2. Személy- és vagyonvédelem

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. május 21.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2007/04. számában (2007. május 21.)

A címben megjelölt tevékenységekkel kapcsolatos előírásokat a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (e cím alatt törvény) foglalja össze.

A törvény hatálya az egyéni, valamint a társas vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységre, míg személyi hatálya a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytatóra, valamint a magánnyomozóra terjed ki. Lényeges, hogy a törvény hatálya alá tartozó tevékenységek egyéni vállalkozás és bármely gazdasági társaság keretében egyaránt végezhetők, továbbá a személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenység egyidejűleg is folytatható.

2.1. A tevékenység folytatásának feltételei

Vállalkozás személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, valamint magánnyomozói tevékenységet akkor folytathat – a törvény eltérő rendelkezése hiányában –, ha a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara nyilvántartásba vette. Vállalkozás keretében természetes személy ilyen tevékenységet – főszabály szerint – csak a kamara tagjaként folytathat.

2.2. Tilalmak, összeférhetetlenség

Ha a fenti tevékenységekre kívánunk vállalkozást alapítani, bizonyos tilalmakat, illetve összeférhetetlenségi szabályokat mindenképpen szem előtt kell tartanunk, a következők szerint.

2.2.1. Összeférhetetlenség fennálló szolgálati viszonnyal

A szolgálati viszony fennállása alatt a rendőrség - ideértve a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatát is – és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai, a határőrség hivatásos és szerződéses állományú tagjai, továbbá – munkaviszonyuk, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyuk tartama alatt – a rendőrségnek a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytatók és foglalkoztatottjaik tevékenységét érintő, a hatósági feladatok ellátásában közreműködő, nem hivatásos állományú munkatársai

– nem lehetnek vezető tisztségviselői, tagjai a kamara által nyilvántartásba vett vállalkozásnak, valamint olyan gazdasági társaságnak, amely tagja valamely, a kamara által nyilvántartásba vett vállalkozásnak, és

– egyéni vállalkozóként nem folytathatnak a törvény hatálya alá tartozó tevékenységet.

2.2.1.1. Tilalom

Az előzőekben meghatározott személyek emellett – az általánosan irányadó szabály szerint – személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenységet vállalkozás keretében sem végezhetnek.

2.2.1.2. Törvény által engedélyezett tevékenységek

A rendőrség, a határőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja – állományilletékes parancsnoka engedélyével – vállalkozás keretében kizárólag a következő személy- és vagyonvédelmi tevékenységeket végezheti:

– ingatlan, illetve ingóság őrzése;

– szállítmány kísérése, pénz és érték szállítása;

– a vagyonvédelmi biztonságtechnikai, mechanikai vagyonvédelmi rendszerek tervezése, telepítése, szerelése, üzemeltetése, felügyelete, javítása, karbantartása, ideértve az elektronikus gépjárművédelem, a rögzítés nélküli, megfigyelési céllal üzemeltetett vagy – törvény felhatalmazása alapján – a hang- vagy képrögzítést is lehetővé tevő elektronikus megfigyelőrendszer (térfigyelés), továbbá a beléptetőrendszer, a betörésjelző rendszer létesítésének, karbantartásának, illetve a térfigyeléshez, a távfelügyelethez kapcsolódó reagálószolgálat működésének körében végzett ilyen tevékenységeket is.

2.3. Működési engedély, igazolvány

Vállalkozás keretében személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység a rendőrség által a vállalkozás részére kiadott működési engedély és a kamarai nyilvántartásba vételről szóló igazolás birtokában végezhető.

2.3.1. Engedélyező hatóságok

A törvény szerinti, a rendőrség hatáskörébe tartozó eljárásokban első fokon a vállalkozás székhelye, illetve a kérelmező lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányság jár el. Amennyiben pedig a vállalkozás székhelye nem Magyarországon van, illetve a kérelmezőnek nincsen magyarországi lakóhelye, az ügyben a tevékenység gyakorlásának helye szerint illetékes rendőrkapitányság jár el első fokon. Ha a tevékenységet több helyszínen gyakorolják, az elsőfokú eljárás lefolytatására az a rendőrkapitányság illetékes, amelynél az eljárás előbb megindult (megelőzés).

2.3.2. Az engedély kiadásának feltételei

A rendőrség – a vállalkozás kérelmére – kiadja az engedélyt akkor, ha a kérelmező igazolja, hogy

– a személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenység végzésében személyesen közreműködő vagy közreműködni kívánó tagja, munkavállalója vagy – egyéni vállalkozás esetében – a segítő családtag, illetve a vállalkozással kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a vállalkozás javára tevékenykedő személy – ideértve a tevékenységet szakmailag szervező vagy irányító személyt is – rendelkezik a tevékenység személyes végzésére jogosító igazolvánnyal;

– ha a vonatkozó törvény kivételt nem tesz, rendelkezik az általa végezni kívánt tevékenységre vonatkozó, a szerződésen belül és az azon kívül okozott károk megtérítését szolgáló, külön jogszabályban meghatározott, kötelező tartalommal bíró felelősségbiztosítási szerződéssel (a továbbiakban: felelősségbiztosítási szerződés);

– jogerősen megállapított adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása nincs. (Megjegyezzük, hogy az e bekezdésben felsorolt adatokat törölni kell, ha a kérelmező kérelmét visszavonja.)

2.3.3. A működési engedély kiadásának megtagadása

A rendőrség a működési engedély kiadását megtagadja, ha az egyéni vállalkozó, illetve a vállalkozás vezető tisztségviselője büntetett előéletű, vagy a törvény 6. §-ának (3) bekezdésében meghatározott korlátozó rendelkezés hatálya alá esik, illetve ha a jogi személy vállalkozást jogerős ítélet a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényben foglaltak szerint a személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenység gyakorlásától eltiltotta.

A fentiekben említett korlátozó rendelkezés szerint, ha a kérelmezőt a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) szerinti állam és emberiség elleni bűncselekmény (Btk. X-XI. fejezet), személy elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. XII. fejezet, I. cím, II. cím 174-176. §), nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [Btk. XIV. fejezet, II. cím 197. §, 198. §, 200. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], hivatali bűncselekmény (Btk. XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XV. fejezet, V. cím), terrorcselekmény (Btk. 261. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), fegyvercsempészet (Btk. 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §), visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §), visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével (Btk. 264/A. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), garázdaság (Btk. 271. §), önbíráskodás (Btk. 273. §), vagy visszaélés kábítószerrel bűncselekmény (Btk. 282-283. §), továbbá vagyon elleni bűncselekmény (Btk. XVIII. fejezet) miatt elítélték, vagy vele szemben intézkedést alkalmaztak, az igazolvány kiadása iránti kérelem a büntetés vagy intézkedés külön jogszabályban meghatározott bűnügyi nyilvántartásának időtartamáig, de legalább a jogerős döntés meghozatalát követő három évig nem teljesíthető.

2.3.4. Kérelem igazolvány kiadása iránt

Személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység (ideértve a magánnyomozói tevékenység szervezését és irányítását is) - ha a törvény kivételt nem tesz – személyre szóló, a rendőrség által kiadott igazolvány birtokában végezhető. Az igazolvány kiadása iránt írásbeli kérelmet kell előterjeszteni.

2.3.4.1. A jogosultság feltételei

Igazolványra jogosult

– az a büntetlen előéletű, a törvény 3. §-ának (3) bekezdésében foglalt korlátozás hatálya alá nem eső – azaz, mint arra a korábbiakban már utaltunk, a szolgálati viszony fennállása alatt a rendőrség (ideértve a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatát is) és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai, a határőrség hivatásos és szerződéses állományú tagjai, továbbá (munkaviszonyuk, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyuk tartama alatt) a rendőrségnek a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytatók és foglalkoztatottjaik tevékenységét érintő, a hatósági feladatok ellátásában közreműködő, nem hivatásos állományú munkatársai nem lehetnek vezető tisztségviselői, tagjai a kamara által nyilvántartásba vett vállalkozásnak, valamint olyan gazdasági társaságnak, amely tagja valamely, a kamara által nyilvántartásba vett vállalkozásnak, egyéni vállalkozóként a törvény hatálya alá tartozó tevékenységet nem folytathatnak –, nagykorú, cselekvőképes személy, aki valamely, az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes tagállam (EGT-tagállam) állampolgára (EGT-állampolgár), külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel, és magánnyomozó esetében ezenkívül legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik;

– nem folyik ellene kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárás, és

– nem tiltották el jogerős bírói ítélettel e törvény hatálya alá tartozó foglalkozástól.

2.3.5. Érvényesség

A működési engedély és az igazolvány a törvény szerinti határidőig, azaz öt évig érvényes, érvényességük alkalmanként további öt évre meghosszabbítható akkor, ha a kiadás feltételei – természetesen azok ismételt vizsgálata alapján – fennállnak.

2.3.6. Működési engedély és igazolvány visszavonása, bevonása, elvétele

A rendőrség a működési engedélyt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül határozattal visszavonja, ha

– kiadásának feltételei megszűntek, vagy

– a kamarai nyilvántartásból törölték a vállalkozást.

2.3.6.1. Jogszabály megsértése

A rendőrség a működési engedélyt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül határozattal bevonja, ha a vállalkozás a törvény szabályait ismételten vagy súlyosan megszegte.

2.3.6.2. Feltételek utólagos fenn nem állása

Az igazolványt a rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül határozattal visszavonja, ha

– kiadásának valamely jogszabályi feltétele már nem áll fenn;

– az igazolvány tulajdonosának megszűnt a kamarai tagsága.

2.3.6.3. Kötelezettségszegés megállapítása egyéb eljárásokban

Az igazolványt a rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül határozattal bevonja, ha

– az igazolvány tulajdonosának kamarai tagságát felfüggesztették;

– az igazolvány tulajdonosa e törvény szabályait ismételten vagy súlyosan megszegte;

– az igazolvány tulajdonosa ellen vagyon elleni, illetve más, kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetése miatt indult büntetőeljárás. Ha az utóbbi esetben az eljárás az igazolvány tulajdonosának büntetőjogi felelőssége megállapítása nélkül zárul, a rendőrség az igazolványt tulajdonosának visszaadja.

2.3.6.4. Eljárás tettenérés esetén

Ha a személy- és vagyonőrt, a vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervezőt, szerelőt, illetőleg a magánnyomozót szándékos bűncselekmény vagy a foglalkozásának a törvényben meghatározott szabályai megszegésével megvalósított szabálysértés elkövetésén tetten érik, a rendőr jogosult az igazolványt a helyszínen átvételi elismervény ellenében elvenni. Az elvett igazolványt a rendőr köteles – az elvétel okának megjelölésével – az igazolványt kiállító rendőri szervnek haladéktalanul megküldeni.

2.3.6.5. Eljárási szabályok

Az igazolványt kiállító rendőri szerv az igazolványnak a beérkezésétől számított nyolc napon belül határozatot hoz az igazolvány visszavonásáról, bevonásáról vagy arról, hogy az igazolványt a tulajdonosa visszakapja. Az elvétel után a személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenység nem gyakorolható, kivéve, ha az igazolványt a tulajdonosa visszakapta.

A törvény szabályainak ismételt vagy súlyos megszegése esetén az engedély, illetve az igazolvány meghatározott időre, de legfeljebb két évre vonható be. A meghatározott idő elteltével a rendőrség az engedélyt, illetve az igazolványt tulajdonosának visszaadja. A kamarai tagság felfüggesztéséről szóló határozatban meghatározott idő elteltével a rendőrség az igazolványt tulajdonosának visszaadja.

Az engedély, illetve az igazolvány visszavonása, illetve bevonása esetén, illetve, ha a jogosult az engedélyt, illetve az igazolványt a rendőrségnek visszaadja, a személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenység nem gyakorolható.

2.4. Szankció

2.4.1. Felügyeleti bírság

A rendőrség a személy- és vagyonvédelmi vagy magánnyomozói tevékenységet jogosulatlanul végző, továbbá a tevékenységére vonatkozó, a törvényben meghatározott előírásokat ismételten vagy súlyosan megsértő vállalkozást felügyeleti bírsággal sújthatja. A felügyeleti bírság összege a rendőrséget illeti meg. A felügyeleti bírságot a rendőrségnek a határozatában megjelölt számlájára kell befizetni.

2.4.1.1. Felügyeleti bírság megállapítására irányuló eljárás

Ha az egyéni vállalkozóval szemben mind a felügyeleti bírság, mind az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 13. §-a szerint minősülő jogosulatlan személy- és vagyonvédelmi, illetőleg magánnyomozói tevékenység szabálysértése miatti bírság kiszabásának feltételei fennállnak, kizárólag a felügyeleti bírság megállapítására irányuló eljárásnak van helye.

2.4.1.2. A bírság összege

A vállalkozással szemben kiszabható felügyeleti bírság legkisebb összege a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) négyszerese, legnagyobb összege a kötelező legkisebb munkabér negyvenszerese.

2.4.1.3. Határidők, elévülés

Nincs helye felügyeleti bírság kiszabásának, ha a cselekmény elkövetése óta két év eltelt. Ha másodfokú határozat, illetve a bíróság határozata az eljáró hatóságot új eljárás lefolytatására utasítja, a kétéves határidőt a másodfokú határozat, illetőleg a bíróság határozatának jogerőre emelkedése napjától kell számítani.

Ha a szabályszegés jogellenes állapot előidézésével, illetve fenntartásával valósul meg, az elévülési határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg a jogellenes állapot fennáll.

Ha a szabályszegés kötelesség elmulasztásával valósul meg, az elévülési határidő azon a napon kezdődik, amikor az eljárás alá vont személy kötelezettségének még jogszerűen eleget tehetett volna.

2.4.2. Tevékenység jogosulatlan végzése

A fentiek alkalmazásában a vállalkozás jogosulatlanul végzi tevékenységét, ha azt

– működési engedély hiányában folytatja;

– a működési engedély kiadásához szükséges feltételek hiányában folytatja;

– működési engedéllyel nem rendelkező vállalkozással vagy igazolvánnyal nem rendelkező személlyel végezteti, illetve az ilyen tevékenységet végzőt a rendőrségen nem jelenti be;

– kamarai nyilvántartás hiányában folytatja.

2.4.3. Súlyos jogszabályszegés meghatározása

A törvényben előírt szabályok súlyos megsértésének minősül

– a 3. § (2)–(3) bekezdéseiben, az 5. § (1) bekezdésében, a 6. § (1) bekezdésében, a 16. § (1) bekezdésében, a 18-32. §-ban foglalt rendelkezések megszegése, valamint

– a 14-15. §-ban, a 16. § (2)–(3) bekezdéseiben meghatározott szabályoknak a hatóság figyelmeztetése ellenére történő ismételt megsértése.

2.4.3.1. A jogsértések

A fenti jogszabályhelyekben meghatározott jogsértés például:

– a vállalkozás keretében a törvény szerinti tevékenységet végző magánszemély nem létesít kamarai tagságot – törvény 3. §-ának (2) bekezdése;

– a korábban már említett szolgálati viszony fennállásával összeférhetetlen tevékenységet folytat a rendőrség, határőrség stb. törvényben meghatározott állományú tagja (lásd korábban) – törvény 3. §-ának (3) bekezdése;

– a vállalkozás személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységet a rendőrség által a vállalkozás részére kiadott működési engedély és a kamarai nyilvántartásba vételről szóló igazolás nélkül folytat akkor, ha a törvény nem ad a vállalkozás számára az előzőek vonatkozásában mentességet – törvény 5. §-ának (1) bekezdése;

– nem foglalták írásba a személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenység szolgáltatására irányuló szerződést – törvény 14. §-ának (1) bekezdése;

– az alvállalkozói szerződésben a felek nem rögzítették a megbízó hozzájárulását további vállalkozások közreműködéséhez, illetve nem nevesítették a megbízott személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás által a szerződés teljesítése végett a továbbiakban megbízni kívánt vállalkozás nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, a megbízás tárgyát – törvény 14. §-ának (3) bekezdése;

– a vállalkozás megsérti azt a törvényi rendelkezést, miszerint a szerződésekről a naplóban nyilvántartást vezet, és e naplót az utolsó bejegyzés napjától számított öt évig megőrzi – törvény 15. §-ának (1) bekezdése;

– a személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenységet folytató a fegyveres erőre, rendvédelmi szervre, más hatóságra utaló elnevezést, formaruhát, illetve hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet használ – törvény 16. §-ának (2) bekezdése;

– személy- és vagyonvédelmi tevékenységet ténylegesen ellátó természetes személy a szolgáltatást – egybefüggően – 24 óra időtartamot meghaladó óraszámban teljesít – törvény 19. §-ának (1) bekezdése;

– ha személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenységet folytató személy megszegi a foglalkozási (hivatásbeli) titoktartási kötelezettségét, amelynek értelmében e kötelezettség terheli a személy és vagyonőri, illetve magánnyomozói működése alatt és az annak megszűnését követő időszakban is minden olyan tényt, adatot illetően, amelyről a szerződés teljesítése során szerzett tudomást – törvény 22. §-ának (1) bekezdése;

– ha a személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói feladatokat ellátó személy megsérti a törvény szenélyes adatkezelésre vonatkozó előírását, amely szerint a szerződés teljesítése során tudomására jutott és rögzített személyes adatokat a szerződés alapján csak olyan felhasználási célból kezelhet, amely törvényben védett érdek biztosítására szolgál, illetve csak olyan módon kezelhet, amely e célok megvalósításához elengedhetetlenül szükséges mértékű, és az információs önrendelkezési jog e cél elérésével arányos korlátozásával jár – törvény 23. §-ának (1) bekezdése;

– ha a vagyonőrzési feladatokat ellátó személy megsérti azt a rendelkezést, miszerint az elektronikus megfigyelőrendszer működése útján kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, a szerződésből fakadó kötelezettségei teljesítése céljából, az Avtv. (adatvédelmi törvény) szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, illetve a törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával készíthet, illetve kezelhet – törvény 30. §-ának (1) bekezdése;

– elektronikus beléptetőrendszert nem a törvény keretei között alkalmaz, azaz az arra vonatkozó megbízási szerződés alapján akkor, ha a védett területre jogszabály vagy a terület használatára jogosult rendelkezése szerint csak arra jogosultak léphetnek be, illetőleg tartózkodhatnak ott. Emellett az elektronikus beléptetőrendszer működtetéséhez felhasznált személyes adatok kezelése során biztosítani kell az Avtv. szerinti adatvédelmi jogok érvényesülését, valamint tájékoztatást kell elhelyezni az adatkezelő személyéről és az adatok kezelésének módjáról – törvény 32. §-ának (1) bekezdése.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. május 21.) vegye figyelembe!