A pénzváltási tevékenységre, illetve annak engedélyezésére vonatkozó előírásokat a pénzváltási tevékenységről szóló 297/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet (R., rendelet) tartalmazza.
A rendelet hatálya
– a pénzváltási tevékenységet végző hitelintézetre, valamint
– a hitelintézet által igénybe vett, ügynöki tevékenységen belül pénzváltási tevékenységet végző személyre (a pénzváltóra)
terjed ki.
Pénzváltási tevékenység végzésére engedélyt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (Felügyelet) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben (Hpt.) és a rendeletben meghatározott feltételek megléte esetén ad.
A Felügyelet az engedély kiadására vonatkozóan előzetesen véleményt kér az Országos Rendőr-főkapitányságtól. Az Országos Rendőr-főkapitányság véleményében a bűnügyi, közbiztonsági szempontokat értékeli.
4.1. Jogosultság a tevékenység végzésére
A rendeletben meghatározott feltétel, miszerint pénzváltási tevékenység ügynökként csak a Hpt. 2. számú mellékletének 12. a) pontjának megfelelően végezhető. [Az említett jogszabályhely előírása szerint pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység)nek minősül pénzügyi intézmény javára, nevében, felelősségére és kockázatára folytatott tevékenység, amelynek célja a pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének megbízási szerződés keretében történő végzése.]
4.2. Kérelem és mellékletei
A hitelintézet ügynökének a pénzváltási tevékenység engedélyezése iránt a Felügyelethez benyújtott kérelemhez mellékelni kell:
– a kérelmező alapító okiratát,
– a kérelmező bejegyzéséről szóló cégbírósági végzést - ennek hiányában a bejegyzés iránti kérelmet, annak igazolásával együtt, hogy a bejegyzés iránti kérelmet a cégbíróság átvette – vagy már bejegyzett cég esetében harminc napnál nem régebbi cégkivonatot,
– harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az alapításban részt vevő személynek, már működő cég esetén a kérelmezőnek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs,
– a tervezett működési terület (országos kiterjedésű vagy meghatározott területi egységre korlátozott) meghatározását tartalmazó iratot,
– a kérelmező szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzés rendjének bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza,
– a középtávú – az első három évre vonatkozó – üzleti tervet,
– annak igazolását, hogy a kérelmező rendelkezik a pénzváltási tevékenység végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,
– a folytatni kívánt pénzváltási tevékenységre vonatkozó, a hitelintézet által jóváhagyott általános szerződési feltételeket is tartalmazó üzletszabályzatot,
– nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a pénzváltási tevékenységét mikor kívánja megkezdeni,
– nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban vagy MNB-rendelkezésben meghatározott adatszolgáltatások teljesítésére felkészült.
A pénzváltási tevékenység engedélyezése iránti kérelemhez – a fentiekben említetteken túlmenően – mellékelni kell
– a rendelet 12. §-ának (1) bekezdésében megnevezett személyeknek (vezető állású személy, pénzváltási tevékenységet közvetlenül irányító, illetve közvetlenül végző személyek) 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát,
– a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy vele szemben nem áll fenn a Hpt. 13. §-ának (4)–(5) bekezdésében foglalt kizáró ok [Akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) XV. fejezetének III. címében meghatározott bűncselekmény, illetve hamis vád (Btk. 233. §), hatóság félrevezetése (Btk. 237. §), hamis tanúzás (Btk. 238. §), hamis tanúzásra felhívás (Btk. 242. §), mentő körülmény elhallgatása (Btk. 243. §), bűnpártolás (Btk. 244. §), a XV. fejezet VII. címében meghatározott bűncselekmény, illetve terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), fegyvercsempészet (Btk. 263/B. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), a XVI. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmény, továbbá a XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek, vagy olyan bűntett miatt ítélték el, amelyet bűnszervezet keretében követett el, úgyszintén az, akivel szemben e bűncselekmények bármelyike miatt büntetőeljárás van folyamatban, a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény 16. §-ában meghatározott időtartamig, illetve a büntetőeljárás befejezéséig pénzváltási tevékenységet végzőnél vezető állású személyként nem nevezhető ki, illetve vezető állású személynek nem választható meg, pénzváltási tevékenységet közvetlenül nem irányíthat, illetve ilyen tevékenységet közvetlenül nem végezhet. A foglalkoztatási jogviszony létesítését, a tevékenységi engedély kiadását, illetve meghosszabbítását megelőzően, valamint a foglalkoztatás ideje alatt az előzőekben meghatározott foglalkoztatási feltétel fennállásának ellenőrzésére – a bűntettesek nyilvántartásának és a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásának adatai alapján – a Felügyelet jogosult.];
– a valutapénztáros és valuta-ügyintézői képzés elvégzését tanúsító államilag elismert bizonyítványt, vagy 2003. december 31-ig megszerzett, korábban alkalmazási feltételként elfogadott bizonyítványt,
– a legalább alapfokú idegennyelv-ismeretet igazoló államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt.
4.3. A tevékenység folytatásának feltételei
A hitelintézet ügynökének a kérelem előterjesztésekor rendelkeznie kell egy hitelintézettel kötött megbízási szerződéssel. A megbízási szerződés megkötése előtt a hitelintézet köteles meggyőződni arról, hogy az ügynök megfelel a rendelet – fentiekben ismertetett – 3. §-ában, valamint 10-14. §-aiban foglalt feltételeknek. Ez utóbbi feltételek részben tárgyi, részben személyi feltételek, a következők szerint.
4.3.1. Tárgyi feltételek
Pénzváltási tevékenység
– a pénzváltási tevékenység végzésére alkalmas üzlethelyiség;
– a biztonságos pénztároláshoz szükséges páncélszekrény, falba épített széf vagy – havi átlagban napi 100 000 forintot meg nem haladó forgalom esetén – lemezszekrény;
– a valuták és a csekkek forgalomképességének ellenőrzéséhez szükséges segédeszközök: valuta- és csekktájékoztató, technikai segédeszközök (UV-lámpa, nagyító),
– legalább egy telefonfővonal,
– árfolyamjegyzék,
– az ügyfelet érintő, a pénzváltással összefüggő előírásokat angol és német nyelven tartalmazó tájékoztató tábla,
– a rendelet 11. §-ában megjelölt technikai eszköz (lásd később)
megléte esetén végezhető.
4.3.1.1. A feltételek meglétének igazolása
A hitelintézet ügynöke a tevékenység végzésére alkalmas üzlethelyiség – mint feltétel – meglétét az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető más, használati jog esetében a földhivatal által kiállított tulajdoni lappal, bérleti jog esetén bérleti szerződéssel köteles igazolni, míg a telefonfővonal meglétét valamelyik távközlési szolgáltatóval kötött szolgáltatási szerződéssel köteles igazolni.
A pénzváltónak az előzőekben felsorolt, a fentiekben nem említett feltételről - azaz azok meglétéről – nyilatkoznia kell, azzal, hogy a felsorolás utolsó bekezdése szerinti technikai eszköz telepítését a hitelintézet ügynöke a rendszer telepítőjével vagy üzemeltetőjével kötött szerződéssel köteles igazolni.
4.3.2. Technikai eszközök telepítésének kötelezettsége
A pénzváltó köteles olyan technikai eszköz telepítésére és üzemeltetésére, amely alkalmas arra, hogy az ügyfélfogadásra szolgáló helyiségeiben lezajló folyamatokat filmszalagon vagy más hasonló, képi, a történtek későbbi rekonstruálását lehetővé tévő módon rögzítse (kamera). Adatvédelmi, illetve személyiségijog-védelmi rendelkezés, miszerint a pénzváltó a kamera elhelyezéséről, működéséről és használatáról az érintett személyek figyelmét a figyelemfelhívásra alkalmas módon és előzetesen megfelelő helyen elhelyezett tájékoztatóval köteles felhívni.
A fenti bekezdés alapján készült felvételeket – az adatvédelmi szabályoknak megfelelően – a pénzváltó köteles az elkészülés napjától számított ötven napig megőrizni. E határidő leteltét követően a pénzváltó köteles a felvételek - adatvédelmi szabályoknak megfelelő – megsemmisítésére.
4.3.3. Vezető állású személyek pénzváltóknál
A pénzváltónál vezető állású személyként nem nevezhető ki, illetve vezető állású személynek nem választható meg, pénzváltási tevékenységet közvetlenül nem irányíthat, illetve ilyen tevékenységet közvetlenül nem végezhet, aki
– büntetett előéletű,
– akivel szemben a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezetének VII. és VIII. címében, a XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, illetőleg külföldön olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint büntetendő, az illetékes hatóság vádat emelt, a büntetőeljárás befejezéséig vezető állású személyként nem foglalkoztatható, illetve az ilyen feladatok általa történő ellátását fel kell függeszteni,
– a kérelem benyújtását megelőző két éven belül jogerős határozatban megállapított, tulajdon elleni, pénzügyi szabálysértést követett el,
– a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül olyan vállalkozásnak – ideértve a jogi személyiséggel nem rendelkező társaságot is - volt vezető tisztségviselője, illetőleg vezető állású személye, továbbá olyan egyéni vállalkozó, aki (amely) korábban pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet – így különösen pénzváltási tevékenységet - engedély nélkül folytatott vagy a pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységre – így különösen a pénzváltási tevékenységre vonatkozó – engedélyét a Felügyelet vagy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) visszavonta.
4.3.4. A pénzváltást közvetlenül végző személlyel szembeni követelmények
A pénzváltási tevékenységet közvetlenül végző személy kizárólag olyan személy lehet, aki rendelkezik
– valutapénztáros és valuta-ügyintézői képzés elvégzését tanúsító államilag elismert bizonyítvánnyal, vagy 2003. december 31-ig megszerzett, korábban alkalmazási feltételként elfogadott bizonyítvánnyal;
– a pénzváltási tevékenység folytatása földrajzi helyének és ügyfélkörének megfelelő idegennyelv-ismeretekkel.
4.3.5. Előírás egyéb, nem pénzváltási tevékenység egyidejű végzése esetén
Ha az előzőek szerinti üzlethelyiségben egyéb, nem pénzváltási tevékenységet is folytatnak, az üzlethelyiségnek a pénzváltási tevékenység végzésére szolgáló részét el kell különíteni a más tevékenység végzésére szolgáló résztől.
Az egyébként üzlethelyiséggel rendelkező pénzváltó kérelmére a Felügyelet indokolt esetben meghatározott időtartamra engedélyezheti a pénzváltási tevékenységnek az üzlethelyiségen kívüli végzését is.
4.3.6. Az ügynök jelenléte
Az ügynököt megbízó hitelintézet köteles a pénzváltó pénztári nyitvatartási ideje alatt a pénzváltási tevékenységhez szükséges váltási készletet folyamatosan biztosítani.
A hitelintézetnek a pénzváltási tevékenység engedélyezése iránti eljárásban igazolnia kell a rendelet 3. § (1) bekezdésének g), i) és j) pontjában az említett egyes engedélyezési és működési feltételek meglétét – azaz annak igazolását, hogy a kérelmező rendelkezik a pénzváltási tevékenység végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a pénzváltási tevékenységét mikor kívánja megkezdeni, továbbá nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban vagy MNB-rendelkezésben meghatározott adatszolgáltatások teljesítésére felkészült.
4.4. A kérelem elutasítása
A Felügyelet az engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező
– az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,
– a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezik,
– az engedélykérelem benyújtását megelőzően már végzett pénzváltói tevékenységet és a vonatkozó hatályos előírásoknak nem tett maradéktalanul eleget,
– üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá a Felügyelet rendelkezésére álló bármely okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a kérelmező nem tud megfelelni a működésre vonatkozó jogszabályok előírásainak, illetőleg
– más tevékenységének folytatása nem összeegyeztethető a pénzváltási tevékenységgel.
4.5. Az engedély visszavonása
A Felügyelet bizonyos esetekben visszavonja az engedélyt, nevezetesen akkor, ha a pénzváltó
– azt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabályt sértő módon szerezte meg,
– törvény által tiltott tevékenységet folytat,
– az engedély kézhezvételétől számított hat hónapon belül a tevékenységét nem kezdi meg,
– tizenkét hónapon keresztül nem folytat pénzváltási tevékenységet,
– nem felel meg a tevékenységre vonatkozó jogszabályok előírásainak,
– több alkalommal vagy súlyosan megsértette a számvitelre, ellenőrzésre, továbbá a tevékenységre vonatkozó jogszabályokat vagy a Felügyelet határozataiban foglalt előírásokat,
– a most ismertetett rendelet hatálya alá tartozó működése súlyosan veszélyezteti vagy sérti az ügyfelek érdekeit,
– nem tartja be az engedély előírásait,
– akadályozza vagy meghiúsítja a pénzváltási tevékenység ellenőrzését, illetve
– tevékenységi engedélyét visszaadja.
4.6. A működés felfüggesztése
A Felügyelet a pénzváltó működését azonnal felfüggeszti, ha a pénzváltó tevékenységével összefüggésben pénzmosással vagy terrorizmussal kapcsolatban büntetőeljárás indul. A Felügyelet a vizsgálat lezárását követően a felfüggesztést megszünteti vagy az engedélyt visszavonja.
4.7. A pénzváltó bejelentési kötelezettsége
A pénzváltó köteles a Felügyeletnek bejelenteni, ha a rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatási tevékenységét 30 napon túl szünetelteti. A bejelentésnek tartalmaznia kell a szüneteltetés időtartamát is.
4.8. Fogalommeghatározások
4.8.1. Fizetőeszköz
A pénzváltási tevékenységet szabályozó rendelet alkalmazásában fizetőeszköz alatt a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. § 6. pontja szerint meghatározott fizetőeszköz fogalmát kell érteni. Az említett jogszabályhely értelmében fizetőeszköznek minősül a pénz, továbbá - ellenkező rendelkezés hiányában – a forintra vagy külföldi pénznemre kiállított pénzhelyettesítő eszköz.
4.8.2. Vezető állású személy
Vezető állású személy
– részvénytársaság esetén az igazgatóság elnöke és a felügyelőbizottság elnöke, korlátolt felelősségű társaság esetén az ügyvezető, közös vállalat esetén az igazgató;
– szövetkezet esetén – ide nem értve az előző pont alá tartozó szövetkezeti hitelintézetet – a tisztségviselő;
– fióktelep esetén a Hpt. 2. számú melléklete III. fejezetének 25. d) pontjában meghatározott személy. Az említett értelmező rendelkezés alapján a fióktelep vezetésére a külföldi pénzügyi intézmény által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese jogosult.
