11.1. Eho-változások
A gyakorlatban felmerült végrehajtási probléma megoldása érdekében a törvény módosítása egyértelművé teszi, hogy a magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás túlfizetését az adóévre benyújtott bevallásában igényelheti vissza.
A jogalap nélkül igénybe vett pénztári szolgáltatás az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelemként adóköteles, ezért a kifizető pénztárnak 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Ez azonban méltánytalan a többi pénztártagra nézve, ugyanis ezeket a kiadásokat a Működési Alapból írják jóvá, amely így valamennyi pénztártagot terheli. A módosítás szerint ezért az egészségügyi hozzájárulást is a magánszemélynek kell megfizetnie, ha jogalap nélkül vesz igénybe egészségpénztári vagy önsegélyező pénztári szolgáltatást.
Rendeződött az a kérdéskör is, hogy az egyént terhelő százalékos egészségügyi hozzájárulásnál az osztalék vonatkozásában mely év rendelkezéseit kell alkalmazni. Az elfogadott törvénymódosítás szerint a 2007. december 31-ét követően kifizetett osztalékra a kifizetés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
Ugyancsak megoldást nyer az a probléma is, hogy az egyént terhelő százalékos egészségügyi hozzájárulásnál az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemre milyen szabályok vonatkoznak. Az új rendelkezések szerint – attól függetlenül, hogy az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem kifizetőtől szárma-zik-e vagy sem - minden esetben a 14 százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség vonatkozik rá.
11.2. Önkéntes kölcsönös biztosítási pénztárak
11.2.1. Jogszabályi szerkezet változása, jogalkalmazás
A jövőben törvényi szinten szabályozzák az egészség- és önsegélyező pénztárak által nyújtható szolgáltatások körére vonatkozó kérdéseket. Így a szabályozás egyszintűvé válik, megkönnyítve ezzel a jogalkalmazást.
A pénztárak működésének átláthatósága érdekében a jövőben lehetővé válik az önkéntes nyugdíjpénztáraknak, hogy a befektetési hozam jóváírása az ún. elszámolóegységekre épüljön. E rendszerben a pénztártagok a jelenleginél jóval könnyebben figyelemmel kísérhetik megtakarításaik gyarapodását. Ugyancsak a működés átláthatóságát segíti elő, hogy a jövőben az alapszabály változását a változásról szóló döntést követő 2 munkanapon belül a pénztár internetes honlapján közzé kell tenni. A tagok érdekeinek védelmét növelik, a pénztári működés biztonságát erősítik az ingatlanbefektetésre vonatkozó új előírások.
11.2.2. Adómentes egészségpénztári szolgáltatások köre
Az elfogadott törvénymódosítás alapján a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása az Országos Gyógyszerészeti Intézet által kiadott engedélyszámmal és forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékekkel bővül. Így a 2008. január 1-jétől hatályos szabályok szerint adómentesnek minősül a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök árának támogatása az alábbiak szerint:
– az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló jogszabályban meghatározott, hatóság által engedélyezett, lakosság számára közvetlenül forgalmazott humán gyógyszerek (beleértve a homeopátiás gyógyszereket és az immunológiai készítményeket is) árának támogatása;
– az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló jogszabályban meghatározott egyedi gyógyszerbeszerzés keretében alkalmazásra kerülő gyógyszerek és immunológiai készítmények árának támogatása;
– orvosi vényen rendelt egyedi összetételű (magisztrális) gyógyszerkészítmények árának támogatása;
– a hatályos Magyar Gyógyszerkönyvben és a hatályos Formulae Normalesben meghatározott, közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas gyógyszeranyagok árának támogatása;
– az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekről szóló jogszabályban meghatározott tápszerek megvásárlásának támogatása;
– a speciális gyógyászati célra szánt tápszerekről szóló jogszabályban meghatározott tápszerek megvásárlásának támogatása;
– társadalombiztosítási támogatással rendelhető, illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszközökről, a támogatás összegéről és mértékéről szóló jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközök megvásárlásának, kölcsönzésének támogatása, a társadalombiztosítás által nem finanszírozott részre, vagy e támogatás igénybevétele nélküli megvásárlásának, valamint javításának támogatása;
– közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas, minőségi tanúsítványok kiadására jogosult intézmény által kiadott tanúsítvánnyal rendelkező, illetve CE jelöléssel ellátott, az orvostechnikai eszközökről szóló jogszabályban meghatározottak szerinti orvostechnikai eszköz megvásárlásának támogatása;
– egészségügyi hatóság által engedélyezett csecsemő- és betegápolási cikkek megvásárlásának támogatása;
– gyógyvizek és gyógyiszap megvásárlásának támogatása;
– az Országos Gyógyszerészeti Intézet által kiadott engedélyszámmal és forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek;
– az előző pontokban felsorolt termékek házhoz szállítása.
11.2.3. Az egészségpénztárak által nyújtható kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások köre
Törvényi szinten szabályozódik az egészségpénztárak által nyújtható kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások köre is. Az új szabályozás szerint az egészségpénztár kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásként a következő, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által nem vagy csak részben finanszírozott szolgáltatásokat nyújthatja:
– egészségügyi szolgáltatás, mely a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése vagy helyettesítése az egészségügyi szolgáltatónál megkötött szerződés alapján;
– vizitdíj- és kórházinapidíj-hozzájárulás, mely az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során külön jogszabály alapján fizetendő vizitdíjhoz, kórházi napidíjhoz való hozzájárulás;
– otthoni gondozás, amelyet a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére a helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató nyújthat;
– gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelés igénybevételének támogatása;
– fürdőszolgáltatás támogatása, melynek keretében a gyógyfürdő, mozgásszervi betegeket ellátó nappali kórház, gyógyfürdőkórház, szanatórium, éghajlati gyógyintézet, klímagyógyintézet, gyógyvíz-ivócsarnok és gyógybarlang (barlangterápiás intézet) egészségügyi szolgáltatásai, gyógyellátásai igénybevételének támogatása, vagy közfürdők fürdőgyógyászati részlege által nyújtott gyógykezelések igénybevételének támogatása nyújtható;
– látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatás, mely a Braille-írással készült könyvek, magazinok árának, a vakvezető kutyával összefüggő költségek támogatása, valamint vak pénztártag vagy pénztártag vak közeli hozzátartozója részére hangoskönyv és elektronikus könyv vásárlásának támogatása lehet;
– életvitelt elősegítő szolgáltatás, amely mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása (így különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárók, folyosók szélesítése, emelőeszközök beszerelése) lehet;
– a szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelések támogatása, mely igénybe vehető egészségügyi szolgáltatónál, illetve a vonatkozó jogszabály 51/C. § a) pontjában foglalt szolgáltatásként;
– a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;
– pénzbeli kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások, amely a pénztártag kieső jövedelmének teljes vagy részbeni pótlásaként az Ebtv. 44. §-a szerinti keresőképtelenség esetén, valamint a megváltozott munkaképesség miatt keresettel nem rendelkező személyek részére nyújthatók;
– hátramaradottak segélyezése: a pénztártag halála esetén;
– gyógyüdülés támogatása, melynek keretében a természetes gyógytényezőkről szóló jogszabályban meghatározottak szerinti gyógyüdülőben vagy gyógyszállóban igénybe vett, egészségügyi szolgáltatást is tartalmazó gyógyüdülés igénybevétele támogatható;
– egészségügyi üdülés támogatása, melynek keretében a kereskedelmi és fizető-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerinti szállodában vagy üdülőházban, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.33. pontjában meghatározott üdülőben igénybe vett olyan üdülés igénybevétele támogatható, melynek során a szálloda, az üdülőház, illetve az üdülő saját gyógyászati részlegén, illetve más gyógyintézet szolgáltatásainak bevonásával - a pénztárral egészségügyi szolgáltatóként kötött szerződésben foglaltak szerint - egészségügyi szolgáltatást nyújt;
– a sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások támogatása, melynek keretében különösen pálya-, uszoda-, teremhasználatra, illetve foglalkozáson való részvételre jogosító bérletjegy megvásárlása támogatható. Nem tekinthető a sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadásnak az utazás, a szállás, a sportruházat, sportlábbeli és az étkezés költsége. Fogyatékos személyek esetén a sporttevékenységhez kapcsolódó kiadásnak minősül a fogyatékkal élő személy sportolásához szükséges sportruházat, sportlábbeli, utazás, szállás költsége, ideértve a fogyatékos személy sportolásához szükséges kísérő(k) utazásának és szállásának költségét. A sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások támogatása személyenként és naptári évenként legfeljebb a tárgyév január 1-jén érvényes minimálbér havi összegének mértékéig vehető igénybe.
A gyógyüdülés támogatása és az egészségügyi üdülés támogatása naptári évenként együttesen legfeljebb 160 ezer forint összegben, több szolgáltatásra jogosult személy által történő együttes igénybevétel esetén naptári évenként együttesen legfeljebb 240 ezer forint összegben vehetők igénybe.
11.2.4. Prevenciós szolgáltatások
A törvénymódosítás meghatározza a prevenciós szolgáltatások körét is. Ezek a törvény alapján a következők: prevenciós szolgáltatásnak minősülnek az elkerülhető megbetegedések korai felismerésére irányuló, megfelelő orvosi javaslatra igénybe vett szűrővizsgálatok, ideértve az OEP által nem finanszírozott, működési engedéllyel rendelkező szakorvos által végzett szűrést, így különösen méhnyakrákszűrés; emlőrákszűrés; vastagbélrákszűrés; prosztatarákszűrés; mozgásszervi szűrés; AIDS-szűrés; mentális zavarok korai felismerését célzó szűrés; fogászati szűrés.
11.2.5. Adóköteles egészségpénztári szolgáltatások
Az egészségpénztáraknak természetesen továbbra is módjuk van életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásokat nyújtani, de ezekhez nem biztosított adókedvezmény.
Ezek a szolgáltatások a következők:
– természetgyógyászati szolgáltatás, amely a természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről szóló jogszabályban felsorolt, az ott meghatározott feltételeknek megfelelő szolgáltató által nyújtott – az 51/B. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatási körbe nem tartozó - szolgáltatások igénybevételének támogatása lehet;
– rekreációs üdülés, melynek keretében a kereskedelmi és a fizető-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerinti wellness-hotelben igénybe vett, szállodai szolgáltatással egybekötött egészségügyi szolgáltatást tartalmazó üdülés támogatható;
– sporteszköz vásárlásának támogatása, melynek keretében az aktív testmozgást segítő sporteszköz (ideértve a sporttevékenység során a testi épséget közvetlenül védő kiegészítő eszközöket is, mint kar-, könyök-, térd- és fejvédő) vásárlása, illetve bérlése támogatható;
– életmódváltozást elősegítő szolgáltatás, amelynek keretében az alábbi, egészségügyi szolgáltató vagy természetgyógyász által nyújtott – az 51/B. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatási körbe nem tartozó – szolgáltatások igénybevétele támogatható: méregtelenítő kúra, léböjtkúra, preventív kúra mozgásszervi panaszok megelőzésére, illetve fogyókúraprogram;
– gyógyteák, fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása.
11.3. Magánnyugdíjpénztárak
11.3.1. Működés átláthatóságának javítása, jogalkalmazás
A módosítás pontosította a magán-nyugdíjpénztári átalakulás esetén annak napját. Annak érdekében, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok megtakarításaik gyarapodását egyszerűen figyelemmel kísérhessék, 2008. évtől lehetővé válik, 2009. évtől pedig kötelező lesz az ún. elszámolóegységekre épülő hozamjóváírási rendszer bevezetése. Ugyancsak a működés átláthatóságát segíti elő, hogy a jövőben az alapszabály változását a változásról szóló döntést követő 2 munkanapon belül a pénztár internetes honlapján közzé kell tenni. Az egységes jogalkalmazás érdekében a jövőben azok a személyek, akik nyugellátási jogosultságot gyermeknevelési ellátás vagy ápolási díj utáni járulékfizetéssel szereznek, az általános feltételek szerint válhatnak magán-nyugdíjpénztári taggá. A tagok érdekeinek védelmét növelik, a pénztári működés biztonságát erősítik az ingatlanbefektetésre vonatkozó új előírások.
11.4. Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények
Az európai uniós jogharmonizációs kötelezettség teljesítésével összefüggésben 2008. január 1-jétől működő foglalkoztatói nyugdíjintézményekbe történő befizetések adózási kérdéseinek rendezésére is szükség van, figyelemmel az európai uniós szabályozási irányokra, az öngondoskodás elvének további erősítésére, és az adókedvezmények korlátozására vonatkozó kormányzati törekvésekre.
11.5. Mentesítés a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól
Az egyes foglalkoztatókat, illetőleg egyéni vállalkozókat a 2008. évtől már érdemben is terhelő többletjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentesítés legfontosabb anyagi és eljárási szabályai kerülnek megfogalmazásra a címben említett körben.
A Tbj-tv. 2007. január 1-jétől hatályos rendelkezései értelmében a biztosítottak korkedvezményes nyugdíjjogosultságának megszerzésére csak a foglalkoztató többletjárulék-fizetése ellenében kerülhet sor, azzal, hogy a 2007. évben a korkedvezmény-biztosítási járulékot a központi költségvetés fizeti meg a foglalkoztató helyett. A korkedvezmény-biztosítási járulék mértékét a Tbj-tv. a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével, annak 13 százalékában állapította meg.
A hatályos rendelkezések szerint a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetését a központi költségvetés – évente fokozatosan csökkenő mértékben (2007-ben 100 százalékos, 2008-ban 75 százalékos, 2009-ben 50 százalékos, 2010-ben 25 százalékos arányban) – vállalja át, azaz 2011. január 1-jétől a többletjárulékot teljes egészében az érintett foglalkoztató fizeti.
A többletjárulék megfizetése a biztosított korkedvezményre jogosító munkakörben, illetőleg munkahelyen történő foglalkoztatásához kapcsolódik. A korkedvezményre jogosító munkaköröket a Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet – 2007. január 1-jétől hatályon kívül helyezett, de 2010. december 31-éig alkalmazni rendelt – 1. számú melléklete tartalmazza. A jegyzék mintegy 800 korkedvezményre jogosító munkakört tartalmaz.
A korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékében eredendően olyan munkakörök szerepelnek, amelyek az emberi szervezet fokozott igénybevételével jártak, illetőleg az egészségre különösen ártalmasak voltak. Természetesen azokat a munkáltatókat, amelyek a munkavédelmi rendelkezéseket nem tartják be, a munkavédelmi hatóság a jogszabályban meghatározott szankciókkal sújtja. Vannak azonban olyan kockázatok, amelyek nem érik el a jogellenesség szintjét, de összességükben eredményezhetik a szervezet fokozott terhelését.
Azoknál a jegyzékben szerepelő munkaköröknél tehát, ahol fokozott terhelés – a technikai-technológiai fejlődés és a megfelelő munkakörülmények biztosítása révén – nincs, nem indokolt a munkáltatót járulékfizetésre kötelezni, és korkedvezményt biztosítani. A módosítás a fenti célok érdekében szabályozza a járulékfizetés alóli mentesülés feltételeit, a feltételek ellenőrzését, a mentesítés esetleges visszavonását és az eljárás legfontosabb szabályait.
11.5.1. A mentesítés esetei
A törvénymódosítás alapján a hatóság a foglalkoztatót, illetve az egyéni vállalkozót – kérelmére – határozatban mentesíti a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól, ha az eljárás során megállapítja, hogy a kérelemben megjelölt munkakörben és munkahelyen történő foglalkoztatás esetén
– a különösen nehéz fizikai munka,
– a különösen terhelő klíma,
– az ergonómiai kóroki tényezőknek való tartós kitétel,
– a fokozott pszichés megterhelés,
– a pszichoszociális kóroki tényezőknek való tartós kitétel
nem áll fenn, vagy csak olyan mértékben áll fenn, amely a korkedvezményre való jogosultság megállapítását – a foglalkoztató, illetve az egyéni vállalkozó által biztosított munkafeltételekre és munkakörülményekre tekintettel – nem indokolja. A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítés kezdő időpontja az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napja.
11.5.2. Foglalkoztatói kötelezettségek
A foglalkoztató a hatóság – a Ket. alapján – értesítési kötelezettségének teljesítése érdekében a kérelemben köteles feltünteti
– a mentesítési kérelemmel érintett biztosítottak nevét (családi és utónevét, valamint születési nevét) és lakóhelyét, tartózkodási helyét,
– a szakszervezet nevét, székhelyét, valamint a szakszervezet képviselőjének nevét.
A foglalkoztató a fentieken túl köteles a jogviszony létesítését megelőzően írásban tájékoztatni az általa a mentesítési kérelemmel, illetve a mentesítéssel érintett munkakörben a kérelem benyújtását, illetve a mentesítésről szóló határozat jogerőre emelkedését követően foglalkoztatni kívánt személyt a kérelem benyújtásáról, illetve a mentesítésről.
11.5.3. Ellenőrzés
A mentesítéshez szükséges feltételek fennállását – a mentesítést követően – a hatóság hivatalból ellenőrizheti. Kötelező ellenőrzést lefolytatni, ha
– az adott munkakörben foglalkoztatott biztosított vagy a szakszervezet jelenti be azokat a munkakörülményekben, munkafeltételekben bekövetkező változásokat,
– a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján lefolytatott hatósági ellenőrzés során olyan körülményeket állapítanak meg,
amelyek valószínűsítik, hogy a mentesítés feltételei nem állnak fenn. Nem kötelező az ellenőrzést lefolytatni a fenti, első bekezdés szerinti esetben, ha akár a korábbi bejelentő, akár más – a korábbi bejelentéstől számított – hat hónapon belül tesz újabb bejelentést, és ebben új körülményekre nem hivatkozik.
11.5.4. A mentesítés visszavonása
A hatóság a mentesítést visszavonja, ha a mentesítés feltételei nem állnak fenn. A mentesítés visszavonásának időpontja az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napja.
11.6. Az alkalmi munkavállalói könyvre vonatkozó szabályozás változásai
A járulékátcsoportosításokkal összefüggésben 2008. január 1-jétől változik az alkalmi munkavállalói könyvvel kapcsolatos szabályozás közterheinek megoszlása is.
Az új szabályok szerint a közteherjegy forgalmazója a közteherjegy ellenértékének forgalmazási költséggel csökkentett részét – külön jogszabályban foglaltak szerint – átutalja a kincstár által vezetett számlára. A kincstár ezen összegből annak az alkalmi munkavállalónak az esetében, aki nem tagja magánnyugdíjpénztárnak, 83 százalékot a Nyugdíj-biztosítási Alapnak, magánnyugdíjpénztár tagja esetében 63 százalékot a Nyugdíj-biztosítási Alapnak és 20 százalékot az állami adóhatóság által megjelölt magánnyugdíjpénztárnak, továbbá 6 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak, 11 százalékot a Munkaerő-piaci Alapnak utal át.
11.7. Hatálybalépéssel kapcsolatos rendelkezések
Az egyértelmű végrehajtás biztosítása érdekében a módosító törvény arra vonatkozóan is rendelkezik, hogy az új járulékmértékeket mely időponttól kell alkalmazni. A törvény szerint e szabályokat a 2008. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni azzal, hogy a 2008. január 15-éig megszerzett, 2007. decemberi járulékalapot képező jövedelmekre még a 2007. december 31-éig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
A törvény ugyancsak kimondja, hogy az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséget érintő változásokat a 2008. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni.
