7. Speciális banki szolgáltatások

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. szeptember 11.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2007/06. számában (2007. szeptember 11.)

Bankolásunk során – ha vállalkozóként járunk el - előfordulhat, hogy számunkra nem szokványos banki szolgáltatást kell igénybe vennünk. Közülük az okmányos műveletek végzésének kérése, illetve bankgarancia kibocsátásának kérése a leggyakoribb.

7.1. Akkreditív

Az okmányos műveletek közül az akkreditívet érdemes kiemelni, bár a szerepe ma már jelentősen csökkent. Külkereskedelmi forgalomban a vállalkozások használják, mert megbízható, nemzetközi téren is ismert, elfogadott szokványok szerint kell nyújtani, illetve igénybe venni.

Az akkreditív kibocsátása költséges, ezért meg kell fontolni, hogy egyáltalán érdemes-e ilyen szolgáltatást igénybe venni.

7.2. Bankgarancia

A bankgarancia napjainkban egyre jelentősebb biztosíték, szinte fizetési eszközként is funkcionál, hiszen nem szerződésszerű teljesítés esetén a kedvezményezett biztosan hozzájut a pénzéhez.

Ha mi vagyunk bankgarancia beszerzésére kötelezettek, körültekintően válasszunk bankot, mert jelentős lehet a költségbeli eltérés a kibocsátást vállaló bankok között.

A bankgarancia legfontosabb eleme: a bank feltétlen fizetési kötelezettsége, ha a bankgaranciában meghatározott feltételek bekövetkeznek, és a kedvezményezett "lehívja" a bankgaranciát. A bankok között abban van az eltérés, hogy milyen feltételekkel vállalják a helytállást.

Számlavezető bankunk általában kedvezőbb megoldást kínál, hiszen ismeri a pénzügyi helyzetünket, fizetési kultúránkat. Ha az sajnálatos módon problematikus, akkor természetesen érdemesebb más banktól kérni a bankgarancia kibocsátását, még ha költségesebb is.

A bankgarancia kibocsátásának költségigénye egyrészt attól függ, hogy a bank mekkora jutalékot számít fel, másrészt azonban számolni kell azzal is, hogy a fedezetet hogyan kell és mekkora költséggel tudjuk biztosítani.

A bankkal kötött megállapodás kérdése ugyanis, hogy a fizetési ígéretként funkcionáló, de a bank szempontjából feltételes fizetési kötelezettséget jelentő bankgarancia fedezetét hogyan kell biztosítanunk. A legrigorózusabb megoldás, ha a kibocsátás feltétele az, hogy helyezzük el óvadékként a teljes összeget. A másik véglet az a megoldás, ha a bank vállalja, hogy hitelt nyújt, ha fizetést kell teljesítenie a kedvezményezettnek, és így gyakorlatilag a hitelszerződés alapján és annak feltételei szerint kell majd fizetnünk.

A bankgarancia kibocsátására vonatkozó megbízás adása előtt pontosan tisztázzuk, mit tartalmazzon a bankgarancia: mekkora összegre vonatkozzék, mi legyen a lejárata, és milyen okmányok benyújtásához kösse a bank a fizetést.

Győződjünk meg arról, hogy a kiválasztani szándékozott bank éppen olyan tartalmú bankgaranciát vállal-e majd kibocsátani, amire nekünk szükségünk van, amire kötelesek vagyunk.

Ha a bankgaranciát nekünk nyújtják, akkor elfogadása előtt győződjünk meg arról, hogy a kibocsátó bank mennyire megbízható. Ha van lehetőségünk, mi magunk válasszunk kibocsátó bankot, természetesen olyat, amelyet ismerünk.

7.3. Biztosítékok

A bankválasztás során a biztosítékok kérdése nagyon gyakran felmerül az ügyfelek számára akkor, ha banki szolgáltatás nyújtását a bank biztosíték adásához köti. A banki hitelezés körében a biztosíték nyújtása gyakorlatilag kötelező, a kérdés csak az, hogy a bank milyen összegre és milyen típusú biztosítékot kér.

Amikor dönteni akarunk, hogy melyik bank szolgáltatását igényeljük, részletesen ismerjük meg a biztosítéki feltételeket.

Általában nincsen érdemi, jelentős különbség az ingatlant terhelő jelzálogjog bejegyeztetésében, ez az egyik legtipikusabb biztosíték a magánszemélyek hitelfelvétele során, de a cégek hitelezése körében is.

Nem tér el nagyon lényegesen az óvadéki szerződés alapvető feltételrendszere sem, hiszen azt a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Fontos azonban összehasonlítani, hogy kapunk-e és mekkora kamatot az óvadékként elhelyezett összeg után, mennyi idő alatt szabadul fel az óvadék a szerződésszerű teljesítést követően, mire használhatja fel a bank az óvadékként elhelyezett összeget.

Ugyancsak vizsgálnunk kell, hogy értékpapír óvadékba adása esetén a bank követelésének kielégítése milyen feltételekkel történik: mikor és milyen árfolyamon jogosult az értékpapír értékesítésére, hogyan kell elszámolnia.

A zálogjog kikötése körében a bankok gyakorlata sokféle, tehát figyelmesen össze kell hasonlítani a feltételeket, különösen a zálogjog érvényesítésének módja, időpontja, feltételei vonatkozásában.

A felhatalmazólevél adása annak biztosítása, hogy a bank azonnali beszedési megbízással megterheltesse a más banknál vezetett bankszámlánkat. A tartalmát, kötelező elemeit jogszabály határozza meg. Amiben eltérhetnek a bankok egymástól, az a sorbaállítás időtartama. Ezt azonban az ügyfelek nem vitathatják. Összesen annyi a lehetőségük, hogy elfogadtatják a feltételeket azzal a bankkal, amely kérte a felhatalmazólevelet.

A kezesség körében a bankok gyakorlata nem különbözik érdemben egymástól. Valamennyi bank úgynevezett készfizető kezességre vonatkozó szerződést köt, tehát a követelését akár az adóstól, akár a kezestől követelheti, ráadásul tetszőleges arányban, tehát akár a teljes összeget kizárólag a kezestől.

Mivel a kezesség úgynevezett biztosíték, nincsen arra lehetőségünk, hogy megválasszuk, melyik bankkal kívánunk kezességi szerződést kötni: azzal kell megkötnünk, amely biztosítékként kéri.

Amire ügyelnünk kell, az az a tény, hogy a kezességet szerződésben kell vállalni, tehát egyoldalúan nem szüntethetjük meg, még akkor sem, ha megszűnik az a kapcsolat, amelyre tekintettel kezességet vállaltunk.

7.4. Lízing

A banki lízingkonstrukciók feltételei meglehetősen sokfélék, ideértve a futamidőt, a fizetendő költségeket, az igényelt biztosítékokat. E szolgáltatás igénybevétele előtt feltétlenül hasznos az ajánlatok összehasonlítása, mivel a különbségek jelentősek. Amit hangsúlyozni kell, az annak szem előtt tartása, hogy a döntésünket az határozza meg, melyik a minden szempontból legelőnyösebb lízingkonstrukciót kínáló bank, számolva a speciális feltételekkel (pl. kötelező bankszámlavezetés, meghatározott számlaforgalom).

7.5. Faktoring

A faktorálás napjaink egyik jellemző likviditásbiztosítási eszköze a cégek számára. Nem tartozik ebbe a körbe az a konstrukció, amikor a bank adja el a saját követelését, amely a banki ügyfelekkel szemben áll fenn, hiszen ebbe az ügyfélnek semmiféle beleszólása nincsen.

Az ügyfél számára az a követelésvásárlás a releváns, amelyhez a bank nyújtja a pénzösszeget. Lényege: számlakövetelés megvásárlása a bank által.

A belföldi faktorálás a belföldi rendszeres áruszállításból, szolgáltatásnyújtásból eredő

– rövid lejáratú,

– halasztott fizetési határidejű,

– bankári instrumentummal nem fedezett,

– nem készpénzfizetésen alapuló,

– nem lejárt követelések

megvásárlása, nyilvántartása és beszedése.

Belföldi faktorálás esetén jellemző, hogy a banki kockázatvállalási szabályzatokban az ügyfélre vonatkozó rendelkezéseket a vevőre is alkalmazzák a bankok, mivel a követelés megvásárlása mint banki kockázatvállalás azon alapul, hogy a megvásárolt követelés kötelezettje, azaz a vevő mennyire hitel-, illetve fizetőképes. Ez azt is jelenti, hogy e koncepció alapján a bank kockázatot a vevővel szemben vállal, tehát a vevővel kapcsolatban értelemszerűen alkalmazni kell az ügyfélcsoportra, nagykockázat-vállalásra vonatkozó rendelkezéseket is.

Ha a bankok faktorálási ajánlatait hasonlítjuk össze, vegyük figyelembe, hogy a belföldi faktorálási konstrukciót a bankok általában azon meglévő ügyfelei (szállító) részére ajánlják, akik kockázati szempontból megfelelőek, és vevőkörük is banki ügyfelekből áll.

Biztosítéki rendszer alkalmazása a faktorálás során bankonként eltérő.

Érdemes összehasonlítani a faktorálást és a klasszikus hiteljogviszonyt.

A bank vevőkövetelésként tartja nyilván a megvásárolt követelést, azonban azt meg kell különböztetni a vevővel szemben fennálló hiteljogviszonyokból keletkező követelésektől.

A vevőnek a bank a faktorálás kapcsán nem nyújt pénzintézeti szolgáltatást, ezért nem illeti meg automatikusan a közvetlen számlaterhelési jog ezen követelések vonatkozásában.

A faktorált követelés meg nem fizetése nem minősül hiteltartozásnak, ezért a bank nem teheti azt közzé a BAR-rendszerben.

7.6. Betételhelyezés

A tipikus banki szolgáltatások köré sorolható a betételhelyezés. Ezen a területen meglehetősen széles a banki választék, és feltétlenül fontos a körültekintő mérlegelés a döntés előtt. Nagyon eltérő feltételeket kínálnak ugyanis a bankok az elhelyezendő összeg nagyságától és a lekötés időtartamától függően.

Ügyelni kell arra, hogy amikor összehasonlítjuk a banki ajánlatokat, mindig azonos szempontok szerint végezzük a számítást. Rögzítsük tehát valamelyik elemet, pl. a betét összegét, és ennek alapján gyűjtsük össze az információkat, majd csoportosítsuk aszerint, hogy milyen futamidőre vonatkoznak.

Ha ezeket a feltételeket megismertük, mielőtt választanánk, vizsgáljuk meg a betételhelyezés egyéb kritériumait is, mindenekelőtt azt, hogy a futamidő lejárata előtt milyen hátrányos következményekkel szüntethetjük meg részben vagy egészen a betétlekötést.

Vegyük figyelembe, hogy a kamat mértékét hogyan változtathatja a bank, hiszen az elhelyezéskori kamat tipikusan csak az első kamatperiódusra vonatkozik, kivéve ha fix kamatozású betétlekötésről állapodunk meg.

Betétlekötés előtt tehát nézzük meg a banki ajánlatokat, és lehetőség szerint ne egy összegben helyezzük el megtakarított pénzünket hosszabb távra.

Gondoljuk végig, hogy előreláthatóan mikor és mekkora összegre lesz szükségünk pl. beruházáshoz, gépkocsivásárláshoz stb., és inkább több bankban kössünk szerződést, hiszen a futamidő és a kamatperiódus az összegek függvényében sokkal kedvezőbb "végösszeget" adhat, ha decentralizáljuk a megtakarításokat. Különösen érvényes ez az aktuális akciókra, amelyeknél azonban ne feledkezzünk meg a speciális feltételekről, amelyek teljesítését kötelezően előírja a bank.

Ügyeljünk arra is, hogy a betét felhasználható biztosítékként – megállapodás kérdése, hogy az óvadékként elhelyezett betétre mekkora kamatot fizet a bank.

A különböző bankoknak a betételhelyezésre vonatkozó ajánlatait a honlapokról lehet leggyorsabban és legegyszerűbben megismerni és összehasonlítani. Fontos azonban, hogy ne vesszünk el a részletekben, és ne hagyatkozzunk az EBKM (egységes betétikamat-mutató) összehasonlítására. Ha pedig választottunk, ellenőrizzük a banknál, tényleg jól állapítottuk-e meg a feltételeket.

7.7. Cash-pooling

A bankolás nagyon speciális módon is megvalósítható. Ezek közé tartozik a projektfinanszírozás és a cash-pool megállapodás. Ha megítélésünk szerint számunkra előnyös lehet ilyen konstrukció alkalmazása, esetenként és egyedileg kell megkérdeznünk bankokat a feltételekről.

A termék jellemzői a következők:

A poolban részt vevő tagok számláinak tárgynapi egyenlege átvezetésre kerül egy, az általuk bizományosi szerződés keretében meghatalmazott tagnak, azaz a pool-leadernek a számlájára, és az így összegyűjtött és összesített egyenlegek mint jelentősen nagyobb összeg segítségével lehetőségük nyílik egy esetleg magasabb betéti kamatozás elérésére.

Az is lehetséges, hogy az egyes tagok a folyószámlahitel-igényüket a többi tag betéteinek terhére elégítsék ki, és ilyen módon kerüljék el a banki hitelfolyósítást. A hitelkeret lehet a tagok egyedi folyószámlahitel-kerete, vagy a pool-leader számlájához rendelt csoportszintű hitelkeretből leosztott ún. technikai hitelkeret, amely dinamikusan változtatható a csoporttagok szükségletei szerint, a pool-leader döntése alapján.

A pool-leader saját nevében, de megbízói részére, javára, költségére és kockázatára a megbízókból álló pool-tagok csoportszintű likviditásmenedzselését egy összevont, ún. pool-gyűjtőszámlán végzi.

A bank a cash-pooling szolgáltatás keretében a pool-leaderrel megállapodott változat szerint (mely változat a nap végén történő átvezetések, illetve a következő napon esedékes visszavezetések feltételrendszerét szabályozza) hajtja végre a számla-összevezetéseket, továbbá biztosítja a pool-tagok és a pool-leader között megállapításra kerülő kamatláb(pár) alapján a belső kamatelszámolások pénzügyi rendezését. Ennek végrehajtását követően pedig a pool-leader számláján kikalkulált eredményt elszámolja. Minden, a cash-pooling keretében nyújtott szolgáltatással kapcsolatos teljesítésekről, elszámolásokról, rendezésekről a bank információkat nyújt.

A cash-pooling feltételeit az erre vonatkozó szerződés megkötését vállaló bank minden esetre és minden esetben egyedileg határozza meg.

Cash-poolingot általában a kiemelt ügyfeleik, stratégiai partnereik részére nyújtanak a bankok. Feltétel, hogy a partnerek mindegyike bankszámlával rendelkezzék a banknál, hiszen a poolon belüli belső hitelezés lehetőségének biztosításával a bank a hitelbevétele egy részét átengedi kiemelt ügyfele számára. Az ügyfél általában egymáshoz kapcsolódó vállalatcsoport kijelölt képviselője, vagy valamely több egységgel/telephellyel rendelkező társaság mint számlatulajdonos. A kijelölés alapja vagy a többségi tulajdonosi érdekeltség, vagy az ellenőrzési jogkör gyakorlását biztosító szerződés.

7.7.1. A cash-pooling előnyei

A pénzeszközök egyazon számlára aggregálásának eredményeként a vonatkozó banki kamatlábaktól eltérés lehetőségével esetenként kedvezményes betéti kamat, összehasonlítva az egyes tagok számláira vonatkozó kamatelszámolással.

A csoportszintű finanszírozásból adódó banki hitel igénybevételének elmaradásából származó alacsonyabb mértékű folyószámlahitel-kamat realizálásának lehetősége.

7.7.2. A cash-pooling hátránya

Az egyes pool-tagok egyedi kezdeményezés keretében történő befektetési lehetőségeinek korlátozása/kizárása (bizományosi szerződés).

7.7.3. A cash-pooling kondíciói egyedileg kialakított feltételek

Általában a következő elemeket tartalmazzák:

– gyűjtőszámlán lévő betét/hitel összeg kamatozása,

– számla-összevezetés költsége,

– a poolban részt vevő számlák (tagi és gyűjtőszámla) közötti átutalások forgalmi jutaléka.

A banki szolgáltatások mindegyikére érvényes ugyan, de a cash-poolinggal kapcsolatban különösen nyomatékosan hangsúlyozni kell, hogy e termék nyújtására egyetlen bank sem köteles. Arra sem lehet alappal hivatkozni, hogy általunk ismert vállalatcsoporttal már kötött az általunk megkeresett bank cash-pooling megállapodást. Teljes mértékig a bank döntésétől függ, hogy kíván-e egyáltalán, és ha igen, akkor mely ügyfelekkel és milyen feltételekkel cash-pooling konstrukciót létrehozni.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. szeptember 11.) vegye figyelembe!