1. Kereskedelmi tevékenység

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. május 21.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2007/04. számában (2007. május 21.)

A kereskedelmi tevékenységre vonatkozó – témánk szempontjából jelentős – rendelkezéseket a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (Kertv., törvény), valamint az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet (R., rendelet) tartalmazza.

1.1. A kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételei

A törvény értelmében hazánk területén kereskedelmi tevékenység folytatása – bizonyos kivételekkel – külön jogszabály (R.) alapján meghatározott működési engedéllyel rendelkező üzletben lehetséges, és az üzletben kereskedelmi tevékenységet végző személynek a külön jogszabályban [1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről] meghatározott szakképesítéssel is rendelkeznie kell.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adott üzletben forgalmazott árukhoz kapcsolódó szolgáltatások végzéséhez azonban – főszabály szerint – nincs szükség külön engedélyre.

1.1.1. "Üzlet nélküli" kereskedelem

A törvény – láthatóan a tevékenység jellegéhez kötődően - nem kívánja meg üzlet működtetését – bizonyos, jogszabályi feltételek megléte mellett – a következő kereskedelmi tevékenységek folytatásához:

– automatából történő értékesítés;

– idegenvezetői tevékenység;

– internetes kereskedelem;

– kereskedelmi ügynöki tevékenység;

– utazás értékesítése kizárólag utazásközvetítő útján;

– közterületi értékesítés;

– magánszálláshely idegenforgalmi célú értékesítése;

– piaci és vásári értékesítés, a külön jogszabályban meghatározott termékkörök kivételével;

– a külön jogszabályban meghatározott üzleten kívüli kereskedés;

– a külön jogszabályban meghatározott kistermelői termékértékesítés;

– a külön jogszabályban meghatározott egyetemes postai szolgáltató által végzett kereskedelmi tevékenység.

1.1.2. Feltételek vizsgálata

Az üzlet működéséhez szükséges feltételek – szakhatóság közreműködése esetén ideértve a szakhatósági állásfoglalások bekérését is - meglétét egy hatósági eljárás keretében, a kereskedő kérelmére a kereskedelmi hatóság vizsgálja meg. A kereskedelmi hatóság a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén köteles a működési engedélyt kiadni. (Erre a későbbiekben visszatérünk.)

1.1.3. Működési engedély

A kereskedelmi hatóság – a fentieken túl – külön jogszabályban (R.) meghatározott üzletkörökre adja ki a működési engedélyt, azzal, hogy az üzletben kizárólag a működési engedélyben megjelölt, az üzletkörhöz tartozó termékek forgalmazhatók. Lényeges, hogy amennyiben szakhatóság is közreműködik az engedély kiadására irányuló eljárásban, és a szakhatóság az üzletkörön belül egyes termékek értékesítéséhez, illetve tevékenységek végzéséhez nem járul hozzá, úgy a kereskedelmi hatóság a működési engedélyen megtiltja a termék értékesítését, illetve a tevékenység folytatását.

1.1.3.1. A működési engedély tartalma

A működési engedély – amelyet az illetékes jegyző a rendeletben meghatározott, összeállításunk későbbi részében ismertetett feltételek megléte esetén ad ki – tartalmazza:

– a kereskedő nevét;

– a kereskedő székhelyének címét;

– a kereskedő adószámát, statisztikai számjelét;

– a kereskedő cégjegyzékszámát, illetve vállalkozói igazolványának számát;

– az üzlet nevét;

– az üzlet címét;

– az üzletkör megnevezését;

– az üzletkör jelzőszámát;

– az üzletkörhöz tartozó, de szakhatósági állásfoglalás alapján a forgalmazni nem engedett termékek körét;

– mozgóbolt esetén az árusításra engedélyezett területeket és az árusításra kijelölt napokat.

(A működési engedély mintáját lásd összeállításunk függelékében.)

1.2. Működési engedély beszerzésére kötelezett vállalkozások

A cégek, vállalkozások kötelezettségei szempontjából fontos információ, hogy a bevezetőben említett rendelet hatálya – a gyógyszer-kereskedelem, valamint külön jogszabály alapján gyógyszertár, illetve egészségügyi szolgáltató által végezhető gyógyászatisegédeszköz-forgalmazási, -javítási és -kölcsönzési tevékenység kivételével – kiterjed

– a kis- és nagykereskedelmi,

– a jármű- és üzemanyag-kereskedelmi,

– a lakossági fogyasztási cikket javító szolgáltató,

– a vendéglátó,

– a szálláshely-szolgáltató,

– az idegenforgalmi és a kölcsönző (együtt: kereskedelmi) tevékenységet folytató, a Ptk. 685. §-ának c) pontja szerinti gazdálkodó szervezetekre, külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire, továbbá a saját előállítású áruját üzletben értékesítő termelőre – azaz a kereskedőkre.

[A Ptk. 685. §-ának c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz.]

1.2.1. Mentesülés

A kereskedő csak a rendelet szerinti működési engedéllyel rendelkező üzletben folytathat kereskedelmi tevékenységet, azonban üzlettel nem rendelkező kereskedő nevének és székhelyének feltüntetésével:

– vásáron és piacon végezhet – külön jogszabály alapján - kereskedelmi tevékenységet;

– külön jogszabály szerint folytathat üzleten kívüli kereskedést;

– bizonyos, rendeletben meghatározott kivétellel közterületen értékesítheti – a szükséges hatósági engedélyek és a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása alapján – a rendelet 3. számú mellékletében meghatározott termékeket (a mellékletet lásd összeállításunk függelékében);

– a szükséges hatósági, szakhatósági engedélyek és területhasználati hozzájárulások (megállapodások) birtokában köz- vagy magánterületen, továbbá munkahelyen, oktatási, nevelési, egészségügyi, kulturális, sportintézmény területén elhelyezett automatából csomagolt élelmiszert, külön jogszabályban előírt korlátozással italt, vegyi árut, napi cikket, valamint a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvényben meghatározott keretek között dohányterméket értékesíthet;

– nem földhöz rögzített gázpalacktárolóból fóliával lezárt PB-gázpalackot értékesíthet, illetve

– 2000 főnél kisebb népességszámú településeken (lakott helyen) működő postahivatalokban az előállító által csomagolt élelmiszert - kivéve a minőségmegőrzés idejét "fogyasztható" felirattal megjelölt gyorsan romló élelmiszereket –, alkoholmentes italt, vegyi árut, napi cikket, kávét és végső felhasználó részére dohányterméket árusíthat.

1.2.1.1. Korlátok

Korlátozás, hogy közút területének közlekedésre szolgáló részén – a járda kivételével – kereskedelmi tevékenység nem folytatható. A közút területének egyéb részén, illetve a közút mellett a közút forgalombiztonságát érintő kereskedelmi tevékenység csak a közút kezelőjének hozzájárulása esetén végezhető.

1.3. Kérelem működési engedély kiadása iránt

Az üzlet működési engedélyének kiadását – kereskedelmi hatóságként – a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat jegyzője végzi, azzal, hogy a kereskedő az üzlet helye szerint illetékes jegyzőtől kérheti a működési engedély kiadását. E körben utalunk arra, hogy mozgóbolt több önkormányzat illetékességi területén is működhet, ekkor a kereskedő székhelye szerint illetékes jegyző adja ki a működési engedélyt.

1.3.1. A kérelem tartalma

A működési engedély iránti kérelemben meg kell jelölni

– az üzlet címét;

– az üzlet tulajdonosát, használatának jogcímét (bérlet, haszonélvezet);

– a folytatni kívánt üzletköri tevékenységeket, az első helyen szerepeltetve az üzlet szakmai jellegét meghatározó fő tevékenységi üzletkört;

– az üzlet napi/heti nyitvatartási idejét;

– az üzlet fő tevékenységére utaló elnevezést, illetve

– mozgóbolt esetében a mozgóbolt működési területének jegyzékét.

1.3.2. A kérelem mellékletei

A működésiengedély-kiadási kérelemhez a kereskedőnek csatolnia kell a kereskedelmi tevékenység végzésére jogosító és az üzlethelyiség használatára való jogosultságot igazoló okiratokat, továbbá ha a tevékenység gyakorlását jogszabály más hatósági engedélyhez is köti, az engedélyeket. A jegyző szerzi be az R. szerinti előzetes szakhatósági hozzájárulásokat.

1.4. Szakhatóságok az engedélyezési eljárásban

Az engedélyezésben közreműködő hatóságok a következők:

– az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi, fővárosi kerületi intézete (ÁNTSZ), ha az üzletben élelmiszert, vegyi árut, gyógynövényt, illóolajat értékesítenek, továbbá vendéglátóüzlet, kereskedelmi szálláshely, élelmiszer mozgóárusítása, valamint élelmiszer és étel házhoz szállítása esetén;

– az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (Állomás) és az ÁNTSZ, ha az üzletben, vendéglátóhelyen állati eredetű élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot használnak fel, hoznak forgalomba. Az Állomás, amennyiben az üzletben terményt, takarmányt, élő állatot, illetve állatgyógyászati készítményt értékesítenek;

– a tűzvédelmi szakhatóság, ha az üzletben "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó vegyi árut és anyagot, pirotechnikai terméket, tüzelő- és építőanyagot értékesítenek, valamint kereskedelmi szálláshely, áruház (kisáruház), vendéglátóüzlet esetén;

– az építésügyi, a tűzvédelmi szakhatóság és a közlekedési felügyelet, ha az üzletben járműkereskedelmi tevékenységet folytatnak, építőanyagot, szilárd és folyékony tüzelőanyagot, üzemanyagot értékesítenek, valamint a 216. Diszkó [TEÁOR 55.40-ből] üzletkörű egységet működtetnek;

– az építésügyi hatóság, ha az üzletkialakítás építési- vagy rendeltetésmódosításiengedély-köteles;

– a növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás, ha az üzletben növényvédő szer értékesítése történik;

– a területileg illetékes rendőrhatóság, ha az üzletben polgári használatra szolgáló kézi lőfegyvert, lőszert, gáz- és riasztófegyvert, robbanóanyagot és robbantószert, pirotechnikai terméket, gázsprayt, valamint légfegyvert értékesítenek;

– a külön jogszabályban meghatározott hatóság, ha hozzájárulása szükséges az áru értékesítéséhez, illetve a tevékenység folytatásához.

1.4.1. A jegyző többletkötelezettsége mozgóbolt esetén

Mozgóbolt esetében a kereskedő kérelme alapján – az előzőekben felsoroltakon túlmenően – a jegyzőnek be kell szereznie a mozgóbolt működési területével érintett települések jegyzőinek hozzájárulását is. Ha a mozgóbolt működési területével érintett település jegyzője a mozgóbolt működéséhez nem járul hozzá, az alapeljárás jegyzője e település tekintetében a hozzájárulást elutasító állásfoglalás figyelembevételével hozza meg a működési engedélyt kiadó határozatot.

1.5. Változásbejelentés

A működési engedély adatai a működés folyamán értelemszerűen változhatnak. Az engedély tartalmában bekövetkezett változást a kereskedő haladéktalanul köteles bejelenteni a jegyzőnek.

A működési engedélynek a korábbiakban meghatározott adataiban bekövetkezett változása esetén a jegyző a működési engedély módosításáról határozatot hoz, és a korábbi működési engedély bevonásával egyidejűleg az új adatoknak megfelelő működési engedélyt ad ki.

A változásról a működési engedély módosítását tartalmazó határozat egy példányának megküldésével az eredeti működési engedély kiadásában – a korábban megjelölt – közreműködő hatóságokat, szakhatóságokat is értesíti.

1.5.1. A módosítás alapját képező adatváltozás

A rendelet külön nevesíti – taxatív felsorolással –, hogy mely adatváltozás eredményezi a működési engedély megváltoztatását. Eszerint módosításnak minősülő adatváltozás

– a kereskedő neve – ide nem értve a kereskedő személyében bekövetkezett változást –, cégneve;

– a kereskedő székhelye; továbbá

– a kereskedő statisztikai számjele.

1.5.1.1. Változás az engedélyes személyében

Kizárólag a működési engedély jogosultjának személyében történő változás esetén a jegyző, amennyiben a hatósági, szakhatósági hozzájárulások rendelkezésre állnak – az egyéb feltételek megléte esetén –, a régi működési engedély bevonásával egyidejűleg a jogosult nevére szóló új működési engedélyt köteles kiadni.

1.6. Kötelezettség új engedély kérelmezésére

Bizonyos esetekben a kereskedő új működési engedély megkérésére köteles a rendelet értelmében. Így, ha a kereskedő az üzlet szakmai jellegét új üzletkör (üzletkörök) felvételével kívánja módosítani, vagy a mozgóbolt működési területében történik változás, akkor új működési engedélyt kell kérnie. Ilyen esetben a jegyző a korábbi működési engedély bevonásával egyidejűleg az új adatoknak megfelelő működési engedélyt ad ki.

A kereskedő jogerős működési engedély birtokában és annak keretei között kezdheti meg, illetve folytathatja tevékenységét, amely engedélyt köteles az üzletben tartani, és azt ellenőrzés során az ellenőrzést végző hatóságnak bemutatni.

1.7. A működés ellenőrzése

Témánkhoz kapcsolódik annak a kérdéskörnek a vizsgálata is, hogy mi a kereskedő teendője, lehetősége egy esetleges ellenőrzés során kiszabott szankcióval szemben.

Az üzletek működési engedély szerinti működését és a kereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartását a jegyző, a szakhatóságok, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi fogyasztóvédelmi felügyelőségek ellenőrzik, amelyek – együttműködési megállapodás alapján – a rendőrséggel együtt közös ellenőrzéseket is folytathatnak.

1.7.1. Szankciók

1.7.1.1. Üzletbezárás

Ha az ellenőrzés során az említett szervezetek megállapítják, hogy az üzlet vagy az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytatók a jogszabályokban foglalt előírásoknak nem felelnek meg, illetve azokat nem tartják be, a jegyző az üzletet az észlelt hiányosság megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napra ideiglenesen bezárathatja. Az üzlet ideiglenes bezárását elrendelő határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az üzletre a kereskedő működési engedéllyel nem rendelkezik, a jegyző köteles az üzletet azonnal bezáratni arra az időre, amíg a rendeletben előírt feltételeknek megfelelő működési engedélyt a kereskedő nem kapja meg. A jegyzőnek az erre vonatkozó határozat azonnali végrehajtását fellebbezésre tekintet nélkül kell elrendelni.

1.7.1.2. A működési engedély visszavonása

A jegyző a működési engedélyt visszavonja, ha

– a kereskedő nem szünteti meg az ellenőrzés során feltárt hiányosságokat, vagy

– a működési engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn,

– az üzletben engedély nélkül pénznyerő automatát működtetnek,

– a kereskedő a játékautomata-bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,

– az üzlet működésével összefüggő zajhatások miatt a lakosság nyugalmának sérelme a jegyző rendeletben meghatározott intézkedése ellenére továbbra is fennáll. [A jegyző a külön jogszabályban meghatározott zajterhelési határérték figyelmeztetés ellenére való ismételt túllépése, vagy a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra között) nyitva tartását korlátozhatja, illetve kötelező zárvatartási időszakot rendelhet el.]

A fenti felsorolás 3-5. bekezdései vonatkozásában a működési engedélyt visszavonó határozatot a fellebbezésre tekintet nélkül végre kell hajtani.

1.8. Tilalmak, korlátozások

Az R. számos korlátot, tilalmat is felsorol a kereskedelmi tevékenységek vonatkozásában, amit az engedélyesnek ismernie kell, mert azok egy része bizonyos kötelezettséget is ró a kereskedőre.

1.8.1. Gyógynövény, gyógyhatású készítmény forgalmazása

Gyógynövény, illóolaj és gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény (gyógynövény) csak előre kiszerelt – jellegének megfelelően aromatartó, fényvédő –, zárt csomagolásban hozható forgalomba. A csomagoláson jól olvashatóan fel kell tüntetni:

– a gyógynövény magyar és latin nevét;

– a kiszerelt gyógynövény tömegét;

– az előállító, az importáló, a kiszerelő cég nevét, székhelyét és telephelyét;

– a hatósági forgalomba hozatali engedély számát;

– a kiszerelés keltét és a felhasználhatóság határidejét;

– a termék alkalmazási és/vagy elkészítési javaslatát.

1.8.2. Fűszerpaprika-árusítás

Fűszerpaprika-őrlemény kizárólag üzletben, a termelő által a külön jogszabály előírásai szerinti adatokat is feltüntető zárt csomagolásban hozható forgalomba.

1.8.3. Előírások vegyipari termékekre

Vegyipari termékek (háztartás-vegyipari készítmények, kozmetikai termékek, festékek) a komputeres színkeverővel felszerelt speciális festékszaküzletben történő festékkiszerelés kivételével, valamint gépjármű-üzemeltetési segédanyagok csak előre kiszerelt formában, egyedi, zárt, használati útmutatóval és kötelező jelölésekkel ellátott csomagolásban hozhatók forgalomba.

1.8.4. Szexuális áru forgalmazása

Szexuális áru – a többi árutól elkülönítve – csak zárt csomagolásban hozható forgalomba. A 18. életévét be nem töltött személy részére szexuális árut értékesíteni, kölcsönözni tilos. Szexuális árut közterületen vagy kirakatban elhelyezni, közszemlére tenni tilos. Alsó- és középfokú oktatási, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint vallás gyakorlására szolgáló intézmény bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül szexuális árut értékesítő üzlet nem működhet.

1.8.5. Tilalmak szeszes ital árusítása esetén

Tilos a melegkonyhás vendéglátóüzlet kivételével szeszes italt kimérni az alsó- és középfokú oktatási, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény bármely bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül. Emellett a kereskedő köteles az árusítás helye szerint illetékes vámhivatalnak és a rendőrhatóságnak bejelenteni a szeszesital-kimérést.

A fentiekhez kapcsolódóan fontos tudnivaló, miszerint a jegyző az alsó- és középfokú oktatási, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények hivatali működési idejének lejárta után az árusítás helye szerint illetékes vámhatóság és rendőrhatóság előzetes véleményének figyelembevételével engedélyezheti csak a szeszes ital kimérését, árusítását.

1.8.5.1. Vendéglátóüzletre, kiskereskedelmi értékesítésre vonatkozó előírások

Vendéglátóüzletben, valamint kiskereskedelmi értékesítés során a 18. életévét be nem töltött személy részére szeszes italt kiszolgálni, illetve értékesíteni tilos. Tilos szeszes italt árusítani továbbá

– diáksportegyesület és az iskolai sportkör sportlétesítményében, valamint

– sportlétesítmény területén: a bajnoki, a kupa-, valamint a nemzetközi mérkőzések kezdetét megelőző egy órától a mérkőzés befejezését követő egy óráig terjedő időszakban, továbbá

– belföldi távolsági autóbuszjáraton.

1.8.6. "Szórakoztató" szolgáltatások

Vendéglátóüzletben a vendégek szórakoztatására műsoros előadás, zene, tánc rendezhető, továbbá szerencsejátéknak nem minősülő szórakoztató játék (teke, biliárd, kártyajáték, játékautomata stb.) folytatható, külön jogszabály szerint szórakoztató játékautomata, valamint a II. kategóriás játékterem üzemeltetésére vonatkozó feltételek szerint pénznyerő automata működtethető. A felsorolt szolgáltatások nyújtását a kereskedőnek be kell jelentenie a jegyzőnek és a területileg illetékes rendőrhatóságnak. A jegyző a II. kategóriájú játékterem működtetését az üzlet működési engedélyén köteles feltüntetni.

A jegyző megtiltja a műsoros előadás, zene, tánc rendezését, valamint a szórakoztató játék folytatását, ha az jogszabálysértő, vagy a közízlést, a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sérti. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

1.8.7. Csomagküldő kereskedelem

Csomagküldő kereskedést kizárólag üzlettel és az üzlet profiljának megfelelő üzletkört tartalmazó működési engedéllyel rendelkező vállalkozás folytathat. Csomagküldő kereskedés útján gyógynövény csak a 12. §-ban foglaltak szerint, az élelmiszerek közül csak engedélyezett élelmiszer-előállító helyen készült és csomagolt, hűtés nélkül tartósan tárolható élelmiszer értékesíthető.

1.9. Az üzlet kereskedő általi megszüntetése

A kereskedő az üzlet tervezett megszüntetésének időpontjáról egy hónappal korábban köteles a vásárlókat és a jegyzőt tájékoztatni. Az üzlet megszűnése esetén a működési engedélyt 15 napon belül kell a jegyzőnek visszaadni.

1.10. Fogalommeghatározások

1.10.1. Üzlet

Üzlet a szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajjal egybeépített vagy ahhoz rögzített, tartós használatra készült, rendszeresen (állandóan vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó kis- és nagykereskedelmi, jármű- és üzemanyag-kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, idegenforgalmi, továbbá lakossági fogyasztási cikket javító-szolgáltató, értékesítő hely, ideértve a lakástól vagy lakóingatlantól műszakilag el nem különíthető, fogyasztási cikk javító-szolgáltató tevékenység céljára kialakított helyet, a raktározás, tárolás célját szolgáló nyitott, értékesítést folytató helyet, valamint a különböző intézményekben, munkahelyeken üzemelő értékesítőhelyeket is.

1.10.2. Mozgóárusítás

Mozgóárusításnál a kereskedő vagy megbízottja olyan eszköz segítségével viszi magával az eladásra kínált árut, amely nem minősül mozgóboltnak (például kosár, tricikli, fagylaltoskocsi).

1.10.3. Szeszes ital

Szeszes ital a gyógynövények gyógyászati jellegű szeszes kivonata, valamint ezek felhasználásával készült termékek és az alacsony (1,2 százaléknál kevesebb) alkoholtartalmú üdítőitalok kivételével minden alkoholtartalmú ital.

1.10.4. Melegkonyhás vendéglátóüzlet

Melegkonyhás vendéglátóüzlet az olyan üzlet, amely elkülönített, egészségügyi előírásoknak megfelelő főző (sütő) konyhával, továbbá a szükséges előkészítő és raktárhelyiséggel rendelkezik, valamint az ételeket a helyszínen készítik.

1.10.5. Szeszesital-kimérés

Szeszesital-kimérés a szeszes ital űrmértékegység alapján vagy pohárban, kiöntőedényben való felszolgálása, továbbá az alkoholtartalmú kevert ital és a nem zárt tárolóeszközben lévő bor értékesítése.

1.10.6. Szexuális áru

Szexuális áru bármely birtokba vehető, forgalomképes, olyan dolog, amelynek elsődleges célja a szexuálisinger-keltés, különösen amelyik nemi aktust vagy egyéb szexuális cselekményt nyíltan ábrázol, illetve az emberi testet, testrészt szexuálisinger-keltésre alkalmas módon, vagy szexuálisinger-keltés céljából ábrázol, ideértve – rendeltetése szerint – a szexuálisinger-keltésre szolgáló, nemi aktus vagy az egyéb szexuális cselekmény során alkalmazható eszközt is.

1.10.7. Üzletkör

Üzletkör az a tevékenységi kör, amelynek keretében az ott felsorolt termékek forgalmazhatók, illetve szolgáltatások nyújthatók. Egy üzlet működési engedélye – a szükséges (szak)hatósági hozzájárulások megléte esetén - több üzletkört is tartalmazhat. Az üzlet fő tevékenységét (szakmai jellegét) a működési engedélyen első helyen megjelölt és az üzlet elnevezésében is erre utaló üzletkör határozza meg.

1.10.8. Mozgóbolt

Mozgóbolt az önjáró vagy gépjárművel vontatott, az üzlet feltételeinek megfelelő árusítóhely.

1.10.9. Utazási iroda

Utazási iroda (utazási ügynökség és idegenforgalmi szolgáltató iroda) az olyan belső eladótérrel rendelkező üzlet, amelynél az üzlethelyiség berendezése a rendeltetésszerű használat követelményeihez igazodik, és kizárólag a tevékenység gyakorlására szolgál, továbbá önálló vezetékes telefonvonallal, faxkészülékkel és megfelelő elektronikus adattovábbításra alkalmas berendezéssel rendelkezik.

1.10.10. Üzemanyagtöltő állomás

Üzemanyagtöltő állomás a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) által hitelesített kútoszloppal és az illetékes hatóság által engedélyezett és hitelesített tárolótartállyal, illetve a sűrített gáz esetében térfogat- vagy tömegárammérővel és összegzővel ellátott kiskereskedelmi elárusítóhely.

1.10.11. Csomagküldő kereskedés

Csomagküldő kereskedésnek minősül az a kereskedelmi tevékenység, amelynek során a kereskedő kizárólag az áru ismertetőjét (katalógusát) juttatja el a vásárlóhoz, vagy reklámban (hirdetésben) hívja fel az árura a figyelmet, és az ismertető, illetve reklám alapján kiválasztott és megrendelt árut szállítja (szállíttatja) a megjelölt címre.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. május 21.) vegye figyelembe!