5. Függelék

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. március 16.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2007/03. számában (2007. március 16.)

1. Fogalomtár

Adóalany

Adóalany az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet, aki (amely) saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, perelhet, és saját nevében gazdasági tevékenységet végez, tekintet nélkül annak céljára és eredményére.

A közös tulajdonban és közös használatban levő ingó és ingatlan dolog tekintetében a tulajdonostársak közössége minősül adóalanynak. Az adóalanyisághoz fűződő kötelezettségeket és jogokat a tulajdonostársak közössége az általa kijelölt képviselő útján gyakorolja. Kijelölés hiányában képviselőnek a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs, egyenlő tulajdoni hányad esetén pedig az adóhatóság által kijelölt személy tekintendő.

Adóalanyiságot eredményez továbbá az új közlekedési eszköz esetenkénti értékesítése, amennyiben azt az értékesítés közvetlen következményeként másik tagállamba viszik. Az adóalany által értékesített új közlekedési eszköznek az adóalanyiságát eredményező gazdasági tevékenysége körén kívül eső értékesítését is úgy kell tekinteni, mintha az az adóalanyisága keretében történt volna.

 

Kizárólag az adó megfizetésére kötelezett

Az Áfa-tv. alapján kizárólag az adó megfizetésére kötelezett:

– termékimport tekintetében a nem adóalany;

– a Közösségen belülről történő új közlekedési eszköz beszerzése tekintetében a belföldön állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy, jogi személyiség nélküli szervezet;

– a törvény 7/A. §-ában foglaltak alapján Közösségen belülről történő beszerzésnek minősülő termékbeszerzések tekintetében az adóalanynak nem minősülő jogi személy;

– a törvény 40. §-ának (6) bekezdése alapján az adó megfizetésére kötelezett nem adóalany.

 

Csoportos adóalanyiság

A törvény 4. §-ának (1) bekezdése szerinti hitelintézet, befektetési vállalkozás, illetőleg biztosító adóalany választása esetén jogosult arra, hogy a részére külön törvény alapján kiszervezett tevékenységet végző adóalannyal együttesen minősüljön adóalanynak (csoportos adóalanyiság). A csoportos adóalanyiság a csoport tagjainak egymás közötti (csoporton belülre végzett) szolgáltatásnyújtása tekintetében áll fenn, amely után adófizetési kötelezettség nem keletkezik.

A csoportos adóalanyiság választására az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén nyílik lehetőség:

– a csoport valamennyi tagja belföldön nyilvántartásba vett adóalany, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény hatálya alá tartozó önálló jogi személy, vagy a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény hatálya alá tartozó fióktelep, egy időben csak egyetlen csoportnak tagja;

– a csoport bármely hitelintézetében, befektetési vállalkozásában vagy biztosítójában pénzügyi holding társaság, biztosítói holding társaság vagy nem magyarországi székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy biztosító ellenőrző befolyással rendelkezik;

– az állami adóhatóság a csoport bármely tagja terhére általános forgalmi adó tekintetében elévülési időn belül összesen 5 000 000 forint feletti adóhiányt jogerősen nem állapított meg.

A csoportnak legalább két tagja van – amelyből az egyik a kiszervezett tevékenységet végző –, és a csoportos adóalanyiság választása feltételeinek - kivéve a fenti felsorolás harmadik bekezdésében foglalt feltételt – a csoport fennállása alatt a tagok folyamatosan megfelelnek.

A csoport tagjainak önálló adóalanyisága a csoporton kívülre nyújtott termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások esetén és a csoporton belülre végzett termékértékesítés esetén áll fenn. Ha a tag kizárólag csoporton belülre nyújt szolgáltatást, önálló adóalanyisága megszűnik.

 

Gazdasági tevékenység

A gazdasági tevékenység fogalomkörébe tartozik a bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenység, így különösen:

– a mezőgazdasági,

– a kitermelőipari, az építőipari,

– a feldolgozóipari,

– a kereskedelmi,

– az egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértve a szellemi szabadfoglalkozásként folytatott tevékenységeket is.

Nem minősül gazdasági tevékenységnek, ha azt munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony vagy olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, amely a megbízó felelősségével alá- és fölérendeltségi helyzetet jelent a teljesítés feltételeiben és díjazásában. Nem minősül továbbá gazdasági tevékenységnek a közhatalom gyakorlásával végzett tevékenység, valamint olyan vagyon, vagyoni értékű jog, továbbá tevékenység gyakorlásának átengedése sem, amelyre külön törvény rendelkezései alapján koncessziós szerződést lehet kötni.

 

Termékértékesítés

Termékértékesítés: a birtokba vehető dolog ellenérték fejében történő átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja.

A fentiek alkalmazásában termékértékesítésnek minősül különösen:

– a termék átadása olyan okirat alapján, amely a termék határozott időre szóló bérletéről vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő vagy a vevő a tulajdonjogot legkésőbb az utoljára esedékes bérleti díj vagy részlet kiegyenlítésével, illetve a szerződés lejártával megszerzi;

– a termék feletti rendelkezési jog átadása bizományi szerződés alapján a megbízó és a bizományos között;

– a termék átadása építési szerződés alapján, még akkor is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat részben vagy egészben a megrendelő bocsátotta rendelkezésre;

– a termék nem pénzbeli betétként, hozzájárulásként való átengedése (apportálás); valamint

– a zálogjog alapítása az adóalany zálogtárgy-tulajdonos és a zálogjogosult között.

Az Áfa-tv. rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a termékértékesítés szerződéskötés, jogszabályi rendelkezés, hatósági határozat (végzés) vagy árverés útján történik.

Termékértékesítésnek minősül az is, ha az adóalany a terméket

– az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenysége köréből kivonja, ideértve a más tulajdonába történő ellenérték nélküli átadást is, kivéve az előző bekezdésben meghatározott eseteket,

– olyan gazdasági tevékenység folytatásához használja fel, hasznosítja, amely egyébként nem adna jogot adólevonásra,

– saját célra olyan állapotában használja fel, hasznosítja, amelyet, ha közvetlenül így szerezne be, nem lenne joga adólevonásra,

– üzemanyagként személygépkocsi (vtsz. 8703) üzemeltetéséhez használja fel, hasznosítja,

feltéve, hogy a termék, illetve annak alkotórészeinek belföldi, Közösségen belülről történő beszerzéséhez, importálásához (összefoglalóan: a beszerzéshez), kitermeléséhez, előállításához, feldolgozásához, átalakításához vagy felújításához kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható.

 

Közösségen belülről történő termékbeszerzés

Főszabály szerint Közösségen belülről történő termékbeszerzésnek minősül a törvény 6. §-a szerinti termékértékesítésnek megfelelő (lásd fenn) termékbeszerzés, kivéve a törvény 6. § (2) bekezdés c) pontja szerinti termékértékesítésnek megfelelő termékbeszerzést (a termék feletti rendelkezési jog átadása bizományi szerződés alapján a megbízó és a bizományos között), amennyiben az alábbi feltételek együttesen fennállnak:

– a terméket az eladó vagy a vevő, vagy megbízásukból harmadik személy a termék feladásának, elfuvarozásának helye szerinti tagállamból másik tagállam területére fuvarozza el,

– a terméket beszerző adóalanynak minősül, aki (amely) a terméket adóalanyiságát eredményező gazdasági tevékenység végzéséhez szerzi be, vagy a törvény 4/B. §-ának c) pontja alapján adófizetésre kötelezett jogi személy (azaz: az Áfa-tv. 7/A. §-ában foglaltak alapján Közösségen belülről történő beszerzésnek minősülő termékbeszerzések tekintetében az adóalanynak nem minősülő jogi személy),

– a termékértékesítést teljesítő adóalany a nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállam joga alapján nem választott alanyi adómentességet, és

– az értékesítés nem tartozik a törvény 14. §-ának (2) bekezdése vagy 14/A. §-ának hatálya alá. [A törvény 14. §-ának (2) bekezdése szerint, amennyiben a termék fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgál, a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a fel- vagy összeszerelés ténylegesen történik. A 14/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni olyan termékértékesítés teljesítési helyének megállapításánál, ahol a terméket - kivéve az új közlekedési eszközt és a fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló terméket – az átadó vagy az átadó megbízásából harmadik személy a Közösség más tagállamába adja fel, vagy fuvarozza el, és az átvevő olyan, a törvény 7/A. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott adóalany vagy nem adóalany jogi személy, akinek (amelynek) másik tagállamból történő beszerzései nem haladták meg a 7/A. § (3) bekezdésében meghatározott küszöbértéket, vagy bármely más nem adóalany személy a beszerző.]

 

Szolgáltatásnyújtás

Szolgáltatásnyújtás minden olyan, ellenérték fejében végzett tevékenység, amely a törvény szerint nem minősül termékértékesítésnek.

Szolgáltatásnyújtásnak minősül különösen:

– a jogok és más immateriális javak átengedése, ideértve a jogok és immateriális javak nem pénzbeni betétként, hozzájárulásként történő átengedését is;

– a kötelezettségvállalás valamely cselekménytől való tartózkodásra, vagy valamely helyzet, állapot tűrésére.

Szolgáltatásnyújtásnak minősül továbbá az is, ha az adóalany a terméket – gazdasági tevékenysége köréből kivonva – ellenérték nélkül más használatába adja, feltéve, hogy a terméknek és annak alkotórészeinek beszerzéséhez, kitermeléséhez, előállításához, feldolgozásához, átalakításához vagy felújításához kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható.

Ha az adóalany a szolgáltatásnyújtást a saját nevében, de más javára rendeli meg, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ugyanannak a szolgáltatásnak az igénybevevője és a nyújtója is.

A törvény rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a szolgáltatásnyújtás szerződéskötés, jogszabályi rendelkezés, hatósági határozat (végzés) vagy árverés útján történik.

Szolgáltatásnyújtásnak minősül továbbá az adóalany adóalanyiságát eredményező tevékenységtől eltérő cél érdekében, más részére ellenérték nélkül végzett, a törvény szerint nem termékértékesítésnek minősülő tevékenysége, feltéve hogy ennek végzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható.

 

Termékimport

Termékimportnak minősül a terméknek harmadik ország területéről a Közösség területére történő behozatala vagy egyéb módon történő bejuttatása. Termékimportnak minősül az is, ha a Közösség vámterületének, de az Áfa-tv. értelmében harmadik ország területének minősülő területről belső közösségi árutovábbítási eljárás keretében behozott termék tekintetében a behozatalhoz kapcsolódó vámeljárás megszűnik.

 

Termékexport

Termékexport az a termékértékesítés, amelynek közvetlen következményeként a terméket legkésőbb a teljesítés hónapját követő harmadik hónap utolsó napjáig a vámhatóság – végleges rendeltetéssel – harmadik ország területére kilépteti. A termék használatára, hasznosítására – ide nem értve a kipróbálást és próbagyártást – az értékesítés és a kiléptetés közötti időszak alatt nem kerülhet sor.

 

A nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás

A nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak minősül:

– a személyszállítás (ideértve a tranzit személyszállítást is), ha az indulás vagy a célállomás helye másik tagállam vagy harmadik ország területe;

– az a termékértékesítés, amelynek közvetlen következményeként a terméket a vámhatóság közvámraktárba kilépteti, vagy a terméket vámszabad területre vagy vámszabad raktárba betárolják, vagy a terméket vámraktározási vagy aktívfeldolgozás-felfüggesztő eljárás alá vonják;

– az a termékértékesítés, amelynek közvetlen következményeként a termék továbbra is az előző bekezdésben meghatározott eljárások valamelyike alatt áll, vagy a vámhatóság a terméket harmadik ország területére végleges rendeltetéssel kilépteti;

– az olyan termék értékesítése, amely külső közösségi árutovábbítási eljárás alatt, vagy a teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárás alatt áll;

– annak a terméknek az értékesítése, amely a Közösség vámterületének, de az Áfa-tv. értelmében harmadik ország területének minősülő területről történő behozatal miatt belső közösségi árutovábbítási eljárás alatt áll;

– a termékértékesítés, ha egyébként az előző három bekezdésben meghatározott eljárások megszűnése miatt az adófizetési kötelezettség termékimport jogcímén keletkezik;

– a teherközlekedés, ha a megbízás teljesítésével az előző négy bekezdésben meghatározott termékértékesítés történik;

– a vámszabad területen, vámszabad raktárban vagy vámraktárban történő raktározás;

– a Közösségen belüli, illetve harmadik országba irányuló repülő-, illetve hajójáratokon az utasok által a fedélzeten elfogyasztani rendelt termékek értékesítése;

– az a termékértékesítés, amely a nemzetközi közforgalmú repülőtéren a repülésre nyilvántartásba vett induló utasok tartózkodására szolgáló helyen kialakított, kizárólag nem helyben fogyasztásra történő értékesítést végző üzlet által végső úti céllal harmadik országba utazó, az Európai Unió tagállamaiban állandó lakóhellyel nem rendelkező utasok részére történik, amennyiben az utasok beszállókártyájuk számának dokumentálása alapján - az átszálló utasok esetében továbbá a repülőjegy másolatával – igazolják a Közösség területe elhagyásának tényét, továbbá

– az olyan termék Közösségen belülről történő beszerzése, amely a 3-6. bekezdésekben meghatározott eljárások valamelyike alatt áll.

Ellenérték

Ellenérték a tartozás kiegyenlítésére fordított vagyoni érték, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket, de ide nem értve a kártérítést. Apport esetén annak könyvvizsgáló által elfogadott értéke, ennek hiányában a tagot terhelő nem pénzbeli hozzájárulás értéke.

Saját vállalkozásban megvalósított beruházás

Saját vállalkozásban megvalósított beruházásnak minősül az Áfa-tv. értelmében vett tárgyi eszköz létesítése saját előállítás útján, ide nem értve a már meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, valamint élettartamának növelését.

Gazdasági tevékenység székhelye

Gazdasági tevékenység székhelyének kell tekinteni a központi ügyvezetés helyét.

Állandó telephely

Állandó telephely: külön termelő- vagy üzleti berendezés, mellyel az adóalany helyhez kötötten és tartósan bevétel elérésére irányuló tevékenységet fejt ki, így különösen:

– a vezetés helye;

– a fióktelep;

– a gyártelep;

– a műhely vagy a raktár;

– a bánya, a kőfejtő, az olajmező vagy a természeti kincsek kiaknázására szolgáló más telep;

– az építési, kivitelezési, szerelési, felügyeleti tevékenység helye, valamint

– a kereskedelmi képviselet.

Egyszeres könyvvitel

Egyszeres könyvvitel: a számviteli törvényben, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben ekként meghatározott bevétel és költség (kiadás) elszámolási módja. [A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szvt.) alapján az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő pénzeszközökről és azok forrásairól, továbbá a pénzforgalmi gazdasági műveletekről, a pénzforgalmi műveletekhez közvetve kapcsolódó, de tényleges pénzmozgást nem eredményező végleges vagyonváltozásokról, nem pénzben kiegyenlített bevételekről, ráfordításokról olyan könyvviteli nyilvántartást (pénzforgalmi könyvvitel) köteles vezetni, amely az említett eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően mutatja. E könyvviteli nyilvántartáshoz kapcsolódóan az egyszerűsített beszámoló összeállításához szükséges, hogy a gazdálkodó az eszközökről, a forrásokról részletező nyilvántartásokat is a valóságnak megfelelően és folyamatosan vezessen. A pénzeszközökről és azok forrásairól, valamint az azokban beállott változásokról vezetett könyvviteli nyilvántartási kötelezettségnek naplófőkönyv vagy más, a követelményeknek megfelelő nyilvántartás vezetésével lehet eleget tenni. Az alkalmazott nyilvántartási rendszernek olyannak kell lennie, amely a teljes üzleti pénzforgalmat, a pénzforgalomhoz kapcsolódó, de pénzmozgással nem járó vagyon- és eredményváltozásokat az elszámolások egyezőségét biztosító formában mutatja ki. A könyvvezetés folyamatosságáért és helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős – 162. § (1)–(3) bekezdések.]

Forgalmi érték

Forgalmi érték a terméknek és a szolgáltatásnak az az ára, amely független felek között – normális piaci körülmények mellett - általában elérhető lenne.

Továbbértékesítési cél

Továbbértékesítési cél a beszerzett termék saját célú használat, hasznosítás nélküli, az Áfa-tv. 6. §-a szerinti értékesítése, amelynek eredményeként a termék használati értéke legfeljebb a kereskedelemben szokásos értékváltozás figyelembevételével térhet el a beszerzéskori állapottól. A szolgáltatás igénybevétele akkor minősül továbbértékesítési célúnak, ha annak továbbnyújtása döntő és nélkülözhetetlen a vállalt tevékenység ellátásához.

Számla

Számlának minősül az adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papír alapú, vagy a vevővel történt megállapodás alapján – külön jogszabály által meghatározottak szerint – elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

– a számla sorszáma,

– a számla kibocsátásának kelte,

– a termékértékesítést teljesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany neve, címe és adószáma,

– a vevő neve, címe, valamint közösségi adószáma – ennek hiányában adószáma –, ha a vevő az adó fizetésére kötelezett;

– Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén a vevő közösségi adószáma;

– a teljesítés időpontja, amennyiben az eltér a számlakibocsátás időpontjától,

– a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az Áfa-tv. szerinti hivatkozás beazonosításához,

– a termék, szolgáltatás – amennyiben ez utóbbi természetes mértékegységben kifejezhető – mennyiségi egysége és mennyisége,

– a termék, szolgáltatás – amennyiben ez utóbbi egységre vetíthető – adó nélkül számított egységára,

– a termék (szolgáltatás) adó nélkül számított ellenértéke összesen,

– a felszámított adó százalékos mértéke,

– az áthárított adó összege összesen,

– a számla végösszege,

– új közlekedési eszköz másik tagállamba történő értékesítése esetén erre a tényre történő utalás, a közlekedési eszköz első forgalomba helyezésének időpontja, és szárazföldi közlekedési eszköz esetén a futott kilométerek száma, vízi közlekedési eszköz esetén a hajózott órák száma, légi közlekedési eszköz esetén a repült órák száma,

– amennyiben az adó fizetésére a pénzügyi képviselő kötelezett, annak neve, címe és adószáma;

– a törvény 29. §, a 29/A-29/B. §, a 30. § (1) bekezdése alá eső termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások esetén erre a tényre, valamint a XI. fejezet szerinti alanyi adómentesség, a XV-XVI. fejezet szerinti különös adózási szabályok alkalmazása esetén erre az adózási módra történő hivatkozás.

Egyszerűsített számla

Egyszerűsített számla az olyan, adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papír alapú, vagy a vevővel történt megállapodás alapján – külön jogszabály által meghatározottak szerint - elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

– a számla kibocsátásának kelte,

– a termékértékesítést teljesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany neve, címe és adószáma,

– a vevő neve, címe, valamint közösségi adószáma – ennek hiányában adószáma –, ha a vevő az adó fizetésére kötelezett,

– Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén a vevő közösségi adószáma,

– a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához,

– a termék, szolgáltatás – amennyiben ez utóbbi természetes mértékegységben kifejezhető – mennyiségi egysége és mennyisége,

– a termék, szolgáltatás – amennyiben ez utóbbi egységre vetíthető – adóval együtt számított egységára,

– a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított ellenértéke összesen,

– az Áfa-tv. 44. §-ának (2) bekezdésében meghatározott százalékérték,

– új közlekedési eszköz másik tagállamba történő értékesítése esetén erre a tényre történő utalás, a közlekedési eszköz első forgalomba helyezésének időpontja, és szárazföldi közlekedési eszköz esetén a futott kilométerek száma, vízi közlekedési eszköz esetén a hajózott órák száma, légi közlekedési eszköz esetén a repült órák száma,

– amennyiben az adó fizetésére a pénzügyi képviselő kötelezett, annak neve, címe és adószáma,

– a törvény 29. §, a 29/A-29/B. §, a 30. § (1) bekezdése alá eső termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások esetén erre a tényre, valamint a XI. fejezet szerinti alanyi adómentesség, a XV-XVI. fejezet szerinti különös adózási szabályok alkalmazása esetén erre az adózási módra történő hivatkozás.

Folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás

Folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás: a közüzemi szerződések keretében nyújtott termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, valamint a külön törvényben meghatározott feljogosított fogyasztók, engedélyesek, illetve földgáztermelők közötti földgáz-, hőenergia-, illetve villamosenergia-termékértékesítés és -szolgáltatásnyújtás, továbbá a távközlési szerződések keretében történő szolgáltatásnyújtás, ahol a jogviszony jellegéből következik a termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó állandó rendelkezésre állása.

Áruminta

Árumintának minősül valamely termék, annak mintapéldánya vagy egy része – ideértve a kereskedelmi forgalomban szokásos kiszereléstől eltérő csomagolású, vagy a felhasználás során megsemmisülő, rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná váló terméket –, amelyet az eladásra szánt termék ismertetése, kipróbálása céljából ingyenesen adnak át.

Közösség és annak területe

A Közösség és annak területe: a Közösség tagállamainak az a területe, amelyre az Európai Közösséget létrehozó Szerződést annak 299. cikke értelmében alkalmazni kell, kivéve a törvény 9. számú melléklet A. részében felsorolt tagállamok ott meghatározott államterület részét.

Harmadik ország és annak területe

Harmadik ország és annak területe: az előzőekben ismertetett fogalomkör alá nem tartozó államok és azok államterülete a törvény 9. számú melléklet B. részében meghatározott eltéréssel, valamint a 9. számú melléklet A. részében felsorolt tagállamok ott meghatározott államterület része.

Külföldi utas

A 221/2001. (XI. 21.) Korm. rendelet alkalmazásában külföldi utas

– az a nem magyar állampolgárságú személy, aki nem jogosult állandó magyarországi tartózkodásra, illetve

– az a magyar állampolgárságú személy, akinek állandó lakóhelye nem a Magyar Köztársaság területén van.

A kormányrendelet vonatkozásában nem minősül külföldi utasnak az 1965. évi 22. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, 1961. április 18-án aláírt nemzetközi szerződés 1. Cikkének b) pontja, vagy az 1987. évi 13. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a konzuli kapcsolatokról Bécsben, 1963. április 24-én elfogadott egyezmény 1. Cikkének g) pontja alá tartozó személy, vagy vele közös háztartásban élő családtagja.

A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozását kihirdető törvény hatálybalépésének napjától külföldi utasnak az első bekezdésben szereplő személyek közül csak az minősül, akinek állandó lakóhelye az Európai Unió területén kívül van. A kormányrendelet alkalmazásában külföldnek az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 13. § (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott harmadik ország minősül (lásd fenn).

Pénzügyi képviselő

Pénzügyi képviselő – az adózás rendjéről szóló törvény szerint – az a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság lehet, amelynek jegyzett tőkéje az 50 millió forintot eléri, vagy ennek megfelelő összegű bankgaranciával rendelkezik, továbbá az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása nincs. A pénzügyi képviselő a feltételek meglétét a képviselet elfogadásának bejelentésekor az adóhatóságnál igazolja.

A pénzügyi képviselő a külföldi vállalkozás nevében teljesíti annak belföldi adókötelezettségeit, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat. A pénzügyi képviselet fennállása alatt a külföldi vállalkozás az adóhatóság előtt személyesen vagy más képviselője útján nem járhat el.

2. A cégautóadó szabályozása a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (Szja-tv.)

Természetbeni juttatás, magáncélú használat

Természetbeni juttatásként minősíti az Szja-tv. a kifizető tulajdonában lévő, vagy általa bármely más jogcímen használt személygépkocsi (a cégautó) magáncélú használatára tekintettel keletkező jövedelmet (ideértve az úthasználat díját és a cégautó használatával összefüggő más kiadásokat is). Magáncélú használat pedig az, ha bármely körülmény vagy dokumentum (így különösen a tárolás helye, illetve az irányadó belső szabályzat, szerződés, útnyilvántartás) alapján megállapítható, hogy a cégautót magánszemély(ek) - akár állandó, akár eseti jelleggel, a cégautó egyéb használatától függetlenül - személyes célra (is) használja (használják) vagy használhatja (használhatják). Személyes használatnak minősül különösen a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás, kivéve, ha az említett útvonalon történő használat kiküldetés (kirendelés), külföldi kiküldetés, külszolgálat keretében történik.

Adófizetésre kötelezett

Az előző bekezdésben említett jövedelem után az adó (a cégautóadó) fizetésére az a kifizető köteles, aki (amely) a magánszemély(ek) számára a magáncélú használatot biztosítja (lehetővé teszi) azzal, hogy a cégautóadó fizetésére kötelezettnek a személygépkocsi tulajdonosát – ha a tulajdonos és az üzembentartó (üzemeltető) személye eltér, akkor üzembentartóját (üzemeltetőjét) – kell tekinteni, kivéve ha okirattal bizonyítja, hogy a személygépkocsi használatának átengedésére kizárólag más személy jogosult (ez utóbbi esetben a személygépkocsi használatának átengedésére kizárólagosan jogosult más kifizető köteles a cégautóadót megfizetni).

A cégautóadó havonta fizetendő mértéke

A személygépkocsi beszerzési ára

A személygépkocsi beszerzésének évében és az azt követő 1-4. évben (Ft)

A személygépkocsi beszerzésének évét követő5. és további években (Ft)

1-500 000

6 000

3 000

500 001-1 000 000

8 000

4 000

1 000 001-2 000 000

12 000

6 000

2 000 001-3 000 000

20 000

10 000

3 000 001-4 000 000

26 000

13 000

4 000 001-5 000 000

32 000

16 000

5 000 001-8 000 000

42 000

21 000

8 000 001-10 000 000

60 000

30 000

10 000 001-15 000 000

82 000

41 000

15 000 000 felett

112 000

56 000

Adómérték "töredékhónapos" használat esetén

Ha a cégautóadó fizetésére kötelezett kifizető a személygépkocsit üzletszerűen kölcsönző, bérbe adó kifizetőtől (más személytől) nem a teljes naptári hónapra szerezte meg a cégautó használatának jogát, akkor a cégautóadó havonta fizetendő mértéke – a táblázatban foglaltaktól eltérően – az ott megállapított adótétel egyharmincad részének és a használat alapjául szolgáló jogviszony (így különösen bérlet) fennállása napjai számának szorzata, ha ez alatt az időszak alatt a kifizető - bármely rövid időtartamra – magáncélú használatot biztosított (tett lehetővé).

Beszerzési ár

A személygépkocsi beszerzési ára

– a személygépkocsinak az üzembe helyezése időpontjára a számvitelről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően megállapított bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke, egyéni vállalkozó által üzembe helyezett személygépkocsi esetében a személygépkocsinak az üzembe helyezése időpontjára a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint megállapított beruházási költsége;

– a személygépkocsinak a magáncélú használat első napjára megállapított szokásos piaci értéke, ha a cégautóadó fizetésére kötelezett kifizető bármely okból nem ismeri a személygépkocsi előző pont szerinti beszerzési árát.

Beszerzési ár megállapítása nyilatkozat alapján

Ha a cégautóadó fizetésére nem az a kifizető (más személy) kötelezett, aki (amely) a cégautót a magáncélú használatot megelőzően üzembe helyezte, akkor e kifizető (más személy) nyilatkozhat a cégautóadó fizetésére kötelezett kifizetőnek a cégautó beszerzési áráról. A cégautó szokásos piaci értékét a cégautónak megfelelő személygépkocsi forgalmazását üzletszerűen végző vállalkozás – a cégautó beszerzésének időpontját figyelembe vevő, a valóságnak megfelelő – írásba foglalt nyilatkozata alapján is meg lehet állapítani.

A beszerzés éve

A cégautó beszerzésének éve a tulajdonjog megszerzésének éve, ha azonban a cégautóadó megfizetésére nem a tulajdonos kötelezett, akkor az adófizetés alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének (így különösen a bérleti szerződés, a lízingszerződés megkötésének) az éve.

Adókötelezettségek

A cégautóadót a kifizető havonta megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezései szerint megfizeti, illetve bevallja. Az adókötelezettség tekintetében minden olyan hónap, amelyben a kifizető – bármely rövid időtartamra – magáncélú használatot biztosított (tett lehetővé), egész hónapnak számít. A cégautóadó fizetésére kötelezett kifizető személyében bekövetkezett változás esetén az új kifizetőt a változás hónapját követő hónaptól terheli a cégautóadóval összefüggő minden adókötelezettség.

A cégautóadó fizetésére kötelezett kifizető írásban megállapodhat a magánszeméllyel, hogy a cégautóadót részére a magánszemély megtéríti, de a megállapodás a kifizetőt nem mentesíti a cégautóadóval összefüggő adókötelezettségei (így különösen adómegállapítási, -fizetési és -bevallási kötelezettsége) teljesítése alól.

Mentességi szabályok

Nem kell a cégautóadót megfizetni azon cégautó után,

– amelyet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló miniszteri rendelet előírásainak megfelelően megkülönböztető jelzést adó készülékkel vagy figyelmeztető jelzést adó készülékkel szereltek fel, valamint amelyet egyház, egyházi karitatív szervezet kizárólag alapfeladata(i) ellátásához üzemeltet;

– amelyet postai szolgáltatás (SZJ 64.11.1), közműhiba-elhárítás, kegyeleti szolgáltatás céljából üzemeltetnek, továbbá amelyet a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó kifizető kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be, valamint amelyet társas vállalkozás taxi rendszerű személyszállítás vagy gyakorlati gépjárművezető-oktatás céljából üzemeltet;

– amelyet a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló egészségügyért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter együttes rendeletében meghatározott célszervezet kizárólag súlyosan fogyatékos magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltet, ha működési szabályzatából, gazdálkodásából – az összes körülmény figyelembevételével - egyértelműen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett cél érdekében történik;

– amelyet kizárólag az egészségbiztosítási szerv által - az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló kormányrendelet alapján – finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek;

– amelyet a kifizető ellenérték fejében adott a magánszemély használatába, feltéve, hogy a használat díjának (például a bérleti díjnak, a lízingdíjnak) a havi mértéke eléri a cégautóadó havi mértékét, és a személygépkocsi üzemeltetésének összes költségét és közterheit az adott hónapban kizárólag a személygépkocsit használó magánszemély viseli;

– amelyet átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó üzemeltet, továbbá

– amelyet vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó üzemeltet, kivéve azon időszakot, amelyre vonatkozóan az értékcsökkenési leírást, a bérleti díjat költségként számolja el.

A kifizető – az előző bekezdés első négy pontjában foglaltaktól eltérően - köteles megállapítani, megfizetni és bevallani a cégautóadót azon cégautó után, amelyet nem kizárólag a hivatkozott pontokban említett alapfeladat(ok) ellátására használnak, hanem bármely körülmény vagy dokumentum alapján megállapítható a személyes használat is. Az adó megfizetése alól az előző bekezdés jelzett pontjai alapján mentesülő kifizető köteles a cégautónak az alapfeladat(ok)hoz kapcsolódó kizárólagos használatát igazoló minden dokumentumot (menetlevél, útnyilvántartás) az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrizni, ellenkező esetben azt kell feltételezni, hogy a cégautóadó megfizetése alól az említett rendelkezések alapján nem mentesült.

Ha a kifizető a cégautót a hónap egyetlen napján sem üzemeltette, és ez a tény a körülmények alapján egyértelműen megállapítható, akkor e személygépkocsi után az adott hónapra nem köteles a cégautóadót megállapítani, megfizetni és bevallani. Az említett körülménynek kell tekinteni különösen a cégautó tartalékban tartását és üzemképtelenségét mindaddig, amíg a cégautó forgalomba nem került.

Nem keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettség az olyan magáncélú használat alapján, amelynél a magánszemély az egyébként a cégautóadó fizetésére kötelezett kifizetőnek térítést fizetett, feltéve, hogy e térítés legalább a magáncélú használat során futott kilométernek megfelelően

– az üzemanyag-fogyasztási norma és az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár alapján e törvény rendelkezései szerint megállapított, vagy

– a számlák alapján meghatározott

üzemanyagköltség és az általános személygépkocsi-normaköltség figyelembevételével kiszámított összeg; az üzemanyagköltség megtérítettnek tekintendő akkor is, ha a magáncélú használatra jutó üzemanyagra fordított kiadást kizárólag a magánszemély viseli.

3. Egyéni vállalkozó és mezőgazdasági kistermelő átalányadózása az Szja-tv.-ben

Az átalányadózás választásának feltételei

Az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett adóévenként az adóév egészére az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint átalányadózást választhat akkor, ha

– az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétele a 8 millió forintot nem haladta meg, és

– nem áll munkaviszonyban, és

– az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben nem haladja meg a 8 millió forintot. (Együttes feltételek.)

A mezőgazdasági kistermelő az Szja-tv. Második része rendelkezéseinek alkalmazása helyett adóévenként az adóév egészére átalányadózást választhat.

Az átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozói, illetőleg mezőgazdasági kistermelői tevékenység egészére választható.

A fenti, első bekezdés rendelkezésétől eltérően az az egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói igazolványában feltüntetett tevékenysége az adóév egészében kizárólag az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenység, átalányadózást választhat, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele a 40 millió forintot nem haladta meg, és nem áll munkaviszonyban.

Az a magánszemély, aki egyéni vállalkozóként is és mezőgazdasági kistermelőként is jogosult az átalányadózás választására, külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatja a kétféle tevékenységre elkülönülten az átalányadózást.

A tevékenységét az adóévben kezdő egyéni vállalkozó, illetőleg mezőgazdasági kistermelő az átalányadózást a tevékenységének megkezdésétől választhatja az előző bekezdések rendelkezései szerint.

Az az egyéni vállalkozó, aki 1999. december 31-ét követően (is) átalányadózást, tételes átalányadózást alkalmaz, és azt megszünteti vagy arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást, tételes átalányadózást – feltéve hogy annak egyéb feltételei fennállnak – csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt.

A tevékenységét év közben kezdő vagy megszüntető egyéni vállalkozó az első bekezdésben meghatározott bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe.

Bevételek megállapítása

Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a bevételeit a 10. számú melléklet szerint – figyelemmel a 4. számú melléklet rendelkezéseire is – veszi figyelembe. Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónál nem minősül vállalkozói bevételnek a vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez költségei fedezetére vagy fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított vissza nem térítendő támogatás. A magánszemély az e bevételével összefüggő adókötelezettségeit az önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó rendelkezések szerint teljesíti.

Eljárás a tevékenység megszüntetése esetén

Ha az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó a tevékenységét megszüntette, akkor

– az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmaznia, valamint az átalányadó alapját növeli az az összeg, amelyet az átalányadózás megkezdésekor a meglévő készletekkel összefüggésben az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint megállapított;

– a megszüntetést követően e tevékenységére tekintettel érkező bevételre, felmerülő költségre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ideértve azt is, hogy az adóévben felmerült költség csak az adóévben megszerzett bevétel mértékéig számolható el.

Bizonylati rend

Az átalányadót választó egyéni vállalkozó, amennyiben az áfalevonási jogát nem érvényesíti, a pénztárkönyv (naplófőkönyv) bevételi adatait vezeti, továbbá a vállalkozásával kapcsolatban felmerült összes költségének bizonylatait és egyéb dokumentumait az Szja-tv.-ben foglalt általános szabályok szerint köteles megőrizni. Az átalányadózás nem mentesíti az egyéni vállalkozót a kifizetői minőségében, illetőleg más jogszabály előírása szerint reá vonatkozó nyilvántartási, bizonylatkiállítási, valamint adatszolgáltatási, továbbá a számla-, illetőleg nyugtaadási kötelezettség alól.

Az előző három bekezdés rendelkezései szerint kell eljárnia az átalányadózás szerint adózó mezőgazdasági kistermelőnek is, azzal, hogy a bevételeit a 2. számú melléklet szerint kell figyelembe vennie.

Átalányadózás választása esetén az egyéni vállalkozónak az áttérést megelőző év december 31-ét alapul véve, meg kell állapítania az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételét, amelyet a továbbiakban mindaddig adóalapot nem érintő bevételként kell nyilvántartania, amíg átalányadózást alkalmaz.

Idő(bevétel)korlát

Az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az adóévben az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói bevétele a 8 millió forintot, az 50. § (4) bekezdésében említett egyéni vállalkozó esetében a 40 millió forintot nem haladja meg, és az egyéni vállalkozó munkaviszonyt nem létesít.

A fenti pontban említett bármelyik feltétel hiányában az átalányadózásra való jogosultság megszűnik. Ekkor, valamint ha az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a tevékenységének megszüntetését követően az adóévben azt újrakezdi, az egyéni vállalkozónak az adóév egészére nézve át kell térnie a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazására. Ekkor át kell térnie a pénztárkönyv teljes és az egyébként szükséges részletező nyilvántartások vezetésére, azzal, hogy a jogosultság megszűnésének időpontját megelőző időszakra vonatkozó költségadatokat elégséges a pénztárkönyvben az abban foglalt részletezettség szerint, de tételenként egy összegben feltüntetnie.

Ha az átalányadózást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő átalányadózásra való jogosultsága megszűnik, akkor a Második rész rendelkezései szerint kell eljárnia, azzal, hogy nyilvántartásaiban a jogosultság megszűnésének időpontját megelőző időszakra vonatkozó költségadatokat elégséges egy összegben feltüntetnie.

Adóalap-megállapítás

Az átalányadó alapját a bevételből

– az egyéni vállalkozó 40 százalék,

– az adóév egészében kizárólag a (3) bekezdésben, vagy kizárólag a (3) és (4) bekezdésben felsorolt tevékenységet (lásd alább) folytató egyéni vállalkozó 80 százalék,

– az adóév egészében kizárólag az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 87 százalék,

– az előző pontban említett egyéni vállalkozó – feltéve, hogy a tevékenysége külön-külön vagy együttesen az adóév egészében kizárólag a (4) bekezdésben felsorolt üzlet(ek) működtetésére (lásd alább) terjed ki – 93 százalék,

– a mezőgazdasági kistermelő 85 százalék, illetőleg a bevételének azon részéből, amely állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származik, 94 százalék

költséghányad levonásával állapítja meg.

Az előző bekezdésben említett százalékos mérték

– az első pontban meghatározott helyett 25,

– a második pontban meghatározott helyett 75,

– a harmadik pontban meghatározott helyett 83,

– a negyedik pontban meghatározott helyett 91,

akkor, ha az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.

Az első bekezdés második pontjában említett tevékenységek a következők:

– ipari és mezőgazdasági termék-előállítás, építőipari kivitelezés;

– növénytermelési, állattenyésztési, vadgazdálkodási és erdőgazdálkodási szolgáltatás (SZJ 01.4, 01.5, 02.02),

kivéve:

– valamennyi bérmunkában végzett szolgáltatás;

– halászati szolgáltatás (SZJ 05.01.1), haltenyésztési szolgáltatás (SZJ 05.02.1),

kivéve:

– halászati bérmunka (SZJ 05.01.10.1),

– haltenyésztési bérmunka (SZJ 05.02.10.1);

– feldolgozóipari szolgáltatás (SZJ 15-37),

kivéve:

– valamennyi bérmunkában végzett szolgáltatás, termék-előállítás,

– kiadói tevékenység (SZJ 22.1),

– gyéb sokszorosítás (SZJ 22.3);

– építőipari szolgáltatás (SZJ 45);

– gépjárműjavítás (SZJ 50.20), fogyasztási cikk javítása (SZJ 52.7), bútorjavítás és restaurálás (SZJ 36.1-ből), hangszer javítása, karbantartása (SZJ 36.30.92), háztartási forróvíz-tároló javítása (SZJ 45.33.11-ből), professzionális sportberendezés javítása (SZJ 36.40.92-ből);

– a taxiszolgáltatásból (SZJ 60.22.11) a helyi, közúti teherszállítás (SZJ 60.24);

– irodagép-, számítógép-javítás (SZJ 72.50);

– fényképészet (SZJ 74.81);

– mosás, tisztítás (SZJ 93.01.1), fodrászat, szépségápolás (SZJ 93.02), állatkozmetika (SZJ 93.05.11);

– az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység, kiskereskedelmi tevékenység.

A fenti, első bekezdés negyedik pontjában említett üzletek a következők:

üzletköri jelzőszám

a) élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem 1111-1114.

b) zöldség- és gyümölcsüzlet 1210.

c) hús-, húskészítmény-, baromfiüzlet 1220.

d) hal- és halkészítményüzlet 1230.

e) kenyér- és pékáruüzlet 1240.

f) gyógyhatású készítmények szaküzlete 1290.

g) festékek és lakkok üzlete 1362.

h) vegyi áruk üzlete 1410.

i) mezőgazdasági, méhészeti üzlet 1607.

Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányad már nem illeti meg, a változás időpontjában az év első napjára visszamenőlegesen át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására. Amely adóévben az egyéni vállalkozó az adóév egy részében kiegészítő tevékenységet folytatónak is minősül, az átalányadó alapját a jelen pont első bekezdése szerint állapítja meg.

Költségek

Az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni, beleértve a korábban és az átalányadózás időszakában beszerzett tárgyi eszközök beszerzési és előállítási értékének az átalányadózás időszakára jutó értékcsökkenési leírását is a 11. számú melléklet II. fejezete szerint. Az átalányadózást megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből az átalányadózás időszakának minden évében 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni.

Az előző bekezdés rendelkezését nem kell alkalmazni azon költségekre, fejlesztési kiadásokra, amelyek fedezetére jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján vissza nem térítendő támogatás folyósítása történt.

Az átalányadó összege

Az átalányadó összegét az Szja-tv. 53. § rendelkezései szerint számított évi jövedelem után az Szja-tv. 30. §-a szerinti adótábla alkalmazásával kell megállapítani azzal, hogy

– ha az egyéni vállalkozó külföldön is rendelkezik telephellyel, akkor a külföldi telephelynek betudható bevétel alapján az 53. § rendelkezései szerint kiszámított jövedelem a szóban forgó jogszabályhely alkalmazásában adóterhet nem viselő jövedelemnek minősül, feltéve hogy törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján ezt a jövedelmet a Magyar Köztársaság mentesíti, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető; ekkor az átalányadót csökkenti az adóterhet nem viselő jövedelem összegének az átalányadó-tábla szerint kiszámított adója;

– az előző pontban nem említett esetben, amennyiben az Szja-tv. 53. § rendelkezései szerint kiszámított jövedelem alapjául szolgáló vállalkozói bevételnek olyan bevétel is részét képezi, amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozó külföldön a személyi jövedelemadónak megfelelő adót fizetett, akkor – ha nemzetközi szerződésből vagy viszonosságból más nem következik – az átalányadót csökkenti a bevétel alapján meghatározott jövedelemre külföldön megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb a bevétel alapján az 53. § rendelkezései szerint kiszámított évi jövedelemre az átalányadó-tábla átlagos adókulcsa szerint kiszámított adó; az átlagos adókulcs az átalányadónak az 53. § rendelkezései szerint kiszámított jövedelem elosztásával kiszámított, két tizedesre kerekített hányadosa;

– a külföldön megfizetett adót az MNB hivatalos, az adóév utolsó napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével, ha az adót olyan pénznemben állapították meg, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, akkor az MNB által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani.

A fenti bekezdés szerint a 2007. évre megállapított adót csökkenti – azzal a korlátozással, hogy a csökkentés mértéke nem lehet több az előző bekezdés második pontjának alkalmazása nélkül megállapított adó 70 százalékánál – a következő két bekezdés rendelkezései szerint meghatározott kedvezmény, amely az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

Kedvezmények

Az előző bekezdésben említett kedvezmény – feltéve, hogy a kedvezmény alapjául szolgáló bizonylatokat az egyéni vállalkozó az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig megőrzi

– az egyéni vállalkozó által az állandó képviselője részére a 2007. évben az állandó képviselőtől igénybe vett számviteli és könyvviteli szolgáltatás ellenében igazoltan fizetett díj 15 százaléka, ha az egyéni vállalkozó regisztrációra kötelezett személy, feltéve, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységéből származó adóévi bevétele (a tevékenységét az adóévben megkezdő vagy megszüntető egyéni vállalkozó esetében a tevékenység egy napjára eső átlagos napi bevétel 365 napra számított összege) a 4 millió forintot nem haladja meg;

– a 2006-2007. adóévben beszerzett általános rendeltetésű számítástechnikai gépei, berendezései beszerzési értékének 2 százaléka és az igénybe vett internetszolgáltatás miatt a 2007. évben igazoltan felmerült kiadás 10 százaléka, ha az egyéni vállalkozó regisztrációra kötelezett személy, akinek az egyéni vállalkozói tevékenységéből származó adóévi bevétele nem haladja meg a fenti, első pont szerinti mértéket, és adóbevallási, adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez nem veszi igénybe állandó képviselő szolgáltatását; állandó képviselő.

Ha az egyéni vállalkozó általános forgalmi adó levonására jogosult, a fentiekben ismertetett bekezdés rendelkezései szerinti kedvezményt az általános forgalmi adó figyelmen kívül hagyásával állapítja meg.

Fogalmak

Regisztrációra kötelezett személy: az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról szóló 2005. évi CLXIII. törvény alapján adóbevallást, illetőleg adatszolgáltatást az okmányirodánál teljesített regisztráció alapján a központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevételével elektronikus úton teljesítő személy.

Állandó képviselő: az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adózó(k) képviseletére jogosult személy, ha regisztrációra kötelezett személy(ek)től elektronikus adóbevallás, illetőleg adatszolgáltatás benyújtására állandó meghatalmazással (megbízással) rendelkezik.

A jogosultság megszűnése

Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, ha a magánszemély nem teljesíti a számlaadási (nyugtaadási) kötelezettségét.

4. Adószám alkalmazásának felfüggesztése

A felfüggesztés esetei

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) értelmében az állami adóhatóság az adószám alkalmazását felfüggeszti, ha

– az adózóval postai kézbesítés útján két egymást követően közölt hivatalos irat a feladóhoz a "címzett ismeretlen" jelzéssel érkezett vissza,

– az adózó székhelyén végzett helyszíni ellenőrzés alapján az adóhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén nem található,

– az adózó a rá irányadó szabályoknak megfelelő szervezeti képviselőt az adóhatósághoz nem jelentette be,

– az adózó ellenőrzése alapján az adóhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó nem rendelkezik szervezeti képviselővel, vagy a bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy, illetve a megadott elérhetőségi helyeken nem fellelhető.

Határozat, jogorvoslat

Az adóhatóság az adószám alkalmazásának felfüggesztéséről határozattal dönt, a határozat elleni fellebbezést a közléstől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezést az ügy összes iratával a felettes szervhez a fellebbezés megérkezésétől számított 8 napon belül kell felterjeszteni, kivéve, ha az adóhatóság a megtámadott határozatot a fellebbezésnek megfelelően módosítja, visszavonja, kijavítja vagy kiegészíti. A felettes szerv a fellebbezésről 15 napon belül dönt, és az ügy iratait haladéktalanul visszaküldi az adóhatóságnak. Az adóhatóság a jogerőre emelkedés megállapítását követő napon az adózó nyilvántartását vezető cégbíróságot megkeresi a felfüggesztés tényének és kezdő időpontjának cégjegyzékbe való bejegyzése érdekében, illetve a felfüggesztésről értesíti a körzetközponti jegyzőt vagy az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet. Ha az adóhatóság a fenti indokok valamelyike alapján rendeli el az adószám alkalmazásának felfüggesztését, akkor a cégbíróság megkeresésével egyidejűleg törvényességi felügyeleti eljárást, illetve az ismeretlen székhelyű cég megszüntetése iránti eljárást kezdeményez.

Kérelem a felfüggesztés megszüntetése iránt

Az adózó az adószám alkalmazásának felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően a felfüggesztés megszüntetése iránt kérelmet terjeszthet elő. Ha azért rendelték el a felfüggesztést, mert az adózóval két egymást követően, postai kézbesítés útján közölt hivatalos irat "címzett ismeretlen" jelzéssel érkezett vissza, vagy az adózó székhelyén végzett helyszíni ellenőrzés alapján az adóhatóság hitelt érdemlően tudomást szerzett arról, hogy az a székhelyén nem található, az adóhatóság a székhely valódiságát a kérelemben előadottakkal kapcsolatban az adózó székhelyén is vizsgálhatja azzal, hogy ez a vizsgálat nem minősül ellenőrzésnek. Ha az adóhatóság a kérelem alapján megállapítja, hogy a felfüggesztés elrendelésének oka megszűnt, a felfüggesztés megszüntetését határozattal elrendeli, más esetben a kérelmet elutasítja. A kérelem ismételt benyújtására is lehetőség van az Art. szabályozása alapján, azzal, hogy amennyiben a felfüggesztés megszüntetése iránti ismételt kérelemben az adózó új tényre, körülményre nem hivatkozik, úgy az adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el a kérelmet.

A felfüggesztés megszüntetése hivatalból

A felfüggesztést az adóhatóság határozattal hivatalból is megszüntetheti, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a felfüggesztés elrendelésének oka megszűnt. A felfüggesztés megszüntetését elrendelő határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a kérelmet elutasító döntés elleni fellebbezésre az előzőekben ismertetett rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a cégbíróságot, a körzetközponti jegyzőt, illetve az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet a felfüggesztés megszüntetése esetén kell megkeresni, illetve értesíteni.

Az adószám törlése

Ha a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 90 napon belül a felszámolás, végelszámolás alatt nem álló adózó felfüggesztés megszüntetése iránti kérelmet nem terjeszt elő, az adóhatóság a felfüggesztést hivatalból nem szüntette meg, és az adószámot az adózás rendjéről szóló törvény egyéb rendelkezései alapján sem törölték, az adóhatóság az adózó adószámát határozattal törli, amelyről a cégbíróságot, a körzetközponti jegyzőt, illetve az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet a határozat jogerőre emelkedésének megállapítását követő napon értesíti. A határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye, az adószám törlését elrendelő határozat elleni fellebbezésre a korábban már hivatkozott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Eljárás közösségi adószám megléte esetén

Ha az adózó közösségi adószámmal is rendelkezik, az adóhatóság az adószám felfüggesztésével, a felfüggesztés megszüntetésével, az adószám törlésével egyidejűleg ugyanazon határozatban a közösségi adószám alkalmazását is felfüggeszti, a felfüggesztést megszünteti, illetve a közösségi adószámot törli. A határozat közösségi adószámot érintő rendelkezése önállóan nem fellebbezhető. Az adószám alkalmazását felfüggesztő határozat meghozatalától a felfüggesztés időtartama alatt közösségi adószám megállapításának nincs helye.

Adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés

Az adószám (közösségi adószám) alkalmazásának felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedése és a felfüggesztés megszüntetéséről szóló határozat jogerőre emelkedése vagy az adószám (közösségi adószám) törléséről szóló határozat jogerőre emelkedése közötti időszakra – ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik – az adózó adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést a felfüggesztés megszüntetését követően sem érvényesíthet. Az állami adóhatóság az adózó felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedését megelőző időszakra vonatkozó adó-visszatérítési, adó-visszaigénylési kérelmét kizárólag a felfüggesztés megszüntetését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően teljesítheti.

Határozatok közlésére vonatkozó szabályok

Az állami adóhatóság a felfüggesztést elrendelő határozatot, valamint az adószám törlését elrendelő határozatot az adózóval hirdetményi úton közli. A hirdetményt tizenöt napra ki kell függeszteni a határozatot hozó adóhatóság hirdetőtáblájára, valamint ezzel egyidejűleg tizenöt napra az állami adóhatóság internetes honlapján is közzé kell tenni.

A hirdetmény tartalmazza

– a kifüggesztés napját,

– a határozatot hozó adóhatóság megnevezését és

– a kifüggesztés helyét,

– az ügy számát és tárgyát,

– az adózó elnevezését, székhelyét és adószámát, valamint

– azt a figyelemfelhívást, hogy az adóhatóság az adószám (közösségi adószám) felfüggesztéséről vagy törléséről határozatot hozott (a korábban ismertetett, felfüggesztést megalapozó körülmények alapján), amelyet az adózó vagy képviselője a határozatot hozó adóhatóságnál átvehet, továbbá

– utalást arra, hogy a határozat nem emelkedett jogerőre.

A hirdetményi úton közlendő határozatot a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni.

Hatóságok értesítése

Az adóhatóság a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, illetve az adószám törlését elrendelő határozatot megsemmisítő vagy hatályon kívül helyező határozatról és a határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról értesíti a cégbíróságot, a körzetközponti jegyzőt vagy az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet.

Kérelem adószám megállapítása iránt

Ha cégbíróság, körzetközponti jegyző, illetve az adózó nyilvántartását vezető egyéb szerv felfüggesztés elrendeléséről szóló megkeresése, értesítése nem eredményezi az adózó megszűnését (az egyéni vállalkozói igazolvány visszavonását), azonban az adózó adószámát az állami adóhatóság az adózó megszűnését megelőzően jogerős határozattal törölte, és az adózó a törlést követően adóköteles tevékenységet kíván folytatni, az adózó az adószám megállapítását az Art. 17. § (1) bekezdésének c) pontja megfelelő alkalmazásával kéri.

5. Az előzetesen felszámított adó megosztása arányosítással – az Áfa-tv. 3. számú mellékletének I. része alapján

1. Az arányosításba bevont előzetesen felszámított adó összegéből a levonható részt az alábbi számítási módszerrel kell meghatározni:

L = A x LH; ahol

L: az arányosításba bevont előzetesen felszámított adó összegéből a levonható rész;

A: az arányosításba bevont előzetesen felszámított adó összege;

LH: a levonási hányad, mely annak a hányadosnak az eredménye, amelynek

– számlálójában az adólevonásra jogosító termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás (ideértve az azokhoz kapcsolódó előleget is) adó nélkül számított összesített ellenértéke szerepel,

– nevezőjében pedig a számlálóban szereplő, valamint az adólevonásra nem jogosító termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás (ideértve az azokhoz kapcsolódó előleget is) összesített ellenértékének együttes összege szerepel.

A levonási hányadot 2 tizedesjegy pontossággal kell kiszámítani.

2. A levonási hányad 1. pont szerinti kiszámításakor:

a) a számláló értékét növeli az adólevonásra jogosító termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás végzéséhez közvetlenül és közvetetten kapcsolódó költségvetési vagy egyéb támogatás;

b) a nevező értékét növeli az a) pont szerinti támogatások összege, valamint az adólevonásra nem jogosító termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás végzéséhez közvetlenül és közvetetten kapcsolódó költségvetési vagy egyéb támogatás;

c) a számláló és/vagy a nevező értékébe nem kell beszámítani a tárgyi eszköz értékesítésének, illetve a 2. számú melléklet 6., 8. és 11. pontjaiban meghatározott szolgáltatásnyújtás ellenértékét, ha azt az adóalany eseti jelleggel végzi. Az előzőek szerint kell eljárni akkor is, ha a 2. számú melléklet 6., 8. és 11. pontjai csak a 2. számú melléklet 26. pontjának figyelembevételével minősülnek szolgáltatásnyújtásnak;

d) amennyiben a c) pont alapján a 2. számú melléklet 8. pontjaiban meghatározott szolgáltatásnyújtás nem eseti jellegű, hanem az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységgel szoros összefüggésben van, és az ebből származó bevétel meghaladja az összes bevétel 10 százalékát, a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében a nevező értékét növeli az említett szolgáltatásból származó bevételből a számviteli törvény által meghatározott pénzügyi műveletek bevételei között elszámolt értéknek megfelelő összeg. A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az említett szolgáltatásból származó bevételből a nevező értékét növelő összeget a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyra vonatkozó előírás szerint kell megállapítani;

e) a számláló és a nevező értékét növeli az adóalany 2. számú melléklet 6. pontjában felsorolt szolgáltatásának ellenértéke akkor, ha azt az Áfa-tv. 32. § (4) bekezdésének megfelelően nyújtja.

3. Az adóalany – választása szerint – az arányosításba bevont előzetesen felszámított adó összegét

a) a tárgyév során göngyölítve, a göngyölített tárgyévi adatok alapján kiszámított levonási hányad alkalmazásával [azzal, hogy az így kiszámított levonható adót korrigálni kell a tárgyévi korábbi bevallási időszak(ok)ban levonható adóként már elszámolt adó göngyölített összegével], vagy

b) az évközi adóbevallási időszak(ok)ban a tárgyévet megelőző évre vonatkozó levonási hányad alkalmazásával köteles megosztani (ideiglenes megosztás). A tárgyév végén az adóalany köteles:

– a tárgyévi adatok alapján a tárgyévre vonatkozó levonási hányadot meghatározni, s ha a kapott eredmény eltér az ideiglenes megosztáskor alkalmazott levonási hányadtól, akkor

– az arányosításba bevont előzetesen felszámított adó tárgyévi göngyölített összegét a tárgyévre vonatkozó adatok felhasználásával újból megosztani (végleges megosztás), és az ideiglenes és a végleges megosztás közötti különbözetet pótlólag bevallani.

4. Az adóalany a 3. pont szerinti választásától a tárgyévben nem térhet el. Az az adóalany, aki a tárgyévben válik adóalannyá, illetve nem rendelkezik a tárgyévet megelőző évre vonatkozó levonási hányaddal, csak a 3. a) pontban meghatározott számítási mód szerint oszthatja meg az arányosításba bevont előzetesen felszámított adó összegét.

5. Amennyiben az adóalany termékértékesítésének és szolgáltatásnyújtásának tárgyévi ellenértéke valamely ügylet tekintetében – különösen meghiúsult ügyletek vagy utólagos árengedmények következtében – utólag és jelentős mértékben változik, az adóalany köteles a tárgyévi levonási hányadot újraszámítani, és a tárgyévben levonásba helyezett adó összegét módosítani. Jelentős mértékű változásnak minősül

– a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az általa előzetesen, írásban meghatározott számviteli politikájában ekként meghatározott eltérés;

– a személyijövedelemadó-törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az általa végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tárgyévi ellenértékének 10 százalékát meghaladó változás.

6. Ha az adóalany az előző pontban előírt kötelezettségét az adóév utolsó adóbevallási időszakáról szóló bevallásában nem teljesítette, ezt önellenőrzésipótlék-mentesen az adóévet követő év február 15-éig elvégzett önellenőrzéssel korrigálhatja.

6. A tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adó megosztására vonatkozó különleges szabályok – az Áfa-tv. 3. számú mellékletének II. része alapján

1. A rendeltetésszerű használatbavétel évére vonatkozó végleges felhasználási aránynak megfelelő megosztást az alábbi számítási módszerrel kell meghatározni:

P1 = ÁE x (FB/I – FB/V), ahol

P1: a pótlólag bevallandó adó összege, mely "+" előjel esetén a pótlólag le nem vonható, illetve "-" előjel esetén a pótlólag levonható adót jelenti;

ÁE: a tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adó összege;

FB/I: a rendeltetésszerű használatbavétel évére érvényes ideiglenes felhasználási arány, mely

– tételes elkülönítés esetén "1", ha a tárgyi eszköz közvetlenül adólevonásra jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik, illetve "0", ha a tárgyi eszköz közvetlenül adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik;

– arányosítás esetén az I. részben meghatározott, az ideiglenes megosztáskor alkalmazott levonási hányad;

FB/V: a rendeltetésszerű használatbavétel évére érvényes végleges felhasználási arány, mely

– tételes elkülönítés esetén "1", ha a tárgyi eszköz közvetlenül adólevonásra jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik, illetve "0", ha a tárgyi eszköz közvetlenül adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik;

– arányosítás esetén az I. részben meghatározott, a végleges megosztáskor alkalmazott levonási hányad.

2. A 39. § (1) bekezdése szerinti utólagos módosítást az alábbi számítási módszerrel kell meghatározni:

ahol

P2: a pótlólag bevallandó adó összege, mely "+" előjel esetén a pótlólag le nem vonható, illetve "-" előjel esetén a pótlólag levonható adót jelenti;

ÁE: a II. rész 1. pontjában ekként meghatározott érték;

FB/V: a II. rész 1. pontjában ekként meghatározott érték;

FT/V: a tárgyévre érvényes végleges felhasználási arány, mely

– tételes elkülönítés esetén "1", ha a tárgyi eszköz közvetlenül adólevonásra jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik, illetve "0", ha a tárgyi eszköz közvetlenül adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik;

– arányosítás esetén az I. részben meghatározott, a végleges megosztáskor alkalmazott levonási hányad;

i: ingatlan esetén "10", egyéb tárgyi eszköz esetén pedig "5".

7. Az Áfa-tv. 40. §-ának (12) bekezdése alapján az ún. fordított adózás alá eső hulladékok – törvény 10. számú melléklete

Sorszám

Megnevezés

Vámtarifaszám

1.

Vas- és acéltörmelék és -hulladék

7204 kivéve: 7204 50

2.

Rézhulladék és -törmelék

7404

3.

Nikkelhulladék és -törmelék

7503

4.

Alumíniumhulladék és -törmelék

7602

5.

Ólomhulladék és -törmelék

7802

6.

Cinkhulladék és -törmelék

7902

7.

Ónhulladék és -törmelék

8002

8.

Volfrám (tungsten) és ebből készült áru hulladéka és törmeléke

8101 97

9.

Molibdén és ebből készült áru hulladéka és törmeléke

8102 97

10.

Tantál és ebből készült áru hulladéka és törmeléke

8103 30

11.

Magnézium és ebből készült áru hulladéka és törmeléke

8104 20

12.

Kobalt és ebből készült áru hulladéka és törmeléke

8105 30

13.

Bizmut és ebből készült áru hulladéka és törmeléke

ex 8106 00 10

14.

Kadmium és ebből készült áru hulladéka és törmeléke

8107 30

15.

Titán és ebből készült áru hulladéka és törmeléke

8108 30

16.

Cirkónium és ebből készült áru hulladéka és törmeléke

8109 30

17.

Antimon és ebből készült áru hulladéka és törmeléke

8110 20

18.

Mangán és ebből készült áru hulladéka és törmeléke

8111 00 19

19.

Fűrészpor, fahulladék és -maradék, hasáb, brikett, labdacs (pellet) vagy hasonló alakra tömörítve is

4401 30

20.

A vas- és acélgyártásnál keletkező szemcsézett salak (salakhomok)

2618

21.

Salak, kohósalak (a szemcsézett salak kivételével), reve, a vas- vagy az acélgyártásnál keletkező egyéb hulladék

2619

22.

Arzént, fémet vagy ezek vegyületeit tartalmazó hamu és üledék (a vas- vagy acélgyártásnál keletkező hamu és üledék kivételével)

2620

23.

Visszanyert (hulladék és használt) papír vagy karton

4707

24.

Üvegcserép és más üveghulladék

7001 00 10

25.

Műanyaghulladék és -forgács

3915

26.

Használt primer cella, használt primer elem és használt elektromos akkumulátor, ezek hulladéka; kimerült primer cella, kimerült primer elem és kimerült elektromos akkumulátor

8548 10

27.

Lágygumi-hulladék, -törmelék és -forgács, és az ezekből nyert por és granulátum

4004

28.

Nemesfém és nemesfémmel platírozott fém törmeléke és hulladéka; más nemesfémet vagy nemesfémvegyületet tartalmazó törmelék és hulladék elsősorban nemesfém visszanyeréséhez

7112

29.

Szemcse és por nyersvasból, tükörvasból, vasból vagy acélból

7205

30.

Használt vagy új rongy, zsineg-, kötél-, hajókötél-hulladék és használt textiláru zsinegből, kötélből vagy hajókötélből

6310

 

I. rész:

A mezőgazdasági tevékenységek körében előállított termékek köre és a kompenzációs felár mértéke

Sorszám

Megnevezés

Vámtarifaszám

A kompenzációs felár mértéke a felvásárlási ár százalékában

NÖVÉNYTERMELÉSI TERMÉKEK ÉS ELSŐDLEGES FELDOLGOZÁSAI

1.

Élő növény (beleértve azok gyökereit is), dugvány,

0602 10

 

 

oltvány stb. Zöldségpalánta

0602 20

 

 

 

ex 0602

12

2.

Burgonya

0701

12

3.

Élelmezési célra alkalmas zöldségfélék, gyökerek és gumók

 

 

 

(kivéve: hántolt és feles) szaporítóanyag zöldségfélékhez

0702-től 0709-ig

 

 

 

ex 0713

 

 

 

ex 1209

12

4.

Szőlő

0806 10

12

5.

Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és dió

0802 11-től 0802 50-ig

 

 

és dinnyefélék héja

0807 11

 

 

 

0807 19

 

 

 

0808

 

 

 

0809

 

 

 

0810 10-től 0810 40-ig

 

 

 

ex 0810 90

12

6.

Hazai termesztésű fűszernövények

0904 20

 

 

 

0909

 

 

 

ex 0910

12

7.

Gabonafélék muhar, csumiz

1001-től 1007-ig

 

 

 

1008 10

 

 

 

1008 20

 

 

 

1008 30

 

 

 

1008 90 10

 

 

 

ex 1008 90 90

12

8.

Különféle magvak, ipari és gyógynövények

1201

 

 

szaporítóanyag ipari növényekhez

1202

 

 

1204-től 1207-ig

 

 

 

ex 1209

 

 

 

ex 1210

 

 

 

ex 1211 90

 

 

 

1212 91

 

 

 

ex 1212 99 80

 

 

 

1213

 

 

 

ex 1401 90

 

 

 

1403 00

 

 

 

2401 10

 

 

 

2401 20

 

 

 

5301 10

 

 

 

5302 10

12

9.

Mákgubó

ex 1211 90 98 99

12

10.

Takarmánynövények (kivéve az őrlemény és a pellet)

ex 1214

 

 

szaporítóanyag takarmánynövényekhez

ex 2308 00 40 00

 

 

 

ex 1209

12

ÉLŐ ÁLLATOK, ÁLLATI TERMÉKEK

1.

Ló, szarvasmarha, sertés, juh, kecske, baromfi

0101-től 0105-ig

 

 

és más élő állat (a sportló, versenyló, kutya, macska, díszállat,

ex 0106

7

 

laboratóriumi és állatkerti állat kivételével)

 

 

2.

Halak (csak az édesvízi halak, halikra), rákok, puhatestű

ex 0301

 

 

és más gerinctelen víziállatok

ex 0302

 

 

 

0306 29 10

 

 

 

ex 0307

 

 

 

0307 60

 

 

 

ex 0307 91

7

3.

Nyers tej

ex 0401

7

4.

Friss tojás

ex 0407

7

5.

Természetes méz

0409

7

6.

Másutt nem említett állati eredetű termékek (szőr, háziállatok

0502

 

 

spermája, propolisz, méhpempő, virágpor, méhviasz,

0503

 

 

méhpempővel dúsított méz)

0505

 

 

 

ex 0511

 

 

 

ex 1301 90 90 99

 

 

 

ex 0410

 

 

 

ex 1212 99

 

 

 

ex 1521 90

 

 

 

ex 2106 90 98

7

7.

Állati vagy növényi trágya

3101

7

8.

Nyers szőrme

ex 4301

7

9.

Legombolyításra alkalmas selyemhernyógubó

5001

7

10.

Nyers gyapjú

5101

7

ERDEI MAGOK, CSEMETÉK

1.

Erdei fák és cserjék csemetéje, oltványa

ex 0602

7

2.

Erdei fák és cserjék magja

ex 1209 99

7

KIZÁRÓLAG SAJÁT ELŐÁLLÍTÁSÚ MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK FELDOLGOZÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ ÉLELMISZER-IPARI TERMÉKEK

1.

Feldolgozott tej és tejtermékek

ex 0401

 

 

 

0402-től 0406-ig

7

2.

Feldolgozott, tartósított saját előállítású zöldség, gyümölcs,

0711

 

 

savanyúság, citrusfélék és dinnyefélék héja, paradicsomlé

0712

 

 

 

0811-től 0813-ig

 

 

 

ex 0814

 

 

 

2001

 

 

 

ex 2002

 

 

 

2003-tól 2009-ig

12

3.

Must és bor

ex 2204

12

4.

Borseprő, borkő

ex 2307

12

5.

Szőlőtörköly

ex 2308

12

 

II. rész:

A mezőgazdasági tevékenységek körében nyújtott szolgáltatások köre és a kompenzációs felár mértéke

Sorszám

Megnevezés

SZJ-szám

A kompenzációs felár mértéke a szolgáltatási díj százalékában

1.

Talajművelés, aratás, cséplés, préselés, szüretelés, betakarítás, vetés és ültetés

SZJ 01.41.11.0-ból

7

2.

Mezőgazdasági termékek csomagolása és piacra történő előkészítése, mint például mezőgazdasági termékek szárítása, tisztítása, aprítása, fertőtlenítése és silózása

SZJ 01.41.11.0-ból,

74.70.11.0-ból

7

3.

Mezőgazdasági termékek tárolása

SZJ 63.12-ből

7

4.

Ló, szarvasmarha, sertés, juh, kecske, baromfi és más élő állat (a sportló, versenyló, kutya, macska, díszállat, laboratóriumi és állatkerti állat kivételével) gondozása, tenyésztése és hizlalása

SZJ 01.42.10.0-ból

7

5.

Mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy halgazdasági vállalkozásokban alkalmazott eszközök mezőgazdasági célokra történő bérbeadása

SZJ 71.31.10.0-ból,

71.34.10.1-ből,

01.41.11.0-ból

7

6.

Műszaki segítségnyújtás

SZJ 01.41.11.0-ból,

01.41.12.0-ból

7

7.

Gyomirtás és mezőgazdasági kártevők irtása, növények és földek permetezése

 

7

8.

Mezőgazdasági, erdőgazdálkodási öntöző-berendezések üzemeltetése

SZJ 01.41.11.0-ból,

01.41.12.0-ból,

02.02.10.0-ból

7

9

Vízlecsapoló berendezések üzemeltetése

 

7

10.

Fák nyesése és kivágása, valamint egyéb mező-és erdőgazdálkodási szolgáltatások

SZJ 01.41.11.0-ból,

01.41.12.0-ból,

02.02.10.0-ból

7

III. rész:

A kompenzációs felár meghatározása és a felvásárlást igazoló bizonylat kötelező adattartalma

1. A felvásárlás után kompenzációs felárként felszámított összeget az alábbi számítási módszerrel kell meghatározni:

és

T = FM + EM, ahol

EM: a felvásárlás után kompenzációs felárként felszámított összeg, amely előzetesen felszámított adóként vehető figyelembe;

FM: a termék, szolgáltatás felvásárlási ára;

AM: a kompenzációs felár mértéke a felvásárlási ár százalékában;

T: a felvásárlási ár és a kompenzációs felár együttes összege.

2. A felvásárlást igazoló bizonylat kötelező adattartalma a következő:

a) a bizonylat sorszáma;

b) a bizonylatot kibocsátó átvevő adóalany neve, címe és adóigazgatási azonosító száma;

c) a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany neve, címe, adóazonosító száma és – amennyiben az átadó e tevékenysége vonatkozásában a személyi jövedelemadózásnak alanya, de tőle az átvevő személyijövedelemadó-előleget nem vont le – az átadó mezőgazdasági őstermelői igazolványának száma;

d) a felvásárolt termék, igénybe vett szolgáltatás megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához;

e) a felvásárlási ár összege;

f) a kompenzációs felár mértéke a felvásárlási ár százalékában kifejezve;

g) a kompenzációs felárként felszámított összeg;

h) a felvásárlási ár és a kompenzációs felár együttes összege;

i) a bizonylatot kibocsátó átvevő adóalany aláírása;

j) a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany aláírása.

Az Áfa-tv. 56. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kötelezettséget a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany a bizonylat c) pontjában szereplő adatok kitöltésével is teljesítheti.

Az összeállítást készítette:

Kovács Károlyné

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. március 16.) vegye figyelembe!