön bejegyzett, Magyarországon adóköteles tevékenységet végző, egyébként szabályosan működő cégeket érinti, amelyek a bejegyzés államában már rendelkeznek adószámmal. Az adószám visszamenőleges megállapítása esetén az adózó az adóköteles tevékenység kezdőnapja és a bejelentkezés közötti időszakra is érvényesíthet adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést.
A módosítás egy átmeneti szabállyal ösztönzi a be nem jelentkezett adózók regisztrációját, illetőleg a már bejelentkezett adózók vonatkozásában. E szerint 2008. január 1. napjától bejelentkezhetnek azok az adózók, amelyek a Magyar Köztársaság területén cégbejegyzéshez, illetőleg egyéni vállalkozói igazolványhoz nem kötött általánosforgalmiadó-köteles tevékenységüket a bejelentkezésüket megelőzően már megkezdték. A késedelmesen teljesített bevallásban levonási jogukat az adóköteles tevékenység tényleges megkezdésétől gyakorolhatják, fizetési kötelezettségüket pedig kötelesek teljesíteni. Azok az adózók pedig, amelyeknek a 2007. évben hatályos szabályok alapján az adóhatóság a tevékenység tényleges megkezdésének időpontjára visszamenőleges hatállyal adószámot nem állapított meg, így levonási jogukat a bejelentkezés előtti időszakra nem gyakorolhatták, illetve fizetési kötelezettségüket nem teljesítették, önellenőrzéssel vagy bevallás benyújtásával ezt pótolhatják.
Ezek a szabályok csak a 2007. december 31-éig terjedő adómegállapítási időszakok vonatkozásában alkalmazhatók, az adólevonási jog legfeljebb 2004. május 1. napjáig visszamenőleg gyakorolható [Art. 24. § (2) bekezdés, Módtv. 476. §].
12.1.6. Jogkövetkezmények
12.1.6.1. Felelősség a levonási kötelezettség megsértése esetén
Szigorodik a munkáltatók, kifizetők felelőssége a levonási kötelezettségükkel összefüggésben. E szerint, ha a munkáltató (kifizető) levonta a magánszemélytől az adóelőleget, adót, illetőleg a járulékot, de az ezzel összefüggő bevallási kötelezettségének nem tett eleget, az adóhatóság a jogkövetkezményeken túl az adóhiányt is a munkáltató (kifizető) terhére állapítja meg [Art. 170. § (6) bekezdés].
12.1.6.2. Szigorodó mulasztásibírság-szabályok
Az önkéntes jogkövetés ösztönzése érdekében a mulasztási bírság maximális mértéke emelkedik: magánszemély adózók esetén a korábbi 100 ezer forintról 200 ezer forintra, más adózó esetén a korábbi 200 ezer forintról 500 ezer forintra [Art. 172. § (1) bekezdés].
A számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség megsértése, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, továbbá igazolatlan eredetű áru forgalmazása jellemzően olyan mulasztások, amelyek függetlenek attól, hogy az adózó az adókötelezettségei teljesítéséhez adójogban jártas szakembert vesz-e igénybe (ellentétben pl. a bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével). Másrészt ezek a jogsértések a leggyakoribb módjai az adóelkerülésnek, másfelől a feketefoglalkoztatással – figyelemmel az egészségügyi ellátásra jogosultság szigorodó feltételeire – a kiszolgáltatott munkavállalót hozzák hátrányos helyzetbe. Ezért e mulasztásokért az adózó személyétől független, egységes tételű, emelt összegű (1 millió forintig terjedő) bírság kapcsolódik. A bírság kiszabásánál ez esetben is megilleti az adóhatóságot a törvény által előírt szempontok szerinti mérlegelés joga és kötelezettsége [Art. 172. § (2) bekezdés].
Új rendelkezés, hogy a számla-, nyugtaadási kötelezettség elmulasztása esetén az adózó marasztalása mellett az alkalmazott felelősségét is megállapíthatja az adóhatóság. A törvénysértést megvalósító alkalmazottal szemben minimum 10 ezer, maximum 50 ezer forint mulasztási bírság szabható ki [Art. 172. § (3) bekezdés].
Az adózóval szemben kiszabható emelt összegű mulasztási bírság alkalmazását a törvény a havi adó- és járulékbevallás, a foglalkoztatót terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztása, valamint az üzletlezárás foganatosítását megakadályozó adózó esetére korlátozza. Az adatszolgáltatási kötelezettség megsértése esetére az általános tételű bírság szabható ki [Art. 172. § (1) bekezdés (4)–(5) és (9) bekezdések].
12.1.6.3. Az üzletlezárás
A hatályos szabályok szerint a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, igazolatlan eredetű áru forgalmazása, a nyugta- és számlaadási kötelezettség ismételt elmulasztása esetén mulasztási bírság kiszabása mellett az adóhatóság köteles az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget (üzletet) 12 nyitvatartási napra lezárni, illetőleg az adóköteles tevékenységet felfüggeszteni. Az Art. azonban a szankciók alkalmazása során – figyelemmel a méltányos eljárás alapelvi követelményére – mindig biztosítja az adóhatóság számára a mérlegelés lehetőségét, ami az adóhatóságnak nemcsak joga, hanem kötelezettsége. Ebből következően a módosított rendelkezés méltányosabb helyzetet teremtve biztosítja az üzletlezárás intézkedés alkalmazása esetére az adóhatóság számára a mérlegelést, annak érdekében, hogy az eset összes körülményét mérlegelve az adóhatóság a jogsértés súlyával arányos, ahhoz igazodó szankciót alkalmazhasson, vagy akár eltekintsen az intézkedés alkalmazásától [Art. 174. § (1) bekezdés].
12.1.7. Adószám felfüggesztése
2008. január 1-jétől szigorodnak az adószám felfüggesztésének szabályai. A felfüggesztéshez és az ezt követő szankciós törléshez fűződő jogkövetkezmények köre az adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés korlátozásán, illetőleg kizárásán túl kiterjed a költségvetési támogatás igénylésének, illetőleg kiutalásának korlátozására, valamint a jogerős felfüggesztés időszakában a túlfizetés visszatérítésének tilalmára is. Emellett a felfüggesztés jogerőre emelkedését megelőző időszakra vonatkozó korlátozásokat nemcsak az állami adóhatóság, hanem a vámhatóság és az önkormányzati adóhatóság is alkalmazhatja.
Fontos változás, hogy a felfüggesztés időtartama 90 napról 45 napra csökken, és a törlést nem akadályozhatja meg az adózó a felfüggesztés megszüntetése iránt előterjesztett, egyébként megalapozatlan vagy más okból eredménytelen kérelemmel (Art. 24/A. §).
12.1.8. Feltételes adómegállapítási eljárás
A feltételes adómegállapítás iránti eljárásban új elutasítási ok, ha a kérelem tartalma alapján alaposan lehet tartani attól, hogy a közölt tényállás a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközne [Art. 132. § (5) bekezdés b) pont].
12.1.9. Cégek megszűnésének új eljárási szabályai
A hatályos szabályok szerint a végelszámolást lezáró bevallást a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének napját követő 45 nappal kell az adóhatósághoz benyújtani, illetve az adóhatóság a záró adóbevallás (és az azt megelőző időszakokra vonatkozó bevallások) ellenőrzését a záró adóbevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles befejezni. A cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) szerint az adóbevallásokról és a végelszámolást lezáró számviteli beszámolóról, vagyonfelosztási javaslatról a társaság legfőbb szerve egyidejűleg dönt, ezt követően azonban a cég törlése iránti kérelemhez - az adóbevallás kivételével – a döntéshozatallal érintett egyéb okiratokat kell mellékelni. E jogszabályi rendelkezések együttes alkalmazása esetén – különösen az egyszerűsített végelszámoláskor – problémát okoz, hogy az adóhatóság a záró adóbevallás ellenőrzését nem tudja érdemben elvégezni, mert a cégbíróság az ellenőrzés befejezése előtt törli az adózót a cégjegyzékből. Ennek megakadályozása érdekében a módosítás a záró bevallások tényleges ellenőrzése érdekében előírja, hogy a záró bevallásokat a végelszámolást elzáró beszámoló cégbírósághoz való előterjesztésével egyidejűleg kell az adóhatósághoz benyújtani.
Annak érdekében, hogy az adóhatóság a végelszámolás útján megszűnő adózónál a kötelező ellenőrzést érdemben le tudja folytatni, az új szabályok szerint – a Ctv. módosításával – a cégbíróság a végelszámoláshoz kötődő, illetve egyéb tárgyban az adózónál végzett adóigazgatási eljárás folyamatban léte alatt nem törölheti a céget (adózót) a cégjegyzékből, így mindenképpen indokolt az adóhatósági eljárás miatt fenntartott jogalanyiság időszakát lerövidíteni. Az Art. ezért a végelszámoláshoz kapcsolódó adóigazgatási eljárás időtartamát jelentős mértékben csökkenti. Ennek keretében az adózót a végelszámolással kapcsolatos, illetve a végelszámolás kezdő időpontját megelőző időszakra vonatkozó és a végelszámolás kezdő időpontját követően ellenőrzött bevallásai esetén nem illeti meg a bevallás ellenőrzése alapján kiadott jegyzőkönyv tekintetében az észrevételezés joga, továbbá az adózó az elsőfokú határozat ellen fellebbezését 8 napon belül terjesztheti elő. Az adóhatóság számára a határozat meghozatalára 30 napot biztosít a törvény, a fellebbezést az elsőfokú szervnek 15 nap helyett 5 nap alatt kell felterjesztenie a másodfokú szervhez, illetőleg a másodfokú szerv a fellebbezést 60 nap helyett 15 nap alatt bírálja el, és az elsőfokú határozat megsemmisítése esetén új eljárásra utasításnak nincs helye [Art. 128/A. § (1)–(4) bekezdései].
A cégtörvény egyéb, azaz végelszámolás, felszámolás nélküli megszűnéséről a cégbíróság elektronikus úton tájékoztatja az állami adóhatóságot. Ezen értesítésre az állami adóhatóság a vámhatóság "nevében" is haladéktalanul, de legkésőbb 90 napon belül nyilatkozik arról, hogy a cégnél adóigazgatási eljárás van-e folyamatban, illetve a cégbíróság értesítése alapján az állami adóhatóság vagy a vámhatóság kíván-e a cégnél a megszűnéshez kapcsolódóan ellenőrzést vagy végrehajtást kezdeményezni, miután az egyéb megszűnés esetén az Art. alapján nem kötelező az ellenőrzést lefolytatni. Ha az állami adóhatóság úgy nyilatkozik, hogy adóigazgatási eljárás folyamatban van, vagy ellenőrzést vagy végrehajtást kezdeményez, akkor a cég a hatósági eljárások jogerős befejezéséről szóló adóhatósági értesítésig nem törölhető a cégjegyzékből. Ha az állami adóhatóság arról értesíti a cégbíróságot, hogy adóigazgatási eljárást nem folytat a cég ellen, és nem is kíván kezdeményezni, akkor a cég természetesen törölhető. Amennyiben az állami adóhatóság ellenőrzést kezdeményez, ez esetben is a végelszámoláshoz kapcsolódó ellenőrzés "felgyorsított" szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ellenőrzés befejezésének abszolút határideje a végelszámolás záró bevallásának kézhezvételétől számított 60 nap helyett – ilyen bevallás hiányában – az értesítéstől számított 60 nap.
12.2. A bejelentési és bevallási és adatszolgáltatási szabályok változása
12.2.1. Cégjogi változásokhoz kapcsolódó bejelentési szabályok
A cégjogi szabályok változásával összhangban változnak a cégbejegyzéshez kötött tevékenységet folytató (az egyablakos rendszerbe tartozó) adózókra vonatkozó bejelentési szabályok.
A cégtörvény módosítása alapján a cégjegyzék szükség szerint, valamennyi cég esetén tartalmazza a cég üzleti évének mérlegfordulónapját, ha az üzleti év eltér a naptári évtől, a cég székhelyétől eltérő központi ügyintézés helyét, illetve a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját), ha a cég döntése szerint a közvetlen közleményeit a honlapján teszi közzé. Ennek megfelelően az Art. rendelkezései közül egyrészt hatályon kívül kerül a naptári évtől eltérő üzleti év egyablakos rendszeren kívüli bejelentésére vonatkozó rendelkezés (így ezt az adatot a továbbiakban a cégbejegyzési/változásbejegyzési kérelem alapján a cégbíróság elektronikusan közli az állami adóhatósággal); másrészt az egyablakos rendszeren keresztül érkező adatok között nevesíti a törvény a cég honlapjának, illetőleg a székhelyétől eltérő központi ügyintézés helyének adatait [Art. 16. § (3) bekezdés b) pont; Art. 17. § (3) bekezdés b) pont].
A módosító rendelkezés az adóhatósághoz bejelentendő adatként nevesíti a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételt, illetve a közvetlenül az adóhatósághoz bejelentendő adatként a nonprofit jelleget és a szervezeti képviselő adóazonosító számát is [Art. 16. § (3) bekezdés c) pont; Art. 16. § (3) bek. m) pont; Art. 17. § (3) bek. h) pont].
12.2.2. A TEÁOR'08 és az új szakmakód számokkal kapcsolatos kötelezettségek
A TEÁOR'08 osztályozási rendszer bevezetése – e rendszer a közvetlenül hatályosuló, az Európai Parlament és a Tanács a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendeletén alapul. E szerint változnak a bejelentési szabályok a tevékenységi köröket illetően, mert 2008. január 1-jétől nem a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint kell teljesíteni a bejelentést, hanem ezen EK rendelet alapján [Art. 16. § (3) bek. d) pont; Art. 17. § (3) bekezdés f) pont].
A rendelet hazai végrehajtása során a tevékenységi körök TEÁOR-osztályozása, illetve a szakmakódjegyzék 2008. január 1-jétől megváltozik. Az átálláshoz szükséges fordítókulcs, valamint az új szakmakódjegyzék a KSH honlapján (www.ksh.hu) és az APEH honlapjáról (www.apeh.hu) is elérhető.
12.2.3. Az állandó meghatalmazás (megbízás) bejelentése
Az általános meghatalmazást, megbízást az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon kell az állami adóhatósághoz bejelenteni. A bejelentés, így a képviselet – az adóhatóság előtti eljárásban - csak a nyomtatványon előterjesztve érvényes, ami természetesen nem érinti a képviseleti jogot megalapozó mögöttes jogviszony (a megbízás, meghatalmazás) külön jogszabályokban meghatározott formai és tartalmi kellékek szerinti érvényességét (Art. 7. §).
12.2.4. A biztosítotti bejelentést érintő változások
Egy előtársaság attól függetlenül végezhet adóköteles tevékenységet (példul létrehozhat foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt), hogy üzletszerű gazdasági tevékenység végzésére csak a cégbejegyzési kérelem benyújtása után van lehetőség. A módosítással az Art. lehetővé teszi az előtársaság számára, hogy a legkorábban a társasági szerződés ellenjegyzése, közokiratba foglalása napján kezdődő biztosítási jogviszonnyal és a biztosítottal kapcsolatos bejelentési kötelezettségét adószám nélkül, papíralapon teljesítse. A bejelentést az előtársaságnak a cégbejegyzési kérelem benyújtását követően, az adószám megszerzésétől számított nyolc napon belül az adószám és a papíralapú kérelem iktatószámának megjelölésével meg kell ismételnie [Art. 16. § (9) bekezdése].
12.3. Járulékfizetés megállapítása
A Tbj-tv. 39. §-a (2) bekezdésének hatálya alá tartozó magánszemélyek 15 napon belül teszik meg bejelentésüket, mely alapján az adóhatóság az adóévre vonatkozó járulékfizetési kötelezettségüket és a havonkénti járulékfizetési kötelezettséget határozattal írja elő, és a befizetéseket nyilvántartja. Ezzel év közben már keletkezik végrehajtható okirat, amely alapján az elmaradt befizetéseket az adóhatóság végrehajtás útján beszedheti, míg korábban erre csak az adóévet követően került sor [Art. 20. § (6) bekezdése].
12.4. Illetékkötelezettség bejelentése
A vagyonszerzési, eljárási illeték kiszabására, illetőleg beszedésére vagy visszatérítésére irányuló eljárás lefolytatása érdekében a bíróságoknak, közigazgatási szerveknek, illetőleg a közjegyzőknek közölniük kell az illetékfizetésre kötelezett vagy a visszatérítésre jogosult magánszemélyek adóazonosító jelét vagy adószámát, ennek hiányában azokat a természetes azonosító adatokat, amelyeket a törvény az adóazonosító jel megállapításához előír. Külföldi illetőségű személyek esetében, ha egyébként a külföldi nem szerepel az adóhatóság nyilvántartásában, részére az illeték megállapítása és nyilvántartása érdekében az adóhatóság technikai azonosító számot állapít meg, amelyet a fizetésre kötelezettel nem közöl. Az eljárás befejezését követően az adómegállapításhoz való jog elévülését követően az ilyen személyek adatait, technikai azonosító számát az adóhatóság nyilvántartásából törlik [Art. 24. § (6) bekezdés].
12.5. Bevallási szabályok
12.5.1. Változik a havi adó- és járulékbevallás adattartalma
Kiegészül a havi adó- és járulékbevallás adattartalma az arányos szolgálati idő naptári napjainak számával; a korkedvezmény-biztosítási járulék bevezetésére tekintettel adattartalma a korkedvezmény-biztosítási járulék alapjára és összegére vonatkozó adatokkal; a Start Plusz és Start Extra kedvezményekhez kapcsolódóan a Start Plusz, illetőleg Start Extra kártyákkal foglalkoztatott biztosítottak bruttó munkabér alapján számított nullaszázalékos mértékű kötelezettség alapjára, illetőleg a 15 vagy 25 százalékos kötelezettség alapjára és összegére vonatkozó adatokkal [Art. 31. § (2) bekezdés].
12.5.2. "Nullás" bevallásbenyújtási kötelezettség
Az új szabályok a korábbi mentesítési szabályok hatályon kívül helyezése mellett kötelezővé teszik minden adózó számára, hogy aki az adóévben havi adó- és járulékbevallás benyújtására vált kötelezetté, az adóév minden ezt követő hónapjára akkor is be kell nyújtania a havi adó- és járulékbevallást, ha az adott hónapban adó- és/vagy járulékkötelezettsége nem keletkezett [Art. 31. § (6) bekezdés].
Emellett hatályon kívül kerül a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó, a havi adó- és járulékbevallás benyújtása alóli mentesítést kimondó rendelkezés, tekintettel arra, hogy az őstermelőt érintő új társadalombiztosítási rendelkezés szerint az őstermelőt is legalább a minimálbér után természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetése terheli (Tbj-tv. 30/A. §).
12.5.3. Egyszerűsítés a bevallási szabályokat érintően
Az új, egyszerűsítést célzó rendelkezések szerint egyrészt a társaságiadó-bevallás helyett bevallást helyettesítő nyomtatványon nyilatkozhat a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény is, másrészt – ösztönözve az adózókat az elektronikus bevallások benyújtására – az elektronikus úton benyújtott személyijövedelemadó-bevallás esetében a kiutalás legkorábbi időpontja február 1-je lehet, szemben a korábbi március 1-jével [Art. 31. § (5) bekezdés; Art. 37. § (4) bekezdés].
12.6. A versenyképesség javítása
12.6.1. A nettó adótartozás fogalma
Az Art. fogalmai szerint adótartozás az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás. Főszabály szerint a fennálló tartozásokat adónemenként kell vizsgálni, függetlenül attól, hogy más adónem túlfizetést mutat. Az egyes adótörvényekben biztosított kedvezmények igénybevehetőségének ugyanakkor sokszor az a feltétele, hogy az adózónak ne legyen adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása. Minthogy egy adókedvezmény igénybevétele esetén nem indokolt szigorúan értelmezni az adótartozás fogalmát, illetőleg méltánytalan lehet, ha az adózó pusztán az adószámlája rendezetlensége miatt esik el egy adókedvezmény lehetőségétől, az adótartozás fogalma kiegészül a "nettó adótartozás" meghatározásával. E szerint, ha jogszabály valamely kedvezmény igénybevételét ahhoz köti, hogy az adózónak ne legyen adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, e feltétel vizsgálata során az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás összegét csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével (Art. 178. § 4. pont).
12.6.2. Bővülő nyilvános adatkör
Az állami adóhatóság a honlapján az áfaalanyokon, illetve az evaalanyokon kívül közzéteszi a nem magánszemély adószámos adózók (tipikusan a társadalmi szervezet jogi személyek, egyéb szervezetek) nevét és adószámát, valamint az új Áfa-tv. szerinti csoportos áfaalanyisággal kapcsolatos alapvető adatokat. Az üzleti élet tisztaságának biztosítása, a szerződéses kapcsolatok kockázatának csökkentése érdekében az APEH honlapján ingyenesen hozzáférhetővé válik az adóvégrehajtás alá vont adószámos adózók neve, adószáma; valamint azoknak az adózóknak az adatai, amelyek adószámát az adóhatóság az adószám felfüggesztését követően, ún. szankciós törléssel törölte [Art. 54. § (5) bekezdés; 55. § (5) bekezdés].
12.7. Korszerűsítés
12.7.1. Elektronikus ügyintézés
Az új szabályok következményeként bővül az állami adóhatóságnál az elektronikus ügyintézési lehetőség. E szerint a bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton teljesítő adózó bejelentési, változásbejelentési kötelezettségét elektronikus úton is teljesítheti, továbbá bármely adózó az általános, nemleges, illetőleg az együttes adóigazolás, valamint a fizetési könnyítés iránti kérelmét elektronikusan is előterjesztheti, a folyószámlájának adatait, illetőleg a bejelentése (változásbejelentése) alkalmával bejelentett és az állami adóhatóság által nyilvántartott adatait lekérdezheti, illetőleg utóbbi adatait le is töltheti. Lehetővé válik az állami adóhatósághoz teljesítendő befizetések elektronikus teljesítése, amely az APEH kijelölt ügyfélszolgálatain elhelyezett POS-terminálokon keresztül, bankkártyával lehet eszközölni. E szabályokhoz kapcsolódóan az Art. kiegészül egy felhatalmazó rendelkezéssel, amely alapján valamennyi, elektronikusan teljesíthető kötelezettségre, illetőleg elektronikusan kezdeményezhető eljárásra vonatkozóan a technikai jellegű részletszabályok egyetlen, a pénzügyminiszter által kiadott rendeletbe kerülnek (Art. 38. §, 175. §).
12.7.2. Adóhatósági igazolás
Bővül az együttes igazolás alkalmazási köre, így az már nem csak közbeszerzési eljárásokhoz kérhető, hanem bármilyen más eljáráshoz is. Az együttes adóigazolás sajátossága, hogy összesítetten tartalmazza az állami adóhatóságnál és a vámhatóságnál nyilvántartott köztartozást, illetőleg azok hiányát. A kiállításához szükséges adó- és vámtartozást érintő adatok beszerzése érdekében az állami adóhatóság keresi meg a vámhatóságot, így az adózónak nem kell két hatóságnál kérnie az igazolás kiállítását.
Egyszerűsödnek az illetőségigazolási szabályok, amelyek szerint a külföldön rendszeresített angol nyelvű nyomtatványokat is köteles lesz az adóhatóság kitölteni. További könnyítés, hogy az adóhatóság az illetőségigazolást a külföldi hatóság által rendszeresített nem angol nyelvű nyomtatványon is kiállítja, ha a kérelmező a nyomtatványhoz csatolja annak magyar nyelvű szakfordítását. Két-, illetőleg többnyelvű nyomtatvány esetén sincs szükség a fordításra, ha a nyomtatvány az egyéb nyelvek mellett egyértelműen, minden részletre kiterjedő párhuzamos angol nyelvű szöveget is tartalmaz.
A jövedelemigazolás tartalmát tekintve bővül. A magánszemélyek jövedelmére vonatkozó adatok mellett az evaalanyok esetében a megszerzett összes bevételt az ez után megállapított adót és az evaalapot nem képező jövedelmeket, bevételeket is tartalmazza. Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás szerint adózott bevételt is feltünteti az adóhatóság a jövedelemigazoláson (Art. 85/A. §).
12.8. A jogalkalmazást segítő módosítások
12.8.1. Új egyenlegértesítési rend
Az adószámla egyenlegéről az adóhatóság jelenleg eltérő időpontban értesíti a magánszemély adózókat, illetőleg más adózókat, amennyiben az adószámlájuk tartozást vagy túlfizetést mutat. Az új szabály szerint az adóhatóság egységesen október 31-éig küld értesítést az adózóknak, és csak akkor, ha az adószámla 1000 forintot meghaladó összegű tartozást vagy túlfizetést mutat. Emellett megszűnik a teljes körű értesítési kötelezettség, mert az állami adóhatóság nem küld számlaértesítőt annak az adózónak, aki (amely) bevallás benyújtására, illetve adatszolgáltatás teljesítésére elektronikus úton kötelezett, vagy önkéntesen elektronikusan nyújtotta be a bevallását [Art. 43. § (8) bekezdés].
12.8.2. Kerekítési szabályok befizetésnél, nyilvántartásnál
Az egységes jogértelmezés biztosítása, ezen belül a magánszemélyt terhelő fizetési (bevallási) kötelezettségekre vonatkozó szabályok egységesítése érdekében az Art. kivételek körében nevesíti a magánszemély által fizetett (bevallott) különadót, egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulást és vagyonszerzési illetéket is. A magánszemélyek esetén a különadó és a vagyonszerzési illeték is bekerül azon adónemek körébe, amelyek esetében a 100 forint alatti tartozást nem kell megfizetni, illetőleg az adóhatóság a 100 forint alatti adó-visszatérítést nem tartja nyilván, és nem utalja ki.
A kötelezettségek, teljesítések gazdaságos kezelése és érvényesítése érdekében az állami adóhatósághoz teljesítendő fizetési és bevallási kötelezettségek, és a kis összegű adószámlatételek vonatkozásában a törvény évek óta tartalmaz kerekítési szabályokat. E tekintetben a közelmúltban kiegészültek a kerekítési szabályok az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő befizetések vonatkozásában is. A jelenlegi módosítás a vámhatósághoz teljesítendő befizetések vonatkozásában rendezi a kis összegű folyószámlatételeket. E szerint az 1000 forintot el nem érő jövedékiadó-kötelezettséget az adózónak nem kell megfizetnie, és a vámhatóság az 1000 forintot el nem érő adó-visszatérítést nem utalja ki, és nem tartja nyilván (Art. 1. számú melléklet I/A/1. pontja, 2. számú melléklet I. fejezet Általános rendelkezések cím 3. pontja; Art. 2. számú melléklet IV. pontja).
12.8.3. Visszatérítés visszamenőleges hatályú alkotmányellenesség/közösségi jogba ütközés esetén
Az új szabályozás egy általános adó-visszatérítési eljárás szabályait határozza meg arra az esetre, ha az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Közösségek Bírósága az adókötelezettséget előíró jogszabály alkotmányellenességét, illetőleg az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközését állapítja meg, és ezt a döntés kihirdetéséhez képest visszamenőleges hatállyal állapítja meg, melynek következtében az adózónak visszatérítési igénye keletkezik. Az eljárás során az adóhatóság az adózó kérelmére – amit a döntés kihirdetésétől számított 180 napon belül lehet előterjeszteni - teljesíti az adózónak a visszatérítést, feltéve hogy az adózó igazolja, hogy az adót megfizette, és azt másra nem hárította át. Nem alkalmazható a rendelkezés, ha a hatósági vagy bírósági eljárás alapján a visszatérítési kérelem előterjesztéséig a visszatérítésre már sor került, vagy ilyen eljárás még folyamatban van. Ha folyamatban van a hatósági vagy bíróság eljárás, az adóhatóságnak a kérelem elbírálását 90 napra fel kell függesztenie. Ha 90 napon belül az adózó nem igazolja az eljárás megszüntetését, és a határidő meghosszabbítását sem kéri, a visszatérítési eljárást az adóhatóság végzéssel megszünteti. Ha az adózó visszatérítési igénye megalapozott, a visszatérítésről az adóhatóság határozattal dönt, és a visszatérítendő adót a jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamattal növelt összegben téríti vissza (Art. 124/C. §).
12.8.4. Szokásos piaciár-megállapítási díj és ügylet fogalom
A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárásnál változnak a díjmegállapítási szabályok (csökken a díjmaximum) – egyoldalú eljárás esetén legfeljebb 12 millió forint, kétoldalú eljárás esetén legfeljebb 17 millió forint, illetőleg többoldalú eljárás esetén legfeljebb 20 millió forint igazgatási szolgáltatási díjat kell leróni az eljárásért –, illetőleg ehhez kapcsolódóan pontosul – az egységes értelmezés biztosítása érdekében – a jövőbeli ügylet fogalma [Art. 132/A. § (9) bekezdés, 178. § 16. pont].
12.8.5. Bírósági felülvizsgálat
Az Art. csak az adóügy érdemében hozott határozatok vonatkozásában nyitja meg a bírói utat. Ha a másodfokú adóhatóság az elsőfokú - az adóügy érdemében hozott – határozatot megsemmisíti, és új eljárás lefolytatását rendeli el, e döntését határozatban közli az érintettekkel. Minthogy e határozat adott esetben a főszabály alapján megfelelne a bíróság által felülvizsgálható határozatok kritériumának, a törvény e határozatokkal szemben a bírósági felülvizsgálat kezdeményezését külön kizárja. Miután az adóügy érdemében mindig határozattal kell dönteni, végzéssel jellemzően eljárási kérdéseket bírál el az adóhatóság. Ebből következően nem indokolt a bírói út megnyitása a végzések mint eljárási kérdések előtt. Ezért a törvény külön kizárja a végzések elleni bírósági felülvizsgálat kezdeményezésének lehetőségét is. Mindamellett a jogorvoslati lehetőség a bírósági felülvizsgálat kizárásával is biztosított, hiszen az adóügy érdemében hozott hatósági határozattal szemben előterjesztett jogorvoslati kérelemben a végzések is megtámadhatók, továbbá az Art. felsorolja az önálló fellebbezéssel megtámadható végzéseket, amelyekkel szemben felügyeleti intézkedés is kezdeményezhető önállóan [Art. 143. § (1) bekezdés].
12.9. Végrehajtás
12.9.1. A közbeszerzési eljárás nyertesének eljárását segítő új rendelkezés
A nem belföldi illetőségű, illetőleg az egybefüggően 183 napot meghaladóan külföldön tartózkodó belföldi illetőségű személy adófizetési kötelezettségének, adók módjára behajtandó tartozásának külföldön történő érvényesítésére (beszedésére) irányuló intézkedéseket az adópolitikáért felelős miniszter által lefolytatott közbeszerzési eljárás nyertese teszi meg. A tartozások érvényesítése érdekében az adóhatóságok keresik meg a pályázat nyertesét, és – értelemszerűen – rendelkezésére bocsátják azokat az adatokat, amelyek a beszedés érdekében szükségesek. Az egységes jogértelmezés biztosítása érdekében az Art. kimondja, hogy a pályázat nyertese jogosult a végrehajtáshoz szükséges, egyébként adótitoknak minősülő adatok megismerésére, melynek érdekében az adóhatóság a végrehajtási eljárás alapjául szolgáló iratokat az eljárás befejezéséig közbeszerzési eljárás nyertesének rendelkezésére bocsátja [Art. 147. § (2) bekezdés].
12.9.2. A visszatartási jog kiterjesztése
A tagdíj (tagdíj-kiegészítés), ehhez kapcsolódó késedelmi pótlék és önellenőrzési pótlék a magánnyugdíjpénztár tagját illeti meg. A tagok érdekeinek védelme érdekében az Art. speciális szabályokat tartalmaz e fizetési kötelezettségek tekintetében, így például megtiltja az ezen a jogcímen nyilvántartott túlfizetés vonatkozásában a visszatartási jog gyakorlását, azaz az adóhatóság által nyilvántartott más tartozásra átvezetését. Annak érdekében, hogy a magánnyugdíjpénztár az őt megillető összegekhez gyorsabban hozzájuthasson, a törvény kiterjeszti az állami adóhatóság visszatartási jogát a tagdíj- (tagdíj-kiegészítés), illetve az ehhez kapcsolódó késedelmipótlék-tartozásra is, ha az valamely magánnyugdíjpénztárat illeti meg [Art. 151. § (2) bekezdés].
12.9.3. Módosuló közzétételi és becsértékszabályok a végrehajtásban
A módosítás alapján az adóhatóság a pályázati, illetőleg az árverési hirdetményt az internetes honlapján, illetőleg ezzel egyidejűleg a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara hivatalos lapjában is közzéteszi. Az elektronikus árverési hirdetményt az adóhatóság kizárólag a hivatalos internetes honlapján, az Elektronikus Árverési Felületen a közzétételhez fűződő jogkövetkezményekkel teszi közzé (Art. 156. §).
Nyilvános pályázat útján történő értékesítések esetén a forgalmi értékkel megegyező becsérték-megállapítás az esetek többségében a pályázat eredménytelenségét eredményezi, ezért a becsérték minimumának leszállítása indokolt. Az ingóságok nyilvános pályázat útján történő értékesítése esetén a forgalmi érték bizonyos százalékában meg kell adni azt az árat, amely felett érvényes ajánlatot lehet tenni. Az értékesítés sikere érdekében a módosítás ezért rögzítené, hogy az ajánlat csak abban az esetben érvénytelen, ha a felajánlott vételár nem érte el a becsérték 50 százalékát (Art. 156. §).
Az ingatlanok nyilvános pályázat útján történő értékesítése esetén a becsértékre, az ingatlanok értékállóságára tekintettel, eltérő mértékek vonatkoznak. Ingatlanok pályázat útján történő értékesítése esetén a Vht. 156/A-156/G. §-ait kell megfelelő módon alkalmazni azzal, hogy a pályázati ajánlat érvénytelen, ha a felajánlott vételár nem érte el a becsérték 65 százalékát, lakóingatlan esetén a becsérték 75 százalékát (Art. 156. §).
12.9.4. Elektronikus árverés
A végrehajtás folyamán újdonságként ingóság esetén megjelenik egy új értékesítési forma, az elektronikus árverés. Ezen eljárás bevezetésére az árverések során tapasztalt "árleszorító tendenciák" visszaszorítása érdekében kerül sor. Az elektronikus árverés során bármely cég vagy magánszemély – a többi részvevő előtt anonim módon – az adóhatóság hivatalos internetes honlapjához kapcsolódó Elektronikus Árverési Felületen (EÁF) árverezhet (elektronikus árverező). Az árverést az adóhatóság kizárólagosan ezen a felületen bonyolítja és szervezi. Az elektronikus árverési hirdetmények megtekintése és az árverésen történő részvétel, illetőleg licit díjmentes. Az elektronikus árverésen történő licitben az elektronikus árverező a központi elektronikus szolgáltatórendszeren keresztül, a rendszer használatához szükséges, az okmányirodában térítés nélkül beszerezhető egyedi azonosítóval és titkos jelszóval történő belépéssel vehet részt. Aki már regisztrált az okmányirodánál, az természetesen a már érvényes azonosítója segítségével léphet be a licitbe.
Az elektronikus árverés során érvényesül a főszabály, miszerint ez esetben – mint az Art. végrehajtási szabályainál – a bírósági végrehajtásról szóló törvény (Vht.) ingóvégrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, az Art.-ben szabályozott eltérésekkel. Ugyanakkor a szabályozás kizárja Ket. és a Vht. néhány olyan rendelkezését, amelyek az elektronikus árverés specifikumai miatt - pl. személyes jelenlét és kapcsolat – "értelmezhetetlenek". Ennek értelmében a Ket. igazolási kérelemre és az üzemzavarra vonatkozó szabályait sem kell alkalmazni.
Az adóhatóság a folyamatban lévő elektronikus árveréssel összefüggő minden cselekményt és információt az EÁF-en keresztül végez, illetőleg azon tesz közzé. Az elektronikus árverés időtartama az árverési hirdetményben megjelölt kezdő időponttól számított nyolcadik nap 21.00 óráig tart. Az érvényes licit a kikiáltási ártól függ, ebből következően a licit legkisebb összege 1000 forint, 1 millió forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 10 000 forint, illetőleg 5 millió forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 20 000 forint. Érvényes árverési ajánlatnak az árverési hirdetményben közölt árverés záró időpontjáig az EÁF-en beérkezett, a becsérték legalább 50 százalékát elérő, 5 legmagasabb ajánlat minősül. Azonos ajánlat esetén az EÁF-en korábban megtett ajánlat nyer. Az árverési ajánlat nem vonható vissza.
Az árverés nyertesét az árverést lebonyolító adóhatóság e tényről elektronikus úton, az elektronikus árverés lezárását követően haladéktalanul értesíti. Az elektronikus értesítés tartalmazza, hogy a nyertes az értesítést követő 8 napon belül köteles megjelenni az árverést lebonyolító adóhatóságnál, és a vételárat elektronikus úton megfizetni, vagy igazolni, hogy a vételárat átutalási megbízás vagy postai készpénz-átutalási megbízás útján megfizette. Az adóhatóság egyidejűleg postai úton is értesíti a nyertest az elektronikus értesítésben közöltekről.
Amennyiben az árverés nyertese a vételárat azonosítható módon megfizette, de az ingóságot legkésőbb a postai értesítés átvételét követő 15 napig nem vette át, az adóhatóság az ingóságot a Polgári Törvénykönyv felelős őrzésre vonatkozó szabályai szerint 90 napig megőrzi. Ha a jogosult a dolgot megfelelő határidő alatt felszólításra nem szállítja el, és annak máshol való elhelyezése aránytalan nehézséggel vagy a költségek előlegezésével járna, az adóhatóság (felelős őrző) a dolgot értékesítheti vagy felhasználhatja. Az értékesítésből befolyt összeg, illetőleg a felhasznált dolog ellenértéke a jogosultat illeti meg.
Ha a nyertes az ingóságot nem fizeti ki, és azt alacsonyabb áron veszik meg, mint amennyit a fizetést elmulasztó elektronikus árverező ajánlott, az adóhatóság a fizetést elmulasztó elektronikus árverezőt a vételár-különbözet megfizetésére határozattal kötelezi. Amennyiben az árverésen egy árverező vett részt, az árverezőt az általa legmagasabb összegben felajánlott vételár megfizetésére kell kötelezni. Ebben az esetben az ingóság tulajdonjogát az árverési vevő csak abban az esetben szerzi meg, ha a vételárat legkésőbb a fizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedéséig megfizeti. Az árverési vevő fizetési kötelezettségét megállapító határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat.
Elektronikus árverés kiírása ugyanazon vagyontárgy vonatkozásában egy alkalommal történhet. A sikertelen elektronikus árverés kiírása nem érinti a Vht. rendelkezései szerinti ingóárverés kiírásának lehetőségét. Az elektronikus árverés technikai feltételeit és működtetésének részletszabályait az állami adóhatóság hivatalos lapjában és hivatalos internetes honlapján közzéteszi (Art. 156/A. §).
12.9.5. Végrehajtás felfüggesztése
A végrehajtás az eljárás felfüggesztésére irányuló kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig nem foganatosítható. A kérelem többszöri előterjesztésével az adózó meg tudta akadályozni a végrehajtás lefolytatását, amellyel a tartozás végrehajtásához való jog elévülési idejét is rövidítette. A módosítással az adózó rosszhiszemű eljárásának megakadályozása érdekében a bíróságnál előterjesztett végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem benyújtása a végrehajtás szünetelését automatikusan csak egyszer eredményezi. Ez természetesen nem érinti a bíróságnak azt a jogát, hogy a végrehajtást bármikor felfüggessze, azonban a kérelem előterjesztése nem eredményezi automatikusan a végrehajtás szünetelését (Art. 160. §).
12.10. Változó adatszolgáltatási, adótitokszabályok
12.10.1. Felhasználható nyilvántartások
A törvény hatályos rendelkezései tételesen meghatározzák, hogy az adóhatóság milyen célra, mely nyilvántartások adataiból igényelhet adatokat. A tételes felsorolás kiegészül a valamennyi más – jogszabály által közhitelesnek nyilvánított – nyilvántartásban szereplő adatok felhasználásának lehetőségével [Art. 52. § (2) bekezdés].
12.10.2. Titokvédelmi klauzula
A kettős adózás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezményeink egy része még a rendszerváltást megelőző, illetőleg az OECD-tagságunkat megelőző időben köttettek. Ezért igencsak különböző rendelkezéseket tartalmaznak az információcseréről szóló cikkelyekben. Az új szabályozás beiktat az Art. adótitokszabályai közé egy általános titokvédelmi rendelkezést, amely a már hatályos és a jövőben hatályba lépő kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmények tekintetében is rendezi az adatvédelmi követelményeket. Ennek alapján a magyar illetékes hatóság a külföldi állam illetékes hatóságának a magánszemélyekről az egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása, a külföldi állam adóztatási jogának biztosítása, illetőleg a kettős adóztatás elkerülése érdekében az azonosításhoz, az adómegállapításhoz, az ellenőrzéshez, a bizonyítási eljáráshoz, illetőleg a tényállás tisztázásához szükséges olyan személyes adatokat adhat át, amelyeket nyilvántartásai tartalmaznak, vagy amelyek megszerzését a belföldi jogszabályok számára lehetővé teszik [Art. 54. § (12) bekezdés].
12.10.3. A befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosult személy, valamint a nyugdíjat, rehabilitációs járadékot folyósító szerv adatszolgáltatása
Az adatszolgáltatásra kötelezettek köre kibővül a nyugdíjat, rehabilitációs járulékot folyósító szerv, valamint a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosult személy adatszolgáltatásával. A nyugdíjat, rehabilitációs járulékot folyósító szerv elektronikus úton az állami adóhatósághoz az adóévet követő január 31-éig adatot szolgáltat azon személyek azonosító adatairól, adóazonosító jeléről, a részükre kifizetett nyugellátás, rehabilitációs járadék adóévi összegéről, akik az adóév folyamán nyugellátás vagy rehabilitációs járadék folyósítása mellett keresőtevékenységet folytattak. A befektetési szolgáltató szintén az adóévet követő január 31-éig elektronikus úton szolgáltat adatot az állami adóhatósághoz az olyan ügyletben részt vevő személyek (felek) – ha egyikük vagy mindegyikük magánszemély – azonosító adatairól, adóazonosító jeléről/adószámáról, amely ügyletben az egyik fél tulajdonában lévő értékpapír (értékpapír-letéti) számláról másik fél tulajdonában lévő értékpapír (értékpapír-letéti) számlára értékpapír áthelyezésére kapott megbízást teljesített. Az adatszolgáltatás tartalmazza továbbá az áthelyezett értékpapír fajtáját, névértékét, valamint – ha a megbízást adó fél igazolja, vagy arról nyilatkozik – az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevételt [Art. 52. § (4) bek., 3. számú melléklet D/II.); F) pontjai].
12.10.4. Az ingatlanügyi hatóság és a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv adatszolgáltatása
Az új adatszolgáltatásokat meghatározó szabályok mellett egyes, már eddig is adatszolgáltatásra kötelezettek által szolgáltatandó adatkört is szélesíti az új szabályozás. Az ingatlanügyi hatóság által teljesített adatszolgáltatás kibővül az ingatlanértékesítés esetén az ingatlan értékesítőjéről és az ingatlanszerződés szerinti értékére, a termőföld átruházása esetén a termőföld-értékesítés tényére, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról ellenérték fejében való lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése esetén az átruházó (átengedő), e jogot alapító, illetve megszüntető magánszemélyről és e jog szerződés szerinti értékére vonatkozó adatokkal.
Az első fokon eljáró közlekedési igazgatási hatóság adatot szolgáltat – a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv útján – az általa a jármű tulajdonjogának bejegyzésére vonatkozó adatokról, a közlekedési igazgatási ügymenetet támogató informatikai rendszerben rögzített, az ügyfél által bemutatott, a gépjármű és pótkocsi vagyonszerzési illetékének megfizetését igazoló készpénz-átutalási megbízás azonosító számáról, gyártójának kódjáról, valamint a befizetett illeték összegéről. Emellett a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv adatot szolgáltat a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényben szereplő adatok közül a gépjármű és pótkocsi vagyonszerzési illetéke teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges adatokról (a jármű fajtája, gyártmánya, típusa, kategóriája, forgalmi rendszáma, hengerűrtartalma, kamratérfogata, teljesítménye, össztömege, a járműtulajdonos azonosító adatai, lakcíme, székhelye) [Art. 3. számú melléklet C) pontja, G) pontjának 4. alpontja.]
12.10.5. Az állami adóhatóság adatszolgáltatása
Az adóhatóság az egyéni adó- és járulékbevallás eredményeként rendelkezésére álló adatokból megkeresésre adatot szolgáltat az állami foglalkoztatási szerv részére is, ha az adatokra statisztikai célú feldolgozás érdekében van szükség. Ezenkívül az adóhatóság a havi adó- és járulékbevallás az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott adatai közül az álláskeresési támogatások és a foglalkozást elősegítő foglalkozások megállapításához és ellenőrzéséhez hivatalból adatot szolgáltat a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig az 1-5., 7-8., 10., 13., 23. és 25., 27. pontjaiban foglalt adatokról az állami foglalkoztatási szerv részére. Ugyanilyen határidővel adja át a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv részére a nyugellátás vagy rehabilitációs járulék folyósítása mellett munkát végző magánszemélyek és foglalkoztatóik azonosító adatait, valamint e magánszemélyek járulékalapjára (keresetére, jövedelmére) vonatkozó adatokat a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított ellátások jogszerűségének céljából (Art. 52. §).
12.10.6. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv adatszolgáltatása
Változik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv adatszolgáltatása a vámhatóság részére. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ugyanis a jövőben kizárólag az adózó használatában lévő földterület nagyságára, művelési ágáról szolgáltat adatot, tekintettel arra, hogy a jövedékiadó-visszaigénylés lehetőségét a szarvasmarha-tenyésztés tekintetében a jövedékiadó-törvény módosítása megszünteti [Art. 52. § (13) bekezdés].
12.10.7. Adatszolgáltatás az összehasonlító értékadatokról vezetett nyilvántartásból
Az illetékhivatalok korábban eltérő értelmezések mentén, eltérő gyakorlatot folytattak a tekintetben, hogy az ingatlanok forgalmi értékének megállapításához szükséges úgynevezett összehasonlító értékadatokat kiknek, milyen feltételek mellett adták ki. Tekintettel arra, hogy a vagyonszerzési illetékek megállapítása 2007. január 1-jétől az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik, célszerű az összehasonlító értékadatok átadásáról egységesen és törvényi szinten rendelkezni. Ennek megfelelően a törvénymódosítás bárki számára lehetővé teszi, hogy a majdan elkészülő pénzügyminiszteri rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díj ellenében összehasonlító értékadatokat igényeljen az erre a célra létrehozott nyilvántartásból. Az adatszolgáltatás természetesen az ingatlantulajdonos személyazonosságának megállapítására alkalmatlan módon történik (Art. 54/A. §).
12.11. Adó-tanácsadói tevékenység folytatása
Az 1980-as évek végétől a folyamatosan változó jogszabályi feltételek mellett több tízezren szereztek adó-tanácsadói képesítést. Kezdetben már középiskolai végzettség mellett is meg lehetett szerezni ezt a szakképesítést, a későbbiekben azonban már a felsőfokú iskolai végzettség követelménnyé vált. A módosítás megteremti az adó-tanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység nyilvántartásának létrehozását. Ennek mentén a törvény kiegészül annak kimondásával, hogy adó-tanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységet az a megfelelő szakképesítéssel rendelkező büntetlen előéletű természetes személy folytathat, aki az adópolitikáért felelős miniszter erre jogosító engedélyével (hatósági igazolvánnyal) rendelkezik, és ennek alapján az ilyen tevékenységet folytatók nyilvántartásában szerepel. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet adó-tanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységet akkor folytathat, ha legalább egy tagja vagy alkalmazottja az említett nyilvántartásban szerepel. Ezzel összefüggésben felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az engedély kiadása visszavonásának feltételeit, a nyilvántartás vezetésének szabályait, ideértve az eljárás során fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét is, valamint a nyilvántartásban szereplők kötelező továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokat. A nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályok a kihirdetés napján lépnek hatályba azzal, hogy nyilvántartásba vételi eljárásokat ez időtől számítottan 2009. január 1-jéig lehet lebonyolítani, és a tevékenység gyakorlásának a feltételrendszere 2009. január 1-jét követően alkalmazandó (Art. 175. §).
12.12. Az új áfatörvényhez kapcsolódó módosítások
12.12.1. Áfanyilatkozat
Az új Áfa-tv. a "tárgyi adómentes tevékenység" fogalmat már nem használja, így az áfanyilatkozatban és az Art. más rendelkezéseiben a "tárgyi adómentes tevékenység" helyett a "közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenység" szerepel. Ez alól az egyetlen kivétel az Art. 22. § (1) bekezdésének b) pontjában található. Ebben a pontban csak az egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenység fordulat szerepel, mivel a közérdekű tevékenység esetén nem választható az adókötelessé tétel.
Az áfanyilatkozat az importadójogi megbízottal kapcsolatos rendelkezések megszűnése miatt az importadójogi megbízott nélküli eljárásra vonatkozó opciót sem tartalmazza. Emellett a csoportos adóalanyiság keletkezésének adóhatósági engedélyhez kötése miatt a csoportos adóalanyiság nyilatkozattal választására nincs lehetőség (Art. 22. §).
12.12.2. Csoportos adóalanyiság
Az új áfatörvény jelentősen módosítja a csoportos alanyiság választásának feltételrendszerét is. Az új szabályok szerint az áfacsoport nem a tagok elhatározása alapján a tagok által meghatározott időpontban, hanem a tagok közös írásbeli kérelmére indult hatósági eljárást követően az adóhatóság engedélyével jön létre, illetve az adóhatóság határozata alapján szűnik meg. Az áfacsoporttagok azonos áfaazonosító számot kapnak, amelyeket a csoporttagok harmadik személyekkel kapcsolatos ügyleteikben az adóazonosító számok mellett kötelesek feltüntetni. Az adóazonosító szám új típusaként jelenik meg a törvényben a csoportos azonosító szám, mellyel kiegészül az adóazonosító számot meghatározó rendelkezés is. A csoportnak (csoporttagoknak) csak egy közösségi adószáma lehet, így ha a csoport létrejöttét engedélyező határozat meghozatalakor valamelyik tag közösségi adószámmal rendelkezett, azt az adóhatóság törli, és ha a tagok az engedélyezés iránti kérelemben vagy azt követően a közös képviselő útján kérik, a csoport részére közösségi adószámot állapít meg.
12.12.2.1. Képviselet
A csoport nevében az adóhatóság előtt a csoporttagok közül választott, és az adóhatóság engedélyező határozatában e minőségében megjelölt tag mint csoportképviselő járhat el, azaz például ő tehet jognyilatkozatot, illetőleg adhat be például áfabevallást. A tagok a csoporttal kapcsolatos adóügyben egyébként csak a csoport létrehozására irányuló nyilatkozatban, a tag kiválásával, illetve tag csatlakozásával kapcsolatban nyilatkozhatnak. A csoportképviselő a csoport nevében csoportszintű áfabevallást nyújt be havi gyakorisággal, és az általános szabályok szerint a csoport nevében teljesíti az összesítő nyilatkozattal kapcsolatos előírásokat. A csoport létrejöttekor minden tagnak minden adójáról, a csatlakozáskor a csatlakozónak minden adójáról, a csoport megszűnésekor a csoportnak az áfáról és a tagnak minden egyéb adójáról, a csoportból kiváláskor a kiváló tagnak az áfán kívül minden adójáról soron kívüli bevallást kell benyújtania.
12.12.2.2. Átmeneti rendelkezés
Átmeneti szabályként rögzíti a módosítás, miszerint a leendő csoporttagok a csoport engedélyezése iránti kérelmüket már a törvény kihirdetése napjától (2007. november 16.) benyújthatják az adóhatósághoz, és ez alapján az engedélyezési eljárást az APEH már 2008. január 1. napja előtt lefolytathatja. Ezek a 2008. január 1. napja előtt jogerőre emelkedett engedélyező határozatok azonban csak 2008. január 1-jétől alkalmazhatók, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a csoport a 2008. január 1-je előtt jogerőre emelkedett engedélyező határozat birtokában is csak 2008. január 1-jétől kezdheti meg működését (Art. 22/A. §).
12.12.3. Telekáfa, sorozat jellegű értékesítés
Az áfatörvény rendelkezései szerint a magánszemélyt általánosforgalmiadó-kötelezettség terheli, ha a magánszemély beépítetlen ingatlan, ingatlanrész, ehhez tartozó földrészlet, illetve építési telek, telekrész sorozat jellegű értékesítését végzi. Az adózók adminisztratív terheinek mérséklése érdekében az állami adóhatóság kivetéssel állapítja meg az adót, ha az adózó kizárólag a beépített ingatlan, építési telek sorozat jellegű értékesítése miatt lesz áfaalany. A hatósági adómegállapítás alapja az adózó bejelentése, amelyet az áfatörvény szerinti teljesítési időpontot követő 30 napon belül kell megtenni. A bejelentés a jogkövetkezmények szempontjából az adóbevallással egyenértékű. Ha az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint az adózó tevékenységébe nem tartozó módon, azaz magánszemélyként végez sorozat jellegű ingatlanértékesítést, a terhére megállapított forgalmi adót a bevallás gyakoriságára vonatkozó előírások alkalmazása során figyelmen kívül kell hagyni [Art. 176. § (2) bekezdés, Art. 1. számú melléklet I/B/3/f pont].
Az összeállítást készítették:
a Pénzügyminisztérium munkatársai
