A bankokkal szemben gyakran tapasztalható idegenkedés alapvető oka, hogy hiányos ismereteink miatt nem vagyunk tudatos bankolók. Az ügyfelek és a bankok szempontjából egyaránt az tekinthető tudatos ügyfélmagatartásnak, ha a pénzügyek területén bármilyen szerepben megjelenő személy magas színvonalú és minőségi pénzügyi kultúra, és ezeken alapuló ismeretek birtokában dönt és intézkedik.
Ez azt jelenti, hogy ismeri a pénzügyek gazdasági alapjait, legalábbis azt a részét, amely a tevékenységéhez szükséges. Tudja tehát, hogy vállalkozóként milyen területeken lehet és kell alkalmaznia pénzügyi ismereteket, és tisztában van azzal is, hogy magánszemélyként mikor és hogyan kell a pénzügyeit áttekinteni. Nincsenek tehát irreális elvárásai a bankok szolgáltatásaival kapcsolatban. Tisztában van azzal, hogy a bankok szolgáltatást nyújtanak, és ezért fizetni kell.
Azt is szem előtt tartja, hogy a bankok az ügyfelek pénzét használják, azt helyezik ki hitelként, amit az ügyfelek betétként vagy egyéb befizetésként (pl. számlavezetési díj, elektronikus bankolás díja stb.) a bankok számára biztosítanak.
1.1. A bankolás biztonsága
Megfontolja, hogy a bankolás mekkora biztonságot nyújt számára a vállalkozás működéséhez, vagy éppen a privát igények kielégítéséhez. A biztonság sokféle elemből tevődik össze. Legismertebb része az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) garanciája a bankban elhelyezett betétek visszafizetése körében. Része azonban az is, hogy kiszámíthatóak a banki szolgáltatások: ha hitelt igényelünk, akkor a folyósítási feltételek teljesítésekor rendelkezésünkre áll a pénz, a bankkártya segítségével – ha az hitelkártya - áthidalhatunk átmeneti pénzügyi problémákat. Azt is a biztonság körébe sorolhatjuk azonban, hogy a banki átutalások az előre meghatározott időben biztosan a kedvezményezett számláján lesznek. Ugyancsak biztonsági tényező, hogy a havi, negyedévi stb. rendszeres fizetések teljesítésével nem kell rendszeresen foglalkozunk: a csoportos beszedési megbízás a közüzemi szolgáltatók által is kedvelt banki eszköz.
1.2. A banki szolgáltatások ismerete
A tudatos bankolás fogalomkörébe tartozik, hogy az ügyfél
– ismeri a bankolás eszközeit és módjait,
– figyelembe veszi, hogy mire van szüksége a pénzügyei rendezése során, és ezzel összhangban dönt a személyes banki ügyintézés és az egyéb bankolási eszközök (home banking, office banking az internet segítségével, mobiltelefon használata a bankolásban stb.) használatáról,
– pontosan tudja tehát, hogy adott szolgáltatás keretében - pl. szolgáltatáscsomagban – mit nyújt a bank, hány ingyenes átutalást teljesít havonta, milyen bankkártyát bocsát ki, milyen készpénzfelvételi, illetve vásárlási limittel használható a szolgáltatáscsomagba tartozó bankkártya. Azt is ismeri és vállalja, hogy teljesíti a szolgáltatáscsomag nyújtásához előírt feltételeket, pl. a munkabér vagy egyéb rendszeres jövedelem átutalását, csoportos beszedési megbízás adását.
A szolgáltatás ismerete az előzetes megismerést is magában foglalja. Nem csupán elhatározza tehát, hogy kipróbálja valamelyiket, hanem végiggondolja, hogy:
– szüksége van-e rá (kihasználja-e pl. a mobil bankolás nyújtotta előnyöket, vagy az internetkártyát internetes vásárláshoz),
– vállalja-e a költségeket, amelyeket akkor is meg kell fizetnie, ha éppen nem veszi igénybe a szolgáltatást (pl. hetekig nem vásárol a bankkártyával, egész hónapban nem használja az internetbankot),
– tudja-e teljesíteni azokat a feltételeket, amelyek az adott banki szolgáltatás optimális használatához szükségesek (pl. rendelkezik-e megfelelő internetkapcsolattal, van-e az előírt paraméterekkel rendelkező számítógépe),
– minden konkrét esetben felméri az aktuális lehetőségeket, összehasonlítja a rendelkezésére álló bankolási eszközöket,
– amikor új pénzügyi konstrukciót kíván alkalmazni, nem sajnálja az időt annak megismerésére, mi lenne a legelőnyösebb a számára, és azt hogyan használhatja. Példa lehet a gépkocsivásárlás, amelynek a pénzügyi fedezetét biztosíthatja bank által folyósított személyi kölcsönnel, vagy lízingcég közbeiktatásával.
1.3. A banki szolgáltatások összehasonlítása
A tudatos ügyfél
– rendszeresen összehasonlítja a különböző bankok hasonló szolgáltatásait abból a szempontból, hogy számára melyik a legelőnyösebb (különösen fontos ez az úgynevezett pénzforgalmi szolgáltatások körében, hiszen pl. hitelt nehezebb "átvinni" másik bankhoz, míg bankszámlát megszüntetni, vagy megnyitni),
– nem választ vagy váltogat bankot csupán pillanatnyi szubjektív érzések, benyomások alapján (önmagában az a tény, hogy adott tranzakció kapcsán elégedetlenek vagyunk valamely szolgáltatással, még nem feltétlenül jelentheti azt, hogy a jövőre nézve meg kell szakítanunk a kapcsolatot a bankkal),
– kiszámolja, hogy egészében véve melyik bank által nyújtott adott szolgáltatás a legkedvezőbb számára,
– megfontolja, hogy adott bank választása, szolgáltatásának igénybevétele milyen előnyökkel jár számára, és esetleg milyen hátrányai vannak.
1.4. Mi nem tekinthető tudatos bankolásnak?
Meglehetősen sokféle az a döntési mód, illetve cselekedet az ügyfelek vagy leendő ügyfelek részéről, amelyről egyértelműen megállapítható, hogy nélkülözi a megfontolást, a racionalitást, a tudatosságot.
1.4.1. Eseti döntés, kizárólag figyelemfelhívó reklámra hagyatkozva
A bankolás következményeivel járó döntéseket nem érdemes pillanatnyi felbuzdulás alapján meghozni. Akkor sem, ha első pillantásra "kiváló ügyletnek" látszik, mert pl. az ígért kamat(láb) magas, az ügyintézési időtartam kurta (néhány perc), jelentős összeget kapunk (hitelként), vagy nincs induló költség (pl. közjegyzői eljárás díja, értékbecslési díj stb.).
Gondoljunk arra, hogy minden szolgáltatásnak ára van, így a banki szolgáltatásokért is fizetni kell. A költségviselés pedig nyilvánvalóan a bank ügyfelét terheli. Természetesen a bankok sokféle szolgáltatásárazási megoldást alkalmaznak. Tény, hogy a különböző banki termékek eltérő költségűek az igénybe vevő ügyfelek számára, ez azonban mindig csak esetenként értelmezhető. Ügyfélként tehát minden egyes banki ügylet bonyolítása, banki szolgáltatás igénybevétele előtt meg kell fontolni, hogy az számunkra konkrétan mit jelent, mekkora költséggel terhel, milyen előnyöket biztosít.
Például a hitelkártya kényelmes, biztonságos készpénzkímélő fizetési eszköz. Hosszabb-rövidebb ideig (általában legfeljebb 45 napig) kamatmentes annak a hitelnek (kölcsönösszegnek) a felhasználása, amelyet a kártyát kibocsátó bank nyújt a kártyabirtokos számára, de csak akkor, ha a türelmi időben a kártyahasználattal keletkezett minden tartozását teljes összegben visszafizeti, továbbá a kamatmentesség kizárólag a vásárlásokra vonatkozik, a készpénzfelvételre nem.
Amit még figyelembe kell vennünk a hitelkártya kiválasztásakor/igénylésekor: az éves kártyadíj, a kölcsön összege, a fizetendő kamat mértéke, a türelmi idő tartama, az egyéb feltételek.
1.4.2. Hitelfelvétel a visszafizetés reális esélye nélkül
Nagyon gyakori az "elcsábulás", annak figyelmen kívül hagyása, hogy a hitelt vissza is kell fizetni. Akár vállalkozóként, akár magánszemélyként van szükségünk többletpénzre, azt mindig szem előtt kell tartanunk, hogy mekkora költséggel és tehertétellel jár. Minél nagyobb az összeg, és minél hosszabb a futamidő, annál inkább fontoljuk meg, elvállalható-e, lesz-e fedezet a törlesztésekre.
Lehet arra számítani, hogy az üzletmenet kiváló lesz, és a vállalkozás "kitermeli" a visszafizetést, vagy a havi rendszeres jövedelmünk elegendő fedezetet nyújt a törlesztéshez. Érdemes azonban azt is számba venni, hogy mit teszünk, ha mégsem válnak be az elképzeléseink.
A kérdés az, hogy mi lesz a törlesztés, illetve a visszafizetés fedezete. A banki hitelek általában biztosítékhoz kötöttek – tipikusan jelzálogjogot jegyeznek be az ingatlanunkra, óvadékba kell adni értékpapírt, zálogjogot kötnek ki ingóságainkra, kezest vonnak be. Azt gondoljuk végig, mielőtt aláírnánk a hitelszerződést, hogy a fedezet esetleges igénybevétele a bank részéről mekkora problémát jelent a számunkra.
1.4.3. Kötelezettségvállalás a bank felé, megfelelő fedezet nélkül
Akár vállalkozóként, akár magánszemélyként kerülünk kapcsolatba a bankkal, először mindig gondoljuk végig, van-e fedezet a teljesítésre, és meglesz-e a fedezet az ügylet teljes tartama alatt. Nem csupán hitelfelvétel esetén fontos a fedezet. Nagyon tipikus probléma, hogy a kezes vagy a zálogkötelezett vállal olyat, amely számára előnytelen, de nem számolt a következménnyel, azzal, hogy vele szemben érvényesíti a bank a követelését.
A bankok szinte kizárólag készfizető kezességi szerződést kötnek, ami azt jelenti, hogy szabadon eldönthetik, az adóstól vagy a kezestől kérik a teljesítést, illetve milyen összegben "osztják meg" a követelésüket az adós és a kezes között. Kezesként ne számítsunk arra, hogy a bank nem lép fel velünk szemben. Vegyük továbbá figyelembe, hogy a vagyonunk a fedezet az adós tartozásáért.
Azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy magunk helyett nem állíthatunk új kezest, ha ahhoz a bank nem járul hozzá.
Gyakori probléma például a Széchenyi Kártya-hitel igénybevétele során, hogy a kezesként kötelezően az ügyletbe "bevont" tulajdonos eladja a tulajdoni részesedését (üzletrészét) a Széchenyi Kártyát igénylő társaságban, és úgy gondolja, elegendő, ha ezt bejelenti a bankban, automatikusan "szabadul" a kezességi kötelezettség alól. Ez a vélekedés tökéletesen hibás, az elvárás teljességgel megalapozatlan. A kezességet szerződésben vállalják, azt csak a szerződő felek egyetértésével lehet módosítani, vagy a teljesítés előtt megszüntetni. A bank nem köteles "kiengedni" a kezest, még akkor sem, ha az üzletrész eladása során mi megállapodunk az új tulajdonossal arról, hogy átvállalja a kezességet. Ez a megállapodás a bank felé semmiféle jelentőséggel nem bír, bármennyire szeretnénk az ellenkezőjét, és bármennyire is kapunk ilyen értelmű tájékoztatást akár jogi szakértőtől.
1.4.4. Bankválasztás "hirtelen felindulásból"
Sajnos egyre gyakrabban fordul elő, hogy az ügyfél "megharagszik" a bankjára. Vagy azért, mert drágának ítéli a szolgáltatást, vagy azért, mert panaszát elutasították. A bankolás területén azonban a gyors és elhamarkodott döntés nagyon káros – alapvetően az ügyfél számára.
Az át nem gondolt bankválasztás rossz hatása akkor is érvényesül, ha előzmény nélküli, azaz nem azért vesszük igénybe valamelyik bank szolgáltatásait, mert más bank hasonló szolgáltatásával elégedetlenek voltunk.
Bármi is az indok, alapja mindig az, hogy gyorsan akar más banknál bankolni az ügyfél, és rendszerint egyáltalán nem foglalkozik azzal, hogy mi lenne a legelőnyösebb a számára. Nincsen olyan ok, nincsen olyan sürgető intéznivaló – hitelfelvétel, átutalás stb. -, amely kellően indokolhatná a kapkodást és vele az oda nem figyelést.
1.4.5. Meg nem erősített elvárás: "hátha jobb lesz a másik bankban"
Ha csak kisebb jelentőségű, vagy éppen jelentéktelen okok késztetnek arra, hogy változtassuk meg a bankolásunk "célszervezetét", érdemes végiggondolni, hogy ténylegesen mit kívánunk, mi az oka, amiért váltani akarunk. Sokszor nincs is jól megfogalmazható indok, pusztán az a lehetőség, ami bármikor igaz is lehet: más bankban előnyösebbek lehetnek a kondíciók.
A változtatás előtt fogalmazzuk meg pontosan az elvárásainkat, vessük össze azokat a meglevő bankkapcsolatban kapott szolgáltatásokkal, és csak akkor változtassunk, ha ténylegesen előnyök származnak belőle.
1.4.6. Bankválasztás vagy bankváltás ellenőrzés nélkül – "másnak előnyös, számomra is megfelelő lesz" gondolatmenet követésével
Pusztán a hallomásból, baráti vagy üzleti beszélgetés során szerzett információkból ne vonjunk le messzemenő következtetéseket. Az előnyök és a hátrányok eltérőek lehetnek a különböző ügyfélcsoportokba tartozók számára, ráadásul a banki szolgáltatások minőségét sem célszerű meglehetősen szubjektív módon megítélni, és ennek alapján dönteni.
1.4.7. Problémás ügyfél vagyok, más bankban viszont "tiszta lappal" indulhatok
Semmiképpen nem szabad abban bízni, hogy az új bankban sokkal egyszerűbb lesz a bankolás azért, mert ott még nem voltam ügyfél. A bankok természetesen jelentős energiát fordítanak ügyfelek szerzésére, de semmiképpen sem "mindenáron" nyújtanak szolgáltatást.
Ha akár vállalkozóként, akár magánszemélyként felvették a nevünket a Központi Hitelinformációs Rendszerbe, a BAR-listába, akkor arról minden magyarországi bank tudhat, azt ellenőrizheti.
Ha egyéb problémáink voltak és vannak jelenlegi bankunkkal, és az hitelezéssel, pontosabban lejárt hiteltartozással függ össze, nem biztos, hogy az újabb bankban könnyű lesz a meglévő hitelünk "kiváltása".
Ezenkívül bármelyik bankot választjuk, ha nem egyszerű pénzforgalmi szolgáltatást (pl. bankszámlavezetést, elektronikus bankolást, bankkártyát stb.) kívánunk igénybe venni, a bank általában biztosítékot kér. Ha pedig a lehetséges biztosíték (pl. az ingatlan) már terhelt, nem kerülünk előnyösebb helyzetbe a másik banknál.
