A kollektív szerződés a munkaviszonyhoz kapcsolódó konstrukció, szabályait a Munka Törvénykönyve (Mt.) tartalmazza. A munkáltatónál egy kollektív szerződés köthető.
3.1. Mit szabályozhat a kollektív szerződés?
Kollektív szerződés szabályozhatja:
– a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét;
– a kollektív szerződést kötő felek közötti kapcsolatrendszert.
Kollektív szerződés a munkaviszonyra vonatkozó bármelyik kérdésről rendelkezhet, de jogszabállyal ellentétes nem lehet. Kollektív szerződés az Mt.-nek a munkaviszonyra vonatkozó harmadik részében meghatározott szabályaitól – ha maga az Mt. másképp nem rendelkezik – eltérhet. Ennek feltétele, hogy a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapítson meg. Ennek hiányában a kollektív szerződés semmis.
A munkáltatói érdekképviselet és a szakszervezet által kötött kollektív szerződés a garantált bérminimum mértékétől eltérhet, a kollektív szerződésben megállapított garantált bérminimum összege azonban a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb nem lehet.
3.2. A szerződést kötő felek
Kollektív szerződést egyrészről a munkáltató, a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet, vagy több munkáltató, másrészről a szakszervezet, illetve több szakszervezet köthet.
Kollektív szerződés kötésére az a szakszervezet, illetve az a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet jogosult, amely érdek-képviseleti tevékenységében a kollektív szerződést kötő másik féllel szemben független. A munkáltatói érdek-képviseleti szervezet kollektívszerződés-kötési jogosultságához szükséges az is, hogy tagjai erre felhatalmazzák.
A kollektívszerződés-kötési jogosultsággal kapcsolatos vita esetén a szerződéskötésben érdekelt szervezet kérelmére nemperes eljárásban a bíróság dönt.
3.2.1. Szakszervezet
A szakszervezet jogosult a munkáltatóval a kollektív szerződést megkötni, ha jelöltjei az üzemi tanácsi választáson a leadott szavazatok több mint felét megszerezték.
Ha a szakszervezet jelöltjei az üzemi tanácsi választáson a szavazatok több mint felét nem szerzik meg, a kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyalást le lehet folytatni, de a kollektív szerződés megkötéséhez szükséges a munkavállalók jóváhagyása. A munkavállalóknak erről szavazni kell. A szavazás akkor érvényes, ha ezen az üzemi tanács választására jogosult munkavállalók több mint fele részt vesz.
3.2.1.1. Együttes kollektív szerződés
Ha a munkáltatónál több szakszervezet rendelkezik képviselettel, a kollektív szerződést valamennyi szakszervezet együttesen kötheti meg. Ennek feltétele, hogy e szakszervezetek jelöltjei az üzemi tanácsi választáson együttesen megszerezzék a leadott szavazatok több mint felét.
Ha a szakszervezetek jelöltjei az üzemi tanácsi választáson a szavazatok több mint felét nem szerzik meg, a kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyalást ilyenkor is le lehet folytatni, de a kollektív szerződés megkötéséhez szükséges itt is szükséges a munkavállalók jóváhagyása. A munkavállalóknak erről szintén szavazni kell. A szavazás ebben az esetben is akkor érvényes, ha ezen az üzemi tanács választására jogosult munkavállalók több mint fele részt vesz.
3.2.1.2. Reprezentativitás
Ha a szakszervezetek együttes kollektívszerződés-kötése a fentiek alapján nem lehetséges, a reprezentatív szakszervezetek együttesen kötik meg a kollektív szerződést, feltéve, ha e szakszervezetek jelöltjei az üzemitanács-választáson együttesen megszerezték a leadott szavazatok több mint felét.
Reprezentatívnak azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelynek jelöltjei az üzemitanács-választáson a leadott szavazatok legalább tíz százalékát megszerzik. Ha a munkáltatónál több üzemi tanácsot választanak, a reprezentativitás meghatározásakor az egyes üzemitanács-választásokon elért eredményeket össze kell számítani. Reprezentatívnak kell tekinteni azt a szakszervezetet is, amelynek a munkáltató azonos foglalkozási csoporthoz (szakmához) tartozó munkavállalóinak legalább kétharmada a tagja. A reprezentativitás meghatározásánál, ha az üzemitanács-választás érvénytelen, a választás első fordulóját kell figyelembe venni. (Az érvénytelenséggel kapcsolatban utalunk arra, hogy az üzemi tanács tagjainak száma, ha a munkavállalók száma a választás időpontjában
– a száz főt nem haladja meg, három,
– a háromszáz főt nem haladja meg, öt,
– az ötszáz főt nem haladja meg, hét,
– az ezer főt nem haladja meg, kilenc,
– a kétezer főt nem haladja meg, tizenegy,
– a kétezer főt meghaladja, tizenhárom.
Az üzemi tanács megválasztott tagjának azokat kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték. Szavazategyenlőség esetén az adott munkáltatónál fennálló hosszabb munkaviszonyt kell figyelembe venni. Eredménytelen a választás, ha a jelöltek a szükséges számban nem érték el ezt a mértéket. Eredménytelen választás esetén az említett mértéket elért jelölteket megválasztott üzemitanács-tagnak kell tekinteni, a fennmaradó helyekre harminc napon belül új választást kell tartani. Az új választáson a választást megelőző tizenöt napig új jelöltek is állíthatók.)
3.2.1.3. Szerződéskötés reprezentativitás hiányában
Ha a reprezentatív szakszervezetek együttes kollektívszerződés-kötése nem lehetséges, a kollektív szerződést a munkáltatóval az a szakszervezet kötheti meg, amelynek jelöltjei az üzemitanács-választáson együttesen a leadott szavazatok több mint hatvanöt százalékát megszerezték.
3.2.1.4. Támogatottság
A szakszervezeti támogatottság meghatározásakor megfelelően alkalmazni kell a reprezentativitásra vonatkozó előírásokat.
3.2.1.5. Részvétel a tárgyalásokon
A kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyaláson a munkáltatónál képviselt valamennyi szakszervezet részt vehet, és a tárgyalások eredményessége érdekében köteles együttműködni.
3.3. Kiterjesztett hatályú kollektív szerződés
A kollektív szerződés egészének vagy egyes részeinek hatályát a gazdasági és közlekedési miniszter – a felek együttes kérelmének megfelelően, a kiterjesztéssel érintett országos munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek véleményének kikérése után – az egész ágazatra (alágazatra) kiterjesztheti, feltéve, ha a szerződést kötő szervezetek az adott ágazatban (alágazatban) reprezentatívnak minősülnek.
3.3.1. Reprezentatív munkáltatói érdek-képviseleti szervezet
Reprezentatívnak különösen az a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet minősül, amely taglétszámánál, gazdasági jelentőségénél, illetve a foglalkoztatottak számánál fogva az adott hatályossági körben a legjelentősebb.
3.3.2. Reprezentatív szakszervezet
Reprezentatívnak különösen az a szakszervezet minősül, amely taglétszámánál, illetve a munkavállalók általi támogatottságánál fogva az adott hatályossági körben a legjelentősebb. A szakszervezet munkavállalók általi támogatottságának megítélésénél elsősorban a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkáltatóknál a kollektív szerződés megkötését megelőző utolsó üzemi tanácsi választások eredményét kell figyelembe venni.
Ha a kollektív szerződést több szakszervezet kötötte, hatályának kiterjesztésénél a szakszervezetek reprezentativitását együttesen kell vizsgálni.
3.3.3. Jogorvoslat a kiterjesztés ellen
A gazdasági miniszternek a kollektív szerződés kiterjesztésére vonatkozó határozata ellen a kollektív szerződés hatálya alá tartozó ágazatban működő bármely szakszervezet, illetve munkáltatói érdek-képviseleti szervezet vagy munkáltató bírósághoz fordulhat.
3.3.4. A kiterjesztett hatályú kollektív szerződés felmondása
A kiterjesztett hatályú kollektív szerződés felmondását a felmondást gyakorló fél köteles a gazdasági és közlekedési miniszternek haladéktalanul bejelenteni.
3.3.4.1. A kiterjesztett hatály megszüntetése
A kiterjesztett hatályú kollektív szerződés felmondása esetén, továbbá, ha a több szakszervezet által kötött kollektív szerződésnél valamely szakszervezet felmondása következtében a szakszervezetek együttes reprezentativitása nem áll fenn, a miniszter – hivatalból – a felmondási idő lejártának napjára megszünteti a kollektív szerződés kiterjesztő hatályát.
3.3.5. Közzététel
A gazdasági miniszter a kiterjesztésről, valamint a kiterjesztés megszüntetéséről szóló határozatát, továbbá a kiterjesztett hatályú kollektív szerződés szövegét hivatalos lapjában közzéteszi. A kiterjesztés hatályának kezdő időpontja a közzététel napja.
3.4. A kollektív szerződés hatálya
3.4.1. Személyi hatály
A kollektív szerződés hatálya – kiterjesztés hiányában - kiterjed arra a munkáltatóra, amely
– a kollektív szerződést kötötte, vagy
– a kollektív szerződés megkötése idején a szerződést kötő munkáltatói érdek-képviseleti szervezetnek tagja, illetőleg
– később a munkáltatói érdek-képviseleti szervhez csatlakozott.
Csatlakozás esetén a munkáltatónál képviselt szakszervezet egyetértése szükséges ahhoz, hogy a kollektív szerződés hatálya a munkáltatóra kiterjedjen.
A kollektív szerződésben meg kell határozni, hogy annak hatálya az említett munkáltatók mely körére terjed ki.
A kollektív szerződést alkalmazni kell az annak hatálya alá tartozó munkáltató azon munkavállalóira is, akik nem tagjai a kollektív szerződést kötő szakszervezetnek.
3.4.2. Időbeli hatály
A kollektív szerződés – eltérő megállapodás hiányában – a kihirdetéssel lép hatályba.
3.5. Tárgyalási ajánlat
A kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyalási ajánlatot egyik fél sem utasíthatja vissza. E szabályt a munkáltatóra azonban csak akkor kell alkalmazni, ha az ajánlatot tevő szakszervezet reprezentatívnak minősül. (Lásd a 3.2.1.2. pontot!)
Mindezek megfelelően irányadók a kollektív szerződés módosítására irányuló tárgyalásra is.
3.5.1. Kötelező évenkénti javaslat
A munkáltató – a szükséges adatok rendelkezésre bocsátása mellett – évente köteles javasolni a szerződéskötésre jogosult szakszervezetnek a munka díjazásával kapcsolatos szabályok kollektív szerződésben történő rendezését.
3.6. A kollektív szerződés megismerése
A munkáltató köteles elősegíteni, hogy a kollektív szerződést a munkavállalók megismerjék. A munkáltató köteles ellátni a kollektív szerződés egy-egy példányával azt a munkavállalót, akinek munkaköri kötelessége a kollektív szerződés rendelkezéseinek alkalmazása, valamint az üzemi tanács tagjait és a szakszervezet munkahelyi tisztségviselőit.
3.7. A kollektív szerződés felmondása
A kollektív szerződést – eltérő megállapodás hiányában - bármelyik szerződéskötő fél három hónapos határidővel felmondhatja. A felmondási jogot a kollektív szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül egyik fél sem gyakorolhatja.
Ha a kollektív szerződést több szakszervezet vagy több munkáltató, illetve több munkáltatói érdek-képviseleti szervezet együttesen kötötte, a felmondás jogát - eltérő megállapodás hiányában – bármelyik szerződéskötő fél gyakorolhatja. Ha a kollektív szerződést több szakszervezet kötötte, a felmondás jogának gyakorlásában a szakszervezetek megállapodnak.
Ha az újabb üzemi tanácsi választáson valamely szakszervezet kollektív szerződéskötésre válik jogosulttá, a kollektív szerződést – a felekre irányadó szabályok szerint – felmondhatja.
3.7.1. Az együttes kollektív szerződés felmondásának hatálya
A több munkáltató, illetve a több munkáltatói szervezet által együttesen kötött kollektív szerződés felmondása esetén a kollektív szerződés csak azon munkáltató munkavállalóira nézve veszti hatályát, amely a felmondás jogát gyakorolta.
3.8. A munkáltató vagy a szakszervezet megszűnése
3.8.1. Megszűnés jogutód nélkül
A munkáltató vagy a szakszervezet jogutód nélküli megszűnésével a kollektív szerződés hatályát veszti. Ha a kollektív szerződést több munkáltató, illetve munkáltatói érdek-képviseleti szervezet vagy több szakszervezet kötötte, a kollektív szerződés csak valamennyi munkáltató, illetve szakszervezet jogutód nélküli megszűnése esetén veszti hatályát.
3.8.2. Megszűnés jogutódlással
A munkáltató, illetve a szakszervezet jogutóddal történő megszűnése a kollektív szerződés hatályát nem érinti.
A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás esetében a jogutódlás időpontjában a jogelőd munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben meghatározott munkafeltételeket – a munkarend kivételével – a jogutódlással érintett munkavállalók tekintetében a kollektív szerződésnek a jogelőd munkáltatónál történő felmondásáig vagy a kollektív szerződés hatályának lejártáig, illetve a jogutód munkáltatónál másik kollektív szerződés megkötéséig, ezek hiányában legalább a jogutódlás időpontját követő egy évig a jogutód munkáltatónak fenn kell tartania.
Amennyiben a jogutód munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben meghatározott munkafeltételek a jogelőd munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés szerinti munkafeltételeknél a munkavállaló számára kedvezőbbek, a jogutód munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben foglaltakat kell alkalmazni.
A szűkebb hatályú kollektív szerződés a tágabb hatályúhoz képest csak annyiban térhet el, amennyiben az a munkavállalóra nézve kedvezőbb szabályokat állapít meg.
3.9. A kollektív szerződés bejelentése
A kollektív szerződést a szerződő felek együttesen kötelesek a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek a megkötést követő 30 napon belül nyilvántartásba vételre bejelenteni és a kapcsolódó adatszolgáltatást teljesíteni.
Ugyanígy kötelesek továbbá a felek bejelenteni a kollektív szerződés
– módosítását,
– felmondását,
– hatályának változását, továbbá
– hatályának megszűnését.
A kollektív szerződések bejelentésének részletes szabályait a 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet tartalmazza. A kollektív szerződést kötő felek bejelentési kötelezettségüket az erre a célra szolgáló, a rendelet 1-5. számú mellékleteiben szereplő adatlap kitöltésével teljesítik.
3.9.1. Letétbe helyezés
A bejelentési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg a több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződésnek a szerződést kötő felek eredeti aláírásával ellátott példányát a miniszternél letétbe kell helyezni.
3.9.2. Nyilvántartás
A kollektív szerződést a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium a szerződést kötő felek együttes bejelentése alapján nyilvántartásba veszi. A kollektív szerződések nyilvántartásának részletes szabályait ugyancsak a 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet tartalmazza.
A minisztérium által számítógépen vezetett nyilvántartás tartalmazza:
– a szerződő felek nevét, székhelyének címét, munkáltatók esetén törzsszámát,
– több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés esetén a hatálya alá tartozó munkáltatók törzsszámát, nevét, székhelyének címét,
– a bejelentett eseményt (kollektív szerződés kötése, módosítása, felmondása, hatályának módosítása, hatályának megszűnése), valamint annak időpontját,
– a kollektív szerződés időbeli hatályát (határozatlan vagy határozott időre kötött), határozott időre kötött kollektív szerződés esetén a lejárat időpontját, továbbá
– a nyilvántartási számot.
A minisztérium a kollektív szerződés nyilvántartásba vételekor:
– az adatlapot, valamint a megküldött kollektív szerződést nyilvántartási számmal látja el,
– az adatlapot, illetve a kollektív szerződést dokumentumtárba helyezi,
– a számítógépen vezetett nyilvántartásba bejegyzi a fentebb felsorolt adatokat, valamint
– tájékoztatja a feleket a nyilvántartásba vételről a nyilvántartási szám közlésével.
3.9.2.1. Hiánypótlás
Amennyiben az adatlap, illetőleg a letétbe helyezésre benyújtott kollektív szerződés hiányosan vagy pontatlanul tartalmazza a szükséges adatokat, a minisztérium a bejelentőt hiánypótlásra szólítja fel. Amennyiben a hiányt a bejelentő a felszólítás kézbesítését követő 30 napon belül nem pótolja, a minisztérium a kollektív szerződést nem veszi nyilvántartásba.
3.9.2.2. Törlés a nyilvántartásból
A minisztérium törli a számítógépen vezetett nyilvántartásból a kollektív szerződést, ha külön jogszabályban meghatározott módon tudomást szerez a kollektív szerződés hatályának megszűnéséről. Erről a feleket - a nyilvántartási szám közlésével – tájékoztatja.
3.9.3. Nyilvánosság
A számítógépen vezetett nyilvántartás tartalma nyilvános.
Az adatlap, illetve a letétbe helyezett kollektív szerződés tartalma mással csak akkor közölhető, továbbá abban az esetben adható át, valamint hozható nyilvánosságra, ha ehhez az adatszolgáltató felek előzetesen írásban hozzájárultak. A minisztérium a nyilvánosságra hozható, több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződéseket honlapján közzéteszi.
A minisztérium a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter társadalmi párbeszéddel, foglalkoztatás-, valamint bérpolitikával kapcsolatos feladatai elősegítése érdekében a nyilvántartás adataira épülő elemzést készít. Az elemzés az adatszolgáltatókra vonatkozó azonosító adatot nem tartalmazhat. A minisztérium
– félévente a bejelentésekről összefoglaló kimutatást,
– évente a bejelentett kollektív szerződésekről elemzést
készít, és arról az Országos Érdekegyeztető Tanácsban részt vevő munkáltatói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezeteket tájékoztatja.
