3. Jövedékes tevékenység

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. május 21.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2007/04. számában (2007. május 21.)

A jövedéki termékek forgalmazásához kapcsolódó engedélyezés szabályait a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (Jöt.) tartalmazza. Mint azt a címben említettük, e helyütt csak az általunk fontosabbnak ítélt engedélyekre térünk ki.

3.1. Adóraktári engedély

Adóraktár – a Jöt. értelmében – kizárólag a vámhatóság által kiadott érvényes engedéllyel (ez az adóraktári engedély) működtethető.

Az engedély beszerzése a működés alapfeltétele, hiszen jövedéki termék a Jöt. előírásai szerint

– kizárólag olyan adóraktárban állítható elő – ideértve a jövedéki termék palackozását, kis egységű kiszerelését is –, amelynek működtetője e termék előállítására vonatkozó adóraktári engedéllyel rendelkezik;

– importálás esetén az adó megfizetése nélkül – az adómentes felhasználó üzemén, raktárán kívül, illetve a Jöt. 62. § (1) és (3) bekezdésében foglalt eltéréssel – csak adóraktárba tárolható be, és ott tárolható, raktározható;

– betárolás esetén az adó megfizetése nélkül – az adómentes felhasználó üzeme, raktára kivételével – csak adóraktárban tárolható, raktározható.

Az - engedéllyel rendelkező – adóraktárban az adóraktár engedélyesének saját tulajdonú jövedéki termék előállítása, betárolása és raktározása, más termék előállításához való felhasználása mellett

– más személy tulajdonát képező jövedéki termék adóraktár-engedélyes általi előállítása, más termék előállításához való felhasználása,

– nem az adóraktár-engedélyes tulajdonát képező jövedéki termék más személy általi előállítása, más termék előállításához való felhasználása,

– más személy tulajdonát képező, betárolt jövedéki termék raktározása

is végezhető, feltéve, ha az előző pont szerinti előállításról, felhasználásról, betárolásról, raktározásról a felek írásban megállapodtak.

3.1.1. Jogosultság adóraktári engedélyre

A Jöt. felsorolja az adóraktári engedélyre jogosultság feltételeit, amely rendelkezés alapján az engedélyre olyan személy jogosult,

– aki könyvvezetési kötelezettségének – bizonyos, a későbbiekben ismertetett kivétellel – a kettős könyvvezetés szabályai szerint tesz eleget, továbbá olyan nyilvántartási, bizonylati rendszert alkalmaz, hogy annak alapján a felhasznált alapanyag, valamint a termelt, a raktározott jövedéki termék mennyiségi számbavétele ellenőrizhető;

– akinek a vámhatóság, az adóhatóság felé nincs meg nem fizetett vám- vagy adótartozása, társadalombiztosításijárulék-tartozása, kivéve ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek, továbbá, aki nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn;

– aki nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt;

– aki a Jöt. 38. §-a szerinti jövedéki biztosítékot nyújtja, azaz rendelkezésre bocsátotta, letétbe helyezte vagy átutalta [az említett paragrafus (11) bekezdése szerint jövedéki biztosíték készpénz vagy a 7. § 43. pontja szerinti pénzügyi biztosíték lehet. A készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték után a vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége nincs. Pénzügyi biztosítékként a visszavonhatatlan vagy kizárólag olyan visszavonható pénzügyi biztosíték fogadható el, amely a visszavonás lehetőségét a vámhatóság jóváhagyásához is köti. A vámhatóság a pénzügyi biztosíték visszavonását akkor hagyja jóvá, ha az adóraktár-engedélyesnek nincs adótartozása. A pénzügyi biztosíték érvényességének lejártát legalább 60 nappal megelőzően az érvényesség lejártának napját követő naptól érvényes újabb pénzügyi biztosítékot kell a vámhatósághoz benyújtani.];

– aki az adóraktári engedély kiadása évét követő évtől független könyvvizsgáló által hitelesített (auditált) mérleggel rendelkezik;

– aki a termékmérlegre vonatkozó adatszolgáltatási és az adóbevallási kötelezettségét, valamint a jövedéki termék adófelfüggesztéssel és adózottan történő kitárolására vonatkozó, a Jöt. 40. § (9) bekezdésében előírt adatszolgáltatási kötelezettséget (termékkísérő okmány 5. példányának, az egyszerűsített kísérő okmány másolati példányának adóraktár-engedélyes általi megküldése a vámhatóság részére) a vámhatósággal közvetlen számítógépes kapcsolati rendszerben, elektronikus úton teljesíti;

– aki jövedéki ügyintézői szakképesítéssel rendelkezik, vagy külön jogszabályban meghatározott egyéb szakképesítést vagy szakmai végzettséget igazoló bizonyítvánnyal és szakmai gyakorlatot elismerő igazolással rendelkezik, vagy jövedéki ügyintézőt foglalkoztat.

3.1.1.1. Mentesülés a feltételek teljesítése alól

Említettük, hogy a felsorolt feltételek vonatkozásában a Jöt. bizonyos körben kivételt enged. Eszerint az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező személy, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-törvény) szerinti mezőgazdasági őstermelő mentesül a kettős könyvvezetés és a mérleghitelesítés kötelezettsége alól, ha az egyéni vállalkozókra az Szja-törvény 5. számú mellékletében előírt nyilvántartást vezet. Ez azt jelenti tehát, hogy a felsorolásban szereplő feltételek közül a most felsorolt feltételek hiányában is fennáll a jogosultság az engedélyre az említett körnek – megfelelő nyilvántartás vezetése esetében.

3.1.1.2. Az engedély kiadásának megtagadása a feltételek fennállása ellenére

Bizonyos körben azonban a feltételek fennállása esetén sem adható a vállalkozásnak adóraktári engedély. Nem adható engedély tehát akkor, ha

– a kérelmező természetes személyt vagy a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét gazdasági bűncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és

– a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.

3.1.1.3. Korlátozás

A kérelmező az előzőekben ismertetett feltételek fennállása esetén is csak arra a termékgyártásra, raktározásra, tárolásra használt üzemre, raktárra kaphat engedélyt, ahol az előállított, raktározott jövedéki termékek biztonságos tárolásához, pontos mennyiségi számbavételéhez, a hatósági felügyelet ellátásához, az ellenőrzések folytatásához szükséges tárgyi feltételek adottak, továbbá, amelyre rendelkeznek azokkal a hatósági engedélyekkel, amelyeket jogszabály az adóraktárban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához külön előír. (Gyakorlatilag a jogalkotó itt további feltételeket határoz meg ahhoz, hogy a adóraktár üzemeltetője megkaphassa az adóraktári engedélyt.)

Lényeges, hogy az adóraktári engedély tételes felsorolás szerinti feltételeit a vámhatóság előzetesen a helyszínen is megvizsgálja.

3.1.2. Eljárási szabályok

3.1.2.1. Kérelem, a kérelem tartalma és mellékletei

Az adóraktári engedély megadása iránti eljárás az arra irányuló kérelem benyújtásával indul. A kérelemnek tartalmaznia kell:

– a tevékenység és a jövedéki termék megjelölését;

– az éves szinten várhatóan előállítandó adóköteles jövedéki termék mennyiségét, valamint az adó megfizetése nélkül betárolt, raktározásra, tárolásra kerülő jövedéki termék mennyiségét;

– a kérelmező nevét, megjelölését (adóraktár engedélyese);

– a nyilvántartási és bizonylati rend bemutatását;

– az adóraktár címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát és berendezésének, valamint a technológiának a leírását;

– a termékkísérő okmány aláírására jogosultak körét;

– a kérelmező nyilatkozatát a felajánlott jövedéki biztosíték összegéről és teljesítésének módjáról;

– a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy vállalja az engedély kiadását követő évtől a mérleghitelesítési kötelezettséget;

– a kérelmező nyilatkozatát a közvetlen számítógépes kapcsolati rendszernek a Jöt. 35. § (1) bekezdésének f) pontja szerint történő kialakításáról.

Több adóraktárra kért engedély, illetve az engedély módosítása esetében a kérelmező, illetve az engedélyes az előzőek szerinti felsorolás második bekezdésében szereplő adatokat összesítve – az adóraktárak közötti átszállításokból adódó halmozódásokat kiszűrve – adja meg.

Az engedélykérelemhez csatolni kell a Jöt. 35. és 36. §-ában (lásd fenn) előírt feltételek teljesítését igazoló eredeti okmányokat, iratokat, nyilatkozatokat, dokumentációkat vagy azok hitelesített másolatát.

3.1.2.2. Hatósági intézkedések

A vámhatóság az adóraktár működését a kérelemben foglaltaknak megfelelően a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül engedélyezi, vagy a kérelmet elutasítja. A vámhatóság az adóraktári engedélyt a Jöt. 38. § szerinti jövedéki biztosíték nyújtásának igazolását követő 15 napon belül adja ki.

3.1.2.3. Az engedély kiadása

Az adóraktári engedély a kérelmező nevére szól. Az adóraktári engedély mellékletét képezi az adóraktár-engedélyes által működtethető adóraktárra, több adóraktár esetén az adóraktáranként kiállított adóraktár-betétlap. Az adóraktári engedély mellékleteként az adóraktárra kiállított adóraktár-betétlapon kell rögzíteni a tevékenységet és a jövedéki terméket, amelyre az engedély szól.

3.1.2.4. Változások bejelentése

A változások bejelentésének szabályai a Jöt.-ben meglehetősen szigorúak. E szerint az adóraktár engedélyese az engedélykérelemben megadott, illetve az engedélyben rögzített adatok változását haladéktalanul köteles a vámhatósághoz bejelenteni, abban az esetben is, ha az egyébként az adóraktári engedély módosítását nem igényli.

Ha az adóraktár engedélyese további adóraktár működtetését, vagy adóraktárában az engedélyezett tevékenység bővítését vagy szűkítését kéri, az adóraktári engedélye módosítására irányuló kérelmet kell benyújtania.

Ha pedig az adóraktár engedélyesének személye pusztán más társasági vagy gazdálkodó szervezeti formává való átalakulás miatt változik, úgyszintén az adóraktári engedély módosítását kell kérni.

3.1.3. Működés alatti folyamatos vizsgálat

Emellett fontos a szabályszerű működés folyamatos biztosítása is, hiszen a Jöt. felhatalmazása alapján a vámhatóság folyamatosan vizsgálja az engedély megadásánál figyelembe vett feltételeket. A tevékenység gyakorlása helyi körülményeinek olyan megváltozása esetén, amely az adóraktárban az adófizetési kötelezettség szempontjából jelentős adatok megállapítását, ellenőrzését, illetve a Jöt. 36. §-ának (1) bekezdésében előírt, összeállításunkban korábban már részletesen ismertetett feltételek fennállását veszélyeztetik, az adóraktár engedélyesét a vámhatóság felszólítja a hiányosság megszüntetésére.

Ha az engedélyes a felszólításban megadott határidőn belül nem szünteti meg a hatóság által jelzett hiányosságokat, akkor az az adóraktárra kiállított engedélyt visszavonja.

3.1.4. Adóraktári engedély megszűnése

Az adóraktári engedély megszűnik, ha

– az adóraktár természetes személy engedélyese meghalt, kivéve, ha özvegye vagy örököse az adóraktárban végzett vállalkozói tevékenység folytatásának szándékát az esemény bekövetkezését követő 30 napon belül a vámhatósághoz bejelenti, és a Jöt.-ben előírt – korábban ismertetett - feltételeknek megfelel;

– a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet jogutód nélkül megszűnik;

– az engedélyt visszaadják, valamint ha

– az engedélyt a vámhatóság visszavonja.

3.1.4.1. Az engedély visszavonása

A vámhatóság visszavonja az adóraktári engedélyt, amennyiben

– az adóraktár engedélyese ellen felszámolási eljárás indult;

– az adóraktár engedélyese az adóhatósághoz, illetve a vámhatósághoz teljesítendő adóbevallási, adófizetési, társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettségét vagy vámtartozását a határidőt, illetve az esedékességet 60 nappal meghaladóan késedelmesen teljesítette, vagy azt követően sem teljesítette, vagy a vámhatóság, illetve az adóhatóság a vizsgált időszakra vonatkozó adókötelezettség 10 százalékát meghaladó adóhiányt jogerősen állapít meg, és a magatartás jellegére tekintettel az adóbírság mérséklését az adózás rendjéről szóló törvény 171. §-ának (2) bekezdése kizárja;

– az adóraktár engedélyese a 37. § (10) bekezdése szerinti hiányosság megszüntetésére a vámhatóság által megadott határidőn belül nem intézkedik [Mint azt már korábban részleteztük, a vámhatóság az engedély megadásánál figyelembe vett feltételeket folyamatosan, illetve a Jöt. 38. §-ának (8) bekezdésében foglaltak szerint vizsgálja. A tevékenység gyakorlása helyi körülményeinek olyan megváltozása esetén, amely az adóraktárban az adófizetési kötelezettség szempontjából jelentős adatok megállapítását, ellenőrzését, illetve a 36. § (1) bekezdésében előírt feltételek fennállását veszélyeztetik, az adóraktár engedélyesét a vámhatóság felszólítja a hiányosság megszüntetésére. Ha arra a felszólításban megadott határidőn belül nem kerül sor, a vámhatóság az adóraktárra kiállított engedélyt visszavonja.];

– a felemelt biztosíték összegét a határozat kézbesítését követő 30 napon belül nem teljesítik;

– a Jöt. 35. § (1) bekezdésének a), d)-f) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesülnek – azaz a kérelmező könyvvezetési kötelezettségének a kettős könyvvezetés szabályai szerint tesz eleget, továbbá olyan nyilvántartási, bizonylati rendszert alkalmaz, hogy annak alapján a felhasznált alapanyag, valamint a termelt, a raktározott jövedéki termék mennyiségi számbavétele ellenőrizhető; aki a 38. § szerinti jövedéki biztosítékot nyújtja (rendelkezésre bocsátotta, letétbe helyezte vagy átutalta); aki az adóraktári engedély kiadása évét követő évtől független könyvvizsgáló által hitelesített (auditált) mérleggel rendelkezik; aki a termékmérlegre vonatkozó adatszolgáltatási és az adóbevallási kötelezettségét, valamint a jövedéki termék adófelfüggesztéssel és adózottan történő kitárolására vonatkozó, a Jöt. 40. §-ának (9) bekezdésében előírt adatszolgáltatási kötelezettséget a vámhatósággal közvetlen számítógépes kapcsolati rendszerben, elektronikus úton teljesíti, illetve, ha a kérelmező természetes személyt vagy a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét gazdasági bűncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól;

– a Jöt. 35. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül – azaz, aki nem rendelkezik jövedéki ügyintézői szakképesítéssel, vagy nem rendelkezik külön jogszabályban meghatározott egyéb szakképesítést vagy szakmai végzettséget igazoló bizonyítvánnyal és szakmai gyakorlatot elismerő igazolással, vagy nem foglalkoztat jövedéki ügyintézőt.

Az engedély visszavonásáról hozott határozat a fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

3.1.4.2. Kötelezettség több adóraktár közül egy működtetési jogának megszűnése esetén

Ha az adóraktár engedélyese több adóraktár működtetésére rendelkezik jogosultsággal, és e jogosultsága csak az egyik adóraktárára vonatkozóan szűnik meg, a megszűnést, illetve az engedély visszavonása esetén az erről szóló határozat közlését követő 30 napon belül köteles az adóraktár termékmérleg-nyilvántartását a megszűnés napjával lezárni, és készletfelvétellel megállapítani a tényleges zárókészletet. Ennek megtörténtét a vámhatóság a helyszínen igazolja.

3.1.4.3. Eljárás a jogosultság megszűnése esetén

Ha az adóraktár engedélyesének az adóraktári engedélye (jogosultsága) szűnik meg, valamennyi adóraktárára vonatkozóan kell az előző bekezdés szerint eljárnia, és adóraktáranként részletezve és összesítve kell az ott meghatározott kötelezettséget teljesítenie. A jövedéki biztosíték csak a készleten maradt jövedéki termék utáni adó a Jöt. szerinti rendezését követően szabadítható fel.

3.1.4.4. Ismételt adóraktári működés engedélyezésének feltételei

Annak a fizikai helynek, amely az adóraktári engedély megszűnéséig adóraktárként működött, ismételten adóraktárként való működése csak azt követően engedélyezhető, ha a korábbi adóraktár-engedélyesnek a jövedéki terméket terhelő adóval, általános forgalmi adóval és vámmal kapcsolatos valamennyi tartozását megfizették.

3.1.4.5. Az adóraktári engedély "visszaszolgáltatása"

Az adóraktári engedély megszűnése esetén az adóraktár engedélyese - illetve a Jöt.-ben szabályozott és fentebb ismertetettek szerinti esetben annak özvegye vagy örököse – köteles a kiadott adóraktári engedély eredeti példányát és annak hiteles másolatait a megszűnés napjától számított 5 munkanapon belül visszaszolgáltatni az engedélyt kiadó vámhatóság részére.

3.2. Keretengedély

A jövedéki termék adómentes célokhoz kötődő adómentes beszerzéséhez a jövedéki termék felhasználójának külön engedéllyel kell rendelkeznie. Ez az engedély az ún. keretengedély.

3.2.1. Jogosultság keretengedélyre

Keretengedélyre az a kérelmező jogosult,

– aki könyvvezetési kötelezettségének a kettős könyvvezetés szabályai, illetve egyéni vállalkozó esetében az Szja-törvény rendelkezései szerint tesz eleget, és olyan nyilvántartási, bizonylati rendszert alkalmaz, hogy annak alapján a beszerzett, felhasznált, készleten lévő jövedéki termék mennyisége megállapítható és ellenőrizhető;

– akinek a vámhatóság, az adóhatóság felé nincs meg nem fizetett vám- vagy adótartozása, társadalombiztosításijárulék-tartozása, kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek, továbbá aki nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn;

– aki nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt;

– aki a keretengedély kiadását megelőzően jövedéki biztosítékot nyújtott – erre a későbbiekben visszatérünk;

– aki a Jöt.-ben meghatározott egyéb feltételekkel is rendelkezik;

– aki jövedéki ügyintéző, illetve aki jövedéki ügyintézőt foglalkoztat.

3.2.2. Tilalmak, korlátozások

Nincs lehetőség keretengedély kiadására, ha a kérelmező természetes személyt vagy a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét gazdasági bűncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.

További korlát, illetve jogszabályi követelmény, hogy a kérelmező az előző bekezdésekben foglalt feltételek fennállása mellett is csak akkor kaphat keretengedélyt, ha

– a jövedéki terméket a Jöt. szerinti adómentes célra felhasználó üzem, illetve a jövedéki termék raktározására, tárolására szolgáló raktár kialakítása, berendezése a beszerzett jövedéki termék biztonságos tárolására és a felhasználás, valamint a készlet pontos megállapítására alkalmas;

– nyilvántartási és bizonylati rendje a felhasznált és a jövedéki termék felhasználásával előállított termék pontos számbavételét lehetővé teszi;

– rendelkezik az üzemre, a raktárra, illetve az ott folytatott tevékenységre jogszabályban külön megkövetelt hatósági engedélyekkel; illetve

– a hatósági felügyelet ellátásához, az ellenőrzések folytatásához szükséges tárgyi feltételek adottak.

3.2.3. Hatósági vizsgálat, szemle

A vámhatóság a keretengedély megadása előtt vizsgálja a felhasználási célt és a kérelemben a jövedéki törvény szerint megadott igény megalapozottságát, továbbá a kérelmező üzemében, raktárában előzetesen helyszíni szemlét tart.

3.2.4. Jövedéki biztosíték

Mint azt az engedély megadásának feltételeinél már említettük, az adómentes felhasználási cél megvalósulásának kockázatára a keretengedély megadásához jövedéki biztosítékot kell előzetesen felajánlani, és annak vámhatósági elfogadása után teljesíteni a tárgyidőszakra engedélyezett keretmennyiség havi időarányos mennyisége és a hatályos adómérték alapján számított adóösszeg erejéig, de legfeljebb a különös rendelkezésekben meghatározott mértékig.

3.2.4.1. Érvényesíthetőség

A jövedéki biztosíték tekintetében követelmény, hogy annak a keretengedély érvényességét követő 90 napig a vámhatóság által még érvényesíthetőnek kell lennie. Könnyítés, hogy az ún. megbízható adómentes felhasználó esetében a jövedéki biztosíték az előzőekben meghatározott összeg felére csökken.

3.2.4.2. A biztosítéknyújtás módja

A jövedéki biztosíték készpénz vagy belföldi székhelyű hitelintézet által vállalt vagy felülgarantált pénzügyi biztosíték lehet. A készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték után a vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége nincs. Pénzügyi biztosítékként a visszavonhatatlan vagy kizárólag az olyan visszavonható pénzügyi biztosíték fogadható el, amely a visszavonás lehetőségét a vámhatóság jóváhagyásához is köti. A vámhatóság a pénzügyi biztosíték visszavonását akkor hagyja jóvá, ha az adómentes felhasználónak nincs adótartozása.

3.2.4.3. A biztosíték felszabadítása

Ha a keretengedély megszűnik, a jövedéki biztosíték csak a készleten maradt jövedéki termék utáni adó a Jöt. szerinti teljesítését követően szabadítható fel.

3.2.5. Eljárási szabályok

3.2.5.1. Eljárási határidők

A vámhatóság a keretengedély iránti kérelem benyújtását követő 30 napon belül a felajánlott jövedéki biztosítékot elfogadja, és az adómentes beszerzést engedélyezi, vagy a kérelmet elutasítja. A keretengedélyt a vámhatóság az elfogadott jövedéki biztosíték teljesítésének igazolását követő 15 napon belül adja ki.

3.2.5.2. Az engedély tartalma

A keretengedély a kérelmező nevére szól. A vámhatóság a keretengedélyben a Jöt. szerint részletezett, számításokkal alátámasztott igény alapján, továbbá – termék-előállításhoz való felhasználás esetén – az üzem gyártási kapacitásának figyelembevételével meghatározza a jövedéki terméknek a kérelemben megjelölt, de legfeljebb egyéves időszak (itt tárgyidőszak) alatt adómentesen beszerezhető mennyiségét (keretmennyiséget), és feltünteti a felhasználás helyét, valamint az engedélyezett felhasználási célt.

3.2.5.3. Módosítás

A keretmennyiség tárgyidőszakon belüli módosítását, illetve a tárgyidőszakot követő újabb időszakra szóló keretmennyiség engedélyezését a keretengedély módosítása iránti kérelem benyújtásával kell kérni. A módosított, illetve az újabb időszakra szóló igényt a kérelmezőnek a jövedéki törvényben foglaltak szerint kell megadnia.

3.2.5.4. Tilalmak

A keretengedéllyel egy hónap alatt beszerzett mennyiség nem haladhatja meg annak a mennyiségnek a háromszorosát, amelynek adókockázatára a jövedéki biztosíték fedezetet nyújt. Ennél nagyobb mennyiségben történő beszerzéshez a jövedéki biztosítékot a keretengedélyben elfogadott jövedéki biztosíték összegének háromszorosára, de legfeljebb a különös rendelkezésekben meghatározott mértékig ki kell egészíteni.

3.2.6. A keretengedély megszűnése

A keretengedély megszűnik, ha

– az adómentes felhasználó újabb időszakra szóló keretmennyiség engedélyezésére a tárgyidőszak leteltét követő 15 napon belül nem nyújt be kérelmet;

– az adómentes felhasználó természetes személy meghalt, kivéve, ha özvegye vagy örököse a vállalkozói tevékenység folytatásának szándékát az esemény bekövetkezését követő 30 napon belül a vámhatósághoz bejelenti, és az e törvényben előírt feltételeknek megfelel;

– a felhasználó jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet jogutód nélkül megszűnik;

– az engedélyt visszaadják;

– az engedélyt a vámhatóság visszavonja; továbbá ha

– az érvényessége lejár.

3.2.6.1. Az engedély visszavonása

A vámhatóság visszavonja az engedélyt, amennyiben

– az adómentes felhasználó ellen felszámolási eljárás indult;

– az adómentes felhasználó az adóhatósághoz, illetve a vámhatósághoz teljesítendő adóbevallási, adófizetési, társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettségét vagy vámtartozását a határidőt, illetve az esedékességet 60 nappal meghaladóan késedelmesen teljesítette, vagy azt követően sem teljesítette, vagy az adóhatóság a vizsgált időszakra vonatkozó adókötelezettség 10 százalékát meghaladó adóhiányt jogerősen állapít meg, és a magatartás jellegére tekintettel az adóbírság mérséklését az adózás rendjéről szóló törvény 171. §-ának (2) bekezdése kizárja;

– a keretengedély megadásánál figyelembe vett, illetve az engedélyben szereplő feltételek nem teljesülnek.

Az engedély fentiekben foglaltak szerinti visszavonásáról hozott határozat - fellebbezésre tekintet nélkül – azonnal végrehajtható.

3.2.7. Újabb keretengedély kiadhatósága

A jövedéki terméknek olyan üzemben való adómentes felhasználására, amelyre vonatkozóan a keretengedély megszűnt, újabb keretengedély csak a jövedéki terméket terhelő adóval, általános forgalmi adóval és vámmal kapcsolatos valamennyi tartozás megfizetését követően adható.

3.2.8. Telephely engedélyezése keretengedélyben

Az adómentesen beszerzett jövedéki termék feldolgozását végző üzemtől térben elkülönülő, más – nem összefüggő – helyrajzi számon nyilvántartott, az adómentesen beszerzett jövedéki termék betárolására, raktározására és feldolgozásra történő kitárolására szolgáló raktárnak a keretengedélyben telephelyként való engedélyezése abban az esetben lehetséges, ha a jövedéki termék feldolgozása és ugyanazon helyen történő tárolása hatósági előírásba ütközik, vagy annak megszüntetése csak aránytalanul nagy költségráfordítás mellett lenne lehetséges.

3.2.9. A keretengedély "visszaszolgáltatása"

A keretengedély megszűnése esetén az adómentes felhasználó – illetve annak özvegye vagy örököse – köteles a kiadott keretengedély eredeti példányát és annak hiteles másolatait a megszűnés napjától számított 5 munkanapon belül visszaszolgáltatni az engedélyt kiadó vámhatóság részére.

A fentiekből látható, hogy az eddig ismertetett két engedélyezési eljárás lényeges hasonlóságot mutat egymással, ez engedélyezés menete és az engedély kiadása, valamint az engedély alapján történő működés kógens szabályokon alapszik.

3.3. Egyszerűsített adóraktári engedély

Egyszerűsített adóraktári engedélyre jogosult az a személy, aki (amely) szőlőbort állít elő, palackoz (kiszerel), tárol, raktároz. Az egyszerűsített adóraktárban kizárólag szőlőbort lehet előállítani, palackozni (kiszerelni), tárolni, raktározni.

3.3.1. Az engedély megadásának feltételei

A kérelmező az előző bekezdésben meghatározott esetben akkor kaphat egyszerűsített adóraktári engedélyt, ha nyilatkozik arról, hogy

– a vámhatóságnál és az adóhatóságnál nincs vám- vagy adótartozása, illetve amennyiben tartozása áll fenn, arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek,

– egyéb köztartozása sem áll fenn,

valamint rendelkezik a tevékenysége folytatásához külön jogszabály(ok)ban előírt engedéllyel.

3.3.2. Az engedély kiadása iránti kérelem

3.3.2.1. A kérelem tartalma

Az egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell

– a kérelmező nevét, gazdálkodási formáját, hegyközségi kódszámát, adóazonosító jelét vagy adószámát;

– a kérelmező címét, székhelyét;

– a megművelt szőlőterület(ek) helyét, helyrajzi számát, nagyságát (m2), használati jogcímét (saját tulajdon, haszonbérlet, egyéb), telepítésének évét;

– a kérelmező telephelyét vagy telephelyeit, az ott folytatott tevékenységek megjelölését, a felelős üzemvezető(k) nevét, címét;

– a kérelmező nyilatkozatát az előzőekben ismertetett feltételek teljesüléséről, továbbá arról, hogy végez-e a külön jogszabály szerinti termelőibor-kimérés keretében értékesítést, valamint értékesít-e, illetve felhasznál-e nem szőlőbor előállítására szőlőt.

3.3.2.2. A kérelem mellékletei

Az egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelemhez a kérelmezőnek csatolni kell hitelesítés céljából a külön jogszabályban előírt pincekönyvét.

3.3.3. A hatóság döntése

A vámhatóság az egyszerűsített adóraktári engedélyt a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül engedélyezi vagy a kérelmet elutasítja.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. május 21.) vegye figyelembe!