A külföldön nyilvántartásba vett adóalany számára adható általános forgalmiadó-visszatérítésről a 2/1993. (I. 13.) Korm. rendelet (rendelet, R.) szól.
2.1. Adó-visszaigénylésre jogosultak
A rendelet értelmében az az Áfa-tv. 4. §-ában meghatározott adóalany (lásd Függelék, Fogalomtár), amely a tárgyévben, illetve a törvény 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározott időszakban
– nem rendelkezik belföldön székhellyel, illetve állandó telephellyel – ide nem értve a kereskedelmi képviseletet –, ezek hiányában pedig állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, továbbá
– nem teljesít belföldön termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást, kivéve, ha olyan tevékenységet végez, amelyre vonatkozóan a Magyarországon keletkezett adófizetési kötelezettség nem őt terheli, valamint ha a törvény 11/A. § h)-j) pontjai, illetve a 12. § h) pontja szerinti teherközlekedést, illetve ahhoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat, valamint a Tv. 12. § a) pontja szerinti személyszállítást végez (azaz mindkét kategória külföldön nyilvántartásba vett adóalany),
a R.-ben meghatározott esetekben jogosult arra, hogy a gazdasági tevékenységhez belföldön beszerzett és kifizetett termék és igénybe vett szolgáltatás árában foglalt, illetve – importált termék esetén – a megfizetett általános forgalmi adót, valamint az általa kifizetett kompenzációs felárat (azaz az adót) visszaigényelje.
2.2. A visszaigénylésre jogosultság feltételei
A külföldön nyilvántartásba vett adóalany akkor jogosult az adó-visszaigénylésre, ha
– az Európai Közösség valamely tagállamában székhellyel, illetve állandó telephellyel, ezek hiányában pedig állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy
– az Európai Közösségen kívüli olyan államban rendelkezik székhellyel, illetve állandó telephellyel, ezek hiányában pedig állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, mely állam és a Magyar Köztársaság között viszonosság áll fenn. (A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszternek a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben kialakított állásfoglalása az irányadó, amelyet a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában tesznek közzé.)
2.2.1. Korlátozott jogosultság
2.2.1.1. Korlátozás székhelyre figyelemmel
Abban az esetben, ha a külföldön nyilvántartásba vett adóalanynak az Európai Közösség valamely tagállamán vagy azon az államon kívül, amellyel a viszonosság az előzőekben elmondottak szerint fennáll, olyan más államban is van székhelye vagy állandó telephelye, ezek hiányában pedig állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, amellyel az előzőek szerint a viszonosság nem áll fenn, adó-visszaigénylésre az egyéb feltételek teljesülése mellett is csak annyiban jogosult, amennyiben ahhoz a székhelyéhez vagy állandó telephelyéhez, ezek hiányában pedig ahhoz az állandó lakóhelyéhez vagy szokásos tartózkodási helyéhez – amely az Európai Közösség valamely tagállamában vagy abban az államban van, amellyel a viszonosság az előzőek szerint fennáll - adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenység kötődik.
2.2.1.2. Közvetett vámjogi képviselő által megfizetett adó visszaigényelhetősége
A külföldön nyilvántartásba vett adóalany a közvetett vámjogi képviselő által – amennyiben az nem importadójogi megbízottként jár el - az Áfa-tv. 41. §-ának (2) bekezdése szerint megfizetett adó visszaigénylésére kizárólag akkor jogosult, ha belföldi adóalanyként ugyanezen adó levonására teljes egészében jogosult lenne.
2.2.1.3. Importadójogi megbízott által megfizetett adó visszaigényelhetősége
A külföldön nyilvántartásba vett adóalany az importadójogi megbízott által – ideértve azt az esetet is, ha a megbízott egyúttal közvetett vámjogi képviselőként jár el – az Áfa-tv. 41. §-ának (3) bekezdése szerint megfizetett adó visszaigénylésére kizárólag akkor jogosult, ha annak levonásba helyezésére a törvény 36. § (4) bekezdésének b) pontja alapján már nincs lehetőség.
[A teljesség érdekében: az Áfa-tv. 36. §-ának (3) bekezdése szerint nem alapítható adólevonási jog azokra az esetekre, melyekben az adólevonási jog keletkezésének (1) bekezdés szerinti időpontja megelőzi az adóalanyként történő bejelentkezés időpontját. A (4) bekezdés alapján mentesül azonban a fenti rendelkezés alkalmazása alól – egyebek mellett – az adóalanyként történő bejelentkezés időpontját megelőzően, legfeljebb azonban hat hónappal korábban importált termék tekintetében (egész hónapként beszámítva a bejelentkezés hónapját is) az importadójogi megbízottat igénybe vevő importáló, feltéve, hogy birtokolja az importadójogi megbízott 66/K. § (6) bekezdése szerinti, részére kiadott nyilatkozatát (lásd korábban), valamint az adott termék szabad forgalomba bocsátásáról szóló határozatot.
A törvény 41. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a vámeljárásban az importáló helyett az általa megbízott közvetett vámjogi képviselő jár el, az adót a közvetett vámjogi képviselő fizeti. Ha a közvetett vámjogi képviselő rendelkezik a törvény 46. §-ának (3) bekezdése szerinti engedéllyel, akkor az adót az importáló helyett önadózással rendezi, függetlenül attól, hogy az importáló rendelkezik-e a 46. § (3) bekezdése szerinti engedéllyel. Egyéb esetben a közvetett vámjogi képviselő által fizetendő adót a vámhatóság határozattal állapítja meg. A (3) bekezdés értelmében, ha az importáló helyett importadójogi megbízott jár el, és nem teljesülnek az adómentestermékimport-törvény 31/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételei, akkor az adót az importadójogi megbízott fizeti. Amennyiben az importadójogi megbízott rendelkezik a 46. § (3) bekezdése szerinti engedéllyel, úgy az adót önadózással rendezi.]
2.3. A jogosultság mértéke
A külföldön nyilvántartásba vett adóalanyt az adó-visszaigénylési jog olyan mértékben illeti meg, amilyen mértékben az adólevonási jog (Áfa-tv. 32. és 33. §-a) megilleti a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyt.
2.3.1. Kizárt a visszaigénylés
Garanciális rendelkezés, miszerint nem téríthető vissza az adó olyan termék és szolgáltatás után, amelynek adóval növelt ellenértékét a külföldön nyilvántartásba vett adóalany az adó-visszatérítés iránti kérelem benyújtásának napjáig nem fizette meg.
2.4. Eljárási szabályok
2.4.1. Kérelem
A rendelet értelmében az adó visszatérítésére az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságához (adóhatóság) az erre a célra rendszeresített, írásban benyújtott kérelemre van lehetőség.
2.4.1.2. A kérelem tartalma
A kérelemnek legalább a következőket kell tartalmaznia:
– a külföldön nyilvántartásba vett adóalany nevét,
– székhelyének, illetve állandó telephelyének, ezek hiányában pedig állandó lakóhelyének vagy szokásos tartózkodási helyének címét,
– tevékenységi körét,
– adószámát,
– a kérelemmel érintett időszakot,
– a visszaigényelendő adó teljes összegét,
– a R. szerinti bankszámlaszámát,
– a kérelemhez csatolt okmányok számát,
– nyilatkozatot a visszaigénylési jogosultság feltételei (lásd korábban) vonatkozásában, valamint arról, hogy az adó-visszatérítésre jogosító ráfordításait üzleti költségként számolta el, továbbá nyilatkozatot arra nézve, hogy a részére tévesen kiutalt összeget visszafizeti,
– a kérelem keltét, valamint
– a kérelmező aláírását.
2.4.2. Hiánypótlás
Az adóhatóság hiánypótlást a kérelem beérkezésétől számított két hónapon belül kérhet.
2.4.3. A joggyakorlás feltételei
Az adó-visszatérítési jog gyakorlásának feltétele, hogy a külföldön nyilvántartásba vett adóalany
– igazolja, hogy "hozzáadottérték-adó" típusú forgalmi adó fizetésére kötelezett, annak az államnak az illetékes hatósága által kiállított okirattal, ahol ilyen személyként nyilvántartásba vették: az igazolás legalább a következőket tartalmazza: az okiratot kiállító hatóság nevét és címét, a külföldön nyilvántartásba vett adóalany nevét, tevékenységi körét, székhelyének, illetve állandó telephelyének, ezek hiányában pedig állandó lakóhelyének vagy szokásos tartózkodási helyének címét, adószámát, az adóalanyiság igazolását, az igazolás keltét, aláírást, valamint a bélyegzőt [az igazolást a R. 1. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott adóalany – lásd korábban, a jogosulti felsorolás első bekezdése – hiteles magyar fordítás és diplomáciai felülhitelesítés nélkül is benyújthatja, azzal, hogy az igazolás az okirat kiállításának napjától számított egy évig érvényes, és ezen időszakon belül nem kell újból benyújtani ilyen igazolást];
– nyilatkozzon a rendelet 1. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott (lásd korábban, jogosulti felsorolás) feltételek teljesüléséről, valamint arról, hogy az adó-visszatérítésre jogosító ráfordításait üzleti költségként számolta el;
– csatolja a nevére – vagy belföldi kereskedelmi képviselete nevére – kiállított, az adó összegét vagy mértékét elkülönítetten tartalmazó eredeti számlát, egyszerűsített számlát (számla), az elektronikus úton kibocsátott számlát, illetve – termékimport esetén – az adó összegét közlő határozatot, a R. 2. §-ának (4) és (5) bekezdése szerinti esetben (közvetett vámjogi képviselő, import adójogi megbízott eljárása esetén) a határozatot és a közvetett vámjogi képviselőnek, illetve az importadójogi megbízottnak az adókötelezettség teljesítéséről szóló nyilatkozatát, az adóval növelt ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot, és az általa az Áfa-tv. 59. §-ának (1) bekezdése alapján kiállított, felvásárlást igazoló bizonylatot (lásd a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanytól történő felvásárlásnál összeállításunk korábbi részében írtakat), továbbá
– nyilatkozzon arról, hogy a részére tévesen kiutalt összeget visszafizeti.
Lényeges, hogy a fentiekben felsoroltakon túlmenően az adóhatóság az adóigazgatási eljárás keretében a tényállás tisztázása céljából további kiegészítő adatokat kérhet a külföldön nyilvántartásba vett adóalanytól.
2.4.3.1. Korlátozás
Az adó-visszaigénylési jog csak olyan kérelem tekintetében érvényesíthető, amelyben az igényelt összeg eléri vagy meghaladja a 7000 forintot.
2.4.4. A visszatérítési jog keletkezése, érvényesítése
A külföldön nyilvántartásba vett adóalany adó-visszatérítési joga a számla, illetve a határozat kiállításának időpontjában keletkezik.
A tárgyévben keletkezett adó-visszatérítési jogát a külföldön nyilvántartásba vett adóalany a tárgyévet követő naptári év január hónap 1. napjától kezdődően, legfeljebb azonban ugyanezen év június hónap 30. napjáig az adóhatósághoz benyújtott kérelemmel érvényesítheti. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.
Az előző bekezdésben ismertetettektől eltérően, amennyiben a külföldön nyilvántartásba vett adóalany adó-visszatérítési igénye kérelmenként eléri vagy meghaladja az 51 000 forintot, igényét negyedévente, a negyedévet követő hónap utolsó napjáig az adóhatósághoz beérkezett kérelemmel terjesztheti elő.
2.4.5. Az adó-visszatérítés kiutalása
Az adó-visszatérítés forintban illeti meg a külföldön nyilvántartásba vett adóalanyt.
A visszatérített adó összegét az adóhatóság a külföldön nyilvántartásba vett adóalany választása szerint annak Magyarországon vagy a nyilvántartásba vétele szerinti államban vezetett bankszámlájára utalja. Az adóalany közli az adóhatósággal az átutaláshoz szükséges adatokat. Az átutaláshoz kapcsolódó költségek a külföldön nyilvántartásba vett adóalanyt terhelik, amely a visszatérített adóból visszatartandó. (Amennyiben a visszatérítendő adó várhatóan nem éri el az átutaláshoz kapcsolódó költségeket, a visszatérítés feltétele, hogy a külföldön nyilvántartásba vett adóalany előzetesen megtéríti az átutalás valamennyi költségét.
2.4.6. Eljárás az adóösszeg utólagos megváltozása esetén
Ha a belföldi adóalany által megfizetett általános forgalmi adó összege utólag megváltozik, és ezzel a külföldön nyilvántartásba vett adóalany adó-visszatérítési igényének összege megváltozik, akkor
– a külföldön nyilvántartásba vett adóalany köteles a különbözetet az adóhatóság részére visszafizetni, ha a visszatérített adó összege több, mint a belföldi adóalany által megfizetett adó összege, azzal, hogy az adóhatóság felfüggeszti a külföldön nyilvántartásba vett adóalany részére történő újabb visszatérítések teljesítését, amíg az előzőek szerinti esetben a külföldön nyilvántartásba vett adóalany a különbözetet az adóhatóság részére nem fizeti vissza;
– a külföldön nyilvántartásba vett adóalany jogosulttá válik a különbözet összegét új kérelem benyújtásával igényelni, ha a visszatérített adó összege kevesebb, mint a belföldi adóalany által megfizetett adó összege.
2.4.7. Határozat
Az adóhatóság a visszatérítésről szóló igény elbírálásáról hozott határozatot az igény benyújtásától számított 6 hónapon belül hozza meg. A korábban már részletezett, a beszerzést dokumentáló számla, felvásárlást igazoló bizonylat, határozat eredeti záradékolt példányát az adóhatóság az adó-visszatérítés iránti kérelem benyújtását követő 30 napon belül visszaküldi. Az adóalany azonban írásban kérheti, hogy ezeket a számlákat, bizonylatokat, határozatokat az adóhatóság az adó visszatérítéséről hozott határozatával együtt küldje meg.
2.4.8. Elektronikus eljárás, alkalmazandó szabályok
Az elektronikus számláról szóló miniszteri rendeletben meghatározottaknak megfelelő elektronikus számlákat e jogszabály szerint meghatározott módon kell a külföldi adóalanynak kérelméhez csatolni. Elektronikus számlák benyújtása esetén az adóhatóság a számlát nyilvántartásba veszi, de nem küldi vissza – ellentétben azzal, ha ún. hagyományos számlát nyújt be a jogosult.
Az adó visszatérítésével kapcsolatos egyéb eljárási kérdések tekintetében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
