10.1. Járulékátcsoportosítás
2008. évben mind a foglalkoztatói, mind az egyéni járulék összmértéke változatlan lesz. Vagyis a foglalkoztatók továbbra is 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot, a foglalkoztatottak pedig mindösszesen 15,5 százalékos mértékű egyéni járulékot fizetnek. Ugyanakkor járulékátcsoportosítás történik az egészségbiztosításijárulék-kötelezettségektől a nyugdíj-biztosítási, illetve a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségekhez.
E járulékátcsoportosítás alapvető oka az, hogy a korhatár alatti III. csoportos rokkantsági és baleseti rokkantsági, valamint a hozzátartozói nyugellátások 2007. évtől átkerültek az Egészségbiztosítási Alap kiadásai közül a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai közé, de finanszírozásuk továbbra is az Egészségbiztosítási Alapból, pénzeszközátadással történik. Az ezzel összefüggő járulékátcsoportosítás hatálya 2008. január 1. napja.
Az átcsoportosítás alapján
– a jelenlegi 8 százalékos munkáltatói egészségbiztosítási járulék 5 százalékra csökken (ebből 0,5 százalék a pénzbeli, 4,5 százalék a természetbeni járulék);
– egyidejűleg a jelenleg 21 százalékos munkáltatói nyugdíjbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség 24 százalékra emelkedik;
– a jelenleg 7 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulék 6 százalékra csökken (ebből változatlanul 4 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli járulék pedig 2 százalék);
– egyidejűleg a jelenleg 8,5 százalék egyéni nyugdíjjárulék 9,5 százalékra emelkedik (ebből a magán-nyugdíjpénztári tagdíj változatlanul 8 százalék, a nyugdíjjárulék pedig 1,5 százalék).
Ez utóbbi változás kétségtelenül növeli azoknak a nyugdíjas foglalkoztatottaknak a terheit, akik 2007. április 1-jétől nyugdíjjárulék-fizetésre kötelezettek. Azonban a módosítás kompenzálja a tehernövekedést, mivel a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény úgy változik, hogy a nyugdíjjárulék-fizetés alapjául szolgáló jövedelemnek nem 0,4, hanem 0,5 százalékával növekszik a nyugdíjas foglalkoztatott nyugellátása (feltéve hogy legalább 365 napig megfizette a nyugdíjjárulékot).
10.2. Finanszírozási konstrukcióváltozás
Figyelemmel az egészségügyi reform formálódó lépéseire, 2008. évtől megváltozik az a szabályozás is, hogy az ún. nemzeti kockázatközösség keretében a költségvetés milyen módon teljesít járulékfizetést azok után az állampolgárok után, akik nem rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal. A 2008. január 1-jétől hatályos szabályok szerint
– az állami költségvetés egységes összegben meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet az Egészségbiztosítási Alap számára. Az egységes összeg 2009-től az éves költségvetési törvényben tervezett fogyasztóiár-növekedés mértékével emelkedik. Ez az összeg 2008. évben havi 4350 (napi 145) forint fizetési kötelezettséget jelent a költségvetés számára,
– a nem biztosítottak, a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozók ugyancsak egységes összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnek (ugyanakkor a társadalombiztosításijárulék- és a nyugdíjjárulék-fizetés alapja változatlan).
10.3. Jogviszony-ellenőrzés erősítése
2007. április 1-jétől hatályos az a szabály, miszerint azok, akik nem biztosítottak, természetbeni egészségügyi ellátásuk fedezetére - főszabályként – a minimálbér 9 százaléka alapján kötelesek egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. A törvény alapján mód van arra, hogy e kötelezettséget más személy vagy szerv átvállalja. Ez a változás azt a célt szolgálta, hogy az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele minden magyar állampolgár esetében jogviszony meglétéhez és járulékfizetéshez kapcsolódjon.
10.3.1. Igazolás
A 2008. január 1-jétől hatályos előírások szerint a foglalkoztató és az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásába való bejelentésre kötelezett más személy vagy szerv legkésőbb a bejelentést követő napon, illetve a biztosított vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy kérésére három munkanapon belül köteles a bejelentésről igazolást kiadni a biztosított, illetve az egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy részére, amely igazolás tartalmazza a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját.
10.3.2. A bejelentési kötelezettség kiterjesztése
E cél megvalósításának további segítése érdekében a törvénymódosítási csomag bejelentési kötelezettséget ír elő
– az egyházi, felekezeti nyugdíjban részesülők esetén az egyházi, felekezeti nyugdíjat folyósító szerv,
– a bányászati keresetkiegészítésben részesülők esetén a keresetkiegészítést folyósító szerv,
– a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban, illetve rendszeres rokkantsági segélyben részesülők esetében a közalapítvány,
– a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos intézményben elhelyezettek esetén az intézmény vezetője,
– a tanulók, hallgatók esetén a középfokú nevelési-oktatási, illetőleg felsőoktatási intézmény vezetője,
– fogvatartottak esetén a fogvatartást foganatosító szerv
számára.
A bejelentési kötelezettséget a jogosultság kezdetét és megszűnését követő 10 napon belül kell teljesíteni az egészségbiztosítási szervek felé.
10.3.3. Adatszolgáltatás
A fenti változásokhoz kapcsolódóan a törvényi szabályozás a kincstár számára is adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő az egészségbiztosítási szerv irányában. Ez a kötelezettség a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, fogyatékossági támogatásban részesülő személyek vonatkozásában áll fenn. A kincstár az előbbiekben felsorolt ellátásokban részesülő meghatározott személyi adatairól, a taj-szám megjelölésével az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését és az ellátás megszűnését követő 10 napon belül tesz bejelentést az egészségbiztosítási szerv részére. A törvény alapján az adatok átadásának módjáról a kincstár és az egészségbiztosítási szerv megállapodást köt.
Ugyancsak adatszolgáltatási kötelezettség terheli az egészségbiztosítási szerv felé az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét a rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban, időskorúak járadékában, hadigondozotti pénzellátásban részesülő személyekről az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését és az ellátás megszűnését követő 10 napon belül.
Az adatszolgáltatási kötelezettség a törvénymódosítás alapján kiterjed a nyugdíj-biztosítási ellátásban (ideértve a saját jogú és a hozzátartozói nyugellátásban részesülőket), rehabilitációs járadékban, korengedményes nyugdíjban, mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, bányászati dolgozók egészségkárosodási járadékában, bányászati keresetkiegészítésben, rokkantsági járadékban, baleseti járadékban, polgármesterek közszolgálati járadékában, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban részesülő személyekről, továbbá nemzeti gondozási díjban, pótlékban részesülők ellátásaira is, a hadigondozotti pénzellátás folyósításának beszüntetése esetén a nyugdíjfolyósító szerv legkésőbb az ellátás folyósításának megkezdését, illetve megszüntetését követő napon bejelentést tesz az egészségbiztosítási szervnek. A nyugdíjfolyósító szerv bejelentési kötelezettségének teljesítésére a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíj-biztosítási szerv megállapodást köt az egészségbiztosítási szervvel.
10.3.4. Szankciók
Annak érdekében, hogy az előzőekben felsorolt kötelezettségek valóban teljesüljenek, a törvény az egészségbiztosítási szerv számára a bejelentés, illetve az igazolás kiállításának elmulasztása, hibás vagy késedelmes teljesítése esetén 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabását teszi lehetővé. A módosítás azt is előírja, hogy a mulasztási bírság kiszabásánál az egészségbiztosítási szerv mérlegeli az eset összes körülményét, a kötelezett jogellenes magatartásának vagy mulasztásának súlyát és gyakoriságát, amelynek alapján a mulasztás súlyához igazodó bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi.
10.3.5. Az egészségbiztosítási szerv adatszolgáltatása
További intézkedésként az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő, de az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában nem szereplő személyekről a bejelentési és járulékfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából - különmegállapodásban foglaltak szerint – havonta adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.
Az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában biztosítottként vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosultként nem szereplő személyekről a bejelentési és járulékfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából - különmegállapodásban foglaltak szerint – adatot szolgáltathat az állami adóhatóságnak.
Ha az egészségügyi szolgáltató ellenőrzése során megállapítást nyer, hogy az ellátást igénybe vevő személy nem szerepel az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában, akkor a jogosultságának tisztázása érdekében az érintett személy hatósági eljárást kezdeményezhet az egészségbiztosítási szervnél.
Az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában az érintett személyt – a biztosítotti, illetve az egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosító jogviszony fennállásának tisztázásáig – az egészségügyi szolgáltatásra jogosultként szerepelteti, ha az érintett személy okirattal valószínűsíti a jogviszony fennállását.
Az egészségbiztosítási szerv az előbbiek szerinti bejegyzést követően – az okirat másolatának megküldésével együtt – a bejelentési és járulékfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából az adatokat haladéktalanul továbbítja az állami adóhatóságnak.
10.3.6. Egyéb változások
E lépésekkel kapcsolatos az a változás is, hogy a külön törvény szerinti prémiumévek program, illetőleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell fizetni (ez biztosítja azt, hogy az említett juttatásban részesülők is jogosulttá váljanak természetbeni egészségügyi ellátásra).
További lépésként a törvény záró rendelkezései között szerepel az a szabályozás is, miszerint az adóellenőrzés során a Tbj-tv. 39. §-ának 2 bekezdése szerinti járulékfizetésre kötelezett személy terhére utólagos adómegállapítás keretében a 2008. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan nem állapítható meg e kötelezettségével összefüggésben adóhiány, mulasztási bírság, adóbírság és késedelmi pótlék, ha a kötelezett 2007. december 31-éig bejelenti járulékfizetési kötelezettségét az állami adóhatóságnak. Amennyiben a kötelezett nem él a fenti "amnesztia"-lehetőséggel, akkor 2008. január 1-jétől fizetési kötelezettségeit az előbbiekben felsorolt bírságokkal, késedelmi pótlékkal növelten kell teljesítenie.
10.4. Jogalkalmazás
10.4.1. Külföldi vonatkozások
A törvénymódosítás – a gyakorlatban felmerült értelmezési problémák megoldása érdekében – újraszabályozza a külföldi fogalmát.
Az új törvényi szabályozás szerint a biztosítás nem terjed ki a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára (azaz a képviselet tagjára), a külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában áll, a képviselet tagjával közös háztartásban élő külföldi állampolgárságú családtagra (házastárs, gyermek), feltéve hogy az alkalmazottra, illetve a családtagra kiterjed a küldő állam vagy más állam társadalombiztosítási rendszere, továbbá a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára) és vele közös háztartásban élő családtagjára (házastárs, gyermek), feltéve hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere. Tehát a mentesség feltétele, hogy az adott személyre kiterjed vagy a küldő állam, vagy más állam társadalombiztosítási rendszere, vagy a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere.
10.4.2. Többes jogviszony
Többes jogviszony esetén a járulékfizetési felső határ számításánál rendelkezni kell arról, hogy a biztosítási jogviszonyokban megfizetett nyugdíjjárulékon felül a kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) vállalkozók vállalkozásában megfizetett nyugdíjjárulékot, valamint a gyesből levont nyugdíjjárulékot is figyelembe kell venni.
10.4.3. Őstermelők
Rendeződött az a probléma is, hogy a bevétel 20 százaléka után járulékot fizető őstermelők, akik magán-nyugdíjpénztári tagsággal rendelkeznek, nem fizetnek tagdíjat. Ezért a pénztártag őstermelők a – a jelenlegi arányoknak megfelelően – 2,3 százalék tagdíjat és 7,2 százalék nyugdíjjárulékot fizetnek.
10.4.4. Beszámítási kérdések
2008. évtől rendeződik az a jogalkalmazás során felmerült probléma is, hogy
– a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), és
– a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat
nem képezi sem a társadalombiztosítási, sem a nyugdíjjárulék (tagdíj), sem az egészségbiztosítási járulék alapját.
10.4.5. Kirendelés
Ugyancsak megoldódik a kirendeléssel kapcsolatos teherviselés problémája is. Az elfogadott törvénymódosítás szerint, ha a biztosított foglalkoztatására kirendelés alapján kerül sor, és a munkáltatók megállapodása alapján a munkavállaló munkabérét és az ezzel járó közterheket az a munkáltató fizeti, amelyhez a munkavállalót kirendelték, akkor a bejelentési, nyilvántartási kötelezettség, továbbá a járulék megállapításának, bevallásának és megfizetésének kötelezettsége azt a munkáltatót terheli, amelyhez a munkavállalót kirendelték.
